Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-19 / 115. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. május 19. Elutazott hazánkból a kínai népi felszabadító hadsereg küldöttsége Hétfőre virradó éjjel, pontosan éjfélkor ötnapi Itt tartózkodás után elutazott hazánkból a kínai népi felszabadító hadsereg Peng Tö- huaj marsall, a Kínai Nép- köztársaság honvédelmi minisztere. a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyettese, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának elnökhelyettese, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja által vezetett küldöttsége. A különvonattal elutazott kínai vendégek Nyugati pályaudvari búcsúztatásán megjelentek: Marosán György államminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Révész Géza vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Jelen voltak: Péter János, a külügyminiszter első helyettese, Molnár Erik akadémikus, a Magyar—Kínai Társaság elnöke, valamint az MSZMP Központi Bizottságának több tagja, állami, társadalmi és kulturális életünk sok kiválósága. Résztvett a búcsúztatáson néphadseregünk tábornoki és vezető tisztikarának számos tagja, a budapesti helyőrség sok tisztje és katonája. Megjelent Szie Fung nagykövetségi tanácsos, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint a Budapestre akkreditált baráti, diplomáciai képviseletek több vezetője, katonai attaséja és katonája. Megjelent a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A küldöttséget Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter búcsúztatta. Peng Tö-huaj marsall, a magyar és a kínai himnusz elhangzása után elvonult a felsorakozott díszalegység előtt s szívélyesen búcsúzott a megjelentektől. A vendégek különvonata lelkes búcsúzás, kölcsönös üdvözlések után a Rákóczi induló ütemére gördült ki a Nyugati pályaudvarról. A kínai katonai küldöttség távirata Révész Gézához Révész Géza Elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Honvédelmi Miniszterének! Amikor elhagyjuk Magyarország gyönyörű földjét, engedje meg, hogy mégegyszer kifejezzem mind a magam, mind a küldöttség valamennyi tagjának őszinte köszönetét. Köszönjük az Önök szíves meghívását és fegyverbarátunk, a magyar néphadsereg forró vendégszeretetét. Kívánom önnek és a magyar néphadsereg egész személyi állományának, hogy újabb és újabb sikereket érjenek el a további munkában. Kívánom, hogy a kínai és a manyar név, és a két hadsereg közötti barátság örökké virágozzék. 1959 május 18. PENG TÖ-HUAJ marsall, a Kínai Népköztársaság katonai küldöttségének vezetője. A nyugati hatalmak nem akarják „felbontani a csomagot?" A Reuter és az AP jelenti, hogy a külügyminiszterek tanácskozásukról hivatalos nyilatkozatot adtak ki, amelyben közük: „helytelenek azok a sajtójelentések, amelyek szerint a nyugati küldöttségek elhatározták tervük felbontását.” A nyilatkozat hangoztatja, hogy a nyugati „csomag- terv”-ben foglalt kérdéseket meg lehet ugyan vitatnia külön-külön, de valójában nem lehet elszigetelni azokat egymástól. A külügyminiszterek szeretnék részleteiben megvilágítani csomagtervük „jelentőségét”. Ami a berlini kérdést illeti, e problémát a csomag-terv első szakaszában foglalt javaslataik alapján kívánják kezelni. A nyugati nyilatkozatot nem sokkal azután tették közzé, hogy egy hivatalos amerikai szóvivő kijelentette, az Egyesült Államok hajlandó átmeneti megállapodást kötni Berlinről, nehogy zátonyra fusson a genfi érteA Pravda a genfi értekezletről MOSZKVA (TASZSZ). A Pravda genfi tudósítója a lap vasárnapi számában kommentálja a német béke- szerződés szovjet tervezetét, valamint a nyugati úgynevezett „csomag-tervet” A szovjet okmány — hangsúlyozza a tudósító —, azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió kormánya ismét a vitás nemzetközi problémák gyakorlati megoldását sürgeti. A ........................................................................ Va sárnap megtartották Becsben a provokációs szudétanémet találkozót BÉCS (MTI.) Vasárnap a bécsi volt császári palota udvarán az osztrák kormány és a katolikus egyház képviselőinek részvételével tartott nagygyűléssel befejeződött a provokációs „szudétanémet kongresszus.” Franz König bécsi bíboros misét mondott a szudétanémet napok résztvevői számára, majd egy Tomko nevű szudétanémet pap revansista szellemű prédikációt mondott. Feltűnt, hogy ott volt Raab kancel- iár vezetésével több osztrák államférfi, valamint a Habs- burg-ház tagjai és különbö ző menekült szervezetek képviselői. A nagygyűlésen felszólalt E. Michel, a volt prágai náci rendőrség őrnagya, aki az „elesett bajtársakról” az „örök német vérről” stb. szóló frázisok közepette kijelentette, hogy a szudétanémet ifjúság nem mond le szülőföldjéről és érvénytelennek tekinti a jelenlegi államjogi helyzetet. Mint mondotta, a „felszabadult szülőföld” az egyesített Németországgal együtt az egységes Európa alkotórésze lesz majd. Ezután Julius Raab osztrák : kancellár emelkedett szólás- I ra. Sietett szolidaritást vál- 1 látni a szudétanémetekkel, I gúnyosan említette a szom- : saéd államoknak a szudétana- ] pok ellen nyújtott tiltakozá- j salt, s azt mondta, Hogy a j második világháború után I kitelepített szudétanémetek j a „kegyetlenség ártatlan ál- j dozatai” voltak; Raab után Von Auen, a ! szudétanémetek „landsamm-! schaftok” képviselője szólalt ; fel. A jaltai és a potsdami i egyezményben megjelölt po- i litikai határokat ideiglenes- j nek „nevezte és azit mondta. ' hogy az „egységes Európa” j és a német vezetés, megold- j ja majd a szudétanémetek I gondjait. * MOSZKVA. A Pravda hét- I fői számában „A provokáto- I rok nem nyugszanak” cím- j mel közli bécsi tudósítójának beszámolóját a szudétanémet találkozóról. Meglepő — írja a Pravda, — hogy Raab kancellár és több más osztrák vezető is részt vett és felszólalt a találkozón. (MTI). szovjet javaslatok ellenzői közül még senki néni merte azt mondani — írja a tudósító. — hogy ezekben a javaslatokban a béke és a nemzetközi együttműködés szempontjából kifogásolható dolgot talált A Pravda a nyugati tervet elemezve megálíapítja, hogy ez nem „béketerv”, amelyet helyeselhetne a békeszerető közvélemény, hanem a nem zetközi feszültség fenntartásának, az egyhelyben topo- gásnak a terve. Az ilyen helyzetet Nyugat-Németország militarista erői magától értetődő módon a Bundeswehr atomfelfegyverzésére, egy újabb háború előkészítésére használnak fel. A nyugati tervet irrealitása nyilvánvalóan alkalmatlanná teszi arra, hogy nemzetközi tárgyalások alapjául szolgáljon. Ezt a terv szerkesztői tudják. (MTI.) Rövid leien fések 6enfből Herter amerikai külügyminiszter szombaton este Rómából visszaérkezve vacsorát adott Selwyn Lloyd angol és Brentano nyugatnémet külügyminiszter tiszteletére. A vacsorán résztvett Eilhelm Grewe washingtoni nyugatnémet nagykövet és sir Michael Wright a genfi atomértekezlet angol küldöttségének vezetője' is. Selwyn Lloyd angol külügyminiszter vasárnap küldöttségének vezető szakértőivel tanácskozott. Herter amerikai külügyminiszter szintén eszmecserét folytatott küldöttségének tagjaival. * Couve de Murville francia külügyminiszter vasárnap este Párizsból visszaérkezett Genfbe, A három külügyminiszter hétfőn reggel megbeszélést tartott, hogy előkészüljön a délutáni ülésre. A Reuter értesülése szerint hétfőn délután a külügyminiszterek folytatják a Szovjetunió javaslatainak megvitatását kéziét. Ezt a vasárnap este elhangzott kijelentést — amelyet az angol és francia küldöttségi körök nagy meglepetéssel fogadtak — egyes megfigyelők úgy értelmezték, mint a nyugati „csomag” felbontását — jelenti a Reuter. A most kiadott nyilatkozat nem mondja meg, hogy mit cselekszik a Nyugat abban az esetben, ha a Szovjetunió elveti a csomag-tervet — jegyzi meg az AP. Angol és amerikai diplomaták nem hivatalos véleménye szerint szükséges átmeneti megoldást találni a berlini kérdésre, ha a nyugati tervet elutasítják. • A DPA jelentése szerint Brentano nyugatnémet külügyminiszter szerdán ismét magánmegbeszélést kíván folytatni Selwyn Lloyd angol külügyminiszterrel. Hétfőn Genfben a francia küldöttség szóvivője közölte, hogy Gromiko szerdán ebéden látja vendégül a francia külügyminisztert * Párizs (Reuter). A Paris Journal című lap hétfői számában azt írja, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet egyes köreiben a hét végén érezhető angolellenes hangulat volt. A lap tudósítója magyarázatul megjegyzi, említett körökben azzal gyanúsítják az angolokat, hogy kereskedelmi okokból a nyugati fél „elárulására” készülődnek. Ezt a hangulatot Bonn és Párizs idézte elő — írja a tudósító —. mert egy esetleges angol—szovjet megállapodás lehetősége aggasztja a franciákat és a nyugatnémeteket. Amerikai szóvivő nyilatkozata a csúcsértekezletről Genf (MTI.) Az amerikai küldöttség egyik szóvivője szombaton este kijelentette, hogy az Egyesült Államok a csúcstalálkozón csak akkor vesz részt, ha a genfi külügyminiszteri értekezleten eredmények születnek. — A szóvivő hozzátette, hogy az Egyesült Államokhoz közvetlenül még senki sem fordult a csúcsértekezlet megtartása ügyében és maga Amerika sem tárgyalt senkivel arról, hogy mikor és hol tartsák a kormányfői találkozót. Hozzátette, ha a külügyminiszteri megbeszélések eredményesek lesznek, „elmegyünk a csúcstalálkozóra, ahol esetleg a genfi külügyminiszteri értekezlet napirendjén túlmenően tárgyalunk az atomkísérletek megszüntetéséről, a rajtaütésszerű támadások megakadályozásáról, a leszerelésről és más kérdésekről”. A Reuter diplomáciai megfigyelők véleményét közölve megállapítja: az amerikai szóvivő kijelentése a külügyminiszteri értekezlet megkezdése óta első ízben mutat eltéréseket az angol és az amerikai álláspontok között. — Mint ismeretes, az angol vezetők azt a nézetet vallják, hogy a csúcstalálkozót még idén nyáron mindenképpen össze kell hívni, s a külügyminiszteri megbeszélések esetleges zátonyra futása csak indokoltabbá teszi a kormányfői találkozó összehívását. London. A Sunday Times jelentése szerint július közepén vagy Genfben, vagy San Franciskoban megtartják a csúcsértekezletet, feltéve, ha a Szovjetunió Berlin kérdésében nem hoz egyoldalú döntést. A külügyminiszteri értekezlettől jelenleg annyit lehet várni, hogy nagy vonalakban kidolgozza Berlin kérdésének ideiglenes megoldását, amit a nyár folyamán a kormányfők vitatnak majd meg. A batát?meritén\ a cukrászda előtt megállt, s az utca túloldalára mutatott — Nézzék, elvtársak, ott azt a kerékpáros embert, aki most ült fel. Szabó János a neve. Róla is azt beszélték, hogy itt Alpáron ő lesz a legeslegutolsó. Jó gazda és ezenfelül rátarti ember. Tudja is magáról, hogy jó gazda. A szövetkezéssel hosszú ideig hadilábon állt, azt hangoztatta, hogy Alpár speciális adottsága nem teszi lehetővé a nagyüzemi gazdálkodást. Tavaly vettük észre, hogy Szabó János kezdett más húrokat pengetni. De hallgassuk csak meg őt.;. A dolog közepébe vágtunk. Szabó János nem kérette magát. Elsorolta mindazokat az előnyöket, amelyek a szövetkezésből fakadnak. Ügy beszélt, mint valami vérbeli tsz-tag. Megkérdeztük tőle, ha ennyire híve a szövetkezésnek, hát mért nem választja az újat. — Miért, miért. Azért mert már túl vagyok rajta. Kérdezzék csak meg a tanácselnök elvtársat. Éppen aznap írtam alá a belépési nyilatkozatot amikor a névnapja volt. Afféle ajándékképpen vittem be neki. őszre megy itt mindenki — jelentette ki meggyőződéssel, amikor elbúcsúzott tőlünk. Nagyjából így beszélt mindegyik középparaszt, akikkel találkoztunk. És ők kérdeztek legtöbbet. Nagyon kíváncsiak. Sokat hallottak ismerősöktől, innét-onnét, arról a hatalmas méretű munkáról, ami itt Szolnok megyében kezdődött. Kifogyhatatlanok a kérdezősködésből. Igaz-e, hogy az új szövetkezetek tagjai mindenütt építkeznek, magúk csinálják a vályogot, maguk égetik a téglát, ml van az öregekkel, az asszonyoknak tudnak-e munkát adni? Rengeteg ehhez hasonló kíváncsi kérdést tettek fel és mohó érdeklődéssel hallgatták válaszainkat. Szívesen jönnének ide hozzánk körülnézni s bíznak abban, hogy őszig még erre sor kerül. Leginkább az új belépő középparaszt jainkkal szeretnének megismerkedni és egy-két régi nagyüzemünkben körülnézni. — Itt lakik Mészáros Vilmos. Nézzünk be ide is — ajánlotta kalauzunk. Hát nézzünk. Megzörgettük a kiskaput, s Lakó elvtárs gyorsan tájékoztatott bennünket: Mészáros Vilmos Alpár község legtekintélyesebb középparasztja. Amit ő mond, az nagyon döntő, sokat nyom a latban. Mészáros Vilmos nagyon barátságos ember. Hellyel és borral kínálta vendégeit. — Szolnok megyeiek? Most már leginkább ott lenne jó lakni — jegyezte meg mosolyogva. — Miért? — Mert az ottani gazdák túl vannak a nagy gondon. Mi elmondtuk neki, hogy tél utóján, tavasz elején nálunk, a Tiszazugban néhány gazda meg ide akart költözni Tiseakéeskére, Lakitelekre, vagy Alpárira. Éppen a szövetkezés miatt. Vendéglátó gazdánk erre újból elnevette magát — őszre ezek az emberek költözhettek volna tovább, mert mi sem állunk meg, hanem haladunk a korral — mondta. — Hogy értjük ezt? — Igyunk egyet és majd megmondom. Koccintottunk és Mészáros Vilmos nyilatkozott. — Ügy, hogy énhozzám ne jöjjön senki agitálni. Meg is mondtam a tanácselnök elvtársinak, hogy ide ne jöjjenek. Tudok, amit tudok, de amit én a szövetkezésről tudok, az nekem elég. Betakarítás után első leszek azok között, akik aláírják a belépési nyilatkozatot. Nem árulok el maguknak titkot, ezt már mi egymás között megbeszéltük, őszre Alpár szövetkezeti község lesz. Hát csak ezért mondtam az előbb, hogy akik Ide akartak költözni, azok most törhetnék a fejüket, hogy hová menjenek tovább. Nincs itt kérem a sok beszédnek- helye. Az új mindig győzedelmeskedik. Nagyon komolyan mondom, hogy a Szolnok megyei gazdák okosan cselekedtek. Nagyjából így foglalhatjuk ösz- sze azt, amit Mészáros Vilmos mondott. Elbúcsúztunk tőle is, Lakó elvtárstól is és Alpártól is. Jóleső érzés volt végigjárni a szomszédos Bácsi-Kiskun megye határmenti községeit. Tapasztaltuk, érdeklődéssel figyeük a szövetkezeti utat járó Szolnok megyei parasztság munkálkodását. Ők is a nagy elhatározás előtt állanak. A határmenti községeket velünk együtt járta végig az egyik ti- szajenői középparaszt, aki a nagy- átalakulás idején írta alá á belépési nyilatkozatot. A szövetkezéssel egyetért, de még mindig tele var kétkedéssel, még mindig inkább hátrafelé néz, csak nagyon keveset előre. Az volt azonban az igazi meglepetés, hogy amikor átléptük a megye határát, emberünket egyszeribe kicserélték. Büszkén újságolta Alpáron a tanácselnöknek és a gazdáknak, hogy náluk Tiszajenőn már mindenki az új utat járja S egyre mondogatta: „ne aggassák a körmüket, nincs annak semmi értelme”. Igaz, nagyon igaz. Az okos parasztember saját jövőjét látja, amikor előre néz. — Vége. — SZEKUL1TY PÉTER III. | Elindultunk. Merre, hová men- = jünk? Melyik házba kopogtassunk. § Lakó István, Alpár község kommu- | nistáinak egyik vezetője ajánlko- | zott. Ö majd kalauzol bennünket. = Azt ajánlotta, ballagjunk végig a | főutcán. A legmódosabb középpa- = rasztok lakják, mi nyissunk be arra í a portára, • amelyikre akarunk. = Győződjünk meg róla, hogy Mol- I nár József, a községi tanács vb ellj; nöke egyáltalán nem túlozott. Al- § pár gazdái valóban megpályázzál! a = szövetkezeti címet, S éppen az az | érdekes, hogy a kezdeményezés a = legtapasztaltabb középparasztoktól | indult. á A legtapasztaltabb középparasz- ! toktól. Ez nagyon is érdekes ha- § sonlósóg. Pontosan így volt Tisza- = földváron is, ez év koratavaszán. A | középparasztok vették kézbe a kol- 5 lektivizálás ügyét. Kungyalun szm- ! tén. Jászboldogházán is és még egy 1 egész sor községben. Amikor ezt elmondtuk Lakó | elvtársnak, ő egy cseppet sem leli pődött meg. Bólogatott. — Igen, tudunk róla, hallottuk I ennek a hírét. Én a magam egy- ! szerű eszével ezt úgy értékelem, I hogy az ilyen egészséges kezdemé- ! nyezés-sorozat nem lehet más, mint I a megnövekedett bizalom pártunk | és kormányunk politikája iránt. Ez. I Másrészt a középparasztok nem | csak jó gazdák, hanem elég igényes 1 tanult emberek. Újságot olvasnak, | rádiót hallgatnak, és így egyik ké- | sőbb, másik hamarább, de végül | mindegyik belátja: a nagyüzem " mérhetetlen fölényben van a kis- ! üzemmel szemben, — Lakó elvtárs
