Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-15 / 112. szám
1959. május 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy híján száz megbízás *— harmiochárom szerződés a kivitelezőkkel Másfél hónap alatt sokat tett a Szolnok megyei Isz Beruházási Iroda Még alig másfél hónapja csupán, hogy a kormányrendelet értelmében megalakultak a megyei termelőszövetkezeti beruházási irodák. Az országban elsőnek a szolnoki, a győr-soproni, veszprémi megyei irodák jötiték létre, s láttak munkához. A Szolnok megyei iroda tizennégy műszaki ellenőrrel (köztük három mérnök) és vezetőivel együtt már hírnévre tett szert megyénkben. Ha másról nem. hát arról az 500 ezer forintról — egy kisebbszerű tehénistálló ára, — amelyet eddig megtakarítottak a termelőszövetkezeti tagoknak. S arról a kilencvenkilenc megbízásról, amelyet megyénk termelő- szövetkezetei adtak az irodának. Vagy a harminchárom kivitelezési szerződésről, — amelyet már megkötött az iroda. Nagyszerű, okos ötlet volt ennek a szervezetnek a létrehozása. Attól a pillanattól kezdve, hogy a termelőszövetkezetben elhatározzák: építenek egy istállót, az istálló kulcsának átvételéig semmi gondjuk tovább vele. A termelőszövetkezet az építési költség 1.8 százalékáért megbízza a Beruházási Irodát miatt. S az is .jellemző a Vízügyi Igazgatóság lelkiismeretességére, hogy a legtöbb esetben egy napon belül megküldte a vízügyi szakvéleményt. így aztán gyorsan végeztek a munkálatok eme lépcsőzetével. Következik a tervezés, — amit ugyancsak a beruházási iroda végeztet. A műszaki tervek elkészülte után a termelőszövetkezet újból jóváhagyja, vagy módosítást kér a tervre vonatkozóan. Építési engedélyért, az építkezési hitel megnyitásáért ugyancsak a beruházási iroda talpal. Amikor az építkezés megkezdődik, az iroda dolgozói nyolcnaponként műszaki ellenőrzést tartanak. Rövid másfél hónap alatt mintegy 500 ezer forint értékben védték meg eddig a termelőszövetkezetek érdekeit. Az iroda műszaki gárdája rögvest megállapítja és meg is követeli, hogy az épületet a megállapított tégla, beton minőségből készítsék el. — Ugyancsak az iroda ellenőrzi a kivitelező vállalatok számláit is. Bizony itt is sok elírást fedeztek fel, s „számlafaragás” néven is jókora összeget hagytak meg a termelőszövetkezeti gazdák zsebében; S talán a legnagyobb jelentősége annak van, hogy az iroda az építkezés határidejét is garantálja. Nem használunk nagy szavakat, ha azt mondjuk, áldás a termelőszövetkezeteknek az iroda munkája. Megyénk termelőszövetkezetei gyorsan felismerték a javukra szolgáló intézmény előnyösségét, s eddig 99 megbízást adtak az irodának. A kezdődik a munka. Mármint a Beruházási Iroda dolgozói között. A megbi- zás átvétele után kiválasztják az épület-típust. Jelenleg a tehénférőhelyek építésénél lehetőleg a XIV, XV- ös terveket szorgalmazzák, miután ez a legelőnyösebb a termelőszövetkezetek számára. (Tudniillik, amikor a term ellőszövetkezet jónak látja, úgy ragaszt hozzá még 50 férőhelyes istállót). A típusterv elfogadtatása után a helykijelölést végzi el a Beruházási Iroda műszaki gárdája, a falu tanácselnökével, az építtető termelőszövetkezet elnökével, az Agro- terv egy építészmérnökévei, a Vízügyi Igazgatóság és a KÖJÁL egy-egy szakemberével együttesen^ A rendkívül megnövekedett építkezések miatt ez évben ugyan többször az történt, hogy a vízügyi szakvéleményt utólag kérték meg az épület helykijelölésére vonatkozóan. Jellemző a pontos munkára, hogy egyetlen kijelölt helyet sem kellett változtatni ta- lajvizveszédy, árvízveszély karcagi November 7. Termelőszövetkezet hat létesítmény felépítésére kötött szerződést. A karcagi Május 1. négy, a szolnoki Tisza Antal és a kisújszállási Dózsa Tsz három-három állatférőhely felépíttetését bízta az irodára. A beruházási iroda Tisza- jenőn a kövesút mellé tervezte meg a major építését. Az új Tavasz Tsz hat kilométerrel bentebb, minden gazdaságosságoit figyelmen kívül hagyva akarta telepíteni istállóját. Az iroda nem sértheti meg a termelőszö- yetkezet szuverénitását, csupán javaslattal él. Tehát végül is a hat kilométerrel beljebb tervezett istálló építését is elfogadták volna, — csakhogy a tsz tagok ebbe se mentek bele. A kirívó példa helyett természetesen sokkal inkább a legmesszebbmenő bizalom jellemzi az iroda működését. A kapott megbízásokból 33 létesítményre már le is szerződött az Állami Építőipari Vállalattal, az Építő és Szerelőipari Vállalattal, a ktsz-ekkel és az építő vándorbrigádokkal. Október 31-re készen lesznek a tehénistállók. A legtöbbet a szolnoki járásban építenek, összesen tízet. Utána a jászapáti és a jászberényi járás következik 8, illetve 9 téhénistálló felépítésével. Az irodához tartozik a ba- romfiólak, juhhodálycuk, sertésszállások, az öntöző berendezések beruházása is. Rövid idő alatt szerte a megyében megindult a munka a Szolnok megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda felügyelete, segítése mellett — borzák — Sebes selejtezés — 113 forint kár Cserkeszöllői olvasóink egyike: Göblyös András részére tavaly márciusban három napos késéssel kézbesített a posta egy fontos táviratot. A késedelem miatt olvasónknak a vasúton vetőburgonyája után 113 forint fekbért kellett fizetnie. Abban a reményben, hogy a posta megtéríti olvasónk kárát, a Debreceni Postaiga”- gatósághoz fordult. Onnan 10371—1959. 2. o. szám alatt arról érkezett megnyugtató (??) válasz, hogy a „távirat késedelmes kézbesítésének körülményeit megvizsgálni nem lehetett, mert az 1958. évi március havi számadást, melyben az ön címére feladott távirat is volt, selejteztem.” A gyors selejtezés tehát megtörtént; Göblyös András kárának megtérítése azonban nem. őszinte érdeklődéssel várjuk, az utóbbira mikor kerül sor? Messziről jött vendég a jászberényi gépállomáson Abdul Fattah Khayat a neve. Kedves, szemüveges szerény fiatalember, inkább nézhetnénk egyetemi hallgatónak, mintsem agronómus- nak és egy Damaskus melletti mezőgazdasági technikum tekintélyes tanárának. Pedig az és kormánya megbízásából éppen tanulmányúton van Magyarországon. — Február 7-én érkeztem az Önök szép országába — mondja. —- Két hónapig a fővárosban tartózkodtam és tudományos intézményeket tanulmányoztam. Mióta kitavaszodott, a vidéket járom —| Mi iránt érdeklődik elsősorban? — Nálunk Szíriában a gépesítés a legfőbb probléma, így időm jelentős részét a mezőgazdasági gépeknek szentelem. Gyűjtöm a velük kapcsolatos tapasztalatokat és igyekszem elsajátítani kezelésüket is, hogy hazaérkezve minél több tanítványomnak tudjam elmagyarázni, amit itt tanultam. — Mi ragadta meg legjobban? — Talán úgy mondhatnám, sok minden — feleli némi gondolkozás után. — Nagyon tetszett a mezőgazdasági gépgyárak magasfokú szervezettsége. Az egyszerű munkások szakértelme is kitűnő. Meglátogattam két mezőgazdasági technikumot és igen figyelemreméltó módszereket tapasztaltam a gyakorlati munka megtanítására és megszerettetésére. A gépállomásokon a különböző fajta vetőgépeket tanulmányozom. Nagyon jónak tartom a burgonyaültető gépeket is. Remélem, a mi hazánkban is minél több ilyen gépet állítanak majd be munkára. — Milyen önöknél a mezőgazdaság helyzete? — Minálunk sokkal nagyobb küzdelmet kell vívni a mostoha éghajlattal. Eredményeket csak öntözéssel tudunk elérni. Szinte csodálkoztam, amikor Önöknél az öntözés nélkül nevelt bőtermő gyümölcsfákkal megismerkedtem. Termelünk öntözés nélkül búzát, de ez bizony szerencsejáték. Évi 200 milliméter eső mellett bizony gyakran előfordul, hogy semmi sem terem a fáradsággal bevetett földeken. — Meddig marad Magyar- országon? — Jövő februárig. Addig még sokat szeretnék tanulni, tapasztalni. Ezekután majdnem hibátlan magyarsággal búcsúzik: — Nagyon örültem. A vi- szontlátásrá ... Mi is nagyon örültünk, hogy megismerhettük a szír nép kedves képviselőjét. \ ‘ — ht — Földművesszövetkezetek a termelőszövetkezetek megszilárdításáért SERTEST VAGY SZARVASMARH Lapunk vasárnapi számában vitaindító cikket közöltünk Jövedelmező-e a szerződéses sertéshízlalás címmel. Ezzel kapcsolatban több hozzászólás érkezett szerkesztőségünkbe. Tsz-ek elnökei, agronómusai nyilatkoznak, vajon mit érdemesebb hizlalni: sertést vagy marhát. Ezekből közlünk néhányat A Törökszentmiklósi Dózsa Termelőszövetkezet agronó- musa, Túrós József a következőket mondotta: — A marhahizlalás valamivel előnyösebbnek látszik éppen amiatt, hogy a hízómarha takarmányozásához a hízást időszak jelentősebb részében nem szükséges abrak- takarmány. A befogott marhák zöld- vagy silótakarmányon is igen szépen felpen- dülnek, abrakra tulajdonképpen csak az utolsó 3—4 hónapban van szükség. Viszont mióta megszigoríVályog is jó az IstálSóépítéshez tották az I. osztályú, illetve az extrém minőség feltételeit, azokat sem könnyű biztosítani. Még nehezebb egységes I. osztályú minőséget falkával — tehát tíznél több állattal —• elérni. Kétségkívül hátrányosabb a hosszabb hizlalási idő is. A sertéslhizlalás annyiban előnyösebb, hogy a befektetett takarmány értéke viszonylag rövid idő alatt visz- szatérül, és könnyebb falkás tételt előállítani. Van még egy előnye, ami különösen az új tsz-eknél jöhet elsősorban számításba: sokkal kevesebbe kerül a megfelelő férőhely megépítése. A Dózsa Tsz-ben az állathizlalásból tervezett jövedelem a következőképpen alakult: sertésből 519 000 Ft., marhából 283 000 Ft. Mindent összevéve nálunk az a vélemény alakult ki, hogy a hízómarha és sertés arányát a tsz adottságait mérlegelve kell eldönteni. Kengyeli Dózsa Tsz. Gál Sándor elnök: — Mi is olvastuk és megvitattuk az említett cikket. Ügy véljük, teljesen igaza QÖUIIZIIZII/ II A II A II A II J. II A van, amikor a sertéshi tartja előnyösebbnek, lyett, hogy ezt latoiga ismertetem a mi nyeinket: Tavaly 150 hízott adtunk le, de nem 1 nem 204 kg-os átlags De nem kell eddig hi legjobb akkor, ha 12 kg-os súlyban adjuk át hát mindössze 12-t tunk, így a jövedelem mint 70 százaléka a 1 lalásból származott. I" dig 307 sertést szerződi még 120-at akarunk. Ságunkat teljesen e- juk rá. A következő sági évben 60 anyak közel másfél évi szap 6—700 darabot akarun lalni. Marhát idén mind" et szerződtünk; Itt szeretném megje hogy ha egy tsz mind marhát akar hizlalni, növendékmarhát állí Persze csak saját neve gondolok. Ha kicsi megfelelően eteti, akik pár hónappal a leadás kell megnyomni abrak sokkal könnyebben ,el extrém minőséget, mint fejlett állat. Jövőre a 6—700 sertés lett 40—50 növendékm is beállítunk. Éppen ezért Tiszaroffon az Aranykalász Termelőszövetkezetben úgy határoztak, hogy néhány sertésólat és istállót vályogból építenek. Most egyelőre 23 ezer vályog készül a szövetkezetnek a község mellett. M anapság igen sokan beszélünk a tsz-ek meg- - erősítéséről, az e téren elért . eredményekről. Hallhatjuk i rádióban, olvashatjuk újság- ban, de mindennapi életünk- ' ben is találkozhatunk vele. Ez nem véletlen. Mezőgazdaságunk új alapokra való helyezése száz és száz problémát ad fel, melyeket mind • meg kell oldani. E feladatok megvalósításából minden gyár, üzem, vállalat, minden jóérzésű ember valamilyen 1 módon kiveszi a részét. A községek, városok lakos- _ ságával mindennap leginten- . zívebb kapcsolatot tartó föld- . művesszövetkezetek szintén - részt vállaltak ebből a mun- - kából. Az FMSZ-ek megyei s igazgatósága, a MÉSZÖV eddig 36 mezőgazdasági szak- - embert adott át a tsz-eknek. a E szakemberek nagyobb ré- i sze őszig az FMSZ-ek alkal- ; mazásában áll, bár a tsz-ek- 3 ben dolgoznak. Ezenkívül 3 több szakemberünk vállalta, - hogy tervkészítésben, a szak- í szerű gazdálkodás kialakítá- , sáfoan, könyvelés vezetésében > ad segítséget Jellemző, hogy ha a tsz nem - a MÉSZÖV hatáskörébe tsr- - tozó kéréssel, vagy problémá- í val fordul az igazgatósághoz, - akkor sem tagadják meg a - segítséget. Elintéznek, besze- - reznek valamit, utána járnak - bizonyos dolgoknak. Az új tsz-ek vezetőinek az ilyesmi - elég nehezen megy, főleg - azért, mert azt sem tudják, - hogy kihez kell kérésükkel . fordulni. Mire megtalálják - azt, aki az adott ügyben in- a tézkednd jogosult, sokszor el- - telik a nap; másnap jöhet- - nék újra. Ettől a járatlan em- - bemek kálváriát és nagy idő- veszteséget jelentő utánajárástól kíméltek meg már nem egy tsz vezetőt. így cserélték ki megfelelőre a tiszaszöllősi Petőfi Tsz - faanyagát, így szereznek 8000 kéve nádat a kőtelki Ezüst- kalász Tsz-nek. Emellett ahol tehetik, anyagi támogatást is nyújtanak. Tiszaöison 4, Rákóczifalván és Tis’abu- rán egy-egy vetőgéppel segítették a tsz-eket. A karcagi Május 1. Tsz-nek két vetőgépet, két ekét, két nehéz boronát és egyéb — összesen 14 000 Ft értékű — mezőgazdasági eszközt adtak át 2000 Ft-os „eszmei" áron. A ci- bakházi Haladás Tsz-nek irodahelyiséget, a tiszaroffi Bátor Ifjúságnak istállót bo- csájtottak rendelkezésére. A megyei fmsz-ek felmérték, hol, mennyi szénpor van raktáron. A felmérés közel 60 vagonnal tárt fel, amit az igényeknek megfelelően a tsz-ek rendelkezésére bocsáj- tanak. A kőtelki tsz-eknek pld. 640 mázsát, Szelevényen is mintegy 4—5 vagonnal adnak át A tsz-ek általános támogatása mellett a MÉSZÖV külön három beseny- szögi tsz-t patronál, melyekkel a napokban kötötték meg a patronálási szerződést. Íme a gazdag program néhány pontja. Politikai és szervezeti téren: a politikai munka kölcsönös megismerésére a két pártszervezet tagjai részt vesznek egymás taggyűlésein; a MÉSZÖV ősszel politikai tanfolyamot szervez a tsz-ek részére; baráti találkozót rendeznek a MÉSZÖV dolgozói és a tsz-tagok között; közös kultúrcsoportot hoznak létre; több filmvetítéses ismeretterjesztő, előadást rendeznek a tsz-ekíben. Gazdasági téren: a MÉSZÖV dolgozói vállalják egy 500 férőhelyes baromfiól és egy istállóbővítés terveinek elkészítését, a szükséges anyagok beszerzését; társadalmi munkában segítenek az építkezésben. Segítséget nyújtanak a leltározás és zárszámadás elkészítésében; ingyen ellátják a tsz-ek jog- ———--------vé delmét; szakembert adnak a kertészethez; segítséget adnak a zöldségfélék piaci elhelyezésében. Nemcsak „majd’’ segítenek, már tettek is egyet-mást. 50 mázsa vetőmag burgonyát, a rizstelephez 130 betoncsövet, sódert, faanyagot, kézi szivattyút „szereztek” a tsz-ek. És mit ad, helyesebben tesz mindezért a besenyszögi Lenin, Üj Élet és Kossuth Tsz? Szükség szerint végeznek vegyszeres gyomirtást, idejé- . ben és teljes egészében el zik a növényápolási mun^Hj ka:, maximális merM^^H \ ni/esos i' .i.áihis,, 'O JH nóv. a ! ■ k sz: i á a/ :1 ií#1 a! H§||§JI|§f . B Jnlfgl 1-ii: 59 i;i(. gazdasági év loHg|ÍH^| 1960 őszére legalább romfit átadnak a felvásariaP szervnek. Szóval nagyjából ugyanaz, amit a jó gazdálkodás amúgy is megkövetel és amiíbői elsősorban megint csak a tsz-eknek lesz haszna, A termelőszövetkezeti mozgalom soha nem látott arányú fejlődése jelentősen megváltoztatja a faluképét. Űj tanyaközpontok, új falurészek születnek. A MÉSZÖV idén a kereskedelmi ellátás szempontjából felméri az igényeket és ahol szükséges új bolt, vagy vendéglátóipari egységet létesít. Ez is a tsz-tagok érdekében történik. A megyénk területén több mint 1000 boltegységgel rendelkező és többezer alkalmazottat foglalkoztató fmsz-ek is hozzájárulnak ahhoz, hogy . a ma még néha nehézségekkel küzdő tsz-ek virágzó árutermelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak. PM
