Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-12 / 136. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. június 12. LAPVÉLEMÉNYEK a genfi értekezlet újabb fejleményeiről PÁRIZS (MTI). A párizs sajtó a genfi konferencia val ságáról, esetleges elnapolásá­ról ír. A LIBERATION is fe­szültségről ír, de úgy véli, hogy nincs szó szakításról, csak esetleg a konferencia félbeszakításáról. A haladó lap tudósítója szerint a nyu­gatiak képtelenek egymás között megállapodni, mivel a franciáit és a nyugatnéme­tek nem hajlandók enged­ményeket tenni az angol ál­láspont javára, Herter pedig tehetetlen és nem képes szö­vetségeseit kompromisszum­ra bírni. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy főleg a francia és a nyugatnémet küldöttségek beszélnek szakításról és mesterségesen igyekeznek fe­szültséget teremteni. AZ HUMANITÉ hangsú­lyozza: Gromiko új genfi ja­vaslatai azt a célt szolgál­ják, hogy a konferencia ki- jüsson a zsákutcából. A lap kiemeli, hogy a Szovjetunió kész még egy évvel meg­hosszabbítani a nyugati csapatok berlini jelenlétét. A Szovjetunió javaslatai a szov­jet küldöttség békülékenysé- géről tanúskodnak. A konfe­renciát a nyugatiak maga­tartása juttatta zsákutcába: az a szándékuk, hogy a nyu­gatberlini megszállási rend­szert örökössé tegyék. A NEUES DEUTSCHLAND csütörtöki száma vezércikk­ben foglalkozik a szerdán előterjesztett új szovjet ja­vaslatokkal. Ezekkel a gya­korlati javaslatokkal a szov­jet küldöttség ismét megra­gadta Genfben a kezdemé­nyezést A szovjet és az NDK küldöttség meggyőzően tanú- bizonyságot tett a szocialis­ta államok megegyezési kész­ségéről, — állapítja meg a lap. A lap ezután utal rá, hogy a genfi értekezleten előter­jesztett szovjet és NDK in­dítványok elfogadhatók len­nének a nyugati hatalmak számára is, anélkül, hogy te­kintélyük megcsorbulna, s ugyanakkor a Szovjetunió és az NDK indítványai teljesen megfelelnek a német nép ér­dekeinek, megfelelnek az SPD tervében és az FDP legutóbbi javaslataiban ta­lálható pozitív elképzelések­nek is. Az új javaslatok kidolgo­zásával a Szovjetunió és az NDK kormánya kétségtele­nül nagy engedményt tesz a nyugati küldöttségeknek. El­fogadásuk jó és gyümölcsöző alapul szolgálhatna a csúcs- értekezlet mielőbbi összehí­vásához is — írja a Neue Deutschland. A csütörtök reggeli svájci lapok első helyen számolnak be a külügyminiszterek szer­dai nyilvános ülésének lefo­lyásáról. A polgári lapok ál­talában azt hangoztatják, hogy a Szovjetunió, új javas­latai Nyugat részére „elfo­gadhatatlanok”; Több lap igyekszik drámai színben feltüntetni az előző nap eseményeit. A NEUE ZÜRCHER ZEI­TUNG „Gromiko genfi of- fenzivájáról ír, egyes lapok azonban kiemelik Zorin kül- ügymimszterhelyettes sajtó értekezleten tett nyomatékos kijelentését, hogy szó sincs semmiféle ultimátumról, a Szovjetunió javaslatait, — amelyek megszövegezésénél tekintetbe vett egyes koráb­ban hangoztatott nyugati ki­fogásokat is — komoly tár­gyalási alapnak tekinti és várja a nyugati tárgyaló fél ellenjavaslatait. A GAZETTE DE LAUSAN­NE kommentátora valószínű­nek tartja, hogy a tárgyalá­sok a jövő héten folytatód­ni fognak. — Sőt az igazi tárgyalás csak ezután kezdődik majd — írja. Nem lehetne ugyan­is ésszerűen megokolni a sza­kítást, amelynek következté­ben — és ezt hangsúlyoz­nunk kell — lehetetlen hely­zet támadna Berlinben. A Gazette de Lausenne vezércikkében is hangsúlyoz­za, hogy a nehézségek elle­nére sem szabad reményte­lennek tekinteni a helyzetet. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a hét kezdete óta szándékos pesszimizmus sze- Jét zugatták a konferencia felett. (MTI). vsyjtwtmjsí A francia nemzetgyűlés meg­szavazta a kormány algériai törvényjavaslatait PÁRIZS (MTI). A francia nemzetgyűlés csütörtökre virradó éjszaka 476:54 arány­ban megszavazta a Debré- kormány három törvényja­vaslatát, amelyek az algé­riai költségvetésnek az Anya­országban való beillesztését az algériai jegybank meg­szüntetését és Algériában és Franciaországban egységes pénz bevezetését írja elő. va­lamint a muzulmán igazság­szolgáltatást szabályozzák. A kormány-szavazatok nagy többsége nem megle­petés. A reakciós többségű nemzetgyűlésben csupán a kommunisták, a szocialisták és elvétve néhány radikális, illetve pártonkívüli képviseli az ellenzéket. A jobboldali függetlenek, a Degaulleista Unió az új Köztársaságért, az MRP és a kis centrumpártok minden alkalommal engedel­mesen felsorakoznak a kor­mány mögött. A vita vége unalomba ful­ladt .Chella algériai képvise­lő hosszas fejtegetései alatt a padsorokban majdnem el­aludtak, s csak a muzulmán képviselőnek az a mondata ébresztette fel a hallgatósá­got — ezzel az integráció szükségességét akarta bizo­nyítani — hogy „allah meg­teremtette a tejet, megte­remtette a kávét, az ember­nek kell elkészítenie a tejes­kávét...,” (MTI); Békemenet Hirosimába Japánban ma kezdődik az atom- és hidrogénfegyverek elleni harc hónapja. Ennek során Tokióból és más váro­sokból békemenet indul Hi­rosimába, összesen körülbe­lül tíz millió ember részvéte­lével. Fiatalok a termelőszövet­kezetekért A szolnoki 605-ös számú Építőipari Tanulóintézet KISZ fiataljai az elmúlt hetekben résztvettek a kengyeli Mező Imre Termelőszövetkezet két 50 férőhelyes istállójának építésében, ötvennyolc ipari tanuló mintegy 445 órát dol­gozott társadalmi munkában a tsz építkezésén. A fiatalok most ismét elhatározták, hogy segítik a tsz munkáját. Leg­közelebb június 13-án láto­gatnak el Kengyelre épít­kezni. Tömeges sztrájkok O aszországban RÓMA (MTI). Az olasz textilipari dolgozók vala­mennyi nagyobb ipari köz­pontban huszonnégy órás sztrájkba léptek. Ezenkívül ötvenezer ma­lom- és tésztaipari dolgozó, valamint hatvanezer pénz­ügyminisztériumi és pénzin­tézeti alkalmazott lépett sztrájkba. Eredményesen folytatódik a kereskedelmi és utasszállí­tó flotta tengerészeinek sztrájkja. A külföldi kikö­tőkben tartózkodó olasz ha­lók legénysége táviratban jelentette csatlakozását a sztrájkhoz. Negyedik napja tart az olasz betonipari munkások bérsztrájkja. (MTI). Indiai kereskedelmi küldöttség érkezett Budapestre D. Sandilya államtitkár vezetésével háromtagú keres­kedelmi küldöttség érkezett Indiából Budapestre. A lá­togatás célja Magyarország és az Indiai Köztársaság kö­zötti kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztése. (MTI) Készülnek a VIT-re megyénk fiataljai Fokozódik megynék fiatal­jai között a VIT-re való ké­szülődés láza. Több helyen; Tiszafüreden, Jászapát.in már lezajlottak a járási ta­lálkozók. A kunhegyes: já­rás fiataljai mintegy hat­ezren vettek részt a tasko- nyi találkozón. Ezekben a napokban a törökszentmikló­si járás községeiben és vá­rosában nagy a készülődés. Június 14-én, vasárnap tart­ják meg találkozójukat a Szenttamási Állami Gazda­ságban. Több mint három­ezer fiatal találkozik ez al­kalommal. Kultúrműsorral és sportszámokkal teszik változatossá, emlékezetessé a napot a járás öntevékeny kultúrcsoportjai. A törökszentmiklósiak után egy héttel, június 21-én a mezőtúri, június 28-án pedig a szolnoki járás fiataljai rendezik meg a találkozót. A találkozók megrendezése mellett sok más módját ta­lálják annak, hogy kifejez­zék a bécsi, immár a világ ifjúságának hetedik nagy fesztiválja iránti érdeklődé­süket. Kétszázhúsz alapszer­vezetben „Bécs előtt’" cím­mel előadásokat hallgattak a fiatalok. A jászberényi já­rásban alapszervezeti tag­gyűléseken is foglalkoztak a VIT jelentőségével. A pályá­zók közül több mint három­ezren szerezték meg eddig a VIT sportjelvényt a megyé­ben, s hamarosan újabb nyolcszáz fiatal js jogos tu­lajdonosa lesz a jelvénynek, mert a kitűzött követelmé­nyek nagyrészének már ele­get tettek. A jelvényszerzés­re törekvők száma tovább növekszik. Nagy az érdeklődés a VIT sorsjegyek iránt. Itt a fiata­loknak az idősebbek is „be­segítenek”, mert ezért nem kell sportolni sem, mégis, a fiatalokéval egyenlő az esé­lyük a Moszkvics személy- gépkocsi. a kétszoba-össz- komfortos családi ház, a motorkerékpár, zenegép, varrógép és a többi érték­tárgy megszerzésére. A CSUTKASZAR TÖRTÉNETE ÖSSZEHÍVTÁK az embe­reket Jászalsószentgyörgyön a gazdakörbe. Ügy ez év februárjában lehetett. A szö­vetkezeti tagkon kívül volt ott egy előadó s bizonygatta; emberek, itt az idő, meg­mozdult a járás, a megye parasztsága, nem lehet Jász- alsószentgyörgy sem az utol­só termelőszövetkezeti köz­ség, inkább előzze meg a környéket. Kobela Béla, Tóth Imre, Radics Jánosné, a község aggjai hallgatták az okos ér­veket, de megingatták fe­jüket. — Jó is az a fiataljainak, de nekünk már ki ad "kenye­ret, hogy dolgozni nem tu­dunk? Az előadó kijelentette: az lenne a falu szégyene, ha nem becsülné meg a mun­kaképtelen időseket, s nem dolgozna értük. A fiatalab­bak is bizonygatták: nem kell félni, akár mi lesz, el­tartják őket. Csakhogy ez még nem nyugtatta meg Tóth Imrét, Kobela Bélát, a többieket. Beálltak, mert hová lettek volna, mikor mindenki belé­pett. S bizony egyre inkább bizonytalanabbak lettek öreg napjaikat illetően. Különö­sen, mikor kiderült, az Uj Élet termelőszövetkezet két­százhuszonöt gazdáj ánalt 35 idős ember eltartása a gondja. Sok. Bizony sok ez olyan kezdő szövetkezetnek, mint az Uj Élet is. Azt javasol­ták: az idősek közül, aki tud valamit dolgozni, segít­sen, meghálálja a tsz. így került ki a határba Tóth Imre bácsi. Reggel ki, a késő délutáni órákban pe­dig hazajövet. Nem volt szo­katlan. Ezt csinálta, mióta a karját mozdítani tudja mun­kára. A változás mégis lé­nyeges. Minden reggel von­tató röpítette ki az idős em­bereket a szántóföldre. — Autózunk — híresztel- ték mindenkinek, s a legna­gyobb sértés az volt, ha va­laki lekicsinyelte utazásu­kat, mondván, hogy csupán vontatóval járnak. Nahát egy Ilyen alkalom­mal, amikor a munkából már hazaszállították a tago­kat, Imre bácsi cipész fia, A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szolnoki csoportjá­nak segítségével résztvehet- te-m a budapesti munkásőrök moszkvai társasutazásán. Sok emléket őrzök az útról, s né­hányat közre is adok. 'Dafálkőzás ízű aj (ti akkor |tók" aki az ablaknál dolgozgatott, arra figyelt: traktor állt meg pöfögve a kapu előtt, pótko­csit cipelve maga után. Kiszaladt az utcára a szom­szédság velük együtt. — Kit keresnek? — Tóth Imre bátyánkat. Egy kis csutkaszárat hoz­tunk neki. JÓ KICSI: egy megrakott vontatóval. Mindenki meg­lepődött. Legjobban Imre bácsi. — Tévedés lehet az, ké­rem. Nincs nekem egy fia esutkaszáram sem, s pénzem sincs rá, hogy vegyek. — Ez bizony a magáé; az Uj Élet küldi az öregeknek. Hogy mindebből egészen világosan nem értették még, miről van szó, elmagyaráz­ták a jövevények töviről- hegyire. Az őszi kalászosok területén összegyűjtötték a csutkatöveket. Hatalmas ha­lommal gyülemlett fel. Már­most mit kezdjenek vele? A szociális bizottság javasolta: osszák szét tüzelőül az öre­gek közt a termelőszövetke­zet első ajándékaként. A szo­ciális bizottság összeült, s harmincöt időd tsz-tag há­zához gördültek be a vonta­tók. Imre bácsi szóhoz sem tu­dott jutni örömében. Késő estig kint maradt az udva­ron. Takaros kis kazalba rakta a küldeményt. Olyan pontossággal, akár vízmér­tékkel ellenőrizhették volna a síkokat. Mikor készen lett, beszaladt a szobába, hívta ki a családot. Nézzétek meg. ez az én kaz­lam, ezt én kaptam a szö­vetkezettől. Másnap reggel hajnali 4 óra tájban megmozdult nyo- szolyáján. — Mit akar apám, még meg se virradt — szólt ki a fia. — Én bizony első leszek ezután. Az sem csoda, hogy meg­táltosodtak az idősek. Tóth Imre bácsi 82 éves. de Ádám Marika, az ifjúsági munka­csapat vezetője arról panasz- todik: neki kell gyürkőz- íiök, ha le akarják hagyni. ENNYIT TETT a csutka- izár. S többet, mert azt iát- :ák: a legnagyobb emberi es­séggel gondol rájuk a nagy­család. Azóta már kiosztot- ák a háztáji földeket is. \z öregeknek közvetlenül a álu alatt, a fiatalabbaknak ittól távolabb. S az idős ta- íokét ingyenesen művelteti íéppel a tsz. A fiatalokét nunkaegység ellenében. Er­ői is sokat beszélnek. De sak úgy, hogy ez természe- es folytatása, mellékepizód- a egy vontató csutkaszár örténetének. ' ' ' ' Borzák Lajos. Anuska Csoportunk autóbusszal jár­ta a várost és szemlélte an­nak nevezetességeit. Az egy­kori cári palota halványkék- szinti épületsora előtt jártunk, amikor magyar beszédünket hallva egy idősebb bácsi szá­lltat meg minket: — Maguk magyarok? —■ kérdezte tőrt magyarsággal. — Azok vagyunk — felel­tük és nyomban visszakér­deztük: — Hát maga hol tanult meg magyarul? — Fogoly voltam az első világháborúban és vagy két esztendőt töltöttem Magyar- országon. Közben dolgoztam Debrecenben is. Egy nagy szabóműhelybe osztottak be, mert hát ez a tanult mester­ségem. A Ferenc József ut­cában volt a műhely. Ott dol­gozott velem egy magyar kis­lány is, „Ánuska". Nagyon szép lány volt, nagyon szeret­tem. Feleségül is vettem vol­na. de nem akart velem el- jőrmi Oroszországba, én meg nem akartam ott maradni. Ugyan, megvan-e még? Ha hazamennek, mondják meg neki, hogy Leonyid még min­dig gondol rá. Én a közeljövőben nemigen jytok el Debrecenbe, ígv az üzenetet aligha tudom átad­ni. Nehéz is lenne. A régi Fe­renc József utcát azóta bizto­san már másról neveztélc el és a szép „Anuskát” sem An- nuskának, hanem valószínű­leg Panka néninek hívják, ha ugyan nem nyugszik kinn valahol a temetőben. De ha még él és véletle­nül hírt hall erről a találko­zásról, hát tudja meg, hogy Leonyid, az egykori orosz ha­difogoly még most is jó szív­vel gondol rá. Á rokonság; Egyik útitársunk üzenetet hozott Budapestről barátai Moszkvában élő rokonainak. Egy másik utitársunk jól be­szélt oroszul és együtt fel­keresték otthonukban a moszkvai családot. A család két férfi tagja ettől kezdve hűséges kísérőnkké szegődött. Bármerre mentünk, ők is ve- lünjc tartottak. *Megtudtuk róluk, hogy ap­juk, Molnár Mihály Szolnok­ról vonult be az első világ­háborúba. Hadifogságba esett és résztvett a vörös hadsereg harcaiban. Ügy gondolta, hogy ezzel a múlttal nem lesz jó visszatérni a Horthy Ma­gyarországra. A Szovjetunió­ban maradt, ott nősült meg. orosz nőt vett feleségül és eb­ből a házasságból született a két fiú: Vladimir és Ferenc. Vladimir repülőgép-kons­truktőr és kifejezett orosz tí­pus, Ferenc keramikus-festő­művész és úgy néz ki, mint egy jóképű jászsági fiatalem­ber. Abban azonban meg­egyeznek egymással, hogy egyetlen szót sem tudnak ma­gyarul. Az édesanyjuk szó­kincse néhány magyar szóból áll és ebben előkelő helyet foglal eV a szentségit neki... Ügy látszik, hogy ezt két évvel ezelőtt elhunyt férjétől tanulta. A két Molnár-testvér a figyelem számtalan jelével tüntetett ki bennünket és amikor megtudták, hogy én Szolnok megyei vagyok, ak­kor a tolmácsok útján állan­dóan engem kérdezgettek, hogy milyen város Szolnok és velem küldöttek sok üdvözle­tét Szolnokon. Dráva utca 27. szám alatt lakó rokonaiknak. Egy kedves fénykép is meg­örökített velük együtt a Tre- tjakov Képtár előtt. Szívesen megmutatom a szolnoki roko­noknak. ha nem kaptak vol­na belőle. Esy ki* szívessé* A fiam megbízott, hogy két orosz műszaki könyvet ve­gyek neki. Egy rendőrt szólí­tottam meg a moszkvai ut­cán, hogy h l találhatnék egy nagy műszaki könyvkereske­dést. Az utcai járó-kelők kö­zül m.eghallja ezt valaki és nyomban mellém szegődik, hogy segítségemre legyen a könyv felkutatásában. Készséges segítőm, körül­belül annyit f»r»Vf németül, mint én oroszul, így elképzel­hető, hogy milyen jól meg­értettük egymást. Szerencsére fel voltak írva a könyvek pontos adatai oroszul — ezért nem kellett sokat beszélnem. Együtt elmentünk a Gorkij utcába, ahol olyan sok a könyvkereskedés, mint Pes­ten a Tolbuchin körúton. Több könyvesboltot bejár­tunk, amíg eljutottunk a Ju- rij Dalgoruki szobor melletti legnagyobb üzletbe. Itt sike­rült az egyik könyvet meg­kapnunk. A másikról azt mondották itt is, amit a többi helyen is mondottak, hogy már kifogyott. 0 Kalauzom azonban nem ha.gyta ennyiben a dolgot. Te­lefonáltatott az üzletből más könyvesboltokba és amikor már minden nagyobb üzletet felhívatott, kísérletet tett még néhány antikváriumban is. Újdonsült barátom elma­gyarázta az üzletvezetőnek, hogy én idegen vagyok és ne­kem feltétlenül szükségem van a máHk könyvre is. Ke­restesse, kutassa fel valahon­nan és én majd másnap je­lentkezem nála. Több mint egy órát töltött velem ismeretlen szovjet ba­rátom és amikor elváltunk egymástól, kértem, jegyezze fel a címét, hogy legalább egy képeslappal hálálhassam meg fáradozását. Amikor a címét elolvas­tam: Kapilov Lev Avramo­vies, lakása: Omszlt — akken csodálkoztam el igazán. Hát ez a szíves, készséges segítő nem is moszkvai em­ber. A szibériai Omszkból, 3000 kilométer távolságról jött két napra Moszkvába és ebből a kis időből szakított ki egy órát, hogy nekem se­gíthessen két orosz könyv megvásárlásában. A kivételezettek Kievben egy teljes nappalt töltöttünk, reggeltől csaknem éjfélig. Az Inturiszt éttermé­ben volt az ebédünk és a va­csoránk. A vacsoránál kedves meglepetésként a zenekar csárdást és magyar operett- részleteket játszott. A zenét, részünkre égy, a vendéglőben , tartózkodó ezredes rendelte\ és fizette is. A második uk-' rán hadsereggel valamikori Magyarországon járt és azóta j nagy barátja a magyaroknak j Boldog volt, hogy magyar ze-j névéi kedveskedhetett. Ebben a vendéglőben össze-J találkoztunk Pervenciev szop- ! jet íróval, kinek Tüzes föld\ című regénye magyar nyel-í ven is megjelent. Közénk te-}, lepedett és elbeszélgetett ve-\ lünk. Közben egy kis időre | eltávozott, majd nemsokára} könyveinek néhány példányú- \ val és vagy nyolc hatalmasf doboz csokoládéval tért visz-} sza. i Rossz néven vettem- tőlej hogy a dedikált könyveket isi és a csokoládét is csak a r.őki között osztotta szét. Németh F e r e n "% Jászberény I

Next

/
Thumbnails
Contents