Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-29 / 124. szám
' 1959. május 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Házi betegápolói szolgálat, felemelt szakrendelési óraszám Megyénk egészségügyi helyzeiéről nyilatkozik a megyei főorvos Néhány hónappal ezelőtt interjút készítettünk a megye egészségügyének vezetőivel: hogyan kívánják megoldani azokat a feladatokat, amelyek a termelőszövetkezeti átalakulással, a biztosi- fottak számának ugrásszerű övekedésével járnak együtt fost felkerestük dr. Suchy 'ezső megyei főorvost és '-’'’kértük: feleljen néh 7 olyan kérdésre, amely megyénk lakosságát ma is foglalkoztatja. — Mennyivel emelkedett a biztosítottak száma az elmúlt hónapokban? — kérdeztük először. — A termelőszövetkezeti mozgalom fellendülésével 52 ezer ember választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját: ez ugyanennyi új biztosítottat jelent. Ugyanakkor az SZTK juttatások rendszere kiterjed a családtagokra is, tehát még legalább 52 ezer emberrel lehet számolni. — örömmel mondhatom, hogy a oeérkezett jelentések szerint eddig az új tsz-tagok ellátásában semmiféle fennakadás nem volt: igaz, hogy az orvosok és a többi egészségügyi dolgozók erőfeszítései jelentősen megnőttek, — mondotta dr. Suchy Dezső. — Milyen intézkedéseket tettek a biztosítottak ellátásának megoldására? — Első lépésként azok mellé a körzeti orvosok mellé, akik egyedül dolgoztak, négyórás adminisztrátori állást szerveztünk, ami jelentős munkától kímélte meg őket. Abban a néhány körzetben, ahol öt-öt és félezer ember jut egy orvosra, újabb orvosi állásokat próbálunk szervezni. Természetesen ennek megoldása nem csupán a megyei elgondolásoktól függ. — Mi történik ezenkívül? — Tervünk az, hogy házi betegápolónői állásokat teremtünk és így könnyítjük meg az orvosok munkáját, csökkentjük a kórházak zsúfoltságát. Erre a célra 73 olyan ápolónőt, szülésznőt, védőnőt kutattunk fel, aki már nem dolgozik különböző okok következtében szakmáiában. Most minden attól függ. hogy a minisztériumok megadják-e a szükséges keretet, béralapot. Azért tudtunk ilyen sok megfelelő munkaerőt felkutatni, mert a megyében a szülésznők munkája jórészt fölöslegessé vált, mivel országosan az elsők között állunk az intézeti szülések terén és ennek következtében sok szülésznő (az anyák 86 százaléka intézetben hozza világra gyermekét) csak terhes anya és csecsemőgondozói munkát végez. Ezenkívül napi 30 órával növeltük a megye rendelőintézeteiben a betegek szakellátásának óraszámát. — Űj rendelőintézet nyílt Karcagon, amely egy-két hét múlva már teljes erővel dolgozik és ellátja Kisújszállás, valamint a kunhegyesi és a tiszafüredi járás betegeit is. Jászberényben augusztusig kibővítjük, korszerűsítjük a rendelőintézetet — mondotta Suchy Dezső. — Ezenkívül tovább növeljük a falusi orvosi rendelők számát. Ugyanis az csak előnyére válik a betegellátásnak, ha az orvos nem saját rendelőjében fogadja a betegeket. Minden olyan faluban, ahol legalább két orvos van, szeretnénk felépíteni a központi rendelőt. Eddig a megyében negyvennégy ilyen rendelőben hetvenegy orvos rendel. Tiszafüreden júliusra készül el két orvosi rendelő, Cibakházán pedig a jövő héten egy. Az ötéves terv során az egész megyében kiépítjük ezt a hálózatot. — Alaposan elkalandoztunk a jövőbe. Viszont, ha már itt tartunk, kérnénk, ismertesse a kórházi „fronthelyzetet”. — Erről nincs olyan sok mondanivalóm. — Szolnokon már nekifogtak egy 78 ágyas új belgyógyászati osztály építésének, amelynek fele az év végén, másik fele pedig^ jövőre készül el. Néhány éven belül pedig felépül az előreláthatólag 400 ágyas, korszerű karcagi kórház és a hozzá kapcsolt szakorvosi rendelőintézet is. I — Megkezdődtek a tavaszi munkák. Ilyenkor nagyon fontos, hogy az anyák elhelyezhessék gyermekeiket, különösen falun. Mi a helyzet a megye bölcsődei hálózatánál? — A tavalyihoz hasonlóan összesen mintegy 1500 férőhely várja a kicsiket. Az állandó bölcsődékben 692, az idenybölcsődékben 730 férőhely van. Az üzemi bölcsődék helyeinek száma 154. Említésre méltó itt, hogy Túrkevén, ahol több szövetkezet egyesült, az egyik székházat bölcsőde számára alakították át. Jó volna, ha ezt a kezdeményezést másutt is követnék. Búcsúzóul dr. Suchy Dezső hozzáfűzi: — Sokmindenről beszélhetnék még: megemlíthetném, hogy a többi járásokhoz hasonlóan, meg akarjuk szervezni a mozgó szakorvosi szolgálatot a tiszafüredi járásban is. hogy tizenegy új védőnői állást szeretnénk teremteni; egyetlen körzeti orvos se dolgozzon védőnő nélkül. Elmondhatnám például azt, hogy év végéig legalább 100—120 órával emeljük a szakorvosi rendelés idejét naponta. És hadd jegyezzem meg itt zárójelben: sokat segített munkánkban az egészségügyi dolgozók legutóbbi fizetésrendezése, mely arányba hozta az orvosok és középkáderek fizetését a hasonló értelmiségi és dolgozó kategóriákéval. Mi a magunk részéről csak annyit szeretnénk hozzátenni a fentiekhez, hogy országos szerveink sokmindenben segítették eddig is Szolnok megye új útra lépett parasztságát. Gyorsan megkaptuk a szükséges mezőgazdasági gépeket, építkezési anyagokat. Reméljük, az egészségügyi ellátás szükséges átalakításához, különösen a házi betegápolók munkábaállításához is meg fogjuk kapni a szükséges segítséget. B. D. Hél láncol, kél színművel tanulnak a kenderes! kulfu- rosok Vékony hegedűszó szüremlik az utcára; sarkak koppa- nása, talpak toppanása, tenyerek csattogása kíséri. Legényhangon leánybeszéd kedves szövege, könnyed dallama száll: „Kenderesi dombtetőn integet a szeretőm ...” A mezőgazdasági szakiskola kiszistái és a kenderesi művelődési otthon táncosai a Jászsági leány táncot próbálják. Afféle legénycsalogató ez kényestkedő fordulatokkal, kecses pengéssel, nádszál- hajladozással. Somodi László, Mészáros Emil fiokándoztatja hozzá a vonót. A kecses mozdulatokra Barta Istvánná, a művelődési otthon igazgatója oktatja a fiatalokat. — A Jászsági leány tánc mellett a Bihari- topogóst is tanuljuk — emliti a pórperces pihenőben. — Megkezdtük két színdarab próbáit is. Móricz Zsigmond „Lélekvándorlás” és Hunyadi Sándor A tanító úr nadrágja” című darabját adjuk elő május 31- én új táncainkkal együtt* Az előrelátó kenderesnek függönyöket, képeket vásárolnak belőle a művelődési otthon csinosítására. í— bz — Iskolát kivfteisk Tijrekszenlmiklóson A* törökszentmiklósi Bethlen úti iskolát a nyári vakáció alatt átalakítják s újabb tanteremmel bővítik. A munkálatokat a Szolnok megyei Tanács Építő és Szerelő Vállalata már megkezdte, s szeptemberben már a kibővített, átalakított iskolában kezdhetik meg a tanulást. KARCAG a fotoamaíőrök városa — Az expozíciós idő függ a világítástól, a használt filmanyag érzékenységétől és a lencse fényerejétől..; Ennél a mondatnál lépünk a karcagi MEDOSZ egyik termébe, ahol Kovács Ferenc, a Déryné művelődési otthon vezetője elméleti előadást tart. Tizenöt-tizenhatra tehető azok száma, akik a közelmúltban határozták el: elsajátítják a fényképezés mesterfogásait. Közöttük látjuk a gépállomás 'két főagronó- musát: Böjti Lajost és Vida Lajost is. Mellettük három gépállomási dolgozó: Csend Erzsébet, Szatmári Margit, Szakái Eszter jegyezget, BiÁüokpacft tavasz | Illek az árokparton, mint kisfecskék a fészek bejáratánál. Lábukat lógatták a vízbe s közben beszélgettek. Miről, Túrói nem, jószerint meg sem mondható, hiszen amikor odatelepedtem közéjük, egyszerre, mintha féltenék a titkaikat, abbahagyták. Nagy kerek szemekkel méregettek, a nyolc-tíz éves gyerekek kíváncsiságával. Majd egyikőjük apró kis rögöt kapott fel s a nemrég elállt májusi záportól megduzzadt árok vizében méltóságteljesen úszkáló béka után dobta. — Nem találtam él — re- gisztrálta a hatást a tovaúszó béka láttán, s arcán egy kis csalódásféle látszott, — Az a jó, egy hasznos állattal több maradt — vigasztalta nem minden él nélkül a másik. — Mert mire is jó, hogy pusztítod őket vagy kell vagy se. Gondolkodva hallgattam, kerestem a szavakat, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy kicsit közelükbe férkőzzem s megnyíljon a kis zsilip. Ok segítettek ki, mondani sem kell, kérdéssel: — A bácsi kicsoda? — kérdezte az egyik, mint később megtudtam, Katona Lajcsi. — Nem a mi falunkba való, mert mi aztán ismerünk itt mindenkit. — Mindenkit? — Ügy ám! — válaszolták egyszerre hárman is. S aztán már kérdezni sem kellett... Hatalmas árukészletből választhatja ki motorkerékpár, kerékpár, a legújabb típusú rádió, televízió, zománcozott és alumínium edényeit, valamint mindenféle háztartási szükségletét a Vas és műszaki kiállítás és vásár farfama alatt május 29 és 30-án a Kunhegyesi Földművesszövetkezei vas-műszaki üzletében A kiállított áruk a helyszínen megvásárolhatók. Tavaszi — nyári műsoros DIVAT. BEMUTATÓK a Szolnoki szövetkezet dájában Földműves- Hal ászcsármájus 31-én 20 órakor fővárosi manekenek és művészek közreműködésével! Bemutatásra kerülnek a Brüsszeli Világkiállításon és a Lipcsei Nemzetközi Vásáron résztvett modellek! Belépődíj: 5 forint. Mindenkit szerettei vár a FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET HALÄSZCSÄRDÄJA — Az a ház ott a Gulyáéké, amaz a Kovácséké, arrébb meg az a sárga, a tanácsháza — sorolta a kis feketeszemű Karcsi. C mikor látta, hogy szakértelme milyen érdeklődést vált ki belőlem, mellém telepedett. — Ugye, szép a falunk? — kérdezte s hangjában valami kis büszkeség rezgeti. — Különösen ilyenkor tavasszal nagyon gyönyörű. Virágzik a sok fa, amott pedig már szárba szökött az árpa. Meglepetéssel hallgattam, hiszen felnőttnek is dicséretére válna így szólni. Ö és ők teljesen természetesnek vették. S hogy lemérjem, mit tudnák, kérdezősködni kezdtem: — Hány megyéje van boánknak, s mennyi a terü- ete? — Hazánknak 19 megyéje van, területe 93 ezer négyzetkilométer — vágta rá iskolás feleléssel kis beszélgető cimborám. S aztán folytatta: — -i felszabadulástól kezdve a hatalom a dolgozó népé. '1 isztában volt-e ennek a jelentésével, vagy s m, ne firtassuk. Negyedikes vagy ötödikes — már pontosan nem is tudom — nem lehet tőle öbbet kívánni. így tanulta az 'skálában és ezt meg is őrzi magában. Akkor, ha már kilép az életbe, bizonyára többet tud majd mondani. Elmondja azt is, amit csak úgy Htokban súgott meg, hogy apja itt cselédkedett valahol a grófék birtokán. Ö alig ismerte, még talán hároméves s>im volt, amikor meghalt. ........................................ S mi lesz belőle, belőlük, tnindannyiukból? — Én ha megnövök — bátorodik szóra az eddig hallgató harmadik — mérnök leszek. Olyan, tetszik tudni, aki rádiókat, motorokat gyárt. Szép dolog az, apró, alig lát- haitó alkatrészek, vékony drótok — Nem lesz abból semmi — kuncogott közbe a leghuncutabbnak látszó Katona- gyerek, — Ahhoz tanulni kell, te pedig nem nagyon szeretsz. Szemlátomást fájt a másiknak minden szó, de hát mit csináljon. Ami igaz, igaz: nem valami jól áll a bizonyítványa. Félévkor még hár- mais is volt benne. S most reménykedve kérdezi: — Ugye, azért még lehetek mérnök? mit tud mondani az em- bér ilyenkor: — Persze, hogy lehetsz, hiszen egy hármas nem a világ. Ki is lehet azt még javítani. Csak aztán nehogy sóic legyen belőle. — Felragyog a szeme, látszik: kicsit várta az ilyen vigasztalást. Majd megnyugszik s a másik kettő egymás szavába vágva sorolja, mi lesz. A j Katona-gyerek nevéhez vágó; pályát akar választani, két bátyja már évek óta katona, Karcsi meg, ha minden jól megy — így mondja — lakatos lesz. Persze ezek még csak tervek, vagy talán inkább álmok. Sok tavaszt töltenek még itt a tiszakürti árokparton addig, amíg végleges lesz az elhatározás. Amikor azonban már véglegesen dönte nek, csak rajtuk múlik, hogy azzá legyenek, amiről itt a tavaszba borult árokparton már most tervezgetnek, *■> nagy zonyára közülük is kerül majd olyan hivatott művésze az objektivnek, mint Pollner Tibor pedagógus, vagy Szit- kovics Sándor, a hántolómalom több díjjal kitüntetett főmérnöke. — Az utóbbi esztendőkben Karcag a fotóamatőrök városa lett — említi örömmel Kovács Ferenc, a szakkör vezetője. — Őszi kiállításunk, melyen kilenc város és község vett részt, megnövelte az érdeklődést a fényképezés iránt. Érdekes, megvalósításra méltó tervet emlit a fotósok mestere; városnézéssel egybekötött fotó-sétákat rendeznek. Ezen az elméleti órákon szerzett ismereteiket a gyakorlatban próbálják ki, — hasznosítják a résztvevők, te bz. te Két tiszafüredi kiállításról Csütörtökön nyílt meg a lakberendezési kiállítás a tiszafüredi kultúrotthonban, Beregszászi Lajos és Magyar Ottó tervei és irányítása nyo- mán, Hétfő reggelig ezerkétszá- zan gyönyörködtek benne, — aláírások és vélemények tanúskodnak erről. Klinszki néni kétszer is meglátogatta. Elhozta férjét is, aki mint asztalos, a szakember szemével elismeréssel nézi a szép- vonalu bútorokat, amelyek szinte hívogatják az embert: ülj le itt, ebben a hangulatos kedves sarokban. Az asz- szonyok, lányok sokáig állnak egy teljesen felszerelt konyha előtt. A háziasszony sem hiányzik: egy próbababa áll a tűzhely mellett, fakanállal kezében. Van, aki a kávéfőzőt nézi, más a mosógépet, vagy a tűzálló edényeket* — Hatvan garnitúra bútort adtunk el már az idén — mondja Magyar Ottó, a tiszafüredi fmsz bútorüzletének vezetője — ebből már tíz berendezés csővázas volt. Haladás ez, hiszen tavaly hallani sem akartak az ilyen modern bútorról. Ennek a kiállításnak is egyrészt az a célja — folytatja, — hogy megkedveltessük az újvonalú, célszerű, tartós, kényelmes fémvázas bútorokat. —< Másrészt nevelő szándék is vezetett: a lakás ízléses berendezésének bemutatása — különösen fiatal házasok számára* A látogatók egyre áramlanak, még beírom a nevem a vendégkönyvbe, aztán megnézem a szomszéd helyiségben megrendezett kézimunka kiállítást. Istók Domonkosné szakkörvezető mutatja itt be huszonkét asszony és leány téli szakköri munkáját, Az eredményre jellemző, hogy olyanoknak a munkáját is láttam, akinek ezelőtt horgolótű sem volt a kezében. Lám, októbertől áprilisig megtanulták a horgolás és kötés mellett a népi- és gép- himzést, rámán szövést, vert csipkék készítését* A látogatók közül sokan elhatározták: jövőre ők is eljárnak a kézimunka szakkörre* " Nagy János KÖNYVESPOLC KOCSETOVí A Jersov fivérek Egy délvidéki nagy város lüktető életébe enged bepillantást a szerző. Az 1956—56-os évek alatt játszódó, eseményekben gazdag, történetben égetően mai kérdések sűrűsödnek. Főhőseivel, a négy Jersov fivérrel együtt éljük át a kohászati üzem minden emberi problémáját éppúgy, mint a sajtó, az irodalom, a szerelem izgalmas, érdekes kérdéseit. A szocializmust építő modem ember harca, öröme és bánata, kételyei bukkannak fel és oldódnak meg Kocsetov művébe MESTERHÁZI LAJOS: Pokoljárás Sly Miklós, a regény főszereplője első személyben mondja el életének és szerelmének történetét. Hogyan támadt 1956 nyarán a zápor váratlanságával és erej évei es * szerei«©!» hogyan erősödött és teljesedett be október vad és véres napjaiban. S „pokoljárását” is: hogyan került ő, a paraszti szülők kommunista fia, utolsó éves egyetemista, odáig, hogy cselekvő részesévé váljék az ellenforradalomnak, s hogyan talált vissza tévelygések, kínok, szenvedések után az igaz útra^ BOLDIZSÁR IVAN: Születésnap Karunk legnagyobb emberi gondjáról, a háború vagy béke kérdéséről szól Boldizsár Iván új regénye. A könyvben Kis János mérnök módja el élete történetét, olyan ember, akinek a második világháború vége felé egy tragikus eset kapcsán imádott feleségét megölte egy bombaszilánk — egész életét megrontotta az esetleges atomháború szörnyűségeitől való rettegés: feldúlta második házasságát és idegösszeomlásba kér-’ testié * ..... „
