Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-23 / 171. szám

1959. Július 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TÁJÉKOZTATÓ a következő pártoktatási év oktatási formáiról E hét elején megkezdődött megyénkben az 1959/60-as ok­tatási évre jelentkező hall­gatók kiválogatása. A párt­vezetőségi tagok, pártbizal­miak augusztus 15-ig meg­tárgyalják minden jelentke­zővel, hogy milyen oktatási formában kíván részt venni. Sokszor szóbakerült tehát, hogy a pártszervezetek mi­lyen oktatási formákat szer­veznek, milyen tanfolyamok indulnak megyénkben. Elöljáróban annyit: gazda­gabb lesz a következő párt­oktatási év az előbbinél, mert új tanfolyamok kezdődnek és másrészt az oktatási anyag újabb témával bővül: a hall­gatók a Magyar Szocialista Munkáspárt ősszel tartandó kongresszusának tanácskozá­saival, határozataival is meg­ismerkednek. Emellett to­vábbra is szerepel az okta­tási tervekben az SZKP XXI. Kongresszusa anyagának megvitatása. Az időszerű kérdések tanfo­lyamának oktatási terve jó­részt a VII. Kongresszus anyagára épüL Ezen kívül célja a tanfolyamnak ismer­tetni a legfontosabb párt- és kormányhatározatokat. Mivel ez nem külön lépcsőfok a ta­nulás rendszerében, részt ve­hetnek rajta olyan hallgatók, akik most tanulnak először és olyanok is, akik magasabb képzettséggel rendelkeznek. A marxizmus-leninizmus kérdései tanfolyam kétéves lesz. Az I. évfolyam anyaga azonos az elmúlt évivel, de bővül a pártkongresszusi anyaggal. A tanfolyam célja: alapszervezeti vezetők és ak­tivisták képzése. A II. évfo­lyam a szocializmus építésé­nek gyakorlati feladataival foglalkozik. A szakosított tanfolyamok témakörében szintén megta­lálhatók a pártkongresszus határozatai. Mind a politikai gazdaságtanból, mind a filo­zófiából III. évfolyam is kez­dődik. A gazdaságpolitikai tanfolyamok hallgatói nép- gazdasági összefüggésükben vitatják meg a kérdéseket. A gazdaságpolitikai tanfolyam­nak két tagozata: ipari mezőgazdasági lesz. Mindket­tő behatóan foglalkozik nap­jaink gazdaságpolitikai hely­zetével. Ezen a tanfolyamon ipari, állami gazdasági, gép­állomási és termelőszövetke­zeti szakkáderek tanulhatnak. E tanfolyamoknál minden té­mából helyi jellegű anyagot is megtárgyalnak a foglalko­zások idején. A magyar munkásmozga lom története tanfolyamnál is beindul a III. évfolyam. A tanfolyam során 1848-tól a napjainkig terjedő időszak munkásmozgalmi eseménye­it dolgozzák fel a hallgatók. A III. évfolyamon njegtár- gyalják az MSZMP kongresz- szusának az anyagát is. A nemzetközi munkásmoz­galom története kétéves tan­folyam. Az ellenforradalom óta nem szervezték meg me­gyénkben ezt az oktatási for­mát. Az I. évfolyamra azok­nak érdemes jelentkezniök, akik korábban már tanulták 1100 vagon termény gyűlt be a múlt héten Az elmúlt héten — bár az esőzések gátolták a kom­bájnaratási, a csépiési mun­kálatokat, ennek ellenére — jelentős mennyiségű gabonát vettek át a Szolnok megyei Termény forgalmi Vállalat telepei, összesen 1100 vagon gabona gyűlt be a vállalat terményraktáraiba. Hatszáz­harmincnégy vagon kenyér- gabonát adtak át a termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok. Szabadáruból 98 va­gonnal futott be, adóba 289 vagon és az állami gazdasá­gok 151 vagonnal adtak át a vállalatnak. A búza-értékesítők élén Karcag városa foglal helyet. A karcagi termelőszövetke­zetek 148 vagon búzát adtak a múlt héten.- Turkeve 87 vagonnal követi őket, majd Tiszaföldvár negyvennel, Kunhegyes harminchárom­mal és Öcsöd harminckét va­gonnal sorakozik utánuk. Megkezdődött a sörárpa begyűjtése is. Árpából 179 vagonnal értékesítettek a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok. Ebből sza­badáru 107 vagon volt. Előbbre Jutottunk a szer­ződéskötésekben. — Búzából 793 vagonra szerződtek me­gyénkben. Jelentős részét (773 vagon) a termelőszövet­kezetek kötöttek le. Sörárpát 509 vagon (termelőszövetke­zetek 484 vagon) mennyisé­get szerződtek. A Terményforgalmi Válla­lat tízmillió 961 ezer forint kamatmentes szerződési elő­leget fizettek ki a lekötött gabonamennyiség után. örvendetes, hogy az eddig átadott termények fajsúlya átlagban 82—83 hektoliter- kg. és sehol nincs a 81 hl-kg alatt az SZKP történetét és azóta is tanultak szakosított tanfo­lyamokon, vagy a marxiz­mus-leninizmus kérdései tan­folyamon. Önálló tanulás: az elmúlt évekhez hasonlóan politikai­gazdaságtanból, filozófiából és a magyar munkásmozga­lom történetéből nagy mar­xista műveltséggel rendelke­ző elvtársak részére önálló tanulást szerveznek. Az előadásos propagandát megyénk minden járásában és városában megszervezik. Havonként tartanak előadá­sokat az időszerű kérdések­ről. A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen szintén bein­dul a III. évfolyam. A me­gyei pártbizottság pályázati felhívása nyomán igen sokan jelentkeztek az I. évfolyam­ra és a közeljövőben itt is megkezdődik a hallgatók ki­válogatása. Továbbra Is élüzem-szlníen Az 51-es Autóközlekedési Vállalat féléves tervteljesíté­se alapján továbbra is meg­tartotta az élüzem szintet. Bevételi tervét 108 2, nyere­ségtervét 144.2, súlyszállítási tervét 110.5, utasszállítási tervét pedig 112.6 százalékra teljesítette. Érdekes, hogy a vállalat a szállítási eszközök minimális növekedése ellenére is a me­gyében a tavalyi félévhez hasonlítva a megyében 364 ezerrel, Szolnokon pedig 106 ezerrel szállított több utast az idei év első hat hónapjá­ban. A vállalat dolgozóinak a kongresszusi felajánlása je­lentős. A vállalást eddig 69 százalékra teljesítették. A to­vábbi teljesítés biztosítéka a 34 munkabrigád közötti bein­dult munkaverseny, melynek eredményeit a közeljövőben értékelik. Terven felül 289 ezer pár cipőt gyártanak A Tisza Cipőgyár termékei iránt az utóbbi időben igen megnőtt a kereslet. Annak­idején, az 1959. évi rendelé­sek megtekintésekor a bel­kereskedelem elszámította magát, nem vette kellően fi­gyelembe az igények és a vá­sárlóerő növekedését, s a szükségesnél kevesebb cipőt rendelt. Ennek következménye pél­dául, hogy Kínából hozunk be gumicipőt, ugyanakkor a Tisza Cipőgyárban volt olyan időszak, mikor munka hiá­nyában szombatonként sza­badságra küldték a torna­cipőt gyártó munkásokat. Mondani sem kell, hogy az ilyen helytelen szervezésnek a jövőben elejét kell venni. Most azonban pillanatnyilag késő a bánat, azon kell hala­dék nélkül gondolkozni, hogy miként lehetne a belkereske­delem igényeit a lehető leg­jobban kielégíteni. Mivel ez Mikor lesz rend a Tiszafüredi Gépállomáson ? Válasz a „Két gépállomás — ég és föld(t című cikkre A Szolnok megyei Néplap­ban 1959 július 17-én megje­lent egy velünk foglalkozó cikk. Utána nyomban össze­ültek a gépállomás kommu­nista és pártonkívüli vezetői. Értékelték az írás tartalmát és levonták a megfelelő kö­vetkeztetéseket. Egyetértünk azzal, hogy még sok a tennivaló. A tsz- ek gazdasági és politikai megszilárdítása jobb munkát kíván. Valóban vannak a gépállomásunkon olyan fo­gyatékosságok, amelyek év- ről-évre ismétlődnek, külö­nösen a gépek javítása előtt. A hibákat meg akarjuk szüntetni. Segít a Szolnok megyei Néplapban megjelent cikk is. Egyetértünk a bírá­lattal, elfogadjuk azt. Igaz. Több segítséget nyújthatná­nak a járási tanács VB ve­zetői, különösen Ferenczi el­nökhelyettes elvtárs. Ezenkí­vül elvárnánk a mezőgazda- sági osztály dolgozóinak a támogatását. Jó lenne, ha az általuk ész­lelt hibákról elsősorban a gépállomás vezetőit értesíte­nék. Ha így lenne, gyorsab­ban intézkedhetnénk. A pon­tosság kedvéért szeretnénk elmondani, hogy az utóbbi időben azért sok változás történt a Tiszafüredi Gépál­lomáson. Ezév tavaszán a megnöve­kedett tavaszi tervünket túl­teljesítettük. Az egy gépre jutó teljesítmény 64 száza­lékkal nőtt. A pártkongresz- szus tiszteletére munkaver­senyt kezdeményeztek dolgo­zóink. Vállalásaink teljesíté­sével egyebek között 679.800 forintot takarítunk meg a népgazdaságnak. Nem akarunk mosakodni, hiszen érezzük felelősségün­ket. Csak szóvá tesszük azo­kat a nehézségeket, amelyek rajtunk kívülálló okok miatt akadályozzák a munkát Az új kombájnokat nem kaptuk meg idejében, illetve azokat korábban elszállították Mes­terszállásra. — Főagronómu­sunk nemrég van a gépállo­máson, nem ismeri mé% ala­posan a területet. Műhely- vezetőnket, öntözéses mező­gazdászunkat a gabanabeta- karítás kellős közepén felet­tes szerveink más feladattal bízták meg — megkérdezé­sünk nélkül Ügy gondoljuk, hogy eny- nyivel ki kellett egészíteni a Szolnok megyei Néplapban megjelent cikket. Kiss József Igazgató. népgazdasági érdek, erre tö­rekednek a Tisza Cipőgyár vezetői. A dolgozókkal való megbe­szélés után Ígéretet tettek ar­ra, hogy terven felül 289 ezer pár cipőt gyártanak — ebbő' 135 ezret exportra. A megnövekedett termelé­si tervük teljesítése érdeké­ben új kört hoztak létre, fel­emelték az egyes körök napi tervét. Erőfeszítésük már a második negyedévben ered­ményesnek bizonyult. A vál­lalt mennyiségből 72 400 pár cipőt gyártottak le, s ezzel 17 400 párral túlszárnyalták az erre a tervidőszakra ese­dékes részt. A gyár vezetői arra is tö­rekszenek, hogy biztosítsák a dolgozók részére a nyereség- részesedést. Sok gondot okoz ez is. A napokban megkapott végleges jóváhagyás szerint 8,5 százalékos nyereséget kell elérniök. Az 1. negyedévben 7,5, míg a másodikban 8,1 százalékos nyereséget mutat­tak ki. Felvetődik a kérdés: ezek szerint nincs kilátás nyereségrészesedésre? — Van. de érdekében az eddiginél alaposabb munkát kell vé­gezni, csökkenteni az önkölt­séget, javítani a minőséget Igen fontos ez, hiszen a cipő­termelésnél 1 százalékos mi­nőségjavulás kb. 300 ezer fo­rinttal növeli a gyár nyere­ségét. Van tehát mód a nye­reségrészesedés biztosítására annál is inkább, mert az első félévben több olyan műszaki intézkedést tettek — például a mikroporózus talpak gyár­tástechnológiájának változ­tatása —, melyeknek kézzel­fogható haszna a II. félév során jelentkezik. Valóra vált a harmincéves álom — Szóval megegyeztünk Antal bátyám? — Nincs itt semmi egyez- nivaló. Megcsináltátok, ami jár érte, az meg a tiétek. — Akkor írja alá: 387 hold gépi aratás* Még egy pecsétet, úgy. Ezzel rendben is van. Viszontlátásra. • Ez a beszélgetés a kungya­lui Zöld Mező Tsz eléggé szűkreszabott irodájában zaj­lott le Tigyi Antal elnökhe­lyettes és a Kunszentmártoni Gépállomás brigádvezetője között. Befejezték az aratást, most csinálták az elszámo­lást, — Jól dolgoztak a gyere­kek. Két traktoros 12 nap alatt végzett az aratnivalóval jegyzi meg Tigyi Antal, akit nyugodtan szólíthatunk bácsinak, mert a hetedik X- et tapossa. 0 azonban nem tartja magát öregnek és nem Is az. Csendesbeszédű, de igen határozott vezetője a szövetkezetnek. Most az el­nököt helyettesíti, egyébként, pedig mint párttitkár dolgo­zik. Régi kommunista. így Tigyi bátyánk: Kun- gyalú apró zsellérházain a nincstelenség, és az Almási- féSe kastély uralkodott. — Nagybirtok és munkanélkü­liség. Kakastollas, szöges­bakancsos, behemód fogdme- gek felfűzött Bauronnyal cirkáltak, őrizték a kénysze­rű csendet Ám a bikacsök- kel, börtönnel vastagított hamú alatt nem hamvadt el a parázs. A 19-es Tanács- köztársaság emléke, meg az oroszországi eseményekről titkon kapott hírek táplálták a reményt az emberekben. Alkalomra vártak a régi kommunisták. S akkor elter­jedt a híre: kiadó az Almá- si-féle birtok. Legtöbben csak legyintettek, mert ugyan mit változtat ez a sze­gény ember sorsán? Néhány fejben azonban motoszkálni kezdett a gondolat. Mi len­ne, ha közösen kivennénk? I Mint a tó vize a bedobott kő nyomán, úgy gyűrűzött, ter­jedt tovább az elgondolás. Végül is kilencvenhárom család társult szövetkezeti alapon, — Így akartuk kivenni kö­zösen, 1929-ben, — emlé­kezik Tigyi Antal, — Csepesz István, Tóth András, meg én mentünk fel az akkori föld­művelésügyi miniszterhez engedélyért. A nevére már nem emlékszem, csak azt tu­dom, hogy valami pókhasú gazember volt. Egészen ki­kelt magából, amikor meg­tudta, mit akarunk. „Ilyet nem engedhet meg az ál­lam. Ez kommunista szer­vezkedés” — üvöltötte és kizavart bennünket. — Azt reméltük, hogy ha bérbevesszük, egyszer majd a miénk marad a föld, meg az épületek. Vártuk, hogy majd csak eljön a ml vilá­gunk is. Dehát az csak 1945- ben jött el. És azután még újabb hat év telt el, mire megcsináltuk a szövetkeze­tei. — Látja, valami ilyesmi­ről álmodoztunk 29-ben és most, harminc év után meg­valósult — patkós — MOST MüR EZ A FÖLD IS fl TIETEK... mondotta Kun József, a kunhegyes! tanács VB elnökhe­lyettese Endréd! Károlynak, a Vörös Október Tsz egyik gazdájának, mikor a birtokbaadás megtörtént. Ez alka lommal ismét 3,800 holdat vettek birtokba & kunhegyes) termelő szövetkezetek, a kunhalmi földedre telepít­sék a majort. — Miért? — maradt tátva a szája a csodálkozó Kustár- nak, s emelkedett fel a szék­ről. — Sose tudja az ember, mit hoz a holnap — szeppent meg Szentesi. — Marhaság! A legnagyobb marhaság! — ugrott talpra a tanyahasú Kustár. HADONÁSZVA kirántotta köténye alatti zsebből egy gyűrött, pecsétes kockásfüze­tet. Düllöngéző betűk, jobbra- balra bókoló vonalak, istállók alaprajzát mutatták. Kustár szinte kiabált: — Ez nem jó? Ott a Tisza, ott a kövesút, építésre is ki­váló. Az én földem volt! Na­gyon jó termőföld az hé! ■— De a szakemberek ... — mentette volna magát Szen­tesi. — Marhaság! Kell jobb szakember Kaslik Zsigánál, meg nálam? Az hét éve te­henész, én meg negyven éve gazda. Ketten csináltuk ezt, te rövideszű! S még mielőtt a megsem­misült Szentesi megelőzhette volna, Kustár fenn termett a sógora kerékpárján, haj­tott, egyenesen Kaslikhoz. Onnan még aznap este be­vitték tervezetüket a tanács­elnökhöz. Borzák Lajos Azt hitték, tréfál csupán, s körülkapták mindjárt „meg- agitálás” végett. Magyaráz­ták neki: bevezetik a vil­lanyt, itt a falu egy köpésre, de Szentesi megátalkodottan nemet intett a fejével, s végül azzal tért ki a beleegyezés­ből: — A szövetkezet érdekét kell nézni. Erre a konokságra felinge­rült a tanácselnök, s odavág­ta: — Olyan leszel már, mint a sógorod! Olyan maradi, ta- nyahasú! S hogy az elnökhelyettessel semmire sem mentek, abba maradtak: megvárják, míg hazajön Bilcsek Karcsi, s megkérdezik az embereket is. Szentesi pedig, mire kiiz­zadta magát, mint a vemhes ló, biciklire pattant, s ki a sógorhoz a tanyára. — Megmentettem a földe­det! — próbálta áthidalni lel­kendezve a nem éppen barát­ságos fogadtatást. — Mit? — ágaskodott erre a kíváncsiság tanyahasú Kus- tárban, s egy szalmaháncs- fonatos széket penderített a vendég alá, maga is ülőhely­zetbe vágta magát — Nincs értelme a további haragnak, sógor! — lihegte a kerékpározás okozta fáradt­ságtól Szentesi. — Nem en­gedtem a bizottságban, hogy mit pusmogtak, az bizony ti­tok volt. Ezen közben Bilcsek Károlj Zsámbékra vonult, az elnök­képző iskolába. Az Arany­kalászt jog szerint is Szente­si képviselte, meg ő is ismer­te legjobban a területet A majorság kitűzésére alakítotl műszakiakból, mezőgazdasági szakemberekből álló testület­nek is tagja lett Szentesi. Mentek ki a délutáni órák­ban a Kunhalmi dűlőbe, s éppen a tanyahasú Kustár földje végén táborozott le a csoport — Itt van közel a Tisza — jelentette ki a tanácselnök. — Kétszáz méter a bekötő­út —• toldotta az építési elő­adó. — Kiváló termőföld — nyi­latkozott az agronómus. — Építésre sík talaj — így a mérnök. Szentesibe belenyilallott va­lami. Ez a sógor földje! Ha valaha megszerezheti Kustár békéjét, ez az egyetlen mód. Meg kell menteni a tanya­hasú Kustárt, határozta el. Mire a többiek elmondták igenlő mondókájukat, kisü­tötte ő is a magáét. — Nem jó ez, emberek! — pirult bele maga is. Messze a faluhoz, nincs villany, ki a2 atyaúristen jár ide, jószágot etetni? Az ellenvetésre a bizottság minden tagjában elhült a vér. nál is inkább, mert a tanya­hasú Kustár kijelentette a megalakulás hírére: — Marhaság. Üszögös tok­lász lesz abból, nem arany­kalász. Hanem a megbízást nem illik visszautasítani. Szentesi kifundálta: a hiúságára megy Kustárnak. A Tömön Sanyi italkimérésében kapta el az­zal, hogy: — No, sógor, megelőztelek! — Engem, te? — nézett vé­gig kurtán-furcsán nem sok jót sejtetően Kustár a sógo­rán, mert azt el nem tűrte, hogy valaki többre tartsa magát nálánál. — Mivel? -— vetette még oda fitymálva. —- Ésszel! — vágta ki hir­telen Szentesi, s már tapo­gatta zsebében a nyilatkoza­tot, míg a hatást várta. Hatás az lett. Ettől a pil­lanattól tanyahasú Kustár szóba se állt a sógorával. A BELÉPÉSI nyilatkoza­tot azért aláírta, de Kaslik Zsigának, aki hét éve tehe­nész már a Dózsában, s há­zat épített a múlt őszön. A Dózsa-belieknek bizony jól ment már, de Kustár azért az Aranykalászba kérte fel­vételét. Szentesi csak ki akart bé- külni a sógorával. Hanem annak legjobb barátja Kaslik Zsiga, a tehenész lett. Sülve- főve együtt látták őket. Hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents