Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-11 / 135. szám

1959. június 11. '-ZnlNOK MF.fiVEI NÉPLAP 3 Megháromszorozódott feladatainkat is teljesítjük A termelőszövetkezeti moz­galom forradalmi előretörése­kor. a gépállomásunk körze­téhez tartozó termelőszövet­kezetek szántóterülete hét­ezer kh-ról több mint 36 ezer kh-ra növekedett. Ezzel ter­mészetszerűleg a mi felada­taink is megnőttek. Ezek tel­jesítésére csak a legszerve­zettebb munka mellett va­gyunk képesek. Valamennyi régi s új közös gazdasággal határidőre meg­kötöttük a gépimunka-szerző- déseket. A régi tsz-ek kát. holdanként 3,5—4,5 normál­holdra szerződtek, a legfiata­labbak sem maradtak 2 nor­málholdon alul. A 3004/1. ha­tározatnak megfelelően vala­mennyi termelőiszövetkezette! idejében közöltük az egyes gépállomási munkák díjtéte­lét. a gépimunka megnöve­kedésére jellemző, hogy a ta­valyi 26 ezer normálholddal szemben idén több mint 95 ezer normálholdra kötöttünk szerződést. Feladataink tehát több mint háromszorosra nőt­tek. Az elmúlt évek kedvező tapasztalatai, a kormányunk biztosította anyagi kedvezmé­nyek egyaránt kedvezően ha­tottak a fejlődésre. A tsz-ek gépimunka-igényé- nek megfelelően szétosztottuk az erő- és munkagépeket bri­gádjaink között. A brigádo­kat a munkák idejére a tsz- ekbe helyezzük ki. Befejeztük a gépjavítást. Május 31-én — határidőre — jelenthettük igazgatóságunk­nak, hogy feladatunkat a leg­jobb minőségben láttuk el. Az aratógépeket e hónap 25-ig minden felelős vezetőnek a helyszínen, bejáratva adjuk át. A cséplőgépeket a jövő hó­nap 20-ig ugyancsak a hely­színen. bejáratva veszik át a felelős vezetők a cséplőmun- kacsapat-vezetőkkel együtt. Kormányunk lehetővé tette, hogy új gépekkel erősítsük meg gépparkunkat. . Dolgozóink nemcsak a ter­melőszövetkezetek fejleszté­séből vették ki részüket, de a megszilárdítás felelősségtel­jes munkájából is. Eddig hu- szonketten negyvenhat napot dolgoztak — társadalmi mun­kában — szövetkezeti istálló­építésen. Ezen felül ugyan­csak társadalmi munkában kijavítottunk egy szivattyút és szivattyúmotort, valamint egy erőgépet generáloztunk. A munkaszervezésnél is ar­ra törekszünk, hogy az új szövetkezetek gazdái ne csa­lódjanak bennünk. így a szakmai segítség mellett két Zetart, három Beloruszt, két DT-t és hat körmöstraktort küldünk a fiatal, de négyezer holdas törökszentmiklósi Aranykalász Tsz birtokára Az ugyancsak fiatal, ezeröt­száz holdas Uj Barázda Tsz munkáját öt erőgéppel se­gítjük. Párt- és szakmai vezetőink örömmel állapítják meg, hogy gépállomásunk dolgozói szív­ügyüknek tekintik a terme­lőszövetkezetek érdekében végzett minőségi munkát. Erre a tavaszi eredményeink­nél szebb bizonyítékot senki sem kívánhat. Az eddigi terv- teljesítésben kitűnt dolgo­zóinkat június 13-án, a trak­toros napon jutalmazzuk meg. '*il* VÁRSZEGI IMRE a Törökszentmiklósi Gépállomás igazgatója Több húsf, löbb lejei termel Tírkeve A neves termelőszövetke­zeti város közös gazdaságai idén a tervezettnél is több árut adnak a népgazdaság­nak. Eddig másíéi ezernél több hizottserlést szállítottak: ezeket további négyezeröt­száz követi ebben az évben. A város tsz-eiben 10 liter fe­lett áll a fejési átlag: így érthető, mint kapott már ed­dig 4 ezer 400 hektolitert a fogyasztóközönség és a fel­dolgozó üzemek. A szövet­kezetiek megkedvelték a ba­romfit is; eddig a tervezett 67 ezer helyett 80 ezret ad­tak át — jelentős részben a törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalatnak. Meg­látszik, hogy az új szövetke­zetiek is megtalálták számí­tásukat a közösben; eddig több, mint hárommillió fo­rintot vettek kézhez munka­egységelőlegként. MINDIG A LEGFONTOSABBAT Ä megyei pártbizottság ez év márciusában tartott ülésén fontos határozatot ho­zott, az MSZMP Központi Bizottsága március 6-i hatá­rozata alapján megjelölte az abból adódó konkrét felada­tokat. Egyik legfontosabb feladatként a határozat az előttünk álló munkák végre­hajtása érdekében a vezetés színvonalának további javí­tását s annak, legjobb felté­teleit ' jelöli meg. A vezetés javításának egyik elengedhe­tetlen követelménye, hogy a vezető poszton dolgozók mi­nél többet tartózkodjanak ott, ahol a harc eldől: a termelő­munka színhelyén, az embe­rek között. Mindenhol, de kü­lönösen az újonnan alakult tsz-községek vezetői számára jelentett ez a határozat fon­tos útmutatást, sok tenniva­lót. Mesterszálláson, ahol szin­tén ez év tavaszán történt a Harmincöt-negyven centiméteres a rizs Repülőgépről irtják a gyomot megyénk állami gazdaságaiban A rizstermelő állami gaz­daságok ezévben 12 ezer hol­don termelik Szolnok megyé­ben az Alföld jellegzetes kultúrnövényét. A kedvező időjárás és a fokozottabb gépesítés eredményeként s* magvakat két héttel koráb­ban tették földbe. így gyor­sabb a növény fejlődése, mint más években. Magassága el­éri a 35—40 centimétert, a korábbi fajták a fél métert. Az összefüggő nagy rizs táblákon folyik a gyomnövé­nyek elleni védekezés. A Pa- lotási Állami Gazdaság 1700 holdas rizstelepéből 600 hold­Százezer mintavétel -- másfélmillió vizsgálat Ónálló kutatómunka az OMMI mezőtúri osztályán Mezőtúron, a Kossuth út egyik nagyobbacska épüle­tének falán kis üvegtáblán ez olvasható: Országos Mező- gazdasági Minőségvizsgáló Intézet Talajtani Osztálya. A szerény felirat mögötti szo­bákban dolgoznak a „föld­kóstolók.” Három éve, mi­óta ezt az intézményt lét­rehozták, innen indul min­den talajjavítási munka; ön­tözéses terület kialakításá­hoz, szőlő-, gyümölcstelepí­téshez is innen kérnek javas­latot A vezető mérnök távollé­tében Baranyi József mező- gazdasági mérnök kalauzolt: ö mondja el, hogy évente átlag 20—30 ezer kát. hold javítási tervét dolgozzák ki. Hároméves működésük alatt több mint 50 ezer hold talaj- javításához, 40 ezer hold ön­tözéshez és körülbelül 10 ezer hold erdő, gyümölcsös, szőlő és halastó telepítésé­hez végezték el a szükséges vizsgálatot. Tavaly óta a tsz-területek felfutásával kétszeresére nőttek feladataíak. A tsz- ekben ugrásszerűen megnőtt a talajjavítási igény. Mielőtt a digózás, vagy a meszezés megkezdődne, meg kell álla­pítani a talaj összetételét, a javítás mennyiségét és minő­ségét, el kell készíteni a ta­lajtérképet; A helyszínen vett talajmintákat bent a laboratóriumokban tizenöt fé­le vizsgálatnak vetik alá. Egyik asztalon állványra szerelt üvegcsövek, csapok, lombikok bonyolult halmaza. Ez a Pehavi készülék, itt dol­gozik Mile Sándorné mező­gazdasági mérnök. Mezőtúr szülötte, nemrégen végezte el az egyetemet; A kapilláris vizemetési vizsgálat a talaj nedvfelszí­vó képességét, a hidrolitos aciditás pedig telítettségét állapítja meg. Különálló, ki­sebb, elsötétíthető szobában dolgozik Csizmár József ve­gyészmérnök, a Zeiss-féle lángfotóméter szakértője. Ez­zel a készülékkel a talaj ká­lium, nátriumtartalmát vizs­gálják. £ sokfajta vizsgálat ered­ményeként nemcsak a talaj- javításhoz szükséges tudniva­lókat, hanem részletes agro­technikai tanácsokat is kö­zölnek a tsz-ekkel, melyben javasolják a legmegfelelőbb talajművelést, trágyázási mó­dokat, növények sorrendjét, valamint azt, hogy az illető területen milyen növény te­nyészthető legjobb ered­ménnyel. Rizstelep létesítése­kor előre közlik, hogy azon a területen milyen és mennyi műtrágyát kell használni, sőt azt is, hogy mennyi vízvesz­teségre számíthatnak. Az említett sok és gondos munkát igénylő feladatok mellett arra is jut idejük, hogy önálló kutatómunkát folytassanak; •— Én például — mondot­ta Baranyi elvtárs — a nö­vénytársulások megfigyelé­sével foglalkozom. Egyrészt ezért, mert az egyes talaj­fajtákon bizonyos típus jelző növények tenyésznek, s ha ezeket ismerjük, már követ­keztetni tudunk a talaj ösz- szetételére. Másrészt azért fontos ez, hogy a különböző fajtájú szikes talajokra, fő­leg legelőkre megfelelő nö­vénykultúrát találjunk. — Kollégám, Csizmár József vegyészmérnök pedig a szi­kes vizeket vizsgálja. Ez rendkívül lényeges, hiszen a szikesedést a talajvíz idézi elő. Az öntözéses gazdálko­dás, a rizstelepek emelik a talajvíz szintjét, a talajviz- szint emelkedése pedig a szikesedés veszélyével fenye­get. Rengeteg megfigyelés szükséges ahhoz, hogy bizo­nyos törvényszerűségeket megállapíthassunk, s a tör­vényszerűségek ismeretében befolyásolni tudjuk a talaj­szint magasságát. Földkóstolók, — ezt a ta­láló nevet adta nekik az egy­szerű parasztember. Valóban kóstolják, ízlelik a földet, csakhogy ezt nem nyelvvel, hanem bonyolult műszerek­kel és különböző vegyszerek­kel végzik; Hasznos munka folyik az OMMI mezőtúri osztályán. Ezt senki sem vonhatja két­ségbe. A dolgozók fáradha­tatlanul kutatják a talajréte­geket, ellesik a szikesedés titkát, s munkájuk hasznos voltát a sokezer hold megja­vított föld is bizonyítja, — amelyben közvetve vettek részt. De az OMMI is olyan menyasszony, hogy szép, de kicsit szeplős. Szolnok ugyanis termelőszövetkezeti megye, az igények nagyok, s ezeket az igényeket a mező­túri osztály nem képes kielé­gíteni. Egy-egy talajmintára hosszú hónapokat kell vár­nia a tsz-nek. A szakembe­rek úgy vélik: az osztály — esetenként saját hibáján kí­vül — nem adja meg a gya­korlat számára azt a segítsé­get, amit joggal elvárnának A probléma nem is olyan egyszerű, illetékes szervek fi­gyelmébe ajánljuk. A megyei szakembereinek, vezetőinek lenne számos javaslata, azo­kat érdemes meghallgatni és a legmegfelelőbbet hasznosí­tani, hogy az OMMI mező­túri osztálya még eredmé­nyesebb munkát végezzen. Patkós Mihály ra repülőgépről szériák i Dikonirtot. Tiszasülvon szin tén hozzáláttak a szervezet védekezéshez; Vasárnap különvonat indul Szolnokról a Fóti Gyermekvárosba Vasárnap reggel hatszáz Szolnok megyei asszony, — munkások, szövetkezeti ta­gok s különböző más fog­lalkozásúak különvonaton Fótra indulnak, meglátogat­ják a Gyermekvárost. Szemle az állami gazdaságokban Az állami gazdaságok fel­készültek a nagy nyári me­zőgazdasági munkák elvégzé­sére. Erről adnak számot most ezekben a napokban az úgynevezett szemléken. Szak­emberek vizsgálják meg kö­rültekintően a gépeket, s az egyéb szükséges észközöket, hogy megfelelnek-e a köve­telményeknek. Az állami gazdasági szem­léket értesüléseink szerint e hét végéig befejezik^ Értekezlet a Szolnoki Állami Gazdaságban Holnap, pénteken a Szol­noki Állami Gazdaságban egésznapos megbeszélésre ér­keznek az állami gazdaságok igazgatói. A soronkövetkező fontos mezőgazdasági mun­kák lebonyolításáról tanács­koznak, majd ezt határszem­le követi. nagy átalakulás már jóné- hány vonást említenek maguk a vezetők, amelyek a meg­változott helyzettel, körül­ményekkel adódtak. Nem el­lentéte, hanem magasabb- reridű folytatása ez a réginek, 3 nem is valami „gyökerei­ben más” dolgokról van itt szó. Egybehangzó vélemé­nyük és közös törekvésük az elvtársaknak, hogy a régiek mellett az idén belépő 350 ember is megtalálja számítá­sát már az idén a szövetke­zetben. Ha ez így lesz, meg­teremtik az alapot arra, hogy a tagok gondolkodásukban ízig-V"-ig szövetkezeti embe­rek legyenek, hogy egyéni ér­dekeiket ne válasszák külön a közöstől, hanem éppen a közös érdekek megvalósítá­sában lássák egyéni boldogu­lásuk feltételeit. A közvetlen feladatokban ez azt jelentet­te számukra: bevetni, meg­művelni, gondozni minden talpalatnyi földet, mert ha­szon csak abból lehet, amit megtermelnek. Annak ide­jén ez volt az, amiről az em­berek között legtöbb szó esett. K. Szabó Lajos elvtárs, a községi tanács vb elnöke derűsen meséli el, ami akkor történt: „Végül már le is kel­lett lassítanunk a vetést, mert mindenki vadászta az üres földet. A Rákóczi Tsz tagjai még a Békééből is beve­tettek 50 holdat. Akkor pilla­natnyi bonyodalmat, felhe- vülést okozott ez, de ma már cseppet sem haragszunk ér­te. Hisz a törekvés jó szán­dékú volt. sarkallta azokat is, akik esetleg kicsit „ráérőseb' bek1’ voltak”, A megváltozott feltételek alapján a tsz-ekben végzett politikai munka tartalma is változott. Eddig az egyéni pa rasztok megnyerése volt az egyik legfőbb törekvés. Most viszont a szocialista munka erkölcs alakítása emelkedik ki a feladatok közül. Régen még kétfelé tekingethettek az emberek, s tekintgettek is hol a tsz. hol az egyéni gaz­daságok felé. Előfordult az is, hogy egyesek sértődésből „felvágták” magukat a szö­vetkezetben. s elmentek egyé­niekhez napszámra. Aztán pedig nem volt erejük azt mondani, hogy „vegyetek vissza”. S az ilyen esetek nemcsak azt az egy embert érintették, hanem azokat is foglalkoztatta, akik a szövet­kezetben maradtak. Ez ma már a múlté Mesterszálláson. Az emberek megnyugodtak, s most a község 2 ezernyi la­kosa szinte mind egy irányba törekszik. E bből a törekvésből me­rítik a község vezetői újabb feladataikat. Ezzel akarunk úgy „gazdálkodni”, hogy mindenkinek hasznára legyen — mondja Szűcs Kál­mán elvtárs, a községi párt- vezetőség tagja, az Úttörő Tsz elnöke, majd elmeséli: Annak idején, amikor a he­reszénát hordták a tsz-ben. igen meleg-idők jártak. Kér­ték a tagokat, hogy hajnál­IM«;ilillitliiliiiiiliiliiiiii:i|iiiiiiiiiri|li|ii|liiii|iiiil|il||ilil,,|ll||uail,||il|,|l|llll,|,|lll|II||||l|a||||||l Egyre több betonjárda készül Cibakházán ez évben is sokat költenek az utcák járdáinak be­tonozására. Jelenleg a Rákóczi utcában Kovács Lajos, HoUóczi Sándor, Pálinkás Béla és Kollár Sándor 400 négyzetméter beton­járdát készítenek, ban hordják, amikor harma­tos és nem törik. Nem kel­lett sok beszéd, akadt elég vállalkozó ember. Régebben nem jegyezték az ilyet így fel. s nem tettek volna róla említést közgyűlésen.. Most igen. Igen, mert éreztetni akarják az emberekkel, hogy az ilyen aprónak látszó tet­teken sokszor százak, ezrek múlhatnak. A megváltozott helyzet a vezetők tájékozódásában is kedvező lehetőségeket te­remtett. Nagyobb embercso­portokkal találkozhatnak egy- egy alkalommal, többek vé­leményét hallják egyszerre, több mindenről értesülnek. De ez csak a dolog egyik ol­dala. A másik az, hogy ezek között az emberek között még több felelősséggel tar! óz­nak, hisz mos-t már az egész község véleménye a szövetke­zetekben nyilvánul meg első­sorban. Ez főleg a tanácsta­gok aktivitását növeli. Az utóbbi időben éppen ezért több gondot fordítanak a be­terjesztések, javaslatok vagy panaszok intézésére. Megha­tározott időközökben vissza­lapoznak a hivatalos iraiok- ban, s ellenőrzik, kire mit bíztak, s ki mit valósított meg. Jf| párt és tanács vezetői Mesterszálláson a köz­ségi helyzet ismeretében és a márciusi határozat szellemé­ben irányítanak. Nem külön- külön, hanem nagyon is szo­rosan együttműködve, nagyon is ügyelve arra, hogy tevé­kenységük egybehangzó, el­fogulatlan legyen, s a község nagytöbbségének támogatá­sára találjon. Nemrég fúrat- tak a községben ártézi kutat, ami nagyon sok ember ked­vére szolgált. Mostanában 1500 folyóméteren kifolyót is létesítettek már. így sokkal több segítséget várhatnak a vezetők is a lakosságtól. A szövetkezetek nagy építkezé­seit is csak közös erővel, mindannyiuk együttes aka­ratával oldhatják meg. S minden építőanyaghiány elle­nére az Úttörőben húzzák a 300 személyes kultúrház fa­lát, tetőzik a 20 vagonos magtárat az Ezüstkalászban, befejezték a 24 férőhelyes te­hénistálló építését, a Petőfi­ben építik a sertésfiaztatót és 50 férőhelyes süldőszállást. A község vezetői ugyanis most az építkezést legalább úgy szorgalmazzák, mint annak idején a vetést. Sok biztató jel utal még az említetteken túl is arra, hogy Mesterszálláson a község ve­zetői törekszenek munkájuk további javítására, közvetlen tanácsaikkal, javaslataikkal segítik a szövetkezeteket. Azt is bátran mondhatjuk, hogy az adódó feladatok közül he­lyesen, okosan választják ki a legfontosabbakat, amelyek­nek megvalósítása újabb eredményeknek nyit utat. B, E. Borszak rendelések megyénk nagyüzemeiben Kormányzatunk feladatául tűzte ki az egészségügyi dol­gozók számára a nagyüzemek szakellátásának megjavítását. A Megyei Bőr-Nemibeteg- gondozó Intézet a helyi adott­ságok figyelembevételével sa­ját erejével igyekszik megol­dani a feladatokat és már most több üzemi bőrszakren­delést létesített. A martfűi Tisza Cipőgyár­ban, megyénk legnagyobb könnyűipari üzemében már május 15-e óta működik a megyei gondozóintézet bőr­szakrendelése. Megindulását az üzem dolgozói és vezető­sége nagy örömmel fogadták és mindent megtesznek, hogy zavartalan működését előse­gítsék. Működése gazdasági szempontból is előnyös, mert jelentősen csökken a kifizetett útiköltség és elma­rad a Szolnokra való utazga­tás révén előálló termelés- kiesés; A törökszentmiklósi járási gondozóintézet június 1-én kezdte meg bőrszakrendelé­sét a Mezőgazdasági Gép­gyárban, Jászberényben a vá­rosi gondozóintézet előre­láthatóan június 15-ével hozza létre üzemi rendelését az Aprítógépgyárban. Lehet­séges,^ hogy később a Fém­nyomóban is meg fogjuk te­remteni az üzemi borszak- rendelés létesítésének felté­teleit. A túrkevei gondozóintézet a termelőszövetkezetek dol­gozóinak a munkahelyen va­ló _ ellátását tűzte ki célul, ezért hetenként egy alkalom­mal a külterületen létesített üzemi rendelőkben tartanak bőrszakrendelést. Megyénkben, de ez egyéb­ként világszerte így van, a foglalkozási betegségek túl­nyomó része bőrbetegség. — Ezért ezekre a rendelésekre igen nagy feladatok várnak a foglalkozási betegségek megelőzése terén. A gondo­zóintézet orvosainak felada­ta nemcsak a betegek ellá­tása lesz, hanem igyekezni fognak a munkafolyamatok alapos megismerése révén a foglalkozási betegségek szá­mát is jelentősen csökken­teni, --------- Dr. L. B.

Next

/
Thumbnails
Contents