Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-25 / 173. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. Július 25. Az athéni ítélet visszhangja az emberek millióinak felháborodását harsogja Már néhány napja annak, hogy a görög hadbíróság ki­hirdette ítéletét Manolisz Glezosz és társai ügyében, a szégyenletes bírósági döntést követő tiltakozó hullám azonban azóta nemcsak hogy nem csillapodott le, hanem mindinkább terjedt; ATHÉN Az AFP pénteken délelőtt részletes athéni sajtószemlét közöl. Ebből kiderül, hogy még a jobboldali Ethnosz ci- mű. lap is szegényesnek tart­ja a vádlottak ellen felhozott bizonyítékokat. A Vima cí­mű független lap ezeket ír­ja: „Egyes körök, különösen a külföldiek, felvetik a kér­dést: sis ha Glezosz nem kém, akkor miért nem men­tették fel? Mint az athéni la­pok rámutatnak, a per tár» gyalásán jelen volt külföldi jogászokban az a meggyőző­dés alakult ki, hogy a had­bírósági tárgyalás mindenek­előtt politikai per volt és a vádirat a kémkedésnek, vágj7 a katonai titkok megszerzé­sének, illetve továbbításánas egyetlen tényét sem mutat­hatta ki. Az Anekszartitosz Tiposz című baloldali lap követeli, hogy a király része­sítse kegyelemben Glezoszt és enyhítse a többi elítéli büntetését: RÓMA Az Avanti című lap sze­rint Glezosz és társai életé­nek megmentése a nemzet­közi közvélemény sikereként könyvelhető el. MOSZKVA Szerte a Szovjetunióban a gyűlések résztvevői Görögor­szágba küldött távirataik­ban követelik az ítélet meg­semmisítését, Manolisz Gle- zosznak és társainak szaba- donbocsátásátí PEKING A Renmin Ribao hangsú­lyozza „A kéthetes per meg­mutatta, hogy politikai ko­médiáról volt szó, amit a gö­rög reakció szervezett.” LJjabb összetűzés Francia-Kamerunban Yaounde (MTI). Az AP rö­vid jelentésben számol be a Francia-Kamerunban történt újabb véres összetűzésről, amelynek két halálos és egv sebesült áldozata van. Az összetűzés a Brit-Kamerun- nal szomszédos határvidék egy falujában július 2öán történt, de az eseményről csak most adtak hírt a hatóságok. A francia biztonsági szerve­ket száztagú felkelőcsoport támadta meg. Az AP emlékeztet, hogy a legutóbbi hetekben több szór­ványos felkelést jelente1 tek egyes vidékekről. A kormány- ellenes megmozdulásoknak a múlt hónapban húsz halálos áldozata volt. A felkelők kö­vetelik, hogy még január el­seje, a Francia-Kamerun füg­getlenné nyilvánítása előtt tartsanak választásokat. Bécs lesz az atom fegyver-kísérletek megszüntetését ellenőrző szerv székhelye Genf (AP), Az atomfegy­ver-kísérletek megszüntetésé­ről tárgyaló genfi ^értekezlet szovjet, amerikai és angol küldöttei megegyeztek, hogy Becs lesz az atomfegyver-kí­sérletek megszüntetésének ellenőrzésére alakítandó szerv székhelye — jelentették be pénteken Genfben. Az AP értesülése szerint az osztrák kormány közölte, hogy elfogadja az értekezlet határozatát. (MTI) | Új MEZSGYÉK) Jászberényben JÁSZBERÉNY csinos, ele­ven város. Jól érzi magát benne az ember. Az utcákon, különösen a belvárosban a pártbizottság, a tanács, a Le­hel-szálló környékén mindig nagy a forgalom. Itt sorakoz­nak egymás mellett az üzle­tek: gyorskiszolgáló élelmi­szerbolt, könyvszaküzlet, rá­dió műszaki bolt fényes, — nagy kirakatokkal. Ez a vá­ros szíve. Esténként a jár­dákon hullámzik a nép, na­gyon sok a fiatal, a diák. Hiába, Jászberény nemcsak ipari, s tavasz óta szövetke­zeti város, hanem iskolavá­ros is. Hát még a kosaras ünnep? Valóságos perzsavásár. Be­jönnek a messzi határrészek, a 8—10 kilométerre eső ta­nyák lakói nemis annyira adni, venni, hanem inkább találkozni, beszélgetni ro­konnal, sógorral, komával, meg tájékozódni a világon, az országban és a megyében történő eseményekről. Tavasz óta még valamiről, a legfon­tosabbról : a szövetkezés hely­zetéről. Mert ez most a leg­fontosabb, mióta a jászok fő­városában nagyot fordult a világ. A 38.821 holdas határban felvirradt az új hajnal, dia­dalmaskodott az ész, az ér­telem. Jászberény város dolgozó parasztságának dön­tő többsége elindult az új úton, s nem fordul, többé vissza, hanem halad előre. Hát ekörül van éppen elég beszélnivaló a piacon; — Szántják a mezsgyét, só­gor — újságolta július első napjaiban a pórtelki szom­széd a borsóhalmi komának. — Csakugyan? Akkor itt most már tényleg lesz vala­mi. — jelentette ki a bor­sóhalmi ember és adta to­vább az újságot a peresi só­gornak. Aztán így ment száj- ról-szájra a nagy munka megkezdésének a híre. A traktorok pedig dübörögtek a határban, Komjáti István, Nyíri László, Apró Mihály, Bató Ferenc kemény kézzel fogta a kormányt és fogja azóta is. Alakul, formálódik a Jászberényi határ új ar­ca. S ITT AZ IZGALMAS kérdés: mi újság az új mezs­gyék mentén? Erre keres­tünk és találtunk választ a legilletékesebbeknél, az otta­ni szövetkezeti gazdáknál. — Azoknál, akiknek ősei a tör­ténelem során legtöbbször á haladás, a fejlődés hívei vol­tak. Jeleskedtek a szépapák, a szabadság és a hazaszere­tetben. Egész ezreddel gyarapítot­ták Rákóczi Ferenc táborát, a fejedelem kurucalvá sze­gődtek. Jellemző az 1705-ős adat: Jászberény városában akkor 443 felnőtt férfi jöhetett szá­mításba, s közülük 379-en vonultak be Rákóczi táborá­ba. Huszonkilencen életüket adták a magyar szabadságért. A szabadcá^hare die«ő nap­jaiban 1602 honvédet kért tő­lük Kossuth Lajos. Három­TAVASZ a NYÁRBAN a szolnoki aszfalton —- 50 pere a szovjet FIT-küldöttekkel — A VIT-rol jelentjük Becs (TASZSZ). Raab oszt­rák kancellár a VIT állandó bizottságához intézett levelé­ben szerencsekívánatait fe­jezte ki a világ ifjúságának hetedik találkozója alkalmá­ból. Ugyanakkor sajnálkozá­sát nyilvánította, hogy ha­laszthatatlan ügyed lehetet­lenné teszik a megnyitón való részvételét. * Ezerhatseáz német fiatal vesz részt a VIT-en. Az NDK- ból 600, az NSZK-ból pedig 1000 tagú küldöttséget vár­nak az osztrák fővárosba. A két német állam ifjúságának képviselőit egy sátortáborban helyezik el. * Miközben az osztrák fővá­ros népe nagy szeretettel fo­gadja a küldötteket és lelke­sedéssel készül a VIT va-; sárnapi megnyitására, egyes nyugati körök nem hagynak fel a találkozó lejáratását célzó provokációs tevékeny­séggel, és azt harsogják, hogy „a találkozó a kommunista terjeszkedés egyik formája”. Ezekre a vádaskodásokra a Volíksstimme cikke ad vá­laszt. Bécs a VIT napjaiban nem a Kelet és a Nyugat küzdelmének színtere lesz ellenkezően a békének és a népek barátságának városa. * Pénteken ötvenöttagú al­bán ifjúsági küldöttség indult Bécsfoe. (MTI) Havana (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint Kubában csütörtökön délelőtt egy órára országszer­te beszüntették a munkát és a lakosság egy emberként követelte, Fidel Castro vonja vissza lemondását. Délelőtt 10 és 11 óra között a fővá­rosban és a vidéken minde­nütt megállt a forgalom, az üzletek redőnyeit lehúzták. A gyárakban és az üzemekben szünetelt a munka. Havaná­száztizennégy újonccal töb­bet küldtek. A vér nem válik vizzé. Hiába beszélték a ké­sei unokákról az elmúlt években, hogy maradiak, — nem értik az idők szavát. Ez év tavaszán bebizonyították: nagyon is értik, nem mara­diak. Ismét a haladás mellé állottak, mint történelmünk során annyiszor. 1959 tavaszáig öt mező- gazdasági tsz működött a vá­ros területén. A többezres belépéssel tizenkilencre nőtt a tsz-ek száma, majd később az egyesülések folytán ti­zenhét lett A tagosítás meg­történt, a földeket birtokba adták, s ime kezdődik az új, boldogabb élet. Pontosabban kezdődött. Az új tsz-ek gaz­dái márciusban áprilisban nyomban megkezdték a nagy­üzemek alapozását. Mintegy 300 hold’ kukoricát vetettek, ennek fele siló. Ezenkívül lu­cernát, vörösherét és más egyéb takarmánynövényt. Hozzáláttak még akkor az építkezésekhez. Tettekkel bizonyítják, elő­re mennek. Még akkor is. ha itt-ott fellelhető a kétkedés, a bizonytalankodás. Van ilyen. S vannak, akik ezt elő­idézik, táplálják. Mert a jász­berényi dolgozó parasztok tö­rekvését az újabb, az embe­ribb élet megteremtésére az ellenség nem nézi jó szem­mel. A város egyébként való­ságos gyűjtőmedencéje a Horthy-rendszer különböző rendű-rangú kiszolgálójának, a esendőrlegónyektől kezdve a volt földbirtokosokig. Ezek az urak jól tudják, nem ta­nácsos nyíltan a szövetkeze­tek ellen ágálni, mert kör­mükre koppintunk. Ezért Az autóbuszkaraván meg­állt és a kitárt ajtókon fris­sen ugrálnak le a lányok és a legények. Háromnegyed há­rom felé jár. Aki most ün­nepélyességet, feszes maga­tartást, fegyelmezett menetet vár, az nem ismeri a fiata­lokat. Hiszen a világoskék, elegáns, kényelmes ZIL autó­buszok utasait elsősorban a fiatalság fegyelmezett, de ugyanakkor féktelen friss ereje jellemzi. Ha képviselik országuk sokmilliós nagysze­rű ifjúságát, ezt nem hiva­talosan és nem mesterkélten teszik, hanem egész egysze­rűen lényükkel, közvetlensé­gükkel, ahogy art mondják: ilyenek vagyunk, a barátai­tok vagyunk. Jönnék hát befelé a vá­rosba, vagyis pontosabban a mellékutcából a főtérre a fia­talok, egymás mellett, ne­vetve, fényképezőgépek len­cséit csillogtatva, kicsit is­merkedő kíváncsisággal. — Egyeseken világoskék VIT- egyenruha feszül, mások „ci­vilben” vannak: nagy kockás ingekben vagy esetleg — a lányok — tetszetős szabású, divatos ruhában. A lábbeli is különböző: könnyű nyári szandál, elegáns lyukasztott bőrű szürke egyencipő vagy néhány pántból álló nyári topánka. Egyszóval a hangulat otthonias Nem is csoda: hiszen már hajnal óta haladnak át a magyar földön a küldöttek. Virággal, dallal, ünnepi szó­val fogadták őket reggel fél ban ilyen feliratok voltak ol­vashatók: „Fidel Castrót akarjuk” — „Fidel! jöjj visz- sza, szükségünk van rád”! * Az AFP értesülése szerint a kubai hivatalos lap csütörtö­kön kormányrendeletet kö­zölt, amely szabadkezet biz­tosít Fidel Castrónak a föld­reform kérdéseivel foglalkozó országos intézet elnökének az intézeti föld- és pénzalap fel­használásában. olyan embereket keresnek, akiknek a száján keresztül beszélhetnek. A VÁROSTÓL ELÉG messze él és lakik valami Szarvas Pál nevezetű egyén. Hogy-hogy nem, társai bizal­mából ez év tavaszán vezető ember lett a Viharsarok Tsz ben. Ennek a Szarvas Pál­nak a neve mostanság na­gyon sokszor ezóbajön a pia­con. Nem éppen a leghízel­gőbb módon nyilatkoznak ró­la, mióta az ellenség hangja beszél belőle. Szarvas Pál azt próbálj? elhitetni szomszédaival, hogv a nagyüzemi gazdálkodás nyomort hoz. Tapasztalataira hivatkozik, méghozzá nem is akármilyenre, hanem arra amit állítása szerint a Szov­jetunióban szerzett. Fontos kodva meséli történeteit szé1- tében-hosszában. Szarvas Pál járt a Szovjetunióban, ez igaz Horthy bakaként ment oda ha nem is jószántából. Az is igaz, sok szörnyűséget látha­tott, csak éppen akkor éget­tek fel mindent, öltek, rabol­tak, s kő kövön nem maradt. AZ EGYKORI KURUC vi­tézek, Kossuth-honvédek uno­kái nagyon szánalmas, eset­len próbálkozásnak tartják Szarvas Pál rosszindulatú fe­csegését. Ki hallott olyat, ki­rabolt, porig égetett ország­részt példának felhozni. Nem­csak szégyen, embertelenség is. Akad még néhány hozzá hasonló ember. S ezek, ha ki­csit is, de zavarják a vizet Ártani nem árthatnak még­sem. Mert a kutya ugat, a karaván halad. Szekulity Péter (Folytatjuk.) négykor a határon, azután mindenütt barátok, ünneplők között haladtak át Nyíregy­házán, Debrecenen, végig az országon. Nem hivatalos ez a hangulat, ez az ünneplés sehol: szívből fakad, közvet­len és emberi. A vendégek kiballagnak hát a Kossuth térre, megáll­nak a városháza előtt, ahol Bihari László, a városi KISZ bizottság titkára köszönti őket, keresetlen szavakkal. Arról beszél, hogy fiataljaink hosszú hónapok óta készül­nek a Világifjúsági Találko­zóra. Beszámol arról is, hogy itt Szolnokon előadások, ifjú­sági találkozók, sportverse­nyek során ismertették meg a fiatalokat a VIT történe­tével és gondolatával. A ter­melésben VIT műszakok in­dultak. Elmondotta azt is, hogy a magyar küldöttek — köztük egy fiatal Szolnok városából is — tegnap indul­tak a fesztivál városába. — Majd arra kéri a vendégeket, fogadják szeretettel az alap­szervezetek szerény ajándé­kait, zászlait, virágait. És a szolnokiak átnyújtják a szeretet és a barátság kis tárgyait. Zanócz Erzsé­bet, a martfűi Tisza Cipő­gyár KISZ vezetőségi tagja egy sok-sok darabból össze­varrt selyem zászlót nyújt át a szovjet küldötteknek, amely ötvenhat alapszervezet béke- akaratát hirdeti. Aztán egy szőke, mosoly­gós, csengőhangú szovjet lány lép a mikrofon elé, Marina Zsuravljova, a delegáció egyik vezetője. — Forró Komszomo! üd­vözlettel köszöntjük Szolnok fiatalságát. Azt tartja az orosz közmondás, hogy jobb egy régi barát, mint két új. Mi persze az új barátnak is örülünk, de a magyar nép régi-régi barátunk. Erős szá­lak fűznek bennünket egy­máshoz. összekovácsolódott a mi szövetségünk 1945-ben, a fasiszták ellen vívott harc­ban és 1956-ban, amikor le kellett verni az elleni orra- dalmárokat A szovjet és a magyar fiatalság ideáljai kö­zösek. Azonos eszméket fog­nak képviselni küldötteink. A mi fiaink között van épí­tész, művész, mezőgazdasági szakember. Delegációnkat a béke és a barátság elvei fog­ják vezérelni. Biztosak va­Karcag termelőszövetkezeti városban csütörtökön benső­séges ünnepséget rendeztek a testvéri Lengyelország felsza­badulásának 15. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre elsőnek a megyénkben tar­tózkodó albán szövetkezeti küldöttség tagjai érkeztek meg. A vendégek megtekin­tették a helyi Béke Termelő­szövetkezet gazdaságát, a szövetkezeti város közelében fekvő Berekfürdőt, majd a híres Agyagipari Ktsz. mű­helybe is ellátogattak. Az ünnepség kezdetére megér­keztek a lengyel nagykövet­ség munkatársai is. A városi tanács ünnepi díszben öltöz­tetett nagytermében elsőnek megnyitották a baráti Len­gyelország életéről, mezőgaz­daságáról szóló képkiállítást, majd kezdetét vette az em­lékest. A termelőszövetkezeti tagokkal, intézmények, válla­latok dolgozóival zsúfolt te­remben Kovács Pál. a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának titkára mondott megnyitó beszédet. Ezt köve­tően Nánási László, az El­nöki Tanács tagja, a nemrés Lengyelországban járt ma­gyar parlamenti delegáció gyünk abban, hogy senki sem akadályozhatja meg a fesztivál sikerét. Abban a szempillantásban, hogy vége a rögtönzött és forró tapssal fogadott beszéd­nek, hogy a szovjet fiatalok eléneklik a VIT indulót, kör formálódik a vendégek kö­rül. Harmonika szólal meg és a riporter a fejek fölött finoman rebegő ujjúkat pil­lant meg. Baskir fiatalok lej­tik a nemzeti táncot: egészen biztos, hogy ez a szám még nagy sikert fog aratni az egész világon. Persze, most nem a táncöltözetben ropják, a lábakon szandál, vagy táncra végkép alkalmatlan papucscipő. És mégis: mi­csoda nagyszerű, szilaj tem­peramentum forr ezekben a fiúikban és lányokban. A tánc címe: Tavasz. A tánco­sok mozdulatai a pusztákon száguldó ló vad iramát idé­zik a szolnoki aszfalton, vagy a szépségére most ráébredt fiatal lány bájos eszmélkedé- sét. Hát hogyne tapsolnánk Nafikovoj Fedeusznak, ennek a karcsú harmattörékenységű baskír kislánynak, aki olyan tündért lépésekkel és nyílt mosollyal hajladozik, frissen és üdén, mint a szélben len­gő nádszáL Zúg a taps a többszáz szolnoki fiatal tapsa elismerő brávója. Aztán felbomlik a kör, mert keringőt járnak a szovjet fiatalok és bevonják a ma­gyarokat is. Majd kis cso­portok kísérik vissza az autó­buszokhoz a fiatalokat, jel­vényeket cserélnek (de sok új, büszke jelvénytulajdonos is van most Szolnokon!) Tört orosz tudással beszélgetnek is. És egyforma barátsággal felel nekik Anatolij Krjus- kin, a 26 éves uráli olaj- fúrómester, vagy Irina Ano- lina moszkvai medika (szőke, magas, szép kislány), vagy akár Vagyim Tisenkov moszkvai gépészmérnök. A legtöbb kérdés nemzetközi' nyelven tétetett fel. Mindenki kézzel-lábbal magyaráz, ne­vet, barátkozik. De kár, hogy olyan hamar elröppent az az ötven perc. Már zúgnak is az autóbuszmotorok és integető karok erdejében indulnak to­vább a vendégek. Az útirány: Budapest és aztán, holnap reggel Bécs, a fesztivál városa. e* baracs =■ tagja mondott beszédet. Tol­mácsolta a lengyel munkás- osztály, dolgozó nép forró testvéri üdvözletét és beszélt azokról a hatalmas változá­sokról, amelyek a felszaba­dulás óta történtek, a német fasiszta hódítóktól nem is olyan régen sanyargatott or­szágban. Méltatta a magyar­lengyel és albán, valamint a többi testvéri országok össze­fogásának nagy, világtörté­nelmi jelentőségét, a békéért vívott harc soronkövetkező feladatait. A kedves, bensőséges ün­nepséget méltóan egészítette ki a színvonalas kultúrmű­sor. Varga András, az Opera­ház tagja lengyel és magyar népdalokat adott elő nagy si­kerrel. Az országoshírű kar­cagi énekkar számos jelleg­zetes kunsági dallal, lengyel kórusművekkel, népdalokkal vívta ki a nagyszámú közön­ség lelkes elismerését. — A mintegy másfélórás színe ■ műsor után a város vezetői és a termelőszövetkezetek vendégül látták a küldötte­ket és a terített asztalnál to­vább folytatták a baráti be­szélgetést FIDEL CASTRO vonja vissza lemondását! ........ Ün nepség Lengyelország felszabadulásának IS. év­fordulója alkalmából Karcagon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents