Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

1559. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 JT „lőpófló“ és szerkesziő.'e Az erdőgazdaságokban min dig problémát okozott a má­sodéves erdőállomány műve­lése. Ekkorra ugyanis a leg­több facsemete eléri a más­fél, sőt néha még a két mé­teres magasságot is. így Ze- torral, vagy más hasonló erő­géppel, amelyik a sorok fö­lött halad, megmunkálni nem lehet. Olyan keskeny gépet kellett tehát szerkeszteni, ami a sorok között is elfér. Eddig ugyaais ott csak a ló tudott elmenni. — Viszont tudjuk, hogy a gép üzemanyaga jóval nagyobb teljesítmény mellett kevesebbe kerül, mint a ló takarmányozása és gondozá­sa. Nos, Kurucz Károly, a kunszentmártoni erdőgazda­ság javítóműhelyének szere­lője megoldotta ezt a problé­mát. Egy Opel autómotort saját szerkesztésű alvázra szerelt fei olymódon, hogy az új erőgép szélessége mind­össze 90 centiméter, bőven elfér tehát a 120 centiméte­res sorközökben. A géphez konstruált tárcsával és eke­kapával * * facsemeték sor­közeinek megművelésére, — vagy ezek nélkül kisebb te­her vontatására kiválóan al­kalmas, • Növelni a termelékenysé­get, könnyebbé, ugyanakkor eredményesebbé tenni a mun­kát — ez az ember céltuda­tos tevékenysége, amiben semmi különös nincs, mond­hatná az egyszerű szemlélő. Igen ám, csakhogy nem olyan egyszerű a dolog. — Miért nem igyekeztek újíta­ni a munkások a múlt rend­szerben? S ha valaki mégis kitalált egy új szerkezetet, miért igyekezett találmányát sürgősen szabadalmaztatni? Miért őrizte olyan féltéke­nyen titkát mások előtt? És ma mi a helyzet? Alig van olyan munkás, akinek ne lenne valamilyen éssze­rűsítése, aki ne talált volna ki valamilyen célravezetőbb, nagyobb termelékenységet biztosító munkamódszert. S a találmányok féltékeny őriz- getése helyett ma újítókong­resszusokat, kiállításokat, ta­pasztalatcseréket szerveznek. Kuruca Károly gépe sem ti­tok, bárkinek szívesen meg­mutatja, ismerteti szerkeze­tét. Nem fél attól, hogy ötle­tét ellopják és a gépet má­sutt is gyártani kezdik. Ép­pen azért csinálta, hogy könnyebbé, gyorsabbá tegye az emlber munkáját nemcsak a kunszentmártoni, hanem a megye, sőt az ország vala­mennyi erdőgazdaságában. Hogy ötletéért prémiumot, vagy újítási díjat (nevezhet­jük, ahogy tetszik) kap, ez csak természetes. Megérdem­li. De nem ez, illetve nem csak ez a lényeg, hanem az, hogy Kurucz Károly és min­den újító munkásságában a munkához való új, mégpedig szocialista viszony tükröző­dik, ■— patkós — Ev végére elkéaxül a sxuperJ'oszJat- iszein feltáróépülete és trafóháza Azt mondják, a Tiszamenti Vegyiművek főmérnökének két rigolyája van: a tisztaság és a pontosság. Eszerint nem csoda, ha szemétmentesen fénylett mindig az irodaház­tól az üzemépületbe vivő műút. A tisztaság azonban ma már a múlttá, — s a fő­mérnök sem haragszik ezért. Érthető is, hiszen nem ha­nyagság, nemtörődömség szü­lötte, hanem az új építkezés elkerülhetetlen velejárója a látszólagos rendetlenség. Az út két oldalán föld és kavicshalmok tömkelegé, szál­lítószalagok mellett serény­kedő munkások, gyorsan for­duló kocsik. A szuperfoszfát- üzemhez tartozó feltáróépü­let, transzformátorház, öl­töző és étkezde földkiemelési, alapozási munkálatai folynak itt, a Tiszamenti Vegyiművek tágas udvarán. Az új üzem megvalósítási üteméről Czeczei Márton be­ruházási osztályvezető tájé­koztat bennünket­— A feltáróépület és a transzformátorház építészeti szempontból elkészül év vé­gére, csupán a szakipari és szerelő-munkák húzódnak ált a következő évre. Sajnos, az öltöző és az étkezde építése nem fejeződik be az idén, annak ellenére sem, hogy az építőipari vállalat súlyponti munkahelynek tekinti a szu­perfoszfát üzemet. — Az új beruházáshoz szük­séges gépeket és műszereket Portré helyett Jómultkorúban a családja felől érdeklődtem. Mosoly­gott — mint mindig — és így felelt: „A fiam másfél éves, a lányom hat. Jó ez így, kéz­nél a segítség a dajkálás- ban..." Tapasztalt, megfon­tolt középkorú férfi életböl- csesége csillant fel ebben a megjegyzésben. Olyan em­beré, aki azonnal, egyetlen szemvillanással áttekinti a helyzetet, mérlegeli a lehető­ségeket és okos, józan­sággal a legkedvezőbb meg­oldást választja. Ha másként lenne, aligha tisztelhetnék ötödik esztendeje VB-elnö- kükként a kunmadarasak. Ahhoz szó sem fér, hogy falu, sőt járás-szerte megbe­csülik. A korosabbak számá­ra Sanyi öcsém, az if jobbak­nak Sándor bátyám, elvtár­sak ajkán Lovas elvtárs a neve. Emberrel az emberért = ez jellemzi munkáját. Hisz, erősen bízik az összefogás erejében; esztendők óta egyik élharcosa a mezőgazdaság szocailista átszervezésének — napjainkban pedig a szövet- £ kezetek megszilárdításának. 5 Minap néhány gazda beállí- 5 tott hozzá. A Hunyadi Tsz % dolgában jöttek — o tanácsi % dolgozók segítségét kérték 1 egy napra. | Tizenhét ember egy napi j segítségéből harmincöt em-1 béré lett három napra. Az, £ mert a gépállomásiak is csat- » lakoztak. S mindezek ered-1 ményeként a tervezett idő» előtt készült el a huszonöt * férőhelyes istálló társa-» dalmi munkában. I 5 Nehéz derű nélkül megem- ♦, lékezni egy s másról, amit J. Lovas elvtárs a község dolgá- », ban aféle góbés furfanggal ♦ „elkövetett”. Minden villany- t ra vágyakozó falusi tudja, hogy a TIT ÁSZ szakembereij] nem engednek a negyven- ti nyolcból, ha a tervezésről, a t; szabványokról kerül szó át- ji vételnél. Kivel-mivel tervez- |l tessen úgy, hogy abban hiba j ne legyen? A karcagi TI-} TÁSZ-szal!... Az sem volt utolsó, amint * 30 ezer kemény forintot meg- jj takarított a község számára. | Munkatársaival megszerezte * a villanyvezeték építéséhez J| szükséges betonoszlopokat vt Sztálinvárosból, hogy a ktsz. ♦ 1 elhelyezhesse azokat. A szám- lát azonban — a tanácshoz ♦ diszponálta át; így nem kel- lett forgalmi adót fizetni; *r A mélységes hivatásszere- tr tat • humorérzék sajátos ri­mádon elegyedik Lovas Sán­dor jellemében. Az olyan szemrehányás felett, mely méltatlanul éri, sosem kese­redik el. A közelmúltban szó érte a tanácsháza elejét, mi­vel a községfejlesztési alap „lassacskán fogyatkozik”. A bíráló attól tartott: így baj lesz a tervteljesítéssel. De­hogy lesz! Kunmadaras VB- elnöke a „hoci-nesze” elv alapján csak akkor engedé­lyezi a kifizetést, ha a vég­zett munkában az irigység sem találhat hibát. így „fa­ragott le” kerek 12 ezer fo­rintot a tanácsháza felújítá­sának költségeiből. Kopogtatás nélkül — Jó­zsef Attila szellemében — lépnek szobájába a falu la­kói. Naponta húszán, har­mincán. Akin azonnal tud — azonnal segít. Cikornyá- sabb ügyek jellemző adatai a barnafedelű spirálnoteszbe kerülnek. S milyen gyorsa­sággal intézi Lovas Sándor a hozzáfordulók dolgát! Tem­póját, lelkiismeretességét ma­holnap valamennyi tanácsi dolgozó átveszi. Bozsó Sán­dor, a fiatal VB-titkár, Tóth Sándor, a koros gazdálkodási előadó és a többiek. Karmesterhez hasonló az örök-mozgékony Lovas Sán­dor. Irányítja, segíti, lendíti a tanács, a község munkáját. Valóban úgy tűnik, hogy „csodára” is képes: megkét­szerezte a nap huszonnégy óráját. Másként alig képzel­hető, hogy lankadatlan mun­kája mellett jut ideje család­jára, jut a színházra, jut ol­vasásra, jut mozira. Egyetlen egyre nem jut: arra, hogy saját magáról be­széljen. Minek tagadnám, az évek során nékem is sokszor segí­tett Lovas Sándor elvtárs. Emlékezetem szerint csak egyetlen kérésemet tagadta meg, azt, hogy beszéljen ön­magáról ... A falubeliek sza­vaiból, tapasztalataimból vá­logattam össze, amit most közreadtam róla. s— borváró —* megrendeltük. — Probléma nincs is velük, csupán az ér­lelő raktárhoz szükséges nagy darukkal. Azokat — kéré­sünk ellenére — csak 1961 utáni szállítással igazolta vissza a gyártó vállalat. A daruk hiányában viszont nem tudunk termelni. A ter­vek szerint meg 1961-ben már szuperfoszfátot kellene gyártanunk. Ezért határidő vitát indítottunk, s reméljük, felsőbb szerveink a mi ja­vunkra döntenek, — annál is inkább, mert a népgazdaság­nak nagy szüksége van a szuperfoszfátra. — A feltáróberendezések gyártása és leszállítása még az idén megtörténik. Egyes alkatrészek már meg is érkeztek. Ezek szerint a szupertosz- fátüzem annyi tervezgető« után valósággá válik, termé­kével segíti mezőgazdasá­gunk fejlődését. A pártkongresszus tiszteletére újabb felajánlást leltek az olajbányászok Az Alföldi Kőolajfurási Üzem dolgozóinak a tervek szerint 76 ezer métert kell furniok ebben az évben. Az olajbányászok a terv tárgya­lásakor arra a megállapodás­ra jutottak, hogy becsületes, szorgos munkával — a párt- kongresszus tiszteletére — előirányzatukat négyezer méter fúrással túlszárnyal­ják. Most, a félévi értékelés szerint olyan eredményeket értek el, melyekre korábban gondolni sem mertek: a fel­ajánlásukkal megemelt éves tervet már 58.9 százalékra teljesítették. Erre hivatkozva a szolnoki pár talapszervezet tagjai javasolták az üzem dolgozóinak, hogy a párt- kongresszus tiszteletére te­gyenek újabb vállalást. Kezdeményezésüket meg­beszélték minden munkahe­lyen. Javaslatuk a dolgozók egyöntetű helyeslésére talált. Ezek alapján született meg a döntés: ebben az évben 78 ezer helyett 90 ezer métert fúrnak le az alföldi olajbá­nyászok. Igyekezetüket bizo­nyára értékeli a Kőolajipari Tröszt Vezérigazgatósága és biztosítja célkitűzéseik meg­valósításához szükséges anya­got. Az olajbányászok tette jó példával szolgál megyénk üzemeinek, hiszen sok válla­latuknál igazolják a félévi termelési eredmények, hogy annak idején, a vállalások megtételekor, nem ol­tunk kellően a dolgozók akti­vitásával, a javuló munkakö­rülményekkel, s többre va­gyunk képesek az eredetileg tervezettnél. Ha szétnézünk a szociálist) mezőgazdaság útjára lépetl törökszentmiklósi határban mozgalmas kép tárul sze műnk elé. Nyári dologidi van. A város paraszt-lakos sága kinn dolgozik a földe ken. Aratnak géppel, kézzel s végzik a többi tennivaló­kat. Nemcsak a földeken folyll a munka. Az állami gazdasá­gok. termelőszövetkezetek há zatáián is pezseg az élet Építkeznek itt is, ott is. Ter­vek, határozatok válnak va­lósággá. A megálmodott jö­vő előtt oszlik a köd és ki­rajzolódik a holnap képe. Első utunk a surjáni Adj Tsz-be vezet. Az úi közös gazdaságban a vezetőség szervező munkája és a tag­ság egyetértésének eredmé­nyeként már több mint 20( mázsa szénát hordtak össze az őszi takarmányszükséglel biztosítására. Ezt a célt szol­gálja az a 100 kát. hold kö­zösen vetett terület is, mely­ből 40 kh lucerna, a többi szudánifű és silókukorica. Az ősszel induló tsz-nek nem lesz takarmánygondja. Épít­kezéssel itt is találkozunk. Az országútról most vezetik a villanyt a tsz központja fe­lé. A távolból még idelát­szik egy rozoga gémeskút, de már tudjuk: nem lesz hosz- szú élete a „magyar ugaron”. A szakállasi Kossuth Tsz hatalmas búzatábláján kato­nás sorokban a gépvágta ké­vék. Szorgos kezek rakják keresztbe. Nem messze egy hatalmas juhhodályt építe­nek. Téglából, betonból ké­szült az épület fala, s még a tetőzési munka van hátra. Az Alkotmány Tsz taglét­száma. területe jelentősen megnövekedett. Sok a tenni­való, de nem is töltik tétle­nül az időt. A már meglévő istálló mellé egy másikat, még korszerűbbet építenek. Az istállót építő ktsz-dolgo- zók között találunk egy fiatal egyetemistát, aki látható örömmel végzi munkáját egy idősebb szakmunkás oldalán. A kihelyezett géppark mel­lett két gépállomási dolgozó szorgoskodik, tarlóhántásra készítik elő a helyi gépgyár által gyártott tárcsásboronát. A .város legnagyobb építke­zése Tamáspusztán folyik. Itt egy hatalmas hibridüzem épül, 13 milliós költséggel. Szorgos kezek, gépek végzik a munkát, hogy még az ősz­Törökszentmiklós-szakállasi Kossuth Tsz épülő birka­hodálya. (Beküldött kép.) liszaigari kiszesek ■ ■— Azt mondd meg, Feri hogy én vagyok a feleséged vagy a KISZ? — Te hát, kis bogaram, te vagy a feleségem, de miér: kérdezed ezt így? — Hát ha én vagyok, ak­kor miért első neked a KISZI Ha hazaérsz, még az enniva­lóhoz is alig nyúlsz, mái mégy oda. A legények közé Te már nős vagy, neked fe­leséged van, — Hát Dajka Imrének, Vidróczki Barnának, meg Lengyel Józsefnek nincs fe­lesége, bogaram? — ellenke­zett Emődi Ferenc, a tisza- igari Petőfi Tsz tagja kardos feleségével. Erre nem tudott szólni az asszony mást, csak azt, hogy majd beszél ő azok feleségé­vel is. Ne engedjék az uru­kat a KISZ-be. Előre megmondjuk, nehéz lesz az asszonyok dolga. — Nagyon kedvelik a Petőfi Tsz legényei, de á házasemberei is a KISZ-t. Esténként a tsz központja -lőtt járó falusiak meg-meg- áLtnak és nézik, micsoda nagy lelkesedéssel röplabdáz- nak ott a fiatalok. Lengyel József a sportvezető alig , győzi cserélgetni az embere- , két, kipróbálni az új erőket és nevelni a régit. Gaál Béla, > a három Tarr fiú; Imre, La- t jós és Sándor, akik egyéb­ként a tsz futbalcsapatának is a csatárai, a legszorgalma- , sabb látogatók. Egy este hu­szonöt-harminc fiatal vesz ’ részt a röplabdaedzésen. — A két hete lezajlott já- . rási döntőn a másodikok let­tünk, — mondja Emődi Gyu­la KISZ-titkár. — Hogy mi­ért nem elsők, azt így okol­’ ják a tagok: — Reggel háromkor már kinn voltunk a borsóföldön és nyolc óráig kaszáltuk a beérett termést. Utána fel a biciklire és irány: Tiszafü­; red. Ott rendezték meg a versenyt. Majd a hajrá kö- ’ vetkezett. Az utolsó, a döntő mérkőzésre már kevés futot­ta erőnkből. így sportolnak a lelkes kiszisták. Hogy el tudjanak menni, reggel háromkor már dolgoztak, mert szorította a munka a tsz-t, de a verseny­ről sem lehetett lemaradni. A községi pártház is igen hangos volna napjainkban, de ott most meszelés, tata­rozás folyik; A fiatalok kér­ték a titkárt: engedjék őkel is meszelni hogy minél előbb járhassanak a pártház­ba ping-pongozni. Az aszta­litenisz csapatnak ott van edzése és ennek a sportág­nak is lelkes tábora van, — akárcsak a futbalnak. Lab­darúgásban a járási II. cso­port első helyét szerezték meg. A két hete lezajlott já­rási spartakiád versenyen pedig harmincán indultak és többen szép helyezést értek el. — Csinibabát Józsi! Ne azt, inkább egy tangót, jobb úgy táncolni a lánnyal! — adják fel a rendelést vasárnap es­ténként a kiszesek a klubest harmonikásának, Lengyel Józsefnek. Egy tangóharmo­nikát vett nemrégen a KISZ és azóta minden vasárnap es­te táncot rendeznek a párt­helyiségben. Alig győzi Len­gyel Józsi billentyűzni a talpalávalót. Annak örülnek legjobban a KISZ-tagok, — hogy minden vasárnap több és több kívülálló fiatal jele­nik meg a pártházban. A kl- szes lányok értenek ahhoz, hogy miként kell ottmarasz­talni a legényt és odarendel­ni — talán már másnap esté­re is. Á KISZ vezetőségi tagol Szabó Pál, Oláh Erzsi, He gedüs Irma egyöntetűen a? mondják, hogy azóta dolgo zik a KISZ jól, azóta vai : programjuk, a közös életr lehetőségük, mióta átalakul ■ tak tsz KISZ szervezetté. E ■ a tavasszal történt és azót; 1 annyira megszerették a fia ■ talok a KISZ-t, hogy el sen ■ tudnák képzelni a szerveze ■ nélkül életüket. A KISZ irá ■ nyitja a község sportéletét. P KISZ rendezi a versenyeket annak van kultúrcsoportja amely a falut képviseli. — Nemrégen kapott a szerveze hétezer forintot sportfelszere­lésre a tanácstól és a tsz- től. A fiatalok megszavaz­ták, hogy részt vesznek £ község fejlesztési munkájá­ban és az érte járó pénzt e KISZ pénztárába teszik. Eb­ből vesznek könyveket, s mindazt, ami kell. Legköze­lebb dobfelszerelést szeret­nének venni, amire már meg van a pénz. Szép kivitelűt keresnek, mert imilyet-amo- lyat nem akarnak venni. — Az egész község mögöt­tünk áll, hogy segítsen bennünket, — mondja Emődi Gyula, a titkár. Somlai La­jos tsz-elnök ezt mondta: Rám bármikor számíthattok, én mindenben segítelek ben­neteket. Császár Lajos, a tsz párttitkára kijelentette, hogy az alapszervezet édesgyer- mekének tartja a KISZ-t. A k, tanácselnök, Sári Béla meg ígérte: a községfejleszté: z.t munkát a KISZ tagokna )- adja, hogy gyűljön a közö n kasszába a pénz. Dranyicz! ■e Imre a pedagógusok névé t- ben fogadta: A tanítók vál Íz lalják az ősszel kezdőd' a KISZ oktatás vezetését, elő 1- adásokat tartanak a kommu n nista erkölcsről, a viselkedés it ről és mindenben a fiatalol 1- melett állnak. \ Úgy nyilatkozik a vezető t, ség, hogy most, az első hó i, napokban a sportolás, a kul- turális munka útján próbál ■t nak erős tábort teremteni i- KISZ körül; Ha a fiatalol- megszeretik az ifjúsági szer vezetet, bevonják őket a ko a molyabb munkába, megkez- diik a közösségi életre vak a nevelésüket, megszervezik 1- KISZ oktatást, a lányok ré s szere pedig csipkeverő-, fő­- zőtanfolyamot, szabás-varrá'- kört rendeznek. Az orvos pe- % dig rendszeresén tart részük- t re egészséügyi előadásokat e- leányélet problémáiról. Azt bizonyítja a tiszaigari- példa, hogy ha megterem- 1 tik a fiatalok részére a prog- i ramot, a szórakozási-, a sporí­- lehetőségeket, ha segítik a : politikai és gazdasági élet ve- , zetöi a KISZ-t — s ha a fia­- talok is akarják — erős, jói : működő KISZ szervezetet le- ’ hét teremteni még a legeldu- ■ gottabb faluban is. tóth — ÉPÍTKEZÉSEK a törökszentmiklósi határban Szel határidőre befejezzék az- üzem építését. A hatemele­- tes épület tetejéről látni a ! távolban elfekvő várost. . Hosszan, lustán nyúlik el, ■ mint egy pihenő óriás a ter- i mészet sokszínű szőnyegén. ■ Pedig a város sem csendes.- Üzemeiben folyik a termelő- í munka és zajlik az élet. Épül , a strandfürdő, a Beloiannisz . úti iskola, elkészült a G­■ falusi iskola. Szorgos kezek l dolgoznak az Ifjúság Háza építkezésén. Elvezetik a for- ' rás vizét a gőzfürdőbe, új . piacteret létesítenek. A kul­• túrházzal szemben éktelen- 1 kedő grund helyén park lé- . tesül. Építkeznek a dolgozók ■ is, új városnegyedek alakul- . nak ki. Építkeznek. Hát ez termé- : szetes — mondaná valaki. Igen, a mi rendszerünkben természetes. Tóth Gyula Törökszentmiklós.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents