Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-29 / 124. szám

' 1959. május 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Házi betegápolói szolgálat, felemelt szakrendelési óraszám Megyénk egészségügyi helyzeiéről nyilatkozik a megyei főorvos Néhány hónappal ezelőtt interjút készítettünk a me­gye egészségügyének vezetői­vel: hogyan kívánják megol­dani azokat a feladatokat, amelyek a termelőszövetke­zeti átalakulással, a biztosi- fottak számának ugrásszerű övekedésével járnak együtt fost felkerestük dr. Suchy 'ezső megyei főorvost és '-’'’kértük: feleljen né­h 7 olyan kérdésre, amely megyénk lakosságát ma is foglalkoztatja. — Mennyivel emelkedett a biztosítottak száma az elmúlt hónapokban? — kérdeztük először. — A termelőszövetkezeti mozgalom fellendülésével 52 ezer ember választotta a szö­vetkezeti gazdálkodás útját: ez ugyanennyi új biztosítot­tat jelent. Ugyanakkor az SZTK juttatások rendszere kiterjed a családtagokra is, tehát még legalább 52 ezer emberrel lehet számolni. — örömmel mondhatom, hogy a oeérkezett jelentések sze­rint eddig az új tsz-tagok el­látásában semmiféle fenn­akadás nem volt: igaz, hogy az orvosok és a többi egész­ségügyi dolgozók erőfeszíté­sei jelentősen megnőttek, — mondotta dr. Suchy Dezső. — Milyen intézkedéseket tettek a biztosítottak ellátá­sának megoldására? — Első lépésként azok mellé a körzeti orvosok mellé, akik egyedül dolgoztak, négy­órás adminisztrátori állást szerveztünk, ami jelentős munkától kímélte meg őket. Abban a néhány körzetben, ahol öt-öt és félezer ember jut egy orvosra, újabb orvosi állásokat próbálunk szervez­ni. Természetesen ennek megoldása nem csupán a me­gyei elgondolásoktól függ. — Mi történik ezenkívül? — Tervünk az, hogy házi betegápolónői állásokat te­remtünk és így könnyítjük meg az orvosok munkáját, csökkentjük a kórházak zsú­foltságát. Erre a célra 73 olyan ápolónőt, szülésznőt, védőnőt kutattunk fel, aki már nem dolgozik különböző okok következtében szakmá­iában. Most minden attól függ. hogy a minisztériumok megadják-e a szükséges ke­retet, béralapot. Azért tud­tunk ilyen sok megfelelő munkaerőt felkutatni, mert a megyében a szülésznők mun­kája jórészt fölöslegessé vált, mivel országosan az elsők között állunk az intézeti szü­lések terén és ennek követ­keztében sok szülésznő (az anyák 86 százaléka intézet­ben hozza világra gyerme­két) csak terhes anya és cse­csemőgondozói munkát vé­gez. Ezenkívül napi 30 órá­val növeltük a megye ren­delőintézeteiben a betegek szakellátásának óraszámát. — Űj rendelőintézet nyílt Kar­cagon, amely egy-két hét múlva már teljes erővel dol­gozik és ellátja Kisújszállás, valamint a kunhegyesi és a tiszafüredi járás betegeit is. Jászberényben augusztusig kibővítjük, korszerűsítjük a rendelőintézetet — mondotta Suchy Dezső. — Ezenkívül tovább növeljük a falusi or­vosi rendelők számát. Ugyan­is az csak előnyére válik a betegellátásnak, ha az orvos nem saját rendelőjében fo­gadja a betegeket. Minden olyan faluban, ahol legalább két orvos van, szeretnénk felépíteni a központi rende­lőt. Eddig a megyében negy­vennégy ilyen rendelőben hetvenegy orvos rendel. Ti­szafüreden júliusra készül el két orvosi rendelő, Cibakhá­zán pedig a jövő héten egy. Az ötéves terv során az egész megyében kiépítjük ezt a hálózatot. — Alaposan elkalandoz­tunk a jövőbe. Viszont, ha már itt tartunk, kérnénk, is­mertesse a kórházi „front­helyzetet”. — Erről nincs olyan sok mondanivalóm. — Szolnokon már nekifogtak egy 78 ágyas új belgyógyászati osztály épí­tésének, amelynek fele az év végén, másik fele pedig^ jö­vőre készül el. Néhány éven belül pedig felépül az előre­láthatólag 400 ágyas, kor­szerű karcagi kórház és a hozzá kapcsolt szakorvosi rendelőintézet is. I — Megkezdődtek a tavaszi munkák. Ilyenkor nagyon fontos, hogy az anyák elhe­lyezhessék gyermekeiket, kü­lönösen falun. Mi a helyzet a megye bölcsődei hálózatá­nál? — A tavalyihoz hasonlóan összesen mintegy 1500 férő­hely várja a kicsiket. Az ál­landó bölcsődékben 692, az idenybölcsődékben 730 férő­hely van. Az üzemi bölcső­dék helyeinek száma 154. Említésre méltó itt, hogy Túrkevén, ahol több szövet­kezet egyesült, az egyik szék­házat bölcsőde számára ala­kították át. Jó volna, ha ezt a kezdeményezést másutt is követnék. Búcsúzóul dr. Suchy Dezső hozzáfűzi: — Sokmindenről beszélhet­nék még: megemlíthetném, hogy a többi járásokhoz ha­sonlóan, meg akarjuk szer­vezni a mozgó szakorvosi szolgálatot a tiszafüredi já­rásban is. hogy tizenegy új védőnői állást szeretnénk te­remteni; egyetlen körzeti or­vos se dolgozzon védőnő nél­kül. Elmondhatnám például azt, hogy év végéig legalább 100—120 órával emeljük a szakorvosi rendelés idejét na­ponta. És hadd jegyezzem meg itt zárójelben: sokat se­gített munkánkban az egész­ségügyi dolgozók legutóbbi fizetésrendezése, mely arány­ba hozta az orvosok és kö­zépkáderek fizetését a ha­sonló értelmiségi és dolgozó kategóriákéval. Mi a magunk részéről csak annyit szeretnénk hozzátenni a fentiekhez, hogy országos szerveink sokmindenben se­gítették eddig is Szolnok megye új útra lépett paraszt­ságát. Gyorsan megkaptuk a szükséges mezőgazdasági gé­peket, építkezési anyagokat. Reméljük, az egészségügyi ellátás szükséges átalakításá­hoz, különösen a házi beteg­ápolók munkábaállításához is meg fogjuk kapni a szüksé­ges segítséget. B. D. Hél láncol, kél szín­művel tanulnak a kenderes! kulfu- rosok Vékony hegedűszó szürem­lik az utcára; sarkak koppa- nása, talpak toppanása, te­nyerek csattogása kíséri. Le­gényhangon leánybeszéd ked­ves szövege, könnyed dalla­ma száll: „Kenderesi domb­tetőn integet a szeretőm ...” A mezőgazdasági szakiskola kiszistái és a kenderesi mű­velődési otthon táncosai a Jászsági leány táncot próbál­ják. Afféle legénycsalogató ez kényestkedő fordulatokkal, kecses pengéssel, nádszál- hajladozással. Somodi László, Mészáros Emil fiokándoztatja hozzá a vonót. A kecses mozdulatokra Barta Istvánná, a művelődési otthon igazga­tója oktatja a fiatalokat. — A Jászsági leány tánc mellett a Bihari- topogóst is tanuljuk — emliti a pórper­ces pihenőben. — Megkezd­tük két színdarab próbáit is. Móricz Zsigmond „Lélekván­dorlás” és Hunyadi Sándor A tanító úr nadrágja” című darabját adjuk elő május 31- én új táncainkkal együtt* Az előrelátó kenderesnek függönyöket, képeket vásá­rolnak belőle a művelődési otthon csinosítására. í— bz — Iskolát kivfteisk Tijrekszenlmiklóson A* törökszentmiklósi Bethlen úti iskolát a nyári vakáció alatt átalakítják s újabb tanteremmel bővítik. A munká­latokat a Szolnok megyei Tanács Építő és Szerelő Vál­lalata már megkezdte, s szeptemberben már a kibővített, átalakított iskolában kezdhetik meg a tanulást. KARCAG a fotoamaíőrök városa — Az expozíciós idő függ a világítástól, a használt film­anyag érzékenységétől és a lencse fényerejétől..; Ennél a mondatnál lépünk a karcagi MEDOSZ egyik ter­mébe, ahol Kovács Ferenc, a Déryné művelődési otthon vezetője elméleti előadást tart. Tizenöt-tizenhatra tehe­tő azok száma, akik a közel­múltban határozták el: elsa­játítják a fényképezés mes­terfogásait. Közöttük látjuk a gépállomás 'két főagronó- musát: Böjti Lajost és Vida Lajost is. Mellettük három gépállomási dolgozó: Csend Erzsébet, Szatmári Margit, Szakái Eszter jegyezget, Bi­Áüokpacft tavasz | Illek az árokparton, mint kisfecskék a fészek be­járatánál. Lábukat lógatták a vízbe s közben beszélgettek. Miről, Túrói nem, jószerint meg sem mondható, hiszen amikor odatelepedtem közé­jük, egyszerre, mintha félte­nék a titkaikat, abbahagyták. Nagy kerek szemekkel mére­gettek, a nyolc-tíz éves gye­rekek kíváncsiságával. Majd egyikőjük apró kis rögöt ka­pott fel s a nemrég elállt má­jusi záportól megduzzadt árok vizében méltóságteljesen úszkáló béka után dobta. — Nem találtam él — re- gisztrálta a hatást a tovaúszó béka láttán, s arcán egy kis csalódásféle látszott, — Az a jó, egy hasznos ál­lattal több maradt — vigasz­talta nem minden él nélkül a másik. — Mert mire is jó, hogy pusztítod őket vagy kell vagy se. Gondolkodva hallgattam, kerestem a szavakat, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy kicsit közelükbe férkőz­zem s megnyíljon a kis zsilip. Ok segítettek ki, mondani sem kell, kérdéssel: — A bácsi kicsoda? — kér­dezte az egyik, mint később megtudtam, Katona Lajcsi. — Nem a mi falunkba való, mert mi aztán ismerünk itt mindenkit. — Mindenkit? — Ügy ám! — válaszolták egyszerre hárman is. S aztán már kérdezni sem kellett... Hatalmas árukészletből választhatja ki motorke­rékpár, kerékpár, a leg­újabb típusú rádió, televí­zió, zománcozott és alu­mínium edényeit, vala­mint mindenféle háztar­tási szükségletét a Vas és műszaki kiállítás és vásár farfama alatt május 29 és 30-án a Kunhegyesi Földműves­szövetkezei vas-műszaki üzletében A kiállított áruk a hely­színen megvásárolhatók. Tavaszi — nyári műsoros DIVAT. BEMUTATÓK a Szolnoki szövetkezet dájában Földműves- Hal ászcsár­május 31-én 20 órakor fővárosi manekenek és művészek közreműködé­sével! Bemutatásra kerülnek a Brüsszeli Világkiállításon és a Lipcsei Nemzetközi Vásáron résztvett mo­dellek! Belépődíj: 5 forint. Mindenkit szerettei vár a FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET HALÄSZCSÄRDÄJA — Az a ház ott a Gulyáéké, amaz a Kovácséké, arrébb meg az a sárga, a tanácsháza — sorolta a kis feketeszemű Karcsi. C mikor látta, hogy szak­értelme milyen érdeklő­dést vált ki belőlem, mellém telepedett. — Ugye, szép a falunk? — kérdezte s hangjában valami kis büszkeség rezgeti. — Kü­lönösen ilyenkor tavasszal nagyon gyönyörű. Virágzik a sok fa, amott pedig már szárba szökött az árpa. Meglepetéssel hallgattam, hiszen felnőttnek is dicséreté­re válna így szólni. Ö és ők teljesen természetesnek vet­ték. S hogy lemérjem, mit tudnák, kérdezősködni kezd­tem: — Hány megyéje van bo­ánknak, s mennyi a terü- ete? — Hazánknak 19 megyéje van, területe 93 ezer négyzet­kilométer — vágta rá iskolás feleléssel kis beszélgető cim­borám. S aztán folytatta: — -i felszabadulástól kezdve a hatalom a dolgozó népé. '1 isztában volt-e ennek a jelentésével, vagy s m, ne firtassuk. Negyedikes vagy ötödikes — már pontosan nem is tudom — nem lehet tőle öbbet kívánni. így tanulta az 'skálában és ezt meg is őrzi magában. Akkor, ha már ki­lép az életbe, bizonyára töb­bet tud majd mondani. El­mondja azt is, amit csak úgy Htokban súgott meg, hogy ap­ja itt cselédkedett valahol a grófék birtokán. Ö alig is­merte, még talán hároméves s>im volt, amikor meghalt. ........................................ S mi lesz belőle, belőlük, tnindannyiukból? — Én ha megnövök — bá­torodik szóra az eddig hall­gató harmadik — mérnök le­szek. Olyan, tetszik tudni, aki rádiókat, motorokat gyárt. Szép dolog az, apró, alig lát- haitó alkatrészek, vékony dró­tok — Nem lesz abból semmi — kuncogott közbe a leghun­cutabbnak látszó Katona- gyerek, — Ahhoz tanulni kell, te pedig nem nagyon szeretsz. Szemlátomást fájt a másik­nak minden szó, de hát mit csináljon. Ami igaz, igaz: nem valami jól áll a bizo­nyítványa. Félévkor még hár- mais is volt benne. S most reménykedve kérdezi: — Ugye, azért még lehetek mérnök? mit tud mondani az em- bér ilyenkor: — Persze, hogy lehetsz, hiszen egy hár­mas nem a világ. Ki is lehet azt még javítani. Csak aztán nehogy sóic legyen belőle. — Felragyog a szeme, látszik: kicsit várta az ilyen vigasz­talást. Majd megnyugszik s a másik kettő egymás szavába vágva sorolja, mi lesz. A j Katona-gyerek nevéhez vágó; pályát akar választani, két bátyja már évek óta katona, Karcsi meg, ha minden jól megy — így mondja — laka­tos lesz. Persze ezek még csak ter­vek, vagy talán inkább ál­mok. Sok tavaszt töltenek még itt a tiszakürti árokpar­ton addig, amíg végleges lesz az elhatározás. Amikor azon­ban már véglegesen dönte nek, csak rajtuk múlik, hogy azzá legyenek, amiről itt a tavaszba borult árokparton már most tervezgetnek, *■> nagy zonyára közülük is kerül majd olyan hivatott művésze az objektivnek, mint Pollner Tibor pedagógus, vagy Szit- kovics Sándor, a hántolóma­lom több díjjal kitüntetett főmérnöke. — Az utóbbi esztendőkben Karcag a fotóamatőrök váro­sa lett — említi örömmel Kovács Ferenc, a szakkör ve­zetője. — Őszi kiállításunk, melyen kilenc város és köz­ség vett részt, megnövelte az érdeklődést a fényképezés iránt. Érdekes, megvalósításra méltó tervet emlit a fotósok mestere; városnézéssel egybe­kötött fotó-sétákat rendez­nek. Ezen az elméleti órákon szerzett ismereteiket a gya­korlatban próbálják ki, — hasznosítják a résztvevők, te bz. te Két tiszafüredi kiállításról Csütörtökön nyílt meg a lakberendezési kiállítás a ti­szafüredi kultúrotthonban, Beregszászi Lajos és Magyar Ottó tervei és irányítása nyo- mán, Hétfő reggelig ezerkétszá- zan gyönyörködtek benne, — aláírások és vélemények ta­núskodnak erről. Klinszki néni kétszer is meglátogat­ta. Elhozta férjét is, aki mint asztalos, a szakember szemé­vel elismeréssel nézi a szép- vonalu bútorokat, amelyek szinte hívogatják az embert: ülj le itt, ebben a hangula­tos kedves sarokban. Az asz- szonyok, lányok sokáig áll­nak egy teljesen felszerelt konyha előtt. A háziasszony sem hiányzik: egy próbababa áll a tűzhely mellett, faka­nállal kezében. Van, aki a kávéfőzőt nézi, más a mosó­gépet, vagy a tűzálló edénye­ket* — Hatvan garnitúra bútort adtunk el már az idén — mondja Magyar Ottó, a ti­szafüredi fmsz bútorüzleté­nek vezetője — ebből már tíz berendezés csővázas volt. Haladás ez, hiszen tavaly hallani sem akartak az ilyen modern bútorról. Ennek a kiállításnak is egyrészt az a célja — folytatja, — hogy megkedveltessük az újvona­lú, célszerű, tartós, kényel­mes fémvázas bútorokat. —< Másrészt nevelő szándék is vezetett: a lakás ízléses be­rendezésének bemutatása — különösen fiatal házasok számára* A látogatók egyre áramla­nak, még beírom a nevem a vendégkönyvbe, aztán meg­nézem a szomszéd helyiség­ben megrendezett kézimunka kiállítást. Istók Domonkosné szak­körvezető mutatja itt be hu­szonkét asszony és leány té­li szakköri munkáját, Az eredményre jellemző, hogy olyanoknak a munkáját is láttam, akinek ezelőtt hor­golótű sem volt a kezében. Lám, októbertől áprilisig megtanulták a horgolás és kötés mellett a népi- és gép- himzést, rámán szövést, vert csipkék készítését* A látogatók közül sokan elhatározták: jövőre ők is eljárnak a kézimunka szak­körre* " Nagy János KÖNYVESPOLC KOCSETOVí A Jersov fivérek Egy délvidéki nagy város lük­tető életébe enged bepillantást a szerző. Az 1956—56-os évek alatt játszódó, eseményekben gazdag, történetben égetően mai kérdé­sek sűrűsödnek. Főhőseivel, a négy Jersov fivérrel együtt él­jük át a kohászati üzem minden emberi problémáját éppúgy, mint a sajtó, az irodalom, a szerelem izgalmas, érdekes kér­déseit. A szocializmust építő modem ember harca, öröme és bánata, kételyei bukkannak fel és oldódnak meg Kocsetov mű­vébe MESTERHÁZI LAJOS: Pokoljárás Sly Miklós, a regény főszerep­lője első személyben mondja el életének és szerelmének törté­netét. Hogyan támadt 1956 nya­rán a zápor váratlanságával és erej évei es * szerei«©!» hogyan erősödött és teljesedett be októ­ber vad és véres napjaiban. S „pokoljárását” is: hogyan ke­rült ő, a paraszti szülők kom­munista fia, utolsó éves egyete­mista, odáig, hogy cselekvő ré­szesévé váljék az ellenforrada­lomnak, s hogyan talált vissza tévelygések, kínok, szenvedések után az igaz útra^ BOLDIZSÁR IVAN: Születésnap Karunk legnagyobb emberi gondjáról, a háború vagy béke kérdéséről szól Boldizsár Iván új regénye. A könyvben Kis János mérnök módja el élete történetét, olyan ember, akinek a második világháború vége felé egy tragikus eset kapcsán imádott feleségét megölte egy bombaszilánk — egész életét megrontotta az esetleges atom­háború szörnyűségeitől való ret­tegés: feldúlta második házas­ságát és idegösszeomlásba kér-’ testié * ..... „

Next

/
Thumbnails
Contents