Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-23 / 119. szám

i

I

1959. május 23,

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

a

A kongresszusi vállalások teljesítéséért

2.5 millió tégla terven fe<iit

Egyhónapos előny a szolnoki hídépítésnél

Az itt dióhéjban elmondottak is híven tükrözik a vállalat eddigi munkájának eredményeit. Ezek az eredmények még fokozhatok. így pl. az égetett tégla minőségén feltétlenül javítanunk kell, a törökszentmiklósi kemence termelését az átlagos színvonalra kell emelnünk, csök- kentenünk kell az állásidőket, a munkaidőt még fokozottabban ki kell használnunk, stb.

A kongresszusi versenynek még csak a kezdetén vagyunk, de már most is megállapíthatjuk, hogy vállalatunk helyesen értelmezte a Központi Bizottság határozatát, a tett kongresszusi felajánlások reálisak és teljesíthetők. Bessenyei Sándor

i —T~%JMWMM———— II —

3ÁSZÁGOI TAVASZ ESTE

A

z ember úgy van vele, kitágítja mellkasát s teli tüdővel szívja magába a szépet, a jót.» Megálltunk a jászágód futóhomokkal „kövezett" utcákon, a virágbabo- rult kiserdő mellett s lélegeztük a szédítő akácillatot. Tavasz-este volt, szebbet tán képzelni sem tud az ember. A virágillat, az üdítő levegő falva ez a kicsi község.

A kertekből, szántóföldekről hazatérők nyitott ablak mellett pihenték fáradalmukat. Néhány helyen fiatalok pusmogtak kapufélfának támaszkodva, amúgy a tavasz- esti mozdulatlanság megtestesítője volt Jászágó. Azt hittük, mindenki alszik már a családi otthonok békéjében s indulni akartunk visszafelé. Amikoris a községi pártház

Tizenkét lakóház - egy építőbrigád

KÉT HÓNAPPAL ezelőtt jelentős esemény zajlott le a Szolnok megyei Téglagyári Vállalat központjában. A vállalat, valamint a telepek vezetői, párttitkárai az MSZMP Megyei Bizottsága kiküldöttének jelenlétében megbeszélést tartottak a Központi Bizottság március 6-i határozatáról. Az értekezleten különösen a határozat építőanyagipart érintő célkitűzéseivel foglalkoztak. A résztvevők egyhangúlag megegyeztek abban, hogy vállalatunknak teljes erejével támogatni kell megyénk szocialista megerősítését, a — nagyüzemi mezőgazdaság megteremtését.

E tények figyelembevételével a telepek vezetői a párt- kongresszus tiszteletére az alábbiakat vállalták: 1959- ben a terven felül 4 millió égetett téglát, 11 millió nyers téglát, valamint 4300 négyzetméter mozaiklapot gyártanak le.

Május 20-ig vállalatunk az alábbi termelési eredményeket érte el: Évkezdettől terven felül 2 millió 500 ezer téglát égettünk, ez a tégla mennyiség kb. 60 kétszobás családiház, vagy kb. 25 száz férőhelyes istállóhoz elegendő.

AZ ELMÚLT másfél hónap alatt nyers tégla gyártásunk is igen kedvező volt: a gyártás beindulásától számítva a tervet 1 millió 600 ezer darabbal (22 százalékkal) túlteljesítettük. Eddigi rekordtermelésünket május 13-án értük el: ezen a napon 316 ezer nyers téglát gyártottunk. Nyers tégla gyártásunk 1958. hasonló időszakához képest megkétszereződött. (203 százalék.)

E szép eredmény a jászA szolnoki hídépítőknél jó ütemben megy a munka. Alig pár hónapja vonultak fel az új Tisza-híd építéséhez, mór is jelentősen haladtak a munkával. Január közepén a felvonulást egy-két műszaki vezető nyitotta meg. Februárban már a dolgozókkal a szocialista munkavtersenyről beszélgettek. Ez nem is maradt eredmény nélkül, mert a napi 500 köbméter földmunka helyett 600 köbmétert vállaltak. Ezt a vállalásukat naponta túlteljesítik.

A szolnoki hídépítők az első sikereken felbuzdulva, a többi hídépítő munkahelyeket is vetélkedésre hívták. A vetélkedésben nagy segítséget nyújtott a párt márciusi határozata. Még márciusban elkészültek a célkitűzésekkel és ezekről beszéltek a dolgozókkal termelési tanácskozáson.

Elkészítették a reális alapokon elindult verseny értékelésének módját. Úgy határoztak, hogy a legfontosabb termelési és gazdasági mutatóknak értékelését pontosan szabják meg.

Az a brigád, mely az újítás, anyagtakarékosság, határidő és önköltség csökkentésben kimagasló eredményt

A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI

MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR felvételre keres

esztergályos, általános lakatos

szakmunkásokat, valamint mezőgazdasági

géptervező mérnököt

és ipari gyakorlattal és képesítéssel rendelkező, utókalkulációban és könyvelésben jártas

számviteli vezetőt,

akik legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek.

Ezenkívül az 1959/60-as tanévre

érettségizett ipari tanulókat

iskoláz be a vállalat esztergályos és villanyszerelő szakmában. Jelentkezni lehet a vállalat munkaagyi osztályán.

kíséri, karcagi és csépai téglagyárak jó munkáját dicséri.

A terv ilyen nagyarányú túlteljesítése mellett a kongresszusi vállalás május 20- ig esedékes részétől 9 százalékkal maradtunk le. A lemaradást túlnyomórészben a kunhegyesi, jászberényi, tiszafüredi és törökszentmiklósi téglagyárak mulasztása idézte elő.

A vállalat mozaik üzeme az I. negyedévi tervét mozaiklapból nem teljesítette. Az üzem a lemaradást május 20-ával pótolta. Az I. negyedévben a vállalat — a termelés kedvezőtlen alakulása miatt — forint tervét csak 70 százalékra teljesítette. Ezt a lemaradást április hónapban pótoltuk, sőt forint tervünkben is túlteljesítést értünk el évkezdettől.

A KONGRESSZUSI munkaverseny eredményeként — áprilisban az összes termelékenységi mutatónk kedvezőbb volt, mint 1958-ban. — így például az egy órára eső termelés 5 forinttal, az egy napra eső termelés 49 forinttal, az egy főre eső teljes termelés 1293 forinttal emelkedett. A termelékenység emelkedésével a munkások havi átlagkeresete is arányosan nőtt. A 100 forint munkás bérre eső teljes termelés 1958. április hónaphoz viszonyítva 75 forinttal emelkedett.

A termékek önköltségét vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy az új termelői árak 1959 január 1-el történt bevezetése helyes volt. Helyes anyaggazdálkodással, a termelés gazdaságos irányításával (az állásidők állandó csökkentésével) termékeink — a betoncső kivételével — nyereségekké tehetők.

ér el 2.000, a második 1.500 és a harmadik helyedet 1.000 forint pénzjutalomban részesül.

Ezen felül a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elérő hat fizikai dolgozót „Kiváló dolgozó”-i jelvénnyel és Moszkva—le- ningrádi 12 napos tanul- mányúttal jutalmazzák.

A művezetők és technikusok követelménye elsősorban a termelési költségek csökkentése, . a béralappal való helyes gazdálkodás, továbbá a tervteljesítés mellett a termelékenység emelése. A legjobb művezető és technikus is részt vesz a Moszkva — leningrádi tanulmányúton.

A dolgozóktól egymásután érkeztek a felajánlások. A földmunkán dolgozó brigádok közül Molnár és Pálszabó csoportja vállalta, hogy a földszállító gépkocsik sűrítet' járatait létszám pótlás nélkül ürítik ki.

Hazai rizstermesztésünknek, ha nem is nagy számiban, de megvannak a különböző állati kártevői, amelyek évről évre nagyobb gondot okoznak. A két legfontosabb kártevőről és az ellenük való védekezésről a következőkben adunk rövid ismertetést.

A nyári pajzsos rák (Trlops cancrifomis) vagy páncélos- hátú bogár. Iszapszürke színű testét felülről széles pajzs- alak- héj fedi, amelyen elől két nagy és egy kisebb szem foglal helyet. Potroha hcsz- szan kinyúlik a pajzs alól. Évente egy nemzedéke van. A petéket az iszapba rakja és a lárvák a rizs csírázásakor jelennek meg. A rizsnövények kilökdösésével, az iszapban való turkálással tesz a rizsben jelentős kárt, melyhez az is járul, hogy jelentős mértékben rizsből táplálkozik.

Víztelenítéssel eredményesen lehet ellene védekezni. A víztelenített parcellákon viszA javított töltés készítésénél a terv szerint 540 köbméter földmozgaltásról volt szó. A rossz altalaj miatt ez a szám háromszorosára növekedett. Ennek ellenére a brigádok vállalták, hogy a tervezett határidőre bevégzik a javított töltés elkészítését.

Szabó Gyula brigádja vállalta a hídfő felmenő fai alap mintegy 480 köbméter betonozását, melyet egy hónappal hamarább végezneK el.

A dolgozók egyöntetű és jó kollektív munkájának megvan az eredménye, mert a szolnoki hídépítés munkásai a kongresszusi verseny segítségével már egy hónapos előnnyel végzik munkájukat. Ez az eredmény az országos munkahelyek között is kiemelkedő, mert hasonló teljesítményt csak a tokaji hídépítők tudtak felmutatni.

szamaradt egyedek néhány órán belül elpusztulnak. Számításiba jöhet még a rézgálic és a klórmész, mint védekezőszer. Mindkét szerből kát. holdanként 6—8 kilogramm szükséges.

A tollas árvaszúnyog (Chi- ronomus Tendipes Plimosus) vagy jámbor szúnyog. Elnevezése onnan ered, hogy nem szív vért. Lárvái a vízben élnek. A rizsnek alkalmi, de igen súlyos kártevője. A lárva 18—20 milliméter, feje hosszú, sötétbarna, erősen fejlett, előnyúló szájszervekkel rendelkezik. A vízben kígyózó mozgást végez. Rövid ideig él, de közben a csírázó rizst károsítja sokszor olymértékben, hogy pótvetésről kell gondoskodni. Évente 3—4 nemzedéke is lehet

Védekezés: a rizstábla víztelenítése, vagy kát. holdanként a csökkentett viz felületére 5 kilogramm HCH vagy 15 kilogramm DDT porozószer kiszórása. R K

TISZABÖ egyik kis mellékutcájára nyíló telken szürkés, alacsony vályogfalak között néhány ember dolgozik. Nincsenek sokan, talán he- ten-nyolcan mindössze. Egyikük habarcsot kavar, másik talicskával ferde pallón a most még alacsony falakra tolja. Ketten a vályogot hordják, szinte szemlátomást nő a fal.

A tiszabői Petőfi tsz épí- tőbrigádja dolgozik itt. Az egyik tsz tagnak, Rézsó Mihálynak építenek házat. — Vona Mátyás brigádvezető szives szóval tájékoztat az építőbrigád eddigi munkájáról.

— A BRIGÁD létrehozását anyagi érdekek diktálták — mondotta. — Az építkezés sokba kerül. Nagyon megablakain lámpafény szűrődött ki az éjszakába, folyamatos emberi beszéd hangjaira ne- szezett fülünk.

Macsi Sándornak hívják az itteni iskolaigazgatót, ő tartotta az „éberséget” vagy ötven főnyi hallgatójával egyetemben. Macsi Sándor Moszkvában járt május 1-én s any- nyi szépet, érdekeset látott, tapasztalt, hallott, hogy úgy gondolta, nem árt bizony tudatni az itthoniakkal, mi történik a nagy Szovjetországban. Nagy Mátyással a községi párttitkárral megállapodtak; szabad pártnapon megtartja élménybeszámolóját. Szétfutott a híre a gyümölcsfákkal körülölelt házikó lakói között: előadást tarc az igazgató bácsi.

A Rákóczi, a Kókai Imre, a Haladás termelőszövetkezetek tagjai, földművesszövetkezeti dolgozók sűrű pipafüstben figyeltek a szóra. Mert hiszen érdekes dolgok azok nagyon. Ott van mindjárt a moszkvai május 1 ünnepség. Macsi Sándor köziről látta a felvonuló díszaiakulalokat, hallotta Malinovszkij marsall üdvözlő beszédét. Előtte vonultak el végeláthatatlan sorokban kart, karba öltve a szovjet világváros lakosai. Éjféli 12 óra körül járt a Vörös téren s akkor még ott szórakoztak, ott mulatoztak oroszok, ukránok, tatárok, kirgizek a szovjet haza soknemzetiségű lányai, fiai.

J

ártak a Kremlben, két szemükkel látták a nemzetközi proletariátus halhatatlan vezéreinek, Leninnek, Sztálinnak holttestét a mauzóleumba n. Elgyönyörködtek a Tretyakov-kóptár

drágítja a munkadíj. Célszerűnek és hasznosnak látszott egy saját építőbrigád létrehozása, amelyik mindig kéznél van, bármi szükséges, megcsinálják, nem kell várni, amíg a Ktsz-nél vagy az Építőipari Vállalatnál ránk kerül a sor. Legfontosabb indok mégis a hasznossága volt. Ha magunk építünk, kevesebbe kerül. A tsz-tagok között akadt egy-két szakember, segédmunkás is került, így jött létre 1954-ben az építőbrigád.

Ma már kilenc tagja van, köztük olyan mesterek, mini Németh János, meg Sávai Gábor, akiknek apjuk is kőműves, meg ács volt, mégpedig nem akármilyen, ök építették a falu házainak jó részét.

művészeti rengetegében, megcsodálták a Lomomoszov- egyetem gigantikus méreteit, élvezettel száguldoztak a Metrón.

Az uitcák tisztaságáról csodákat meséltek már mások is, Macsi Sándor érdeklődésé- az váltotta ki, az utcai hulladékszedők fehér ruhába öltöznek.

Tízre jár az idő, künn nagyokat hallgat az álmosító májusi csend. Itt egymást váltogatva „tudósodnak” az emberek. Gajdos Sándor a Kókai Imre Tsz gazdája. Miről is kérdezhetne legelsőnek, mint a kolhozparaszt ok életéről, munkálkodásáról. Szabó Sándor, szövetkezeti gazdatársa az előbbinek, a munkások életkörülményéről, a lakáshelyzetről tudakozódik. Egy asszony a templomba járást feszegeti. Kele Kati az) szeretné tudni, táncolnak-e ott jazz-zenére a fiatalok. S aztán, hogy a hatás még nagyobb legyen, a hallgatóság legöregJbbje, id. Peterányi József kérdezi meg, szépek-e, csinosaik-e a szovjet lányok, a szovjet nők.

M

acsi Sándor válaszolgat olyan lelkesen, olyan átéléssel, mintha most is a kievi egyetem auláját csodálná, az Uszpeszki torony alatt lépdelne, vagy Lemberg kövezetén csattanna cipője. Közben-közben fénykép-felvételek, térképek, képeslapok, kétnyelvű útikalauzok forognak közkézen. Mert hem elég a nagy Moszkváról, a nagy Szovjetunióról csak hallani, látni is kell valamit róla. Hiszen az ember úgy van vele. kitágítja mellkasát s teli tüdővel szívja magába a szépet,

Az eredmények azt mutatják, érdemes volt létrehozni a brigádot. Negyven férőhelyes marhaistálló, juh-hodály, 120 férőhelyes hizlalda, süldőszállás, központi irodaépület, kultúrház dicséri kezük munkáját.

— Emellett egy csomó lakóházat is építettünk — mondja Vona elvtárs, és kezdi sorolni a neveket, kinek. Tizenhetet számolt ösz- sze. — Tizenhét lakóház — ennyi családnak adott otthont a tsz.

— Mit fizet egy-egy tsz- tag a házépítésért?

— Munkaegységet.

_ ??

— Ugyanis az építőbrigád norma szerint munkaegységre dolgoiik. Ahány munkaegységet teljesítenek, míg a ház felépül, annyit írunk a javukra és vonunk le az épittetőtőí.

— És az mennyi szokott lenni?

— Attól függ, milyen a ház. A legutóbbi 72 egységbe került. Általában 70—80. Ezen több lesz — mutat az épülő házra —, mert nagy. De 150-ből ez is kijön.

Lássuk csak. Ez a tavalyi 43.60 forintos munkaegység- értékkel beszorozva 6540 forint. Azit hiszem, ilyen olcsón 10x10 méteres házat nemigen építenek. — Erről egyébként Igen jó példa győzött meg. A szomszédos telken az egyik gazda kisiparossal építtetett egy alig nagyobb, 10x12 méteres házat. Az építési költség 14 ezer forint volt.

UGYANÍGY építettek istállókat, ólakat a tagoknak. A tsz ingyen elvégzi az építőanyag fuvarozást, még akkor is, ha történetesen Ti- szaroffról. Kenderesről vagy éppen Kuncsorbáról kell szállítani. mint ahogy nem egyszer kellett is.

Jól járnak tehát az építtetők. az építőbrigód valóban segítséget jelent, hiszen ha maga építi, hónapokig elkin- lódik vele és közben értékes munkaegységtől esik el. Ha pedig kisiparossal vagy ktsz- szel csináltatja, sokba kerül.

Az építőbrigád hasznot hoz azoknak is, akik nem építtetnek. A tsz saját erejéből történő és vállalati kivitelezéssel való építkezés között kb. ugyanaz a különbség, mint az előbbi példánál. Az építőbrigád sok tíz, sőt százezer forintot takarított meg ilymódon a tsz-nek — s annyival több jut a munkaegységre.

A Petőfi Tsz építőbrigádja csak egy a sok közül. De ez is fényes bizonysága annak, mire képes a kollektív munka, a csak közösségben elképzelhető munkamegosztás.

P. M.

Kontyos az esztergapadnál

Tűzről pattant, ügyeskezű, gyors észjárású asszony Zsíros Istvánné. Nem csoda, ha néha tréfálkozva megjegyzik szaktársais

— Suszter maga, nem esztergályos, biztosan papucsot csinál a férjéből.

Ilyenkor — mint most la — csúfalódva a heccelő szemébe nevet:

— Azt hiszi, lehet abból? Sokkal taip- raesettebb annál, s különben is híve vagyok az egyenjogúságnak.

Somolyogva, szótlanul hallgatom a vitát, majd én is beavatkozom:

— Miben nyilvánul meg az, hogy híve a házastársak egyenjogúságának?

Azonnal kész a válasszal:

— Abban, hogy azt tartom': egyenlő joguk, egyenlő kötelezettségük van. Sajnos, a mai férjek a jogokkal szívesen élnek, de a kötelezettségekről gyakran megfeledkeznek. Nekem is sokat kell beszélnem, mire nagyritkán mosogatáshoz lát a férjem. Azt tartja: nem vasasnak való az ilyesmi. Meg is jegyzem néha, hát én nem olyan esztergályos vagyok, mint te?

— Mennyit keres havonta?

— Átlagban 1600 forintot

— S a férje?

— Ezerhárom—ezemégy körük

Közben egy kas „posta-munka” érkezését jelzik. Ez azt jelenti, hogy a megmunkálás alatt álló alkatrészt félre kell tenni, mert sürgős, halasztást nem tűrő szállításhoz kell valamit csinálni

— Látja, ez a rossz a kis gépen való dolgozásiban — mondja. — Mindig változik a munka, s csak becsült normák vannak. Néha nyelvelünk is emiatt a a»

mással No, nem komolyan, csak úgy, módjávai

Durva szóváltásnak különben sincs helye itt. Mesélik a munkások, hogy mióta a fiatal szaki-néni bekerült a huszonhárom férfi esztergályos közé, azóta a jól- neveltség is szembetűnőbb a Mezőgazda- sági Gépjavító forgácsoló részlegén. A női nem iránti tiszteletből — nagy szó ez bosz- szantó esetekben — elharapják az égiek- kel kapcsolatos megjegyzéseket.

Persze, a szaki-néni nemcsak női mivoltával, hanem elsősorban szaktudásával, szorgalmas munkájával vívta ki a tiszteletet. Aki járatos üzemi berkekben, tudja, hogy ezt nem is lehet mással. A szakma szeretete különben nem érthetetlen jelenség, hanem családi „örökség” nála Anyja varrónő, apja meg egyszerre két szakmához, a kőműves mesterséghez, s a villany- szereléshez is ért. így aztán érthető, hogy a szaktudás megszerzése mellett döntött annakidején még akkor is, ha csak a számára idegen vasas szakmában nyílt szakmaszerzési lehetőség. Ügy látszik, azóta megkedvelte a technikát, mert terveivel kapcsolatos érdeklődésünkre azt válaszolja;

— Gépesítem a háztartást. Most vettünk egy „Pannit", azon járok majd dolgozni. A legközelebbi cél: mosógép.

S arra, hogy van ott más, tartalmas cél is, hadd idézzük művezetőjéhez intézett egyik kérdését:

— Juhász elvtáns, hogy lehet beiratkozni a technikum levelező tagozatára?

isi)

ab. —

A rizs állati kártevői