Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

1959. május 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TERV ÉS TÉNY Üzemeink áprilisi munkájáról Háromnegyed millió forintot osztanak a bevitt jószágokért a lászkisóri Alkotmány Tsz-kea A második negyedév első harmadában megyénk építő­anyagipara alaposan kitett magáért. Téglagyáraink dol­gozói megmutatták, hogy a munkaszeretet, az akarat mi­lyen szép eredményekre ké­pes. Az egyik legkeresettebb építőanyagból, téglából 6 mil­lió 881 ezret gyártottak a múlt hó folyamán, s ezzel előirányzatukat 174,2 száza­lékra teljesítették. Égetett cseréppel sem maradtak adó­sak, 55,1 százalékkal szár­nyalták túl tervüket A múlt évi azonos időszakhoz szá­mítva mindkét cikkből meg­háromszorozták a termelést. Havi 175,8 százalékos pro­duktumával a Téglagyári Vállalat Tnegelözte munka­tempóban a Téglagyári Egyesülést. Némileg csorbít; a eredmé­nyüket, hogy a munkások ál­lományi létszámát az elő­irányzaton túlra növelték — bár ez megközelítően sincs arányban a tervtúlteljesítés százalékával. Megyénk másik igen fon­tos termékéből, a minden iparágban nélkülözhetetlen kénsavból is túlszárnyaltuk — 7,4 százalékkal a magunk elé tűzött célt. Ismeretes, hogy a Tiszamenti Vegyiművek munkásai a pártkongresszus tiszteletére megfogadták, hogy éves tervüket ötezer tonna kén- sawal túlszárnyalják. A pluszként beütemezett mennyiség mai napig esedé­kes részét már közel 200 ton­nával túlszámaylták. Ebből ítélve nem lesz baj adott szavuk valóraváltásával. Sajnos, áprilisi eredmé­nyeit vizsgálva nem mond­hatunk hasonló jókat az Ap- rítógépgyárról, a Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gép­gyárról, a Szolnoki Mezőgaz­dasági Gépjavítóról. A jelek arra vallanak, hogy az ese­tenként valóban fennálló anyagbeszerzési és egyéb problémák, az oly szívesen hangoztatott „objektív ne­hézség’* mellett néhány üze*- műnk irányításában, munka- szervezésében, a megfelelő termelési feltételek biztosítá­sában nincs minden rendben. S az sem kétséges, hogy ezek követelményeként elsősorban a helyi vezetőknek, s az üze­mekben dolgozó kommunis­Vasárnap korareggel ko­csik, traktoros vontatók, mo­torkerékpárok hosszú sora vo­nult a Jánoshidához tartozó Tótkér tanyavidék központja, az újonnan alakult Béke Tsz székháza felé. Kilenc óra felé a kultúrteremben már nem .volt ülőhely. Negyedóra múl­va olyan vendég is akadt, aki a nyitott ajtó előtt a szabad­ban állva hallgatta a tanács­kozást, később pedig az abla­kok elé is jutottak állóvendé­gek. A nagy érdeklődés minden­képpen indokolt volt. A tót­kéri tsz-ek ugyanis azért hív­ták meg a szomszédos Alatyl tyán és Jászboldogháza tsz- einek vezetőtagjait, hogy kö­zös tanácskozáson beszéljék meg, mit tettek eddig a tsz- ük megszilárdításáért, mit terveznek a közeli és a távo­labbi jövőre vonatkozóan. A tanácskozást Molnár Fe­renc. Jánoshida tanácsának vb. elnöke nyitotta meg. Üd­vözölte a szövetkezeti gaz­dákat, a vendégeket, Tisza József elvtársat, a Termelő­szövetkezeti Tanács titkárát, országgyűlési képviselőt, majd átadta a szót Kádár Pálnak, a tótkéri Béke Tsz elnökének. Kádár elvtárs, a tanácskozás házigazdája a vezetése alatt dolgozó tsz iáknak kellene a tapasztalha- tónál nagyobb felelősséggel munkálkodni. Az üzemeink elé tűzött cé­lok reálisak, elérhetők, sőt a legtöbb üzemben túltel­jesíthetek. Erre vall a helyi gazdaság­vezetők hasonló értelmű nyi­latkozata mellett az is, hogy a minisztériumi iparban a Szolnoki Papírgyár 7,8, a Ti­sza Bútorgyár 1,1, a Tisza- menti Vegyiművek 7,4, a Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés 29.4 százalékkal többet produkált az előirány­zottnál. Ezek után joggal fel­tehető a kérdés, hogy a Szolnok megyei Malom­ipari Vállalat, a Tejipari Vállalat, a Tisza Cipőgyár, a Mezőgépgyár egy kicsivel több buzgalommal, nagyobb akarással nem tudta volna teljesíteni a havi előirány­zat valóraváltásához hiány­zó két-három százalékot? Megyénk minisztériumi és állami helyi iparában a fon­tosabb cikkek zömét a terve­zetten felül gyártották ápri­lisban. Festett konyhagarni­túrából például 892 garnitú­ra, szulfitcellulózból 378 ton­na. pasztőrözött vajból 82 tonna* csontos nyershúsból 382 tonna (az előirányzat 1.62 2 százaléka), — kenyérből 2315 tonna készült. Néhány fontos cikk — így például fo­gyasztói tej, bőrcipő és pék­sütemény készítésénél van még pótolnivaló. Az elmara­dás különböző okokkal ma­gyarázható ugyan az üzemi vezetők részéről, — csaknem mindig érthető, Nálunk csak tavaly óta is­merik, de külföldön már rég­óta használják bordói lé he­lyett az új permetezőszert, a DNRB-t. Előnye a rézgálic- cal szemben, hogy gyorsan és egyszerű módon lehet elké­szíteni a permetlevet. Nem kell közömbösíteni, tehát mész nem szükséges hozzá. Jobb a bordói lénél, mert sem a lombon, sem a gyü­mölcsön perzselést nem okoz. A DNRB használata ked­vezően hat a szőlő levelére eddigi működéséről számolt be. Elmondta, hogy nem csak a régóta híres állattenyészté­süket akarják tovább fejlesz­teni — ennek érdekében erő­teljesen építkeznek —, ha­nem az öntözéses gazdálko­dás és a kertészet alapjait is le akarják rakni. Kádár Pál elvtárs után a többi szövet­kezetek vezetői vették át a szót. Eszes János, a jónoshidai Aranykalász Tsz elnöke büszkén jelentette be a részt­vevőknek, hogy a község dol­gozó parasztjainak csaknem fele az Aranykalászban dol­gozik. Méghozzá igen nagy kedvvel, lelkesedéssel. Berkó Béla. a tizedik éve fennálló jánoshida! Dmitrov Tsz el­nöke. állattenyésztésük fo­lyamatos javulásáról mon­dott el meggyőző számokat, adatokat. A tanácskozás résztvevői érdeklődéssel hallgatták Ma­li ári Ferencet, az Aranyka­lász Tsz vezetőségi tagját. Muhari Ferenc arról beszélt, hogy náluk már épül a 100 férőhelyes modern istálló és készülnek a nyári szállások, Jászboldogháza kincsei, a pompás tehénállomány szá­mára. Ifj. Nyitrai József, a Zöldmező Tsz elnöke és Sza­A három sütőipari válla­lat közül például a karcagi lemaradt ugyan, de a jász­berényi és a szolnoki jelen­tősen túlszárnyalta a maga elé tűzött célt. Helyes munkaszervezéssel elejét lehetett volna venni annak, hogy péksüteményből csak az előirányzat 87,9 szá­zalékát gyártsák le. Ezt a mulasztást sürgősen pótolni kell. hiszen az iskolások, s a munkába siető dolgozók reg­gelenként nagyon kedvelik — sajnos néhol esetenként csak keresik — a péksüteményt. Az igények kielégítésére a szolnoki kenyérgyár üzembe- léptével felszabadult sütődéi kapacitás folytán most már jobban van lehetőség — re­mélhetőleg ez már a minőség javulásában is megmutatko- zik. Érdekes képet mutat az összes munkások átlagos ál­lományi létszáma. A minisz­tériumi ipar, az állami helyi­ipar a szövetkezeti ipar egé­szét nézve azt tapasztaljuk, hogy bár megyénkben 8,4 százalék­kal több munkást foglal­koztattak mint a múlt év azonos időszakában, az irányszámot mégsem ér­ték el. A szolnoki Mezőigaz­dasági Gépjavító Vállalat pél­dául még most is keres közel harminc szakembert. S a fel­adatok állandóan nőnek. Nem kell tehát elhelyezkedési problémáktól félni annak, aki kellő szakképzettséggel, am­bícióval, munkaszeretettel rendelkezik. is. A bordói lével permete­zett levélzet őszre erősen megbámul és elszárad, a DNRB-vel kezelt hosszabb ideig üde és zöld marad. — Előnye az is. hogy a gyü­mölcsön nem hagy nyomot, így az tetszetősebb, kereske­delmi értéke nagyobb. Gom­baölő hatása a bordói lével azonos. Egy kg DNRB paszta 2.5 kilogramm rézgálicot pó­tol, tehát 100 liter vízhez 40 dekagramm paáztát kell adni. Permetezésének időpontja bó Lajos, a Hunyadi Tsz ve­zetőségi tagja a takarmány­alap megteremtéséről, vala­mint a sikeresen kialakított munkaszervezetekről beszél­tek. A tanácskozáson Tisza Jó­zsef elvtárs számos kérdés­re, problémára részletes vá­laszt adott, beszámolt a je­lenlévőknek arról, hogy sok­felé jár az országban és min­denütt azt tapasztalja, hogy a szövetkezeti gazdák köré­ben bizakodó, munkálkodásra kész hangulat uralkodik, olyan, mint a tótkéri és a környékbeli tsz-ekben. Sőt akadnak szép számmal még bátrabban tervező, a közös gazdálkodást még több ötle­tességgel előbbrevivő tsz-ek. A tanácskozást kultúrmű­sor, a Hazafias Népfront do­kumentációs kiállításának megtekintése, majd bál kö­vette. A tótkéri termelőszövetke­zeti nap legnagyobb eredmé­nye az volt, hogy a szövetke­zeti gazdák sokat tanultak egymástól. A három község szövetkezeti gazdái végül is így váltak el egymástól „egy év múlva nagyszerű eredmé­nyekről számolunk be ugyan­itt”. A parasztember régen a vásáron, egyik kezében az eladott jószág kötőfékét tar­totta, míg a másik kezébe nem számolták bele hiányta­lanul a ropogós százasokat. Amikor megalakult Jász- kisáéren az Alkotmány Tsz. az új szövetkezeti gazdák nbm tartották magukat eh­hez a szokáshoz. Igaz, úgy voltak vele, sajátunk is ma­rad a jószág, a gazdasági fel­szerelés, de jó volna a pénz is minél előbb. A jártatok azonban nehezen gyűltek és így lassú volt a gazdasági fel­szerelésnek, az állatok érték­kifizetésének lebonyolítása. Odaadtuk a jószágot, de mikor látjuk most már a pénzt a gumikerekű kocsiért, a lószerszámért mikor fizet a tsz — kérdezte Szabó And­rás, Fazekas István, vagy Korsós Ferenc. De így véle­kedett a többi tsz-tag is. Nem múlt el vezetőségi ülés, köz., gyűlés vagy brigádértekez­let, hogy ne kérdezte volna valaki: mi lesz már a pénz­zel. Ahogy mindennek megvan a sora, a pénzosztásnak is el­érkezett az ideje. Gál Jani bácsi, a tsz pénztárosa, nem kevesebb mint 730 ezer forintot számol a tsz-tagok tenyerébe e hét végén. Úgy tervezik, hogy szombaton este ünne­pélyes keretek között kezdik meg a pénzosztást. Vidám is a tagság, mert látják, nem csapta be őket a szövetkezet. Az utolsó fillérig megfizetik, ami jár. Becsületére legyen mondva az Alkotmány Tsz tagságá­megegyezik a bordói leves permetezés időpontjával. — Ugyanabban az időben és ugyanannyiszor kell DNRB­san kell végezni, mert nyoma a levélzeten nem látható. Az új permetezőszer el­tarthatósági idejének meg­hosszabbítása érdekében a rézoxidklorid el van különít­ve a pasztától. A zárt mű­anyagzacskó alsó részében a rézmentes pasztát, felső ré­szében pedig a rézoxidklori- dot helyezték el. Az egy ki­logrammos kartondobozban két nagyobb zacskó, egyen­ként 355 gramm pasztát és 45 gramm rézoxidklori- dot, a kisebb zacskó pedig a mennyiségnek fele részét tar­talmazza. A nagyobb zacskók tartalmából 100—100 liter, a kis zacskó tartalmából 50 li­ter 0.4 százalékos permetlé készíthető. Először kisebb edényben a rézmentes pasz­tát, majd a por-alakú részt oldjuk fel és az egymás után az előre kimért vízmennyi­séghez keverjük. A DNRB keverhető szin- kénes szerekkel (sulfarol), mész-arzenáttal (Darsin). idegmérgekkel (DDT, HCH. Pemit) és káli-szappan nél­kül nikotinnal. Olajemulziók­kal, mészkénlével nem ke­verhetjük. mert azok a ha­tásfokát csökkentik. A DNRB belzerezhető a földművesszövetkezeteknél. Gulyás István Neves írók az Ünnepi Könyvhét vidéki eseményein Az Uhnepi Könyvhét buda­pesti és vidéki eseményein, az írók és olvasók találko­zóin, könyvhéti megnyitókon és előadásokon a magyar iro­dalmi élet sok neves képvi­selője vesz részt. nak, hogy amíg nem érezték markukhoz közel a pénzt, ad­dig is dolgoztak becsülettel és ha szorította a munka, bi­zony dolgoztak a lovak látás­tól vakulásig. Egy pár ló — ahogy számolják — több mint 80 holdat munkált el ezen a tavaszon és némelyik le is fo­gyott. Jócskán leadott a bitói a zsírból, amit a téli pihenő alatt magára szedett. Nem úgy voltak vele: nem hajtják a jószágot, hogy az érte járó pénz felvételekor is azt mu­tassa, amit az értékeléskor mutatott. Ök jártak jól ezzel, mert ahogy befejezik e hét végre a kukorica kapálását, mind a 330 holdon, már har­madszorra állnak bele a cu­korrépába irtani a gyomot. 100 holdon a herét isi beta­karították, de így lehetne so­rolni tovább azt a példás munkát, amit a tagok végez­nek. Bosszantotta valami a tsz- ben lévőket éppen az előb­biekkel kapcsolatban, A já­rástól kijött a mezőgazdasági osztály képviselője és arról beszélt az elmúlt közgyűlé­sen, hogy nem jó a jószágok felértékelése, drágán vette át a tsz a lovakat, mert láthatja a vak is, hogy milyen rossz bőrben vannak — mondta. — Mi három hónappal ez­előtt értékeltük fel, és akkor azt mondták, hogy így a hi­vatalos. Hát persze, hogy nem mutat most annyit a ló, mint akkor a tavaszi munkák kez­detén — hallatszott innen is, onnan is az apellálás. Ha a tagok nem állnak annyira lá­bukon, tán még újra is érté­kelték volna a lovakat. Vala­hogy úgy mondogatták, ilyet azért nem szabad csinálni, és igazuk volt. S hogy ebben a tsz-ben miért értékelték ma­gasabba az igavonó állato­kat, mint másutt? Erre is megvan a magya­rázat: náluk ez évben a ló, I és nem a gép a fő munka­eszköz, míg a másik tsz-ek- ben nem volt akkora keres­lete és emiatt értéke a ló­nak. Jövőre, vagy néhány év Az Antara hírszolgálati iroda jelentése szerint 1958- ban csokiként Nyugat-Német- ország távol-keleti exportja. A Burmába szállított áruk múlva itt sem lesz már ak­kora becsülete a négylábú jó­szágnak, mert helyét a trak­tor foglalja el. Ahogy ilyenkor, pénzosztás előtt szokott lenni, mindegyik tsz- tag örömmel tervezget, hogy hová, mire költ^ a jó kis summa pénzt. — Én könnyen vagyok — mondja Szabó András, aki 13 ezer forintot kap —, mer; az Eszterem szét tudja söpörni a pénzt, még ha zsákszámra van akkor is. Két lányom van eladósorban és én a sta- fírungra szánom azt a tizen- egynóhány ezret. Szűcs Kálmán még ponto­san nem tudja, hogy mennyit kap, de hogy egy ezressel ke­vesebb, vagy eggyel több lesz a 20 ezernél, erre mer fo­gadni. Három lovat, két tehe­net, egy gumikerekű kocsit meg szerszámféléket vitt be és hogy mit vesz a pénzből, erre csak annyit felel: van annak száz helye is. Bár azt elárulta, hogy a katonafiának egy jóképű modort szeretne venni, hogy amikor­ra hazajön, legyen mivel jár­ni a lányokhoz. Ki mennyit vitt be, annak arányában kapja a bukszájá­ba a százasokat. Ifj. Korsós Ferenc 10 ezer forintra szá­mít, Káli János hét és fél ezerre. S hogy ő a pénztáros, már előre vakarja a fejé1, de nem azért, mintha elszámol­ná majd a pénzt, hanem azért, hogy milyen legyen az a nagy bankett, amit a pénz­osztás után kellene csinálni. De az is gondot okoz neki, mit renováltasscn a házon a pénzből — mert arra szánja jórészét. A pénzosztásról beszél Jász- kiséren az egész falu. Vala­hogy úgy: beváltotta a szö­vetkezet a szavát és ha ez így lesz továbbra is — ez rajtuk is múlik — ugyancsak elége­dettek lesznek a szövetkezeti gazdálkodással. Tóth József értéke 43,8 százalékkal, Indo­néziába 42 százalékkal és Ja­pánba 25,6 százalékkal csök­kent. (Antara). rimmmrximmmmrTiiTimmmmmiilLt.iiAiiAi Van már építőanyag Négy sor kiszáradt vályog sorakozik a jászberényi Kos­suth Termelőszövetkezet egyik gödre mellett. De ez még semmi, mert a vályogvetés tovább folyik s lesz bőven miből építeni a sertésólat, baromfiólat, de még a tehén- istállóhg* is jut belőle, TERMELŐSZÖVETKEZETI NAP Tótkér tanyán lilllllillllllllillliiiillllllllllllilllin. iiiiiiiiint---- " I .....—— Sz övetkezeti gazdák TANÁCSÁDÓ-ja Bordói lé helyett DNRB vei permetezni, mint rézgá- liccal. A permetezést gondo lllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllHIIIIIIIIIIHIIIHIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Csökkent Nyugat-Németország exportja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents