Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

2 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1959. Július Í9. QWMP\MV Mit hős a második félidő ? Ez a kérdés foglalkozatta a világ közvéleményét a kül­ügyminiszteri értekezlet há­romhetes szünetében. A ta­nácskozások első szakaszának befejezésekor nyugati szemé­lyiségek és a nézeteiket tol­mácsoló lapok árasztották magukból a „hivatalos” pesz- szimizmust. Ismét feleleve­nedtek a „szovjet ultimátum­ról” költött regék és a ta­nácskozást mindvégig ellenző körökben kárörvendően han­goztatták — a tárgyalások .-aáikuteába jutottak, s nem bizonyos, hogy egyáltalán folytatják azokat. A mester­ségesen szított zene-bona azokban csak a nyugati tá­borban keltett zavart, még jobban kiélezve az ellentéte­ket a kelet-nyugati megbe­széléseket helyeslők és a hi­degháború mindenre elszánt hívei között. Ámde a szovjet diplomácia nem várta tétle­nül a „kényszerszünet’* vé­gét, s az őszinte tárgyalási készségről tanúskodó nyilat­kozatai nem maradtak hatás­talanok. A kezdeti nyugati „borús” hangulatot mindin­kább bizakodás váltotta fel, s amikor a külügyminiszte­rek visszaérkeztek Genfbe.az AP amerikai hírügynökség így jellemezte a légkört: ,.az óvatos optimizmus szellői lengenek a nyugati tábor fe lett... kezdenek kibontakoz­ni a megegyezés lehetőségé­nek körvonalai”. A bonni akna A második félidő kezdetén Gromiko szovjet külügymi­niszter a nyugati küldöttek kérésére ismét összefoglalta a szovjet javaslatok lényegét, s megállapította, hogy két alap­vető kérdésben: Nyugat-Ber- Iin ideiglenes jogállásának rendezésében, valamint a né met vegyesbizottság létreho­zásában a két fél álláspontja „igen közel áll egymáshoz”. A hétfői első ülés valóban ezt tükrözte. A derűs légkörben azonban váratlan vihar kerekedett Az esetleges megegyezés le­hetősége kétségbeesett lépés­re késztette a nyugatnémet revansistákat. A bonná kor­mány memorandumot inté zett a nyugati hatalmakhoz, amelyben azt javasolja, hogy a német újraegyesítés prob­lémáinak megtárgyalására ne hozzanak létre német vegyes­bizottságot — bár ezt az el­gondolást a nyugati hatal­mak is belefoglalták híres „csomagt-ervükbe” — hanem a négy nagyhatalom alakít­son bizottságot, amely mel lett az NDK és Nyugat-Né- metország csak mint tanács­adók szerepelnének. Bonn. az elmúlt néhány év­ben már jónéhányszor tanú­jelét adta annak, hogy sem­mitől sem riad vissza, ha hidegháborús törekvéseit ve­szélyeztetve látja. Arra azon­ban kevés példát ferner történelem, hogy egy állam vezetői nyilvánosan degra­dálják saját népüket, s csök­kenteni kívánják saját bele­szólási jogukat országuk jö­vőjének eldöntésébe. A kül­ügyminiszteri értekezlet kez­detén a nyugatnémet kül­döttség még az ellen hada­kozott, hogy a német nyelv is a konferencia hivatalos tár­gyalási nyelve legyen, most viszont Bonn kiadta a „Hinaus mát uns*’, vagyis a „Ki velünk!” jelszót. Mi volt Bonn célja ezzel a javaslattal és általában mi­lyen törekvésékkel tért vissza Brentano Genfbe? Aden- auerék mindenáron meg akarják akadályozni a német vegyes bizottság megterem­tését, mert úgy látják, hogy ez „újabb lépés aa NDK nem­zetközi elismertetése felé”. Márpedig semmitől sem ret­tegnek jobban, mint ennek a gondolatától. De nem ke­vésbé tartják fontosnak — hogy megakadályozzanak mindenféle megegyezést Nyu- gat-Berlin kérdésében — vagyis ahogy ők mondják — „Berlinteleníteni a genfi kon­ferenciát”. E céljuk eléréséért sok mindenre kaphatók. Még olyan „áldozatokra” is, hogy helyeseljék a csúcskonferen­ciát — csupán a hozzávivő utat kívánják felrobbantani. Brentano cáfol Az első hét tanulságai azonban azt mutatják, hogy a bonni aknának nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A nyugati hatalmak úgylátszik maguk is kezdik megelégelni hogy nyugatnémet partnerük­nek minden pozitív elképze lésre dacos „nem" a vála­sza. Kezdik felismerni, hogy az adenaueri „makacskodás” még ingoványosabb utakra csábítja őket. A bonni me­morandum nyugati fogadta­tása arra vall, hogy ma már nemcsak az angolok igyekez­nek elhatárolni magukat a nyugatnémet „kemény poli­tikától”, hanem Washington is új utakat keres. A Wash­ington Star szerint kutatják azt a keskeny mesgyét. ame- 'yen járva „megfelelő mér­tékben elismernék a keletre meteket anélkül, hogy ugyan­akkor elidegenítenék Aden- auert”. Ez az elképzelés min­denesetre jelentékeny eltá­volodás az eredeti Adenauer- koncepciótóL Bonn obstrukciós kísérle­teinek kudarcát egyébként mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Bren­tano nyugat-német külügymi­niszter megcáfolta azt a hírt, miszerint Nyugat-Németor- szág „elszigetelődött volna” nyugati szövetségeseitől. E cáfolatról önkéntelenül is az a megállapítás jut az ember eszébe, amit egy nyugati új ságíró úgy fejezett ki: ,ne hidd el a hírt addig, amíg meg nem cáfolják1’. Elmúltak a méxeahetek ? A legérdekesebb azonban a francia—nyugatnémet vi­szony alakulása. A francia polgári sajtó arvól ír, hogy a heves francia—nyugatnémet .szerelem”, amely annyira jellemzője volt az elmúlt idő­szak politikai csatározásai­nak, lassanként elhűvösödiik. A mézeshetek elmúltak” — írják a lapok, az AP tudósí­tója pedig megállapítja, hogy a francia—nyugatnémet kap­csolat ma még nem „válsá­gos, de a politikai barométer vihart jelez”, Ezek még csali találgatások. Az azonban tény, hogy a genfi francia küldöttség, amely eddig fenn­tartás nélkül helyeselte Adenauerék minden javasla­tát, a héten átnyújtott bonni emlékiratot „meglehetősen hűvös fogadtatásban” részesí­tette. Lehetséges, hogy Párizs felismerné: mégsem- kifizető­dő az érdekházasság? Genfi remények Mit hoz a jövő? A genfi értekezlet második félideje nek első hetéről elmondhat­juk, hogy eredményesen zá­rult. A tanácskozások meg­torpedózására irányuló első kísérletek kudarcot vallottak. Nem szabad azonban megfe­ledkezni arról, hogy a hi­degháború hívei kifogyhatat­lanok a megegyezést akadá­lyozó ötletekben. Az első hé pozitív mérlege után csak ak­kor várhatók további ered menyek, ha a nyugati hatal makban nemcsak a szándék hanem az akarat is megvan ahhoz, hogy elhatárolják ma gukat Bonn obstrukciós tö­rekvéseitől. Ezek a remények nem alaptalanok; Szocialista munkaversennye] a békéért címmel kiállító« nyílt Szolnokon A megyei pártbizottság, a megyei tanács és az SZMT rendezésében „Szocialista munkaversennyel a békéért” — címmel múltunkra is utaló, de inkább üzemeink mai éle­tével foglalkozó kiállítás nyílt meg tegnap a megyei ta­nács nagytermében. Vezető szerveinket az kész­tette e kiállítás megrendezé­sére, hogy a termelőmunka szervezésével és segítésével foglalkozó párt, gazdasági és szakszervezeti funkcionáriu­sainknak, aktivistáinknak hasznos útmutatást adjanak a munkaverseny hatékonyab­bá tételére. Elsősorban a ver­seny nyilvánosságával kap­csolatban lehet jó módszere két látni. A Járműjavító, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem grafikonjaihoz hasonló meg­oldást máshol is lehet alkal­mazni az elért eredmények érzékeltetésére. Néha sokat mond egy-egy rajz, tabló, néhány gondosan megválasztott fénykép — er­ről is tanúskodik a kiállítás. A bemutatott anyag egy ré­sze a „Szocialista munkabri­gád” címért küzdő csoportok munkájából. célkitűzéseiből ad ízelítőt. Az ilyen munka- csoportok szervezésével, cél­kitűzéseik helyes megváloga- tásával kapcsolatban sok té­ves nézet tapasztalható ma­napság. Ezért is hasznos el­látogatni most a megyei ta­nács nagytermébe. S nem­csak azoknak, akiknek a munkaversennyel kapcsola­tos munka úgymond hivatali kötelesség^, Az újítással fog­lalkozó részlegen lévő mo­dellek, műszaki leírások, fényképek, a különböző mű­szaki leírások, intézkedési tervek tanulmányozásából sokat tanulhatnak a műsza­kiak, a kiállításon látottak alapján jobban megtalálják a módját a munkaverseny­ben résztvevők. Bár az is igaz, hogy a kiállított anyag­nak az a része, mely az ered­mények elérésének helyes módszerét mutatja — lehe­tett volna jóval gazdagabb, sokrétűbb. A különböző híradók, tab­lók, grafikonok stb. arról ta­núskodnak, hogy lehet egy­szerű lei vitelben is hatásos nyilvánosságot biztosítani a versenynek. A félévi tervek teljesítését ismertető táblát tanulmá­nyozva nemcsak az a gondo­latunk támad, hogy a vártnál is nagyobb eredményeket hozott a kongresszusi mun­kaverseny, hanem azt is la­tolgatjuk: üzemi vezetőink a vállalások megtételekor kel­lően számításba vették-e a lehetőségeket, a dolgozók egvre növekvő alkotó ked­vét, friss akaraterejét? A kiállításon ugyanis ilyen ada­tok ragadják meg a figyel­met: Az 1959. évi felajánlás teljesítve június 30-ig téglá­ból 12-1,1, bőrcipőből 156,4, lisztből 135, palántaültetőből 143 százalékra. Közismert, hogy a kong­resszusi versenyvállalás tel­jesítéséhez általában a II. negyedév során kezdtek üze­meink. Ha az egész évre ma­guk elé tűzött célt sok he­lyen már túlszárnyalták, ak­kor arra lehet következtetni, hogy óvatosak voltak a vál­lalások megtételekor. Az ál­talános jó eredmény arra in­ti őket, hogy ha el akarják nyerni a megyei vezetőszer­veknek a kiállításon is látha­tó gyönyörű versenyzászlóit, akkor újabb, erőiknek jobban megfelelő, reális célokat kell maguk elé tűzni. S azok meg­valósításához jó módszereket tanulhatnak most a kiállítá­son. aooooooooooooooc^^ * Hétfőn nyílik Moszkvában a magyar divatbemutató MOSZKVA (MTI). Több hét óta szerepel a Szovjet­unióban a Magyar Külkeres­kedelmi Vállalat divatbemu­tatója, amely a magyar kon­fekcióipar mintegy 160 jövő évi modelljét mutatja be. Az eredeti tervben nem szerepelt a moszkvai bemutató, a szovjet kereskedelem és kon­fekcióipar, valamint a nagy- közönség kérésére azonban a kiállítás vezetői úgy dön­töttek, hogy a gyűjteményt a szovjet fővárosban is bemu­tatják* w \ T&T' a genfi Értekezlet hírei GENF (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentik: Szombaton reggel az angol, iiiiiiiiiiiiiMiiiiiimiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiitiii Az Egyesült Arab Köztársaság feeres- hedelmi küldöttsége Moszkv íban Amin Helmi Kamel, az Egyesült Arab Köztársaság ötéves iparosítási tervének ügyeit intéző bizottság veze­tője öt szakértő kíséretében Moszkvába utazott, hogy a szovjet külkereskedelmi szer­vekkel olyan ipari berendezé­sek szállításárán tárgyaljon, amelyek a Szovjetunió segít­ségével épülő iparvállalatok részére szükségesek. Megszavazták az Egyesi Államok küllői „segélyprogramját“ WASHINGTON (Reuter). Az Amerikai Szenátus és Képviselőház pénteki együt­tes ülésén elfogadták a kül­földi segélyprogram új tör­Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának .jelentése 1959. első negyedéről Az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának titkársá­ga jelentést adott ki 1959. el­ső negyedévének gazdasági eredményeiről. A jelentés külön tárgyalja a kapitalis­ta és a szocialista országok gazdasági helyzetét, majd ki­tér az európai országok kül­kereskedelmére. A jelentés adataiból látha­tó, hogy a nyugateurópai ka­pitalista országok gazdasági élete még mindig az ame­rikai gazdasági hanyatlás hatása alatt áll. Ezeknek az országoknak, az ipari terme­lése 1959 első negyedében az 1958 első negyedévi szín­vonalon maradt. Csupán a negyedév vége felé volt ta­pasztalható némi aktivitás e térség egyes országaiban, A jelentés rámutat, hogy 1959 eleje újabb ugrást je­lentett a Szovjetunió és a többi európai szocialista or­szág gazdasági fejlődésében Az itteni beruházásokkal fog­lalkozva a jelentés szerzői megállapítják, hogy ennek forrása nem a fogyasztás csökkentése, hanem a terme­lés lényeges növelése. A je­lentés beszámol a kelet-eu­rópai országok mezőgazdasá­gi termelésének növekedésé­ről is. Megállapítja, hogy ezekben az országokban a reáljövedelmek és a fogyasz­tás gyors emelkedése ta­pasztalható. Az európai szoci­alista országok külkereske­delme szintén szakadatlan fejlődést mutat, (MTI), Jugoszláv disazidensek felett Ítélkeztek Ausztriában BÉCS (MTI). A Tanjug je­lentése szerint a bécsi bíró­ság négy jugoszláv disszidens felett ítélkezett. A dissziden- sek Ausztriában illegális szervezetet létesítettek. f. szervezetnek az volt a célja, hogy harcoljon a Jugoszlá­viában fennálló rendszer el­len. Ezekenkívül a disszi- densek kárt okoztak a bé­csi jugoszláv nagykövetség­nek is azáltal, hogy a nagy- követség épülete előtt álló gépkocsik gumiabroncsait felvágták. A disszidenseket 2 Magyar művész­delegáció utazik Avignonba Az av.ignoni ünnepi játé­kokra magyar ifjúsági mű­vészküldöttség utazik. A de­legáció tagjai: Békés András, a Szegedi Nemzeti Színház rendezője. Liska Dénes, a Jó­zsef Attila Színház drama­turgja, Miklósi György, a Madách Szinház színm 1 vé­sze, Szilágyi Albert, a Mis­kolci Nemzeti Színház főren­dezője és Tessényi János, a Debreceni Csokonai Szinház énekművésze. (MTI). —5 havi szigorított börtönre ítélték. Két elitéltet, mivel nincs osztrák állampolgársá­guk, kiutasítanak majd Ausztriából. (MTI). vény javaslat át, amely az Eisenhower által eredetileg javasolt összeg mintegy tíz százalékos csökkentését kéri. Az AP szerint ez a csök­kentés a kongresszus tagjai­nak azt a meggyőződéséi tükrözi, hogy az amerikai kormány segélyprogramjában kiemeli a katonai érdekeket, a gazdasági segélynyújtás rovására és egyes országokat lakosságának életszínvonalá­nak veszélyeztetésére kény­szeríti, mivel indokolatlanul fokozza fegyverkezésüket. (MTI). amerikai, francia és a nyu­gatnémet külügyminiszter másfél órás megbeszélést tar­tott. A külügyminiszterek — megfigyelők szerint — ar­ról tanácskoztak, milyen bi­zottságot kellene alakítani a német kérdés rendezésére. Gromiko, szovjet külügymi­niszter szombaton ebéden lát­ta vendégül Hertert* Szovjet és amerikai kö­rök közölték, hogy az ebéd „társadalmi jélleggű” volt s azon Herter és Gromiko fe­lesége is részt vett. (MTI). Glezosz! öl évi börtönbüntetéssel akarják sújtani ATHÉN (MTI). A Reuter jelentése szerint szombaton a Glezosz perben a katonai bíróság főügyésze kérte, hogy Glezoszt öt évi fogházbünte­tésre, nagyobb pénzbüntetés­re, három évi száműzetésre és polgári jogaitól hét évre szóló megfosztására Ítéljék. A főügyész halálbüntetést kért Glezosz két társára. — Két társára életfogytig tartó, fogház, egy vádlottra 15 évi. egyre pedig 4 évi börtön ki­szabását kérte. Végül indítvá­nyozta 10 vádlott felmenté­sét. (MTI)* A J'áS'Z&áfy \JIb4äildüU Ahogy közeleg a Világifjú­sági Találkozó megnyitója, július 26, ugyanolyan növek­vő izgalommal készül Kó- ródi Béla jászberényi járási KlSZ-titkár az útra, ö is azok között les2, akik me­gyénket képviselik a bécsi VIT-en. őt a Jászság ifjú­sága küldi a világ ifjainak nagy seregszemléjére. Mivel érdemelte ki Kóródi Béla ezt a nagy kitüntetést, egy egész életre szóló él­ményt? Lehet erre többféle magyarázatot adni, de az ér­telme mindig egy: munkájá­val, a közért folytatott tevé­kenységével került a küldöt­tek közé. — Tíz éve, 1949-ben kezd­tem az ifjúsági mozgalmat számol be a munkával, harc­cal eltelt utóbbi évtizedről Kóródi Béla. — A szolnoki Járműjavítóban, a honvéd­őéinél alapszemezeti DISZ- titkár voltam. 1955 nyarán egyéves DISZ-iskolára kerül­tem és így lettem a járás ifjúsági mozgalmának veze­tője. Két-három mondat mögött ' mennyi munka, siker, vagy éppen balsiker áll. Az elmon­dott főbb események koránt­sem tükrözik Kóródi elvtárs munkáját. Azok közé az em­berek közé tartozik, akiknek nem számít a hétköznap, va­sárnap: egyforma ambíció­val, lelkesedéssel és kitartás­sal dolgoznak a feladatok megoldásán. Méltán képviselője Kóródi Béla a falusi fiataloknak. Haját maga is paraszti szü­lők sarja, s az ifjúság ügye iránti felelősségtudat, a ten- nivágyás, a becsületes mun­ka emelte vezetővé. S hogy i<5 vezető, bizonyítja ezt a járás KISZ szervezeteinek munkája. A tsz-fejlesztésben négyszáz fiatal vett részt. A megszilárdítás során az épít kezéseknél már ötezer mun­kaórát dolgoztak az ifjak. Mintegy háromszázötven- négyszáz fiatal járult eddig két keze munkájával az is­tállók, ólak felépítéséhez. De a KISZ szervezetek politikai munkája is fellendülőben van. Komoly elgondolásai vannak például Kóródi elv­társnak az ifjúság eszmei- politikai nevelésével kapcso­latos irányelvek megvalósítá­sához. A jászsági ifjak örömmel fogadták a hírt, hogy veze­tőjük képviseli őket a bécsi VIT-en. Lelkére kötötték, hogy mondja el a külföldi országok fiataljainak: miként él a magyar fiatalság, a Jászság népe, ifjúsága. — A KJSZ-titkár szívesen vállalta a megbízatást, hiszen ismeri a fiatalsán úi életét, 6 maga is nagyon sokat tesz a Jász­ság ifjúsánávak boldooulá- sáArt. gondtalanabb holnap­jáért. í=T=*

Next

/
Thumbnails
Contents