Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-20 / 116. szám

ft SZOLNOK MEGYEI NEri^,. 1959. május 20. A kormány szóvivőjének nyilatkozata KÜLFÖLDI (Folytatás az első oldalról.) külföldi tudósítók bármikor meggyőződhetnek. Egy külföldi újságíró az­iránt érdeklődött, hogy van- e tudomásunk Fábián Béla „magyar emigránsvezér” kül­földi tevékenységéről? A kérdést azzal kapcsolatban vetette fel, hogy Fábián Bé­la kérdéseket tett fel a kül­ügyminiszterek konferenciá­ja alkalmából rendezett egyik sajtóértekezleten. A Tájékoztatási Hivatal el­nöke erre vonatkozóan kije­lentette: Tudomásunk van Fábián Bélának erről a legutóbbi te­vékenységéről is. Fábián Bé­la Zorin külügyminiszterhe­lyettes sajtóértekezletén os­toba provokációs kérdéseket tett fel, de ezekre a kérdé­sekre megfelelő választ ka­pott. Magyarországon éppúgy, mint külföldön mindazok, akiket Fábián Béla személye érdekel, jól tudják: ki volt Fábián Béla, milyen tevé­kenységet folytatott 1918-tól 1943 végéig. Nagyon sokan tudják róla, hogy 1944-ben zsidó származása miatt a né­metek Auschwitzba depor­tálták. 1945 nyarán a franciaor­szági eiilenállásbian részt- vett Magyar Függetlenségi Front Titkárságán tizenkét különböző, lengyel, magyar, cseh, francia, stb. — nemze­tiségű volt deportált tett be­jelentést Fábián Béla ellen. Ezek a volt deportáltak jegyzőkönyvbe diktálták és aláírásukkal hitelesítették, hogy: Fábián Béla, mint az auschwitzi, birkenaui és több más zsidó és cigány­tábor „kopo”-ja működött és igen sok ember halálá­nak volt okozója. A tábor SS parancsnoká­nak és erőinek bizalmi em­bere, besúgója volt, s hogy érdemeket szerezzen, heten­ként négy-öt embert vádolt meg náciellenes szervezke­déssel. Ezeket a megvádolt embereket az SS-ek halálra kínozták. Egy jegyzőköny arról ta­núskodik, hogy Fábián Béla személyesen is agyonvert egy fiatal deportáltat. Egy másik jegyzőkönyv tanúságai szerint Fábián Béla az auschwitzi gázkamrákban való elégetésre kiszemeltek közül néhányat rendszeresen kicserélt pénzért, ennivaló­ért, fogaranyért. Azok he­lyett, akik Fábián Bélát így megvesztegették, mások ke­rültek a gázkamrákba, olya­nok, akik Fábián Béla ko­pó és besúgó tevékenysége nélkül talán még ma is él­nének. Ebben az időben (1945 nya­rán) Fábián Béla Párizsban tartózkodott, de mikor tudo­mást szerzett a bejelentések­ről, hirtelen elhagyta Fran­ciaországot. Fábián Bélának ezt az ügyét 1952-ben ismét szellőz­tette az Argentinéban meg­jelenő „Hatikva” című cio­nista lap „Akasztófa és bi­zottmány” című cikkében. A magunk részéről a kér­désre válaszolva röviden csak annyit fűzhetünk hozzá, hogy Fábián Béla már régóta sem nem magyar, se nem „emigráns vezér”, hanem hazaáruló nemzetközi ka­landor, hol a német nácik, hol az amerikai hírszerző szervek fizetett ügynöke. A kormány szóvivője ezu­tán válaszolt az idei világ­ifjúsági találkozóval kapcso­latban feltett kérdésekre. Hangsúlyozta: A magyar küldöttség fel­adata lesz Bécsben, hogy megmutassa hogyan élnek, dolgoznak és tanulnak, ho­gyan vesznek részt a szocia­lizmus építésében Magyar- országon a fiatalok. A mi küldöttségünk feladata, hogy demonstrálja a magyar ifjú­ság békevágyát, a megértés és a barátság szellemét: Magyarországot négyszáz tagú küldöttség képviseli a bécsi VIT-en tanácsok nem tudják biztosí­tani a lehetőségeket. Meg kell mondanom, — mondotta a szóvivő — ez A fiatalok hajóval, a Fel- szabadulás és a Deák Ferenc gőzösökön utaznak Bécsbe. A hivatalos küldöttségen kí­vül kb. hatszáz fiatal turis­ta is részt vesz a találko­zón. Az Állami Népi Együttes^ mintegy 40 taggal, Rábai# Miklós Kossuth-dí j-as koré- § ográfus vezetésével veszjÉ részt a fesztiválon. Szere-# pel Bécsben a KISZ Közpon-p ti Művészegyüttesének rajkó-j zenekara is. Kun Zsuzsa, Fü- 'á lop Viktor s az Operaházi balett-táncosai közül másokéi is részt vesznek a találkozód kulturális versenyein. Többi fiatal énekes és hangszerest; szólista is utazik a fesztivál-M ra' I A Nemzetközi Előkészítőéi Bizottság a nemz: közi i zsűribe meghívta Nádassvi Ferencet, az Állami Opera­ház Kossuth-díjas balett-1| mesterét, aki a meghívást# elfogadta. , A kul'túrális delegációval M két fiatal rendező is utazikj| Bécsbe, Kazimir Károly, aj | Magyar Néphadsereg Szín­háztól és Makkai Péter, az Állami Operaház rendezője. p| A sport területéről a sár-tt szentmiklósi fiatalok röplab-|| dacsapata, az egyetemi kosár-,j í labda csapat és a CsepeliH Vasmű fiatal labdarúgói# utaznak Bécsbe, ezenkívül3 még magyar férfi- és női at-|| léták, úszók, asztalitenisze-# zők szerepelnek majd a fesz-gj tivál sportversenyein. Közvetlenül a VIT előtt az# idén is megrendezik a VIT-H stafétát, amely eljuttatja^ majd Bécsbe a magyar fiata-g lók baráti üdvözletét. A lakásépítő szövetkezetekről | Gyáros László a követke- * zőkben foglalkozott azzal a jj problémával hogy bár álta-É lános érdeklődés mutatkozik® a szövetkezeti lakásépítéssel kapcsolatos rendelet iránt', ai nem a tanácsok bűne. Ez így van rendjén. A tanácsok ugyanis csak annyi szövetke­zetét szervezhetnek, amennyi szövetkezeti lakást fel is tu­dunk építeni és természete­sen csak ott, ahol ezek fel­építésére megvan a lehetőség. Még világosabban: nem úgy áll a helyzet, hogy előbb meg­alakul a szövetkezet és azon­nal tudunk biztosítani építési kapacitást és építőanyagot, hanem megfordítva, az éves tervekben meg­szabjuk, hogy a jelenlegi építési kapacitás és építő­anyagmennyiség mellett hol és mennyi szövet­kezeti lakás felépítését lehet biztosítani és ennek megfelelő számban alakít­ják meg a tanácsok a la­kásszövetkezeteket. A szóvivőtől ezután meg­kérdezték, hogyan folyik a munka az újonnan alakult termelőszövetkezetekben, oko­zott-e késedelmet a közös ter­melés elindításában » munka megszervezése, milyenek az első gazdasági év kilátásai az új tsz-ekben? A kérdésre válaszolva. Gyáros László elmondotta, hogy a tavaszi munkák meg­indulásánál sehol sem volt késlekedés. Azóta már befe­jezték a szántást, a tavaszi vetésekkel is idejében végez­tek. Elké-zültek a termelési tervekkel és a munkaszerve­zet kialakításával. Az újonnan alakult terme­lőszövetkezetekben már az idén nagyobb eredményeket fognak elérni, mint az egyé­nileg gazdálkodók. Biztosíték erre egyebek közt az is, hogy a legtöbb helyen rátermett, nagy gyakorlattal rendelkező elnököket és vezetőségi tago­kat választottak, illetve jól- képzett agronómusok irányít­ják a munká*. A szövetkezeti tagok szorgalmát biztosítják az egyre szaporodó építkezé­sek is, a közös állatállomány mindenütt hamarosan közös istállókba kerül. Az általános terméskilátá­sokkal kapcsolatban ma még korai lenne véleményt mon­dént Az eddigi tapasztalatok szerint azonban megállapít­ható, hogy az őszi és a tavaszi gabonaféléknél a helyzet ked­vezőbb. mint tavaly ilyenkor volt és bizonyosnak látszik, hogy a takarmány tenné ; is jobb lesz a tavalyinál. (MTI) B u k a r e st (MTI). Május 16-án a Külügyminisztérium­ba kérették Olaszország bu* karesiti követét és átnyújtot­ták neki a román kormány jegyzékét az olasz kormány­hoz. Olaszország követe azon­ban a diplomáciai szokások­kal ellentétben megtagadta a jegyzék továbbítását kormá­nyához. A jegyzék tiltakozik amiatt, hogy az olasz kormány egyez­ményt kötött az Egyesült Ál­lamok kormányával közép- hatósugarú amerikai rakéta kilövőállások építésére. • Tel-Aviv. (MTI.) Izrael­ben a vasárnap megtartott választásokon ismét a Mapam párt szerezte meg a leadott szavazatok 56 száza­lékát. A párt a legutóbbi vá­lasztásokhoz képest 1,7 szá­zalékot vesztett. A Kommu­nista Párt 2,5 százalékot szer­zett • Kairó (AP). Egy holland archeológiái csoport három évig tartó munkája során kétszáz ősi egyiptomi sírt tárt fel. A sírok legtöbbje többezer éves. (MTI). Tibeti vezető sajtóértekezlete Pekingben Peking (MTI). Ngapo Nga- vang Dzsígme, a Tibeti Auto­nóm Terület Előkészítő Bi­zottságának alelnöke hétfőn délután sajtóértekezletet tar­tott Pekingben, s nyilatkozott néhány, Tibetiéi kapcsolatos kérdésről. Elmondotta, hogy az 1956-ban a Kínai Népköz- társaság alkotmányának szel­lemében létrehozott Tibeti Autonóm Területi Előkészítő Bizottság megalakulásától fogva haladó célt szolgál. A lázadásról szólva kije­lentette, egyes külföldi körök­nek az az állítása, hogy erős nacionalista érzés nyilvánult meg a tibeti népben, hamis­nak bizonyult. A továbbiak­ban hangsúlyozta, Tibetben a helyzet megérett a reformok­ra. Szólod arról a segítségről amelyet a tibeti parasztok és volt rabszolgák, jobbágyok kaptak a lázadás leverése után a mezőgazdasági terme­lés fellendítéséhez. A Tibeti Katonai Ellenőrző Bizottság intézkedéseinek eredménye­ként mindazok, akik a láza­dásban részt vett helyi hiva­talnokok vagy reakciós felső­Genfi jelentések Genf (MTI). A nyugati külügyminiszterek a keddi ülésen válaszoltak Gromikó szovjet külügyminiszter hét­fői beszédére. Selwyn Lloyd és Couve de Murville részle­tesen „megmagyarázta’* a nyugatiak „csomag-tervét’’. Grewe. a nyugatnémet kül­döttség vezetője szintén ked­den válaszolt Bolznak. Az értekezlet délutáni ülé­sén kívül a keddi napra nem jelentettek be semmiféle kü­lön megbeszélést, csak a nyu­gati külügyminiszterek ta­nácsiadói találkoztak délelőtt — úgy mint szokás szerint minden nap — a francia küldöttség szállásán. Genfi diplomáciai megfi­gyelők szerint a külügymi­niszterek hamarosan elhatá­rozzák, hogy zártkörű ülése­ket tartanak majd ,iaz őszin­tébb véleménycsere’’ céljá­ból Az udvariassági találkozá­sok keddi programjáról nem közöltek semmit, a szerdai napról viszont annyi ismere­tes, hogy Couve de Murville Gromikonál ebédel és vacso­rán Selwyn Lloyd vendége lesz. Washington (DPA). — Mc Elray amerikai hadügy­miniszter, Herter külügymi­niszter kívánságára kedden Washingtonból Gemfbe re­pült. Párizs. Brentano nyugat­német külügyminiszter nyi­latkozatot adott a Figaro cí­mű párizsi és a Welt című hamburgi lapnak. A Figaro genfi tudósítójának kijelen­tette, hogy Berlin jövőjét nem lehet elválasztani egész Németország jövőjétől. A nyugatiak „csomag-tervéről'1 megjegyezte, hogy azt fel­bontani nem lehet, de a problémákat sorrendbe állí" tani igen. (MTIt réteg tagjainak földjét meg­művelik, most már saját ma­guknak arathatják le a ter­mést. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a dalai láma sorsa, a ti­beti vezető a következőket válaszolta: A dalai láma Tibet békés felszabadulása óta olyan ha­zafinak bizonyult, aki támo­gatni látszott a társadalmi haladást. Nem felel meg a tényeknek az a külföldi állí­tás, hogy a dalai láma szemé­lyes szabadságot élvez Indiá­ban. Bizonyára visszatérne hazájába, ha nem tartanák fogva. A Nemzetközi Diák­szövetség felhívása a genfi értekezlethez A Nemzetközi Diákszövet­ség Titkársága pénteken köz­leményt adott ki, amely han­goztatja, a szövetségben tö­mörült diákoknak az az ál­láspontja, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül meg kell kötni a német békeszerző­dést, hogy biztosítani tehes­sen a német militarizmus es fasizmus felszámolását. — (MTI.) JK dörzsölt ember fokáig alig vettük észre, hogy ^ ott él a faluban. Azt tudtuk, hogy szorgalmas, törekvő ember, de arról nem volt tudomásunk, hogy ésszel olyan jól felszerelve bocsáj- tották útra a pelenkából. Egy ta­vaszi vásár alkalmával derült csak ki, amikor is amolyan „itt a piros, hol a piros" játékot foglalkozásként űző kókler ütötte fe’ tanyáját az egyik sátorsoron. Hogy kedvet csi­náljon a játékhoz, mert arra, mi­felénk igen óvatosak az emberek, különösen, ha pénzről esik sző, megállapodott vele csak. úgy szó­ban: legyen a partnere. Figyelje erősen a keze mozgását, aztán min­dig a bal kisujja alatti kupakra te­gyen, mert minden harmadik kör­ben ott lesz a kis piros lapocska. — A nyereségből aztán — biz­tatta — majd megkapja a maga részét. Először nehezen állt kötélnek, aztán fejével rábólintott: — Egye fene, ilyet még úgy se próbáltam... Javában állt a vásár, folyt a já­ték. A mi emberünk — most már a nevét is megmondom: Fábi Pé­ter — belelendült a játékba. Tette egymásután a fényes pengősöket úgy,ahogy azt a kókler megmondta s hovatovább az asztalt körülálló és a játékszenvedélytől elragadta­tott vásárosok pénzének nagy része a zsebébe vándorolt. — Jó propagandát csinált nekem, hallja-e — mondta neki a végén a pirosas ember. — Számoljuk össze a pénzt és osztozzunk. — Osztozzunk? — kérdezte cso­dálkozva. — Hát aztán min? Adott netiem az úr pénzt talán? Én nem i emlékszem, de maga sem, mert ez nem is vök a szerződésben. — Mi fene szerződésben? — vá­gott megdöbbent képet a kókler. — Nem kötöttünk mi semmiféle szer­ződést, csak megállapodtunk, ahogy az már szokás. — Már akinél — replikázott Fábi. — Én ugyanis, ha valakivel meg­állapodom, azt írűisba szoktam le­fektetni. Az a biztos... — Hívok én mindjárt egy biz­tost — így a másik. — Tisztességre tanítják azok kendet, ha nem adja ide a pénzemet. — Hívja csak hívja, mert ha nem, akkor én szólok nékik, mivelhogy az ilyen játékot igen-igen nem sze­retik még azok sem. — S már in­dulni is akart, amerre fegyveres embereket sejtett, amikor a kabát­jába ragaszkodott a másik: — Ha már ilyen dörzsölt, legyen annyi becsület magában, hogy az útiköltségem megfizeti. — Azon ne múljék. Pestre megy? Az hat pengő és negyven fillér. Ehun e és menjen isten hírével. Ezzel, mint aki legjobban végezte dolgát gondosan leszámolta a vas­úti tarifát s miközben a másik ap- ját-anyját emlegette, sétára indult a sátrak között. Wf alaki a falubeliek közül tanúja 9 volt a vitának és megtetszett neki a kóklertól hallott „dörzsölt” jelző. A jelentésével nem volt tisz­tában de elhíresztelte, hogy Fábi dörzsölt ember. Nem is tudott ettől szabadulni aztán soha. Evekig nem hallatott azután mü­géről Fábi. A legutóbbi Időben azonban egyre több hír kering róla. így emlegetik: Jói járt Fábiva! a Győzelem, mivelhogy lehúzna az egy rókáról három bőrt is. Ami igaz, az igaz; nem restelendő erénye ez Péter bácsinak, mivel­hogy mióta a közösbe került, dör­zsöltségét úgy forgatja, hogy mások is hasznát lássák. Történt például a legutóbbi idő­ben, hogy az egyik kívülmaradt falubelinek jó csomó trágya díszel­gett az udvarán. — Meg kéne azt venni, kikerülne belőle a melegágyhoz szükséges trágya — javasolta a vezetőségnek Péter bácsi. — Adjunk neki két ko­csi trágyáért egy kocsi szalmát, biz­tos, hogy ideadja. Először mindenki hümmögött, még az elnök is, de mikor egy ki­csit összesugdolódzott vele Fábi, beleegyezett. — Állapodj meg vele, tagtárs úgy, hogy ősszel adjuk a szalmát. Hogy jött létre az alku, hogy nem — annak csak Péter bácsi a meg­mondhatója. Annyi azonban bizo­nyos, hogy két nap se telt el, vala­honnan szerzett egy istentelen nagy, tizenegy sukkos fatengelyes szekeret s ezzel állított be az eladó udvarába. — Visszük a dudvát, szomszéd — mondta neki, köszönés után s az­tán hozáfogott rakodni. Amaz csak szemlélte egy darabig, de végül fogyott a türelme: — Hagyjál már másnak is — mondta aggodalmasan, mert látta: Fábi igen-igen tapossa a derékba a trágyát. — Nem járok tán félfuvarral — válaszolt. — Még kinevetnének érte. S nyugodtan rakodott tovább. Addig-meddig tartott ez így, hogy felpakotta az egészet, még a helyét is felseperte, úgy, ahogy illik. A z eladó persze vakarta a búb- ját. mert ha szerényen is, de legalább öt kocsira becsüké a trá­gyát. S mikor látta, hogy Fábi egy­szerre felpakolta az egészet egy só­hajtás közben csak ennyit tudott mondani: — Remélem, Péter, ősszel te hozod majd a szalmát is. — S aztán affe- letti bánatában, hogy a remélt két kocsi szalma helyett csak egy fél kocsira valót kap, búsan nyitotta ki a nagykaput a szalmásszekémyi mozgó trágyakazal előtt, amelyből, mint hallottam, kitelt a Győzelem paprikapalántájának melegágya. Ha már itt tartunk, elmondok egy másik történetet is Péter bácsiról. Annál is inkább, mert kicsit szálló­igévé vált a Győzelemben, hogy ki­ki vigyázzon a fehérneműjére, ne­hogy a Fábi kezébe kerüljön. Mondják ezt pedig azért, mert még a tavaszi munkák kezdetén, mindjárt, ahogy a Győzelem tagsága összeállt, Lánei Pistának sehogy sem ízlett a felkelés. Késegetett. Hol hétkor, hol nyolckor jelent meg, amikor már a többiek régen kint jártak a földeken. Egyszer aztán fura egy eset tör­tént vele. Amíg mosakodott tetőtől talpig a raktárban a mű trágyaszó­rás után, valaki elemelte ingét, ga­tyáját. Kereste a póruljárt, dehá/i nem találta. JV em is találhatta, mert mind­1 két intim fehérnemű a Fábi Péter sok vihart látott csikóbőr ba­kójában rejtezkedett egészen regge­lig, amikor is Pista, hogy tovább­keresse, idejében beállított. Ebkor adta vissza neki így: — Ehun van e, Pista az inged, de én tanácsolom, hogy máskor este mindig hagyd itt, mert úgy Lárym. azért késtél te reggelente, mert ezekre rátelepedett az asszony. Használt a tréfás lecke, mert az­óta Pista nem késik, de ha valaki Fábit említi előtte, csak ennyit mond: — Dörzsölt egy ember az, nem jár annak túl az eszén még há*om kántor sem. NAGY ISTVÁN GROM1KO, a riporterek barátja Néhány német magazin fo­tóriportere igazi indián har­ci technikával igyekezett Gromiko szovjet külügymi­niszter genfi villájának köze­lébe férkőzni, hogy lapjaik számára felvételeket készít­hessenek a szovjet külügy­miniszterről. Gromiko éppen a kertben sétált és a ripor­terek teleszkopikus lencsék­kel igyekeztek a kerítésen át a távolból felvételeket készí­teni róla. A külügyminiszter észrevette a riporterek erőfe­szítéseit és titkárát barátsá­gos meghívással küldte hoz­zájuk: kerüljenek beljebb, ne fáradozzanak olyan távol­ból! A meglepett német ri­porterek, félretéve az indián harci módszereket, most már akadályírlanul besétáltak a villa kertjébe és annyi fel­vételt készíthettek Gromiko külügyminiszterről, amennyit

Next

/
Thumbnails
Contents