Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-23 / 145. szám
* IP 1959. június 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 álmatlan evek Magyar film, a csepeli dolgozók életéből. Bemutatja jún. 30—júl 1-ig az Abádszalóki Petőfi mozi mmiiiiiiiiiiHiimiiiMiiiiiimiiiiiiiiHMiimimimiiiimiiiimiiiiiiiiiimiiimimniiiiiin Önkritikából: jeles Június 9-i lapszámunkban „Minőségből: elégtelen” című cikkünkben beszámoltunk arról, hogyan járt Bognár Istvánné tisza- sülyi lakos a Kecskeméti Konzervgyár lecsókészítményével. Cikkünkre válasz érkezett, amelyben arról tájékoztatnak bennünket, hogy a kért egy üveg lecsót elküldték olvasónk címére. Ugyanakkor elnézését kérik olvasónknak a vállalat azon felületes és rendetlen munkát végző dolgozója nevében, aki ezt a bátran rosszindulatúnak nevezhető cselekményt elkövette és rongydarabokkal ízesítette a lecsót. ígérik, hogy az ügyet alaposan kivizsgálják és még fokozottabban ellenőrzik a készítményeket, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő. Az ígéretben lehet bízni, erre feljogosít bennünket a gyár őszinte önkritikája és a gyors intézkedés. VDOHAK* A rákot le kell győzni! — Interjú Blohin professzorral, a Szovjetunió Orvos- tudományi Akadémiájának levelező tagjával, a Nemzetkösd Rákgyógyászati Szövetség alelnökével. —• A rák. Talán nincs is még egy olyan betegség, amely annyi anyagi áldozatot és erőfeszítést kívánna, annyi kitartást követelne a tudósoktól mint a rák. Hosszú évtizedek óta sok ezer kutató küzd a világon a rosszindulatú daganatok problémáival. Kialakult az orvostudomány külön, hatalmas területe. az onkológia, amely kizárólag a rákkal és egyéb daganatokkal foglalkozik. A tudósok e roppant világhadseregének munkája nem volt hiábavaló: számos rosszindulatú daganatfajta megelőzésének, diagnózisának és gyógyításának megbízható módszereivel ajándékozta meg az emberiséget; Ennek ellenére a rák rejtélyét még mindig nem sikerült végérvényesen feltárni. A könyörtelen kór sok ezer életet olt ki. Tavaly hatvanhárom ország kétezer küldötte elemezte a VII. nemzetközi onkológiai kongresszuson a rákkutatás eredményeit és Több kezdeményezést! KORMÁNYUNK az idényerőfeszítései és nevelőink áldozatos munkája nyomán az óvodai és napközi otthoni nevelés és gondozás igen jó eredményekre vezetett. Többszáz férőhellyel tartunk fenn óvodákat megyénkben, s akik már megismerték hasznát, csak jót mondanak ezekről az intézményekrőiL Nem csoda tehát, hogy egyre több városiban, községben kérik különösen most, amikor a bő termést ígérő határban minden munkáskézre szükség van, hogy általában 6—7 hónapos időtartamra idénynapköziket szervezzenek, ahol elhelyezhetik a mezőn dolgozók gyermekeit Tavaly megyénkben 16 ilyen otthon működött. S az idén a felmérések szerint városaink és községeink 42 idény napközit kérnek. Ezek létrehozása, fenntartása nem kevesebb, mint 1,3 millió forintba kerülne. Nyilvánvaló: ilyen nagy össizeget nem lehet csak úgy, máról holnapra előteremteni Ezért szüksége mutatkozik annak hogy helyi erőkből, helyi kezdeményezéssel segítsék a községek lakói a helyi taná- csak e .nagyon fontos és sürgős feladat megoldását NÉHÁNY helyen már tapasztalható kezdeményezés, így például Domaházán indultak el jó úton. A községi tanács helyiséget biztosított, a termelőszövetkezet pedig bútorral, felszereléssel látta el a napközit. így megfelelő gondozásban részesíthetik szakfelügyelet mellett a termelőszövetkezeti tagok gyermekeit. Hasonló módon oldották meg az elhelyezésit Kenderesen is. Igaz. hogy a községi tanács óvodája az idény-napközi odahelyezésével zsúfoltabb lett, viszont mégis köny- nyítést jelent, hogy a helybeli Vörös Csepel Termelő- szövetkezet a létszám növekedéséből származó gondozónői flzetóstöbbletet magára vállalta; Érdemes felfigyelni a jászapátiak kezdeményezésére is. Felkutatták a részben elhasználódott óvodai fektetőket és egyéb felszereléseket s miután kijavították, kevesebbe kerül az idény napközi felállítása és fenntartása. Csak néhány példát soroltunk fel. Valószínű, hogy ezt. nél még több is van a községekben. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy inkább az állami támogatásra várnak, holott ismert: az idény-napközi otthonok szervezéséről szóló rendelkezés elsősorban a helyi erők igénybevételét célozza, Azt, hogy nagyobb, gazdaságilag megerősödött termelőszövetkezeteink, • állami gazdaságaink és a tanácsok együttesen, saját erőből szervezzenek a rendelkezésükre álló helyiségekben napközi otthonokat. SOKAT segíthetnek e probléma megoldásában a Vöröskereszt helyi szervezetei és a nőtamácsok is. Elsősorban abban, hogy kellemesebbé teszik a gyerekek számára a napközi otthonban töltött órákra a foglalkozást. Természetesen nem a nevelői állások betöltésére gondolunk itt, hiszen erre szakképzett óvónőket biztosítanak hanem inkább arra, hogy tagjaik, aktíváik segítségévéi játékokkal, mesekönyvekkel segítik gyorsabban mólóvá tenni a szülők nélkül töltött órákat A takarékos kézbesítő háza Minap Tiszaigaron jártunk; a Petőfi Tsz közelében váratlanul lestoppolt a gépkocsivezetőnk: — Ej, posta épül Igaron! — mutatott egy manzárdtetős, kettős ikerablakos házra. — Ott a postás is ... Ezüstrozettás, kék sapkában valóban ott hajladozik valaki: M. Kovács Kálmán, a falu kézbesítője. Némi csodálkozással fogadja a kérdést, hogy a KPM-ből kit várnak az avatásra ... Senkit. Nem postahivatal épül Igaron, hanem saját ház a postás számára. Az eféle épület 80—100 ezer forintba kerülhet, ha kivitelező vállalat hozza tető alá. — A miénk úgy 25—26 ezerben lesz, mire teljesen elkészül, — számol M. Kovács Kálmán. — Igaz, negyvennyolc óta, mikor asszony került a házhoz, erre takarékoskodunk. Mint látja: a ház alapja kő, a fala vályog. Bontásból vásároltuk a tetőszerkezethez szükséges fát, cserepet. Az asszony „hozománya” három sógor volt; derekasan belesegítettek az építkezésbe. S a pénz? Az apák boltja helyett minden hónapban takarékba került. Oda, akár a derék kézbesítő csípte le a fizetésből, akár az asszony kereste kapálással. „Egy karra dolgoztak” — amint az építkező postás ízesen megjegyzi. Szívetmelengétő érzés a be fejezéshez közeledő házat nézegetni. Gazdája nem lottónyertes, nem örökös, még csak országoshírű újító sem, egy a sokmillió szorgos, takarékos dolgozó közül. Uj klubhelyiséggel bővítik a kisújszállási József Attila művelődési otthon épületét. Emellett még az idén tatarozásra is sor kerül. Mintegy 60 ezer forintot fordítanak a munkálatokra. Az új klubszoba padlózása már elkészült, csupán a festési munkálatok vannak még hátra. A tatarozási munkákat előreláthatólag az őszig befejezik. Uj kis szabadtéri színpadot avattak Jászberényben A jászberényi Helyőrségi Tiszti Klub kertjében szabadtéri színpadot létesítettek, amelyet színvonalas előadással szombaton avattak fel. A budapesti vendégszereplők között legnagyobb sikere egy moszkvainak volt. Margareta Petrovna k, a moszkvai énekesnő nagy tetszést aratott. A szabadtéri színpad megépítésével, s a hozzá tartozó ízléses, szép kerthelyiséggel új színfolttal gazdagodott Jászberény. kiielölte a feladatokat. Mindannyian tökéletesen megértettük: a rák csak akkor győzhető le, ha az egész világ tudósai összefognak ellene. Különböző országok kutatói csak akkor érhetnek el döntő eredményt, nehéz mun- káiukban. ha tevékeny kapcsolatot építenek ki egymással. A következő onkológiai kongresszust 1962-ben rendezik Moszkvában. A onkológusok e reprezentatív nemzetközi fórumának helyválasztása nem véletlen, a szovjet orvostudomány jelentős érdemeket szerzett a rák tanulmányozásában és gyógyításában. Véleményünk szerint azonban ez még csak a kezdet. Az elkövetkező években a rosszindulatú daganatok problémáinak tudományos kutatása páratlan méreteket ölt. Bennünket, onkológusokat lelkesedéssel tölt el az a tudat, hogy a szovjet állam minden anyagi és egyéb áldozatot meghoz munkánk elősegítésére, A rák elleni íámadás folytatódik Elterjedt az a vélemény, hogy manapság sokkal gyakoribb a rosszindulatú daganat, mint mondjuk a múlt század vége felé. Valóban az a helyzet, hogy a statisztika egyes országokban bizonyos rákos megbetegedések — -például a tüdőrák — szántának növekedéséről ad hírt. Mégis, a kutatók többsége a rák halálozási arányszámának emelkedését látszólagosnak tartja. A dolognak az a nyitja — mondják, — hogy ma már könnyebben felismerjük a rákot, a nyilvántartás is tökéletesebb lett. De a lényeg nem a nyilvántartásban rejlik. Alapvető okról van szó. Az orvostudomány győzelmei nyomán ma már jóval kevésbé veszélyeztetik az embert olyan szörnyű ellenségek, mint a gümőkór, vagy a heveny fertőző betegségek. Pedig még nem is olyan régen ezek voltak a leggyakoribb okok. — Ezért nyomultak most előtérbe a szív- és érmegbetegedések, valamint a rosszindulatú daganatok s f | A (ámadó sejí Tulajdonképpen mi Is a rák? A laikus számára talán furcsának tűnik: lényegében nem egyetlen betegségről van szó. E szakkifejezés a különböző rosszindulatú daganatok nagy csoportját egyesíti. Mi a betegség lényege? A szervezet fejlődése, növekedése során a sejtszaporodás állandó folyamat. A sejtek közül igen sok egész életen át megőrzi a szaporodás képességét. Ha elvágjuk ujjúnkat, eltörjük a lábunkat vagy sebészi műtéten esünk á't, a sejtek tömege pusztul el. Helyükre újabbak, fiatalok lépnek, a szövet regenerálódik, újjáéled, begyógyul. Néha azonban a sejtszaporodás — különböző okok folytán — kóros jelleget ölt. Rendszertelen szöveti növekedés indul meg. Ha a szövet szerkezetileg nem különbözik környezetétől, lassan fejlődik és hártya vagy tok határolja el, a daganat jóindulatúnak tekinthető. De rosszindulatú daganattal állunk szemben, ha a daganat sejtjei kórosak, a daganat rohamosan fejlődik és benyomul az egészséges szövetbe, melyet át- meg átszőve elpusztít. Ha eltávolítjuk a szervezetből, a jóindulatú daganatnak hírmondója sem marad. A rákos daganat gyógyítása jóval bonyolultiabb. Eltávolítása csak akkor eredményes, ha korái történik, mivel a daganatsejtek belekapaszkodnak, belenőnek a környező szövetekbe, s egyetlen ottfelejtett sejt is elegendő ahhoz, hogy kiújuljon a daganat. A rákos sejtek az ereken át a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljutnak, és áttételeket képeznek, A szovjet és a külföldi kutatók véleménye megoszlik a rák okairól. Onkológusaink közül sokan a viruselmélet meggy ő- ződéses hívei. Mások a rosszindulatú megbetegedések okát egyes kémiai, úgynevezett karcinogén vagy daganatkeltő anyagok és rádióaktív sugárzások ártalmas hatásában látják, A szovjet tudósok többsége a politológiái (a több kórok) elméletéhez ragaszkodik, amely szerint a daganatok különböző tényezők — kémiai-, sugár- és virusfaktorok — hatására s a hormonegyensúly zava- |ránek következményeként keletkezhetnek. Azonban mindannyiunkat — bármilyen álláspontot foglaljunk is el— egyesít Pavlov tanítása: az embert egységes egésznek kell tekinteni. A rák eredetével kapcsolatos különböző elméletek hívei tehát e betegségeket az egész szervezet kóros állapotának tekintik. Sebészkés, sugár és kémfai szerek A Szovjetunióban számos onkológiai tudományos kutató intézet dolgozik a rákkérdés megoldásán. Erőfeszítéseiket összehangolja az Orvostudományi Akadémia mellett működő különbizottság, amelynek élén A. N. Bakulev, az Akadémia elnöke áll. Az onkológusok fáradhatatlan munkájának legfőbb célja az, hogy megtalálják a rák legradikálisabb gyógymódját! Nem is olyan régen az onkológia ^ főleg a sebészi beavatkozást és a sugármódszert alkalmazta (röntgenkezelés, rádium- és izotópbesugárzás). Ezek a gyógymódok azonban csak abban az esetben _ eredményesek, ha idejekorán felfedezzük a betegséget De nem mindig sikerül a korai diagnózis ., Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt új irányzat bontakozott ki: a gyógyszeres kezelés, a chemoterápia. Forgalomba hozták és a gyógyító gyakorlatban is alkalmazzák az embichin, novoembi- cin, dopan, sarkolysin, oma in, TioTEF nevű készítményeket. Most tanulmányozzák a több száz különféle antibiotikum rákellenes hatását. Minden rákellenes gyógyszernek szigorúan meghatározott hatása van: segít bizonyos daganatoknál, de más esetekben hatástalan, sőt ártalmas. Általában az a meggyőződésünk, hogy univerzális rákellenes gyógyszer felfedezésére irányuló törekvések kudarcra vannak ítélve. A kü lönböző daganatok sajátosságainak ismeretében speciális készítmények előállítására törekszünk. Újabb és újabb rák elleni szerek, egyre tökéletesebb kezelési módszerek születnek Moszkva, Leningrád, Riga és Szverdlovszk laboratóriumaiban meg klinikáin, s válnak nyomban az onkológiai gyógyintézetek szeles hálózatának — 217 gondozónak, 1210 gondozói osztálynak és rendelésnek — a közkincsévé, A megelőzés mindenek előff! S mindezek ellenére — sóhajt fel az olvasó — menynyi áldozatot szed a rák! Ez igaz. Csak az első, s méghozzá részleges sikereknél tartunk« Tudományunk mégis elmondhatja, hogy nagyon sok embernek szerezte visz- sza az egészségét. Nézzük az adatokat. Az onkológiai intézetekben nyilvántartottak 49.2 százalékánál tartós gyógyulást sikerült elérni. Mit jelent ez? Azt, hogy több mint három éve állnak megfigyelés alatt, és betegségük eközben nem újult ki. Persze, be kell vallanunk, hogy a gyógyultak javarésze bőrrákban (ma már az esetek 95 százalékában gyógyítható), emlőrákban — és jóval ritkábban — belső szervi rákban szenvedett. A rák alattomos betegség, — Sokszor túlkésőn „árulja el magát.” Ezért a modern rákellenes küzdelem legfőbb célja: a megelőzés és a korai diagnózis. Ennek érdekében a Szovjetunióban rendszeres tömegszűrővizsgálatokat végeznek: mintegy 19 millió . embert vizsgálnak meg évente. Az általános egészségügyi hálózat orvosainak kötelessége, hogy éberek legyenek a rákkal kapcsolatban. Ez a rendszer máris meghozta gyümölcsét. Egyetlen évtized alatt felére csökkent az elhanyagolt rák-esetek száma! De ez még mindig kevés. Arra törekszünk, hogy az onkológiai gyakorlatban többé ne találkozzunk elhanyagolt rákkal. Elérhető ez? Igen, elérhető, íme egy példa: 1949 óta Sztálingrád terület mihajlovkai és aleksze- jevkai kerületében rendszeres szűrővizsgálatokat végeznek. Az eredmény: tíz év alatt egyetlen elhanyagolt rosszindulatú daganat sem fordult elő! Közös erővel A Kísérleti Rákpatológiai és Rákterápiai Intézet soksok segélytkérő levelet kap, s mi, az intézet munkatársai, hozzá is szoktunk ehhez. Rengeteg levél érkezik hozzánk a világ különböző országaiból: Franciaországból, Olaszországból, Bulgáriából, Lengyeloszágból, Magyarországból és Jugoszláviából. Tragikus hangú levelek ezek,:, Fájdalom, emberi szomorúság, kétségbeesés és remény árad belőlük ■ Remény és hit a tudomány mindenható erejében. A levélírókon igyekszünk segíteni mindennel, ami erőnkből tellik: tanáccsal, szakvéleménnyel, gyógyszerrel, sőt klinikánk is rendelkezésükre áll. Mégis, milyen sokszor vagyunk kénytelenek fájó szívvel válaszolni: az ön esetére nincs hatásos szer. Pedig kell ilyet találnunk! Ez a világ onkológusainak kötelessége. Hatalmas felelősség hárul ránk, szovjet tudósokra is. Meggyőződésünk, hogy minden ország kutatóinak közös erőfeszítéséből megszületik a végleges győzelem, A „Szovjetunió” e. folyóiratból. Papírgyűjtő hetek máius 20—június 30.
