Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-19 / 142. szám

1959. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az öntözés egyik: legfontosabb tényezője a talaj szerkezet írta: dr. FEKETE ZOLTÁN egyetemi tanár PÁRTUNK és kormányunk igen nagy erőfeszítéseket tett arra, hogy hazánk aszályos területein öntözéssel növelje a terméseredményeket. Mér­nökeink pompás technikai felkészültséggel tervezték meg és építették öntöző rendszereinket Növényter­mesztőink már sokkal na­gyobb nehézségekkel küzdöt­tek meg. Hiába állt rendel­kezésre a viz. A növények azt kellőképpen értékesíteni nem voltak képesek. Ekkor merült fel annak szükséges­sége, hogy egy harmadik szakember-csoport is tevéke­nyen részt vállaljon az ön­tözésben. A növény nem közvetle­nül veszd fel a vizet hanem a talajon keresztül. A talaj szabályozza, hogy az adagolt vízből mennyit képes a nö­vény hasznothozóan felvenni. Ha ennél több vizet bocsá­tunk az öntözőcsatomából a talajra, akkor a víz beful- lasztja a növények gyöke­reit Természetesen a víz sem mindig megfelelő. Ha szikes vízzel öntözzük tala­jainkat. azok a víz hatására elszikesednek és terméket­lenné válnak. Az új szak­ember-csoport mely meg­akadályozza az öntözés vál­ságát a talajtani szakembe­rek csoportja. Kevés olyan tudományág van* mely nemzetközi vi­szonylatban olyan jól meg­állja a helyét mint a ma­gyar talajtan. Hazánk tala­jai részletesen fel vannak térképezve és tulajdonságaik elég aprólékosan meg van­nak vizsgálva. Ez azonban nem elég. Talajtérképeinken egv-egy öntözött tábla rend­szerint egy 2 filléresnél is kisebb; tehát az öntözés Céljaira sokkal részletesebb talajfelvételeket kell végezni. A talajtérképen általában a talaj állandó tulajdonságai vannak feltüntetve. — Van azonban egy olyan talajtulaj­donság is, a talajszerkezet, mely nemcsak évenként, ha­nem évszakonként is állan­dóan változik. Ezt a talaj­tulajdonságot még a részle­tes térképeken sem lehet egvszer s mindenkorra meg­jelölni. Csak a tágabb szer­kezeti osztályozást lehet fel­térképezni. A talajszerkezet állandó változásait az öntö­zőtelepeken egy állandó ta­lajvizsgáló szervezetnek kell ellenőriznie, hogy öntözéseink ezután az eddiginél nagyobb sikerrel legyenek folytatha­tók. Kérdés tehát, hogy mit kell ennek a szervezetnek állan­dóan vizsgálnia. Milyen kap­csolatban áll a talajszerkezet az öntözéssel? Ebből a célból három problémát kell meg­vizsgálnunk: X. Milyen hatással van a talajszerkezet az öntözésre? 2. Milyen hatással van az öntözés a talajszerkezetre? 3. Hogyan alakíthatjuk ki mesterségesen az öntözés szempontjából legmegfele­lőbb talajszerkezetet? A TALAJSZERKEZET sza­bályozza az öntözővíz elnye­lését és az elnyelt öntözővíz levezetését a mélyebb réte­gekbe. Rizstelepek esetében az a fontos, hogy az öntöző­víz a talaj felületén megáll­jon. Rossz szerkezetű tala­jok esetén ezt könnyű elérni. A rizs terméseredménye azon­ban évről-évre csökken, mert a talaj szerkezete évről-évre romlik az öntözés hatására. Ezért a rizs termelését fel kell váltani talajszerkezetja- vítá takarmánytermelésre. Az öntözött kapások és öntözött zöldségfélék termelésénél már igen fontos a talaj jó morzsás szerkezete. Rossz szerkezet mellett a levegő kiszorul a talajból és a gyö­kerek megfulladnak. Ilyen­kor a hasznos talajbakté­riumok elpusztulnak és a ta­lajban található táplálóanya­gok felvehetetlen állapotba kerülnek. A talajok tehát csak akkor öntözhetők, ha szerkezeti állapotukat meg­felelő szervezet állandóan ellenőrzi és a növénytermesz­tők állandóan tisztában van­nak azzal, hogy milyen esz­közökkel lehet a talaj szer- kezeiét helyreállítani. Ugyan­akkor a talajszerkezetméré- sek arra is felvilágosítást ad­nak, hogy mikor mennyi vi­zet adagoljunk az egyes táb­lákra. Öntözés hatására a talaj­szerkezet szétiszapolódik. A talaj felületén kéreg keletke­zik. A keletkezett finom iszap még a talaj mélyebb részein is betöm minden üre­get. A felemelkedett szikes talajvíz elszíkesíti az egyéb­ként értékesebb talajt. A ta­lajvizsgáló hálózatnak tehát Tervszerű karbantartás a rizshántolóban Ä malomiparnál Is. mint a többi idényüzemeikben, a sze­zon után a karbantartás kö­vetkezik. A karcagi rizshán­toló malomban is elkészítet­ték a karbantartási ütemter­vet, hogy a rendelkezésre álló időt hasznosan használ­ják ki. A tervek nagyok, mert az idei nyári javítások­nál komoly átépítést is akar­nak eszközölni. Még ugyan dolgozik az egyik gépegység a Kínából érkezett 250 vagon rizs hántolásán, de máir a másiknál megkezdték a mun­kák Ebben a szezonban a ma­lom mintegy 2400 vagon rizst dolgozott fel, melynek nagy­része a belföldi igények mel­lett az export célját szolgál­ta. Az üzem alatt nem volt baj a gépekkel és ez azt bi­zonyítja, hogy a múlt évben becsületes munkát végeztek. Szükséges is a jól szervezett és szakmailag megalapozott karbantartás, mert a rizs­it án tolás jobban igénybe ve­szi a gépeiket, mint a búzaőr­lés. Ugyanis a rizs szívósabb, keményebb és jobban kop­tatja az alkatrészeket. Ezért a malmot most apró porci- kákra szedik szét, hogy meg­vizsgálhassanak minden kis alkatrészt és a szükséges ja­vítást elvégezzék. Sok függ a karbantartók­tól, mert ha hibásan hagy­nak valamilyen alkatrészt és üzem közben az miatt kell le­állni, akkor egy félóra állás közel 50 ezer forint vesztesé­get idéz előj A karbantartásnál ez év­ben törekednek olyan egysé­geket beszerelni, ami javítja a gyártmány minőségét. Elő­nyös volna ebből a szem­pontból ha a MESZÖV-től időben megkapnák azMT—2- es nyomószelestarár mind a négy berendezését, mert azok beszerelése egy teljes hóna­pot vesz igénybe. Az új gép- részekkel azonban megoldó­dik a rizs hántolása előtti tö­kéletes tisztítás, ami a gyárt­mány minőségét növeli. Tervbe vették, hogy ezen a nyáron a hántolás technó- lógióján is változtassanak. Fezsik Gábor főmolnár újí­tása alapján. Az újítás egy­szerűsíti a technológiai folya­matot és így 40 kilowatt vil­lamosenergiát takarítanak még, mely a teljes energia felhasználásnak mintegy 12 százaléka. A másik jelentős tulajdonsága ennek a techno­lógiai változtatásnak, hogy megnöveli az I-ső osztályú árukivételt Ügy tervezik, hogy szept. 10-re kitűzött karbantartási határidőt az eddig elért ered­mények alapján letudják rö­vidíteni és augusztus végén már úgy állnak, hogy a jó- termést mutartó rizs hánto- lására kész lesz az üzem. 9» ab —t nemcsak azt kell vizsgálnia, hogy a talaj alkalmas-e az öntözésre, hanem azt is. hogy az öntözés hatására mi­lyen mértékben romlott le a talaj szerkezete. A LEGFONTOSABB azon­ban a harmadik probléma. Hogyan lehet a szerkezet- vizsgálatokból megállapítani a mesterséges jó szerkezet előállításának lehetőségeit. A talajvizsgálat megmutatja, hogy hol. milyen és mennyi javítóanyaggal kell a talajt megjavítani. A folyók mel­letti öntözéstalajokon még elképzelhető az öntözés ké­miai talajjavítás nélkül. Fe­kete réti agyagtalajainkon már rendszerint csak javítás mellett érünk el tartósan ön­tözni talajjavítás nélkül. A vegyszeres talajjavításon kí­vül azonban a vizsgálatok­ból az is kitűnik, hogy mi­lyen takarmánynövényekkel kell a talajszerkezetet a to­vábbiakban javítani. Addig tehát biztonságosan nem ön­tözhetünk, míg a talajszerke­zetvizsgáló hálózatot ki nem építjük. As emberek ügyes-bajos dolgában Gyakorta emlegetünk a hi­vatali ügyvitellel kapcsolat­ban kapott dossziét, poros aktát — e maliciózus szó­használat könnyen elfeledte­ti, hogy „ügydarabok” való­jában nincsenek is; annál in­kább emberek, kiknek ügyes- bajos dolgát legjobb tudás­sal intézni nem érdem, ha­nem kötelesség. Párthatáro­zat, kormányrendelet — s ezek mellett, de nem utol­só sorban — a szocialista öntudat avatja azzá. Mindez eszünkbe jut a túr- kevei tanácsházán. Kelemen Imréné gondosan-tisztán ve­zeti a panasznyilvántartó könyvet. Ezév elejétől napja­inkig egyetlen elintézetlen ügynek sem bukkantunk nyo­mára. Júliustól kezdve még könnvebb lesz képet kap­nunk a tanács munkájáról; akkortól a javaslatokról is — külön «— nyilvántartást vezetnek. La--’zuk a könyvet, az üevdarabot, melyek mögül emberi arcok, jellemek vil­lannak feL Végső elkeseredésé­ben a Magyar Rádióhoz fordult — mint soraiból kitűnt — Fabó Mártonná, aki kisgyer­mekével munka nélkül állott Hasznosítjuk a kenderest silósás tapasztalatait Termelőszövetkezetünkben az elmúlt héten kicsit össze­zsúfolódott a munka, mert a kapásnövények gyomtala­nítása mellett hozzá kellett fogni az építkezési anyagok szállításához is. 100 000 tég­lát Karcagról hordtunk az építkezés helyére. A növénytermesztésben dol­gozó tagok nagy lendülettel fogtak munkához, s egy hét alatt több mint 200 kát. hold kukoricát kapáltak meg. Tel­jes erővel folyik az építke­zés is. Jelenleg 150 szarvas- marha részére van megfelelő férőhely. Ehhez még építünk egy 52 férőhelyes tehénistál­lót. 50 férőhelyes szabad- szállásos növendék istállót, elkészítünk továbbá egy 42 jószágot befogadó vegyes szarvasmarhaistállót is, sfgy 300 állat számára biztosí­tunk férőhelyet. Minden re­ményünk megvan arra, hogy ólaink nem maradnak üre­sen. s ősszel tovább szapo­rodik a jelenlegi állomá­nyunk. Természetesen a sok állat­nak sok takarmány kell. Ezért határozott úgy a tsz vezetősége, hogy meglévő silógödreink pótlására rizs­szalma bálák felhasználásá­val 300 köbméteres silógöd­röt építünk. E munkáknál hasznosítjuk a kenderes! sd- lózási tapasztalatcserén lá­tottakat Szerepi József Kisújszállási, Kinizsi Tsz. Árafásra készül a Vörös Október Tsz Községünk határában érde­mes szétnézni. Különösen a Vörös Október Tsz növényed szépek, meglátszik a szaksze­rű gazdálkodás, a jó munka eredménye. A kapásnövények területe tiszta, gyommentes. A tsz tagok igyekezete, mun­kaszeretete dicséretre méltó. Az aratásra készülnek a közös gazdaság tagjai. Közel 1200 hold gabona betakarítá­sát kell biztosítaniuk. A gép­állomással már korábban szerződést kötöttek, miszerint 3 kombájn, 5 aratógép és 3 cséplőgép dolgozik majd a tsz-ben, de emellett az em­beri erőket is összevonják az aratási munkák mielőbbi el­végzésére. Szép számú állatállcmány- nyal rendelkezik a Vörös Ok­tóber Tsz 294 szarvasmarha, 1163 sertés, 726 juh, 3700 ba­romfi, 23 ló népesíti be az iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiimiuii A Szovjetunió segítsége megyénk gazdaságának A Magyar-Szovjet Baráti Társaság és több megyei tö­megszervezet a „Szovjetunió segítsége megyénk gazdasá­gáért’’ címmel, fényképkiál­lítást rendez négy sorozat­ban a megye mintegy húsz községében. A kiállítás fény­képeken mutatja be azt a se­gítséget, amelyet a Szovjet­unió az elmúlt évek alatt nyújtott termelőszövetkeze­teinknek. gépállomásainknak és állami gazdaságainknak. óljaikat. Érthető tehát, hogy a takarmány termesztésére is nagy súlyt helyeznek. Ez év­ben 283 holdon vetettek lu­cernát, 138 holdon silókuko­ricát, hogy növelve a régi ta­karmánytermő területet, biz­tosítsák jószágaik éUátásátj Földes Lajos • Kumcsonba Túrkeve kellős közepén. A rádió a tanácshoz továbbí­totta kivizsgálás végett a le­velet, melynek olvastán ne­héz a felháborodást leküzde­ni. Ám más a levél — más a valóság. A tanácsiak a pa­pír kézhezvétele után nyom­ban a megadott címre siet­tek, de Fabónét nem talál­ták. Nem is találhatták, mert közben kibékült az urával és hazament szépen Békéscsa­bára. Mondanunk sem kell ezek után; a tanácsot nem kereste fel; egyenesen (?) Budapestről kért segítséget... Nyugdiiat kért (ugyancsak a Magyar Rá­diótól) Pénzes Gyuláné, az egykori Béke Tszcs tagja, ki állami tartalékföldön dolgo­zott a csoportban. Akkor kérte a nyugdíjat — elesett- ségére hivatkozva — mikor az adócsoport 380 forint adó megfizetésére szólította fel. Pénzesnének négy szövetke­zeti gazda fia van; egy sem szegény... A tanács dolgozói jogos bosszúsággal emlékeznek meg arról, hogy nem egy kevi a Szabad Földhöz, a 601. sz. Iparitanuló Iskola KISZ szer­vezetéhez, majd Kádár elv- társ titkárságához fordul az ő „fejük fölött”. Élő példa erre Murányi Sándorné ese­te, kinek fia önhibájából ba­lesetet szenvedett és meg­halt. Az ügydarab persze ren­deltetési helyére: a tanács­hoz került, honnan Somogyi elvtárs, a VB titkára azonnal felhívta a Búzakalász Tsz elnökét. Azért őt, mert Mu- rányiné tsz-tag... s mégsem a közös gazdaság vezetősé­géhez, hanem a fent említet­tekhez fordult. Sós elvtárs nyomban megígérte: a legkö­zelebbi vezetőségi ülésen ja­vaslatot tesz Murányiné se­gélyezésére. Szomorú lenne ha Túrkevén zömmel nem a közvetlenül illetékesekhez fordulnának a város lakói. Ez nincs így — a lakosság több­sége bizalommal keresi fel a tanácsot, a tanácstagokat. Hétről-hétre emelkedik azok­nak a száma, akik közérde­kű javaslatokat tesznek. A tanácsapparátus — ha lehet — azonnal segít. Az egykori városháza vén falai bizonyá­ra csodálkoznak az egyszerű megokoláson: „Ezért vagyunk itt»** Közérdekű javasla­tok Kozemcsák László, a Tán­csics Tsz egyik gazdája Szi­lágyi István tanácstagnak ja­vasolta: Kövezzék ki a Csa­lád és Kaj tor utcát összekötő átjárót! Cement hiányában a tanács vörös téglát adott, amit a környékbeliek társa­dalmi munkában hasznosí­tottak. A javaslatot követően négy nap alatt szereltetett a ta­nács vaskorlátot a Kun utcai árok partjára. (Ezzel bizo­nyára egyetlen enyveskezű sem fűt majd odahaza...) A Táncsics Tsz egyik nyug­díjasa jelentette, hogy a Sós­kút lefolyója eldugult, „úszik” az utca. Gyors ta­nácsi intézkedésre a Szolno­ki Kútfúró és Betonútépítő Vállalat dolgozói félarasszal meghosszabbították a kút kifolyójának káváját. Jó munkájuk befejezése óta sen­kinek sem kell lucskos ci­pővel távoznia a kúttól. Azonnal 3 ezer 500 forin­tot folyósított a tanács Lótos Ferenc pedagógus javaslatá­nak megvalósítására: Épít­senek vízvezetéket a Bajcsy- Zsilínszky úti iskolába. Ma- még kannákban kell tárolni a gyermekek ivóvizét — e hó végén megcsordul a csap. A város vízellátásának ^tfíavi^s^ra Kovács Lajos ter’ ktsz~ta2 adott °k°s -?f etet- Ennek alapján a felújításra kerülő Ördög-kűt elcsorduló vize nem vész majd kárba, mert a kutat a városi víztoronyra kapcsol­jak. Turkevéri — lám — tud­jak, hogy a földalatti víztáro­lok sem kimeríthetetlenek... Szó érte a tanácsháza ele­jei amiatt, hogy a Tuhai utca társadalmi munkában tervezett betonozása nem ké- szülhetett el. A tanácsbeliek ugyanis az építőanyagot tsz- epitkezésre adták kölcsön. Jól tették — az most előbb- revaló. Túrkevén régóta „nem di- lt” a vétett hibák eltusso- lása. A tanácsiak — például — m.egigérték, hogy a Kun Béla utca járdáját rendbe­hozatják. Maguk is elisme­rik: nem számoltak jól a rendelkezésre álló erőkkel; így a munkára csak kora- telen kerülhet sor. . Mégennyi vizsgálódásból 1S ugyanazt a tanulságot szűrhetnénk le; Jól dolgozik a túrkevei tanács; szocia­lista szervhez méltón foglal­kozik a közérdekű javasla­tokkal, egyéni panaszokkal. Ahhoz, hogy tevékenysége még eredményesebb lehes­sen, nem sok hiányzik} Azok a kevesek, akik meg­kerülik a tanácsot, fordulja­nak több bizalommal válasz­tott vezetőikhez. Ilymódon ügyüket gyorsabban intézhe­tik. Azok pedig, kik még csak most tanulnak élni a népha­talom biztosította jogaikkal* álljanak elő bátran javasla­taikkal. Jó ötleteik pártunk, kormányunk útmutatásának megfelelően mihamar a kö­zösség érdekét szolgálják. — b. z. — vat” ARÁTAS ELŐTT Segítséget vár a jászkiséri Alkotmány Tsz Este nyolc óra körül barát­ságos villanyfény világított a jászkiséri Alkotmány Tsz székházának ablakán, jelez­ve, hogy még van bent va­laki. Benyitottunk. A sűrű ciga­rettafüstben vagy tizenöt ember üldögélt. A rendes esti eligazítást tartotta Kor­sós elnökhelyettes. Ám a megbeszélés „hivatalos” ré­szének végeztével senki sem indult hazafelé. A növény­ápolási munkák eredményei­ről esett szó. Kicsit büszkél­kedve, egymás szavába vág­va mondták el, hogy ezer hold kapálnivalójuk van, il­letve csak volt, mert jórészt végeztek vele. Mindössze két­száz hold van hátra sajnos még a kapálásból» — A növényápolással nem is lesz baj — veszi át a szót Korsós elvtárs. — Hanem az aratásunk nehéz lesz. Ezer- kétszáz hold aratnivalónk van és méghozzá olyan, hogy nemcsak a kaszásnak, de még a gépnek is dolgot ad. — Hónaljig ér a búzánk, az őszi árpánk még nagyobb — mondja Fazekas Pál, az egyik növénytermesztési bri­gádvezető. És összehajolnak a fejek, homlokok ráncolódnak. s újra, ki tudja hányadszor számbaveszik az eshetősége­ket. Mert az Alkotmány új tsz és az első aratás tény­leg nehéznek Ígérkezik. Ugyanis a gépállomás csak hétszáz holdra kötött felté­teles szerződést, de egyelőre még csak két kombájnt Ígért a tsz-nek. — Az, mondjuk levág négy­száz holdat — véli az elnök- helyettes. — Többet ilyen ve­tésből nem lehet számítani. Ha minden kaszára fogható embert megmozgatunk, talán ki tudunk állítani kilencven- száz aratópárt Páronként 4—5 holdat számítva, ez újabb négy-ötszáz hold. De még mindig marad három­száz, vagy négyszáz. Nagyon keüppe még kéj ar%Jógép, akkor nem félnénk az ara­tástól. — Nem az a baj, hogy meg kell fogni a kiskaszát, ha­nem az, hogy több embert nem tudunk beállítani, hi­szen a lucerna betakarítása is arra az Időre esik. Meg különben is idősek, vagy na­gyon fiatalok, akik nem bír­nák az aratást. Bizony, gond ez. Egyik­másikuk kérdőn néz az új­ságíróra, az vajon mit szól mindehhez, tudna-e segíte­ni? Az újságíró pedig nem tehet mást. íme, elmondja mindenkinek azzal a kérés­sel, hogy akikre tartozik, se­gítsenek. Csupán két arató­gépről lenne szó, amit talán valahol tudnak nélkülözni. A Jászkiséri Gépállomás igazgatója éppen a beszélge­tést követő napon keresett fel néhány állami gazdaságot és a hevesi gépészeti szak­iskolát, ahonnan aratógépe­ket Ígértek. A tárgyalások eredménveit még nem ismer­jük, de biztosra vesszük: se­gítenek. vPatkós Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents