Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-24 / 172. szám

1959. július 24; SZOLNOK MEG TGI NÉPLAP 3 Nyolcvan fiatal nagyon sokat tehet ÖNKÉNTES SEGITÖBRIGÁDJUK 150 társadalmi munkaórái dolgozott az Aranykalász Termelőszövetkezetben. Az a törekvésük, hogy a mezőgaz­dasági munkában is minél otthonosabbak, járatosab- bak legyenek a község más foglalkozású fiataljai. Az alapszervezet helyzetének megjavítására a párt végre­hajtó bizottság tagjai közül három elvtársat bíztak meg, hogy állandóan segítsék a fi­atalokat: Az alapszervezet tagjai közt pedig az ifjú kom­munistákat tették felelőssé a munka, a szervezeti élet fel- élénkítéséért Kikelt az egr milliomodik csibe Tegnap a megyei tanács szolnoki baromfikeltető állo­másán kis háziünnepség kö­szöntötte a tojásból frissen i'lóujt egymilliomodik csi­bét. A sárgapelyhes csipogó apróság nyakába színes sza­lagot kötöttek és külön „in­strukciók” kíséretében átad­ták 3 ezer társával együtt a jászjákőhalmi Béke Tsz ba­romfigondozójának. Az állomás egyébként azt is ünnepelte, hogy idén az egymilliomodik csibével egy- időben 200 ezer csibével ad­tak többet a termelőszövet­kezeteknek a tervezettnél s e mellett még keltettek 20 ezer kacsát, 2 ezer libát és 2 ezer pulykát. DOLGOS ÉVEK SORÁN Elmondta:, ISlánási László, a kisújszállási Búzakalász Tsz párttitkára EZERKILENCSZÄZÖT­VENEGY óta vagyok terme­lőszövetkezeti tag, 1952 óta pedig alapszervezeti párttit­kár. Sokat tapasztaltam a hosszú évek során; sokféle jellemvonást ismertem meg ezidő alatt, sok gyengéjét, de sok erényét is az emberi ter­mészetnek. A fő törekvésem mindig az volt, hogy az em­bereket a munka szereteté- re, becsülésére bírjam. De ha csak így egyszemélyben beszélnék, nem lennék hű a gyakorlatunkhoz. Hisz az el­ső, amin hét évvel ezelőtt töprengtem, a kollektív mun­JNfincs ennél szebb feladat A tiszaföldvári községi párt végrehajtó bizottság megvitatta az I.-es területi KISZ alapszervezet munká­ját, A vitára meghívták az alapszervezet vezetőségének mind az öt tagját. Több el­gondolás vezette ebben a vég­rehajtó bizottságot. Az alap­szervezetnek közel nyolcvan tagja van. Nyolcvan fiatal pedig nagyon sokat tehet a község jóhímevéért, sokai segíthet a termelőszövetke­zeteknek. Másrészt az alap- szervezet titkárának, Sebők Istvánnak, mivel nemrég van az ifjúsági mozgalomban, nincs megfelelő gyakorlata a fiatalok összefogásában: Meg kell tanítani arra, ho­gyan tehetik a szervezetet vonzóvá, hogyan kelthetik fel legjobban a fiatalok érdek­lődését. így, ha az alapszervezet tagjai látják, hogy a párt he­lyi vezetői számon kérik, s ■»gyben segítik is munkáju­kat, TÖBB FELELŐSSÉGÉRZET­TEL tevékenykednek. Sokat vár a párt végrehajtó bizottsága például a fiatal pedagógusok­tól, akiket e megbeszélés után szintén összehív a párt vb: Velük külön is megta­nácskozzák, hogyan dolgoz­hatnak legeredményesebben az alapszervezetben; Jó pél­da is van már erre a köz­ségben, mert a homoki pe­dagógusok közül Nagy Erzsé­bet és Gulyás János szívesen és okosan segítik a fiatalo­kat. Később a Lenin Tsz if­júsági alapszervezetével ren­deznek tapasztalatcserét: A termelőszövetkezetek se­gítésébe is igyekeznek be­vonni a kerület fiataljait. Eddig az Idei jércék tojnak a karcagi Békében A karcagi Béke Termelő- szövetkezet országosan híres baromfitenyészetéről. Ebben az évben újabb befektetéssel növelték a törzs- és áruba­romfi állományt, s egy újfaj­ta rekordot állítottak fel: A termelőszövetkezetben már tojnak az idei nevelésű jér- cék; HllliiillllllllrillllllllllUllllilllllllHillllllllllU Szárítsuk a gabonát Hárítsuk el a „zöld“ keresztek veszélyét Régebben, ha esős aratás után körülnéztünk a határ­ban, itt-ott bizony kicsírá­zott, sőt kizöldült kereszte­ket láthattunk. Az ilyesmi nemcsak az esős időjárást, hanem ugyanakkor a hanyag gazdát is vádolja. A csírázás veszélye most is fennáll, hiszen az elmúlt na­pokban megyeszerte 40—«50 mm, sőt ennél nagyobb csa­padék hullott. A keresztek felső kévéi beáztak. Gondos­kodni kell szárításukról. Ha a kévéket szétrakjuk — taná­csos felállítgatni —, már pár órahosszás száradás is sokat jelent. Nem baj, ha a nap nem is süt, a szél átfújja a kévéket. Sokan félnek megmozgatni a kereszteket, mondván, hogy pereg a szem. Ez igaz, de a pergés sokkal kisebb kárt ókoz, mintha a kalászok ki­csíráznak. Ha a kévék meg­száradnak, lehetőleg azonnal be kell hordani, mert ha újabb eső lesz is, a jól rakott asztag nem ázik be. Át kell forgatni a kom­bájnszérűkön száradó gabo­nát is, mert sok helyen elő­fordult, hogy a víz aláfolyt, vagy az elázott talajtól át­nedvesedett. Ne sajnáljuk a szárítgatással járó többlet- munkát, mert ezzel a csírá­zás okozta nagyobb károso­dás elkerülhető. A förfénef Öcsödön kezdődik. Működött itt két tsz, a Béke és a Petőfi. A Béke aztán 1956-ban felbom­lott és «Kossuth néven ala­kult újjá. 1958-ban egyesült a Petőfivel, de a Kossuth név megmaradt. Jóindulatú, de gyengekezű ember volt az elnöke. — Az agronómus, Szarvas Lajos viszont fiatal, agilis ember, úgyannyira, hogy lassan mindent ő inté­zett a tsz-ben. A vezetőséget meg se kérdezte. A tagság végül is megsokallta a dol­got. Kérték a járási pártbi­zottságot; küldjenek nekik egy jó elnököt. Meg is mond­ták: Zs. Varga Istvánra gon­doltak, mert többen ismerték őt a tsz-ből. — Engem először meghök­kentett a kívánság — me­sélte. — Tétováztam. Nehéz volt elszakadnom a kunszent­mártoni Zalkától, hiszen hét évig dolgoztam ott. Ismer­tem mindenkit, igen sokan a barátaim voltak. És még ott is volt tennivaló. Arra gon­doltam, hátha csak néhányan hívnak, s a többieknek majd nem tetszik az új elnök. De a tétovázásra nem sok idő volt. Dönteni kellett. Elvál­laltam. Ez febru4rí>an tör­tént. — Az első közgyűlésen azt hiszem, mindenki ott volt. Délelőtt 9 órakor kezdődött és elmúlt négy óra, mire vé­gétért. Itt aztán mindent el­mondtak, ami a szívüket nyomta. Előjöttek a rossz vetés hibái, az ebből eredő sérelmek. „Nem vagyunk mi rosszabbak, mint más tsz-ek tagjai, csak ne két ember vezesse a többiek tudta nél­kül a szövetkezetei. Ha nem is rosszindulatnak, de téved­hetnek. Ne év végén tudja meg a vezetőség, mit intézett az elnök, meg az agronó­mus”. — mondogatta Vass János vezetőségi tag. — Késő délutánig beszél­gettünk őszintén, bizalom­mal. — Engem nagyon meg­erősített elhatározásomban ez a közgyűlés. Tudtam, érez­tem, hogy ezek az emberek bíznak bennem, meg a ne­hézségek ellenére a szövet­kezetben is. Most már nem lehetett, de nem is akartam meghátrálni. Pedig probléma volt elég. Az állatoknak nem volt takarmány, de még az emberek is szűkiben voltak a kenyémekvalónak. Készül­ni kellett a vetésre is. Vető­mag pedig egy szem se. Szó­val, nehéz volt Nekifogtad Ír. Meg­beszélés megbeszélést köve­tett. Minden héten tartottunk vezetőségi gyűlést havonta közgyűlést. Ezeken megtár­gyaltuk a legsürgősebb ten­nivalókat Egy-egy fontosabb kérdésben mindig az egész tagság véleményét kértük ki. kisebb jelentőségű dolgokban pedig a vezetőség határozott. A közgyűlésen rendsze­resen ismertettük a tagokkal, hogy mit végeztünk eddig, milyen intézkedéseket tett a vezetőség. — Az állandó tájékoztatás és az, hogy figyelembe vettük az emberek véleményét, soha nem tapasztalt összefogást eredm én vezeti Az egész tag­ság egy akarattal, egy em­berként látott neki a tenni­valóknak. Leszerződtünk nap­raforgóra, cukorrépára. Ez­zel pénzhez jutottunk, ki tudtuk fizetni a 69 ezer fo­rint zárszámadási tartozási Szerződtünk 600 mázsa sört árpára. Ebből újabb pénzhez jutottunk. Most már előleget is tudtunk fizetni. Március végén négy hónapra munka­egységenként 4 forintot osz­tottunk. Nem volt sok, 600— 800 forint jutott, de mégis valami. Nagyon pénz nélkül volak az emberek. Az első forintok még nagyobb len­dületet adtak a munkának. — Közben újra elfogyott a takarmány. Megint venni kellett, de megérte, mert a fejési átlagot háromról nyolc literre tudtuk emelni és a tej állandó bevételt jelentett. Más problémák is akadtak. Többen ellenezték a műtrá­gyát, a gépeket. Erre szer­veztünk néhány látogatást a Zalkába. Ott látták, mennyi­vel szebb a műtrágyázott ve­tés és milyen nagy segítsé­get adnak a gépek az em­bernek, hiszen azok végzik a munka nehezét. A négyzetes vetés végleg meggyőzött mindenkit. Egyszer kapáltuk kézzel, háromszor meg a gép. A gépek segítségével idejé­ben tudtunk végezni a nö­vényápolással. Féltek pedig sokan, amikor tavaszai 360 hold tartalékföldet felvet­A Szovjetunió népgazda­sága eredményeinek állandó moszkvai kiállításán meg- SBUiiajaq syi-iijÁgdag e HTau kiállítási csarnoka. Többezer új szovjet gépet és műszert állítottak ki, köztük a leg­újabb típusú automatikus szerszámgépeket és gépsoro­kat, célgépeket, program- vezérlésű gépeket, különleges műszereket. A kiállítás egyik érdekes­sége, hogy a legkorszerűbb géptípusok mellett bemutat­nak több elavult, korszerűt­len gépet is, amelynek gyár­tását még nem szüntették meg. összehasonlításul az ilyen gépek mellett bemutat­ják más gyárak modern, ma­gas termelékenységű, hason­ló feladatot elvégző géptípu­sait. A gépipar, az egyes üze­mek, gyárak szakemberei máris igen nagy számban ke­resik fel a kiállítást. Több / Uj szivattyúkat kap Tiszabő A tiszabői szivattyútele­pen nagy munka folyik most. Az elhasznált berendezés he­lyett 9 korszerű, CsK—800— D típusú szivattyút szerelnek fel. Az új gépi berendezés mintegy 20 százalékkal na gyobb hatásfokkal, s a rég: tősnél jóval üzembiztosabbar, dolgozik; A szerelőmunkával előre­láthatóan a közeli napokban végeznek, s így rövidesen üzemképes lesz a lelep, tünk, de elmunkáltuk rende­sen. — Mosf már egyenesben vagyunk. Havonta 8 forint előleget fizetünk munkaegy­ségenként, 75 százalékát a tejpénz fedezi. Leadtunk 62 szerződött hízót is, jövő hé­ten ugyanennyit adunk át. Ebből, meg a szerződött ga­bonából is jön most már a pénz. ősszel már nem lesz hiba a zárszámadásnál. — Igaz, megdolgoztunk ala­posan. — Én minden reggel 2—3 órakor kelek. Kunszent- mártonból járok ki Öcsödre. Este 9—10 óra, mire haza­érek. Vasárnap is így megy. A tagok is dolgoztak egy­más után négy vasárnap, meg a tavaszon is jónéhány- szor. — Mindent összevéve, nem bántam meg, hogy otthagy­tam a Zalkát. Amikor idejöt­tem, akkor sem akart ki­lépni senki. Most meg, hogy rendbejött a tsz, elzavarni se lehetne a tagokat. Ez meg­érte a fáradságot. Nagyon jóleső érzés, ha az ember a sok küszködés, harc, nehéz­ség után végre látja munkája eredményét. A kisparcellák helyett korszerű nagyüzemi gazdaságot teremteni, ezer holdakban gazdálkodni, a mezőgazdaságban is megva­lósítani a szocializmust — nincs ennél szebb feladat. Patkós Mihály gyár vezetősége a kiállítás megtekintése után haladék­talan intézkedéseket tett egyes elavult típusok gyártá­sának megszüntetésére, új gépek gyártásának megkez­désére. A kiállítás meggyőző pél­dákkal igazolja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága júliusi plénuma által kijelölt feladatok meg­valósulásának útját. A be­mutatott újfajta, rendkívül korszerű gépek annak doku­mentumai, hogy igen gyors ütemben halad a szovjet ipar korszerűsítése. ka meghonosítása volt Az, hogy a vezetőség, sőt az alap­szervezet minden tagja ma­gáénak érezze a feladato­kat, hogy ne mindenhová a titkárt várják, hanem épp úgy hallgassanak a vezetőség másik négy, s az alapszerve­zet minden tagjára, mint rám. Ezután már könnyebb a gazdasági munkát segíteni. Mert minden mást annak a célnak rendeltünk alá, hogy az emberek gondolkodásmód­ját, a régi, a kisparcella utá­ni sóvárgását a közösségért való lelkesedés, odaadás váltsa fel. Ennek pedig csak egy eszköze volt, az embe­rek gazdasági, anyagi körül­ményeinek megváltoztatása, mégmeg kimondottan saját munkánk árán. Ennek az elvnek a térhódítását kellett segíteni — s túlzás nélkül mondhatjuk — segítették is alapszervezetünk tagjai. így mondhatnám törekvé­seinket: Nem a gazdasági tennivalók megszervezését akarjuk mi elsősorban elvé­gezni. Nagyon is vigyázunk, nehogy belekapkodjunk a szakemberek dolgába. Első dolgunknak mi azt tartjuk, hogy éreztessük az emberek­kel, magyarázzuk nekik, ha kell kalkuláljuk újra velük együtt, miből is lehet a hasz­nunk, mit nyerhetünk, ha bátran, bízvást vállalkozunk merész dolgok megvalósítá­sára: Mély igazság az pártunk Központi Bizottsága március 6-i határozatában, hogy „A dolgozó tömegekben élő bizakodás és alkotó kedv erős hajtóereje a társadalmi és gazdasági életünk minden te­rületén mutatkozó gyorsabb előrehaladásnak’'. S ennek az alkotókedvnek, bizakodásnak éltetése a mi dolgunk. Nálunk, szintén a Központi Bizottság március 6-i határozatából kiindulva, s abból merítve az erőt, ko­moly kezdeményezésekre vál­lalkozott ezévben a párttag­ság. Arra, hogy a tervezettnél 10 százalékkal magasabb ter­melési eredmények elérésé­re bírja a szövetkezet tagságát. Nemcsak) a beszéd, a tettek­ben való példaadás is ránk várt itt elsősorban. De sike­reinkről szóljanak a szá­mok; A PÁRTVEZETÖSÉG a gazdasági vezetéssel közösen előzőleg megfontolta, mit érhetünk el, s mi lehet a ki­tartó törekvés jutalma: 500 ezer forinttal oszthatunk többet a munkaegységekre. Ki lenne az most már a mi közösségünkben, aki hitetlen- kedve, kétkedve fogadja az ilyen elgondolásokat? Min­denki tudja, hogy ha valamit mi a magunk hasznára elha­tározunk, annak útját senki nem állja. Neki tehát, meg­valósítani közös erővel azo­kat, aminek útján a 10 szá­zalékos többletterméshez hozzájuthatunk. Fejtrágyát a búzának, öntözést, háromszo­ri kapálást a kukoricának, jó takarmányt az állatoknak. A pártszervezet javaslatára ön­tözünk a varjasi részen száz kát. hold kukoricát, 38 kát: hold takarmánysilót. S most párttagok és pár- tonkívüliek együtt örvende­zünk annak, hogy például a Kontai üzemegységben a tervezett 12.5 mázsa helyett 17 mázsát hozott holdanként a búza, hogy gyönyörű a ku­koricánk, a tavalyinak há­romszorosát ígéri a szőlő. Az a szőlő, amely miatt a párt­tagok régen sokat hallgat­tak. Nem egyszer mondogat­ták nekünk a telepítés utáni első években: „Okosabbat is javasolhat­tatok volna, ami pénzt hoz is nemcsak visz. Még más termények árát is erre kell fordítani, nemhogy ebből lát­nánk valamit”. Ezt hallgattuk néhány éven át, s ha nem kardoskodik a párttagság, talán ki is szánt­ják. Bezzeg, hogy most már jó termést igér, s hogy ta­valy már a levét is kóstol­gattuk, nem mindenki örül ha az előző éveket szóba- hozzuk. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS BÖL csak egy példát hozok Tavaly még nagyon mihasz­na volt a baromfiállomá­nyunk. A télen össze-vissza 300 tyuk lézengett ebben a négyezer holdas tsz-ben Hagyhattuk annyiban? Nem Előbb taggyűlésen, majd köz­gyűlésen vitattuk ezt meg. Emlékeztettük a tagokat, hogy még egyéniek voltak, aratásig leginkább tojásból, csirkéből, tyúkból pénzeitek. Most vajon nem férne ránk több pénz? Dehogynem! A vitatkozás háromezer dara­bos csibenevelő építkezésével végződött. Azóta hatezer csirkét neveltünk fel, két­ezret már eladtunk. Nagyon sokat számít, hogy a pártszervezet tagjai a mi­nőség javításáért is sarkuk­ra álljanak. Nem a „legnép­szerűbb” követelmény ez még ma sem a tsz-tagság kö­rében. Akad nálunk is, aki időnként, esetenként nem olyan szorgalommal dolgo­zik, mint tehetné. De nálunk van és mindenhol kell le­gyen türelem az ilyen embe­rekhez. Egyszer majd ők is rájönnek, hogy jó munkájuk után nekik is több és jobb juthat, s ha egyszer, ezt be­látják, biztos nem térnek vissza régi „szokásukhoz,’’ SOKAT, NAGYON SOKAT lehetne beszélni aról, hogy mennyire segítheti a párt- szervezet a gazdasági mun­kák sikerét, ha a kommunis­ták keresik, mit segíthetnek, vállalják amit tenni kell. A helyzet és a célkitűzések megbízható ismerete alapján bátran lépnek előre, maguk­kal vonzva a pártonkívüliek sokaságát is. Nem tudok sem újonnan választott, sem régi tsz pártitkár számára neme­sebb feladatot elgondolni, mint azt: nevelni az embere­ket a munka szeretetére, a közösség sikereiért való lel­kesedésre, önzetlen tettek­re* B. E. Nyerésé gr eszesed é s - bői — kirándulás A törökszentmiklósi malom hetven dolgozója Miskolc— Lillafüred—Eger környékére kétnapos autóbuszkirándulást szervez. A költségeket a nye­reségrészesedés visszatartott részéből fedezik. A karcagi őrlőmalom mun­kásai ugyanerre az útvonalra mennek — csak vonattal. A karcagi hántolómalom dol­gozói már voltak autóbusz- szal a Mátrában. A kiadáso­kat ők is a nyereségrészese­désből fedezték. Rajtuk mú­lik, hogy jövőre is szervez­zenek hasonló kiránduláso- ikatj Ugyancsak elégedett az fisz! árpa termésével Szabó Lajos, a kunt'"'' '«i Vörös Október Tsz tagja, mert 400 holdas átlagban 15.24 mázsa lett az eredmény, ■■ ■ »» ^ Megnyílt a szovjet gépgyártás kiállítása

Next

/
Thumbnails
Contents