Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-26 / 174. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

s

1959. július 26.

Első a kenyér

Az az igazság, nem számítottunk ilyen kiváló termésre, de ha számbavess-zük, akkor se menekedünk meg a raktárhiánytól. Ezévben is legalább kétezer vagon befogadóképesség hiányzik ahhoz, hogy nagyobb gondok nélkül tárolhassuk a gazdag termést. Főleg a rizs cséplése után kezdődik majd a baj. Előreláthatóan mintegy

négyezer vagon rizs fut be a megyéből,. s akárhogyan is diszponál áddig a Terményforgalmi Vállalat, ekkora üres térfogatot sehogy sem tud előteremteni.

Vannak persze nehézségek a gabonafelvásárlásnál is. Néhány községben a raktárhiány miatt elég távolra kell szállítani a termésféleségeket. Szajolban például nincs terményátvétel, Törökszentmíklós, Tisza- püspöki, Szolnok begyűjtőhelyeire fuvarozzák a búzát.

Tiszaburán a földművesszövetkezetnek volt valamelyes raktárocskája, de a ter- ményfelvásárlási joggal együtt nem ruházta át a raktárt is a Terményforgalmi Vállalatra az fmsz. Bár azzal a TV se sokra ment volna. így a községtől 6—7 kilométernyire fekvő puszta- taskonyi raktárban tárolják a termést: Nincs átvétel Jászágó községben sem. Az ottani termelőszövetkezetek és a gazdák Pusztamonostorra, Jászárokszállásra szállítanak.

És vannak még községek, ahol nagy gond a tárolás. Jászboldogháza, Csépa, Ti- szasas, Tiszaszöllős, s még jónéhány falu ebbe a kategóriába tartozik. Az ezévi helyzetet nehezíti, hogy a Terményforgalmi Vállalat mintegy ötszáz vagonnyi kisebb raktárakat adott át a termelőszövetkezeteknek, segítségképpen. Más években a honvédség Karcagon, Jászberényben laktanyafelesleggel segített .a helyhiány kisebbítésében. Ezévben e nyáron eddig még erre sor nem került: Sőt a művelődésügyi szervek is elég merevek a kultúrházakat Illetően. Márpedig az a megoldás,

ahol nincs elegendő terményraktár, ott szii kség- megoldásként átmeneti időre az iskolákat, kultúr- bázakat, gépállomás! szíreket is igénybe kell ; süni.

S ezt ne akadályozza senki, mindenki segítse az ügyet; Első a kenyér — ezt tartsák szem előtt az iskolák, kultúrházak felügyeleti szervek

S azt is látnunk kell, az illetékes állami szervek a lehető legrövidebb időn belül próbálnak a helyzeten segíteni. Mezőtúron új raktár épült ebben az évben. Kisújszálláson, Túrkevén, Karcagon a jövő évre adnak át újabb magtárakat. Az ötéves terv végére lényegében megoldódik a helyzet, s az új raktártelepítés már az ipari fel- használást is figyelembe veszi: Törökszentmiklóson a

malom mellé épül az új nagy magtár.

Jelenleg növeli terményeink önköltségét az is, hogy nyár idején a Szolnok megyei raktárakból Dunántúl legtávolabbi helyeire is kerül gabona, amit télen mind visszaszállítanak a Szolnok megyei malmokba.

Sokkal célszerűbb, ha mindenki (főleg a művelődésügyi szervek) segít, s legalább is helyenként megszüntetjük a raktárgondokat.

Ugyanakkor a meglévő raktárak tisztaságáról is szólnunk kell. A Terményforgalmi Vállalat mezőtúri telepén' mintaszerű takarítást és fertőtlenítést végeztek. Nem mondható él ugyanez még jónéhány telephelyről. A gondatlanságra példa a cibakhá- zi telep, ahol üszögös gabonát tároltak a már fertőtlenített raktárban: A mezőtúri Petőfi Termelőszövetkezet magtárában és a csépai tanácsi malomban mésztejbe keverték a fertőtlenítésre szánt DDT-porh így hatása csökken;

Amikor a raktárhiány megszüntetésére igyekszünk összpontosítani mindent, gondosan vigyázzunk a meglévő tárolóhelyek tisztaságára, fértőtlenítésérej

B. L.

A

lmatag fülledtség nyomasztotta a város hangulatát. Karcag élt is, nem is. A korzóról behúzódtak a vénkisasszonyok körül le- gyeskedő fehérkeázityűs tiszturak, a városháza parkjában nagyokat ásítottak az ügyeletes csendőrök.

— Nem lesz így jó tovább — szónokolt Csókái Pista. — Életet, elevenséget a lassan haldokló Kunságba.

— Aztán de van erre elképzelésed — figyeltek fel a lelkes karcagi sportbarátok.

;— Alakítsuk meg a Nagykun Sportligát, rendezzük meg a Nagykun Viadalokat.

Csend lett, tetszett az ötlet az embereknek, s Csókái folytatta:

— A hat nagykun város: Karcag, Kisújszállás, Tur- keve, Kunszentmárton, Kunmadaras, Kunhegyes fogjon

össze:

A nagykim városok küldöttei elfogadták ezt a javasAz esős Időjárás késlelteti a jő termés betakarítását Csehszlovákiában

Csehszlovákiáiban az esős időjárás megnehezíti és késlelteti az idei jó termés betakarítását. Szlovákiában július 20-ig a kenyér- és a takarmánygabona egyharma- dát, Cseh- és Morvaországban pedig 12—13 százalékát aratták le. A hűvös időjárás következtében az ország területének nagy részén egyszerre érik be a gabona, ami fokozott igényeket támaszt a gépi- és emberi munkaerővel szemben. Csehszlovákiában az idén 5000 gabonakombájn és sokezer aratógép vesz részt a termés betakarításában, de a megdőlt gabonát nem egy helyen kézikaszával is aratják. A vidéki városokban mindenütt üzemi brigádok alakulták, hogy a szövetkezeti parasztokkal és a gépállomások dolgozóival együtt rövid idő alatt a lehető legkisebb szemveszteséggel takarítsák be a termést. (MTI)

Idd jár ás jelen tés

Várható időjárás: sokhelyen újabb záporeső, zivatar, mérsékelt, időnként élén- kebb szél, néhány órás napsütés. A nappali felmelegedés nem változik lényegesen. Legmagasabb nappali hőmér- séket 25—28 fok között,

Az Építőipari Vállalat 2. sz. Építésvezetőségének dolgozói a tiszafüredi Uj Utón Tsz 48 férőhelyes szarvasmarhaistállóját építik. Az újrendszerű konzolos, előregyártott mestergerendák alkalmazása révén gyorsabb az építés! Feleslegessé válik a régebbi módszernél bekötőként alkalmazott harmadik, rövid gerenda beszerelése. Az építők vállalták, hogy határidő előtt befejezik munkájukat.

Zagyvarékasí károgók

Zagyvarékas. Zöldelő fák alatt kisébb-nagyobb házak hüsölnek. A község első pillantásra a derűs nyugalom képét mutatja. Az egyik kapu előtt foltozgató asszony ül, libák fürdenek az útmenti tócsákban, süldőlányok tré- cselnek az ártézikútnál, amíg a vödör megtelik. Az utcán munkába igyekvő, vagy munkából hazatérő szekerek:

A Bercsényi út felé, a kis bolt előtt néhány asszony prézsmitál. Idősebb fekete fejkendős, mezítlábas néne viszi a szót:

“ > s! Hiába beszélnek nekem. Valami susmus van a dologban. Azok, akiknek nem akaródzik a dolgozni a tsz- ben, most visszakapják a földet. Megyek én is a tanácshoz és megmondom;: •.

Hogy mit akart megmondani, azt már nem hallottam, mert a szónoklat vége hangzavarba fulladt:

— Min vitáznak asszonyok? — kérdeztem közelebb lépve őket: Mintha valami földvisszaadásról beszélt volna az előbb. Mondja már el, mi a baj — fordultam a nénihez.

— Én nem mondtam, csak azt, amit hallottam.

— Dehát mit hallott?

— Beszélik, hogy aki meggondolta magát, annak visszaadják,u

—- Bugyi Mihály is visszakapta, — replikázik egy termetes asszonyság.

— Meg Révész Mihályné, pedig az is tsz tag.

— Hát csak kérje, aki akarja — így egy alacsonytermetű asszonyka. Eddig szó nélkül hallgatta a vitát, most kiválik a csoportból és elindul az eperfaárnyékos betonjárdán. Nem messze be is fordul az egyik kiskapun. Utánaeredek. Előbb csak a kiskapun keresztül beszélgetünk, aztán betessékel.

■— Ugyancsak nekibuzdultak az asszonyok, — jegyzem meg. »

— Hát sokat beszélnek. De

sok beszédnek sok az alja. — Nem igaz annak fele sem, — szögezi le határozottan. — Mondják azt is, hogy kiléptek néhányan a tsz-ből. Ez sem igaz, mert csak három év után lehet kilépni, írta az újság. De minek is lépnének ki? Én 1950-től 56-ig tagja

voltam, meg a férjem is. Sose féltünk a munkától, meg volt mindenünk, ami kelleit. Kár volt 56-ban is otthagyni, de hát akkor nem tudta az ember, mit csinál.

így vélekedik H. Józsefné. Ö kérte, ne írjam ki a nevét. — Kibeszélnének az asz- szonyok -- mentegetődzik:

Nem messze lakik Kecskés

Józsefné. Ő sem csatlakozott a károgókhoz.

— Hallom én is, hogy het- venkednek. De én azt mondom, szándékosan csinálja ezt valaki. Bőszíti az asszonyokat. Nézze az én férjem csendes ember, de hogy helyette, meg a tudta nélkül intézkedjek, azt nem tűrné. — Nem tiszta dolog ez. Ha egyszer (belépett valaki, akkor tartsa magát az elhatározásához.

Erről beszélnek most egyesek Rékason. Ám nagyon kevesen . vannak olyanok, akik jogtalan földkiadásról tudnának. Legtöbben csak hallották, s anélkül, hogy meggyőződnének az igazságról, tovább mondják.

Réti Károly kis házának kapuja előtt meglehetős dühösen magyaráz egy alacsony embernek:

— Nem igaz, ha mondom; Értsd meg, én magam voltam kint. Dora Lajos kapott földet. Akit te mondasz, az meg Dobos Lajos, tsz tag.

— Ez igaz, de már évek óta Dobos a neve. Hidd el, hogy földet nem kapott. — A kistermetű ember aztán megnyugodva elmegy.

— Hű, de nehézfejüek, — törli meg izzadó homlokát. Látja, elvtárs, én párttag vagyok és idejárnak, hogy

mondjam már meg, mi az igazság. Hát én kimentem és meggyőződtem róla. Pletyka az egész. Sokszor úgy szeretnék szétcsapni a sok szálas aszony között, dehát nem lehet.

Utoljára a tanácelnökkel beszéltem, Kiss Béla fiatalember.

— Sajnos, — mondotta —

a Mid oszt ók tévedése folytán négy olyan név is rákerült a listára, akiknek nem jár föld. Révészné, özv. De- mecs Istvánná, Szobácsi Mihályné, Bugyi Mihály valóban jogtalanul kapott volna földet: Nevüket olvashatta

akárki a karókon. De észrevettük, s így a birtokbaadás már nem történt meg.

— Meggyőződésem, hogy a háttérből valaki szította a dolgot. Betették a bogarat az asszonyok fülébe. De nálunk az emberek józanabbak, s az ellenség nem ért célt.

•

Zagyvarékason formálódik, érik az új. A község lakóinak többsége idén lépett a közös gazdálkodás útjára. Ma még felülnek‘egy-egy híresztelésnek. Pár év múlva már csak nevetnek rajta. Hiába igyekeznek egyesek akadályozni a tsz mozgalmat, a haladás szekerét nem lehet megállítani:

P. M.

latot is. Még egy bejelentés volt hátra.

— Az első nagykun napokat a karcagiak kezdjék.

Ez is ellenvetés nélkül el- fogadódott.

S így 1929-ben Karcag városában megrendezték először a nagykun hetet

A megnyitó ünnepre felvonultak a kunság lovasai, kerékpárosai, birkózói, atlétái s letették a kunsági fogadalomtételt.

Hirtelen felszökött a sportolók létszáma. Városonként nyolcvanan, százan érkeztek, zömében olyanok, akik a kapanyél, kaszatokmány, a gulya mellől indultak egyenesen a pályára.

Vasárnaptól vasárnapig 8 napon át tartottak a viadalok. Az elsőt a karcagiak nyerték. A második nagykun hót vendégeit a turkeveiek fogadták.

A kevi csorda járást lovaspályává alakították, elboro- nálgatták az ökrök által taposott göröngyöket, s itt zajlott le a nagykun hét legizgalmasabb versenyszáma: a lovasverseny.

A fénylőszőrű, gazdagon kantározott lovak, elegánsan öltözött lovasok után bandukolt egy rossz szürke ló. Rajta Makra Lajos, a tur- kevei csikós. Valami hencegő városházi ficsúr meg is nevettette mettsző szellemességéved a hölgyeket.

— Ez a csikós arra jó, hogy gebélyével megijessze a többi lovat s azok mielőbb befussanak.

A harmadosok, éves cselédek, részes aratók dübörgő tapssal köszöntötték a lóhosszakkal elsőnek beérkező csikóslegényt. Az összetett versenyt immár a másodikat is karcagiak nyerték, de lófuttatásban a harmadik nagykun játékokon Kunszent- mártonban is Makráé lett a pálma.

M

éghozzá nem is olyan egyszerűen.

A kunszentmártoni uraság ezüstkantárt ajánlott fel versenydíjért. Bízva abban, hogy az elsőség úgy Is őt, vagy embereit illeti. Ám de Makra nyereg nélkül, szőrén ülve ismét elsőnek futotta be a 2400 méteres pályát. A nagylelkű uraság erre vissza közét fújt. A felzúdulás olyan nagy lett, hogy a Nagykun Sportliga vezetősége határozott: Kunszentmártoni kizárják a szövetségből. Erre a fellépésre, a nép elégedetlenségére végül is meglett az ezüstkantár.

A harmadik évben kun- olympiásszá fejlőditek a nagykunsági kezdeményezések. — Kiskunhalasra, a kiskunság székvárosába hívták meg a nagykunság győzteseit, s hol itt, hol ott vetélkedett a két kunság ifjúsága.

A negyedik rendező Kisújszállás városa volt, az ötödik Mezőtúr, mivel hogy ez évben gyarapodott a Nagykun Sportliga. Felvették Mezőtúrt és Törökszentmiklósi.

S volt egy szám, a versenypontokon kívüli verseny, ami döntően beleszólt az elsőségbe, s végig a turkeveiek nyerték. Ez pedig a birka- pörkölt-főzés. A keviek minden esetben bográcsba tették a birka lábait, fejét s így sajátságot, aromát adva az ételnek.

A Nagykun .Viadalok hamarosan országos hírre tettek szert. Kisújszálláson részt vett a játékokban az akkor 75 éves Porteleki László, az athéni olimpikon. A nagykun hetek anyagiakban is sokat hoztak a kun városoknak. Túrkevén 1930-ban 2 ezer pengő jövedelem maradt tisztán a kasszában, amit a város kulturális fellendítésére fordíthattak.

A nagykun napok megmozdították a kunság aluszékonyságát, életet vittek a tikkadásba. Egyszerű dolgozó embereket vontak be a városok életébe, a viadalokba. A kormányzat nem is nézte jó szemmel. A második világháború idején belügyminiszteri parancs érkezett. Nemzetiségi elkülönülés címén betiltották a nagykun napok rendezését.

Még ezt is. A sportkeretekbe öltöztetett kunsági ünnepeket is betiltották. Vajha nagyot nézne vitéz Keresz- tes-Fischer belügyminiszter úr mostanság! Mert a felszabadulás óta újfent nagykun ünnepeket ülünk. Eszmeiségben, tartalomban bővülve.

A felszabadulás előtt az egykori nagykun napok műsorát birkózás, lóugratás jelentette. Azóta abban vetélkednek a kunsági városok, ki tör élre előbb a haladásban. 1951-ben Turkeve, az országban elsőnek, termelőszövetkezeti város lett. Követte a többi, s 1959-ben a megyében és az országban ugyancsak először Karcagon tízezer holdas mammuit-szö- vetkezetek alakultak. Az ellenforradalom után Kisújszálláson találkozott először a kormány és a parasztság, az 1957-es nagykun napokon. Mire Mezőtúr a hetes lakodalommal válaszolt, eljött Dobi István, Dögéi Imre vendégként. A turkeveiek kilences lakzival tetézték s Mün- nich elvtársat látták vendégül. Hruscsov elvtárs instrukcióira a karcagiak elterjesztették a siló-kukoricát, megszervezve az elsőséget. — Erre a turkeveiek ezév tavaszán termelési versenyre hívták az országot.

S még számos példa arra vall, végre igazi nemes vetélkedés színhelye a nagykun-’ ság. Beleszólnak az országos termelési eredményekbe, a politikai eseményekbe s a mostani nagykun viadalokat az egész ország szemmel kíséri.

K

ísérő jelenségként, újult szellemiben hol egyik, hol másik városban felelevenítik a nagykun napokat is. Az 1957-es nagykun hét kisújszállási emlékeit mindenki ismeri még. A négy város termelőszövetkezeteinek fejlődését szemlélheti majd a látogató. — A Nagykunság a termelőszövetkezeti mozgalom bázisa, nyolc hold területen rendez kiállítást. Három napon át sportban, színjátszásban, táncban, szavalásban is vetélkednek a kunságiak.s Az egykori haladó hagyomány kivirágzott a nagykunságban.

Borzák Lajos.

A mezőtúri Bercsényi Tsz készül a nagykun napokra. Képünk az ott bemutatandó borjak közül ábrázol néhányat gondozóik kíséretében.

Az egykori * ÉS A MAI

NAGYKUN-NAPOK