Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-21 / 144. szám
. > f VILÁG PROLETÁRJAI Ed1E30L/ETiM. (SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 144. szám. Ara 80 fillér 1959. június 21. vasárnap. Életem legnagyobb elhatározása bevált Csura Eszter nevetése * Qáii'kim JCakai Somogyi Miklós elvtárs a Szolnok megyei új tsz-einökök tanfolyamzáróján Somogyi Miklós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke tegnap, szombaton a Jászság fővárosának, Jászberénynek vendége volt. Délelőtt Horváth Imre, a Szolnok Megyei Pártbizottság titkárának kíséretében ellátogatott a Jászberényben tanuló új tsz-elnökök tanfolyamzárójára. A tanfolyamon az ez év tavaszán alakult mezőgazda- sági termelőszövetkezetek vezetői sajátítják el a legalapvetőbb nagyüzemi ismereteket. A kedves vendéget Nagy Tibor, a tanfolyam vezetője üdvözölte. Jelen volt Árvái elvtárs, a Járási Pártbizottság első titkára és Bacsa elvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára is. A vendégek a tanfolyamzárón hosszan beszélgettek az ' új tsz-ek elnökeivel. Somogyi elvtárs hasznos tanácsokat adott útravalóul és hangsúlyozta: igen fontos, hogy a szövetkezetek vezetői minden dologban támaszkodjanak a tagságra. A záróünnepélyen Somogyi Miklós elvtárs adta át a hallgatóknak a tanfolyam elvégzését igazoló oklevelet. Délután Jászberény ipari munkásaival találkozott, majd megtekintette az állami gazdaságot és este Jászbol- dogháza termelőszövetkezeti parasztjaival tanácskozott. — (kapunk keddi számában az események ismertetésére visz- szatérünk). Kádár János elvtárs beszéde a Népfront Országos Tanácsának ülésen A Hazafias Népfront Országos Tanácsa péntekem ülést tartott. Az ülésen megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának: alelnöke, Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács s a forradalmi munkás-paraszt kormány több tagja. Az ülést dr. Harrer Ferenc, a Népfront Országos Tanácsának alelnöke nyitotta meg, majd elsőnek Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tartott beszámolót az időszerű politikai, gazdasági és kulturális kérdésekről. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén a beszámolókat követő vitában Sziveri Kálmán, mágocsi termelőszövetkezeti elnök, Varga Béla nagykanizsai pedagógus, a Zala megyei Népfront Bizottság elnöke, Z. Nagy Ferenc, Nagy Józseffé, a Goldberger Textilművek igazgatója és Palkó Sándor Baranya megyei tanácselnök felszólalása után Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke emelkedett szólásra. Szünet Genfben Közös nyilatkozatot adtak ki Genf (MTI.) A genfi külügyminiszteri értekezleten résztvevő delegációk vezetőinek helyettesei szombaton délelőtt 10 órakor összeültek, hogy közös közleményt fogalmazzanak meg. Nem sokkal később sor került a Nemzetek Palotájában a külügyminiszterek hivatalos értekezletére. A külügyminiszterek néhány perces tanácskozás után elfogadták a helyetteseik által kidolgozott közleményt, amely a következőképpen hangzik! A május 11-én kezdődött genfi külügyminiszteri értekezleten széleskörű eszmecsere folyt, az értekezlet résztvevői között a napirendbe szereplő kérdésekről. A külügyminiszterek úgy vélik, hogy még további megbeszélések és tárgyalások szükségesek. Éppen ezért megállapodtak abban, hogy az üléseket elnapolják és 1959 július 13-án folytatják a konferencia munkáját Genfben. Pénteken ülést tart a menyei tanács Június 26-án délelőtt kilenc órai kezdettel a megyei tanács VB. nagytermében ülést tart a megyei tanács. Az ülésen a tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint a tanácstagok kérdései és bejelentései után, Oláh György elvtárs, a VB elnöke ismerteti a VB két tanácsülés között végzett munkáját. — Ezt követően Nyíri Béla, a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályának vezetője tart beszámolót a megye termelőszövetkezeteinek helyzetéről és a feladatokról, majd Adler Vilmos pénzügyi osztályvezető terjeszti jóváhagyásra a tanácsülés elé a földművesszövetkezetek, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek által 1959. évben fizetendő községfejlesztés összegéről szóló beszámolóját Az előterjesztések között Kuti György VB titkár terjeszt tájékoztatót jóváhagyás végett a tanácsülés elé. Kádár János bevezetőben a párt és a nép előtt álló központi feladatokról beszélt: — A Központi Bizottság márciusi határozatában foglaltuk össze és hoztuk nyilvánosságra idei főfeladatainkat. Elhatároztuk: ajánljuk a dolgozó népnek, hogy néhány döntő területen már az idén érjük el a hároméves terv végére kitűzött célunkat Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a hároméves tervet két év alatt maradéktalanul teljesítsük, de néhány igen fontos területen azt is jelenti. íme az egyik központi feladat — a másik: a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a tavaszig elért eredmények megerősítése. — Mindez a szocializmus alapjainak, rendszerünknek* államunknak további erősítését is jelenti, de azt is, hogy ebben az évben javíthatjuk a dolgozók életszínvonalát^ — ‘— Megmondom őszintén, az a kifejezés: ajánljuk, nem véletlenül került a határozatba. Ezzel is érzékeltetni akartuk, hogy nemcsupán a központi bizottságon, nem is jgyedül a párton múlik e célok megvalósítása. A dolgozó tömegeken múlik. Ha elfogadják ajánlásunkat — és a jelek szerint elfogadják — és becsülettel helyet is állnak, akkor valóra válik közös célunk. A Központi Bizottság márciusi határozata az egész nép érdekeit szolgálja Csílleszállítás A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat év végéig 200 csillét készít. Ennek egy részét a napokban rakták vagonba a szolnoki teherpályaudvaron. Képünkön répakocsit emelnek vagonba a szaUitómunkások. Meggyőződésem, hogy minden gondolkodó ember nagyon jól tudja: a Központi Bizottság márciusi határozatában foglaltak nem valamiféle szűk pártérdeket szolgálnak, hanem a — szószoros értelmében — az egész nép érdekeit, népünk nemzeti céljait, és jól szolgálják. Ezért ajánlottuk népünknek. A Központi Bizottság bízik abban, hogy összefogással megvalósulnak terveink. Ne feledjük azonban, hogy ajánlásunk az első negyedév utolsó hónapjaiban hangzott el. Utána nagyon gyorsan vége volt az első negyedévnek. Ezt tudják — tulajdonképpen tehát háromnegyed év alatt kell elérnünk mindazt, aminek neki gyürkőztünk. Nincs szó lehetetlenségről, de egy kicsit meg kell fogni a dolgokat. Különösen jó erre ügyelni most, amikor az évnek olyan időszaka következik, — az a bizonyos július és augusztus 5 első fele — amikor például a »szabadságolások miatt a ter- "melés általában nem szokott ’ olyan lendülettel haladni, 'mint az év más hónapjaiban, í Mégis bízunk abban, hogy a “dolog menni fog. Bizalmunk ] egyik legfőbb alapja, hogy 1 a szükséges teljesítmények »jórészét dolgozóink elhatározták már, vállalásaikban S rögzítették is, az eredmé- Snyek pedig azt mutatják, Chogy meg is tartják adott szarvukat sőt, többet érnek majd Jel. Ehhez azonban dolgozni ; kell. — A Hazafias Népfront — ; folytatta Kádár János — ; olyasfajta mozgalom, ahol jelég jelentős tényező a paraszti gondolkodásmód. Ezért nagyon kérjük, gonmiségiek részéről. Munkás- osztályunk olyan feladatok megoldásáért küzd, amelyek az egész nép, az egész nemzet javát szolgálják. Nekünk, kommunistáknak ezért van erkölcsi alapunk kérni, hogy az egész nép, a párton- kívüliek is, tegyenek meg mindent nagy céljaink megvalósításáért. A munka eredményét sem úgy fogják elosztani, hogy abból csak a kommunisták, a párttagok, vagy KISZ tagok részesülnek, hanem mások is, a parasztság is, az értelmiségiek is. Ez természetes, ez helyes. Mi, kommunisták — pártunk hagyományainak megfelelően azzal készülünk kongresszusunkra, hogy megint szeretnénk valamit tenni a köz javára. Ez a mi hagyományunk, mert így szeretünk ünnepelni. — A kongresszuson természetesen más kérdésekről is szó lesz, olyanokról, amelyek szintén nemcsak a kommunistákat érdeklik, Ilyen például a párt politikai irányvonala. Nekünk —, akik most a Központi Bizottság tagjai közül itt vagyunk — nincs jogunk a kongresszus nevében beszélni, de bennünket foglalkoztató gondolatainkról beszélhetünk! Úgy gondoljuk, hogy a kongresz- szus megerősíti majd a Központi Bizottságnak azt a vonalát,- amelyet 1956 novembere óta vitt Politikai fővonalunk lényege a szocialista társadalom építésének folytatása, teljes felépítése, majd a kommunista társadalom az osztálynélküli társadalom megteremtése, Ez a mi politikánk lényege, s ez nem változik, ezt a fővonalat feltehetően meg fogja erősíteni a kongresz- szus;. Szeretném ezt egy kicsit közelebbről részletezni, mert bár a politikai vonal adva van, annak értelmezése és alkalmazása az adott esetekre és az adott helyzetekre mindig új, ismétlődő feladat. A termelőszövetkezeti mozgalomról doijanaK arra, nogy az államunk közterheit a (elszabadulás óta döntően az ipari munkásság viseli. Nem megbántásképpen, de azért emlékeztetni kell a paraszt embereket: — gondoljanak 1945—1946-ra, amikor az ipari munkásság szinte ingyen és éhezve állította helyre az ország életét a közlekedést, a gyárakat, a hírközlő szerveket és ugyanakkor — ez a fciunkásosztály akaratából történt, így tehát nem szemrehányás — nagy paraszti tömegek gyarapodtak anyagilag. Ugyanaz az infláció, amely bizony alaposan megböjtöltette a munkássá-1 got, a parasztoknak kedvező ' volt. A régi, betáblázott, adósságok, még az új hite-! lek, szinte napok alatt sem-! mivé váltak. A parasztság! megszabadult adósságaitól. T És most nézzék meg márciusi határozatunkat. Mi azt! javasoljuk és ajánljuk, hogy! az ipari munkásság teljesít-! se túl a tervet, adjon több! iparcikket, ahol az kell, csök-3 kentse az önköltséget, javítsa« a termelékenységet is. Ezek! a feladatok évről évre nehe-! zebbek lesznek, mert amikor! nagy a lazaság és alacsony! a termelékenység, akkor! könnyebb javítani a termeié-! kenységet, vagy túlteljesíteni^ a tervet. Az idén ez nehezebb! feladat lesz. í A mezőgazdaságtól viszont! csak azt várjuk, hogy tel- * jesítse tervét. ! 3 Ez óriási különbség. A!, munkásság még ebben az év-! ben is nagyobb terhet vállalt! magára, ezért is kérünk meg-! becsülést a munkásoknak ad paraszti tömegek ■ az értet-3 kat, földbirtokosokat? Az az érzésem, hogy még a kulá- kok egy része is azt mondaná erre: Nem kell! Hát még a dolgozó parasztok! Nekünk tehát a másik utat kell járnunk. Azt az utat, amelyen a parasztság nem a koldusa lesz a világnak, amikor megszületik a nagyüzemi mezőgazdaság, hanem ura életének és földjének, amikor kialakítjuk a modern, szocialista mezőgazdaságot Mi ezt az utat járjuk, úgy, ahogyan a többi szocialista ország is. Itt nem szabad félreértést hagyni senkiben, de meg kell mondani, hogy kötelező gondossággal, lelkiismeretességgel fogjuk időről időre megszabni, hogyan, miképp haladunk tovább, mi a tennivalónk. — A döntő természetesen az előrehaladás politikai feltétele. Az elmúlt év decemberében ez adva volt — ezt bizonyítják az eredmények. És a gazdasági feltételek? Voltak olyan nézetek, hogy előbb meg kell teremteni a termelőszövetkezetek gazdasági feltételeit és csak azután szabad megalakítaná a szövetkezetét. Elég jól hangzik ez azonban a termelőszövetkezeti mozgalomban, az életben ilyen nem létezik. Hogy lehetne odamenni a nép egy (Folytatás a 2-ík oldalon.) iiMiimm.upmiiiuHi Berendezik a kultúrtermüket a mezőtúri Villamosgép- és készülékek Gyárának ifjúmunkásai. Munkaidő után klub-asztalkák vázait heg- geszük a KISZ fiatalok, — Itt van például a termelőszövetkezeti mozgalom, amely szintén nemcsak a parasztságot érinti — a munkásosztály, az értelmiség, az egész nép életébe vágó kérdés, s ezzel olyan felelősséggel foglalkozunk, mint nemzeti életünk egyik legdöntőbb ügyével, hiszen a társadalmi fejlődést, a nemzet jövőjét is érinti. Központi Bizottságunk teljes felelősséggel tárgyalta meg két ízben is a mezőgazdaság fejlődését. Elhatároztuk a tennivalókat, végre is hajtottuk azokat Az eredményeket illetően elmondhatjuk, hogy a várakozást felül múlta. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését tulajdonképpen két okból tartjuk szükségesnek. Az egyik: meggyőződésünk, hogy ez a nép fel- emelkedésének útja, tehát az a feladat, hogy a politikai feltételeknek megfelelően hajtsuk végre a mezőgazdaság szocialista átszervezését és lehetőleg ne veszítsünk se időt, se tempót. Van egy másik ok is: egész népgazdaságunk érdeke. A fejlett agrotechnika, a gépek korszakában egyedül a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja a magasabb terméseredményeket. Hogy menjünk hát előre? | Állítsuk vissza a nagybirto- I kot, hívjuk vissza a grófo-
