Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

X. évfolyam, 130. szám.

Ara 50 fillér

1959. június 5., péntek

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt

Három edzett ember * *

ÁreltiéyL &Lett

*

I

Fordulat

a qazdaq városban

I

Hruscsov és Malinovszkij elvtárs

Budapestre érkezett

Megkezdődött Szolnokon a hidrológiai értekezlet

A Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Agrártudományi Egyesület kétnapos öntözési ankétja kezdődött tegnap a megyei tanács nagytermében. Az országos jellegű találkozón — sok neves szakember élén — megjelent Erdei Ferenc elvtárs, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára; dr. Soós Gäben elvtársi, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatóságának vezetője; Horváth Imre elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának, titkára, Csótó István elvtárs, a megyei tanács VB elnökhelyettese, a’ Hazafias Népfront megyei elnöke, Bozjiik Tibor elvtársi, a Rizstermelő Állami Gazdaságok igazgatója és Vasadi János elvtárs, a VÍZIG igazgatója.

N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének albániai útjában hazatérőben — az MSZMP vezetőinek meghívására — csütörtökön délben rövid látogatásra Magyarországra érkezett.

Vele együtt jött Magyar- országra R. J. Malinovszkij, 1

a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter.

Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, Komócsin

Zoltán, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Sik Endre külügyminiszter és Révész Géza vezér- ezredes, honvédelmi miniszter.

Részt vett a fogadáson Edip Cuci, az Albán Népköz- társaság magyarországi nagykövete, V. V. Asztafjev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, az albán és a szovjet nagykövetség több munkatársa. (MTI.)

A tancskozás háromszázöt- venmél több résztvevőjét dr. Papp Ferenc elvtárs, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke üdvözölte, majd Csótó István elvtárs köszöntötte a megjelenteket.

Erdei Ferenc elvtárs akadémikus tartotta a bevezető előadást.

— Mezőgazdaságunk belterjes fejlesztése elismert és mindenki által helyeselt iránya termelési politikánknak,

A részletes tájékoztatóból kitűnt, hogy az öntözéses gazdálkodással kétszeres termést érhetünk eL Erre vonatkozóan az Agrártudományi Egyetem üzemtani tanszékének vizsgálati adatai adnak támpontot. Az öntözésre fordított költségek 100 forintjára a ri zs- here - ve tésfor góba n 73 forint, az öntözött kertészet esetében pedig 135 forint hozamtöbblet jut. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy az öntözéses gazdálkodás kifizető és jövedelmező.

Erdei elvtárs ezt követően hazánk öntözési gazdálkodásának rövid történetét ismertette:

— Két évtized távlatában az öntözéses terület növekedése nagyarányú. 1939-ben 22 ezer holdnál nem volt több összes öntözött területünk; ez 1950- ben már 58 ezer kát. holdra, 1958-ban pedig már 125 ezer holdra emelkedett.

— Az öntözéses kulfturák közül első helyen a rizstermesztés áll, — folytatta az előadó. — Míg 1950-ben 25 ezer 700 holdon folytattunk rizstermelést, 1957-ben már 67 ^ezer holdon. Kimagasló jelentőségű az öntözés a zöldségkertészetben is. 1957- ben az öntözött területnek országosan 5,5 százaléka volt „egyéb öntözés”, aminek túlnyomó része zöldségkertészet.

Erdei Ferenc elvtárs akadémikus a rét-, legelő, szántóföldi öntözés fejlődéséve' is foglalkozott.

— Öntözéses termesztésünk fejlesztése nyilvánvalóan azon fordul meg, hogy milyen gazdasági célt akarunk elérni; tehát az öntözés vitán felül hatékony eszközét milyen termelési cél szolgálatába állítjuk. E tekintetben azonban nem egészen tisztázottak még a nézetek és történetileg is különböző irányzatok követték egymást.

— A hidrológusok abból indultak ki, hogy az öntözés általában jó; tehát a víz odavezetéséről kel gondos— mondotta. — Abban sincs vita, hogy a termelés belterjes fejlesztésének célja: több termék előállítása; közelebbről: egy területegységre számítva minél nagyobb hozam elérése. Nyilvánvaló, hogy a hozam növelése több ráfordítást Is kíván; ezt jelenti tulajdonképpen a belterjesség fokozása. A belterjesség eszközei és lehetőségei között kiemelkedő szerep jut az öntözésnek.

kodni és a mezőgazdaság feladata, hogy öntözzön.

Ilyen módon a távlati vízgazdálkodási terv több mint egymillió kát. hold öntözésével számol.

Nem szorul sok magyarázatra, hogy ez a számvetés nem kellően megalapozott, mert az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének csak egyik tényezőjével számol. Az öntöző technikusok viszont az öntözéses termelés technikai feltételeiből indulnak ki. Kutatják a különböző öntözési módokat s ezen az alapon ítélik meg öntözéses gazdálkodásunk fejlesztésének lehetőségeit. Az öntöző agro- technikusok sokkal borúlátóbbak, mint a hidrológusok. Az üzemszervezők az üzemi feltételeket (trágyaszükséglet, üzemi berendezések, állatsűrűség, munkaerőellátottság, stb.) vizsgálják; s miután ezek az üzemi feltételek általában hiányosan vannak a kellő szinten, megteremtésük nem könnyű feladat — ugyancsak pesszimisták az öntözéses termelés fejlesztési lehetőségeit illetően . j,

Hol van tehát a kérdés nyitjaP

— folytatta Erdei elvtárs.

— Megítélésem szerint közgazdaságilag nem eléggé vizsgálták még meg az öntözés kérdését; holott innen közelítve lehet leginkább megtalálni a fejlesztés emeltyűjét. Azt, hogy hol, mit és miként öntözzünk, azt gazdasági mérlegelés dönti el; és a technika és üzemszervezési megoldások arra valók, hogy a gazdaságilag helyes megoldást megvalósítsuk.

Ezek után felhívta Erdei Ferenc elvtárs a figyelmet arra, hogy vitathatatlanul fejleszteni kell az öntözést, mert több rizst, zöldséget és húst akarunk termelni. Különösen kiemelte a rizs, a zöldség és a takarmány öntözésének fontosságát Erdei elvtárs vitaindító előadása után üzemszervezési kérdésekről szóltak, Az

Országos Tervhivatal részéről megjelent dr. Nagy Vilmos elvtárs összefoglaló áttekintést nyújtott az öntözés és az öntözőüzemek jelenlegi helyzetéről. Elmond- dotta, hogy hazánkban

jelenleg 200 ezer hold öntözésre be• rendezett terület van

Ebből ténylegesen csak 123 ezer kát. hold üzemel. A tsz-ek birtokában az összterület 22,4 százaléka van. Az összterületből 47 százalékon rizstermesztés folyik. Ez nagyon magas arány, mert üzemszervezési szempontból legjobb a 20—25 százalékos.

Tőzsér János elvtárs az öntöző nagyüzemek trágyaellátottságának helyzetét ismertette. 450 üzem adatait gyűjtötték össze; melyekből megállapították, hogy rendkívül kevés az öntözőtelepeknél a talajerő visszapótlás. Az öntözéses gazdálkodással foglalkozó gazdaságokban rendkívül alacsony az állatsűrűség. Különösen vonatkozik ez a rizstermelő gazdaságokra. Feladatként határozta meg, hogy növelni kell az állatsűrűséget, be kell vezetni a zöldtrágyázást, növelni kell a takarmánytermő területet, javítani kell az állatállomány sűrűségét.

Kádár Béla elvtárs a munkaerő-ellátottságról tartott előadást. Tényekkel bizonyította, hogy a rizstermelő gazdaságokban egyes időszakokban olyan magas a munkacsúcs, hogy nem elegendő a munkáslétszám.

— Javasolta: olyan öntözéses gazdálkodást vezessenek be, mellyel elkerülhetik, illetve csökkenthetik s munkacsúcsokat.

Bozsik Tibor elvtárs. a Rizstermelő Állami Gazdaságok igazgatója az állóeszközök fontosságáról tartott előadást. Ma még az öntözésre berendezett gazdaságokban kevesebb az állóeszközök összértéke, mint a szárazföld; gazdálkodást folytatókban. Ezt az arányt — ha eredményesen akarunk dolgozni — meg kell fordítanunk.

Az Agrártudományi Egyetem üzemszervezési tanszéke részéről megjelent Tóth Mihály elvtáns az öntözőüzemek létesítésének feltételeiről szólott. Javasolta, hogy a területek öntözésre való berendezése előtt készítsenek agronó miai tanulmánytervet; a későbbi munkák során pedig ragaszkodjanak ahhoz szigorúan.

(Az előadásokat tartalmas vita követte, mely lapunk zártakor még tort.)

A minisztertanács ülése

A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az élelmezésügyi miniszter beszámolt a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről az élelmiszeriparban, A kormány megvitatta a beszámolót és intézkedéseket hozott a társadalmi tulajdon fokozott védelmének biztosítására, majd folyóügyeket tárgyalt. (MTI).

Á Nehézipari Minisztérium kollégiumának határozata

A Nehézipari Minisztérium kollégiuma a legutóbi ülésén foglalkozott a szénbányászat tervteljesítésvel. Az eredmények értékelésénél megállapították, hogy az első negyedévben 200 000, április hónapban pedig mintegy 80 ezer tonna szenet termeltek terven felül a hazai szénbányák, Főként a nagyobb fűattiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiimiiiiiiMiMiiiiiiiiiiiiiiii

Ismét elnyerték a vándorzászlót

Ma délután az Alföldi Kő- olajkutató Vállalat dolgozói ünnepi termelési értekezletet tartanak a helyőrségi tiszti klubban. Előbb a május havi termelési eredményekkel és a júniusi programmal ismerkednek meg; majd a Kőolajipari Tröszt szakszervezeti bizottságának küldöttei átadják a vándorzászlót, melyet az Alföldi Kőolajkutató Vállalat dolgozói az első negyedévi munkaverseny eredményeivel érdemeltek ki.

Nem első eset ez a Kőolajkutató Vállalatnál. A múlt év harmadik negyedében nyerték el először országos viszonylatban ezt a magas kitüntetést. A mai nap folyamán immár másodszor büszkélkedhetnek vele. A vetélkedésben élenjárók a vándorzászlóval járó készpénzjutalmakat is átveszik.

Az élenjárók között ott találjuk a fúróbrigádokat, a

szállítás, az üzem dolgozóit, akik becsületes munkájuk eredményeként a mai napon méltóan ünnepük a magas kitüntetés átvételét. A második negyedév első két hónapjának eredményei azt mutatják, hogy ha a szocialista vetélkedésben a harmadik hónapban helytállnak — nem adják ki kezükből a vándor zászlót.

tőértékű fekete szénből és a jobb minőségű barna szénből bányásztak többet, mint 1958 hasonló időszakában. A tervezethez viszonyítva csökkent a gyengébb minőségű barna szén és a lignit kitermelése. A frontfejtéseknél az előrehaladás 7,1 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly az azonos időszakban. Csökkent a bányafa- és a robbanóanyag felhasználása, mig az áramfogyasztás 11 százalékkal növekedett, ami jórészt a dorogi bányák nagyobb- mérvű víztelenítési munkáinak tulajdonítható. Az év első öt hónapjában a tavalyinál lényegesen többet költöttek bányabiztosítási munkákra. Bár a tervezettnél kevesebb munkát tudtak befejezni, mégis csaknem négyszer akkora összeget fordítottak bányabiztosítási berendezésekre, mint 1958 hasonló időszakában. (MTI).

Választékosabb a műsor, emelkedett a művészi színvonal

— A tavaszi seregszemlék eredményeiről —

A Népművelési Intézet Műsorpolitikai Osztálya a tavaszi seregszemlék alapján megállapította, hogy az utóbbi háromnegyed évben sokat fejlődött az öntevékeny színjátszó mozgalom. Választéoooooooooooooooooooooexi^^

Kétszázkilencven középiskolás fiatal táborozik

Országszerte hagyományai vannak már a középiskolások nyári táborozásának. — Tavaly a hansági lecsapolás- nál az országból többszáz "iatal töltött munkával néhány hetet. Megyénk közép- skolás fiataljait százharminc dszista képviselte a Han- ágban.

Idén a tanév befejezése itán ismét többen mennek áborokba megyénk középiskolás fiataljai közül. A fiúk közül nyolcvanan Bodrogke- resztúron töltenek két hetet a belvizes területek rendezésénél. A Hanságba két hétre 50 fiatal indul folytatni a tavaly kezdett munkát, a lá- pos területek lecsapolását, Hazánk híres bortermő vidékére, a Tokajhegyaljára is utaznak százharmincán a fiúk közül. Itt a szőlő-területek felújításában segédkeznek majd. A Balatonboglári Állami Gazdaságba 30 leány utazik megyénkből: gyümölcs-szedésnél és válogatásnál dolgoznak majd két hétig.

A tervek szerint az első csoportok a Hanságba és Tokajba július 26-án indulnak. A leánytábor és a bodrog- keresztúri fiú tábor tagjai pedig augusztus 9-én ülnek vonatra, hogy szünidejükből két hetet munkával töltsenek.

kosabb a műsor, emelkedett a művészi színvonal és előtérbe került az önképzés. Hajdú megyében például az előadott darabok mindegyike napjaink drámairodalmának terméséből került ki. Győr megyében a klasszikusokból is merftettek. Pest megyében pedig csak magyar írók műveivel szerepeltek. A falusi együttesek nem szakadtak el közönségüktől és általában a parasztság életét ábrázoló műveket tolmácsolták, sokhelyütt odaillő, ízes dialektusban.

A következő hetekben, hónapokban már nem lesz gond a mintegy 50.000 taggal működő 4000—5000 színjátszó csoport ellátása jó darabokkal. A Népművelési Intézet és a Gondolat Könyvkiadó gondozásában az év végéig számos három-, illetve egy- felvonásos mű jelenik meg.

Befejeződött a szocialista országok olajvezetéképítő szakembereinek tanácskozása

Varsóban befejeződött a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország olajvezetéképítő szakembereinek értekezlete. A varsói tanácskozáson megvitatták a Szovjetunióból kiinduló olajvezeték építésének közös kérdéseit. Az értekezlet javaslatait a KGST tanácsán keresztül jóváhagyás végett a? illető országok kormánya elé terjesztik. (MTI),

Az öntözéses gazdálkodással kétszeres termést érhetünk el