Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-12 / 136. szám
í 1959. június SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 EMILIA GALOTTI Szolnok, Tisza mozi: június 25—28. Magyarul beszélő német film A történet főhőse Emilia, a szép és tiszta lány, akinek bája rabul ejti Guastalla hercegét. Emilia Appiani grófot szereti^ boldogan készülődik esküvőjére, s*mit sem tud a herceg érzelmeitől, de az uralkodó, gonosz tanácsadójával szövetkezve, aljas terveket sző. Kiraboltatja esküvőjéről Emíliát, s anyjával együtt nyári palotájába vit-ti. Az összecsapás hevében meghal a gróf. Emilia vőlegénye. A herceg házában Emilia Galotti világosan lát mindent, a herceg sötét terveit, álnokságát. Nincs ereje ilyen gyalázatban élni, s apja, hogy megmentse a szégyentől, megöli gyermekét. Lessing műve mély drámai erővel beszél az emberi jóságról és aljasságról, a becsületről, az erkölcsről, a szerelemről. Martin Hellberg érdeme, hogy híven tolmácsolja a lessingi mondanivalót, a drámai hangulatot. Bár a film színdarb- ból készült, nem teátrális, túlnő a színpad keretein. A rendező elmélyíti, kiszélesíti a cselekményt, s a felvevőgép hűen követi a játékot. A szereplők külsőleg is nagyszerűen testesítik meg a lessingi dráma alakjait. Karin Huebner — milia Galotti szerepében — szenvedélyesen kelti életre hősnőjét, A film elején bájosan naiv, félénken fogadja az udvar hódolatát,.készen arra, hogy mindent elhiggyen. — Később Guastalla hercegéve, való találkozáskor a templomban, megremeg. Megérzi a herceg rossz szándékát. Szerepének csúcsát az utolsó jelenetekben éri el, amikor lelkileg és testileg teljesen összetörve, apjával beszél Karin Huebner fiatal színésznő arcát még nem láttuk filmen, de ez az alakítása mindenkit meggyőz avarról, hogy érett művésszel állunk szemben. , •iiiiiii|iiiiiiiRuiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiii)iiiaiiiiiBiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiaiiaiiaiiiiiiiiiiiiiiiitiiliiii'iiitiiiii' tmmm RÉGI VÁRKÉPEK A Magyar Nemzeti Múzeum — Történeti Múzeum másodszor jelentette meg Rózsa György „Régi várképek’’ c. könyvét. Az előszó megismertet a várképek alkotóinak élettörténetével, a művek létrehozásának körülményeivel, a rézmetszés technikájával, stb. S/Iajd 26 eredeti nagyságú, kvi.—XVII. századi rézmetszet másolatát láthatjuk, melyhez a szerző a függelékben részletes magyarázatot fŰZ; A képekhez annakidején a helyszínen vázlatokat rajzoltak. Ezek alapján készültek különböző műhelyekben a rézmetszetek. A Braun-féle kiadvány magyar vonatkozású lapjaihoz főként Hoefna- gel György és fia. Hoefnagel Jakab antwerpeni festők vázlatait használták fel. így az ábrázolások — bár idegen ■művészek kezemunkái — ér- iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiinii Az „Ilyen nagy szere'em“ ankét ja Szolnokon Pavel Kohout: „Ilyen nagy szerelem” című színdarabjának vitaestjét rendezi meg a, TIT Irodalmi Szakosztálya és a Szigligeti Színház Igazgatósága június 16-án este 19 órai kezdettel a társulat klub- helyiségében. Vitavezető Val- kó Mihály gimnáziumi tanár. Az esten részt vesznek a színdarabban szereplő művészek és a darab rendezője, Nóqrády Róbert, is. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiniiiir A Magyar Rádió szolnoki adójának mai műsora Szív küldi szívnek szívesen. — Óvodás Palkó: az óvodások műsora. — Jászkunság! híradó. — Mezőgazdasági riport,műsor. — Régen hallott dallamok — Mo zaikok megyénk életéből. tékes és hiteles forrásai Magyarország történetének a XVI. és XVII. század fordulójáról. A várábrázolások között megtaláljuk jóformán valamennyi jelentős településünket: Komárom, Buda, Győr, Kolozsvár. Tata, Esztergom, Pozsony, Tokaj, stb. A képek előterében kis jeleneteket látunk, például vadászatra induló előkelőségek, díszes öltözetű török pasák, portyára induló végvári vitézek, sétálgató pclgárasszonyok, stb. A háttérben láthatók a várak maguk: Kisebb nagyobb bástyák, erős fallal övezett tornyok, amelyekhez félősen bújnak az előváros kicsiny házai. Gombatenyészet Jászapátin A jászapáti községi tanács épülete alatt hatalmas, közel 300 négyzetméternyi területű ősrégi pinceépület van. Eddig semmire sem hasznosították, ezévben a községi tanács szervestrágyával és homokkal telihordatta és sampiongom- bával telepítette be. Egy kilogramm gombát' 12 forintért vesz át a földművesszövetkezet, négyzetméterenként 5 kiló gomba terem. Évenként kétszer szüretelhető, s így tekintélyes összeget nyer a jászapáti községi tanács. lllllllllllllHlllllllllllllllllllilllllillllllllllllUlilllllllllllHIIIIII Ballagás Jászíényszarun Junius 10-én a jászfény- szarui állami általános iskola nyolcadikos növendékei megrendezték a hagyományos búcsúzásukat. A község főutcáján vonultak végig, s a régi diák búcsúdalt cigányzenére énekelték. Ugyanezen a napon a jászapáti gimnáziumban érettségi bankettet tartottak. A kunhegyesi járás áruellátásáról A KUNHEGYESI járás községeinek dolgozó parasztsága az egész megyével együtt idén tavasszal az új a közös útra lépett.- Ez pedig nemcsak a munkában je lent változást, hanem az életben is és mint azt az általános tapasztalatok igazolják, a kereskedelmi forgalom szerkezetében, meg oszlásában is. Itt is, akárcsak a megye többi részein növekedett a fogyasztás a? elmúlt hónapokban, megnőtt a parasztság vásárlókedve Ezért néztük meg, milyen av áruellátás ezekben a községekben. A FŰSZERT vállalat általában ki tudja elégíteni a keresletet. Zsírból, szalonnából, ecetből stb. Minden egységnél megtalálható a 14 napos raktárkészlet. Igen jól felkészült a mezőgazda- sági munkákra a kenderes)' és a kunmadaras! földművesszövetkezet, ahol bőséges mennyiségű szalonnával és töltelékáru-féleséggel rendelkeznek. Igaz, itt az fmsz-ek- nek saját hizlaldájuk van. — Problémákat okoz viszont a járás többi községeiben, hogy a szolnoki vágóhíd hetenkéri csak egy alkalommal szállít töltelékárut, s így nagy az apadás, rosszabb a minőség Helyes volna, ha legalább hetenként kétszer szállítana a vágóhíd. A KENYÉR és péksütemény ellátás megfelelő a járás községeiben, legfeljebb a tiszámenti falvakban jelentkeznek problémák. Tisza- gyendán ugyanis a sütőipar saját boltjában árusít és Így a többi üzletekbe csak később kerül kenyér. Megtör téntek az előkészületek a nyári ellátás, az aratási munkák idején történő árusítás biztosítására. Igen helyes elgondolás az, hogy a földmú- vesszövetkezetd vezetőkkel együtt a tanácsi szervek közösen mérik fel a termelőszövetkezetek központjait és ahol szükségesnek látszik, bizományi boltot létesítenek Megnőttek az igények a Háziboltok, mozgó áruházak a nyári munkák idejen Megyszerte szép termést ígérnék a földek. Még néhány hét és megkezdődik a mezőgazdasági munkák dandárja, az aratás, a földed gyümölcsének betakarítást. Még a jelenleginél is elevenebb lesz majd a határ. Százak, jobbanmond- va ezrek szorgoskodnak majd a termelőszövetkezetek tábláin, hogy mielőbb magtárba szállítsák a gabonát. Ilyenkor még arra is ritkán kerül idő. hogy a boltokba járjanak az emberek. Hogyan alakul mégis a nyári ellátás, a falu kereskedelmi szervei a földművesszövetkezetek, hogyan készültek fel? — erről beszélgettünk Szöllösi Istvánnal és Török Ferenccel a MÉSZÖV élelmiszeripari, illetve vendéglátóipari osztályainak vezetőivel. — Az elmúlt évekről már gazdag tapasztalataink vannak — mondja Szöllösi elvtárs. — Ezek alapján készültünk fel az idei nyárra. Hamarosan meg is tudnám mondani, mennyi élelmiszer található a hálózatban. Any- nyi azonban bizonyos, hogy például szalonnából, amely ebben az időben keresett cikk éppúgy nem lesz hiány, mint fűszerfélékből. A köny- nyű textíliák kevés kivétellel már kikerültek a hálózatba. Lehet válogatni a kényelmes nyári munkaruhák és a szép vasárnapiak között. S ott pedig — folytatja —, ahol a határ nagy, a tavalyi mellé egy új kereskedelmi formát is bevezetünk. A termelőszövetkezetek kívánsága alapján tanyaközpontokba, vagy nagyobb üzemegységekbe úgynevezett háziboltokat adunk. A boltokba a legszükségesebb élelmiszerekből, apróbb háztartási cikkekből, dohányfélékből mintegy 15 ezer forint értékű ánit adunk ki. S ott csökkent munkaképességű dolgozó árusítja majd. Persze, emellett nem tértünk el a korábbi gyakorlattól semv'Az^ eddigi felínérések szerint körülbelül 40 mozgóbolt járja majd a termelőszövetkezeti városok és községek határát. Árukészlete között megtalálható mindaz, ami ilyenkor szükséges. A szövetkezeti vendéglátó- ipar felkészüléséről Török Ferenc elvtárs nyilatkozott: — Mondanom sem kell, hogy mind a bizományos, mind pedig a mozgóbolíok- ban egyaránt megtalálható lesz majd a hűsítő ital. palackozott áruk és a sör is. Célunk, hogy a rendelkezésünkre bocsá'jtott üveges sör nagyobb részét a mező- gazdaságnak juttassuk. Ezen kívül az emelkedő hűsítő igényt is kielégítjük. Háromféle málnával és szörppel szolgálhatunk és a választék még bővül. A borkedvelők se keseredjenek el: részükre öt megyei vállalattól szereztünk be többféle bort. Az aratópálinkát is biztosítottuk. Itt azonban meg kell mondani, hogy nem a legkedveltebb áru a forgalom- bahozott pálinka. Sokkal inkább fogyasztják a kisüsti szilvát, amely ugyan drágább, de jobb minőségű. Az élelmezésben újítani próbálunk. Ott, ahol kérik, csoportos étkeztetést akarunk bevezetni. Eddig ezt nem nagyon igényelték, egyedül egy fegyvernek! termelőszövetkezet kérte-még. Az egyéb cikkeikre vonatkozóan is szépen bíztatnak a földművesszövetkezetek. — Zsákban, kévekötő zsinegben, növényápoló szerekben, de kozmetikai cikkekben sem lesz hiány a nyári munkák idején. textiláruk iránt is, Idén a nagykereskedelmi vállalat nyitó készlete 20 százalékkal több, így a kiskereskedelmi egységek megrendelését mindinkább ki tudják elégíteni. Uj cikkek kerültek forgalomba, mint például a tartósfényű karton, excelsior szatén, új minőségi tarkán szőtt anyagok, stb. Igaz viszont, hogy gyapjuárukban, tropikálszövetekben, nylonárukban a készletek növekedése ellenére még mindig előfordul, hogy nem tudják kielégíteni az igényeket. Sajnos, egyre gyakrabban előfordul az a jelenség, hogy az egyes boltvezetők más megyébe is elmennek árut vásárolni. Ez természefesen egyénileg csak dicsérhető, hiszen a boltvezetők a fogyasztók érdekében cselekszenek: viszont a nagykereskedelmi vállalatok nemigen dicsekedhetnek azzal, hogy a fontos ruházati cikkeket más megyékben inkább meg lehet kapni, mint nálunk. És mi lesz a központi tervezéssel, ha ez rendszerré válik? A VEGYES iparcikkekből lényegesen jobb az idei ellátás, mint az elmúlt éveké. Például zománcozott árukból eleget találhattak a járás községeinek vásárlói. Drótfonatból, motoralkatrészből, motorgyertyából azonban nem tudja a kereskedelem kielégíteni az igényeket, örvendetes viszont, hogy növényvédőszerből tökéletes az ellátás; Jó hír az is, amely a szeszfogyasztás visszaeséséről számol be. Ez egyrészt a jó borellátás következménye, másrészt — nyár lévén — a hűsítő italok választékának bővülésével magyarázható. Intézkedések történnek hamarosan arra is, hogy a még talponálló-jelleggel bíró italboltokat kisvendéglőknek alakítsák át. A fentebb elmondottak;-arról tanúskodnak, hogy a kunhegyesi járásban mindent megtesznek azért, hogy kielégíthessék a szövetkezeti parasztok egyre növekvő igényeit, B. D. j4ftid tybindok - íiätnäU Mindannyiunk szemefényét, á gyermeket neveljük. Ez lehetne a mottója annak az értekezletnek, amelyet a vezető óvónők tartottak Szolnokon. Számtalan kisebb-nagyobb probléma került szőnyegre. Szó esik itt arról: ehetnek-e az udvaron pokrócon a gyerekek? A válasz — nem. Az udvarra is ki kell vinni kisasztalt, székeket, tányérokat, evőeszközt. A kultúrált környezet mindenütt kötelező Ahol minden új könyv kapható SZERETIK Kevés könyvesbolt dicsekedhet el azzal, hogy ott minden újdonság fellelhető. E kevesek közé tartozik a kunszentmártoni, ahol Kollár Mihály boltvezető gondossága folytán minden új könyv megtalálható. A könyvhét után látogattunk el a kis boltba, ahol éppen nagyszabású átalakítási munka folyik. Az egyik hosszú falat ferde felületű, hatalmas polcok foglalják el. Néhány nap múlva barnára pácolva a szabad könyvválasztás céljait fogják szolgálni. Mert a boltvezető ilyen újításon töri a fejét. Sőt meg is valósítja. A többi polc elől is elkerül a pult. — Az a tapasztalatom — mondja Kollár Mihály, hogy az emberek szívesebben vásárolnak könyvet, ha belelapozhatnak. böngészhetik. Meg aztán egyszerre több vevővel tudok foglalkozni így. Egyébként a törzsvevőimet így is be szoktam engedni a pult TISZAZUGBAN A BETŰT Tényleg látszik, hogy családias a kis boltban a hangulat. A vevők elbeszélgetnek az időjárásról, a legújabb könyvekről és sokminden másról. Valóságos kis klub alakult itt ki. Bejönnek a járási bizományosok és ők is mondanak irrndig valami érdekeset. A Tiszazug fölött sem múlt el nyomtalanul a felszabadulás óta eltelt másfél évtized. Egyre többen szeretik meg a betűt, egyre többen kívánnak olvasni. Bizonyítékok helyett álljon itt egy beszédes adat! 1954. januárjában 2 500 1955. januárjában 7 400 1956. januárjában 13 300 1957. januárjában 19 300 1958. januárjában 33 900 1959. januárjában 52 300 forintot forgalmazott a járási könyvesbolt. Ehhez tőgyük azt is hozzá, hogy január a leggyengébb forgalmú hónap, mert a karácsonyi könyvvásár után kevesen vásárolnak. Külön kell szólnunk a negyvennégy bizományosról. Ez a lelkes kis gárda személyes ügyének tartja a könyvek sikerét, a szép szó terjesztését. Dávid Sándor, az öreg cibakházi trafikos ez évben 8600 forint értékű könyvet ajánlott és adott el szíves szóval a községben. Szabó István tanár a kis Ti- szakürtön csak a legutóbbi napokban számolt el egyszerre 800 forint értékű könyvvel. Lelkes munkát végez a cserkeszöllői Balogh Erzsébet is, aki a fürdő alkalmazottja és ott terjeszti a szép könyveket. IÖ CIKK A Jö HANGLEMEZ A boltban vidám zene bal- latszik. Egy magas férfi a legújabb lemezeket próbálgatja, mert a bolt ezt is árusít. Mégpedig . nem akármilyeneket. Kollár Mihály személyesen járt fenn Pesten éí bár nem ahhoz az elosztóhoz tartozik, amelyikbe betévedt addig nem nyugodott, amíg a új lemezekből jónéhányat el nem hozott. így azután még szolnokiak is be-betér- nek lemezt vásárolni érre- jártukban. Sokféle ember fordul meg a kis üzletben. A szomszédos gimnázium növendékei mellett Zséli András, a gépállomás dolgozója, vagy Molnár Imre bácsi Cserkeszöllőről, aki minden szőlészeti és gyü- mölcstermesztési szakikönyvet megvásárol. KALEVALA A ZALKÁBAN Egy fiatal fiú a Zalka Tsz- ből. akinek a neve nem jut hirtelen a boltvezető eszébe, de arra emlékszik, hogy főleg verseket vásárol. Most például a Kalevalát tétette félre. Jóleső érzéssel lépünk ki újra a verőfényes kunszentmártoni főutcára. Egyre az az ismeretlen parasztfiú jár az eszünkben, aki a Kalevala örökszép verssoraival gazdagítja tudását és lelkét. No. meg a Tiszazug egyre fejlődő, öntudatosodó. olvasó népe. ■a? hernádi — mögé. Vita arról, hogy az udvaron vagy a szobában áludjának-e a gyerekek? Hogy oldják meg a gyerekek ebéd előtti fürdetését? Hogyan zárjanak az óvodák a nyáron, hogy a gyerekek ne maradjanak felügyelet nélkül egy percre sem? Gondok ezek, de megoldható gondok és megható az az igyekezet, amellyel az óvónénik a rájuk bízott csemeték testi-lelki jólétéért harcolnak. „Elluska néni”, azaz Király Jánosné óvodai körzeti felügyelő igyekszik választ adni minden kérdésre és közös erővel megtalálni a megoldás útját. Azt a bejelentését minden esetre ölömmel fogadják, hogy az óvodában a ballagást nem engedélyezik. és tablót sem készíttethetnek. Egyöntetűen megállapítják, valóban helytelen törekvés az érettségi maj- molása. Nagy izgalom és érdeklődés fogadta azt a bejelentést, hogy a Szolnok környéki termelőszövetkezetekben alakítandó idényóvodákat a szolnoki óvodák fogják patronálni. Mindjárt meg is indult a tervezgetés: milyen székeket, asztalokat, játékokat adnak át kis védenceiknek. Egymással versengve ajánlották fel, hogy az idényóvodák dolgozóit tapasztalataikkal állandóan segíteni fogják és az óvoda kis lakóival együtt látogatják meg új védenceiket, örömmel vettük tudomásul, mennyi jót és szépet lehfit jóakarattal és nagy hivatástudattal másfél óra alatt elintézni.
