Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-05 / 103. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959 május 5. Növekedett megyénk gyógyszerellátása — Két fontos gyógyszer korlátlanul kapható ellen, melyet régebben pe- nicilinnel gyógyítottak, ered­ményesen használják orvo­saink az új Beacillin-t, mely. szirup és tabletta formájá­ban kerül forgalomba. A közelmúltban külföld­ről hoztunk Di-adreson és Pentrit tablettát; komoly devizaösszeget takarítunk meg a velük teljesen azonos hatású Prednisolon és Nit- ropenton tabletta hazai gyártásával. Gyakori eset, hogy a bete­Megyénkben idén tavasz- szal sokkal több gyógyszer fogyott, mint tavaly. Ennek nem az az oka, hogy az emberek „csemegézik” az orvosságot; az ok mélyebb s jelentős hányadában örven­detes is. Természetesen nem a lezajlott influenzajárvány ad okot a vigasságra, hanem az, hogy — a termelőszövet­kezeti mozgalom forradalmi előretörése révén — jelentő­sen megnőtt az SZTK-jutta- tásokra jogosultak száma. Világhírű gyógyszeriparunk hétről-hétre új, nagyhatású készítményeket állít elő — a zavartalan ellátásról pedig a megyei tanács gyógyszer­tári központjának dolgozói gondoskodnak. Munkájuk nyomán mindritkábban for­dul elő, hogy valamely gyógyszer átmenetileg a „hiánycikk” kétes értékű rangjára emelkedik. Minden megyei gyógytá- runkban korlátlanul kap­ható immár az Erigon-szi­rup, a Pulsotyl-csepp. A lá­badozók, vitaminhiányban szenvedők, kismamák, fiatal anyák számára igen fontos Polyvitaplex-tablettából is kielégítő készletünk van. — Valamennyi olyan fertőzés gek bizalmatlanul fogadják, a hazai gyártású, bár való­ban teljes értékű orvossá­got., Nem értik, miért- kap­nak — például — IStopirint Aspirin helyett. A nemzet­közi jog gyakorlata szerint az új készítmények összes­tételét eltitkolni, a gyártást egyetlen gyárra korlátozni nem Szabad. A védettség csupán a gyógyszer nevére — esetleg a gyártás módjára — vonatkozik. Összetételére — tehát hatására — nem. Német és csehszlovák szakszervezeti vendégek érkeznek Szolnokra Ma délelőtt a május else­jei ünnepségekre hazánkba érkezett külföldi vendégek egy csoportja látogat el Szolnokra. Öt német és két csehszlovák szakszervezeti küldött érkezését várják. A vendégek tiszteletére délelőtt fél 11-kor a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa ad fogadást Ságvári Endre utcai székházában. A Prog­ramm szerint — a fogadás után — vendégeink a kisúj­szállási Búzakalász Terme­lőszövetkezetet látogatják meg, majd a késő délutáni órákban indulnak Debrecen­be. Művelődési autóval a tanyavilágban Néhány napja új színfolttal gazdagodott megyénk kultu­rális élete. A Művelődésügyi Minisztérium a tanyavilág kulturális ellátásának megja­vítására művelődési autót ajándékozott á Szolnok me­gyei Verseghy Könyvtárnak, Az első művelődési autót Csongrád megye kapta az el­múlt év végén. Ennek tapasz­talatait felhasználva, 13 újabb megyének adtak autót, s rövi­desen az ország valamennyi megyéjében jár majd ilyen kocsi. Pártunk művelődéspolitikai irányelveinek tükrében még nagyobb jelentőséget kap ez a tény, hiszen az eddig legel­Tizenhét iskola a pot?ondorv... Persze, jelképes porondról van itt szó. A MŰM ipari tanuló intézetei középmagyarországi területi kulturális versenyének döntőjét tartották meg április utolsó napjai­ban Szolnokon. A vendéglátó a MÚM 6í)5-ös „Petőfi Sán­dor” Ipari Tanuló, Intézete volt. Magasszínyonahí számok i követték egymást. Az ipari tanulók bebizonyították, tíógly nemcsak a szakmájukat, hanem a kultúráit is szeretik. i, hanyagoltabb területek lako­saihoz jut el igy a kultúra, a jó könyv, az igazi művészet. A Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár munkatársai nagy lázban vannak, készítik a művelődési autó terveit. A népművelési felügyelőkkel megbeszélve most jelölik ki azokat a helyeket, amelyeket rendszeresen felkeres majd a művelődési autó. Körülbelül 30 tanyai iskolában, tsz köz­pontban, vagy egyéb helyen létesítenek kölcsönző állo­mást, ahová minden négy hét­ben jutnak ki. Az autón 2— 300 kötet könyvet lehet szál­lítani, ebből tudnak válogat­ni a két állomás olvasói, .az autó ugyanis égy napon két helyet érint, A gépkocsi felszereléséhez tartozik egy hangos keskeny- film-vetítő és egy áramfej­lesztő agregátor. így azokon a helyeken is lehet filmet ve­títeni, ahol még nincs villany. Az ismeretterjesztő filmek mellett játékfilmek vetítésé­re is sor kerül. A művelődési ai^tó tehető­vé teszi ifzt is, hogy ismeret­terjesztő előadájpkat jagtanali olyan helyeken is' ahová' az­előtt nem jutott ki az előadó. Egy-égy helyen így könyvköl­csönzést, ismeretterjesztő elő­adást és filmvetítést lehet tartani egyszerre. Magnetofon és diavetítő egészíti ki még ennek a „moz­gó művelődési otthon”-nak a berendezését. A magnetofon lehetővé teszi irodalmi műso­rok összeállítását és lejátszá­sát, színesebbé teszi az isme­retterjesztő előadásokat, más­részt a zenei ismeretterjesz­tésre is mód nyílik. A mag­netofon alkalmas riportok felvételére is, így a könyvtár­propaganda céljaira is jól fel­használható. A diavetítő gép a gyerekekkel való foglalko­zást könnyíti meg. bár bizo­nyára a felnőttek is szívesen végignézik a vetítést. Ezen kívül az autó heten­ként egyszer egy-egy járási könyvtár munkáját segíti, le­bonyolítja a falusi népkönyv­tárak állománycseréjét, vagy állományuk kiegészítését halt­ja végre, tehát ezt az eddig — részben szállító eszkö£ hiánya miatt — nehézkesen végzett feladatot is ellátja, valamint nagy könnyebbsé­get jelent- a megyei könyvtár és a járási könyvtárak mód­szertani és ellenőrző tevé­kenységében is. A tanyavilág művelődési gondjainak a korszerű tech­nika felhasználásával való megoldása nem jelenti a vég­ső ütőkártyát. Ezzel csak azt a hosszabb fejlődési időszakot hidaljuk át, amely végül is az állandó jellegű tanyai mű­velődési központok kialaku­lásáig szükségszerűen még el­telik. Addig azonban ez a megoldás megteremtheti a ta­nyai ember számára is az in­dulási alapot, hogy elérhesse azt a magasabb művelődési szintet, mely á szorosabb tele1 pülésf fbrmák közt ' élőknek már eleve megadatott. Sági Pál Szovfef katonák m?nt«ílík msg Nyeső Pcíer Szolnok -»Icsi- szigeíi lakói életéi Nyeső Péter ittasan — ed­dig ismeretlen okokból — le­mászott a Tisza-hidon és a merítővason függött. Az ar­ra,járó szovjet katonák de­rékszíjukat kötötték össze, azon ereszkedtek le az élet- veszélybeft forgó emberhez. A hős harcosok saját életü­ket veszélyeztetve szabadítot­ták ki szinte reménytelen hel-zetéből az ittas embert. A Nap kel: 4.22 h-kor, nyugszik: 19.01 h-kor. A Hold kel: 3.24 h-kor, nyugszik: 16.43 h-kor. Időjárás jel en lés Várható időjárás: Változó felhőzet, ma néhány helyen, holnap több helyen, elsősor­ban északnyugaton eső. Mér­sékelt. később a Dunántúlon megélénkülő szél. Az éjsza­kai lehűlés a Tiszántúlon erősödik, máshol alig válto­zik. A nappali felmelegedés északnyugaton kissé csök­ken, máshol nem változik. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 1—4 fok között, helyenként talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 13—16, keleten 15—18 fok között. — MA ESTE érkezik Szol nokra a Szovjetunióból &r. MSZBT barátság-vonata. A vonattal több mint három­száz Szolnok megyei lakos te­kintette meg nyolcnapos tár­saskiránduláson Leningrad és Moszkva nevezetességeit. — ÚJ SZÉKHAZAT ÉPÍT magának a jászberényi Álta­lános Műszerész KTSZ. AS eddig használt épületet át­építik és ennek következté­ben a ktsz a város területén több helyiséget fog felszaba­dítani. — TÖBBSZAZ NŐI HOR­GOLT csipkekesztyű kerül az ügyeskezű háziasszonyok munkája nyomán a szolnoki Háziipari Szövetkezet bolt­jába. — A csipkekesztyűlcön kívül madeira-kötényeket és újabban piké napozókat is készítenek az asszonyok. — A SZOLNOK MEGYEI Talajerőgazdálkodási Válla­lat négy telepén nagymeny- nyiségű szervest ragyát tarol­nak?''" Karcagon, TŰrkevcn. 3 ászbe régben. 'és-. Szálnyin n összesen .3235 tonna tőzeges fekáltrágyát és 9019 tonna komposzt-trágyát biztosítot­tak a mezőgazdaság számára. — IGNÄCZ BÉLA zagyva- rékasi gépkocsivezetőt meg­verték az italbolt előtt. — Agyrázkódással szállították kórházba. — Turóczi Klára jászalsószentgyöroyi lakos le­esett a motorról — szintén agyrázkódást szenvedett. — A SZOLNOK Megyei Rendőrfőkapitányság közle­kedési osztálya május 10-én vasárnap délelőtt fél 10-kor a szolnoki Móricz Zsigmond kultúrotthonban ankétot tart a „Vezess balesetmentesen • mozgalom keretében. Az an- kéton több gépkocsivezetőt jutalomban részesítenek. — ÖT TONNA úgyneve­zett fogalmi papírt, géppapírt adták el a megyében az I. negyedévben.' Ez körülbelül 1 millió 200 ezer ivet jelent. Természetesen ez csak egyet­len papírfajta: a megye hi­vatalaiban legalább mégegy- szer annyi papírt használtak el. — NAPONTA 300 TULI­PÁNT. 200 nárciszt, körül­belül 20—30 szál szekfdt ad­nak el a szolnoki 2. sz. virág­boltban. — AZ ORSZÁG VALA­MENNYI MÉH vállalatát versenyre hívta ki a Szol- nok-^Heves megyei . MÉH a pártkongresszus tisztéle- :téré. ■ ' — MÁR MEGKEZDTÉK KARCAGON a birkák nyí­rását. a gyapjú átvételét. Az első két napon 93 mázsát vettek át. A gyapjú Buda­pestre, a Gyömrői úti rak­tárba kerül, itt válogatják, majd tovább adják az ipar­nak. A terv szerint két hó­nap alaft 50 vagon gyapjút gyűjtenek be Szolnok me­gyében. — JELENTŐS A ZÖLD- EXPORT. Eddig már több mint 100 ezer csomó zöld­hagymát indított útra Cseh­szlovákiába megyénkből a MÉK. A tervek szerint má­jus 20-án indul a zöldborsó­export. — A 3 ÉVES TERV utolsó évében, jövőre kezdik el az új karcagi kórház építését. Az új létesítmény megszün­teti a jelenlegi kórház szét­tagoltságát, ugyanakkor 64 ággyal növeli a kórházi fé­rőhelyek számát. — MEGYÉNKBEN VAN a legtöbb bölcsőde. A dolgozó szülők gyermeltei több mint 720 területi és 700 id ny- bölcsödében vannak elhe­lyezve. Ez a szám magasabb, mint az országos átlag, tehát megyénk bölcsödével legjob­ban behálózott. — VÁSÁRLÁSSAL egybe­kötött gyermekruha bemuta­tót rendez a hónap utolsó vasárnapján az Alföldi Álla­mi Aruház. A gyermeknapra rendezett bemutatón új fa­zonú bébi- és gyermekruhák között válogathatnak az ér­deklődők. — MATÖL MÄR TELJE SEN zöldtakarmánnyal etetik a Jószágokat az Alcsiszigeti Állami Gazdaságban. A nagv táperejű őszi rozsos keverék haszna már a kísérleti ete­téseknél is tapasztalható volt a tejhozam emelkedésénél. Ezek a délceg csikósok a 6C5~5:ck közül valók és tüzes alföldi csikós számukkal átütő sikert arattak. * /'/v*AAIVl/WWV>nAA«0/VWS^WVWVWWW^V 95 A ketyegő “ Harcim a kislány... de csak a szünetben. A színpadon sokkal többen vannak. Nemcsak fiatalok és csinosak, ha­nem nagyon ügyesek, jómozgásúak is. A Martfűi Tisza Cipőgyár termelési eredményei mellett rájuk is büszke lehet A cím után ítélve az ol­vasó valami elvarázsolt kutat képzel el robiantikus környe­zetben, sok csodát látni óhaj­tó emberrel. Szemei előtt ta­lán már el is vonulnak a beteg öregasszonyok és em­berek búcsújáró sora, kik igyekeznek a „ketyegő kút” «, csodát tevő vizéhez. Mások a zilált technikai tudásukkal időzített bomba óraszerkeze­tét hallják a kút mélyéről és rejtelmesen beszélnek fé­lelmet keltve a környék la­kóiban és az arra tévedő idegenben. Ma még él egyes helyeken, s főként vidéki falvak kör­nyékén a misztikum hátasa, az emberek műveltségi hiá­nyából származó félelem és hiszékenység. Ez az ártatlan betongyűrűs épületektől távol lévő méző- kút 25—30 évvel ezelőtt jó üzlet lett volna azok számá­ra: akik léte és- elmélete az emberek hiszékenységére és tudat lahsáaára volt építve. Lehet; zarándokhelyet képez­tek ' volna belőle és semmi esetre - sem igyekeztek válna felvilágosítani az embereket egy ~ egyszerű ’ természétadta jelenségről. ­„A ketyegő kút”-at, ahogy a Tiszaiig melletti tanyákon ismerik, rejtélyes elnevezé­sével máris szájra kapták a környék egyszerű lakói. A kíváncsiság vitt ki bennün­ket is. A tsz udvarán érdeklőd­tünk a „rejtelmes kút” után — megmutathatjuk — volt a válasz kérdésünkre. El is in­dultunk vagy hatan a szépen zöldelő vetés: borsó, szőlő között. Mentünk vagy hét­száz métert', mikor egy ala­csony cementgyűrűs kúthoz értünk. Az egyik éltes asszony át­tetsző hangon mondta: — ez az a kút. Hajoljon csak le,' maga is hallhatja. — Akkor vettük észre, vagyunk már vagy tizenöten, s mindenki figyel bennünket, vajon mit mondanak a városiak. Lehajolunk a kúthoz, mely tíz méternél * is mélyebb. Alin lehet látni a fenekén, a ttfóháv(ti fedett vizet. Hall­gatóiunk. A mélyről egyen-, letes óraketyngés-szerű han­got fog fel fülünk. De még­sem. Ahogy tovább hoVqat- tvk. már nem. is, egyenletes n?ha oyorsgkb: majd ismét cgvcr1őrir>k tűnik. ‘ —Éjjjye-ejnyé, kisfiú, miért dobtad; bele azt*a nagy darab földet? ' • Hány rsn+fn-nAs a mélyben és a mohé,[ N ngy erővel hntiámzik. A hang gyorsan elül, s a ke­tyegést már hallani kellene, azonban a viz felülete még mindig erősen mozog. Va­runk. Már a víz felszíne is elcsendesedik, alig mozog. Ismét hallani a „rejtelmes ketyegést”. Felállunk. Mindenki min­ket néz, várják, mit mon­dunk. Az éltes asszony arca diadalmasan néz ránk, mint­ha mondaná: ugye, hogy „ke­tyeg”. A mellettünk álló fia­tal tsz-tagok arca bizonyta­lan, gondolkodó. Meg is kér­dezzük őket: — Nos, elvtársak. Mit ész­leltek? — Hát nem ketyegés ez kérem — mondják röviden. Az éltes- asszony úgy néz mint a káromkodóra, gyorsan kérdezi is: — Hát mi a csuda akkor? Legényünk azonban nem hátrál, egyből válaszol. — Víz az, néném, az cse­peg a gyűrű résein. Mert az ásoítkutak nemcsak alulról kavják a vizet, hanem főként oldalról. — Szerkezet nem le­het — mór. dia félhangosan magának, mert hónapokig egy szerkezet sem jár, ha nem húzzák fel. Majd hangosan a néni felé. — Tudja, néném, lehet, va­laki feltalálta az ,,örökmoz­gót” és maga is megijedt tőle. Éppen ebbe a kútba dobta — mondta a fiatal némi élccel. Az éltes asszony tovább ag­gatja körmét. Meg szeretné védeni a „csodát”. — Ha víz lenne, a csöppek- nek látszani kellene a tükrén. — Hogyan látszana, néném, hát nem látja, hogy moha fe­di azt vastagon. Hallhatja a tompa hangon is, hogy nem tiszta víztükörre esik a csepp. — Hát ez igaz — adja be derekát az éltes asszony. — Akkor mégsem csoda ez. Nem ketyeg a kút, hanem víz csö­pög bele csak úgy természe­tesen — mondja egyszuszra, majd húz egyet a vállán, oda­szól a többinek: — Gyerünk akkor, kapál­juk a borsót tovább, nincs itt semmi érdekesség. * Na, gye­rünk már, mit bámészkodtok. Otthon js hallhattok ilyesmit, azért ki sem kell jönni a ha­tárba. A fiátal tsz-tag igy szól, mikor az asszony távozik: — Na, látják, így születtek valamikor a rejtélyes csodák. Nekünk eddig nem hittek, pedig már nem egyszer ma­gyaráztuk nekik, Most, hogy maguk — fordult felénk — mint idegenek és városiak csak helyeslőén bólintottak magyarázatunkra, máris hi­hetővé vált a szavunk. Hazafelé jövet többen mon­dogatták, hogy már majdnem csodát csináltak a „ketyegő kútból”. Még azok is enged­ték a hírek terjesztését, akik maguk sem hittek benne. „Dehát ez régi szokásé’ — ab —

Next

/
Thumbnails
Contents