Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-07 / 132. szám
4 T 1959. június 7. 1701 NOK MBC.Vn NÉPLAP 3 Hasznos célok érdekében / / EGY ÉV LEFORGÁSA alatt mondhatni, megkétszereződött a túrkevei Búzakalász Tsz nagysága. A tavaly kerekben számolva még 4 ezer holdas szövetkezet az idén 8 ezer 500 holdon gazdálkodik. A tagok létszáma is meghaladja a hétszázat. A területi növekedéssel azonban korántsem tartott lépést az állatállomány számbeli növekedése. A felfejlesz- tes után közvetlenül 100 kát. holdra 5.4 szarvasmarha jutott. így az a helyzet adódott elő, hogy a tavaly is meglévő mennyiség — bár az állomány minőségét megőrizték — kevésnek bizonyult. Mindennek a megváltoztatásához azonban nehezen kezdtek hozzá. Csak ez év elején —, amikor a tsz aJapszervezetének tagjai ala- ooi>m> megvitatták a lehető- ée-fiet — kezdődött nagyobb lendületű munka ennek megváltoztatására. A szövetkeze* évi terve alapot adott »hheA hisz otlt sokminden •nee volt jelölve csak végre kellett hajtani. Mondhatni, hogy az egész főleg a baromfitenyésztés- wi kezdődött, többezer darab ■mibe felnevelése szerepelt •a éves tervben. A tagság ezt »okait* Nim minden előzmény nélkül. 1955—56-ban ugyanis már tenyésztettek kacsát ebben a szövetkezet- n**n. De hogyan? Az akkori vezetők kevés gondot fordítottak rá, s nem teremtették meg a nevelés feltételeit. — Nagy, százas istállóban tartották a vfzigényes, eléggé kényes természetű állatokat. Nyilván, hogy lekopaszodtak, elsílényultak, hasznukat alig vették. 1956 őszén ezér. fennhangon mondták ki. hogy nem keli többé baromfi. A felsőbb pártszervek határozataiból, Iránymutatásaiból azonban sok biztatást, serkentést kapott a tsz vezetősége, pán-szarvezete. — Hosszas, parázs viták után végülis nekiláttak. Korán hozatták el a csibéket, és melléjük a legszorgalmasabb, leggondosabb lányokat, asz- szonyokat válogatták ki. — Munkaegységüket a munka minőségétől függően állapították meg. S az eddigi eredmények alapján a baromfi gondozók átlag keresete a legmagasabbak közé tartozik, Mindegy, A párttagság szányflvánvaló felsőbbrendűsége a kapitalizmussal szemben tehát még akkor is kitűnik, ha az összehasonlítás alapjául azokat az adatokat vesszük figyelembe, amelyek a kapitalista gazdaság fejlődésének legkedvezőbb történelmi időszakából valók. A burzsoá közgazdászok jövendöléseit — arról, hogy a szocialista országok ipari fejlődésének üteme ipari érettségük és a termelés abszolút mennyisége növekedésének arányiban csökkenni fog — t tények figyelmen kívül hagyása jellemzi. Ezek a jövendölések abból az alapelvből indulnak ki, hogy bármely ország termelésének lehetséges abszolút növekedése olyan állandó mennyiség, amelyet a legjobb esetben is csak elérni lehet, de túlszárnyalni nem. Ennek az állításnak azonban semmiféle alapja o' ncs. Eltekintve a természetes TŐfórrások bőségétől, az ipari termelés lehetséges abszolút növekedési arányát “gyik vagy másik országban a következő három fő tényező határozza meg: a termelő kapacitás kibővítése újabb vállalatok üzembehelyezésé- ve1: a meglévő termelő kapacitás kihasználási foka; és a technikai haladás. A kapitalizmusban e tényezők hatását számos, a termelő erők társadalmi jellege és a termékek elsajátításának ma- gánkapitaíista jellege közötti antagonista ellentmondásból fakadó körülmény korlátozza. Éppen ezzel és semmiképpen sem a termelés magas színmólt azzal, ami ebből következett: egyesek ágálnak ellene. Tehát az 1956 utáni ellenállás új megnyilvánulási formát öltött. Azonban ez már jóval kisebb, köny- nyebben leszerelhető, mint a* előbbi volt. Mivel? Azzal, hogy most már a kezdeti 4 ezer helyett 37 ezer csibe ka- pirgál a szövetkezet portáján. Azaz, kevesebb, mert az első 8 ezret még az idény elején darabonként 7 forintos tiszta jövedelemmel exportálták. HAT ITT AZ ÉRV, itt a védőpajzs azok számára, akik minden ellenállással bátran szembeszálltak, nemcsak szavakban — tettekben is, akik bizvást sarkukra álltak, s a határozat után szinte várakozási időt sem hagytak saját maguknak sem. De most már többen vannak. Többen, mert például azok a láryok, asszonyok, akik év elején jóllehet csak a munkaegység megemelésének lehetőségét látták, ma már igazi hívei a jövedelem ilyen úton való növelésének. Nemcsak erejüket, szaktudásukat, hanem szívüket is hozzáadják a munkához. így egészek ők. A tél utóján, amikor hű» vös idők jártak, s nem folyt a melegviz, amivel a csirkékre fűtöttek, éjnek idején verték fel az elnököt, hogy intézkedjen. A csatának azonban még nincs vége. Az idén harmincezres gépesített csibenevelőt építenek ezer férőhelyes, törzsnek való ólat. Lehet, hogy ennek során már nem kél annyi bizalmatlan mosoly a hitetlenkedők arcán. Lehet más, időjárás, anyag, vagy ki tudja milyen probléma. De erős a hitem, hogy rajtuk semmi nem fog ki, mert a legerősebbel megküzdőitek. Eddig szinte csak a baromfiakról esett szó. Pedighát ezek a jószágok egyik felét jelentik. Ott van még a szarvasmarha, sertés és juhállomány. Ez utóbbiakkal ugyan nincs Baj, a legjobban a Búzakalász áll a város szövetkezetei közül. Erről nem Is sok szó esik. Nem „érnek rá” dicsekedni, hisz ama kettővel sok a baj. vonalával magyarázható a gazdasági fejlődés lassú üteme a kapitalista országokban. A szocializmusban azonban ismeretlen a termelés és a fogyasztás közötti antagonisz- tikus ellentét, a gazdasági válság, a munkanélküliség, a parazita fogyasztás és a kapitalista gazdaság egyéb rákfenéje. A termelőerők társadalmi tulajdona és a szocialista gazdaság objektív törvényei lehetővé teszik a társadalom anyagi erőforrásainak és munkájának ésszerű fel- használását. A szocialista állam tervszerűen bővíti a termelő kapacitásokat, megszervezi azoknak minél intenzívebb kihasználását és különböző eszközökkel a termelés minden ágában előmozdítja a technikai haladást. A kapitalista kizsákmányolás megszüntetése egyben koHátl°n teret nytt a dolgozók alkotóképességének kibontakozáséra. Mindezek folytán a szocialista gazdaságban a termelés abszolút növekedése nem vonja maga után a fejlődés ütemének csökkenését. A Szovjetunió viszonylag régen túlhaladta már az „ipari indulás” szakaszát. Ismeretes, hogy jelenleg a Szovjetunió ipari termelésének volumene nagyobb mint Anglia, a Német SZK és Franciaország ipari termelésének volumene együttvéve Ennek ellenére, a Szovjetunió ipari termelésének fejlődési üteme néhányszor felülmúlja bármelyik kapitalista országét. . Kétségtc’«- 'ehát, hogy a a szocialista országok gyorsA PARTSZERVEZET, s a gazdaság határozott közös törekvése, hogy 1961 után jövedelmük legalább 60 százalékát az állatállomány biztosítsa. Mit jelent ez aprópénzre váltva, a mára konkrétizálva? Azt, hogy a tehenek mellé is főleg a gondoskezű embereket osztják be. Hogy kik lesznek -azok, azt a pártvezetőség külön is elbírálja, Ez év áprilisától május végéig a fejési átlag 7.8-ról 9.2 literre emelkedett. Ezt főleg a legeltetés segítette elő. De ha már ezt elértük — mondják — ne mondjunk le róla egykönnyen. Ez megint nemcsak a szavakon múlik, hanem azon, hogy már most tudják, hogy a mérce lejjebb ne essen. S már nő, bokrosodik a 65 kát. hold csalamádé, készül a sok siló, hogy könnyebb legyen az átállás. Azon a taggyűlésen, ahol az állattenyésztés helyzetét önálló napirendként vitatta a Búzakalász közel 100 kommunistája, ugyan nem bocsátkoztak részletkérdésekbe. Nem vitatták a esala- mádéval, silónakvalóval bevetett holdak számát. Ez már a szakvezetés gondja. De megjelölték azokat a legfontosabb feladatokat, ami mindennek alapja. A számszerű növelést, a minőség óvását, takarmány és férőhely biztosítását stb. Most már viszont a gazdasági feladatokat szervezik, bonyolítják. Magtárpadlásosra alakítanak egy százas istállót, hogy kéznél legyen a takarmány. Sertéseket, marhákat vesznek 200—200-at, hogy többet hizlalhassanak. És ki tudná felsorolni mindazt, amit elgondolásaik érdekében naponta tesznek. ELISMERÉSRE MÉLTŐ sikerek, biztató tervek. S bár még az eddigieknél is több gonddal — bajjal kell a Búzakalász párt- és gazdaságvezetőségének megküzdeni. — nem fáradnak hiátfe. Sikereik láttán egyre inkább velük tart a szövetkezet tagsága. Velük azok is, akik nem is olyan rég sok kétség, aggályoskodás közepette írták alá a belépési nyilatkozatot. Hasznos célok érdekében egyesítik erejüket. Borsi Eszter ütemű gazdasági fejlődésének oka nem a termelés alacsony színvonalában, hanem a szocialista gazdasági rendszer vitathatatlan felsőbbrendűségében rejlik. A szocialista országok és a kapitalista országok közti gazdasági versengésben olyan szakasz következett be, amelyben a szocialista országok felsőbbrendűsége nemcsak a fejlődés ütemében, hanem a termeié; abszolu - nyálban is kezd megnyilvánulni. Köztudomású, hogy a Szovjetunió ilyen tekintetben még a második világháború előtt túlszárnyalta az összes kapitalista országokat, az USA kivételével. Jelenleg egyre több szovjet iparág megközelíti, vagy már túl is haladta az USA különböző iparágai termelésének abszolút volumenét. A Szovjetunió számos termék, köztük a mangánérc, nikkel, króm, azbeszt, cukorrépa, cukor, búza, rozs, árpa, len, burgonya stb. egy főre eső termelésében már túlhaladja az USA-t. A Szovjetunió az elkövetkező években utóléri az USA-t az egy főre eső vasérc-, szén-, cement-, acél-, nyersvas-, gyapjúkelme-, hús- és tejtermelés tekintetében is. Nincs már messzi az idő. amikor a Szovjetunió teljesíti alapvető gazdasági feladatát, s túlszárnyalja az összes kapitalista országokat, elsősorban pedig az Amerikai Egvesült Államokat az egy főre eső termelés tekintetében. A többi szocialista ország is jelentős sikereket ér el az abszoiut és az egy főre eső az ELUZEM CÍM mecuriesjert — Eredmények, tervek, problémák az olajbányászoknál — Kevesen tudják, hogy hazánkban az olajkutatás 1937- ben kezdődött a Dunántúl déli részén, Nagykanizsa környékén, ahol a MAORT kezdte meg a fúrásokat. Az Alföldön 1942-ben a németek kezdtek olaj után kutatni Tótkomlós és Berek- böszörmény mellett. Tótkomlóson egy időre azonban abbamaradt a kutatás, mert az erős gázkitörések következtében elsüllyedtek a berendezések. 1945-ben létrejött a MASZOVOL (Magyar—Szovjet Olaj Vállalat) és ekkor már komolyabban kezdtek foglalkozni az Alföld kincseinek feltárásával. Eredményes volt a kutatás Mező- keresztes, Körösszegapáti, Bihamagybajom térségében, ahol olajat és gázt találtak. Később kezdték el a kutatást Szolnok, Szandaszöllős, Tcrtel és Nagykőrös térségében. Ezeken a helyeken is találtak olajat, éghető gázt és szénsav-gázt. 1954-ben a szovjet elvtársak kellő támogatás megadásával kiváltak a magyar olajkutatásból és azóta a Kőolajipari Tröszt irányítása alatt az Alföldi Kőolajfúrási Üzem kezében van az alföldi kutatás. Az eddigi munka nyomán komoly eredmények jelentkeztek Tótkomlós, Pusztaföldvár, Battonya, Tatárülés. Kisújszállás, Hajdúszoboszló, Szolnok és Nagykőrös környékén. Különösen j komoly gázmezőket sikerült feltárni Tótkomlós, Pusztaföldvár, Tatárülés, Kisújszállás és Hajdúszoboszló térségében. A Szolnok szandai réten jelenleg folynak a kutatások és eddig két kútban találtunk éghető gázt. Reméljük, rövidesen sikerül annyi gázt feltárni, hogy Szolnok város üzemeinek és lakásainak biztosítani tudjuk a gázfűtést. Az 1958-as év döntő fordulatot jelentett az alföldi olajkutatás életében. Az üzem vezetői felmérték a lehetőségeket, bízva a dolgozók munkaszeretetében, támaszkodva a párt- és szakszervezet tagjaira és vezetőire, elhatározták, hogy veszteséges üzemből nyereséges üzemet hoznak létre. A szakszervezet ennek érdekében beindította a szocialista munkaversenyt, a pártszervezet mozgósította a kommunistákat és az eredmény meglepő volt. Az 1958. évi fúrási ínétertervünket 139 6 százalékra, rétegvizsgálati tervünket 168 százalékra teljesítettük, a befejezett kutak teljesítése 142.8 százalék volt. Az egész évben végzett becsületes munkáért megkaptuk az erkölcsi és anyagi megbecsülést. A harmadik negyedév eredményeiért elnyertük a Tröszt és a Tröszt Szakszervezeti Bizottságának a vándorzászlaját, majd a II. félév kiváló eredményeiért élüzemek lettünk. A nyereségrészesedés-osztásnál dolgozóink 26 napi illetménynek megfelelő részesedést kaptak. Az elmúlt év eredményei alapján már felsőbb vezetőink is más szemmel nézték üzemünket, hisz egy év alatt hatalmas eredmények születtek, amivel a dunántúli testvérüzem termelési mutatóit megközelítettük és elértük. 1959-re már nagyobb feladatokat kaptunk. Például a fúrási métertervünket az 1958. évi 50900 méterrel szemben 76 ezer méterben szabták meg. Vezetőink és dolgozóink nem ijedtek meg a nagyobb feledatoktól sem A pártszervezet a Központi Vezetőség március 6-i határozatának megfelelően arra vette az irányt, hogy üzemünknél is beinduljon a kongresszusi munkaverseny. Ennek érdekében a szak- szervezet is mozgósította akden dolgozónk előtt, hisz mindannyian tudjuk, hogy ezzel csak eredményeinket növeljük. Hiányosságok vannak a gyakran előforduló személyi balesetek terén. — Ezek nagyrésze hanyagságból, nemtörődömségbő) adódik. A jövőben minden vezetőnknek legkomolyabb feladatát kell. hogy képezze a személyi balesetek megelőzése Reméljük, nagyobb mun’"’- fegyelemmel és körült« több munkává) ezen a t«_ is érünk el eredményeket. Üzemünk jelenleg már rendelkezik több modern, szovjet gyártmányú berendezéssel, azonban még vannak olyan berendezéseink, amelyeknek lecserélése már időszerű. Az elavult régi berendezésekkel sokkal nehezebb a munka, gyakoribbal: a műszaki balesetek, kisebbek az eredmények. Felsőbb vezetőinktől ígéretet kaptunk új berendezésekre, s reméljük, hogy ezek beállítása termelési eredményeinket fokozza és így a pártkongresz- szusi felajánlásunkat nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni is tudjuk. Dolgozóink szfwel-lélekke) munkálkodnak azon, hogy a népgazdaságnak több olajat és gázt adhassunk. Mégis vannak olyan problémák, melyek bizonyos mértékben csökkentik a munkakedvet. Nagyon sok olyan kútunk van, melyben nagymennyiségű kiválóan éghető gáz van, azonban ezek termeltetésére eddig komolyabb intézkedés nem történt. Sokkal jobb kedvvel menne a munka, ha látnák a dolgozók, hogy munkájuk eredménye az Alföld dolgozóinak tűzhelyéiben, az üzemek kazánjaiban segítené elő az élet- színvonal emelését. A másik probléma a lakáskérdés. — Munkásaink nagyrésze 10— 12 éve követi az üzemet, ami azt jelenti, hogy évek óta külön élnek családjaiktól, vándorolnak az egyik fúrási pontról a másikra. Most, amikor Szolnok lett az alföldi olajkutatás központja, jogosan merül fel az a kérdés: szeretnénk Szolnokon letelepedni. — Az üzemünk már felépített egy 24 lakásos bérházat és befejezés előtt áll egy 16 lakásos bérház építése Szolnokon. De ez csak egy csepp a tengerbe Több kérés érkezett dolgozóinktól, hogy a szövetkezet-' lakásépítés keretén belül szeretnénk kislakást építeni Erre azonban a Szolnoki Városi Tanács eddig még lehetőséget nem adott és nem is sok remény van arra, hogy mi is részesüljünk ebben a kedvezményben. Mi, alföldi olajbányászok, örömmel vesszük tudomásul, hogy Szolnok megye üzemei komoly eredményeket érnek el a kongresszusi munkaversenyben és szeretnénk eredményeinkkel mi is hozzájárulni a megye sikereihez. Kérjük megyénk vezetőit, hogy munkánkhoz adjanak az eddiginél nagyobb segítséget, segítsenek problé máink megoldásában, meri ezáltal mi is több olajat és gázt tudunk adni a népgazdaságnak, segítve ezzel dolgozó népünk életszínvonalé nak emelését. Vass Gyula k éphők napjának előkészületről termelés növelésében. A népi' Kína az acéltermelés szem-| pontjából már 1952-ben aj 18. helyen állott a világön.; 1957-ben a 9. helyre került | jelenleg pedig utólérte Bel-| giumot és Olaszországot. Kí.f na rövidesen világviszonylat | ban a hetedik acéltermelő or I szág lesz, a következő két-há | rom ötéves terv folyamán pe | dig utóléri és túlszárnyalja^ Anglia ipari termelésének i színvonalát. Egyes európai népi demok I ratikus országok több termék I egy főre eső termelése tekin-1 tétében már túl is szárnya’ I ták a fejlett kapitalista or f s2ágokat. Csehszlovákia pél | dául az egy főre eső acélter | melés tekintetében maga mö § göt hagyta Franciaországo'l és megközelíti Angliát. A| lábbeli és gyapjúkelme ter f melésben Csehszlovákia túl-§ szárnyalta az USA-t, Fran i ciaországot, Nyugat-Németor-f szágot és sok más kapitalista fe országot Mindezek aggodalomrap késztetik a burzsoá közgazdád' szokat. Most már nem minta lehetőségről beszélnek arról I hogy a szocialista országok | utólérik és elhagyják a kapi-i talista országokat, hanem ar-| ról vitáznak, hogy ez miko-§j fog bekövetkezni. A szocialista tábor orszá I gai, élen a Szovjetunióval, a» békés gazdasági építés szol I gálatáiba állítják népeik al-li kötő erejét, kiszélesítik é i tökéletesítik sokoldalú test § véri együttműködésüket s ígyja évről évre történelmi jelen-É tőségű győzelmeket aratnak* a kapitalista orszá gokkal foly jj látott gazdasági versenyben.® i tíváit. A jó politikai nevelő ■ munka eredményeképpen i született meg a kongresszusi ■ felajánlás. Az üzem dolgozói i vállalták, hogy 76 ezer méter helyett 80 ezer métert ’ fúrnak le, a 76 ezer méterre dokumentált költségkereten ’ belül. Fúró-brigádjaink egy- másután tettek felajánláso- ‘"á kát a „szocialista munkául brigád” cím elnyerése érdelekében. Egyszóval a műszaki H vezetés mellett a párt és I szakszervezet is mindent meg- Itett azért, hogy az elmúlt I évi eredményeinket túlszárnyaljuk. Az 1959. év I. negyedévéiben 21.736 métert fúrtunk • le, ami az éves méterter- Hvünk 29 százaléka. Ezzel az ||eredménnyel sikerült ismét 1 elnyerni a Tröszt és a Tröszt p Szakszervezeti Bizottságának II vándorzászlaját. Ezt a zász- §!ót június 5-én ünnepélyes ikeretek között adták át fel- llsőbb vezetőink dolgozóinkénak. Munkásaink a vándor- ftzászló elnyerését májusi reif kord eredménnyel ünnepeiig ték. Májusban 9992 métert Ä fúrtunk le 9 fúróberendezés- isel, melyhez hasonló ered- Émény még nem volt az al- |jföldi olajkutatás életében, g Tervünk az, hogy ez év I. ’ .'félévében olyan eredményeiket érjünk el, hogy továbbra fis megtarthassuk az élüzem “címet és a vándorzászlót. | Eredményeink mellett prob- I lámák is vannak, melyek leli küzdése feladatként áll min: IIIIIIIIIII1IIIIIIMIIIIIII ......IIIIMIIIIIIIIIIIIIIMIII g Ez évben is június máso- Idik vasárnapján, 14-én rendezik meg az építők napját «Szolnokon, a vidámkert mel- iletti ligetben. | A rendezőbizottság most állítja össze az ünnepi műsort. |az előkészületekről annyit Imegtudtunk, hogy égés? nap | változatos kul túrelőadások, | sportrendezvények szórakoz- I tátják az építőmunkásokat lés a vendégeket. Az üzemek | színjátszóin kívül a Szigli- »geti Színház Ismert művé szei is fellépnek a műsorban Az ünnep délutánját kö csögtörés, rúdmászás és mál tréfás játék teszi színesebbé s este pedig meggyújtják s hagyományos tábortüzet. Az építők napján emlékeznek meg az állami építőipar tízéves fennállásáról is. Az Építőipari Dolgozók Szak- szervezetéhez tartozó vállalatok megvendégelik dolgozóikat, s a munkában kiválóknak az ünnepség színhelyén adják át a jutalmat.
