Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

. > f VILÁG PROLETÁRJAI Ed1E30L/ETiM. (SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 144. szám. Ara 80 fillér 1959. június 21. vasárnap. Életem legnagyobb elhatározása bevált Csura Eszter nevetése * Qáii'kim JCakai Somogyi Miklós elvtárs a Szolnok megyei új tsz-einökök tanfolyamzáróján Somogyi Miklós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának elnöke tegnap, szombaton a Jászság fővárosának, Jászbe­rénynek vendége volt. Dél­előtt Horváth Imre, a Szol­nok Megyei Pártbizottság tit­kárának kíséretében elláto­gatott a Jászberényben ta­nuló új tsz-elnökök tanfo­lyamzárójára. A tanfolyamon az ez év tavaszán alakult mezőgazda- sági termelőszövetkezetek ve­zetői sajátítják el a legalap­vetőbb nagyüzemi ismerete­ket. A kedves vendéget Nagy Tibor, a tanfolyam vezetője üdvözölte. Jelen volt Árvái elvtárs, a Járási Pártbizott­ság első titkára és Bacsa elv­társ, a Városi Pártbizottság első titkára is. A vendégek a tanfolyamzá­rón hosszan beszélgettek az ' új tsz-ek elnökeivel. Somogyi elvtárs hasznos tanácsokat adott útravalóul és hangsú­lyozta: igen fontos, hogy a szövetkezetek vezetői minden dologban támaszkodjanak a tagságra. A záróünnepélyen Somogyi Miklós elvtárs adta át a hallgatóknak a tanfo­lyam elvégzését igazoló okle­velet. Délután Jászberény ipari munkásaival találkozott, majd megtekintette az állami gazdaságot és este Jászbol- dogháza termelőszövetkezeti parasztjaival tanácskozott. — (kapunk keddi számában az események ismertetésére visz- szatérünk). Kádár János elvtárs beszéde a Népfront Országos Tanácsának ülésen A Hazafias Népfront Országos Tanácsa péntekem ülést tartott. Az ülésen megjelent Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának: alelnöke, Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Kál­lai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, to­vábbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács s a forra­dalmi munkás-paraszt kormány több tagja. Az ülést dr. Harrer Ferenc, a Népfront Országos Tanácsának alelnöke nyitotta meg, majd elsőnek Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tartott beszámolót az időszerű politikai, gazdasági és kul­turális kérdésekről. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén a beszámolókat követő vitában Sziveri Kálmán, mágocsi ter­melőszövetkezeti elnök, Varga Béla nagykanizsai pedagó­gus, a Zala megyei Népfront Bizottság elnöke, Z. Nagy Ferenc, Nagy Józseffé, a Goldberger Textilművek igazga­tója és Palkó Sándor Baranya megyei tanácselnök felszó­lalása után Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnöke emelkedett szólásra. Szünet Genfben Közös nyilatkozatot adtak ki Genf (MTI.) A genfi kül­ügyminiszteri értekezleten résztvevő delegációk vezetői­nek helyettesei szombaton délelőtt 10 órakor összeültek, hogy közös közleményt fogal­mazzanak meg. Nem sokkal később sor került a Nemzetek Palotájában a külügyminisz­terek hivatalos értekezletére. A külügyminiszterek né­hány perces tanácskozás után elfogadták a helyetteseik ál­tal kidolgozott közleményt, amely a következőképpen hangzik! A május 11-én kezdődött genfi külügyminiszteri érte­kezleten széleskörű eszme­csere folyt, az értekezlet résztvevői között a napirend­be szereplő kérdésekről. A külügyminiszterek úgy vélik, hogy még további megbeszé­lések és tárgyalások szüksé­gesek. Éppen ezért megálla­podtak abban, hogy az ülé­seket elnapolják és 1959 jú­lius 13-án folytatják a kon­ferencia munkáját Genfben. Pénteken ülést tart a menyei tanács Június 26-án délelőtt ki­lenc órai kezdettel a megyei tanács VB. nagytermében ülést tart a megyei tanács. Az ülésen a tanács lejárt ha­táridejű határozatainak vég­rehajtásáról szóló beszámoló, valamint a tanácstagok kér­dései és bejelentései után, Oláh György elvtárs, a VB elnöke ismerteti a VB két tanácsülés között végzett munkáját. — Ezt követően Nyíri Béla, a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályá­nak vezetője tart beszámolót a megye termelőszövetkeze­teinek helyzetéről és a fel­adatokról, majd Adler Vil­mos pénzügyi osztályvezető terjeszti jóváhagyásra a ta­nácsülés elé a földművesszö­vetkezetek, kisipari és házi­ipari termelőszövetkezetek által 1959. évben fizetendő községfejlesztés összegéről szóló beszámolóját Az elő­terjesztések között Kuti György VB titkár terjeszt tá­jékoztatót jóváhagyás végett a tanácsülés elé. Kádár János bevezetőben a párt és a nép előtt álló köz­ponti feladatokról beszélt: — A Központi Bizottság márciusi határozatában fog­laltuk össze és hoztuk nyil­vánosságra idei főfeladatain­kat. Elhatároztuk: ajánljuk a dolgozó népnek, hogy né­hány döntő területen már az idén érjük el a hároméves terv végére kitűzött célun­kat Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a hároméves tervet két év alatt maradék­talanul teljesítsük, de né­hány igen fontos területen azt is jelenti. íme az egyik központi feladat — a másik: a termelőszövetkezetek meg­szilárdítása, a tavaszig elért eredmények megerősítése. — Mindez a szocializmus alap­jainak, rendszerünknek* ál­lamunknak további erősítését is jelenti, de azt is, hogy eb­ben az évben javíthatjuk a dolgozók életszínvonalát^ — ‘— Megmondom őszintén, az a kifejezés: ajánljuk, nem véletlenül került a határozatba. Ezzel is érzé­keltetni akartuk, hogy nemcsupán a központi bi­zottságon, nem is jgyedül a párton múlik e célok megvalósítása. A dolgozó tömegeken múlik. Ha elfogadják ajánlásun­kat — és a jelek szerint el­fogadják — és becsülettel helyet is állnak, akkor való­ra válik közös célunk. A Központi Bizottság márciusi határozata az egész nép érdekeit szolgálja Csílleszállítás A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat év végéig 200 csil­lét készít. Ennek egy részét a napokban rakták vagonba a szolnoki teherpályaudvaron. Képünkön répakocsit emel­nek vagonba a szaUitómunkások. Meggyőződésem, hogy minden gondolkodó ember nagyon jól tudja: a Központi Bizott­ság márciusi határozatában foglaltak nem valamiféle szűk pártérdeket szolgálnak, ha­nem a — szószoros értelmé­ben — az egész nép érdeke­it, népünk nemzeti céljait, és jól szolgálják. Ezért aján­lottuk népünknek. A Köz­ponti Bizottság bízik abban, hogy összefogással megvaló­sulnak terveink. Ne feledjük azonban, hogy ajánlásunk az első negyedév utolsó hónap­jaiban hangzott el. Utána nagyon gyorsan vége volt az első negyedévnek. Ezt tud­ják — tulajdonképpen tehát háromnegyed év alatt kell el­érnünk mindazt, aminek ne­ki gyürkőztünk. Nincs szó le­hetetlenségről, de egy kicsit meg kell fogni a dolgokat. Különösen jó erre ügyelni most, amikor az évnek olyan időszaka következik, — az a bizonyos július és augusztus 5 első fele — amikor például a »szabadságolások miatt a ter- "melés általában nem szokott ’ olyan lendülettel haladni, 'mint az év más hónapjaiban, í Mégis bízunk abban, hogy a “dolog menni fog. Bizalmunk ] egyik legfőbb alapja, hogy 1 a szükséges teljesítmények »jórészét dolgozóink elhatá­rozták már, vállalásaikban S rögzítették is, az eredmé- Snyek pedig azt mutatják, Chogy meg is tartják adott sza­rvukat sőt, többet érnek majd Jel. Ehhez azonban dolgozni ; kell. — A Hazafias Népfront — ; folytatta Kádár János — ; olyasfajta mozgalom, ahol jelég jelentős tényező a pa­raszti gondolkodásmód. Ezért nagyon kérjük, gon­miségiek részéről. Munkás- osztályunk olyan feladatok megoldásáért küzd, amelyek az egész nép, az egész nem­zet javát szolgálják. Ne­künk, kommunistáknak ezért van erkölcsi alapunk kérni, hogy az egész nép, a párton- kívüliek is, tegyenek meg mindent nagy céljaink meg­valósításáért. A munka ered­ményét sem úgy fogják el­osztani, hogy abból csak a kommunisták, a párttagok, vagy KISZ tagok részesül­nek, hanem mások is, a pa­rasztság is, az értelmiségiek is. Ez természetes, ez he­lyes. Mi, kommunisták — pár­tunk hagyományainak meg­felelően azzal készülünk kongresszusunkra, hogy megint szeretnénk valamit tenni a köz javára. Ez a mi hagyományunk, mert így szeretünk ünnepelni. — A kongresszuson termé­szetesen más kérdésekről is szó lesz, olyanokról, amelyek szintén nemcsak a kommu­nistákat érdeklik, Ilyen pél­dául a párt politikai irány­vonala. Nekünk —, akik most a Központi Bizottság tagjai közül itt vagyunk — nincs jogunk a kongresszus nevében beszélni, de bennün­ket foglalkoztató gondolata­inkról beszélhetünk! Úgy gondoljuk, hogy a kongresz- szus megerősíti majd a Köz­ponti Bizottságnak azt a vo­nalát,- amelyet 1956 novem­bere óta vitt Politikai fővonalunk lé­nyege a szocialista társa­dalom építésének folytatá­sa, teljes felépítése, majd a kommunista társadalom az osztálynélküli társada­lom megteremtése, Ez a mi politikánk lénye­ge, s ez nem változik, ezt a fővonalat feltehetően meg fogja erősíteni a kongresz- szus;. Szeretném ezt egy ki­csit közelebbről részletezni, mert bár a politikai vonal ad­va van, annak értelmezése és alkalmazása az adott ese­tekre és az adott helyzetek­re mindig új, ismétlődő fel­adat. A termelőszövetkezeti mozgalomról doijanaK arra, nogy az ál­lamunk közterheit a (el­szabadulás óta döntően az ipari munkásság viseli. Nem megbántásképpen, de azért emlékeztetni kell a pa­raszt embereket: — gondol­janak 1945—1946-ra, amikor az ipari munkásság szinte in­gyen és éhezve állította hely­re az ország életét a közleke­dést, a gyárakat, a hírközlő szerveket és ugyanakkor — ez a fciunkásosztály akara­tából történt, így tehát nem szemrehányás — nagy pa­raszti tömegek gyarapodtak anyagilag. Ugyanaz az inflá­ció, amely bizony alaposan megböjtöltette a munkássá-1 got, a parasztoknak kedvező ' volt. A régi, betáblázott, adósságok, még az új hite-! lek, szinte napok alatt sem-! mivé váltak. A parasztság! megszabadult adósságaitól. T És most nézzék meg márci­usi határozatunkat. Mi azt! javasoljuk és ajánljuk, hogy! az ipari munkásság teljesít-! se túl a tervet, adjon több! iparcikket, ahol az kell, csök-3 kentse az önköltséget, javítsa« a termelékenységet is. Ezek! a feladatok évről évre nehe-! zebbek lesznek, mert amikor! nagy a lazaság és alacsony! a termelékenység, akkor! könnyebb javítani a termeié-! kenységet, vagy túlteljesíteni^ a tervet. Az idén ez nehezebb! feladat lesz. í A mezőgazdaságtól viszont! csak azt várjuk, hogy tel- * jesítse tervét. ! 3 Ez óriási különbség. A!, munkásság még ebben az év-! ben is nagyobb terhet vállalt! magára, ezért is kérünk meg-! becsülést a munkásoknak ad paraszti tömegek ■ az értet-3 kat, földbirtokosokat? Az az érzésem, hogy még a kulá- kok egy része is azt monda­ná erre: Nem kell! Hát még a dolgozó parasztok! Nekünk tehát a másik utat kell jár­nunk. Azt az utat, amelyen a parasztság nem a koldusa lesz a világnak, amikor meg­születik a nagyüzemi mező­gazdaság, hanem ura életé­nek és földjének, amikor ki­alakítjuk a modern, szocia­lista mezőgazdaságot Mi ezt az utat járjuk, úgy, ahogyan a többi szocialista ország is. Itt nem szabad félreértést hagyni senkiben, de meg kell mondani, hogy kötelező gon­dossággal, lelkiismeretesség­gel fogjuk időről időre meg­szabni, hogyan, miképp ha­ladunk tovább, mi a tenni­valónk. — A döntő természetesen az előrehaladás politikai fel­tétele. Az elmúlt év decem­berében ez adva volt — ezt bizonyítják az eredmények. És a gazdasági feltételek? Voltak olyan nézetek, hogy előbb meg kell teremteni a termelőszövetkezetek gazda­sági feltételeit és csak azután szabad megalakítaná a szövet­kezetét. Elég jól hangzik ez azonban a termelőszövetke­zeti mozgalomban, az életben ilyen nem létezik. Hogy le­hetne odamenni a nép egy (Folytatás a 2-ík oldalon.) iiMiimm.upmiiiuHi Berendezik a kultúrtermüket a mezőtúri Villamosgép- és készülékek Gyárának ifjú­munkásai. Munkaidő után klub-asztalkák vázait heg- geszük a KISZ fiatalok, — Itt van például a ter­melőszövetkezeti mozgalom, amely szintén nemcsak a pa­rasztságot érinti — a mun­kásosztály, az értelmiség, az egész nép életébe vágó kér­dés, s ezzel olyan felelős­séggel foglalkozunk, mint nemzeti életünk egyik leg­döntőbb ügyével, hiszen a társadalmi fejlődést, a nem­zet jövőjét is érinti. Közpon­ti Bizottságunk teljes felelős­séggel tárgyalta meg két íz­ben is a mezőgazdaság fejlő­dését. Elhatároztuk a tenni­valókat, végre is hajtottuk azokat Az eredményeket il­letően elmondhatjuk, hogy a várakozást felül múlta. A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztését tulajdonkép­pen két okból tartjuk szük­ségesnek. Az egyik: meggyő­ződésünk, hogy ez a nép fel- emelkedésének útja, tehát az a feladat, hogy a politikai feltételeknek megfelelően hajtsuk végre a mezőgazda­ság szocialista átszervezését és lehetőleg ne veszítsünk se időt, se tempót. Van egy má­sik ok is: egész népgazdasá­gunk érdeke. A fejlett agro­technika, a gépek korszaká­ban egyedül a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja a ma­gasabb terméseredményeket. Hogy menjünk hát előre? | Állítsuk vissza a nagybirto- I kot, hívjuk vissza a grófo-

Next

/
Thumbnails
Contents