Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-18 / 141. szám

I 1959. június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Sok ember gondja az övé Idős bácsi nyitott be a mi­nap a szolnoki járási tanács szociális előadójához. A feje vérzett, fájt. De még a seb­nél is jobban sajgott a szive, hogy fiára, menyére kell pa­naszkodnia és bántalmazá­saik ellen idegeneknél kell védelmet keresnie. Elek Jusztina, a szociális előadó meleg, emberséges szavakkal igyekezett meg­nyugtatni a felzaklatott, idős embert, aki remegő hangon, folyton csak azt hajtogatta: Helyezzenek el a szociális otthonba.,. Nem akarok visszamenni... Megvert a menyem... — Sajnos, nem egyedülálló eset a bácsié — mondja Elek elvtársnő, visszaemlékezve a történtekre. Sok szomorú em­beri sorsot ismerünk meg munkánk során. Sokak ba­ját, terhét igyekszünk köny- nyíteni. S hogy segíthetünk, azt elsősorban annak köszön­hetjük, hogy kormányunk év- ről-évre jelentős összeget fordít szociálpolitikai célok­ra. A másik igen említésre méltó dolog, hogy járásunk Rádióműsorok nemzetközi cseréje DERKOVITS GYULA: YASUT MENTÉN, 1932. cserélésével kölcsönösen igen vonzóvá tehetnék műsorai­kat. Megállapodtak abban is, hogy hangverseny sorozatot indítanak „A világ nagy ze­nekarai” címen, ami hasznos hozzájárulást jelentene a Ke­let és Nyugat zenéjének jobb megismeréséhez. A hangver­senyek megrendezésével a nemzetközi Zenei Tanácsot bízták meg, amely a hang- felvételeket a világ összes rádiótársaságainak rendelke­zésére bocsát jaj területén egyre jobban tár­sadalmi üggyé válik a szo­ciálpolitikai munka, s az egyszerű emberek közül is mind többen segítenek ne­künk. Minden községben te­vékenyen dolgoznak az egész­ségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságok. Beseny- szögön, Tiszaföldváron, Rá- kócziújfaluban, Zagyvaréka- son és még néhány helyen széles aktívahálózat megte­remtésére törekednek. Az ak­tívák családokat látogatnak, javaslatot tesznek a községi tanácsnál a nehéz helyzet­ben lévő családok megsegí­tésére. A községi tanácsok ilyenirányú munkája is ja­vult, amit bizonyít az, hogy a járásnál szinte minimális­ra csökkent az olyan ügyek száma, melyek intézése a községhez tartozik. Igen sokrétű a szociálpoli­tikai munka — mondja Elek elvtársnő. — Csupán a hadi- gondozottak — rokkantak, özvegyek, árvák — száma ezernél több a járásban. Ál­landó segélyezésben is több mint százan részesülnek. — Emellett a szociális előadó­hoz tartozik a rendkívüli se­gélyezés, a szociális ottho­nokba való elhelyezés, a sok- gyermekes anyák jutalma­zása, a kórházápolási költ­ségek elengedése, a köz­gyógyellátásra jogosító iga­zolványok kiadása is. — Az év felénél tartunk, de már eddig 950 különböző szociális ügyben kellett ha­tározni, intézkedni. Tízen ke­rültek szociális otthonba, egy kivételével olyanok, akiknek nincs hozzátartozójuk. Csu­pán az év első négy hónap­jában az elengedett kórház­ápolási költség közel 140 ezer forintot tett ki. A sokgyer­mekes anyák jutalmazására szolgáló keretből eddig 15 ezer forintot használtunk fel. Tíz édesanyának utaltuk ki ezt az összeget — sorolja Elek elvtársnő. Nemcsak a számokat tudja pontosan, de ismeri egy-egy család súlyos helyzetét is. — Szandaszöllősön például a Tenyőszigeten lakó Dorkóék- nál ezév tavaszán az apa és két fiú feküdt súlyos bete­gen. A héttagú család meg­segítésére először 700, majd 500 forint rendkívüli segélyt utaltak ki. Egyed Istvánnéra már majdnem rádőlt a há­zikója, s az sem volt, aki aj­tót nyisson rá. A magányos idős asszonyt a karcagi szo­ciális otthonban helyezték el. A példák sokaságával le­hetne igazolni, hogy milyen sok emberhez jutott el már eddig is a gyors segítség. Most, hogy a szolnoki já­rásban is a termelőszövet­kezetek váltak uralkodóvá, az eddig is széles skálájú mun­ka újabb feladatokkal gyara­podott. Ezt foglalja össze tö­mören a járási tanács vb. május 28-i ülésén hozott ha­tározat, amely rögzíti, hogy a termelőszövetkezetekben létre kell hozni a szociális bizottságokat, bevonva ebbe a munkába a nőket is. Figye­lemmel kell kísérni, hogy mire használják fel a szo­ciális-kulturális keretet. “ Segíteni a termelőszövetke­zeteket abban, hogy az idős és csökkent munkaképességű tagokat a nekik megfelelő munkakörbe osszák. Nem könnyű, de szép fel­adat a szociális ügyek inté­zése. Ez a munka egész em­bert kíván, olyat, akinek nemcsak tudása és gyakor­lata van, hanem érző, meleg szíve is. Elek Jusztina, a szo­ciális előadó ilyen ember. Nagy Katalin BSHLSS-Mh A száraz arcbőr ápolása Ä kellemes külső, a szép arcbőr, a kifogástalan alak legtöbbször a természet ajándéka. A hiányzó szépség eléréséhez a kozmetika esz­közein kívül a szervezet za­vartalan működésére is szük­ség van; A bőr puha tapintatát, ter­mészetes fényét a benne el­helyezett faggyumirigyek működésének köszönheti; ha a mirigyek faggyutermelésé- ben zavar áll be, akkor a bőr berepedésre hajlamossá válik, érdes, hámló és sömö- rös. A túlérzékeny száraz arcbőr ráncosodik legköny- nyebben. Az ilyen érzékeny bőrt sohase dörzsöljük dur­ván, hanem gyöngéden Itas­suk le egészen puha törül­közővel; Az öröklött vagy született bőrszárazság na­gyon gondos házi ápolást igé­nyel. Amint észleljük, hogy a bőr húzódik, vagy viszke­tő érzést vált ki, esetleg szá­razabb a szokottnál, igyekez­zünk a bőrön segíteni. Ilyen­kor egy jól megválasztott és nem avasodó zsíros kenőcs­ből álljon a háziápolás. Reg­gel-este mossuk az arcot lan­gyos vizzel és csak éjszaká­ra kenjük be egy megbízható zsíros kenőccsel, szappant he­tenként csak kétszer-hároxn- szor használjunk. Ha meg­szűntek ezek a feszülő, hú­zódó érzések, ismét mosakod­hatunk, de legfeljebb egyszer szappannal. Ha a bőr szá­razsága már súlyosabb tüne­teket mutat, nem elég a há­zi ápolás, az ilyen arcbőr szakszerű kezelést kíván, mely mellett következőkép­pen alakul a házi ápolás; Reggel mossuk az arcot langyos vízzel (szappan nél­kül) és a még vizes arcra kenjünk kevés jól felszívódó bőrtápláló zsiros krémet, né­hány perc múlva puha ruhá­val teljesen töröljük le az arcot; Házi munkát végző asszonyaink reggel csak a szemet mossák langyos viz­zel, azután kenjék be az ar­cot jól zsiros krémmel és a takarítás vagy főzés elvégzé­se után mossák meg az arcot langyos vizzel és töröljék meg. A gőz nagyon árt az ilyen arcbőrnek, a zsiros krém viszont védi. Este tisz­tító krémmel mossuk le az arcot Vizzel kissé megned­vesített vattára öntünk az ilyen krémből és jól letisztít­juk vele az arcbőrt, azután bőségesen bekenjük zsiros krémmel. Ne sajnáljuk a kré­met és jó vastagon kenjük be az arcot mert így gyorsan javul az arcbőr és később már vékonyabban kenhetjük A betegesen száraz arcbőr könnyen sömörössé válik, — ami meglehetősen nehezen múlik el. Az ilyen sömör ég, piros foltok jelennek meg a bőrön. Ilyenkor egyáltalán ne használjunk vizet a mosa­kodáshoz, helyette megbízha­tó krémet használjunk reg­gel-este, sőt napközben is és naponta kétszer-háromszor kenjük be zsiros krémmel, melyet néhány percig rajta hagyunk, azután puha ruhá­val töröljük le, Ha az idő hűvös, szeles, vagy hideg, utcára krémezzük be az ar­cot Elég egy nagyon vékony réteg, melyet néhány perc múlva letörölünk az arcról és védőrétegül pudert teszünk rá, A száraz arcbőrnél is elő­fordulhat mitesszer, termé­szetesen nem olyan nagv mértékben, mint a zsiros bőrnél. Az ilyen mitesszerek kicsik és ha időnként kitisz- títtatjuk az arcot, lassanként teljesen megszűnik; RECEPTEK •p Kapros túróslepény 30 deka lisztből, 18 deka vaj­ból, kevés sóból, 2 tojássárgájá­val és annyi tejföllel, hogy meglehetősen lágy legyen, tész­tát gyúrunk. Ujjnyi vastagra nyújtva és a széleit fölhajtwa, tepsibe tesszük s megkenjük — jó vastagon — a következő töl­telékkel: 1 és negyed Hier édes, száraz, átpasszírozott tehéntúrót összevegyítünk 6—8 deka vajjal, 4 tojássárgájával; ízlés szerinti sóval és apróra vágott kaporral és a tojások kemény habbá vert fehérjével. A tetejét megkenjük tejföllel te fon-ó sütőben meg­sütjük. Egyszerű gyümölcspite Két tojás súlyának megfelelő vajat habosra keverünk, egy­másután belevegyítünk ugyan­annyi súlyú cukrot, két tojás- sárgáját, két. tojás kemény hab­bá vert fehérjét és végül a két tojás súlyával szántén egyenlő súlyú lisztet. A kikevert tészta­félét vajjal vékonyak kikent Is meglisztezett formába tesszük, tetejét megrakjuk akár friss, Jől megcukrozott gyümölccsel (málna, ribizli, barack, szilva, meggy, stb.) akár befőttel, mely­nek levét természetesen jól le­csurgatjuk. A tészta másik felét ráborítjuk, megkenjük tojással és mérsékelt melegnél megsüt­jük. Dióspite Huszonnyolc deka lisztből, 20 deka vajjal, 2 tojássárgájával, kevés rummal, kis sóval tésztát gyúrunk. Ha szükséges, kevés tejfölt Is vehetünk hozzá, de ez rendesen fölösleges. Ha kidol­goztuk, két részre osztjuk és megtöltjük a következő tölte­lékkel: > tojássárgáját elkeve­rünk 30 deka cukorral, 30 deka őrölt dióval, 8 tojás habjával, 1 citrom reszelt héjával, 1 deci tejszínnel ás egy kevés rummal. A tészta tetejét tojássárgájával megkenjük; spékelő tűvel meg- szurkáljuk te e sütőben meg­sütjük. Heti étrend Csütörtök: Zöldborsóleves, vá­gott hús, burgonya. Péntek Halászlé, sajtos tészta. Szombat: Karalábéleves, sava­nyú tüdő gombóccal. Vasárnap: Karfiolleves, rán­tott sertéskaraj zöldborsófőzelék, kapros túróslepény. Hétfő: Para dicsomleves, toj ásos galuska, saláta. Kedd: Gulyásleves, tejbenrizs. Szerda: Zöldborsóleves, rizses hús, saláta. Mit mivel tisztítsunk? Aranyhimzések, ezüsthim- zések tisztítása: Az aranyhimzés egy más anya­gú alapon van rendszerint és ezért tisztítása függ attól, hogy milyen az alap. Ha se­lyem, vagy bársony, akkor benzinben mossuk, majd jól kiszellőztetve balfelén vasal­juk. Ha a vászon alapon van a himzés, ami népviseleti ru­hadaraboknál gyakori, akkor langyos, szappanos, lehetőleg szappanforgácsoldatban mos­suk óvatosan, nem dörzsöl­ve. sem facsarva, öblítés után egy ruhába óvatosan behajtjuk, ha szikkadt, ak­kor visszáján kivasaljuk. Bársony vasalása: Vegyünk egy tolipárnát, fektessünk rá vasalóruhát és erre a bár­'Tlyá’ii sonyt visszájával felfelé. =- Nedves ruhát fektetve reá vasaljuk forró vasalóval, de ne nyomjuk reá a vasalót, 24 óráig hagyjuk szikkadni. Bőröndöt, aktatáskát, stb. kétszer egy évben vazelinnel, csukamájolajjal, vagy lano­linnal kell bekenni, ha szik­kadt, puha ronggyal fényesí­teni; Bútor kárpitozott szennyes bevonóanyagát benzines ru­hával tttell kitisztítani, mi­után a portól alaposan meg­tisztítottuk. Nehogy azonban a benzin által feloldott szenny keretet képezzen a szöveten, keresztezzük be a foltot ita­tóspapírral. Ez magába szív­ja a feleslegles benzint és megóvja a kerettől; Csempét, akár fayence, akár üvegcsempe, ne mos­sunk lúggal. Egyszerű szap­panos langyos vizzel kell le­mosni és puha, száraz ruhá­val utána fényesíteni; Csipke tisztítása. Finom csipkét óvatosain, gondosan kell mosni, vagy vasalni. Langyos szappanpehely, vagy lúgmentes szappanoldatban nyomkodva mossuk, nem dörzsöljük, nem facsarjuk. Ha kiöblítettük, húzogassuk ki és tiszta fehér ruhába hajtogassuk bele. Néhány órával később vasaljuk nem túlforró vasalóval egy szá­raz vékony rongyon át, a visszáján. Ha azt akarjuk, hogy eredeti tartása legyen, akkor egy kis enyhe főtt ke­ményítővel keményítsük ki. Uj ecsetet tanácsos hasz­nálat előtt meleg, szappanos vízben kimosni. Ragasztós ecsetet meleg szódás vízben mossunk. Festékest terpetin- ben, vagy benzinben kell áz­tatni, kimosni, szárítani, majd szódás meleg vízben átmosni, öblíteni és száríta­ni. Fehér gyapjúszövetet, ha nem nagyon piszkos, ne mos­suk ki, mert összemegy, ha­nem készítsünk burgonya­lisztből és benzinből egy pé­pet, azt kenjük egyenletesen a piszkos felületre, ha meg­száradt, keféljük le teljesen tiszta kefével» És közben rajzolt. Esténként eljárt a különböző rajzisko­lákba, hogy rajzolni tanul­jon. A főiskolára azonban nem tudott bejutni; Első nyilvános szereplése 1918 tavaszán az Otthon írók Körének kiállításán volt, ahol egy kis tusrajzzal vett résztj A korábban ka­t itől. Munkái a szélesebb tö­- megeket képviselték és ő a- jobb anyagi lehetőségért sem > mondott le az eszméről, — amelyet nemcsak művészeté- 2 ben, hanem életében is kép- i viselt. Inkább vállalta a nyo- i mórt. Közben egymás után 1 festette meg a kor emberte­- len életét bemutató kompo­AZ UNESCO párizsi fő­hadiszállásán 17 szakértő négynapos konferencián vi­tatta meg azokat a gyakor­lati feltételeket, amelyeknek megvalósításával a rádiót még aktívabban be lehetne kapcsolni a Kelet és Nyugat közötti kölcsönös megisme­rés szolgálatába; A konferencia résztvevői megállapodtak abban, hogy a keleti és nyugati rádióál­lomások írók és rendezők ki­Á proletariátus nagy festője volt Derkovifs Gyula halálának 25. évfordulóián Huszonöt évvel ezelőtt ezen a napon halt meg Derkoviís Gyula, a legnagyobb magyar proletárfestő, a modern ma­gyar festészet egyik legki­emelkedőbb alakja. A kor, melyben élt és dolgozott, ko­rán megismertette a nyomor­ral. Előbb apja asztalosmű­helyében inaskodott, majd a család kétségbeejtő nyomora elől és a nagy munkahiány miatt a világháborús frontra menekült. Sebesülten tért vissza, karját amputálni akarták, de nem engedte. Béna karral költözött báty­jához, Budapestre, ahol mun­kát vállalt. Heti béréből és csekély rokkantsági járulé­kából tengődött hosszú ideig. pott tüdőbaja azonban gyak ran szanatóriumba kényszerí tette. Ott is rajzolt. 1918 március 21-én, amikor a pro letariátus diktatúráját kiki áltották, ő is ott menetelt i felvonuló munkások között akik a sor elején a festi transzparensét vitték. A Tanácsköztársaság buká sa után egy ideig Bécsbei élt, ekkor már feleségéve együtt nyomorgott az emig rációban. Munkáiból a hu szas évek végén az Eras Múzeum rendezett kiállítást amely igen nagy sikert ara tott. Képet azonban kevese vásároltak, mert a bankáról idegenkedtek a munkásol életét híven bemutató műve í- zicióit. Majd 1929-ben hozzá- í- fogott a Dózsa fametszet-so- 9. rozat elkészítéséhez. Ekkor 0- már alig vásároltak tőle ké­1- pet. Anyagi helyzete is rom- a lőtt, 1931-ben még nyomora­it, ságos kis szobájukból is ki­tó lakoltatják, mert nem tud lakbért fizetni. 1934. június 18-án tüdő­in gyulladással is dolgozik, — ej hogy befejezze a „Fázó asz- g. szony” című képét. A nélkü- lözéstől és üldözéstől tönkre st tett szervezet azonban nem ,t bírta tovább az életet A fes- a„’ tő szíve megszűnt dobogni. Derkovits Gyula munkás­ig sága minden tekintetben ha- )k talmas és lenyűgöző. Metsze- g_ tei és festményei a külvárosi bérházak lakóinak nyomorú­ságos életét örökítették meg az utókor számára. A mun­kásosztály festője volt egész életén keresztüL Az utolsó pillanatig hitt a forradalom, a szocializmus győzelmében. És műveivel is ezt a célt szolgálta. Halála évforduló­ján tisztelettel emlékezünk meg a nagy magyar proletár- festőről;

Next

/
Thumbnails
Contents