Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-15 / 112. szám
r 1959. május 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s HERMAN JÖTTEK EZ ERDŐBŐL Magyarul beszélő szovjet film. Bemutatja a mezőtúri Dózsa mozi május 14-től—17-ig Érdekes lélektani problémát visz filmre Olsanszkij és Rudnyeva forgatókönyviró és Konsztantyin Vojnov rendező. A történet főszereplői: Júlia Tyitova, Szer- gej Koseljov és Pavel Sztro- ganov a háború alatt együtt harcoltak egy partizánosztagban, melynek tágjai egy német támadás során mind meghaltak. Csupán három partizán maradt életben, — akik a támadás idején egy különleges feladat végrehajtása miatt távol voltak egysegüktől. Tizenkét évvel később, véletlenül előkerülő dokumentumokból úgy tűnik, hogy a három partizán közül az egyik áruló volt, tőle tudták meg a németek a partizánosztag rejtekhelyét, s így sikerült rajtaütésük. De vajon ki volt az áruló a három közül? A nyomozás során megismerkedünk a három volt partizánnal. Julia az első percben visszautasítja még a gyanút is, szilárdan hisz társai becsületességében, sem ' ő, sem azok nem lehettek árulók. Szergej vallomása csaknem teljesen megegyezik Júliáéval, magatartása azonban gyanúra ad okot. Rendezetlen az élete, egyetemi tanu'- mányait nem fejezte be, nem Is dolgozik rendszeresen, hadirokkant nyugdíjából él, s míg a múltra emlékezik, úgy tűnik, mintha valamit szándékosan elhallgatna. Pavel élénk, energikus em bér. Az ő életútja volt a legsimább hármuk közül. A vád mégis őt rémíti meg legjobban. Fél, hogy esetleg őt tartják árulónak, s ezért vallomásában Szergejt helyezi előtérbe, aki eredetileg nem is volt kijelölve a különleges feladat végrehajtására, de mindent megtett azért, hogy velük együtt mehessen. Pavel azonban később lelkiis- meretfurdalást érez vallomása miatt, hogyan is kételkedhetett egykori legjobb barátjában? A film alkotói mindvégig feszült és izgalmas légkörben hozzák a néző elé hőseiket. Előttünk bontakozik ki a három ember jelleme, jótulajdonságaik és hibáik, s szinte magunkénak érezzük problémájukat: ki is lehet az áruló és miért? Júliusban kezdődik a Balatoni Nyári Egyetem A veszprémi Vegyipari Egyetem idén ismét megrendezi a Balatoni Nyári Egyetemet. A jelentkezők elhelyezése Veszprémben a nemrég épült egyetemi kollégiumban történik. Tekintettel arra, hogy a jelentkezés csak korlátozott számban lehetséges, akik részt kívánnak venni az előadásokon, július 1-ig kell bejelenteni igényüket a Veszprémi Nyári Egyetem igazgatóságán, vagy az IBUSZ helyi és fővárosi irodáiban. A tavaly számottevő sikerrel zárult kéthetes előadás- sorozat tapasztalatai alapján az idei programot még jobban kiszélesítették A tervek szerint plenáris előadások keretében ismertetik a Bakony és a Balatonvidék geológiai kialakulását, ásványvilágát. Az egyetem A) szekciójának előadásaiból a résztvevők megismerkednek a Balaton és a Bakony élővilágával, a festői környék őskorával és néprajzával. A B) szekció előadásai a kémiából nyújtanak hasznos ismereteket. Az előadások mellett kirándulásokat is rendeznek. A július 15-én kezdődő Balatoni Nyári Egyetemre megyénkben az IBUSZ szolnoki irodájánál lehet jelentkezni, ahol érdeklődésre minden részletre kiterjedő felvilágosítással szolgálnak. //• Községünk büszkesége az asszonyok termelőszövetkezete Egy kis séta az árnyat adó erdőben, s az ember elfelejti, hogy hétszámra szívja a jászsági nehéz port. Igyekszünk egyre beljebb a fák sűrűjébe, hátha valami újdonságot, érdekeset rejt magába a jász- fényszarui erdő közepe. S valóban! Nagyocska tisztás, most épült baromfiólak, csirkék és libáik százai fogadják hangos gágogással, csipogás^ sál az újonnan érkezetteket. Uj tsz épül ott, ahol 15—20 éve a „méltóságosokon” kívül tilos volt az erdő ösvényeit járni. Az Uj Reménység Tsz reménysége itt ez a kétezer csirke és ötszáz kis liba. — Ennyivel rendelkezünk jelenleg, de megkétszerezzük még az idén — dicsekszenek a tsz tagjai, akik úgy beleélték már magukat a közös gazdálkodásba, hogy a háztáji földjeiket is közösen művelik. Most éppen Jáger Bé- láné földjén szorgoskodik nyolc asszony. Igaza van azoknak, akik arról írtak, hogy sokat tudnak beszélni az asszonyok, de a fényszaru iák ilyen téren minden vetély társukon túltesznek. Még kérdéshez sem jutunk, már is elsorolják, Aki megy és akt mat?ad Hatan jöttek, kart-karba öltve, vidáman dalolva kis Tisza-parti sétányon. — Három fiú, három lány korukat még a húszon alul számolták. Egyikük tréfásan huzigálta a mellette haladó leány varkoesát -*• mert bármilyen furcsa és kicsit ódivatú is e viselet — díszes varkocs egészítette ki a nyugodtságot tükröző, szépvonalú leányarcot. ... Csak tavasz van és semmi más __” — dúdolta az egyik fiú és szinte szemrehányó tekintettel nézett ránk, amikor hangos köszöntésünkkel megzavartuk a dú- dolásban. Karcsi — nyújtotta kezét még kissé duzzogva. A barátaim — mutat körbe, s ekkor már mosolygott. Teri, Juli, Mária, Miklós és Péter. intett át a vízen — két csónakkal. A mi oldalunkon nincs ilyen szép a part és a csend is hamarabb megbolydul. Szemlátomást a lobogós- hajú szőke fiú a féltucatnyi fiatal vezére. Ez tűnt ki merész fellépéséből és kicsit rosszalló hangoskodásából is. De a fiatal szív, a fiatal kedély nem sokáig tud neheztelni, nem bírja a csendet és a feszültséget sem tűri. Kérdést sem várt már, sorolja: Őt várja a „nagyfalu“ — Pesten dolgozom és csak így hét végén járok haza. Ilyenkor összejön a „galeri Egy kis nóta, egy kis játék és észre se vesszük, már este van. Indulni kell haza, mert vár a holnap, odafent a „nagy faluban”. A íelnőttes komolykodás nem nagyon illik a gyermekesen szőke archoz. Látszik: nem éppen azt mondja, amit gondol, vagy amit szeretne. S mint valami nagyon pontos, érzékeny mikrométer, méregeti is már a választ: a varkocsos Teri: — Mi már régen mondjuk: gyere haza. Itthon vár a falu, várunk mi mindannyian. Hiába mondod nekem az ellenkezőjét, nem érzed jól magad odafönn. Nem szól semmit a megrótt, csak hallgat. Látszik, szíven találta a lány néhány szava. Helyette Miklós bátorodik szóra:- Pedig ott az igazi élet. Én is szívesen mennék, de- hát már elkéstem. Maholnap húsz vagyok — mondja kis restelkedéssel, mint aki szégyellj a korát — mit kezdhetnék odafent. Meg aztán más is itthon tart... Nem mondja, mi az a más, csal az elpiruló Máriára tekint. Ehhez nem kell több magyarázatot fűzni, szó nélkül is érthető. Kissé elakad a társalgás. Érződik, hogy a korábbi beszélgetés, illetve amit elmondtak, mindannyiuk belsejét feszíti. Valami kikívánkozik belőlük. De nem mondják. S aztán a kísérőm szól: — Ki marad és ki megy? — kérdezi, hogy átsegítse a hat fiatalt az akadályon. — Én megyek, — vágja ki merészen Karcsi —, engem semmi se fűz ide. Én maradok — tart ki korábbi álláspontja mellett Miklós. Péter pedig: majd meglátom. A lányok válasza majdnem egyhangú. Teri a legbátrabb, mondja ki a szentenciát mindannyiuk nevében: mi maradunk..-i Mi visszajövünk Aztán már peregnek a mondatok. S a beszélgetés során kiderül: a lányok közül Teri, Juli az idén érettségizik. Mária meg a debreceni híradásipari technikum oklevelével dicsekedhet hamarosan. Mit tudnak kezdeni majd a faluban? — Oh — válaszol felnőttes komolysággal Mária? — megtaláljuk mi a számításunkat. Én úgy tervezem, hogy amikor végzek, jövök a faluba. Szüleim szövetkezeti tagok, nekem is kerül ott helyem. A faluban, meg a szövetkezetben annyi már a rádió, hogy nem kell félnem a ke- nyértelenségtől. Majd a másik kettő: — Mi is visszajövünk. Nem nagyon tudjuk megokolni, miért, de nem megyünk el a faluból. Igaz, még az egyetem hátra van — sóhajt Teri — de majd letelik az is. S mire mi elvégezzük, a faluban már nagyon kell a mezőgazdasági szakember. Mert nem máshová, mező- gazdasái egyetemre kívánkozik mindkét lány. ők hát elmondták a magukét. letették a voksot: maradnak. A fiúk is tartják magukat, csak Péter gondolkodik erősen. — Ha valami szakmát tudnék még tanulni — sóhajtja — én is szívesen maradnék. Nem kívánkozom el a faluból, de a föld sincs rám különösebb hatással. Hat fiatal, hat sors. Egyikük menni akar, a másik maradni. Kicsit tanácsot is várnak. Ki segítsen nekik a választásnál? Ez a kérdés foglalkoztat, miközben az al- konyuló Tista-parton bú- csúzkodunk. S mire megtalálom a választ és önmagámnak kimondom, hogy a falusi KISZ szervezeteknek az eddigieknél még jobban tömöríteni kell a fiatalokat, lassú csobbanással merülnek a vízbe az evezők. Hat fiatal, három fiú és három lány indul haza a tulsóparti kis faluba, Tiszaroffra. Nagy István hogy 120 klh. földön gazdálkodnak huszonhat taggal, s hogy őszre száznyolcvanán lesznek 1400 kh. földre. — Nézzék csak meg a vetéseinket! — hívnak, s már ott is vagyunk a borsó- és répaföldnél, melyeken nem zöldéi már a korai gyom. Meg keli nézni a kiegyelt mákot is. Bármit mutatnak, mindenre büszkék. — Nagy terveink vannak a jövőre! Baromfifarmot akarunk létesíteni, de 10 tehénre is nagy szükség lenne. — Minden posztra tanult embereket akarunk állítani! Ezért küldtük tanfolyamra Peniszner Lászlónét és Böjti Józsefnét (kik most a baromfiak kezelését látják el) és tettünk szert az állattenyésztésiben jártas elnökre Gőúér Ernő személyéiben. — Hogy nézeteltérés adódik-e? — Hát, nappal néha összeakasztjuk a szót, de az esti szürkület elmossa azt s másnap már ki emlékszik arra? Míg erről beszélgetünk, a kertészethez érünk. 23 kh. paradicsom, szép nagy diny- nye-tábla. A baromfi mellett ez lesz a fő jövedelmi forrás. — Mi a legnagyobb panaszuk? — jutunk mi is szóhoz. Kuncogva néznek össze, s már kész is a válasz: — Férfiak kellenének, mert csak öten vannak, , s azok közül is három öreg. Túlságosan kevés ez a két férfi a nehéz munkára. így dolgoznak most azok, akik hosszú évekig mást szolgáltak. Serény munkával gyarapítják- a közöst, s egy cél lebeg előttük, hogy gyermekeik élete szebb legyen, mint az övék volt. Keresztesi József és Lantos Péter Jwszfényszaru Pedagógus szemmel Ragyogó májust nap. A helyi általános iskola tantestülete a termelőszövetkezetek elnökei, agronómusai közös kirándulás keretében tekintették meg a jászalsószeht- györgyi termelőszövetkezetek területét, építkezéseit, a közös állatállományt, hogy a látottakat tanításuk során hasz- nosfhassálc. Utunk igen kellemes volt. A helyi Petőfi Tsz gépkocsija vitt végig bennünket a hosz- szú úton. Először a silóépítkezést, s a táblás vetéseket néztük meg, ahol szakszerű tájékoztatást kaptunk kérdéseinkre. Majd a Tiszasülyi Állami Gazdaság szellőháti üzemegységébe, a négyszeres élüzembe vitt az autó. Ott kedves fogadtatás után Soltész elvtárs, a gazdaság igazgatója ép Fodor elvtárs fő- agronómus tájékoztatta a mintegy ötven pedagógust, s a többi vendégeket a gazdaság termelésá módszereiről, terméseredményeikről, az állattenyésztésről, üzemszervezési, kulturális kérdésekről. Ezután együtt a „gyakorlatban” szemléltük meg az üzemegységeket, tapasztaltuk saját magunk is a gazdaság eddig elért kiváló eredményeit. Gyönyörű növénykultúrát, állatállományt, gépparkot láttunk. Közben megismerkedtünk a szakszerű művelési módszerekkel és ápolási munkákkal. Utunk végén értékelő ösz- szehasonlításokat tettünk a látottak alapján, s magunk is megállapítottuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodás a magasabb terméseredmények mindnyájunk jólétét biztosítják. Szakszerű tájékoztatást kaptunk a 3004/1. sz. kormányrendelet intézkedéseiről, mely nagyban elősegíti a termelőszövetkezetek megszilárdítását. Ádám Géza J ászalsószentgyörgy Fiatalok nagyszerű kezdeményezése Igen sokan érdeklődnek mostanában, hogy mi lész városunkban a fürdővel. Ezzel kapcsolatban Oláh elvtárs, a városi tanács VB titkára adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy igen dicsérendő a fiatalok kezdeményezése, akik társadalmi munkával segítik e létesítmény megvalósítását. A gimnázium, a technikum diákjai, az általános és ipari iskolák tanulói a fürdő kerítésénél 300 oszlop helyének kiásását vállalták. A munkát már meg is kezdték. Még e hónapban a vállalat is felvonul és hozzálát a medencék építéséhez. Reméljük, hogy lelkesedésben a vállalat embereinél sem lesz hiány, s az augusztus 15-ig vállalt munkát határidőre elvégzik. így még ebben az évben igénybe vehetjük a fürdőt. Szabó Imre Törökszentmiklós Ráfizettek a rágalmazók Díszes kompánia állott minap a kunszentmártoni járásbíróság előtt: Szász József a múltban csendőrsza- kaszvezető volt; Horváth Ferenc apja ugyancsak csendőrként eggyel magasabb rendfokozattal dicsekedhetett; Győri József, kinek öccse dicstelen ellenforradalmi szerepléséért másfél évet kapott; Kovács Dénes, ki a felszabadulás előtt 49 holdat vallhatott magáénak; Magya- ri István, kinek apja ma is kulák-hírben áll, Gregus La- josné és — a fentiek jóvoltából — Szabó Imréné. A járási vezető ügyész vádbeszédéből, a ténybeli bizonyítékokból és 26 tanú vallomásokból kiderült, milyen szennyes ügy végére tett pontot a bíróság ítélete. Az első három vádlott egyértelműen vallotta: a második háromtól jelentős összegeket vett fel ezért» hogy azokat Nemes János TÉFU-diszpé- csernek átadja. A vádlottak nem átallották Nemes Jánosról azt híresztelni, hogy tőle csak az kaphat teherautót, aki borravalóval kedveskedik. A megidézett 26 tanú egytől-egyig vallotta, hogy Nemes János szorgalmasan, részrehajlás nélkül látta el munkáját. így Nemes Jánost —, ki ellen hivatalból emeltek vádat — felmentették. Felmentette a bíróság a vád alól Szabó Imrénét is. Ellenben elítélte — befolyással való üzérkedés miatt — Szász Józsefet 2 ezer forint, Horváth Ferencet 2 ezer 500 forint, Győri Józsefet ezerötszáz forint pénz- büntetésre. A vesztegetésben bűnösnek kimondott Kovács Dénes büntetése 3 ezer forint, Magyari Istváné 4 ezer forint és Gregus Lajosnéé ezer forint lett. Magyari István fellebbezett; a többi ítélet jogerős. catena a d Dalostalálkozó Tiszafüreden A KISZ Ságvári Endre kulturális seregszemléje keretében vasárnap a kunhe- gyesi és tiszafüredi járás énekkarai találkozóra jöttek össze. A művelődési otthon színpadára kipirult arcú fiúk, lányok és idősebb férfiak álltak ki, hogy a résztvevő együttesek énekkaraként mutatkozzanak be a közönségnek. Tömören, ércesen zengett az egyesített kórus hangja és hirdette a találkozó célját: „Békét akarunk”. Az ünepélyes megnyitó után megkezdődött a seregszemle. A nagyiváni általános leányiskola énekkara Tölgyes Lászlóné vezetésével lépett fel. Bizony nehéz számokat tűztek műsorra, s ezek meghaladták erejüket. Jól sikerült viszont a Bárdos feldolgozások eléneklése és az úttörő zenekaruk szereplése. A tiszafüredi általános fiúiskola énekkara stílusosan, jól intonálva dalolt az úttörők vidám életéről. Ezután szellemes összeállításban népdalcsokrot adott elő a tisza- szenlimrei általános iskolások énekkara. Nagy Dezső vezényelte a tiszaderzsi általános iskolái sokat. Többen úgy nyilatkoz- - tak, hogy egyik legjobb ál- • talános iskolai kórust ismer- i ték meg bennük. Majd száz : tagú tiszafüredi leányiskola i kórusa a népek barátságá- , nak jegyében különböző népek dalait adta elő kitűnő 1 felfogásban. Az énekkar ve■ zetője Fekete László. A ■ nyíregyházi területi versenyen ez az iskola képviseli í a két járást. A felnőtt énekkarok közül a tiszaszentimrei férfikar jó hanganyagú tehetséges dalosokból áll. Kár, hogy dalaik elavult harmonizálásuk miatt szinte búskomorak. A „Drága föld” hozta helyre a hatást. A kunhegyesi fmsz férfikara Móricz Béla vezetésével jó zenei felfogásban adta elő ízléses, jól összeválogatott műsorát. A nemes vetélkedés kitűnően sikerült. A találkozó elérte célját, hasznosan járult hozzá az énekkultúra ápolásához, a népdalok, mozgalmi dalok közkinccsé tételéhez. Maguk az énekkarok is sokat tanultak egymástól A találkozó igazi győztese a , magyar dalkultúra lett. Nagy János i Tiszafüred. :
