Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-26 / 121. szám
1959. május 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Másotfvetéshez készítik a talajt A Szenttamási Állami Gazdaságban nyomban az őszi takarmánykeverék levágása után megjelent az Sz 100-as lánctalpas traktor az utána kapcsolt ötös ekével és gyűrűshengerrel, s felszántotta a helyet. Az így előkészítést talajba rövidesen másodvetés kerül. Megváltozik az éghajlat Kazahsztánban, az ügyre vezeti Éhség sztyeppén óriási víztároló építésébe fogtak A víztároló befogadóképessége körülbelül hatmiltíárd köb- méier. Felülete 900 négyzetkilométer. Megépülésével 70 szer hektárnyi aszályos föld kap éltető nedvességet, s több mint kétmillió hektárnyi legelőt láthatnak el vízzel. A víztároló megváltoztatja pá- radúsabbá teszi a sivatag éghajlatát. A hétéves terv végére ezen a vidéken a mesterséges öntözés folytán csaknem annyi gyapotot termelnek majd, mint amennyit jelenleg Egyiptomban vagy Pakisztánban. Száztíz kísérleti parcella és tábla Ez évben 110 kísérleti parcellát és táblát létesítettek a megye tsz-ei. A cél kikutatni, hogyan lehet maximális termelést elérni egy adott területen. Több helyütt műtrágyával, másutt a kukorica művelésével, minta öntözéssel, a növényállomány növelésével kísérleteznek, A kísérleteket a kutatókés szakemberek irányítják, közöttük László Domokos egyetemi adjunktus és Mihály- falvi István tudományos kutató. Zsebük ellen A kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet 3000 férőhelyes csibenevelővel rendelkezik. Aki csak ezt tudja, kissé irigykedve felsóhajt, mekkora pénzt bezsebelnek azok, hiszen akár februárban vagy márciusban sokezer rántanivaló csirkét dobhatnak piacra. Arra a laikus álmában sem gondol, hogy ez a kitűnően felszerelt baromfiól kihasználatlanul áll. Pedig ez a helyzet. Üres a csibenevelő, legfeljebb néhány kis- pulyka lézeng a jobb sorsra szánt épületben. Csütörtökön vettek 49-et a baromfikeltető állomástól. Az éves gazdasági tervből kihagyták a csibenevelést, mondván, hogy úgyse szavazza meg a tagság, mert nem jövedelmező, meg különben is sok elpusztul belőle. Nincs igazuk, mert megfelelő gondozás mellett nem pusztul el. A törökszentmiklósi Dózsa Tsz-ben 1500 csibét neveltek fel 4 százalékos elhullással. A tiszta jövedelem 7280 forint volt. Kicsit furcsa, hogy egy olyan nagy szövetkezet, mint a kunszentmártoni Zalka Máté, elhanyagolja az állattenyésztés e fontos részét. — Saját zsebük ellen dolgoztak, amikor kihasználatlanul hagyták a csibenevelők Szövetkezeti emberek ír{ák sző ve tkezel iik ről Főleg helyi anyagok felhasználásával építkezünk Ez év tavaszán alakult a mi termelőszövetkezetünk, s azóta már nagyon sok munkát közösen végzünk. Erről szeretnék beszámolni és hírt adni arról, mit tettünk és mit akarunk a közeljövőben megvalósítani. Elsősorban számunkra legfontosabb az építkezési, a közös állatállomány férőhelyeinek biztosítása. Őszig egy 50 férőhelyes tehénistállót, egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót és egy barom- fiólat hozunk tető alá. Főleg helyi anyagokat használunk fel. Az építkezést mi magunk végezzük társadalmi munkában. A felsorolt épületekkel a közös állatállomány férőhelyszükségletét egyelőre biztosítjuk. Már most gondoskodunk a talajerő visszapótlásáról. Áprilisban megkezdtük a trágyakihordást, s eddig 3500 métermázsa istálló trágyát szállítottunk a közös földekre. A szövetkezet gazdái ugyanis úgy döntöttek, hogy minden udvarról ki kell takarítani a trágyát. A gépállomás is segített, vontatót bocsátott rendelkezésünkre. A minta-alapszabály szerint előírt közös munkát ősszel kezdjük, s akkor adjuk össze a takarmányt. Ezenkívül közösen vetettünk 44 hold vörösherét felülvetéssel most tavasszal. Van silókukoricánk is. Most alapozzuk szövetkezetünket, de már vannak szép, megvalósulásra váró és merész elgondolások. Jövőre 40 1 hold öntözéses kertészetünk fiz új profil kialakításáért A növényszár ládagyártás két évvel ezelőtt még megfelelő munkát adott a kisújszállási üzemnek. Azóta fejlődött a göngyöleggyártás technikája és ma már alig van szükség a régire, mert helyette a fémből készült, szállítás után összehajtható, modem ládák kerültek előtérbe. így a kisújszállási üzemnek új profilra kell áttérnie, ami nem a legköny- nyebb feladat. Jelenleg az üzem a „két szék” között lebeg. Az egyiket — már mint a ládagyártást —, még nem szüntették meg, de az új gyártmány sem futott fel. Ügy tervezik, hogy három gyártmányt alakítanak ki. A Megyei Tanács Ipari- és Terv Osztálya megfelelően támogatja az átmenet nehézségeivel küzdő vállalatot. — Megfelelő gépekkel pótolták az üzem felszerelését. Űj faszárítót is kaptak és ami a legfontosabb, munkát is biztosítottak az induláshoz. Ezidáig megkezdték a fafatömegcikk gyártását. Pillanatnyilag vállfákat, konyhai ülőkéket, zsámolyokat készítenek. A jövő negyedévben már gyermekágyakat is gyártanak. A másik részleg jelenleg irodabútorok gyártására állt át. Főként íróasztal, irat- szekrény és kezelőasztalok képezik profiljukat. A játékórák gyártása még most kezdődött. A gyermekeknek a megrendelés alapián 10 ezer kis mosóteknőt ..........Iliim......................................................... A n őtanácsok az asszonyokért Megyénkben a nőtanácsok több, új kezdeményezéssel segítik a termelőszövetkezetekben dolgozó nők munkáját. — A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben az idős asszonyokból brigádot alakítottak gyermekruha javítására. A kisújszállási Kinizsi Tsz-ben mosógépet vásároltak, amelyet rendszeresen kölcsönadnak a tagoknak* paddal állítanak össze. A harmadik negyedévben 3 ezer garnitúra 4 részes favonatot készítenek. Az új profilhoz az anyag és gép biztosítva van. A nagyarányú gépi felfutástól viszont a munkavédelmi eszközök közül a legfontosabb: a porelszívó berendezés még hiányzik. Komoly gondot okoz még az új profil kialakításánál a kapacitás lekötésénél mutatkozó hiányosság. A negyedik negyedévre még nincs megrendelése a vállalatnak. Az igyekezet és a segítség már megvan, hogy a kisújszállási üzemben kialakulhasson az új profil. A kengyeli Vörös Hajnal Termelőszövetkezet tagjai most töltik a harmadik 100 köbméteres silógödröt őszi zöldtakarmánykeverékkel. Ezt a munkát Szőnyi Márton, Veres József, Magyar László és Kiss Sándor szövetkezeti gazdák végzik. Megtört a jég a Szabadság tsz kertészeiében A SZOLNOKI Szabadság Tsz egy évtizeddel ezelőtt az úgynevezett ugari határrészen alakult. Az ottani földekről azt mondják a gazdák, hogy nem csak jók, hanem kiválóak. A Szolnok — Budapest betonúitól mintegy 200 méterre találjuk a tsz központját. Egykor olajat kerestek itt és bővizű melegforrásra bukkantak. Ez is kincs. A szövetkezet gazdái 1953- ban elhatározták, felhasználják. Még abban az évben hollandi ágyas és hajtatóházas melegvizfűtéses kertészetet létesítettek elég nagy összegű befektetéssel. Megteremtették hát az alapját egy nagy jövedelmet adható üzemágnak. Sajnos, bekövetkezett a legnagyobb baj, a kertészet vezetői egymást váltogatták A szövetkezet gazdái pedig a várt eredményt éppen emiatt nem kapták meg. A vezetők tudták, hogy á megyében ugyanilyen adottságokkal számos tsz-ben jelentős bevételeket szereznek. Hiába, a szakemberprobléma évekig megoldatlan maradt, és a bajokat nem orvosolhatták. 1958 ŐSZÉN végre megtört a jég, Hogyan, miképpen? Ennek érdekes története van. Úgy kezdődött, hogy a szolnoki piacon árujával hosszú évek óta megjelenő Dimó Vendelre felfigyelt a Szabadság Tsz vezetősége. Dimó Vendel a kertész szakmában tekintély. Nos, őt hívták: jöjjön a szövetkezetbe, mutassa meg, hogyan kell ráfizetés nélkül termelni és a nagyüzem adottságait okosan kihasználni. s,Agitálták.” — Dimó Vendel nehezen indult Sok nyúl hányt cigánykereket, a téli vadászatokon sokszor taposta együtt a havat, meg a sarat Nyitrai Sándor, a tsz elnöke Dimó Vendellel, míg egy körvadászaton éppen akkor, amikor a nyúlak kártyázni ültek ösz- s:1a, megszületett végre az egy esség. — Szólj, határoztál-e Vendel? Eljösz-e közénk — mondta az elnök és hozzátette — sokat kérdeztem már tőled, igazán rajtad a sor. S a két ember megállt a mezőn, Vendel belenézett az elnök biztató, kérő tekintetébe. Mire gondolt? Azt nem lehet tudni. A vadászok csak annyit láttak, hogy az elnök nyújtotta a kezét és Dimó Vendel elfogadta, megszorította. — Jól van, elnök elvtárs, megyek hát hozzátok. A négy X-et már elhagytam, eddig nem nősültem, most benősülök a Szabadsághoz. És ha az 1959-es évet jól zárjuk, talán még meg is házasodom. ÍGY KERÜLT Dimó Vendel az elmúlt év decemberében a Szabadság termelőszövetkezet gazdái közé. Most ott találtuk a melegházban, de ez nem csoda, mert ott van ő mindig Május közepén a kertészet bevétele már meghaladta a 20 ezer forintot. Ennek az összegnek a zömét a paprika adta, abból a hat darab 36 ablakos hollandi ágyból, amit alulról fűtenek csöveken keresztül vezetett melegvízzel. Paprikából egyébként 60 ezer forint bevételt várnak. Igen érdekes, hogy az a paprika, amit most ott termelnek, a Dimó testvérek kine- mesuése. Ez évben minden bizonnyal bekövetkezik a döntő változás és végre tényleg nagy jövedelmet ad az 1953-ban létesített üzemág. íme a szorgalom párosulva a szaktudással. Szépek a növények. A korai termények helyébe kései káposzta, karfiol kerül, így őszig egy második termést is levesznek ugyanazon területről. szigeti sílesz. Ez azért is jó, mert nagy jövedelmet ad és részben megoldja a tagok foglalkoztatását. Ezeregyszáz hold földön száznegyvenöt tagja van a Viharsaroknak és ez a terület egy kisfié kevés. A Viharsarok Tsz gazdái jól tudják: az eddig végzet! közös munka saját javukat -zolgálja, s ami még igen számottevő, akik most dolgoznak, résztvesznek az építkezésben, a közös takarmányalap biztosításában, megkapják a 30 százalékos adókedvezményt. Mitos András mezőgazdász Jásztelek, Viharsarok Tsz Tanár vendégek a kisújszállási Kinizsi és a Dózsa tsz-ben A közelmúltban a kisújszállási Kossuth Lajos utcai általánosi iskola tanárai ellátogattak városunk két termelőszövetkezetébe: a Kinizsibe és a Dózsába. Kora reggel indultak, hogy jól kihasználják a rendelkezésükre álló időt és sokat lássanak. A tanárokat Bartos László és Bori Miklós mezőgazdász kalauzolta. Janó János elvtársat, a Kinizsi Tsz kiváló állattenyésztőjét — munka közben találták, ö végzi a mesterséges nevelést. A tanárok megnézték a csibene- velőt, a sertéstenyészszál- lást, a babói üzemegységben a lóistállót és a törzsbaromfiállományt. A Dózsa Tsz-ben a négyzetesen vetett kukoricatáblát, a silókészítést, a gravitációs módszerrel öntöző rizstelepet vették szemügyre. Majd elmondották, hogy ez alkalommal ismét meggyőződtek róla: a mezőgazdasági termelésnek csak a nagyüzemben van jövője. A tsz-ekfoen tett látogatás tapasztalatait nagyszerűen alkalmazhatják majd oktatási munkájukban. Este a két tsz fiataljai vacsorán látták vendégül a tanárokat. Szerepi József Kisújszállás Az újszászi földművesszövetkezet 10 tagú önkéntes épitőbrigádja A mezőgazdaság szocialista átszervezésével Ujszász és Szászberek is tsz-község lett. Uj szászon egy tsz-be tömörültek a dolgozó parasztok a Szabadságba. A határ földterületének 96 százaléka tartozik ehhez a közös gazdasághoz és a tagok száma 800 körül van. Az Ujszász ó? Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói segítik a hatalmas Szabadság Tsz előrehaladását. Egyébek között nemrég tíztagú brigádot szerveztünk. A brigád tagjai szabadidejükben a Szabadság Tsz építkezéseinél segítkeznek. Elvállaltuk a tsz könyvelésének patomálását. Ujszászon Kővári Gabriella, Szászberekén Péntek Józsefné ad szakmai segítséget a számviteli és az adminisztrációs munkák lebonyolításához. Varga. János ig.-elnök líyel még nem láttak a szandaszöllősiek Nálunk, a szandaszöllősi Vörösmező Tsz kertészetében nemrég munkábaállíiot- tuk a palántázó-gépet. Ilvet nem láttak a szandaszöUő- siek. Eddig mindig csak kézzel, egész nap görnyedve raktuk a palántáikat, s most rövid idő alatt ez a. hasznos gép 80 ezer káposztát palántái el. Minőségi munkát végez. Szorgalmas munka folyik a mi közös gazdaságunkban. Szegény elvtárs két foglalkozást is űz. Ő a bognármesterünk és a méhészünk. Nagyon szeret méhészkedni és ért is hozzá Ivanics József Szandaszöllős Vörösmező Tsz Év végéig öt millió forint megtakarítás Napról napra emelkedik a takarékszövetkezetek száma megyénkben. Jelenleg 87 KST működik hatezer taggal. Április végéig mintegy 2 millió forintot gyűjtöttek, s ez idő alatt 650 ezer forintot fizettek ki kölcsönként. Megyeszerte több KST példamutató eredményt ért el. A Tisza Cipőgyárban három KST is működik. A gumigyárban és az üzemfen tartási részlegnél több mint ötszáz tagot számlálnak a szövetkezetek. A cipőgyári KST-k havonta 54 ezer forintot takarítanak meg. — Eredményesen működik a KST a megyei tanácsnál is, ahol 124 tag közel 10 ezer forintot tesz félre. Egyre több mezőgazdasági nagyüzemben is megalakítják a dolgozók a Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárakat. A kunszentmártoni állami gazdaságban hatvanhárom dolgozó takarékoskodik. A kunmadarasi és a túrkevei gépállomáson, valamint a szolnoki erdőgazdaságnál is működik KST, melynek tevékenysége nyomán egyre többek kezdik el a takarékosságot. Megyénk KST tagjai az év végéig mintegy 5 millió forintot gyűjtenek össze a havi fizetésekből. Felrakják az utolsó palát Tiszabőn a Petőfi Termelőszövetkezet nemrégiben két 500—500 férőhelyes baromfiólat épített saját erejéből. A szövetkezeti gazdák vetették a vályogot, rakták fel a falat, most pedig már az utolsó palát rakja rá Szűcs Ferenc és Kunczer Mihály. Még két ugyanilyet építenek,
