Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-11 / 135. szám

1959. június 11. ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ATARKAK UGYE — • Szovjet film Bemutatja Mezőtúron a Szabadság mozi június 25—28. Az elmúlt években jelent meg magyarul Adamov szov­jet író „A tarkák” című re­génye, s most már a mozik­ban is látható a regény ér­dekes, fordulatos filmváltoza­ta, A TARKÁK ÜGYE. Fiatalkorú bűnözőkről szól a film, akiket gonosz felnőt­tek taszítanak a züllés útjá­ra. A történet főhőse Szergej Korsunov, a bűnügyi nyomo­zó rendőrség fiatal tisztje. Nemrég került a rendőrség­hez s ahogy munkájával is­merkedik, úgy bontakozik ki előttünk a „tarkák”, a fiatal huligánok, tolvajok, betörök ügyei Az egyik bérházban megöl­nek egy fiatal leányt, majd kirabolják a lakást, máshol egy mérnök lakását fosztják ki ismeretlen tettesek; A nagyarányú nyomozás hama­rosan megállapítja: a két bűntényt fiatalokból álló banda hajtotta végre. Veze­wJ C'7V^ tőjük az alvilág egyik ismert figurája: Papi. A film nagy­része a banditák kézrekerí- tésévei foglalkozik. Az alko­tók dicséretére válik, hog£ nem szokványos módon. Nyi- kolaj Dosztal rendező új és érdekes ötleteket vonultat fel, amelyek roppant izgalmassá, pergővé teszik a filmet. Az egyik ilyen ötlet: Korsunov Kupcsevics, a veszedelmes bűnöző lakásába költözik, — természetesen álnéven, hogy a helyszínen figyelje meg a bandita kapcsolatait, amíg sor kerül letartóztatására. Dosztal új rendező, nevé­hez nem fűződnek még nagy alkotások, de ebből a film­ből megállapítható, hogy te­hetséges művész Jó a sze­replők kiválasztása is, Abri- koszov és Kenigszon művé­szek meleg, emberi voná­sokkal alakítják szerepeiket. Bővül az üzlethálózat a kunheoyesi járásban A kunhegyest járás több községében jelentősen bővül az elkövetkező időszakban a föld m ű vessző v e tkezeti üzlet- hálózat. Elsősorban a szako­sítás terén várhatók jelentő­sebb eredmények. Kunhegye­sen a cipőszakboltot önkivá­lasztó egységgé, a 10-es szá­mú élelmiszerboltot önkiszol­gáló bolttá alakítják át. Szakosítják a kisáruházat is. Kunmadarason új papír- és írószerboltot, valamint hús­boltot nyitottak a közelmúlt­ban. A távlati tervben egy emeletes üzletház építése is szerepel. Kenderesen már régóta húzódik egy vegyi ház­tartási bolt megnyitása; azon­ban remélhetőleg a közeljö­vőben ez is javítja majd az áruellátást. Tiszar off község­ben azt tervezi a földműves­szövetkezet, hogy 20 ezer fo­rintos beruházással élelmi­szer szakboltot nyit. Tisza- gyendán megépült az az üz­letház, amelyben a közeljövő­ben ruházati szakbolt, vala­mint egy falatozó nyílik. Be­rendezésükre mintegy 40 ezer forintot kapott a földműves­szövetkezet. Ezek az új boltok nagyban hozzájárulnak a lakosság jobb áruellátásához. sok örömmel és néhány bosszúsággal Nem akarok zsákbamacs­kát árulni, így röviden meg­mondom, hogy a Szigligeti Színházban hétfőn tartott „Ki mit szeret” estről esik szó. Nagyon örülünk, hogy nemcsak tánczenét, hanem magyar népimuzsikát is hall­hattunk a színpadon. A ti- zennégytógú, Brüsszelben is szerepelt Rajkó-zenekar va­lóban élményt jelentett szá­munkra. Méltán köszöntötte féktelen tapsvihar a tánc­zenekart és 15 éves vezefó prímását, a kis Horváth Jós­kát, aki a jelek szerint Ma­gyart Imre nyomdokába lép majd. Kevésbé voltunk elragad­tatva Vörös Sári énekétől és még kevésbé László Imrétől, akiről a szünetben többen megállapították, hogy már nem a régi. Sajnos, az érzel­gős műdalok, amelyeket éne­kelt, viszont mind a régiek voltak. A műsor második felében Holéczy Ákos és tánczene­kara játszott. El kell ismer­nünk, a zenekar kétségtele­nül magas színvonalát. Eb­ben a műfajban igen tehet­séges, jó produkciót adtak. Kár, hogy néhány számuk­ban a fúvósok olyan hang­erővel dolgoztak, hogy az embereknek talán még a szandai réten is be kellett volna fogniuk a fülüket, ha történetesen ott tartják a hangversenyt. Nagyon ' tet­szett viszont Vámosi Jánosé s Záray Márta ízléses, kultu­rált táncdal-előadása. (Ez a dicséret a „Bomeó bugi” című számra nem vonatko­zik. A szövegíró figyelmébe: Bomeót nem hinduk, hanem malájok lakják.) Áz ilyen könnyűzenei ese­tekre szükségünk van, de a jövőben nem ártana a túlzá­sokat lecsiszolni. Higyjék el a Rendező Iroda illetékesei: nem csökkenne a közönség- siker ... — ht — Tyúhper — de nagyban Bognár Józsefné már 1945 előtt is baromfikereskedéssel foglalkozott: erről később sem tudott letenni. Mestersé­gét még a közelmúltban is nagyban űzte: 1957 január 3-tól 1958 február 7-ig össze­sen 71 alkalommal szállított Pestre élő és vágott baromfit. Bognárné nagyvonalú volt: ő fel sem ment a fővárosba, vasúton feladta a szállít­mányt és a pénz postán ér­kezett. Budapestre szállított 50 mázsa vágott libát, 8 má­zsa élőcsirkét 5 és fél mázsa élő tyúkot, stb. A baromfi ki­lóját 18—20 forintjával vá­sárolta és 24—29 forintjával értékesítette. S hogy tevé­kenységét leplezze, mások sze­mélyi igazolványával, sok esetben hamis néven adta fel áruját. Zakar Margit, a büntetőper másik vádlottja nem először állott a bíróság előtt. Árdrá­gító üzérkedés miatt egyszer már három évi börtönre ítél­ték. 1957 májusában szaba­dult és júniusban máris ott folytatta, ahol elítéltetése előtt abbahagyni kényszerí­tették. ö 47 esetben szállított élő- és vágottbaromfit, vala­mint egyéb árukat Budapest­re, összesen mintegy 20 má­zsát. Urbán Istvánná volt az ügy harmadik vádlottja, aki szintén 25 alkalommal szállí­tott baromfit Pestre. Egyikük sem rendelkezett megfelelő engedéllyel. A törökszentmiklósi járás- bíróság Bognárnét különböző enyhítő körülményekre való tekintette) 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre, a közügyek­től öt évre eltiltotta, ezer fo­rint pénzbüntetésre és 500 fo­rint vagyonelkobzásra ítelte, Zakar Margitot büntetett elő­életére való tekintette! 5 évi börtönre, a közügyektől való 5 évi eltiltásra, kétezer forint pénzbüntetésre és ezer forint vagyonelkobzásra ítélték. Ur­bán Istvánná hat hónapi fel­felfüggesztett börtönbünte­tést és ezer forint pénzbünte­tést kapott, Az ítélet nem jogerős. Gyors kivonulás — 40 ezer forint megmentett érték o Házi szerviznek vetették alá minap a FŰSZERT Vállalat személygépkocsiját Szolno­kon, a Beloiannisz úti fatel ­Ha olcsón és jól akar szórakozni, keresse fel családjával együtt az ÁLFÖLDI r Éttermet Magyar utca 7. fYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYf pen. A lekeverékezett gép­kocsi motorja, miközben Ja­kab István tanuló be akarta indítani, rövidzárlat követ­keztében lángralobbant; A szolnoki alosztály tűz­oltói a hívás után néhány percre már a helyszínen vol­tak és közbeavatkozásuk ele­jét vette a tetemes kárnak; mindössze 1000 forint kár ke­letkezett s mintegy 40 ezer forint értéket mentettek meg azzal, hogy a gépkocsi nem égett le teljesen. A tűznek — melyet végeredményben gon­datlanság okozott — személyi sérültje is volt: Jakab Ist­ván tanuló másodfokú égési sebeket szenvedett. nmsi.m. Védekezés a nyári fertőzéses bélmegbetegedések ellen A nyári fertőzéses bélmeg­betegedések közül a népie­sen vérhasnak nevezett di­zentéria okozza a legtöbb bajt, gondot. A híg, nyálkás, gyakori székeléssel, görcsök­kel járó bélhurutok jó részét a dizentéria bacilusa okozza. A betegség terjesztője a be­teg ember széklete. Vannak, akik a betegségből felgyó­gyulnak, de székletük ez­után is fertőző marad, ezek az úgynevezett bacilusgaz­dák. Előfordul az is, hogy a dizentéria idültté válik és időnként fellobbanó bélhu­rutokban mutatkozik. Ma már a dizentériának jó és elegendő mennyiségben rendelkezésre álló gyógy­szere van, amelyhez az or­vosok minden további nél­kül hozzá tudják juttatni a beteget. Mivel a beteg ember szék­lete terjeszti a dizentériát, a legfontosabb, hogy a di- zentéria-bacilusokat tartal­mazó szeKletferrózések to­vábbvitelét megakadályoz­zuk. A fertőzött széklet tovább­vitelében nagy szerepe van a légynek amely szennyező­dik és tovább viszi a szék­letet máshova, takaratlan ételre, tányérra, evőeszkö­zökre, csecsemőnek, vagy fel­nőttnek a kezére, stb. A legyek ellen kell küz­deni! Ezt a célt szolgálják a légyháiók, a különböző légy­fogók, a légyírtószerek (ilyen az üzletekben kapható, hi­vatalos Hungária-Matador.) A legyek elleni küzdelem eszköze és általában a szék­letrészecskékkel való fertő­ződés ellen hatásos minden étel befedése. Különösen fon­tos a főzés nélkül, közvet­len fogyasztásra kerülő éte­lek és élelmiszerek (gyü­mölcs, saláta, retek, zsem­lye, sütemény) betakarása. Elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy szappannal, Vízzel minden étkezés előtt mos­sunk kezet. Mivel a gyü­mölcsre szedésétől kezdve, az üzletben való elhelyezé­sig — számtalan módon — szennyezett kezű személytől, vagy légy útján fertőző ba- cilusok kerülhetnek egész­ségügyi szempontból feltét­lenül szükséges, hogy a gyü­mölcsöt (természetesen pap­rikát, paradicsomot, stb. is) gondosan megmossuk folyó­vízben. Ahol folyóvíz nincs, ott kannából, kancsóból önt­sünk bőségesen vizet a na­gyobb szitára, vagy szűrő­kanálra elhelyezett gyü­mölcsre. Különös gondot kell fordí­tani a csecsemőkre, akik a dizentéria iránt igen érzé­kenyek. — Hasmenés esetén azonnal forduljunk orvos­hoz. A helyesen ápolt tisz­tán tartott, anyatejjel táp­lált csecsemő majdnem biz­tosan védett a dizentéria el­len. Ha egy mód van rá, a járványos időszakban, tehát július és október hónapok között lehetőleg ne válasz- szűk el a csecsemőt. A dizentéria végleges le­küzdése érdekében különös gondot fordítsunk a csator­názatlan területeken, tehát elsősorban a falvakban, ta­nyákon az árnyékszékek zárt megépítésére, valamint arra, hogy az árnyékszék a kúttól minél messzebb (legkevesebb tíz méterre) legyen, nehogy átszivárgás történhessék. — Fontos az is, hogy a kutak minél zártabb rendszerűek legyenek. Általában kétes tisztaságú vizet ne fogyasz- szunk. Népgazdasági tervünk épít­kezései, a villamosítás, a vízellátás tervszerű megja­vítása nagy segítséget nyúj­tanak a betegségek elleni küzdelemben. Ám ebben a harcban sokszor maraöiság- gal, előítéletekkel, nemtörő­dömséggel találjuk szemben magunkat, ami ellen hatha­tósan küzdenünk kell. HETI ETREND Csütörtök: Tésztaleves, borsó­főzelék töltött tojással, cseresz­nye. Péntek: Piszkeleves, fánk. Szombat: Cseresznyeleves, diós és mákos metélt. Vasárnap: Aprólékleves, csir­kepörkölt makarónival, saláta, cseresznyés lepény. Hétfő: Rántottleves pirított kenyér kockával, töltött kara­lábé. Kedd: Csontleves, vagdalt hús burgonya főzelékkel, szamóca. Szerda: Karfiolleves, nokedli salátával, tojásos A mártásokról Virágápolás A mártásoknak igen nagy je­lentőségük van étkezésünkben. Rendeltetésük kettős: egyrészt mint a különböző fogások vele­járói. ízükkel, fűszerezésükkel javítják ételeink élvezeti érté­két, másrészt az elkészítésükhöz felhasznált fontos tápanyagok (tejszín, tojás, vaj. stb.) kiegé­szítik a főétel tápértékét. Tojásmártás Két keményre főtt tojást szi­tán áttörünk s elkeverjük két tejben áztatott zsemlyével, egy evőkanálnyi vajjal, kevés sóval és borssal. Úgy is készíthetjük, hogy a to.iásmártást összekever­jük egy-két deci finom tejföl­lel, vagy kevés húslevessel. Sajtmártás Két evőkanál lisztet elkeve­rünk két tojással, kevés vízzel, sóval és három deka olvasztott vajjal. Lassú tűznél állandó ke­verés mellett megfőzzük, majd lassan hozzáadunk annyi vizet, vagy húslevét,- míg a kellő sű­rűséget elérte, ismét főzzük, majd belekeverünk tizenöt deka reszelt sajtot. 9 Meggymártás A meggyet kimagozzuk és le­vében főni tesszük. Kevés vizet s ha még kell, cukrot teszünk hozzá. Rövid, ideig főzzük, majd kevés liszttel elkeverjük. Egy deci tejfölhöz egy-két tojássár­gáját adunk és belekeverjük a meggybe. P két tojásfehérjéből kemény habot verünk és ezt belekeverjük a forrásban lévő mártásba. Hidegen és melegen Is tálalhatjuk. Ezt a mártást bármilyen savanyítás gyümölcs­ből készíthetjük; Citromra ártás Kevés zsírban megpirítunk hat kockacukrot, hozzáadunk egy kanál lisztet, két kanál zsem­lyemorzsát, két deci bort, egy citrom levét és apróra vágott héját. Jól felfőzzük, majd szi­tán áttörjük, sült mellé tálal­juk. Mindenki szereti közülünk a virágokat és a zöld növé­nyeket. Csak kevesen tudják azonban azokat a kis aprósá­gokat, mélyek a növényeket hosszú ideig megtartják tel­jes frissességükben. Virág­ápolásunkhoz ezt a néhány jótanácsot használjuk fel. * Ne felejtkezzünk meg a a virágváza ápolásáról! Ha a virágok elnyíltak, nem sza­bad megelégednünk a váza egyszerű átöblítésével, hanem mossuk ki alaposan és töröl­jük is gondosan ki. Ezáltal el­kerülhetjük, hogy a régi vi­rág vizének maradéka kelle­metlen szagot okozzon. * A legtöbb asszony nagy szo­morúságára a rózsáknak csak rövid élettartama van. A leg­gyakoribb esetben azért vi­rágzanak el nagyon is ha­mar. mert nem üvegvázába tettük őket. Rózsát lehetőség szerint csa<kis üvegvázába rakjunk, ne kerámiába vagy agyagedénybe. Kissé elvirágzott virágok élettartamát egy kevéssé iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiim Itt a nyát... Bájos és célszerű viselet — különösen fiatal leányoknak, — pettyes vagy csíkos blúz egyszínű anyagból készült szoknyával. meghosszabbíthatjuk. Márt­suk a virág szárát pillanatra forró vízbe, majd tiszta hi­deg vízbe. Meg lesznek lep­ve, kedves Olvasóink, milyen üdék lesznek a virágok, * Nagyon sokan vázába rak­ják az ajándékba kapott vi­rágokat anélkül, hogy a raf­fia. vagy aranyszalagot leven­nék róla. Ez nagy hiba. Az összekötözött virágokat szét kell bontani, mert különben sokkal hamarabb elvirágoz­nák. A virágleveleket a szárról el kell távolítanunk, nehogy a vízbe érjenek, mert külön­ben túlsók táperőt vonnak el a virágtól. • ’ 1 Nagyon fontos, hogy a szegfűknél a friss vízadásnál ne az egész vizet öntsük ki, hanem csak egy részét a régi víznek s csak utána töltsük a frisset.-------------^ ^ ■ Ké sőbb kellett Tolna születni... A lengyel statisztikusok legújabb számításaikkal vi­gasztalni igyekeznek nőket, akiket méltán elszomorít, hogy Lengyelországban is — mint világszerte a legtöbb országban — jóval több a nő, mint a férfi. Minden száz férfira 108 nő esik. A demográfiai számítások szerint ez az arány fokozato­san javulni fog. 1965-re már csak 101 nő jut 100 férfira, további öt évvel később már jó lesz, ha igyekeznek a fér­fiak mielőbb asszonyt talál­ni, mert száz 18—35 éves férfiúra csupán csak 99 ha­sonló korú nő jut, 1975-ben pedig csak 98. A háború óta ugyanis az újszülöttek ará­nya: száz kislány, százhét fiú. Sajnos, attól tartunk, hogy a mai nőket ezek a bíztató kilátások nem nagyon vi­gasztalják meg. — Ki akar 11975-ig várai?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents