Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-12 / 109. szám

1959. május 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 I HflRINGOK ROMUBQ MENTEK Szolnok, Vörös Csillag mozi május 7—13. UDOHBKY Hallott-e már arról, hogy... ...mesterséges holdakat készítettek a marslakók? A Hunnia Filmstúdióban két új magyar játékfilm elő­készületeit kezdték meg. A SZOMBATTOL HÉTFŐIG felvételei előreláthatólag e hó 18-án indulnak meg a fia­tal rendező, Mészáros Gyula vezetésével, A mai témájú film öt fiatal lányról szól, számos felvételt a nyári Bu­dapestről, a Római partról készítenek majd. A, filmstúdió másik előké­születben lévő filmjét Bán Frigyes rendezi Jókai Mór SZEGÉNY GAZDAGOK cí­mű regényéből. ELJEGYZÉS címmel rövid játékfilm forgatását kezdték meg írója Fejes Endre, ren­dezi: Zolnay Pál. Egy fiatal párról szól a történet, rövid ismeretségükről' szerelmük­ről. A fiú aznap kapja meg fizetését, amelyet elveszít s a lányra gyanakszik. A sze­relem, bizalom, gyanú és kétkedés ellentmondó érzései dúlnak benne, felelősségre vonja a lányt. — Végül séta közben megtalálják az elve­szett pénzt, s boldogságuk Útjában nem áll akadály. A film két főszereplője Berek Kati és Bodrogi Gyula. Hírek a Pannónia Filmstú­dióból. Megkezdték A NYO­MORULTAK német-irancia- olasz kétrészes filmváltozatá­nak szinkronizálását. A Jean Valjeant alakító Jean Gabin hangját Básthy Lajos, Bernird Blierét Egri István, Bourvi- lét Csákányi László és Da­niele Delorme-ét Psota Irén tolmácsolja. —. Ugyancsak szinkronizálják a csehszlovák BRYCH POLGAR-t, egy utat kereső ember izgalmas lélek­tani drámáját. A főszereplő Karel Hőgert Pálos György szólaltatja meg magyarul, a két másik szinkron főszerep­lői Kállai Ferenc és Sütő Irén. ■A filmstúdióban feliratoz­zák már az ITT OROSZLÁ­NOK VANNAK című cseh­szlovák filmet, főszerepben a kitűnő Karel Högerrel, vala­mint Fagyejev világhírű re­gényéből készült szovjet film­alkotást, a TIZENKILEN- CEN-t. Üj argentin film felirato­zásán is dolgoznak a Pan­nónia Filmstúdióban,, címe: SZIGETLAKOK. Elkészült a magyar szövege Mario Lan- •iimHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii<i«iiiiiiiiiiiii Olvasóankét Karcagon A Szplnok megyei Néplap szerkesztősége és a „Karcagi Hírlap” szerkesztő bizottsá­ga május 14-én, csütörtökön este 7 órakor a Városi Ta­nács nagytermében olvasó ankétot tart, ahol baráti be­szélgetés formájában megvi­tatjuk a lappal, valamint a hetenként megjeleő „Karca­gi Hírlap"-pal kapcsolatos észrevételeket. Az ankctra ezúton is meg­hívjuk kedves olvasóinkat. za, a világhírű tenorista szí­nes amerikai filmjének. A NAGY CARUSO címmel, — amely a legszebb opera rész­letekkel Caruso életregényét eleveníti meg. KépEŐmücésseti Kiállítás Moszkva (MTI.) A szo­cialista országok tavalyi moszkvai biennáléján bemu­tatott Magyar Képzőművé­szeti Kiállítás anyagát az Észt SZSZK-ban is bemutat­ják. Elsőnek a Köztársaság nagymúltú egyetemi városá­ban. Tartuban rendezik meg a kiállítást. Érdekes beszélgetés I. Sz. Sklovszkijjat, a fizikai-mate­matikai tudományok dokto­rával. — Milyen ismeretei van­nak a mai tudománynak a Mars holdjairól? — A Marsnak két kicsi holdja van: a Phobos és a Deimos. Mindkettőt Hall ame­rikai csillagász 1877-ben fe­dezte fel. A Marshoz köze­lebb keringő Phobos 9476 ki­lométeres sugarú, a körtől alig eltérő pályán halad, a föbolygó felületétől körülbe­lül hatezer kilométer távol­ságra. 7 óra 39 perc alatt ke­rüli meg egyszer a Marsot. Itt említjük meg, hogy a Marson egy „nap” 24 óra 37 percig tart. A Deimos szintén körpá­lyán mozog, amelynek sugara 23.500 kilométer. Főbolygóját 30 óra 18 perc alatt kerüli meg. Mindkét hold a Mars egyenlítőjének síkjában ke­ring. Sajnos, a technika mai ál­lása mellett a Földről opti­kai megfigyelések útján még nem mérhetjük meg a Mars holdjainak átmérőjét. Mére­teiket csupán fényük alapján tudjuk kiszámítani. Ezek sze­rint a Phobos átmérője kö­rülbelül 16 kilométer, a Dei- mosé 8 kilométer. A Mars holdjainak töme­gére vonatkozó közvetlen méréseket eddig még nem végeztek. — Miben különböznek a Mars holdjai a naprendszer más bolygóinak holdjaitól? * • — Elsősorban jelentéktelen méreteikben. A Föld mester­séges holdjaitól eltekintve egyetlen bolygónak sincsenek ilyen kis holdjai. Másodszor abban, hogy főbolygójukhoz rendkívül közel vannak. — Naprendszerünkben egészen kivételes jelenség, hogy a Phobos keringési ideje ki sebb a Mars forgási idejénél. Az egymást érő csillagá­szati hipotézisek eddig nem tudták megmagyarázni e kü­lönös holdak keletkezését. Ha feltételezzük például, hogy ezek a holdak a Mars által véletlenül „elfogott” aszte- roidok. akkor érthetetlen, miért keringenek pontosan az egyenlítő síkjában fekvő, csaknem körpályákon. A Mars egyik holdjának van még egy meglepő eltéré­se a naprendszer összes többi holdjától. 1945-ben Sparpless ameri­kai 'tudós sorozatos megfi­gyelésekkel tanulmányozta a Mars holdjait és az eredmé­nyeket összehasonlította a csillagászok, .köztük a század elején élő German Sztruve orosz csillagász régebbi meg­figyeléseinek adataival. Az orosz tudós annak idején pontosan kimutatta a holdak pályájukon elfoglalt helyze­tét, keringésük minden pil­lanatában. Kiderült, hogy a Phobos valójában sohasincs ott. ahol elméletileg vár­r A Mezőkéki Állami Gazdaság művelődési munkájáról Ilyenkor, a tavaszi mező- gazdasági munkák idején hi­ába kopogtatunk be a Me- zőhéki Állami Gazdaság al- csiszigeti üzemegységének irodaajtaján. Egyetlen em­bert sem találunk az épület­ben. Kint dolgoznak a föl­deken. Szakáll Juliannát, a gazdaság könyvelőjét is csak hosszú keresgélés után fedezzük fel az egyik szobá­ban. Éppen egy fontos te­lefonbeszélgetést bonyolít le. Amikor leteszi a hallgatót, elmondjuk, mi járatban va­gyunk. S bár sok ilyenkor a munka, néhány percre mégis szívesen rendelkezésünkre áll, hogy elbeszélgessünk d gazdaság dolgozóinak műve­lődési és szórakozási lehető­ségeiről. A gazdaság néhány hó­nappal ezelőtt kapott egy új televíziós készüléket. Azóta gyakran rendeznek rendsze­res televíziós látogatásokat a művelődési teremben. Egy- egy ilyen televíziós látogatá­son harminc-negyvenen is részt vesznek, emellett azon­ban más művelődési lehetősé­gük is van. Hiszen lelkes — főleg fiatalokból álló kul- túrgárdával is rendelkeznek. A gazdaság kulturális élété! a KISZ szervezet irányítja. A színjátszók és. a népi tánc­csoport a helyi szereplésen kívül néhány alkalommal a szomszédos községekbe is ellátogat, ahol bemutatja műsorát. Legutóbb például a szomszédos Tiszatenyőn adtak önálló műsort. A szín­játszók most is új darabot próbálnak. A KISZ szervezet emellett szórakozási lehetőséget is biz­tosít a dolgozóknak. Heti egy ‘alkalommal táncmulatságot rendez, amelyen szép szám­mal vesznek részt a fiatalok és idősebbek egyaránt. A gazdaság csaknem 900 kötetes könyvtárral is ren­delkezik. Egy-egy dolgozóra átlagban 4—5 könyv jut. — Ezt ki is használják az ol­vasni szeretők. Igaz, csak he­ti egy alkalommal tartanak könyvtári órát, de ezidő alatt is szép számmal akadnak köl­csönzők. A könyvtárat ál­landóan bővítik. Legutóbb, az év elején újabb, közel 3 ezer forint értékű könyvvel gyarapították a. könyvállo­mányt. Molnár Lajos tanítót ép­pen az iskola előtt találjuk. Vele is elbeszélgetünk. Tőle tudjuk meg, hogy a kultúr­teremben ismeretterjesztő előadásokat és filmvetítése­ket is rendeznek. Az elmúlt hónapok alatt tekintélyes számú előadássorozat meg­rendezésére került sor. Az előadások változatosak vol­tak. A mezőgazdasági, luda- mányos és egészségügyi té­májú filmek mellett művé­szeti filmeket is vetítettek. A jó ismeretterjesztő munkában jelentős része van a tanítónak, aki gyakran — egyedül végezte — a szerve­zési munkát. Hogy milyen sikerrel? Egy-egy előadáson nyolcvanan-százan is részt vettek. Ez jelentős eredmény, hiszen a látogatók száma csaknem felét teszi ki a gaz­daság dolgozóinak. Ez a számadat is azt mutatja, hogy az emberek szeretik és szívesen látogatják a i előadásokat, rendezvényeket. Az utóbbi időben azonban sajnos, egyre kevesebb isme­retterjesztő előadásra kerül sor. Kevesebb a dolgozók ideje. Mégis az a vélemé­nyünk, hogy ne hagyják ab­TERMELÖSZÖ VETKEZETEK: EGYÉNT TERMELŐK! rermeljetek több fehérbabot! A helyi földművesszövetkezet megvásárolja. Felvásárlási ár: 300 forint mázsánként. Köztesként — főtcrményUént, — háztáji gazdaságok­ban jó jövedelmet biztosit a bab termesztése! SZÖVETKEZETEK SZOLNOK MEGYEI ÉRTÉKESÍTŐ KÖZPONTJA ba a korábbi hasznos kezde­ményezést, hanem rendezze­nek minél több előadást. — Vegyék fel a kapcsolatot a szolnoki Tudományos Isme­retterjesztő Társulattal, — amely bizonyára szívesen se­gíti majd őket a további ismeretterjesztő munkában. Itt említjük meg, hogy a korábbiakban egy nagyon hasznos kezdeményezést indí­tottak el az iskola nevelői: Dolgozók Iskoláját. Azaz: pontosabban csak indítottak volna, mert már a kezdetnél megakadt e hasznos munka. A dolgozók szép számmal jelentkeztek az esti iskolára, mivel azonban az egy osz­tályra jutó létszám nem ér­te el a tizet, (közeljárt hoz­zá), nem foghattak hozzá a tanuláshoz. Most az őszre bele akarnak fogni. Felhív­juk az illetékes tanácsi szer­vek figyelmét arra, hogy támogassák őket e helyes kezdeményezésükben. A látottak alapján elmond­hatjuk, hogy kielégítő műve­lődési munka folyik a gaz­daság területén. Reméljük, hogy a nyári szünet után ható. Az eltérés óriási: a Phobos mindössze néhány évtized alatt 2.5 fokkal jár előbb, mint ahogy kiszámí­tották! Ha a Phobos meggyorsí­totta haladását, eszerint kö­zelebb került a Mars felüle­téhez. Ugyanezt figyelhetjük meg a Föld mesterséges hold­jainál is: az atmoszféra el­lenállása folytán veszítenek magasságukból, s közben mozgásuk meggyorsul. A Phobos mozgásának jel­legében a változások oly na­gyok. hogy meggyőződéssel mondhatjuk: az égitest lassú agóniájával állunk szemben. Hiszen a Phobos mindössze 15 millió esztendő múlva a Marsra zuhan. Csillagászati méretekben ez nagyon-na- gyon kevés idő. ismét eleven, ralis életről majd be. lüktető kultú- számolhatunk — cs. j. TjammiaízmmmRimmmmmmuiuiaia Termelősző vetkezetek! Egyéni termelők! Pajzstetümentes téli almára értékesítési szerződés köt­hető a helyi íöldmüvesszövetkezettel. — Kamatmentes művelési előleget biztosít a földművesszövetkezet, — termelőszövetkezetek részére 180.— Ft, egyéni terme­lők részére 120.— Ft-ot mázsánként. — Milyen okokkal magya­rázzák a csillagászok azt, hogy a Phobos ellenállásba ütközik? — A külföldi tudományos irodalomban több munka fog­lalkozik ezzel a kérdéssel. Ha ez a közeg bolygóközi anyag (amely a Mars körül sűrűbb, mint a Föld körül), akkor érthetetlen, miért nem aka­dályozza a távolabb keringő Deimost is. Vagy talán a Mars atmoszférájáról van szó? Az amerikai csillagá­szok számításai azonban nem igazolták ezt a feltevést. A Phobos gyorsuló mozgá­sának második okát a da­gályokban kereshetjük. Mivel a Marson nincse­nek nagyobb szabad víz­medencék, ezért csakis e bolygó szilárd burokjában végbemenő hullámzást vehet­jük figyelembe. Jeffries ne­ves angol csillagász, az áramlások legnagyobb szak­értője nemrég pontos mate­matikai ■ módszerekkel ellen­őrizte ezt a feltevést. Számí­tásai szerint a szilárd burok­ban végbemenő hullámzások csupán tízezred részben ad­hatnak magyarázatot a Pho­bos gyorsulására. A tudományos sajtó a Pho­bos mozgási szonáliáinak fenti okait vizsgálta. Ám más okok is lehetségesek. Természetesen nem hagy­hatjuk figyelmen kívül azt a lehetőséget, hogy a Mars körül erős mágneses tér lé­tezhet. amely akadályozza a Phobos haladását. Az álta­lam végzett matematikai szá­mítások azonban megcáfol­ták ezt a lehetőséget. Végül nem zárhatjuk ki ezt sem-, hogy a Phobos moz­gása az asztromechanika tör­vényei szerint, a Deimos. a Nap és más bolygók vonzá­sának hatására gyorsul. — Mindezeknek az okoknak azonban — s a számítások is ezt bizonyították — erőseb­ben kellene hatniok a Dei­mos mozgására, mint a Pho- boséra. Viszont minden ép­pen ellenkezőleg történik. így tehát arra a következ- ! tetésre jutottam, hogy sem- j miféle ..természetes” módon ! nem lehet megmagyarázni 1 sem a Mars holdjainak ke­letkezését, sem a Phobos moz­gásának különlegességeit. — Mivel magyarázza hát a furcsaságokat? — A Phobos lefékezésének összes elképzelhető okait ele­mezve az alábbi következte­tésre jutottam: valószínű, hogy a döntő szerepet itt ép­pen az amoszféra legfelső, rendkívül ritka rétegeinek fé­kező ereje játssza. Ahhoz azonban, hogy a fékezés eny- nyire jelentős legyen, számba- véve, hogy a Mars. atmoszfé­rája ebben a magasságban rendkívül ritka — az szüksé­ges, hogy a Phobos igen kis tömegű legyen. Ez annyit je­lent. hogy átlagos sűrűsége körülbelül ezred akkora len­ne, mint a vfzé. De vajon a tömör, szilárd testnek lehet-e ennyire el­enyészően kis sűrűsége, amely valószínűleg még kisebb, mint a levegőé? Természete­sen nem! Elképzelhető azon­ban, hogy a Phobos nem tö­mör test, hanem egymástól jelentős távolságra lévő, igen finom porszemekből álló fel­hő. Ez a felhő azonban, mint ahogy a számítások bizonyít­ják, a keringési pályán el­kerülhetetlenül eloszlana és olyan lenne, mint a Satumus híres gyűrűje. Csupán egyet­len mód van arra, hogy a Phobos szilárdságával, válto­zatlan formájával kapcsola­tos ismereteket a Hold je­lentéktelen átlagsűrűségével összeegyeztessük. Fel kell té­teleznünk. hogy a Phobos belül üres test. olyan féle, mint egy konzervdoboz, melynek kiszedték a tartal­mát. Igen ám. de lehet-e üres a természetes kozmikus test? Nem és mégegyszer nem! Következésképpen a Phobos mesterséges eredetű, a Mars mesterséges Holdja. A Dei­mos furcsa sajátosságai, — bár kevésbé elképesztők, mint a Phobosé — szintén arra engednek következtetni, hogy az is mesterséges ere­detű. Nem túlságosan nagyok-e a Mars holdjai ahhoz, hogy mesterséges eredetűek legye­nek? A Mars mesterséges hold­jai elég nagyok. Tömegük többszázmillió tonna lehet, sőt talán még több is. Ilyen holdak megteremtése azon­ban „eszes lények” számára nem megoldhatatlan műszaki feladat. Aligha kételkedhe­tünk abban, hogy a közeli évszázadokban a Föld körül is ilyen gigászi szputnyikok keringenek . majd. Ezeket a szputnyikokat természetesen elég messzire, több. földsugárnyi távolságra bocsátják fel. Ebben az eset­ben az atmoszféra rendkívül ritka rétegeinek és a dagá­lyok gátló ereje annyira el­enyésző lesz, hogy többszáz­millió évig fennmaradhat­nak- Mennyivel tartósabb emlékművek lesznek ezek, mint a Nap és a szél, az eső és a hideg hatásának kitett „örök” piramisok! Vajon a Mars holdjai nem valami ősi fejlett kultúra hasonló em- Jékművei? — Kísérletileg bebizonyít­ható-e, hogy a Mars holdjai mesterséges eredetűek? — Igen, bebizonyítható. A legjobb bizonyíték azonban az lesz. ha majd a földi űr­hajósok feljutnak oda. De erre még • a legmerészebb prognózisok szerint is — jó- néhány évtizedet várnunk kell. Sokkal reálisabb az a lehetőség, hogy tudományos berendezéssel ellátott rakétát küldünk a Mars térségébe. E rakéta segítségével a Mars holdjainak természetéről ér­dekes információkat kapha­tunk. E holdak természetének tisztázását a földi megfigye­lések is elősegíthetik. így pél­dául rendkívül fontos lenne e holdak úgynevezett fényes­ség-változásainak tüzetes ta­nulmányozása. Mint ismere­tes, az aszteroidok, amelyek­nek méretei sok esetben tíz­szeresen meghaladják a Mars holdjainak méreteit, rend­szerint nem kerek formájú- ak — hiszen pusztán szikla­töredékekről van szó. A tér­ben a nehézségi központ kö­rüli forgásuk fényességük erős periodikus változását idézi elő. Ha például meg­állapítanánk, hogy a Mars holdjainak fényessége állan­dó — ami gömbalakjukra utal — úgy ez hipotézisünk fontos igazolása lenne. Bármiképpen legyen is, a Mars holdjainak mestersé­ges eredetére vonatkozó hi­potézis a legközelebbi évek­ben, legfeljebb egy évtized múlva, új meggyőző tények­kel igazolást nyer, vagy más magyarázatokat találnak a Mars holdjai rejtélyes „furcsaságainak” tisztázásá­ra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents