Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-03 / 128. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. június 3. A párizsi metro a sztrájk eredményeiről Irak lemondott az amerikai katonai segélyről Bagdad (AP). Az Iraki Külügyminisztérium szomba­ton jegyzéket adott át az Egyesült Államok iraki nagy- követségének. A jegyzék köz- li, hogy az iraki kormány ha­tályon kívül helyezi az 1954- ben az Egyesült Államokkal megkötött katonai segély­egyezményt, ennek egy évvel később létrejött függelékét és az 1957-ea gazdasági segély- egyezményt. Az iraki kormány hangsú­lyozza- hogy ez a lépése nem jelent barátságtalan cselek­ményt és oka az, hogy az Egyesült Államokkal megkö­tött katonai segélyegyezmé­nyek ellentétben állanak Irak pozitív semlegesség! politiká­jával. (MTI). London (TASZSZ). San­dys angol hadügyminiszter görögországi és törökországi látogatásáról visszatérve ki­jelentette, hogy az athéni kormánnyal megvitatta a gö­rögországi rakétatámaszpon­tok kérdését. Athén (TASZSZ.) A görög sajtó behatóan foglalkozik a szovjet párt- és kormány- küldöttség albániai látogatá­sával és N. Sz. Hruscsov be­szédével. Az utóbbi napokban — írja az Avgi — a görög el­lenzéki pártok Hruscsov nyi­latkozatait tárgyalják „Csak­nem valamennyi ellenzéki párt nyíltan vagy közvetve helyesli a balkáni atommen­G e n f (MTI). Az értekez­let munkája mind nagyobb lendületet vesz és egyre ha­tározottabban közeledik a végkifejlődés felé — ez a be­nyomás bontakozott ki ked­den reggel genfi sajtókörök­ben a hétfői bizalmas tanács­kozás után, amelyet egyéb­ként a szovjet küldöttség szó­vivője „hasznosnak'’ nevezett. Bár a hétfői bizalmas tár­gyalásokról konkrét részletek nem szivárogtak ki, kétségte­lenül megállapítható, hogy a nvugatl ;,csomag-terv” febon­Junan tartomány északi ré­szén 100 000 tibeti végez ipa­ri munkát. Vasat, rezet és ónt bányásznak, gyapjúszö­vetet és bőrt állítanak elő. A helybeli gyárak és műhelyek mellett szénbányák és tégla­égető kemencék működnek. Egy évvel ezelőtt, tehát a demokratikus reformokat megelőzőleg a Ticsing tibeti autonóm csouban még jobb­ágyság uralkodott. Az embe­rek fakapéval és ékével dol­goztak. Vasszerszámot csak védekezésre és fairtásra hasz­náltak. Az autonom Csou, amely 3000 méterre a tenger színe Meít a Junan-Kveihan fen- síkon fekszik, ma már vas­ban és acélban teljesen ön­ellátó. Vasból készítik a ka­pákat, az ekéket és a fúró­kat. Az eke nem 2—4 hü­velyk mélyre hatol le a föld­be. hanem 1 lábnál is mé­lyebbre. Ezer felszabadított jobbágy Párizs (MTI). A párizsi Metró-sztrájk megbénította a Erancia főváros életét — ez a párizsi sajtó egyöntetű meg­állapítása a nagyszabású sztrájk másnapján. Jellemző, hogy a degaulleista Comba; vezércikkben ismeri el: a sztrájk komoly figyelmeztetés volt, a kormány nem becsül­heti le a figyelmeztetés for­máját és értékét. A degaul­leista lap felhívja a figyel­met a CGT szerepére a sztrájkban, megállapítva, hogy a fegyelmezett tömegek­kel rendelkező szakszervezet rendkívül nagy erőt képvisel. A CGT közlése szerint a sze­relvények személyzetének 97 százaléka vett részt a sztrájk­ban. A Metró-sztrájk sikere ösztönző hatással lehet az autóbuszok dolgozóinak bér- követelési mozgalmára is. Jö­vő héten az autóbusz-vezetők A NATO szempontjából na­gyon fontos, hogy Európában rakétatámaszpontok sorozatát létesítsük — mondotta San­dys, majd hozzátette: „taná­csot adtam a görög kormány­nak a rakétatámaszpontok létesítésének kérdésében'1. tes övezet megteremtésének tervét". Az Elefteria írja: „athéni diplomáciai körökben felté­telezik, hogy Hruscsov úrnak a balkáni atomfegyvermen­tes övezet megteremtésére tett javaslata sokáig a nem­zetközi élet figyelmének kö­zéppontjában marad s való­színűnek látszik, hogy e ja­vaslat hosszú ideig nagy ha­tást gyakorol majd Görög­ország politikai életére”. — (MTI.) tekezlet negyedik hete im­már a berlini kérdés megvi­tatásának jegyében telik, sőt egyesek tudni vélik, hogy a következő héten már a csúcs- találkozó gyakorlati előkészí­tésének megtárgyalására is sor kerül. Az értekezlet munkájának meggyorsulására vall, hogy a kedd délutáni hivatalos ülés után este újabb bizalmas tár­gyalásokra is sor került, amikor Herter amerikai kül­ügyminiszter vendégül látta villájában a többi küldöttség vezetőit. és rabszolga család tagjai él­vezik a demokratikus refor­mokat és megfeszített erővel dolgoznak a helyi gyárak­ban. woeoooeooeoaeeeoee Befejeződött a görög parlament ülésszaka Athén (TASZSZ). A ki­jelölt határidő előtt fél hó­nappal befejeződött a görög parlamentnek az 1958-as vá­lasztások óta első rendes ülésszaka. Sajtójelentések szerint az ülésszak gyors befejezésének egyik oka az, hogy a kor­mánypárt nem akarta meg­vitatni a szocialista országok­nak a balkáni békeövezet lét­rehozására tett javaslatát. — Passzalidisz, az egységes de­mokratikus baloldali koalíció elnöke levélben tiltakozott a parlament elnökénél az ülés­szak idő e’őtti berekesztése ellen. (MTI), CGT, Force Ouvriere és ön­álló szakszervezetek meg­bízottai együttes ülésen vitat­ják meg az autóbuszok dolgo­zóinak követeléseit és újabb megmozdulásukat ezek ér­vényre juttatásáért. Angol hirdetés orosz nyelven Angliában nagy feltűnést kel­tett az a hirdetés, amely néhány londoni lapban ciril betűkkel, orosz nyelven jelent meg. A hir­detésben a Brit Légitársaság (BEA) moszkvai fiókintézete szá­mára alkalmazottakat keres, akik tökéletesen beszélnek oroszul. A hirdetésnek nem várt ered-, ménye volt. Rengeteg jelentkező akadt ugyanis, akik kitűnő orosz nyelvtudásuk bizonyítására aján­lataikat orosz nyelven küldték be a londoni cégnek. ABEA te­hát kénytelen volt először fordí­tásra kiadni az ajánlatokat, hogy választani tudjon közülük, ■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaitiiiiiiiiiinltiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiii Uí fizikai jelenség a kozmikus térség­ben Szergej Vemov professzor nemrégiben nyilatkozott ar­ról, hogyan segítette a tudo­mányt a IIL szputnyik. Ver- nov professzor szerint a leg­jelentősebb a Földet övező elektron-gyűrű felfedezése, amely Földünk mágneses te­rében kering. Ezt az új fizi­kai jelenséget földi korpusz­kuláris sugárzásnak nevezik, s erre a III. szputnyik lumi­neszcencia-számláló berende­zése derített fényt. A földi korpuszkuláris sugárzás in- tenzivitása százszorosán szár­nyalja túl a kozmikus sugár­zásét Vemov professzor vélemé­nye szerint feltételezhető, hogy valamennyi mágneses térrel körülvett kozmikus tes­tet hasonló gyűrű övez, ho­gyan kerülheti el a jövő űrha­jósa e sugárzás kártékony ha­tását. Ehhez az szükséges — mondja a professzor —, hogy az űrhajót a geomágneses szélesség 65-ik fokánál ma­gasabban fekvő területről in­dítsák útnak, mivel itt a földi sugárzás gyűrűje hiányzik. „Útkereső99 A SZÖVETKEZET régi, a KISZ alapszervezet új. Alig négyhónapos. Amikor a szö­vetkezet, a kunmadaras! Új Barázda új volt: 1955-ben, akkor a tsz-tagok is hasonló problémával küszködtek, mint most fiataljaik: a „megalakultunk, de hogyan tovább” problémájával. Ak­kor a tsz-t ezer segítőkéz vette körül — most a KISZ- nek nem jut belőle egyetlen sem. Ezért teszik szóvá; hegy ők talán mostohagyere­kek? Előfordult már, hogy Szil- vási Rózsi, a KISZ-titkár sírva ment haza egy taggyű­lés után, mert annyira elke­serítette,’ hogy nem tudnak sehová sem haladni. — Az bántja, hogy ők akarnak elő­remenni, de nem találják meg az utat, amely előrevisz. — Pedig a jóakarat meg­van a fiatalokban — mond­ja Mátyus Julianna KISZ ve­zetőségi tag. — A jó múlt­kor is a dohánypajta építé­séhez kivonult az ifjúsági brigád és társadalmi mun­kával segítettük a pajta fel­építését. — A taggyűléseket, veze­tőségi üléseket is rendszere­sen megtartjuk — teszi hoz­zá Szilvás! Rózsi titkár. — Csak az a baj, hogy ott Is olyan fegyelmezetlenek a fiatalok. Alig lehet velük valamit megbeszélni. — Ez nem is csoda '— is­meri el a pártszervezet tit­kára, Kovács Sándor elvtárs. — A fiatalok jórésze most került a tsz-be és nem szok­ták még meg a szervezeti életet. Arra a kérdésre, hogy mit tett a pártszervezet ennek megváltoztatásáért. nemtoer tud egyetlen pártvezéröségi tag sem felelni. De a fiata­iiiMiiniiiiimiiiiiHiiiiimiimiiiiimmimiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiHMiiMmiimimiiimmi Az angol hadügyminiszter állás- foglalása a görögországi rakéta­támaszpontok mellett A görög sajtó N, Sz. Hruscsov albániai nyilatkozatáról ...... ■■ Ge nfi sajtókörök a genfi konferencia menetéről tasa megkezdődött és az ér­Az ipar fejlődése Délnyugat- Tibetben foOk/ ItAArCt CLÍK ÓZZ C'bdt’MefoÍAr A genfi értekezlet kezdete­kor, amikor az érdeklődés reflektorai a svájci Népszö­vetségi Palota felé irányultak viszonylag kevesen gondol­tak Franciaországra, Francia- ország legutóbbi tragikus esztendeiére. Később azon­ban, amikor világossá vált a francia küldöttség nagyon is kétes szerepe, amikor a tár­gyalásokon a hajthatatlan, kemény nyugatnémet vonalat védelmezték, sokan visszala­pozták az újságokat: mert 1958 május 13-tól mostanáig sokminden történt. Cikkünk címe azonos az Express című baloldali folyó­irat írásának címével. Ser- v an-Schreib er, a lap főszer­kesztője így emlékezett meg az algériai katonai puccs év­fordulójáról. A baloldali pub­licista, aki azonban távol áll a kommunistáktól, a fasizmus veszélyére hívja fel a figyel­met. Mert valóban: mi is az az­óta eltelt esztendő mérlege? Amikor de Gaulle hatalomra jutása után az új alkotmány kérdésében feltette az „Igen” vagy „Nem” kérdését, akkor ez a látszatra legvilágosabb kérdés a leghomályosabb, leg­ellentétesebb perspektívákat rejtette magába. Volt, aki azért mondott igen-t de Gaulle tekintélyuralmi alkot­mányára, mert tőle várta a fasizmus megfékezését és volt, aki azért, mert tőle várta a fasizmus hatalomra juttatását. A kommunista párt kezdettől fogva világo­san állást foglalt a nagyha­talmi, nacionalista államok­tól túlfűtött tábornok egyed­uralmi tervei ellen — az al­G. Tylhov ismert szovjet asztröbotanikus érdekes hi­potézist állított fel a Mars at­moszférájának oxigéntartal­máról. Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Megfigyeléseink során kiderült, hogy a Mars at­moszférájából csaknem telje­sen hiányzik az oxigén. Ez gériai puccsisták azonban polgárháborúval fenyegetőz­tek. A népszavazás gaulleista szökőárja idején az emberek azt hitték, hogy a hosszú tá­bornok véget vet az algériai háborúnak, véget vet az in­flációnak, az egymást kö­vető kormányok „csináld in­kább te” játékának. A kom­munista párt megmondotta, hogy ezt a tábornok nem fogja megvalósítani, ezt nem érheti el, hiszen maga is csak a finánctőke érdekeit képvi­seli: így is történt. Gazdasági téren de Gaulle uralma alatt sem változott a helyzet. Sőt: a dolgozók vá­sárlóképessége a France Ob- servateur című polgári lap szerint 18 hónap alatt 10 százalékkal csökkent. ^ Ennek következtében a fogyasztási iparágakban visszaesés je­lentkezett. Tovább gyűlnek az eladatlan széntartalékok is és folytatódik a gazdasági háború Angliával. Az a gaz­dasági visszaesés, amely 1957—58-ban az Egyesült Ál­lamokat sújtotta, most egyre inkább előreveti árnyékát Franciaországban is, ahol félév alatt a termelés álta­lános mutatója több mint 6 százalékkal csökkent és a há­ború utáni esztendők folya­mán először emelkedett a munkanélküliség. (12 hónap alatt 11 százalékkal.) Ezen a gazdasági helyze­ten tehát de Gaullenak sem sikerült változtatnia. Egye­düli „eredménye”: tekintély­uralmi alkotmánya révén jó­formán megszüntette a par­lament beleszólását az ország mint az alatta elterülő felszín közötti összefüggést. Négy­éves megfigyelések eredmé­nyeként megállapítotok, hogy a sűrű növényzettel bo­rított területek felett az at­moszféra átlag 2 százalékkal több oxigént tartalmaz, mint a sivatag feletti légkör. A közeljövőben hasonló méré­ügyeibe. Viszont a francia politikai élet problémáit pon­tosan úgy kerülgeti, mint a IV. Köztársaság államférfiak Algériában ugyanaz a hely­zet, mint egy éve: a háború befejezésére semmi kilátás nincs, a tábornok viszonylag liberális tervei megbuknak a szélsőséges jobboldali, ultra- nacionalista algériai körök és a hadsereg ellenállásán, viszont a szabadságharcosok nem fogadhatják el a na­cionalisták feltételeit. Aligha lehet végül ered­ménynek elkönyvelni azt a veszélyes politikai játékot, amelyet a Bonn—Párizs ten­gely megteremtése jelent. A tábornok a francia atombom­ba utáni hajszájában Európa legveszedelmesebb agresszív erőivel szövetkezett, azzal az országgal, amely a második világháborúban elsőnek Fran­ciaországot támadta meg a nyugati hatalmak közül. — Ezért igyekszik Párizs Aden- auerrel egyetemben elgán­csolni a csúcsértekezletet és minden áron megbuktatni az atomkísórletek megszünteté­sének tervét. Franciaország tehát veszé­lyesen sodródik tovább jobb­ra. Servan-Schreíber cikké­ben rámutat arra, hogy most, május 13-án a kormány több engedélyt tett az ultranacio­nalista soviniszta, fasiszta erőknek, amikor hivatalosan ünneppé avatta május 13-át, majd amikor de Gaulle kije­lentette,, hogy a gyakorlati tények az úgynevezett „in­tegráció" megvalósítását, va­gyis Algéria teljes beolvasz­tását célozzák az anyaor­szágba. A cikkíró rámutat, hogy az „ultrák” ki akarják terjeszteni uralmukat Fran­ciaországra is és már olyan, a fasizmus szótárá!>ól ismert frázisokat használnak, mint „a kommunista kezdeménye­zés elleni harc”, amely „ke­reszténység és a Nyugat vé­delmében” folyik, stb. De Gaullenak nincsen esz­köze a cselekvésre — mondja a francia publicista, aki még bizonyos pozitív tetteket re­mél — hiába — a tábornok­tól. De ő is látja, hogy a tá­bornok az álmokba menekül: G. TYIHOV MEGÁLLAPÍTÁSA adta a gondolatot, hogy meg­vizsgáljuk a Föld atmoszfé­rájának oxigéntartalma, vala­seket végzünk az óceánok, a jégmezők, a szibériai tajga és óriási sivatagok felett kunmadarast kiszisták toknak annál több a véle­ményük. — A PÄRTTITKÄR elv­társ még nem vett részt egyetlen gyűlésünkön sem. Ha értekezünk, benéz hoz­zánk és aztán megy tovább a dolga után. K. Tóth Bá­lintot bízták meg a KISZ patronálásával, de még tőle sem kaptunk segítséget — hangzik el egyformán Szil- vási Rózsi és Mátyus Ju­lianna véleménye. Nincs hát kéz, amely se­gítené, rávezetné a fiatalo­kat a helyes útra. így aztán elmegy a kedvük a munká­tól. A vezetők elkeseredettek és a tagság csak a taggyűlé­sekre jár. Helyiségük nincs. Most ugyan reménykednek, hogy a tsz székház átalakí­tása során az elnök — Gön­cz-' Lajos — nekik is juttat egy kis helyiséget, ahol ott­honra találhatnak. Nem ké­rik ők ezt „ingyen”. A ve­zetőségi tagok arról beszél­nek, hogy a tagság szívesen segít társadalmi munkával a székház építésénél, csak egy kis otthont, egy kis szo- bácskát adjanak a KISZ-nek. Ott összejönnének a taggyű­lések közben is szórakozni. NYÚJTANÁK kezüket az Űi Barázda fiataljai a terü­leti KISZ felé is, de azok sem fogják meg azt segítő- leg. Pedig a százhetven tagú községi KISZ tapasztalt vezetőkkel és a szervezeti életben jártas tagokkal ren­delkezik. Milyen haszoos volna, ha '’"zülük e^v-ké* “Ivtárrat átirányítanának s termelőszövetkezeti KISZ szervezetbe. Pártvonalón jó módszernek bizonyult, hogy a területi pártszervezetek ta­pasztalt ad­r^k át az úi tsz pártszerve­zetek megerősítésére. — Miért nem lehet ezt megtenni a KISZ-nél is? Legtöbbször az indulásnál dől el egy szervezet további élete, jövője. Ha látják a ta­gok, hogy érdemes járni a szervezetbe, mert ott élet van, akkor odaszoknak, ott töltik szabadidejük egy ré­szét és mód van nevelésük­re. Éppen azért kell a ne­velésre fokozott gondot for­dítani, mert sok az új tsz- tag fiatal és sem a közös munkát, sem a közös szer­vezeti életet nem szokták még meg. Nevelésük, gon­dolkodásuk formálása a KISZ-re is vár. Az a kérésük az „útke­reső” kunmadarasi kiszisták- nak, hogy adjon segítséget, a tsz pártszervezete és a köz­ségi KISZ az Üj Barázda Tsz alapszervezetének, hogy könnyebben, gyorsabban megtalálják azt az utat, amely az ifjúsági élet, a ter­mékeny KISZ munka kibon­takozásához vezet. „Mi pedig ott ülünk a rádió, vagy a televízió előtt, hogy Franciaországban, 1959-ben meghallgassuk államelnö­künknek olyanféle mondatait, mint például a következő: „Ez az Isten által kijelölt ifjú leány (Szent Johanna — az orleansi szűz évfordulója ugyanis egybeesett május 13-mal), ez a leányzó nem hazudtolna meg engem, biz­tos vagyok benne. És biztos vagyok abban is, hogy mind­azok a nemzedékek, akik az­óta vérüket, áldozataikat, erő­feszítéseiket a haza meg­mentésére fordították, mind­ezek, biztos vagyok benne, ha ma élnének, engem igazolná­nak és haláluk előtt érez- nlök kellett, hogy egyszer majd az ő nevükben mit mondanak ezen a mai na­pon ...” Megrészegedni a múlttól, aludni, a francia történelem nagyságaira gon­dolni. menekülni a jelen va­lóságától és problémáitól, amelyek oly nehezen meg­oldhatók: ezt javasolják ne­künk” — írja Servan-Schrel- ber. Vajon mit szólnának ma az ellenállás mártírjai, ha hallanák, mit mondott, s ho­gyan szövetkezett a tegnapi ellenséggel de Gaulle — az ő nevükben? Baracs Dénes ’OO®©OOOGGOOOOGO3OOGXDOGOOOOOOGGGGGO©©O0 Barriman cikke szovjetunióbeli élményeiről New York (TASZSZ.) A New York Times közölte a jelenleg Moszkvában tartóz­kodó Averell Harriman cik­két a Szovjetunióban szer­zett benyomásairól. A cikk a következő címmel látott napvilágot: „Harriman úgy találja, hogy a Szovjetunió békét akar”. „A béke nem egyszerűen politikai jelszó a Szovjet­unióban — írja Harriman. A parasztok és a gyári mun­kások elmondták nekem, hogy egyszerű családi össze­jöveteleken is a világbékére ürítik poharukat az egybe­gyűltek. Harriman kiemeli, hogy a szovjet emberek, akikké] ta­lálkozott. valamennyien he­lyeselték a szovjet—amerikai baráti kapcsolatok helyreál­lítását. Az amerikai poli­tikus nagy elismeréssel ír azokról a változásokról, ame­lyek Moszkvában és kömyé- kér a háború befejezése óta végbementek. A cikk írója végül meg­állapítja, hogy az oroszok egészen fesztelenül érintkez­nek a külföldiekkel. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents