Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-06 / 131. szám

1959. június 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A pedagógusok ideológiai tovább­képzésének vizsgái után A pedagógusok államilag szervezett ideológiai tovább­képzésének 1958—59. évadja is a múlt héten fejeződő*! be. A 3000 megyei nevelő kózü; több mint 1100 kapcsolódott be októberben az önkéntes továbbképzésibe. A jelentke­zettek száma ugyan ennél lé­nyegesen több volt, de a szel mélyi és a tárgyi feltételek hiánya miatt több tanfolya­mot nem lehetett indítani. A jelentkezettek nagy száma ar­ra utal — amit egyébként a foglalkozások is megerősítet­tek —, hogy nevelőink jóré­sze el akarja sajátítani a marxizmus—leninizmus tudo­mányát. Ma már egyre több azoknak a pedagógusoknak a száma, akik tudatára ébred­tek: csak úgy tudnak a szo­cialista építés igényeinek megfelelően, a munkásosz­tály, a párt ideológiája és po­litikája szellemében nevelni, ha maguk is megismerik és vallják ezt a világnézetet. Soha ilyen szervezetten, rendszeresen, tartalmasán nem folyt még a pedagógu­sok világnézeti átformálására irányuló továbbképzési mun­ka, mint ebben az évben. A Központi Pedagógus Tovább­képző Intézet marxista—leni­nista tanszéke jól használ­ható füzeteiből tanulták óvó­nőink, tani tóink, tanáraink a marxista filozófiát, politikai gazdaságtant, tudományos szocializmust. A kezdőknek előkészítő tanfolyamokon nyílt lehetőségük arra, hogy a marxizmus elsajátításához szükséges alapfogalmakkal, alapvető elvi kérdésekkel megismerkedhessenek. Az egész év folyamán igen nagy segítséget kaptunk a megyei pártbizottságtól és a járási, városi pártbizottságok­tól. Sokminden mellett abban is segítettek, hogy készséggel vállalták azoknak a pedagó­gusoknak az ideológiai to­vábbképzését, akiket az álla­mi oktatásba bevonni nem tudtunk. A konferenciákat a váro­sokban és a járási székhelye­ken tartották. így lehetőséget teremtettek, hogy a hallga­tók minél kisebb fáradsággal érjék el a foglalkozások he­lyeit. A „Magyar munkás- mozgalom története” és „Fi­lozófiatörténet” hallgatói így is Szolnokra voltak kényte­lenek jönni az egész megyé­ből, mivel ilyen tanfolyamot a kis létszám miatt csak Szol­nokon indítottunk. Mind a hallgatóknak, mind a veze­tőknek dicséretére válik, hogy a konferenciákon a ne­hézségek ellenére mindig pon­tosan megjelentek. Hiányzás alig történt, de az is igazol­ható okokból. Némelyeknek bizony igen korán (3—4 óra­kor) kellett felkelniök, hogy időre megjelenhessenek a foglalkozásokon. De nemcsak a megjelenésben voltak pél- damutatóak a bevont neve­lők, hanem az egyes foglal­kozásokra való felkészülés­ben is. Alaposan áttanulmá­nyozták a tananyagot tartal­mazó füzeteket, sőt igen so­kan forgatták az ajánlott iro­dalmat is. A hallgatók jártasságukról, tudásukról a konferenciákon, majd a vizsgán számoltak be. Igen nehéz a jól szereplő elv­társak közül néhányat ki­emelni, olyant, aki a jók kö­zött is a legjobb volt. Mégis idekívánkozik a propagandis­ták közül: dr. Nagy János szolnoki tanár, Tóth Tibor szolnoki, Kislaki Gyűl árié ti- szaföldvári, Telek Nándor karcagi, Lázár Barnabás tö­rökszentmiklósi igazgató, Nyi­las István jászberényi tanár; a hallgatók közül: Ugrin Mag­dolna kőtelki, Jakab Anna szolnoki óvónő, Bárány i György szolnoki tanár, Kar­dos Júlia kunszentmártoni tanár, Branyiczky Imre ti- szaigari igazgatóhelyettes. Korom Zoltánná szolnoki ta­nár, Zsemberi Ilona jászapáti tanítónő, dr. Szalay András­áé cserkeszöllői tanítónő. A múlt héten megtartott vizsgákon pártbizottságok tit­kárai, munkatársai, a taná­csok VB-vezetői elnököltek. ,.A vizsgákon felmutatott tu­dás alapján össze sem lehet hasonlítani a jelenlegi to­vábbképzést a néhány év előttivel’’ — mondták dicsé- rően a vizsgaelnökök. Nevelőink a tanultakat már ebben az évben is igye­keznek hasznosítani, amint erről a tanulmányi felügye­lők is meggyőződtek. Az ideo­lógiai továbbképzés igazi eredményeit azonban csak a következő tanévek során mérhetjük le. A jövő tanévi továbbkép­zésre a jelentkezés napjaink­ban már meg is kezdődött. — Igazgatóink egyik legfon­tosabb feladata most az ideo­lógiai továbbképzésre való je­lentkezés lebonyolítása. Ennek felelősségteljes végre­hajtását a megyei és a járási művelődésügyi szervek foko­zott figyelemmel kísérik. A nevelők államilag szer­vezett ideológiai továbbkép­zésében 1958 őszén megkez­dett új, hatékony út helyes­nek bizonyult és párosul a bekapcsolódott nevelők igé­nyével. Biztosan lehet remél­ni, hogy ezen az úton halad­va. nevelőink marxista vi­lágnézetű emberekké válnak, olyan emberekké, akik képe­sek a tantervben is rögzített nemes feladat megvalósítá­sára; a tanulók dialektikus- materialista világnézetét megalapozó egységes alapmű­veltség nyújtására. Képesek egész oktató-nevelő munká­jukkal a tanulókban céltuda­tos« fejleszteni a kommunis­ta ember erkölcsi tulajdon­ságait, jellemvonásait, maga­tartását. Korányi Tibor megyei továbbképz. tanúim, felügyelő Másodvetéssel még több takarmányt A felszabadulást követő években mind népszerűbb iett dolgozó parasztságunk körében a másodvetés. Szór­ványosan már a háború előtt alkalmazták — széleskörű hasznosítására azonban csak az utóbbi években; a fejlő­dés. átalakulás éveiben ke­rült sor. Megyénk közös gazdaságai okosan élnek a másodvetés nyújtotta lehető­ségekkel. Szolnok, Szabadság Tsz ősszel 84 holdon vetettek takarmánykeveréket, zabos­bükkönyt. A gondos műve­lés meghozta eredményét: 37 ezer 500 forint értékű ta­karmányra tettek szert a szövetkezetiek. A szolnoki Szabadság Tsz-ben kialakí­tották a zöld futószalagot. A jószágot nem legeltetik, ha­nem az istállókba hordják elébe a takarmányt. így ma­gasabb tejho^amot érnek el. A frissen kaszált területen azonnal megjelennek a gép­állomás erőgépei; szántanak, vetnek. A 84 holdas terüle­tet silókukorica, rövid te­nyészidejű kukorica, szudáni fű és csalamádé termeszté­sével hasznosítják. Ily mó­don erről a földről további 28 ezer 680 forint értékű ta­karmányt nyernek. Turbeve, Vörös Csillag Tsz Az országoshírű gazdaság­ban Somosi Árpád főagronó- mussal beszélgettünk a má­sodvetésről. A közel 10 ezer holdas nagyüzemben arány­lag csekély területen — 67 holdon — végzik. Többre nincs szükség; az ezerötszáz holdas, permetező öntözéssel gondozott lucerna és vörös- here-vetés a silókukoricával együtt igen jól fedezi a szükségleteket. — Ügyelünk arra, hogy a takarmánykeverék betakarí­tását követően ki ne szárad­jon a főid, — mondotta So­mosi elvtárs. — Ezért 20 hol­das szakaszokba kaszálás után azonnal szánttatunk, majd késedelem nélkül négy­zetbe vetjük silókukorica céljára az Övári 5-ös hibrid­vetőmagot. Holdanként 150 mázsás tervezetük ebből; a fővetésű silókukoricától ter­mészetesen még többet: 250 mázsát várunk. Mezőiúr, Bercsényi Tsz A szövetkezeti város leg­jobb állattenyésztőjeként em­legetik a Bercsényi Tsz-t. Gazdái az ősz folyamán 64 hold őszi takarmánykeveré­ket és 55 hold zabosbük­könyt vetettek; ami 5600, il­letőleg 4400 mázsa értékes takarmányt jelent kaszálás után. Ezek helyét — termé­szetesen szakaszosan — csa­lamádé, szudáni fű és siló- kukorica foglalja el; az utób­bitól 100 mázsás átlagter­mést remélnek. A Bercsényi Tsz takar­mánymérlege kedvezően ala­kult; némi hiány jelenleg csupán korpából mutatko­zik. A terméskilátások azon­ban annyira kedvezőek, hogy a hiányt kukoricából — akár etetéssel, akár eladással — könnyűszerrel pótolják majd a szövetkezetiek. Ahol jól sikerült a négyzetes vetés A négyzetes kukoricave­tés szélesebb körben való el­terjesztése megyénkben csak a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásával vált lehetővé. Az új vetési módszerben gépállomásaink traktoristái még nem rendelkeznek ele­gendő tapasztalattal. Jórészt ez az oka annak, hogy a négyzetes vetés nem minde­nütt sikerült. A Tó?regi Gépállomás hét­tagú votőbrigádjának igye­kezetét és lelkiismeretes munkáját dicséri az a tény, hogy mind a 360 hold veté­Agócs Rudolf naplójából Sokmindenre megtanított az élet, most mégis tanulok. Lassan már kezdem elfelej­teni, hogy tavaly ilyenkor még egyénileg gazdálkodtam. Igaz, nem érek rá, hogy so­kat gondolkodjam ezen. Rég volt. Néhány hónappal eze­lőtt még engem is agitálni kellett. Nehezen váltam el az egyéni gazdálkodástól, de ez jobb lesz. Erről ismét meg­győződtem, amikor nemrég a Kunságban jártam, Egy KISZ szervezet: 90 ezer tégla Egy hónapja a Szolnok megyei Téglagyári Egyesü­lés karcagi telepének dolgo­zói termelési értekezletre gyűltek össze. A kongresszu­si munkaversenyről tanács­koztak, s a termelőszövetke­zetek megszilárdításáról. Ja­vában folyt a gyűlés, mikor Kónya Gyula KISZ-titkár kért szót. — A tagság nevében válla­lom. hogy 90 ezer darab nyerstéglát készítünk a ter­melőszövetkezetek építkezé­seinek meggyorsítására. Nagy elismerést váltott ki a bejelentés és nagyot nőt­tek a fiatalok az idősebb szakmunkások szemében. — Nem csekély mennyiség 90 ezer tégla terven felül. De ehhez hozzátehetjük: társa­dalmi munkában készítik ezt a hatalmas mennyiséget a fiatalok. Kapnak ugyan ér­te valamennyi pénzt, de azt nem teszi egyetlen kiszista sem zsebre. A jobb közössé­gi élet kialakítása érdeké­ben egy közös kirándulásra fordítják. Ahogy mondják a fiatalok: Egert szeretnék megnézni. Ez az’ elhatározás alapos megfontolás után született. A városi KISZ bizottság ugyanis azzal bizta meg a KISZ szervezetet, hogy segít­se a Dimitrov Tsz-ben az építkezést. Ök mérlegelték: mi lenne jobb, ha egy tsz- ben segítenének, vagy ha nagymennyiségű téglát gyár­tanának terven felül a tsz- ek részére. Az utóbbi mellett döntöttek. így született meg a vállalás. A gyártási folyamat eddig még nem engedte meg, hogv megkezdjék a fiatalok a vál­lalás . teljesítését, Ez azon­ban nem késik sokáig, mert ha a körülmények engedik, már most vasárnap megkez­dik a terven felüli nyerstég­la-gyártást. Néhány vasár­nap bennmaradnak a fiata­lok az üzemben és már tel­jesítették is a vállalást. Mi­lyen szép példája tettük a termelőszövetkezetek meg­erősítésének! A téglagyári fiatalok az eddigiek során is bebizonyí­tották, hogy amit monda­nak, amit vállalnak az nem marad puszta ígéret. Az idén már parkosították a tégla­gyár környékét, építettek röplabdapályát, épületeket meszeltek, a bejáratot hoz­ták rendbe és nem egy KISZ- tagnak 25—30 társadalmi munkaórája van. A KISZ-tit- kár példát mutat, mert ö már 50 órát dolgozott társa­dalmi munkában. Vincze Jú­liának és Ilonának 25—25, Váradi Máriának, Rózsun- berg Rózsinak szintén ennyi társadalmi munkaórája van. Ezzel már kiérdemelték a 'oronzf okozató takarékossá­gi jelvényt, ami 25 társadal­mi munkaóra után jár a KISZ-tagoknak. Az a tervük, hogy mindnyájan elérjék az 50 órát, ami az ezüst jel­vényre teszi érdemessé őket. Nálunk még nem olyan a határ, mint ott. Kétezerhat- száz hold földünk többezer parcellából áll. Itt a búza, ott a szőlő, amott kukorica, paradicsom és így tovább. Egyetlen 28 holdas táblát tudtunk összehozni magyne- hezen. Cukorrépával vetettük be. Az idén még így — jö­vőre már másképpen dolgoz­hatunk. Tavasszal kezdtük a közös gazdálkodást, nem vártunk őszig. Jászszentandrás, a mi köz­ségünk híres kertészeiről. És szorgalmasak a gazdák. Az nem újság, hogy volt olyan ember, aki 3—4 hold szer­ződéses kerti növényt ter­mesztett: uborkát, dinnyét, paradicsomot, zöldbabot. A talaj neki való. Csak az volt a baj eddig, hogy nem ön­tözhettünk. A mi határun­kat szereti a gyümölcs és a szőlő is. Ezek az adottságok szab­ják meg szövetkezetünk gaz­dálkodásának irányát. Első­sorban kertészkedünk. Sze­rencsés helyzetben vagyunk, mert sok a hozzáértő szak­ember. Tavasszal megkötöttük a szerződést 215 hold uborkára, paradicsomra, paprikára, — zöldbabra és 40 holdon dinnyét termelünk. Nagyon várom az őszt — ez lesz a Félévszázad hatalmas idő, különösen napjainkban, ami­kor sűrített történéseiben minden év megsokszorozza önmagát. Végigdolgozni öt­ven ilyen évet, felnevelni há­rom generációt töretlen jó­kedvvel és becsületes peda­gógus szívvel, keveseknek adatott meg. Gyöngy Mihály bácsi nagy- iváni tanító ilyen ember. A tizenkétgyermekes apa leg­kisebb fiát a zene szeretete vitté a pedagógus pályára. Azt, amit ő érzett a zene iránt, át akarta plántálni minél több egyszerű paraszt­gyermek leikébe. De a fel­nőttekébe is. Az ötven évből huszonhatot töltött Karcagon, tagja volt a kamarazene tár­saságnak, ezüstkalászos tan­folyamokat szervezett és az­tán visszakerült Nagyiyánra. választóvíz. Sikerűi, biztos sikerüL őszre 50 holdon nagyüze­mi szőlőt telepítünk. Ez a 80 hold most nem alkalmas nagyüzemi művelésre. Elég elhanyagolt a terület, nem tudunk minőségi árut produ­kálni ebből a 80 holdból. Nagy a felelősség. Hatszáz ember jövőjéről van szó, eny- nyien vagyunk. De én bí­zom. Tudom, hogy jobb lesz. Jobb lesz, könnyebb és gond talanabb az élet. Nagyon sokat kell még erről beszél­nem, de megéri. örülök nagyon. Társaim nem az órát nézik, hanem a munkált. Csáki Sándort, Szántó Lajost meg kellene dicsérni. Munkacsapatuk ki­váló. Sajnos, vannak azért olyanok, akik minden áron 8 órát akarnak dolgozni. — Még nem értik, hogy a szö­vetkezetben is csak az bol­dogul, aki szívvel-lélekksl dolgozik. Majd télen ráérünk pihenni. Végre ezen is túlvagyunk Kijelöltük a központot és megkezdtük a közös istállók, dohánypajták építését. Az ál­lam segít. Mi meg előre aka­runk haladni. Negyvennyolc férőhelyes szarvasmarha-is­tállót, 50 férőhelyes ló-istál- lót, 10 vagonos kukoricagó- réf, s dohánypajtát építünk — Ezt olvashatnám Agócs Rudolfnak, a jászszentand- rási Petőfi Tsz elnökének naplójából, — ha naplót ír­na. V. K. A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR felvételre keres esztergályos, általános lakatos szakmunkásokat, valamint mezőgazdasági géptervező mérnököt és Ipari gyakorlattal és ké­pesítéssel rendelkező, utó- kalkuiacióban és könyvelés­ben jártas számviteli vezetőt, akik legalább I éves szak­mai gyakorlattal rendelkez­nek. 1959—60. tanévre érettségizett fiatalokat Iskoláz be ipari tanulónak — esztergályos, villanyszerelő és szerszámlakatos szakmában. Jelentkezés a vállalat munka­ügyi osztályán, sük valóban négyzetesen kelt. A sortól való eltérés plusz­mínusz 6 cm-en belül van, így keresztben, hosszában művelhető. — A Dózsa Ter­melőszövetkezet meg lehet elégedve munkájukkal. Különös megbeszélés előz­te meg a vetés megkezdését. A gépállomás vezetősége a siker érdekében azt java­solta a Dózsa Tsz vezetősé­gének, hogy a szokástól el­térően ne a tsz, hanem a gép­állomás adja a vetőgépkeze­lőt is. Munkadíját csak ak­kor fizesse ki a szövetkezet, ha a kukorica valóban négy­zetesen is kel. Ez a megállapodás nem mindennapi jelenség. A Tó­szegi Gépállomás vezetősége — ismerve emberei képessé­gét és akaratát — nyugodtan merte vállalni ezt a kocká­zatot. A 360 hold négyzetes kukorica bizonyítja: a vető­brigád rászolgált a biza­lomra. A megfelelő gyakorlat hiá­nya itt is ugyancsak próbára tétté a traktoristák ráter­mettségét. Bakos Balázs bri­gádvezető és Szabó József körzeti szérelő a vetés köz­ben állandóan ellenőrizték a munkát, igazgatták, állítgat- ták a csörlőket és valóságos földmérő munkát végeztek a tábláik kikarózásánál. De meg­érte a fáradságot. Amellett, hogy jó munkát végeztek, közben alaposan kitanulták a négyzetes vetés mesterfogásait is, amit most már nem mint előírást, ha­nem mint tapasztalatot, mint a siker kulcsát őriznek, — — így foglalta össze Szabó József szerelő: — Pontosan ki kell derék­szögei ni és a kezdővégeken legalább tíz méterenként ki- karózni a táblát; nem sza­bad túlságosan meghúzni a csőri ód rótokat, legfeljebb csak 25 kg erővel; a bütyök­fogó tengely közepét úgy kell beállítani, hogy 32 cm-rel előbb legyen, mint a vető- csoroszlyák hátsó része. Csak így lesz eredményes a munka. A négyzetes vetés — bár valamivel költségesebb, mint a soros, de megéri a költsé­get és fáradságot, hiszen az­zal, hogy egyszeri kapálás, illetve egyelés után mindvé­gig géppel művelhető, bőven behozza a vetéskor jelent­kező többletkiadást. Balázs vetőbrigádja dicsé­retet érdemel. Méltán kap­ják a sikeres négyzetes ve­tésért járó külön jutalmat. Patkós Mihály 00000000000-000-0000oo Közlemény Közöljük az összes vállalat­tal, közintézménnyel, szak- szervezeti bizottsággal és a dolgozókkal, hogy a június hóra érvényes HITELAKCIÓS UTALVÁ­NYOKAT július hóra meghosszabbítani nem fogjuk, mivel mennyisé­gileg és minőségileg is meg­felelő szenet tárol az egész megye területén. Kérjük te­hát, hogy az utalványokat ebben a hónapban okvetlen váltsák be. lÜZÉP VAJLLALAT ötven év az iskolában — A tanítványok? Sokai voltak. Már nagymamák i vannak közöttük. • És föl i keresnek néha. Büszke va gyök rájuk, mindenkire, ak becsületesen dolgozik az élet ben. Különösen büszke va gyök egy kedves karcagi ta nítványomra, Czinege La jósra. Így beszél az öreg tanító aki most ötven év után sen fáradt, akinek tervei vannal és aki a nagyiváni paraszt kórus alapítója, szervezője tanítója, lelke. Hogy munkáji mellett méhész szakkört ala pított, hogy terve a nagyiván öregeknek kosárfonást tani tani, hogy rajzkiállítást ké szít elő, azt szinte természe tesnek veszik azok, akik is merik. Igazgatója nem győzi dí t csérni Miska bácsit és tréfá­s san hozzáteszi: s — Csak öregnek ne merje ~ senki nevezni, mert akkor ■i megsértődik. Joggal. — Aki ‘ ilyen szorgalmasan dolgozik, örökifjú, nem fog rajta az ' öregség. Nagyon szereti a fiatalo­kat az öreg tanító. Állan- i, dóan hangoztatja: a fiatal i pedagógusok ne csak az is- t kólában legyenek tanítók,- keressék a kapcsolatot az emberekkel, szeressék és tá­ti nítsák őket mindig és min­- denütt. 1 Gyöngy Mihályt nagyon- szeretik munkatársai, tanít­- ványai, a szü'ők. Most a pe- . dagógusnap előtt szeretettel, tisztelettel hajtják meg fe­jüket az örökifjú Miska bá­csi előtt.- _ N. J., Tiszafüred, —7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents