Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-13 / 137. szám
1959. június 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 BARÁTI KÉZFOGÁS Jászalsószentgyörgy szép, rendezett község. Legfiat©* labb gazdasága alig múlt négyhónapos. Elég tekintélyesnek mondható, 1754 holdas birtokon 239 ember gazdálkodik. A növénytermesztés terén elért eredményeik máris biztatóak. A történet ott kezdődött, hogy a tsz vezetőség levelet írt az MSZBT Országos Elnökségének. melyben Kérték, adjanak segítséget a politikai és a gazdasági munkához. A budapesti elvtársak a napokban Jászalsószent- györgvre látogatta!?;, hogy felmérjék azokat a problémákat, melyekben tanácsokat tudnak adni a gazdaságnak. Az elnök és főkönyvelő rövidesen tájékoztatták Marjanek Ferencet, az MSZBT párttitkárát és dr. Lukács Lászlót, az Országos Tervhivatal főmérnökét, az MSZBT aktivistáját a tsz jelenlegi helyzetéről. Elmondották, hogy március elején két egyes típusú tszcs-ből alakultak. A földterületükhöz képest számosállatuk úgyszólván nincs, viszont lovuk annál több van. Legfontosabb feladatuknak tartják a haszonállatok számbeli gyarapítását. Az év végéig 110 jószággal emelik szarvasmarha- és juhállományukat. Az őszig 50 férőhelyes istállót építenek. A várható állatállomány téli takarmányozására szántóterületük több mint 20 százalékán vetettek pillangós virágú takarmánynövényeket. A rövid beszélgetés után a vendégek megtekintették a iiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii' Hafvanezr forint zöldborsóból A fegyvemeki Vörös Csillag Termelőszövetkezet, takarmányborsónak vetett egy területet. A kedvező időjárás azonban úgy hozta, hogy nagymennyiségű, több mint 200 mázsa csőtermést is értékesíteni tudtak. Az átlagtermés még így is hét mázsás lesz holdanként, mint takarmányérték, s ezen felül az értékesített zöldborsóért 60 ezer forintot vételeztek be. gazdaságot és a látogatás végén elhatározták, hogy minden téren segítik a nagyszerű adottságokkal rendelkező tsz-t, hogy minél előbb jól működő gazdasággá váljék. Az MSZBT Országos elnöksége képzett elvtársakat küld. akik előadásokat tartanak a tsz tagságának az időszerű kérdésekről. Még az idén több kiállítást rendeznek, melyeken bemutatják a szovjet kolhozok növénytermesztés, állattenyésztés és üzemszervezés terén elért eredményeit. Tervük, hogy a kiállítások anyagát a község egész lakosságával is megismertessék. Rendszeresen juttatnak szakkönyveket és folyóiratokat az Új Élet Tsz-nek. Az MSZBT aktivistái. országoshírű szakemberek segítenek elkészíteni a vetésforgót, megállapítják a földek talajtani összetételét és tanácsokat adnak az üzemszervezésben. A látogatás során dr. Lukács László, aki maga is mezőgazdasági szakember és az FM munkatársa volt, máris több hibára figyelmeztette a tsz vezétőséget Hiányosságokat tapasztalt például a trágyakezelés terén. A kihordott trágyát nem borították le földdel és így az sokat veszített a nedvességéből. A tsz vezetői és a vendégek örömmel állapítottak meg, hogy az első találkozás is igen hasznos volt. A jövőben már az MSZBT aktivistái kéthetenként látogatnak el a tsz-be. in > 11 ii 11111111 in 11 ii 1111111 > 11111111 .....................ti ii m 11 m m 1111 i 11 ii 11111 mim le n az olcsó hűtőszekrény Újfajta hűtőszekrény prototípusa készült el a Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár kísérleti műhelyében. Kipróbálása után megindul a sorozatgyártása. Mint értesültünk, az újfajta hűtőszekrény az eddigieknek mindössze csak a felébe kerül. Á GYÁRKAPUN TÚL... Szolnok mesgyéjén, dúsan zöldelő vetések szomszédságában ütött tanyát a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Szorgos, jóldolgozó emberek tömegének munkahelye, a gépállomások segítője ez. Vajon milyen gondolatok foglalkoztatják az ittenieket? Kerüljünk beljebb a gyárkapun, ismerkedjünk életükkel. Akinek jó összeköttetései vannak — Már itt sem hagynak békén, mindenhol megtalálnak, — dohog a tröszt termelési osztályvezetője, nem annyira mérgesen, inkább ez csendül ki szavából: lám, mégis fontos embernek tartanak, nemcsak Pesten, Szolnokon is megtalálnak. Az igazgató nem sok jót várva vigyázza szemével a telefonhoz siető, kissé divatjamúlt térdnadrágban pihenőiéiben lévő vadásznak tűnő vendéget. Aggodalma nem is alaptalan. A drót másik végéről, az egyik gépállomásról jövő kérés egyszerre utasítássá változik az igazgató felé: — Adjatok felújított motorokat nekik, ne csak újakat. Az igazgató fejében egy pillanat alatt átfut a gondolat: A raktárban 80—85 új motor porosodik még. Szállítási, rakodási, raktározási költségük, hitelük kamatja a vállalatot nyomja, — csökkenti a nyereségrészesedés reményét. Cseremotorként ezeket kellene kiadni először, éz a tröszt utasítása, dehát mindig vannak kivételek. íme ez az eset is. Akinek jóismerőse van a felsőbb szervnél, aki ismeri az utat, lám egy telefonhívásra megkapja a 37 ezer forintos új motor helyett a lényegében ugyanolyan jó, — esetenként még nagyobb teljesítményű, de fele költségbe sem kerülő felújított motort. Igaz- ságszeretete lázadozik ez ellen. — Nem adok felújított motort, minek kivételeztek, — mondja indulattól remegő hangon. — Ha adunk, adjunk mindenkinek, míg van. A tröszt embere nyel egy nagyot, s hogy respektjét a jelenlévő idegenek előtt megtartsa, egy oktávval feljebb kezdi: — Akkor majd megkapod utasításként. Pulykavörösen az ajtóhoz lép, s energikusan megmarAZ A RÉGI NYÁR /lhkor még nem úgy volt, mint ^ most. Sokmindent inkább éreztünk, mint tudtunk. Rádió nem szólt még minden házban és jóval kevesebben olvastak újságot. A fordulat éve után voltunk, akkor kezdett formálódni, alakulni a mai kibontakozás A munkás, és a parasztfiatalokat szakérettségire hívták. Elment a faluból a fiatalember és hónapok múlva a tisztiiskolások egyenruhájában jött haza. Milyen nagy újdonság volt mindez, mennyire megszokott, mindennapi ma. Az öreg Schauer Matyi két cséplőgépe ott állt a szín alatt, házalásra készen. Beszélhettünk mi a DÉFOSZ- ban osztályharcról, meg erről-arról, az öreg kulák szemünk közé vigyorgott és megmondta kerek-perec: Aki nincs kibékülve a pofájával, az menjen, ahová akar. „Egyelőre még én vagyon az úr, s aki ugrál, az nem jön a gépemhez. Ha tetszik, ha nem!’’ Még akkor valóban ő volt az úr, ott, abban a kis községben. Mi legalább is azt hittük. S erről ő is szentül megvolt győződve. Busa Gyuri volt az egyik gépésze. Ahogy most mondanánk■ a cséplőgép felelős vezetője, meg mindenese, vízhordója, cselédje, Schauernénak szolgálója hosszú évek óta. Esténként ösz- szejöttünk a DÉFOSZ-ban, s ilyenkor Busa Gywi olajos bőrmicijét az asztalra vágva szidta az egész világot. — Nem vagyok kibékülve a helyzettel. Mégis csak demokrácia van és mi meg tűrjük annak a piszkos, ku- pec kutaknak a rigolyáit. Vegyük el tőle a gépeket és zavarjuk ki a faluból. Csendesítettük, hogy várjunk, '—• várjunk, majd eljön mindennek a gora. Ott fönn — vezetőink tudják mit csinálnak és egyszerre mindent nem lehet. Sokfelé kell takarítani. Majd elér ide is a söstü. Egyik este a gépész még nagyobb erővel vágta az olajosmicit az asztalra és szinte táncolt örömében. — Ideért a söprű, emberek! Holnap reggel megyek Schauer úrhoz. Megmondom neki: kösse fel magát, vagy csépeljen, ahogy akar. Rám többet ne számítson. Nem tudtuk, mi ütött bele, de ő sorolta a nagy újságot. — Sumárpusztán megalakult a gépállomás. Oda megyek. Engem többet nem rángat senki emberfia! — Boldog volt. Hosszú évek óta lábakap- cája, szolgája és mindenese egy vén kizsákmányolónaik, akitől végre megszabadul. Akkor este benézett hozzánk Katona János elvtárs is, a párttitkár. A nagydarab, kétméteres óriás most állami gazdaságban dolgozik, ott is párttitkár.. Nagyot ütött a vállamra. — No, fiú, neked se kell többet Bóna Pistával osztozni Vége az igauzsorának. /~7~g? éjszakát a gépállomásról be- ’ o' szélgettünk, hogy milyen lesz, hogy lesz, honnét hozzák a gépeket és ha hozzák, ki ül majd a traktorokra. Szóba került Bóna Pista is. Vele sok bajunk volt. Negyvenötben nyolc hold földet kapott, ló. iga, szerszám semmi. Ügy csinálta hát, hogy továbbra is ahhoz a kutakhoz ment dolgozni, ahol a felszabadulás előtt cselédkedett. Hat napi gyalogmunkát végzett egy hold föld felszántásáért. A DÉFOSZ-ban háborogtunk: Mi ez? Tiszta tömény kizsákmányolás! Nem tűrjük! Beszélünk Bóna Pistával, s elbánunk a kulákkal. Behívattuk, de még ő esett nekünk. — Elment az eszetek? Feljelentenétek? S arra nem gondoltok, hogy utána mi lesz? A körmeimmel ássam fel a nyolc, holdat? Rajtadöglök. A büntetést a mellényzsebből kifizeti és nekem többé nem. igát. S ha én nem megyek hozzá, megy helyettem tíz más. Igazat adtunk neki. Nem tehettünk semmit. Beláttuk: Bóna Pista jár rosszul, ha feljelentjük az igauzsorást. Nemcsak ő, hanem még vagy hatvan újgazda nyögte a szerszám, a ló hiányát. — Hát ennek most már vége — jelentette ki Katona elvtárs. Busa György másnap csakugyan elköszönt az öreg Schauertol, egy hét múlva Bóna Pista is beállított gazdájához, de akkor már nem gazduram- ozta, hanem megmondta neki a magáét, úgy magyarosan: hogy vége á jó világnak, Bóna Pista nem lesz többé senki bolondja, aki olyan bivalyerős ember, mint az ő gazdája, az kapáljon maga. \--yÍratás előtt kihirdették a falunkban, hogy a tanácsháza Udvarán nagygyűlés lesz, a gépállomásrak jönnek, beszélni szeretnének a gazdákkal. Ott volt azon a gyűlésen mindenki. Akkor hallottunk először az összefogásról, a szövetkezésről, meg aról. hogy a gépállomásiak a munkásosztály küldötteiként jöttek. Még- inkább megvilágosodtak az elmék. Busa György azon a nyáron már a gépállomási overallban feszített és mentek a többiek is; a Benecz-gyere- kek, a Katona-fiú. Kitanulták a traktoros mesterséget. Traktorosok még a mai napig is. S jöttek a gépek. Bóna Pistának, meg a többieknek legnagyobb örömére. Ilyen volt az a régi nyár. Busa György azóta maid tíz évvel idősebb és műhely szer elő. A legidősebb Bene cz-gy erek mérnök lett. A két testvére még mindig traktoron ül. A Katona-fiú a környék leghíresebb kom- bájnosa. A vén Schauer eltűnt a faluból. Mondogatja is Busa György, amikor találkozunk: ‘— Látod, komám, az én bőrmidm még mindig bírja, de ő elkopott. Holnap lesz a traktoros nap, jut-e eszünkbe az a mindenütt más, de mégis egyforma régi nyár? SZEKULITY PÉTER kolja a kilincset — eltávozik. A jelenlévők meg arra gondolnak: mennyivel helyesebben tennék a trösztnél, ha ilyen apró kérdésekkel nem csorbítanák az igazgató jogkörét Vagy azzal szentesítik a kivételezést, hogy „akinek isten a barátja, könnyen üd- vözül?” A titkárnő intézkedik A katonaidő letelte után kamaszkinézésü, nyakigláb fiatalember került az üzembe. Feszült benne az életerő, értette és szerette a szakmát. Csak a gyakorlattal volt egy kis baj. A technikumban megtanulta, hogyan kell jól dolgozni, — de a gyorsaság, a megfelelő rutin elsajátítása a Gépjavítóban várt rá. Az első hónapban igen könnyű volt a kapott boríték, — alig 500 forint lapult mélyében. Mégsem gondolkozott a helyváltoztatás gondolatával. Tanult, igyekezett. Rövidesen felfigyeltek rá, művezető lett. A közelmúltban aztán mélyebben a pohár fenekére nézett, s az egyik beosztott ját — nem tűrve annak kö- tözködését — a kocsmában alaposan helybenhagyta. Botrányos magatartásáért rövid időn belül megkapta a büntetést: alacsonyabb munkakörbe helyezik, marógép mellé kerül. A szűkszavú, a Munkatörvénykönyv néhány paragrafusára hivatkozó szenvtelen értesítést a titkárnő nyomta a kezébe. Sok hozzáfűznivalója nem volt, utóvégre nem rá tartozik. A fiú nagyon várt a jogos fejmosás mellett néhány biztató Szót, valami Olyasmit, hogy ezért nem semmi ember ő, — bebizonyíthatja ezt a munkapadnál. Dehát erre nem került sor. — A főmérnökre bíztam — mentegetődzik az igazgató. S a főmérnök miért nem beszélt vele? Úgy látszik, ő sem tulajdonít elég jelentőséget az emberekkel való közvetlen, őszinte beszélgetésnek. Pedig a büntetés kill szabása — mégha igazságos lis, — egyedül nem elég. Na- g gyón egyszerűen, nagyon | közömbösen, gyors tollvonás- |sal lezárják egyes emberek sügyét. Legalább is ezt lehet f kiolvasni a fiatal művezető = esetéből. Vajon ők hasonló I helyzetben természetesnek (vennék, hogy szóba se állja- § nak velük jelenlegi felette- lseik? |Legalább egy pohár | sörre valót adjatok 1 Vannak itt a Gépjavítóban = ügyes, leleményes emberek, 1— csak mintha nem eléggé = bontakozna ki képességük. gVagy talán az a hiba, hogy a g legutóbbi időkig nem is sereken tették kellően alkotóked- f vüket? Itt van például Ke- | nyeres Sándor esete. A hen- = gercsiszoló gép — Németor- gszágból drága pénzért im- = portált értékes masina — gtöbb hónapig kihasználatla- = nul álldogált, mert a csi- H szóláshoz szükséges köveket I nem tudták a vasformákba § beragasztani; | Kenyeres Sándor sokat tör- §te a fejét, mindennel kisér- I ietezetb, míg végül sikerült = megoldást találnia. Ezáltal g elérte, hogy a gépállomáson ga javított motorok hidegbejá- £ratására nem kell másik I erőgépet és kezelőt lekötni, |s a bejáratás után egy gar- gnitura gyűrűt eldobni. Az lüzem is jobban jár a csi- I szólással, mert ezáltal több 1 tízezer forinthoz jut. Az öt- 1 let értéke tehát kézzelfog- iható, mégis hiába hajtogat- Ita Kenyeres Sándor hónapo- Ikon keresztül, hogy „leg- 1 alább egy pohár sörre CalóT I adjatok.” Most végül, hosz- gszas huzavona után kapott = 250 forintot, Nem lehetne az ilyen ügyeket másképpen intézni? Vándormadarak pihenője Az üzemben igen nagy a munkaerővándorlás. így azután nem is csoda, hogy ha az alapítás tizedik évfordulójára sincs kialakult törzsgárda. Mivel magyarázható ez? Egyesek a lakáshiánnyal példálóznak. Érvelésük elfogadható volna, ha a munkahelyváltoztatással lehetne lakáshoz jutni. De máshol is ugyanilyen gondokkal küzdenek. Miért mennek el mégis? Mivel magyarázható, hogy eset^aként „vándormadarak” pihenője a Gépjavító. Elsősorban azzal, hogy nem törődnek az újonnan felvett dolgozókkal. A régebbiek „ismerik a dörgést”, — ahogy mondani szokás, értik a módját a jobb munka megszerzésének. Néhány héttel ezelőtt került például az üzembe az egyik fiatalasz- szony. A Tartály és Tárolóberendezések Gyárának szállított szelepek munkáját bízták rá. Egy lánnyal és egy férfivel dolgozott együtt. Teljesítményeik szerint számolták el őket. Nem haladtak kellően a munkával, egész nap csak egy szeleppel végeztek, pedig óránként is kikerülhetett volna egy- egy a kezük alól, — ha a kellő fogásokra megtanítja őket a brigádvezető. Erre azonban nem került sor. Arra gondolt talán, hogy a beosztottjai lessék el a fogásokat műszak után, mikor ő teljesítménybérben „beugrik” dolgozni? Az ilyen esetek miatt helyesen teszi a pártvezetőség, hogy pártmunkaként adja az „újoncokkal” való foglalkozást néhány kiváló szakmunkásnak. Ezzel is elősegíti, — hogy néhány család „gyökeret verjen” a Gépjavítóban, Ha mindenki megteszi a magáét Lázas munka folyik most a Gépjavítóban. A hegesztők „tizenikétóráznak”, a szomszéd üzemből segítségül kérték a mázolókat. A negyedévi terv teljesítése mellett pótolni akarják az év- eleji elmaradást. Van is remény arra, hogy eredményt hoz erőfeszítésük. Erre vall, hogy multhavi tervüket 105 százalékra teljesítették. Az új főmérnök derülátó, pedig igen- kemény munkát kel] kifejteni az elmaradás pótlásáért. — Több üzemben dolgoztam már, de ilyen jó munkásgárda még nem volt a ke- 7cm alatt. Szorgalmas'ak, év végére jelentősen meg lehet emelni velük az egy főre eső termelést. — bizakodik. Munka, anyag, alkotókészség van, s ha az emberek személyes gondja, problémája is jobban előtérbe kerül a munkaszervezés, a felszer- számozás ezernyi tennivalója között, — bizonyára rendszeresen túlszárnyalják előirányzatukat is. Mert így van ez. Az ember munkája hű tükre érzelem- világának. Simon Réls tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiimiiiiiiii SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ műsora Jún. 13. szombat este 7 óra: HOTEL NEVADA (TELEVÍZIÓ KÖZVETÍTÉS) AZONNALI FELVÉTELRE keresünk működési engedéllyel rendelkező normál moziüzemvezetőt a kunhegyes! és jászberényi filmszínházunkhoz. SZOLNOK MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT IRODAHÁZ
