Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

1959. június 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A HAJDÚK ESKÜJE A bolgár nép törté­nelmének egyik szomo­rú, de hősi korszakát dolgozz^ fel a HAJ­DÚK ESKÜJE című film. Azoknak állít em­lékei, akik a török el­nyomás éveiben elhagy­ták otthonukat, család­jukat, hogy a hegyek közé húzódva csapja­nak le a megszállókra és küzdjenek ellenük akár életük árán is. A film hőse Sztrahil a partizánok elődeinek, a vitéz hajdúknak fiatal vajdája, ö az, akit a szerelem, a békés élet utáni vágy esküje meg­szegésére csábit és csak hosszas önvád, barátai­nak és ellenségeinek megvetése, lelki gyötre­lem után tér vissza a hajdúkhoz, hogy most már végleg, kegyelmet nem isme­rő szabadságharcossá váljék. A film hű keresztmetszetét adja a török iga alatt síny­lődő Bulgáriának. Közel érez­zük magunkhoz szenvedései­ket, hiszen a magyar törté­nelem egyik legszomorúbb korszaka is a török megszál­láshoz fűződik. A film alkotói — Orlin Va- sziljev — főrgatókönyvíró, P. B. Vasziljev rendező és Gyi- mo Kölarov operatőr — nagy szeretettel rajzolták meg a hős hajdúk alakját és mély emberséggel ábrázolják Sztra­hil lelki válságát. Az ő vivó­Abádszalóki Petőfi mozi június 4—5. dása, magáratalálása a film legszebb része. A hajduvezér alakját a ná­lunk is ismert fiatal bolgár művész Aposztol Karamityev kelti életre. A „Legenda a szerelem"-rSl szép, ifjú Fer- hádja után új oldaláról ismer­jük meg. Sztyefan Pejcsev Goran, az öreg hajdú szerepében meg- rendítően állítja elénk a so­kat próbált, de megtörhetet­len harcost. Ivanát, Sztrahil szerelmesét Ginka Sztancse- va játssza bájosan, kedvesen. Dicséret illeti Alekszander Bajcsev zeneszerzőt népi mo­tívumokban bővelkedő muzsi­kájáért. Egy szovjet biológus munkatervei Min dolgoznak a szovjet tudósok? A kérdéssel ezúttal A. Trosminhoz, a biológiai tudományok doktorához, a Szovjet Tudományos Akadé­mia sejttani intézetének igaz­gatójához fordultunk. Ez az intézet Leningrad legfiata­labb tudományos intézményei közé tartozik; — Közismert tény, hogy az általános biológiai törvény­szerűségeket csak úgy ismer­hetjük meg, ha tanulmá­nyozzak az élő sejtekben le­zajló folyamatokat. Intéze­tünk fiziológiai laboratóriu­mában pl. kimutatjuk a sej­tek reakcióit külső — elek­tromos, hő- vagy vegyi — in­gerek hatására. Kísérleteink alapján megállapítottuk, hogy minden inger megváltoztatja a sejt protoplazmájának fe- hérj e-szerkezetét. A következő években mun­katársaink tanulmányozzák a sejtek legfontosabb biolqgiai jelenségeit, mint pl. az in­gerületet, az áteresztőképes­séget, a bioelektromos áramot és megállapítják, milyen sze­repet játszanak a sejtek a szervezetnek a külső környe­zethez való alkalmazkodásá­ban. Idén két újabb laboratóriu­munk kezdi meg munkáját. Ezek érdekes kérdéseket ta­nulmányoznak: a rákos sej­tek keletkezését és fejlődé­sét, valamint azt, hogy mi­lyen hatást gyakorolnak a sejtekre a sugárenergiák, stb. Strontium 90 — a fogak ellensége Angliában a fogorvosok évi konferenciáján bejelentették, hogy vizsgálatokat hajtanak végre annak megállapítására, hogy a hidrogénbomba kísér­letekből származó rádióaktív Megkétszereződött a Tisza Cipőgyár baleseti segslyszervének taglétszáma Alig néhány héttel ezelőtt alakult meg a Tisza Cipő­II „zöldségfronfrót” jelentjük Bővülő választék — Rövidebb kereskedelmi út — A. burgonya még mindig hiánycikk — Még március végén írtunk arról: „Megoldódott több kéz problémája” című cikkünk­ben, hogy idén az első jelek szerint jobb lesz Szolnok zöldségellátása, mint tavaly volt. Az azóta eltelt időben ebből eddig még nem sokat tapasztaltunk. Sőt, ha lehet így mondani, a tavaszi vá­lasztékhiány talán még job­ban meglátszott a piacon, mint más esztendőkben. Igaz, ebben közrejátszott a késői fagy is, amelyik kicsit késlel­tette a zöldség- és főzelék­félék termelését és szállítá­sát. A kiadós májusi esők és persze a kedvező időjárás azonban ezt a kiesést pótolta. Érthető tehát a háziasszo­nyok bosszúsága, amikor még május végén is majdnem primőr áron juthatnak zöld­séghez a piacon. Burgonyát pedig még így is alig kap­nak. Mi az oka, hogy az Ígére­tek ellenére is panaszokkal ta­lálkozhatunk? — kérdeztük a szolnoki földművesszövetke­zet áruforgalmi osztályán. — Burgonyából nem tud­juk kielégíteni az igényeket — válaszolta Géléi Péter áru­forgalmi előadó. S ennek oka, hogy az elmúlt őszön tárolt 20 vagon burgonyát — és az ehhez más vidékről ér­kezett 20 vagont is — már régen felvette a város. Im­portáltunk külföldről is bizo­nyos mennyiséget, azonban ez sem volt elég. De ide tar­tozik az is, hogy az elmúlt évben sok közület nem vásá­rolta meg a téli szükségletét, bár erre idejében felszólítot­tuk. Az elkövetkező napokban azonban már enyhülés vár­ható ezen a területen. Ár­ban kétféle burgonyát ho­zunk forgalomba 4.60, illetve 7.80 forintért. Mellesleg megjegyezve ez az ár nem éppen alacsony, s bizony joggal emel szót bár­ki ellene. Jogosan kérdezik a vásárlók azt is, mi lesz a zöldborsóval és a többi tava­szi főzelékfélékkel? — Zöldborsót szükség sze­rinti mennyiségben tudunk piacra vinni. Naponta most- már általában 45—50 mázsa borsó érkezik a városba. Az ára szombaton boltokban 5.60 a piacon 5 forint volt. S a vasárnapi kiadós eső után várható, hogy bekapcsolódik a szállításba Tiszajenő és Ho­mok után Szandaszöllős, va­lamint Rákóczifalva is. Ez kedvező hatással lesz az árak alakulására. Annál is inkább, mert a zöldfélék ke­reskedelmi útja az idén már rövidebb. A tavaly még disz­ponáló szerv, a MÉK most nem rendelkezik az áruval. Az a termelőtől közvetlenül elosztó telepeinkre, onnan a boltokba és piacra megy. — A zöldborsóhoz hasonló a helyzet a többi főzelékfé­léknél is. Napról-napra töb­bet tudunk belőle adni s re­méljük, a mainál olcsóbb áron. Karalábéból például már 3 ezer csomóval, korai káposztából 4 mázsával és kelkáposztából is hasonló mennyiséggel jelentkeztünk szombaton a piacon. P iradi- csomból még nem tudtunk jelentősebb mennyiséget szál­lítani, de reméljük, a napok­ban már abból is bővül a választék. Mi a helyzet a gyümölcsel- látás területén? — Mivel az alma már csak mutatóban található a pia­con, nagyon előreugrott a cseresznye kereslete. Ebben hiány nincs is. A májusi ko­rai cseresznyéből és a zabo- lai fajtából az igénynek meg­felelően tudunk biztosítani, az időszaknak megfelelő áron. S mint arról értesültünk, egy hét múlva már kapható lesz strandjainkon és zöld­ségboltjainkban a Nagykö­rűben termelt híres germes- dorfi cseresznye is. gyárban a baleseti segély- Szerv. Tagjai 28 napon túl gyógyuló, bármilyen eredetű baleset bekövetkezése után 400 forinttól 25 ezer forintig terjedő segélyt kapnak az Állami Biztosítótól. A segély­szerv taglétszáma rövidesen 999-re emelkedett. -Ekko-r a kiszisták vették kezükbe a további felvilágosító munkát. H. Nagy Mihály üzemi KISZ-titkár, Bencsik Elek gumigyári alapszervi vezető­ségi tag. Marton Mária alap­szervi titkár és sokan mások 'sorrajárták nemcsak, a kisze- seket, dé^az idősebb munká­sokat is. Szavaik nyomán ha­mar belátták dolgozótársaik: havi négy forintért érdemes gondoskodnunk saját maguk­ról. Többen — így Gilán Pál szállítómunkás is — maguk jelentkeztek a segélyszerv tagjául. A ki-szesek munkája nyomán ma már a Tisza Ci­pőgyár kétezer munkása kö­tött balesetbiztosítást. — A közelmúltban bebizonyoso­dott: érdemes résztvenniök. Halász Mária konyhai dolgo­zó öt hétre betegállományba került, sérülés miatt. Addig egyszer fizetett biztosítási díjat — az Állami Biztosí­tótól 400 forintos segélyben részesült. A tavaszi nap veres suga­rai áttörnek a fák lombjai között. Bearanyozza a kis szöszke, barna buksikat. A fák lombjai közt mcdárcsi- csergés haitik. Olyan szép ez a tiszta napsütéses égbolt, a különböző árnyalatú lombok, a madcrák csicsergése... A béke mosolyog velük a tájra. Ám ha sokáig nézgelő- dünk, éhen maradunk. Már előttünk púposodik a sok krumpli, szalonna, oldalcs, sonka és kolbász. A melegben bizony már folyik is a zsír­juk. Parányi kis szorgos ke­zek megtisztítják a krump­lit. Ügyesen összevágják, ta­lán még különben, mint sok felsős. Mi addig a fiúkkal felállítjuk c szolgafát, rásze­reljük a nagy bográcsot. Meg­indul a tűzrevaló gyűjtés. Nem nehéz. Itt a Tisza és a gát közötti területen van bő­ven. Fellángol a tűz. Serceg a mélyén. Csillognak a szemek a lelkesedéstől, s nem utolsó­sorban a füsttől is. Nem kis dolog ám először életükben közös erővel ebédet főzni kinn a szabadban. Mindenki­nek van munkájc. Ök ma­guk hangoztatják a jelszót: ..Aki nem dolgozik, ne egyék." — De én hoztam krumplit, meg kolbászt is — próbál vé­dekezni egy fiú. DCirándnHunk — Az nem számít! — kiált­ja a másik — lustáknak nem főzünk. Gyere, törd c gallyat. Amíg nincs kész az ebéd, játék sincs. Hiszen akkor nem tudunk vigyázni a papri­kásra. Meg különben is sok dolgunk van. Nem akarunk szégyenben maradni a többi osztályok előtt. Mert hirte­len megindul egy keraván. Minden osztály főztjét meg kell kóstolni. Persze, vannak ügyes, kevésbé ügyes, s mond­hatnánk ügyetlen szakácsok is, akik lekozmásítják a sok finom paprilcást. Meg kell ál­lapítani, hogy a miénk olyan finom, gusztusos, hogy párját kell keresni. Még nincs dél, de már ott ven mindenki kezében a tá­nyér és a nagy darab kenyér. Várakoznak a bogrács körül. Érdekes. Most senki sem to­lakszik. Nem igyekszik első lenni, mint általában a sora- kozásoknál. Áhítatos csend­ben várják, hogy megkapják munkájuk gyümölcsét. Ha­marosan megtelnek a tányé­rok, no meg a kis pocakok is. Van. aki két nagy tányér­ral is fogyaszt. Remek az ét­vágy. Ebéd után vidám dalolás­sal útnak indulunk. Meg nézzük a tsz szőlőjét, a Ti­szát és a környékén lévő szép fákat, bokrokat. A tisztáson hatalmas körben folyik a za­katolás. Szabó tanár bácsi még növeli a hangulatot az­zal, hogy mandolinnal kíséri a játékunkat. Az úttörők számháborúznak. Vidám dal, kacagás mindenfelé. Hamarosan megéhezünk. Tüzek lobbannak itt is, ott is. Nyársalunk. Milyen finom a csurgatott zsíros, hagymás kenyér és a pirosra sült sza­lonna. ' Evés után közösen szóra­koztatjuk egymást. Ének, mu­zsika hangja száll a fák kö­zött. Szavalatok, tréfás mu­tatványok követik egymást. Száz és száz gyermek kacag szívből önfeledten. S e képei nézve érzem, béke kell ah­hoz, hogy gyermekeink ilyen szépen, vidáman, gondtalanul tudjanak ünnepelni. Békében tudnak virágozni a bokrok, a fák. A mádarak éneke is csak békében kelt derűt a szívekben. Békében tudja így közelhozni egymáshoz gyer­mekeinket az iskolapad. Jó érzéssel indultunk haza a kirándulásról. Azt hiszem, ez a derűs, élményekkel gaz­dag nap sokáig emlékezetes lesz mindenki számára. ÖTVÖS BÉLÁNÉ T iszakürt. szennyeződés milyen károkat .okoz az emberi fogakban. D. W. Holgate százados fogsebész, egy angol tengeré­szeti orvostudományi főiskola vezetője széleskörű kísérlete­ket végzett strontium 90-nel fertőzött nyulakon. Elmon­dotta, hogy a strontium 90 hatására a nyulak fogai nem nőnek ki rendesen, később fekélyek keletkeznek a fog­ínyen. Villanyos „szívszabályzó“ A Daily Herald című angol munkáspárti lap beszámol an­gol tudósoknak egy találmá­nyáról, amelynek segítségével sizívgyengeségben szenvedők normális életmódot folytat­hatnak. A gyufa nagyságú elektro­mos „szívszabályo-zót” műtéti úton a mellkasban helyezik el. A készülék a normális pulzus ütemének megfele­lően apró elektromos sokko­kat ad a betegnek s ezek a szívet éveken keresztül sza­bályos működésben tartják. A cikk hozzáfűzi, hogy a betegnek háromnaponként újra kell töltenie a szívsza­bályozó készüléket, éspedig olymódon, hogy a bőrön ke­resztül ható töltőberendezést szorít mellkasához. Az új találmány felfedező­je kijelentette, hogy a be­rendezés tökéletesítéséhez még további kísérletek szük­ségesek, amelyeket jelenleg kutyákon végeznek. Figyel­meztet arra is. hogy a ké­szülék csak egyes típusú szív­megbetegedéseknél alkalmaz­ható és még „sok hibáját kell kiküszöbölni”, • Szálkámra rakéíakisérleíek számára A California! Richmondhan új szélkamrát próbáltak ki, amely óránként hétezer mér- földes szelet fejleszt olyan hőmérsékleten, • amely kb. fe­le a nap felületén uralkodó hőmérsékletnek. A kísérleti sízélkamrában rakétamodelle- ket próbálnak ki, amelyek­nek igen magas hőmérsékle­tet kell kibirniok. A California! egyetem ku­tatóállomásán felszerelt új berendezés lényegében egy gázzal telt hordószerű kam­ra. A kamra gáztartalmát elektromos úton rendkívül magas hőfokra hevítik, úgy hogy a gáz molekuláinak nagy része olyan részecskék­ké hasad le, amilyeneket rendkívüli magasságokban találhatunk. Ennek az eszköz­nek a segítségével a kutatók adatokat igyekeznek szerezni a felső atmoszféra igen forró rétegeiről, valamint arról, hogy ezek a rétegek milyen hatással vannak óriási sebes­séggel áthaladó tárgyakra. A nemzetközt együttműködés példája Moszkvában Albert Sebin amerikai tudós a napokban beszámolt szovjet kollégáinak az élő vakcinával történő gyermekbénulás elleni oltás sál végzett kutatómunkájáról Sebin professzor gyermekbé­nulás elleni „élő” vakciná­iét már több országban — a Szovjetunióban is — jól isme­rik. Mihail Csumakov és Anatolij Szamorogyincer szovjet tudósok elmondták, hogy a Gebin-féle vírus- törzsekből készített élő vak­cihákkal több mint három­millió embert immunizáltak a Szovjetunióban. Az amerikai tudós a talál­kozó után a következőket mondotta: — Joggal elmondhatjuk, hogy a Szovjetunió nagyban hozzájárult ahhoz a kutató­munkához, amely jelenleg a világ számos országában fo- Lyik. A szovjet orvosok kimu­tatták, hogy az élő vakcina ártalmatlan és védettséget nyújt. Ezt az esztendőt az élő vaktinakutatás nemzetközi évének nevezhetjük; Vízierőmű a Glecser (övében A Montblanc északnyugati lejtőjén, Franciaországban megkezdték egy vízierőmű építését, amelyet a Mer-de- Glace gleccser olvadásvize táplál; A gleccser évente körülbe­lül 160 millió köbméter vizet szolgáltat. Ezt a vízmennyi­séget a jövőben 1430 méter magasságban épített víztáro­lóban felfogják. Innen a víz 2,2 kilométer hosszú alagúton jut el az erőműhöz, amely a fötld alatt épül, hogy ne bont­sa meg a hegyvidéki táj szép­ségét és ne riassza vissza a turistákat Törpe bű várba jó 300 méter mélység­ben Az olaszországi Como ta­von próbálják ki Nicola Gri­en ti új tengeralattjáró mo­delljét. A kis hajó hossza 1,80 méter, szélessége mindössze 50 centiméter, Miután a kis hajótestre megfelelő súlyokat — a kívánt mélységnek meg­felelően szabályozható hen­gereket — erősítettek,, a tör­pe tengeralattjáró megkezdte merülését. Egy óra múlva elérte a 300 méter mélységet, amelyet a jelenleg forgalom­ban lévő tengeralattjáró típu­sok közül még egynek sem Sikerült elérnie. Párolgás ellen — J védőháríya Közép-Ausztrália forró és aszályost vidékein, ahol igen nagy a párolgás, új módszert kezdtek alkalmazni a nedves- ségveszteség elleni harcban; A víztárolók vizeibe külön­leges vegyianyagot kevernek, amely vékony védőhártya­ként eloszlik a víz felületén. Ez a hártya átengedi az oxi­gént és a napsugarakat, nem árt a halaiknak és a vízima­daraknak, viszont. negyedére csökkenti a párolgást. A kí­sérletek . bebizonyították, hogy az új módszer alkalma­zásával minden hektárnyi vízfelületre számítva évi i 11 millió liter vizet lehet meg­takarítani. „Alkalmazkodó" világítótestek Németországban hamarosan elkészül az első ,,alkalmazr kodó” világítótest. Tulajdon­képpen elektronikus áram­megszakítóról van szó, amely automatikusan szabályozza annak a helyiségnek világítá­sát, amelybe beszerelték. Ha kint sötétedik, a berendezés automatikuson működni kezd, nappali fényben pedig önmű­ködően kikapcsol; Jeni óit a hazAcx? lyüjkük PAPÍR HUllADfKOT á adjuk át a MÉH-nek HETEK máru3 20-1ÓI június 3<Mg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents