Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-26 / 174. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1958. Július 26;

Szántják a mezsgyét

A jászárokszállási határban néhány nappal ezelőtt Csáki Béla brigádvezető megmutatt a Kaszab Béla és Majzik András szövetkezeti gazdák földjét Gulyás László traktoristának, aki felszántotta a meggyét.

HA JÓSZÁG LESZ, PÉNZ IS LESZ

A tiszaföMvári Szabad Nép Tsz-ben hatvanról nyolcszáz- ra növekedett a tagság létszáma, a föld 500-ról 3800 kh-ra. Kell hát az épület, hogy a nagy területein termelt magokat raktározhassák, s a föld arányában fejleszthessék jószágállományukat. A tetőt rakják a 10 hold termését befogadó dohánypa j tára. Két ötven férőhelyes szarvasmarha-istállót is építenek; Ezek közül egyiket a Héki Állami Gazdaság társadalmi munkával, a másikat a helyt KTSZ építi. Ezldő szerint a hékiek

I állnak előbb a munkával, pedig a KTSZ építménye sürgősebben kellene, púvei az magtárpadlásos lesz.

A isz-tagság saját erőből is sok épületet létesít. Hatszáz férőhelyes jühhodályt, süldőszállást, 2500-as baromfi- ólat építenek, amihez a vályogot kiverték.

Az építkezések meghozzák majd a tagság kedvét ahhoz, hogy minél több jószágot neveljenek már az első években^ S ha jószág lesz, pénz is lesz.

Fattyazzuk-e

a kukoricát?

A fattyasodást legdöntőbben az időjárási viszonyok és a tenyészterület befolyásolja. A fattyasodásra nem különösképpen hajlamos fajtáknál ha a területegységre eső tő- számot helyesen állapítjuk meg, elenyésző lesz a fattyúhajtás. A talaj jó tápereje és a növényállomány ritkasága Leginkább a fattyasodás bizfos jele.

1958-ban eléggé száraz évben a fattyazott és fattya- zatlan növények között nem mutatkozott terméskülönbözet A tenyészidő szempontjából is semmi, vagy igen kis eltolódás mutatkozott a faty- tyazott és fattyazatlan fajtáiknál

A valamivel későbben virágzó fattyúhajtások elősegítik a termővirágok tökéletesebb megtermékenyítését s így a szemre termesztett kukoricafajtáknál a fattyazás elhagyása a kedvező években kedvezően befolyásolhatja a szemtermés nagyságát. A fattyúhajtások, ha az időjárás megengedi, még csöveket is eresztenek;

A fattyazás most felesleges munka. Különösen ilyenkor nyári hagy munkák idején ne töltsük vele az időt, hiszen még a termést is csökkenthetjük — ha fattyazunks

Szolnok megye a 63.

Országos Mezőgazdasági Kiállításon

A 63. ORSZÁGOS Mező- gazdasági Kiállítás szeptember 4-én nyitja kapuit. A seregszemlén a növénytermesztés, az állattenyésztés legkiválóbb eredményeit láthatják a vendégek. Szolnok megye is méltóan képviselteti magát, ’ötvennégy tsz növénytermesztéséről, negyvenöt tsz állattenyésztéséről ad számot. A követelmények nagyok. Csak azok vehetnek részt a kiállításon, akik már elérték az igen magas jelentkezési szintet.

A mezőhéki Táncsics Tsz búzát visz. Van mivel dicsekedniük. Az elmúlt évben mintegy 12 mázsás átlagtermést értek eL Ezévben az

úgynevezett Botond parcellán 20 mázsa búzát takarítottak be minden holdról. A Botond parcella előveteménye fele-fele arányban ikersoros kukorica és len volt. A kiállítás vendégeinek a mező- hékiek elmondják a nagyszerű termelési eredmények titkát;

A BOTOND parcella alaptrágyaként tavaly ősszel 3 mázsa pétisót, 3 mázsa szuperfoszfátot kapott holdanként. A mag Bánkú ti 1201- es volt; Tavasszal ismét 150 kilogramm pétisóval erősítették meg a talajt, ennyit

szórtak ki fejtrágyaként

minden holdra. Elvégezték a

Különös precizitás Örményesen

Borhi gazda káromkodva fordul vissza szekerével. Négy. óra után -pár perccel érkezett és...

— Miért nem igyekezett, letelt a munkaidő;

— A cséplőgéptől idáig zavartam a lovakat.

— Akkor rakja le a rakományt, reggel átvesz- szük.

Az örményesd termény- forgalmi raktár ezúttal nagyon precíz. Nagyon károsan. Mihelyt elmúlik a délután 4 óra (akár egy perccel is) ott egye meg a fene a világot, az. adógabonát, a vetőmagot

tegyék ahová akarják a parasztok, letelt a 8 óra, kinek mi gondja van másra;

S hogy az örményesiek elégedetlenkednek, az semmit sem tesz. Mint ahogy a Termónyforgal- mi Vállalat sem tett eddig semmit Pedig hát azt mindenki tudhatná, a mezőn, a cséplőszérűkön éjfélekbe nyúlik a betakarítási munkaidő. S nem éppen illdomcs ilyenkor a percnyi precizitás az örményesl tex- ményfargaimi telepen.

b. I

| ÚJ MEZSGYÉK ]

Jászberényben

ÍRÁSUNKAT teghap azzal fejeztük be, hogy a kutya ugat a karaván halad. Ez pontosan így is van. Az emberek véleménye bizonyítja és a tetteik. Jártuk a határt. Ez most a változások földje. Kézzelfogható és dűlőről— dűlőre érzékelhető az új. — 1798-ban Bedekovich Lőrinc elkészítette szabad _ Jászberény városa birtokainak képét. A szövetkezeti gazdák ez év tavaszán 161 esztendő után megrajzolták a határ új arcát

Délben még esett az eső, s a dűlőutakon kerülgettük a tócsákat. Csuka Lajos, a városi pártbizottság munkatársa — fél évvel ezelőtt még Mezőtúron tsz-elnökösködött — előremutatott az esőtől harmatos kukoricások fölé.

— Űj mezsgyék, — mondta halkan nekünk, vagy talán csak magának, de még- inkább a határnak, A párás levegőből beszívtuk az érett jószagú föld illatát Ott álltunk szemben az új mezsgyékkel, az egyiket kilométerek választják el a másiktól; A kiserdőnél kezdődik és megy egészen a jászdózsai kövesútig. Bedelkovich Lőrinc térképén Túl a Tama a neve ennek a határrésznek. Most is így hívják. Csak mostantól nincs többé erre sem akadály, nem állja útját az ember alkotókedvének a parcella,

A parcella! Annyi küzdés, annyi kínlódás előidézője. El kellett tűnnie. Már 1942-ben megállapították: „A Jászság népe szorosan kitöltötte azokat a keretéket, amelyeket földje jelent számára:.. — Földjük kereteit feszegetik már másfél század óta. Előbb puszták szerzésével, majd lecsapolással, homokkötéssel, mert szaporaságuk mindig nagyobb volt, mint életterük tágíthatósága. Másfél század óta nem fémek már él a jász földön, azóta minduntalan rajok vonulnak ki onnan, új hazát keresve, mint egykor beköltöző őseik”.

Ä felszabadulásnak és 1959- nék kellett elérkezni, hogy kitörjenek a kisparcella kereteiből S hogy megtalálják

végre boldogulásuk egyetlen hatásos eszközét

BALLAGUNK a dűlőúton az egyik tanya felé. Nemoda Albert lakik ott, aki — amint észreveszi a vendégeket, elé- bük megy. Ez a Nemoda Albert kevésbeszédű, alacsony ember, öt választották az Ezüstkalász Tsz elnökévé. Most afféle üzemegységvezető, mert az Ezüstkalász egyesült a Békével;

— Bíznak a tsz-baní —» ez a máSodik szavunk.

Egyszerű tőmondat a válasz:

— Bízunk.

Tizennégy tanyásgazda él itt a Túl a tamai határrészen, A távolság Jászberényhez 11 kilométer. Jászdózsához, Jász- Jákőhalmához másfél kilométer. A gazdák mindannyian tsz-tagok, nem maradt ki

senki. A szövetkezeti gondolat térhódításának idején kerékpárra ültek és bekarikáztak Jászberénybe. Egyszerre, együtt mentek, maguktól, saját elhatározásukból. Nemoda Albert volt a vezetőjük. Aláírták a belépési nyilatkozatot, szinte anélkül, hogy valaki felszólította volna őket erre. Hívták Kármán Andrást is, a tizennegyedik tanyásgazdát. Kármán András azt mondta, nem ' megy. Félóra múlva, mire a jászberényi tanácsháza elé ért a kis sereg, Kármán András is utolérte őket. Ilyen egyszerűen történt Itt, túl a Tárnán az átszervezés.

Aztán pár nappal ezelőtt Csuka Lajos találkozott egy másik fez-elnökkel, Csák elv- társai. Beszélgettek. Csuka Lajos elújságolta;

— Túl a Tárnán van olyan gazda, aki 15 szarvasmarhát visz a közösbe.

— Az nem Igaz, —: kételkedett Csák elvtárs. Két hordó sörbe fogadtak. S most Csuka Lajos elmeséli nekünk a fogadás történetét, aztán

Kármán Andrásék tizenöt szarvasmarhát visznek a közösbe.

Közös szérű.

Nemoda Albert vetőmagbúza

elhelyezi az utolsó kévét a asztagra.

Nemoda Albert felé fordul:

— Nézzünk át Kármán András tanyájára;

—.Jó, — bólint. Nemoda és elindulunk a kukoricások között. Jani bácsi, a Nemoda nemzetség legöregebb tagja — 81 éves — utánunk kiabál, hogy nézzünk vissza később, mert még ő is beszélgetni szeretne vélünk; Egyébként roppant érdekes, hogy Nemoda bácsi idős kora ellenére talán legjobban bízik a szövetkezésben;

Fia menés kö2ben mutogatja a táblákat:

— Itt gyepesítünk, oda siló- kukoricát vetettünk, amott a közös szérűnk;

Aztán a kéthetes jászberényi tanfolyamról beszél, milyen sokat használt; Kicsit meglepődve hallgattuk azt a kijelentését, amelyikkel mindennél többet mondott. — „Máris túl látunk elvtársak a mezsgyén”

Csuka Lajos mosolyog. Még nem tudjuk min derül.

— Nyomban helyben leszünk — közli velünk, s már köszönti is az istálló előtt álló asszonyt, aki Kármán Andrásnénak mutatkozik be Annak a Kármán Andrásnak a félesége, aki a tanácsháza előtt érte utói a Túl a tar- naiakat;

— örzse néni, sorolja már el az elvtáraknak, mit visznek a tsz-be?

Az asszony nevet;

— Nézzenek körül; Mindent. Tizenöt szarvasmarhát — mondja .és szemmel láthatóan büszke erre. összetereli a jószágot, S amíg a fotóriporter fényképez, váltig sajnálgatja, hogy férjének éppen most kellett bemennie Jászberénybe. Pedig ő is rajta szeretne lenni a fényképen. Kármán András a tanácsháza előtt érte utói társait, s nem csodálatos? Most a határrész legbüszkébb embere. Arra büszke, hogy nem akármivel, hanem 15 szarvasmarhával gyarapítja egymaga a közöst. Csák elvtárs a két hordó sört bizony elveszítette.

Mikor elbúcsúztunk Kár- mánnétól és Nemoda Alberttól, a fiatalember ennyit mondott:

— Most már ennek az újnak élünk. — Kármánné nyomatékosan megismételte:

— Ennek.

AZT MONDJA a régi írás, a jászok nem férnek sa ját földjükön, mert szapora ságuk mindig nagyobb volt, mint életterük tágíthatósága. Nem, nem azért volt szűk az amúgy nagyon is tág jászberényi határ. Más volt itt a baj. Nem adódott meg annak a lehetősége, hogy a föld uraiként dolgozzanak. Mostantól kezdve nem kell új hazát keresniük. A nagyüzem adottságai kimeríthe- tetlenek. Erről a hatalmas határ másik részén, a gyengefényű petróleumlámpa mellett beszélgettünk egy kiváló szőlősgazdával, aki eddig is sokmindent meg akart és meg tudott volna valósítani —* sokezer társához hasonlóan —, csak éppen kötötték a mezsgyék. Erről a beszélgetésről majd kedden.

Szekulity Péter (Folytatjuk.)

vegyszeres gyomirtást és a betakarítást aratógépekkel csinálták;

A mezőhéki Táncsics Tsz egyébként 1300 holdon termelt az idén búzát, s ezen a hatalmas területen a holdanként! átlagtermés elérte a 17 mázsát. A tsz ősziárpával is részt vesz a kiállításon. Multévi eredménye 100 holdon 15.3 mázsa holdanként. Most volt olyan tábla, amelyiknek holdjáról 30 métermázsa ősziárpát takarítottak be. Ilyen termésre még nem volt példa azon a környéken. Egyébként félezer holdon termeltek ősziárpát, s 22 métermázsa volt az átlagtermésük;

Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon évek óta bemutatja fejlődését a túrkevei Vörös Csillag Tsz is; Az idén búzát, ősziárpát és rostkendert visznek. A mezőtúri Ady Tsz dohánnyal jelentkezett: A karcagi Dimitrov Tsz rizzsel. Ebből a növényből 10 mázsás átlagtermést várnak a Dimitrov Ts? gazdái. A tíszagyendai Vörös Csillag Tsz a nagyüzemi módszerrel telepített szőlő eredményeiről ad számot. A ci- bakházi Vörös Csillag Tsz paradicsomát már országszerte ismerik, hiszen a kiállításokon többször nyertek vele helyezést a szövetkezeti gazdák;

A tsz-ekből 3 bikát, 5 tehenet, 4 üszőt, 25 sertést, 24 birkát visznek a kiállításra; A Törzskönyvi Felügyelőség elvégezte a második bírálatot, a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei most csinálják a harmadikat,

A KARCAGI Lenin Tsz 35-ös Citrom nevű tehenét az idén már negyedszer láthatják majd a kiállítás vendéglei. Évenkénti termelése 7 —8 ezer kilogramm.

Az új tsz-ek is bemutatják legkiválóbb jószágaikat, A jászladányi Kossuth Tsz tavasszal alakult; A szövetkezeti gazdák kiváló törzskönyvezett tehenekkel gyarapították a közös állományt: így kerülhet fel a kiállításra a 137-es Bárány nevű tehén, amelynek évi tejhozama 5.500 kilogramm; A jászbol- dogházai Zöld Mező Tsz és az Aranykalász Tsz bikát visz:

Láthatjuk majd az országos hírű túrkevei Táncsics Tsz legszebb juhait. A kenderes! Vöröscsepel Tsz és a karcagi Május 1 Tsz szintén juhokkal szerepel; A jásztelki Tolbuchin Tsz. a kisújszállási Búzakalász Tsz, a Kinizsi Tsz, a karcagi Béke Tsz. a Dimitrov Tsz és még több tsz baromfival jeleskedik;

Minden reményünk megvan arra, hogy Szolnok megye közös gazdaságai méltó helyezést érnek el a nagy seregszemlén.

A SZOLNOKI BIZOMÁNYI ARUHÁZ V.

boltjába, Kossuth L. u. 14. sz., — megérkeztek és nagy menynyi ségben kaphatók

gyap’ú takarói', iópokrócok, ponyvák, női és lórii ruhák

AZ ALKALMI BOLTJÁBAN, Kossuth L. u. 6. sz., méteráruk nagy választékban kaphatók.