Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-23 / 171. szám

f jf 59. július .»).• SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s JA VVLT GONDOSSÁGGAL—TÜRELEMMEL megyénk közegészségügyi helyzete A Közegészségügyi — Jár­ványügyi Állomás dolgozói nemcsak küzdenek egész éven át megyénk lakosságá­nak egészségéért — de egy­ben állandóan figyelemmel kísérik fáradozásuk eredmé­nyét. A KÖJÁLL orvosai — közöttük dr. Kertész Berta­lan epidemiológus — igaz el­ismeréssel emlékeznek meg leghívebb segítőikről: a vé­dőnőkről; kik felvilágosító munkában, védőoltások be­adásában fáradhatatlanoknak bizonyultak. Jelentős arány­ban járultak hozzá ahhoz, hogy az egészségügyi kor­mányzat által rendelkezésre bocsátott sokszázezer forint elérje célját: csökkenjen a járványos megbetegedések száma. Legszebb eredmények­ről a hastífusz elleni küzdel­met illetően számolhatok be, — mondotta dr. Kertész Ber­talan. — Megyénkben 1945-ben 286 személy kapta meg ezt a betegséget; 37 volt a halá­los áldozatok száma. A fel- szabadulást követő években mind kevesebben betegedtek meg a typhus abdominalis- ban. Tavalyi feljegyzéseink 27, az ideiek már csak 5 esetről tudnak. Többszázez­res alapokon nyugvó statisz­tikánk bizonyítja: nem ve­szett kárba az oltásoknál fel­használt védőanyag. Csekély mértékben emel­kedett a fertőző sárgaságban (hepatitis epidemica) és a dysentériában megbetegedet­tek száma. A KÖJÁLL orvo­sai megállapították: kivétel nélkül azok kapták meg eze­ket a betegségeket, kik nem részesültek védőoltásban. Dr. Bausch Károly pécsi profesz- szot dysenteriát megelőző ol­tásai igen biztatóak; remél­hető, hogy jövőre — kötelező alkalmazásuk révén — gátját vetik a dusenteriás megbete­gedéseknek. Míg a gyermekbénulás né­ven közismert — és rettegett — betegséget Budapesten harmincötén kapták meg jú­nius folyamán; addig me­gyénkben egyetlen esetről sem érkezett jelentés. Szol­nok megyében hat és fél hó­nap alatt három ilyen meg­betegedés történt — kivétel nélkül olyan gyermekeknél, kiknek szülei elmulasztották a védőoltást. — Szinte érthetetlen, hogy az emberek kisebb hányada mennyire nem törődik saját egészségével, — említette a KÖJÁLL epidemiológusa. — Az egyik Tisza-vizet iszik; a másik sajnál pár forintot egy Hungária-Matadorra, hogy lakását, ágyát féregte- lenitse; a harmadik mosatlan gyümölcsöt fogyaszt; ismét mások úgy bújnak a védőol­tástól, mint ördög a tömjén- füst elől... Másutt a félvi­lágért ki nem mozdítanák a trágyahalmot az udvarról. A Szolnok megyei Néplap több alkalommal foglako­zott Tiszakürt jövőjével. Egy ízben megírtuk, hogy a sző­lőbeliek nemrég kultúr házat kaptak. Villanyt, postát, film­színházat is kérnek. Cikkünk­re a Debreceni Postaigazga­tóság a következőket vála­szolta: „A Szolnok megyei Nép­lap „Formálódik Tiszakürt jövője” című cikkében foglal­kozott a Tiszakürthöz tarto­zó település lakosainak pos­tai kiszolgálásával. A cikk­ben foglalt kérést kiküldöt­tem utján a helyszínen vizs­gáltattam meg. A szőlőbeli település részére a posta, va­lamint a távbeszélő vonal építését az 1960 évi tervben — felettes hatóságom enge­Nézetem szerint az a közsé­gi, városi tanács jár el he­lyesen, mely szükség esetén nemcsak felvilágosítással, de büntetéssel is érvényt szerez az elészségügyi előírásoknak. A közelmúltban például Ti- szabőn tizenkét helybelit büntettek meg, mert a védő­oltás alól ki akarta vonni magát. A többieknek már használt a jó szó. A KÖJÁLL járványügyi szakorvosa szerint — saját érdekünkben — sokkal és könnyen javíthatjuk me­gyénk közegészségügyi hely­zetét. Az ismét közelgő ká­nikulára való tekintettel tisz­tálkodjunk még alaposab­ban; kizárólag tiszta, szük­ség esetén forralt vizet igyunk; s tegyünk eleget a védőoltásokra vonatkozó ren­delkezéseknek. délyétől függően — szerepel­tetem.” A levelet Dr. Deák Ignác postaigazgató irta alá. A jelek szerint tehát meg­valósul hamarosan a Tisza­kürt szőlőbeliek kérése. A dolgozó parasztok döntő többsége ott is a nagyüzemi gazdálkodást választotta és így bizonyára a felettes postai hatóság a Debreceni Postaigazgatóságnak engedé­lyezi a terv valóraváltását. -wässs A Magyar Rádió szolnoki adójának mai műsora 19-20 óra között Hangos Újság! A Szolnoki Rá­dió zenés ifjúsági riportműsora. Szerkeszti: a Rádió KISZ szer­vezete. MA MAR MEGSZOKOTT jelenség az, hogy a dolgozók úgy nyitnak be a tanácselnök szobájába vagy a pártirodá­ba, mintha barátjukhoz men­nének, s minden szorongás nélkül mondják el észrevéte­lüket, bátran bírálják a hi­bákat, segítséget kémek. A szóbeli bejelentések, vagy akár a levélben megírt véle­mények, javaslatok igen ér­tékesek, mert tükrözik a párt és állami szervek iránti bi­zalmat, a dolgozók temniaka- rását, segítőkészségét. Nap­ról-napra sokezer olyan kez­deményezés születik, amelyek szebbé, tartalmasabbá teszik életünket. Sokszor ilyen kez­deményezések jutnak kifeje­zésre a dolgozók szóbeli vagy levélbeni javaslataikban. Számtalanszor tapasztaljuk, hogy amikor egy-egy község­ben, városban a köz érdekét szolgáló létesítmény megva­lósítását sürgetik, maguk a dolgozók is áldozatot vállal­nak. Tiszafüreden például a fürdő építéséhez 500 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával járul hozzá a lakosság. Jászberényben Oláh Lajos tanácstag beszámolóján tet­ték szóvá a választók, hogy a Zenész utcában szükség lenne villanyhálózat létesítésére, járda építésre, s meg kellene oldani a Páva és Tigris út rendezését is. A kívánság mellé mindjárt hozzátették, hogy a környék lakosai szí­vesen vállalnak társadalmi munikát. A dolgozók kezde­ményező erejét, társadalmi aktivitását bizonyítja az, hogy csupán Jászberény vá­rosban a féléves tanácstagi beszámolók során 50 közér­dekű javaslat hangzott el. ÉRDEMES AZT IS meg­említeni, hogyan foglalkozik a tanácsi apparátus a dolgo­zók bejelentéseinek, helyes javaslatainak megvalósításá­val. Elismeréssel mondhatjuk, hogy a jászberényiek a tör­vényben rögzített 30 napos határidőt igyekeznek lerövi­díteni. Jól működik a mű­szaki állandó bizottság is. amely minden esetben meg­vizsgálja a lakosság kérését, s ennek alapján reális választ adhatnak az utak, járdák épí­téséről, a villanyhálózat bő­vítéséről stb. A közelmúlt­ban a Győzelem Tsz tagjai kérték, hogy a vásártéren lé­vő vegyesbolt nyitvatartási idejét változtassák meg. A városi tanács kereskedelmi felügyelője nem akart egy sze­mélyben dönteni, hanem ve- vőankétot tartott, ahol kikér­te a vásárlók véleményét. S mivel azok zöme a régi nyit­vatartási helyeselte, közölte a Győzelem Tsz tagjaival, hogy kérésük nem teljesíthe­tő. De egyben azt a lehetősé­get is ismertette, hogy a föld­művesszövetkezet bizományi árusításra ad ki a termelő- szövetkezetbe fontosabb köz­szükségleti cikkeket és élel­miszert. Ez az intézkedés is mutatja, hogy nem formáli­san, csak tessélk-lássék fog­lalkozott a tanács a tsz ta­gok kérésével, hanem őszinte segítő kész seggel. * S ez nagyon fontos nem­csak a közérdekű bejelenté­sek, de az egyéni panaszok, kérelmek elbírálásánál is. Az egyéni ügyek mögött emberi sorsok húzódnak meg, ezért intézésük különös gondossá­got, türelmet igényel. Jó pél­daként említhetjük a jász­apáti járási pártbizottságot, ahol ilyen módon kezelik a dolgozók leveleit. Általában 15 nap alatt megvizsgálják a panaszt és nem egy esetben már 3—4 nap,alatt választ küldenek a levélírónak. Ha­sonló a helyzet az SZTK-nál is, pedig ide sok érdeklődő, vagy panaszlevél érkezik, nyugdíj, családi pótlék stb. ügyekben. Az alközpont ille­tékes csoportjai gyorsan vá­laszolnak és intézkednek. A válaszok részletesek, s biz­tató hamgúak, érződik, hogy segíteni akarnák a hozzájuk forduló dolgozóknak. Az OTP Szolnok megyei fiókja két nap alatt intézkedett. Busi Sándor mezőtúri lakos ügyé­ben. S nem csupán a gyorsa­ság említésre mátó, hanem az az őszinte öröm is, ami kicsendül a válaszlevélből, melyben a panasz orvoslását közölték. A gyors intézkedés eredményeként egy öt tagú család ősszel már egészséges hajlékiba költözhet. — Több példát említhetnénk még, hisz más szerveknél is ta­pasztaljuk, hogy a korábbi évektől eltérően nagyobb igyekezettel, több szívvel fog­lalkoznak a dolgozok ügyei­vel, TALÁLHATÓK AZON­BAN még negatív jelenségek is. Az például, hogy egyes szervek néhánysoros, semmit­mondó választ adnak a pana­szosnak, vagy válasz nélkül hagyják a levelet. A felüle­tes, bürokratikus ügykezelés, a lelketlen intézkedés kirívó példája Fülöp Dezsőné ügye. Ez a jászjókóhalmi asszony tavaly tragikus körülmények között vesztette el férjét. Itt maradt két gyermekkel, ne­héz anyagi körülmények kö­zölt Férje kisiparos volt, s az özvegy kérte, hogy foly­tathassa az ipart, mert csak úgy tudja rendezni a jelentős összegű adóhátralékot és más tartozásait A helyi tanács 1958 október 15-én özvegyi jogon kiadta az iparenge­délyt. Majd 1959 februárjá­ban azzal az indokkal vonta visza, hogy Fülöp Dszsőné- nek adóhátraléka van, holott ezt az iparengedély kiadásá­nál is tudták, s Fülöpné azért kérte az ipar folytatását, hogy rendezhesse tartozásait Mi­vel megnemértés és közöm­bösség mutatkozott meg a helyi szervek részéről, a me­gyei tanácshoz fordult pana­széval. Az ilyen ügyintézés nem hogy nem erősíti, hanem inkább csökkenti a helyi szervek iránti bizalmat. A párt és állami szervek­nek oda kell hatniuk, hogy a dolgozók érezzék; aki az ügyükkel foglalkozik, az tisz­teletben, megbecsülésben ré­szesíti és ügyét úgy fogja el­intézni, hogy az a tények el­bírálása alapján igazságos lesz. így erősödik a párt és a néptömegek alkotó együtt­működése. Nagy Katalin | Jövőre tervezik a tiszakürti szőlőbe a posta és a távbeszélő vonal építését sooooaoooftoooooqooooooooooooooooooooooooooooooooeoeoqee» teooogóegooooooooooooooooooooooooooooooe igoftqoooooooooooooooooooo Mossuk meg a gyümölcsöt! Milyen kölnit használjunk és hogyan ? A gyümölcs fogyasztása nemcsak azért ajánlatos, — mert üdít, frissít, kellemes és jóízű, hanem azért is, — mert elősegíti az emésztést, fokozza az anyagcserét, csök­kenti a szomjúságot s ma­gas vitamintartalmánál fog­va is használ a szervezetnek Ezért ajánlja az orvos, hogy a nyári munkaidő alatt az étkezést lehetőleg mindig gyümölccsel fejezzék be a mezőgazdasági dolgozók; A gyümölcsfogyasztás egyik feltétele a gyümölcs gondos megmosása és tisztántartása. A gyümölcs héja nemcsak szedés, szállítás során, nem­csak a piacon, a gyümölcsös­boltokban szennyeződhet, ha- oem a fán, a még érintetlen gyümölcsre is ráhordják a legyek a fertőzőképes kór­okozókat. Ezért nem szabad még a házilag szedett, piacot, zyümölcsösboltot sosem lá­tott szilvát, körtét, aflmát, szőlőt, őszibarackot sem mo- saüanul elfogyasztani. Hiba, ha egyesek — arra 'Mii)iiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiNimiimiiiiH HETI ÉTREND Csütörtök: Májgaluska leves, •öltött paprika. Péntek: Burgonyaleves, barac­kos gombóc. Szombat: Zöldborsóleves, pirí­tott máj burgonyával, kovászos uborka. Vasárnap: Raguleves, rizses csirke, uborkasaláta. Almás le­pény. Gyümölcs. Hétfő: Zöldbableves, lecsó tar­honyával. Barack. Kedd: Vegyes zöldségleves, tökfőzelék, naturszelet. Alma. Szerda: Ks'-'Wleves, tojáspör­költ nokedlival, való hivatkozással, hogy csak a gyümölcs belsejét fogyaszt­ják, — mosás nélkül hámoz­zák meg a gyümölcsöt. Az így fogyasztott gyümölcsök között első helyen a dinnye áll, amelynek megmosásához kétségkívül elég nagy meny- nyiségű víz szükséges, de mégsem szabad elhanyagolni, A gyümölcs héján lévő kór­okozók a héjról a kézre, majd a kézről a gyümölcs belére kerülve bélfertőzést, bélhurutot; hasfájást okoz­nak, amit a köztudat a gyü­mölcsfogyasztás rovására ír. A gyümölcsöt, —* még a dinnyét is — lehetőleg bő, csurgó vízben mossuk meg. Még a legnagyobb szalo­nokban is előfordul, hogy a ruhatervezők fantáziája olyan túlzott kreációkat hoz létra, amit a legmerészebb — leginkább feltűnésre vá­gyó nők sem hajlandók meg­vásárolni és az ilyen elad­hatatlan ruhakészletek per­sze csökkentik a nagy nyu­gati divatházak profitját; Legutóbb Balmain, La­roche, Desses, Estérel nagy párizsi divatházak új mód­szert alkalmaztak a „hord- hatatlan” ruhák eladására. Ezekben a szalonokban Rabban divatbemutatókat Az üzletek annyira tele vannak a legkülönfélébb köl­nivizekkel, hogy hirtelenében nem is tudjuk, milyent vá­lasszunk. Pedig az illatszer megválasztása fontos, néha fontosabb, mint a szép ruha, vagy a szép cipő. Az illat bi­zonyos egyéniséget ajándékoz a nőnek. Használatuk az évszakok­kal is változik. Más parfőmöt használunk nyáron, mint té­len. A nehéz ruhákhoz és szö­vetekhez „nehezebb” illatot használunk, nyáron pedig „könnyebb” illatokat, például levél, erdő és virágillatot. Még valamit meg kell jegyez­nünk: a meleg erősebbé teszi rendeznek, amelyeken a ma- nekenek csakis olyan ruhá­kat mutatnak be, amelyek túlzott vonalaik, színössze­állításuk, vagy más okok mi­att eladhatatlanoknak bizo­nyultak. Egy szakértőkből álló zsűri kiválasztja a „le­hetetlen” ruhák közül a „le­gesleglehetetlenebbet”, s mi­után a modelek, amelyeket eddig senki sem akart meg- vásáronl, az érdeklődés kö­zéppontjába kerültek, persze azonnal akadnak nők, akik most már „mindenáron” hor­dani akarják őket* az illatot, a hideg pedig gyen­gíti. Nyáron kevesebb kölnit használjunk! Vásárláskor nem tudjuk — csak az üveg szagolgatásával megállapítani, hogy megfele­lő-e, csak ha a bőrünkre ken­jük. Kérjünk néhány cseppet az elárusítótól a kezünkre — dörzsöljük szét és úgy szagol­juk meg. Ha megtaláltuk a megfele­lőt, vegyünk belőle nagyobb üveggel és ügyeljünk arra, hogy jól záródjék. S ha már megvásároltuk, használjuk is minél többet. Igen alkalmas erre a kölniszóró, mert ezzel sokkal egyenletesebben fecs­kendezhetjük hajunkra, zseb­kendőnkre, s attól sem kell félnünk, hogy a ruhára szórt kölni vagy parfőm foltot hagy. Legcélszerűbb, ha egyfor­ma illatú szappant, kölnit vagy parfőmöt használunk. Egyes keverékek néha rossz szagot adnak. A kölnivíz legyen állandó utitársunk. Ha melegünk van, homlokunkat, tarkónkat és kezünket megnedvesítve, fel­frissülhetünk. Ha finom ruhát mosunk, csöppentsünk egy kicsit az öblítővízbe, hogy a ruhának jobb illata legyen. A kölni fajtáját időnként meg is változtathatjuk. Ha fáradtak vagyunk, az új il­lat felfrissíthet bennünket. De egyre ügyeljünk: sohase használjunk belőle túl sokat, mert az erős illat éppen olyan kellemetlen, mint az izzad­ság szaga. A „hordhatatlan" ruhák divatbemutatója Apró TANÁCSOK A hagyma- és halszagot kézről, deszkáról, késről el­tüntethetjük ecetes-sós víz­zel. • Almát, burgonyát sütő nél­kül is süthetünk a tűzhely tetején, lábassal lefedve. Ha olajjal sütünk a tűzhe­lyen, nyissunk ablakot, s utána csináljunk kereszthu­zatot. Ha nagyon erős a hagyma, tisztítás után felvágásig tart­suk hideg vízben. Mélyen kivágott, raffolt ruha, pettyes nyakkendőselyzm- ből. A másik fazon gyapjú zsorzsetből vagy nehezebb selyemből készült kissé hosszított derekú ruha, enyhén hordós vonalú szoknyával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents