Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-04 / 102. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959. május 4.

_• •• ff

_7

V tovo muzsikusai

A borongós estén lelkes és izgatott emberek igyekeznek a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola felé. Az intézet hangversenysorozatában Nagy Pál zongoratanár növendékei lépnek fel önálló zongoraesten.

Az eléggé kis befogadóképességű hangversenyterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, amikor Horváth Judith VIII. osztályos növendék üdvözlő szavaival megkezdődött 'az előadás. Mindjárt az első számban Török Ernő lepte meg a közönséget, két finoman átélt Bartók művel. Utána néhány kedves preklasszikus szám következett, amelyet Horváth Ida játéka tetőzött be, különösen Türk: Vadászkürtök című darabjával. Gulyás Éva nagy technikai felkészültséggel előadott Bach: Sol- feggioja után Hegedűs Zoltán ül't a zongorához, akinek szuggesztív Frescobalöi tolmácsolása mély benyomást tett a hallgatóságra.

Feltűnést keltett Bódi Dezső érett Bartók és Beethoven játéka, (róla azt mesélik a beavatottak, hogy hamarabb tudott kottából játszani, mint írni, olvasni). Horváth Judit szép „Für Elise”-je és Füleky Agnes kedves hangulatú Schumana- jai után komoly élményt jelentett Baumstark Rózsika három összefüggő Csajkovszkij darabja, kifogástalan technikai képzettségével es mély átéltségével.

A többi romantikus szám közül kiemelkedett Sárosd.y Ferenc Poldini-iátéka, különösen a Barcarola. A következőkben Horváth Judit finom színezetű Chopin, játékának és Selmeczi Sarolta rendkívül ügyes Prokofjev előadásának tapsolt a közönség.

Végül pedig a klshangver- seny befejezéseként újból Hegedűs Zoltán és Sándor Mária következett, akik Prokofjev, illetve Bartók játékukkal igazolták tanáruk kiváló pedagógiai képzettségét.

cs. j.

•V Nap, kél: 4,23 h-kor; nyugszik: 18.59 h-kmr. A Hold kél: 2 53 h-kor; nyugszik: 15,42 h-kor.

Időjárási denies

Várható időjárás: változó felhőzet, néhány helyen záporeső, zivatar; élénk később mérséklődő, északi északr. ugati szél. Az éjszakai lehűlés erősödik: A nappali felmelegedés kissé fokozódik.

Legmagasabb nappali hőmérséklet 15—18 fok között.

— A RENDŐRSÉG Szolnok Városi és Járási Kapitánysága közli: az alábbi talált és beszolgáltatott tárgyakat vehetik át igazolt tulajdonosaik Szolnok Ságvári út 11 szám alatt: férfi és női kerékpárok, 2 db pénztárca pénzzel együtt és egy 11—12 hetes malac.

— TIZENÖTÉVES távlati fejlesztési tervet készítenek a Szolnok megyei Vá-góhíd és Húsfeldolgozó Vállalatnál. A nagyszabású tervet a hónap közepén bírálják felül és hagyják jóvá.

— DUPLÁJÁRA emelkedett az idei tavaszon a műtrágya felhasználás. A tavaszi és őszi kalászosok fejtrágyázásához a termelőszövetkezetek 1000 vagon vegyes műtrágyát használtak fel, a tavalyi 450 vagonnal szemben.

— KÖZEL 20 MILLIÓ forint rövidlejáratú hitelt igényeitek megyénk termelőszövetkezetei az év első három hónapjában. A nem jelentéktelen összeget műtrágya vá-árlásr a, gépállornási munkák kifizetésére és az állatállomány szaporítására fordították.

— HOLNAP Kunszentmár tonban lépnek fel a Szigligeti Színház művészei. Előadják a Bástyasétány 77 című operettet.

— A 3004; 1-ES KORMÁNYHATÁROZAT alapján egyre inkább törekednek a tsz-ek állatállományuk növelésére. Az idén például több mint 4600 tenyész, 3400 hízóba állítható szarvasmarhát, 7320 tenyészjuhot akarnak a tsz-ek a határozat biztosította aktión keresztül vásárolni.

— BÉKENAGYGYÜLÉST rendez a megyei és városi béketanács május 11-én Szolnokon a Szigligeti Színházban. A Béke Világtanács megalakulásának 10. évfordulójának tiszteletére rendezett nagygyűlés szónoka dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára lesz.

— A MEGYE TÖBB helységében elmarad a követelményektől az ivóvíz ellátottság. A közeljövőben az ivóvíz-ellátás javításában a kun- hegyesi járás kap segítséget: Kunmadarason, Kenderesen Kunhegyesen törpevízmű épül, T ">ma j m onostorá n és Tiszagyendán pedig egyed: kutakkal javítják a vízellátást.

— NÉHÁNY HÓNAP alatt több mint 300 ezer forinttal emelkedett Jászberényben a takarékbetétek összege. Jelenleg 500 új betétkönyvvel szaporodott állományban 1 millió 778 ezer forintot kezelnek.

— IRODALMI ESTET tartottak május 1-én a szolnoki helyőrségi tiszti klubban. Az esten felléptek a Szigligeti Színház művészei. Hatvani Margit és Molnár Miklós fiatal művészek megérdemelt sikert arattak.

— VIHARKÁR CÍMÉN 7

ezer forintot fizetett ki az Állami Biztosító a szolnoki Szabadság és a tiszaigari Petőfi termelőszövetkezeteknek.

— TÁRSADALMI MUNKÁBAN javítják a Tiszafüredi Gépállomás kiszistái a helyi Üttörő és a Lenini Kom- szomol termelőszövetkezetek gépeit.

fi mihaszna panyigó

✓"Tőitek. így határozza meg

'(f- a színlap ennek a különleges darabnak a műfaját. Azonban ez a játék: az élet. A teljes élet, amelybe annyi sok minden belefér. Szerelem és gyűlölet, féltékenység és elhibázott anyai szeretet, karrierizmus és erkölcsi maga- sabbrendűség, tételes törvények és velük nem teljesen koordinált erkölcsi elvek. A mi életünk kavarog és izzik a színpadon és ha az író nem is tudja, vagy atkarja lezárni a problémát és kimondani az ítéletet, azzal, hogy minket ültet a bírói székbe, mégis kimondja. Ez az ítélet: Tisztán és egyenesen kell élnünk. Ez nem könnyű a mi bonyolult világunkban. Nagy lélek,

tiszta egyenes jellem kell hozzá. De hiszen mindnyájan így szeretnénk élni és viselkedni. Ezért kavargóit mindenkiben a sok kérdés a darab bemutatója után, ezért találkozott a kritikus még a Kossuth téren is hevesen vitatkozó csoportokkal, akik így vagy úgy mérlegelték a színpadon történteket.

A játék Lida Matyusova diáklány harca a boldogságért, az előítéletekkel, a mai társadalom konvencióival, saját vőlegénye kisszerűségé- vel és sokszor a saját érzéseivel szemben. Amint az a darab, folyamán tartott tárgyaláson kiderült, Lida kiesik a robogó vonatból és meghal. Baleset-e, vagy öngyilkosság, nem tudjuk határozottan eldönteni. De haláláért mégis felelősek vagyunk. Felelős mindenki, aki nem tudja elhinni, hogy létezik ilyen nagy szerelem. És felelősek azok is, akik elhiszik, de mindent megtesznek, hogy szétrobbantsák ezt a tiszta, nagyszerű érzést, a karrier, a tanulmányút, a közvélemény és sok minden egyéb miatt. Lida meghalt, de nem bukott meg. Vádlottak padjára kerültek azok, afcik akár rövidlátásból, akár jóakaratból őt akarták megbuktatni.

Ez a vádlottak padja igen különös. A Taláros úr, a bíró nemcsak Ítél, nemcsak mérlegel, hanem belefolyik a cselekménybe, megpróbálja irányítani azt. A tárgyalás meg-megszakad és lejátszódik a dráma egy-egy jelenete. Nincs szoros időrend, régmúlt dolgok keverednek a jelennel.

r~J/ lönös tárgyalás ez. A bíró elé kerül az anya, aki rosszul szerette a fiát. Gyengének, puhának nevelte, üvegházba zárta, és amikor életének nagy szerelméhez érkezett, mindent megtett, hogy megakadályozza ezt a házasságot, amivel elveszítené fiát. Az ítélet súlya alatt görnyed a fiú, aki a lány iránti szerelmében üldözte és megfélemlítette a leány igazi szerelmesét. Csak itt érzi át felelőssége súlyát Majka, Lida barátnője, aki nem hisz a nagy érzésekben, aki mindig egyenes, határozott és mindenre van „tétele”. És a bíró előtt áll Péter felesége, aki szintén szereti a férjét, aki Lida szerelmese. De ez a szeretet csak teher. Egy olyan asszony szeretete, aki soha nem tudja kimutatni ezt, aki gőgös, sértődött, és mégis amikor az élet nagy pillanatai elé kerül, mély lelki nagyságról tesz tanúságot.

Milyen ember hát Péter Petrusz egyetemi tanársegéd, nagy karrier és kínai tanulmányút előtt álló jogász, aki mélységesen szereti Lidát, de nem tud harcolni érte? Péter jól ismeri a marxizmust, képzett jogász és hirdeti, hogy a mi társadalmunkban nincs helye hazug konvencióknak, a nőnek joga van a boldogsághoz és nem lehet beszorítani őt, mint az a kapitalista időkben történt, egy rossz házasság poklába. Az embernek a mi rendszerünkben joga van a boldogsághoz — hirdeti az előadói emelvényről. Amikor azonban az ő életében kellene gyökeres változást előidézni, vállalni a nehézségeket, akkor meginog. Érzi és tudja, hogy a társadalom még nem tökéletes, hogy az emberek fejében rengeteg a régi, hogy veszélyeztetné a

gatták és szóba sem hozták előtte a szövetkezetei.

— Ejnye már no — mondta az egyik reggel, amikor hallotta a hangosbeszélőn, hogy a negyedik tsz is megalakult és valamennyi szomszédja már „benne van’’.

S elindult a tanácsháza felé.

— Belépek én is — mondta az elnöknek.

— Mi a szösz, Panyigó! Ember kell oda. dolgos kéz — így az elnök és Panyigóra nézett.

Az csak felemelte a két tenyerét az elnök arca elé, s mutatta, hogy a munkától kérges az. Az elnök odatolta elé a belépésit, gondolta: kell a tsz-ben is a szaladj ide-sza- ladj oda ember.

Ott volt az első baj, hogy a Zöldmező Tsz elnöke nehezen akarta a közgyűlés elé vinni Panyigó felvételét.

— Ügy sem szavazza meg a tagság — mondta Kuczor Márton, az elnök. — Mihaszna ember ez a Panyigó!

A dolog dége mégis csak az lett, hogy felhozták a közgyűlésen Panyigó Antal felvételi kérelmét. Az elnök nem tette hozzá, hogy én javaslom, vagy a vezetőség javasolja, a tagságra nézett.

jL kkor álU fel a párttitkár.

Ismerjük Panyigót. Hontalan ember ő. Nem törődött vele eddig senki. Én hiszem-, hogy ember válik belőle és felemelte karját. Utána emelte — hanem is mindenki — de a többség.

A mihaszna Panyigó tehát tsz- tag lett. A falun másként ment végig a gyűlés után. Talán az embereket is másként nézte. A gyerekekkel dehogy állt szóba, és nem kapott göröngyöt egy kóborkutya megriasztására. Ahogy hazaért, mondta a vén nagynénijének: Készítsen, örzse reggelre elemózsiát, megyek a sz-be dolgozni.

Áz meg csak nézte, hogyan nyúl Panyigó a sublótfiókba és kivesz

egy tízest onnét. Majd elindult a kocsma felé. Olyan gazdás, peckes léptekkel. De nem ám a kuglipályára ment állítani a bábukat, hanem be a terembe. S nem is a pulthoz. Leült az asztal mellé és úgy félvállról szólt a csaposnak: — Lajos, egy nagyfröccsöt!

Az meg azt. sem tudta, hová legyen a csodálkozástól. De Panyigó utóvégre is vendég volt és hozta az italt. De nem állta meg, hogy meg ne kérdezze az egyik gazdától: — Mi van Panyigóval? — Tsz- tag lett — kapta meg a dolog magyarázatát.

Másnap reggel az eligazítás után ugyancsak szentségeit a harcsaba- juszú Gábri, a brigádvezető.

— Minek nekem áz ilyen ember? Nem tud dolgozni — dohogott és mérgesen nézte, hogy milyen kényelmesen helyezkedik Panyigó a kertészeibe induló kocsin.

— Na, Panyigó, veled mit csináljak? — szólt hozzá, amikor kint beosztotta az embereket.

— Dolgozok, mint a többi — mondta Panyigó. aki erre az alkalomra felvette aZ ünneplőféle ruháját — Hát eddig is kapáltam, meg kaszáltam én, mint a többi gazda, csak — nekik!

— Ej, ne papolj már. Hordd, ki a fészerből az ablakkereteket, azután légy ott mindenütt, s ha valahol valamire szükség van, segíts! — és ezzel ott is hagyta.

'panyigó meg csak állt, mert

* valahogy másképp gondolta a dolgot. De aztán rántott egyet vállán, mondván: — Majd elválik,

— Vidd már a kabátom a többihez. Hozd már errébb a palántáé dobozt. Szerezz már egy kalapácsot a keret megigazít ásóhoz! — parancsolt neki mindenki.

S Panyigó néhány nap múlva nem ment a reggeli gyülekezőhelyre. Otthon maradt keserűséggel telve.

— Meguntad a szövetkezetei? — kérdezte a nagynénje.

— Tudtam én ezt — így a tsz- elnök.

— Más itt a baj — szólt a párttitkár és felkereste Panyigót.

Éppen szalonnázott, amikor benyitott az ajtón a tsz párttitkára. Lekezeltek, de hogy a titkár nem fogadta el a reggelihez való szíves invitálást, egyből a dologra tértek.

— Más keze-lába legyek a szövetkezetben? Azért léptem én be? Azt hiszik, hogy nem akarok dolgozni, vagy azt hiszik, hogy nem tudok? — fakadt ki a bánat belőle.

— Értem, Panyigó. Igazad van. Reggel gyere dolgozni. Ott leszek az eligazításnál — szólt a titkár és azzal el is ment.

Parázs vita alakult délután az irodában. A tsz-elnök sehogy sem akart igazat adni a titkárnak. Már- hogy Panyigóra bíznának valami komoly dolgot! Megjárná azzal a szövetkezet — érvelt.

— Én vállalom érte a felelősséget szólt a titkár. — Jó ember az, csak eldobtuk magúnktól. Nem néztük embernk.

Másnap reggel csakugyan ott volt Panyigó a tsz székháza előtt az elemózsiás batyuval.

— Gyere csak ide — szólt a párttitkár neki és az elnökkel hármasban tárgyaltak:

— Komoly munka várna rád, tagtárs! A tej elszállítása, be a falusi tejgyűjtőbe, s a jószágoknak az abrak és ez alomhordás. De minden reggel jókor talpon kell ám lenni, mert a városba viszik u tejünket, az óvodába, meg a kórházba. Ügy gondoltuk, rád bízzuk ezt a munkát.

— Csakugyan? — kérdezte Panyigó.

— Csakugyan hát — mondta biztatókig a párttitkár és úgy baráti- lag, kedvesen megveregette a vállát.

A zóta Panyigó minden reggel a többi kocsit megelőzve fogja be a két lovát és elsőnek érkezik a tejgyűjtőbe. Ott meg huncutul

viccelődik a jóképű lányokkal, mondván: — Gyerünk lányok, gyerünk, mert ha nem igyekeztek, máshol keresek menyecskét! S ha a többiek nem látják, úgy titkem- lopva szívesen üt egyet a barna- szemű Rózsi lány gömbölyűségére.

Hát ennyi az egész. így változott meg a falu mihaszna Pányigója.

TÓTH JÖZSEF

ILYEN NAGY SZERELEM

Pavel Kohout darabjának bemutatója a Szigligeti Színházban

karrierjét; nem bizonyul eleg i erősnek és következetesnek. : Kibúvókat és visszavonulási ; iftat keres. És ez az életébe i kerül Lidänak, aki becsülete- 1 sen és bátran szembefordul a ) maradisággal, aki érzi és < tudja Petrusz hirdetett elvei- : nek igazságát. Csak ő egye- i dűl nem kicsinyes. Ö egyedül i mer bútor lenni. t

Ki hát a hibás? Hibás-e I például az egyetem káderese, < aki r.^erpróbálja mérlegre t tenni az érveket és az ellen- 1 érveket. És aki úgy dönt, 1 hogy Péter Petruszt meg kell ( menteni a házassága és az egyetem számára. Hibás-e J maga Péter, aki nem tud dön- i teni, aki meginog, amikor i mindenfelől csak azt hallja: 1 bűnös dolog, amit teszel, hely-, 1 télén, tönkreteszed magadat, ; és szerelmesedet is? <

Sok a kérdés a darabban i é valljuk be őszintén, nem i lehet mindegyikre egyértel- ; műén igennel és nemmel fe- ; lelni. De a színmű igazi és hatalmas értéke az, hogy fel- ; teszi ezeket a kérdéseket. • Szembeállít minket minden - nap felvetődhető problémák- > kel és megköveteli, hogy ‘ azokkal szembe is nézzünk. < * . i

/f darab teljesen modern < ^ felfogású. Nagy figyelmet, elmélyedést követel. De megéri ezt a figyelmet, erőtel• jes és tiszta a drámai nyelve. Magas hőfokon izzanak az egyes jelenetek. És a kitűnő . szereplőgárda minden tagja

! dicséretet érdemel. Ritka elő- ,

i adás az, amelyre azt lehetne .

■ mondani: nincs gyenge pont- ,

1 ja. Örömmel jelenthetjük ki,

, az „Ilyen nagy szerelem”

• szolnoki előadásáról bízvást .

■ elmondhatjuk ezt a dicsére■ tét. Nógrádi Róbert eddigi legjobb rendezését produkál'■ ta színházunkban. A feszített,

• pergő ütemet egy pillanatra

■ sem engedte ki a kezéből, he■ lyesen csoportosított és fel- .

■ fogása is tökéletesen megfe• lelt az írói elképzelésnek.- Talán csak a pincér-humor ti$li világos kipoentirozása okoz

■ némi törést. ( .

Kvprotnén. k kiemelni Pásztor Petur vendégdiszletterve- zö kitűnő munkáját. A végig j nyitott függöny előtt játszódó . darab fekete háttér előtt pe- j reg. A villamosmegállót, a , kollégium kapuját egy-egy i ceruzavázlatszerü megoldás- 1 sal készült, alumíniumból i összedolgozott jelzés helyettesítette. Mégis tökéletes volt ] az illúzió és nyugodtan mond- ; hatjuk: a díszletek komoly c dramaturgiai funkciót töltőt- t tek be. A pályaudvari jeleriet c rendezői, díszlet- és világítási l megoldása pedig külön csilla- 3 gos ötöst érdemel.

Lida szerepét Krencsei f Marianne játszotta. Fejlődé- J; sének újabb jelentős állomé- * sa a szerelmes, kedves bátor leány végtelenül rokonszen- vés alakja. Nem hallgathat- £ juk el azt a megjegyzésünket: ^ ezerszer szívesebben látjuk őt f prózai szerepekben, mint ope- j rettben. Egyéniségéhez, meg- 1 jelenéséhez ezek a szerepek j illenek. t

A Pétert alakító IványiJó- 1 zsef nagyszerűen ábrázolta a szép szavak bűvöletében éjö ] kispolgárt. Törekszik a jóra ] és a nemesre, de a külső kö- r rülmények gyávává, habozóvá 1 teszik. A lelki vívódást mér- j téktartó, kitűnő eszközökkel 1 ábrázolta.

/i tárgyalás vezetője, az .

CA emberi lelkiismeret j megtestesítője, a Taláros úr, j Prókai István. Fontos drama- j turgiai funkciót tölt be az ő t szerepe és Prókai ennek ki- , tűnőén eleget is tesz. Szavai, gesztusai, hangsúlyai hozzásegítenek a jobb megértéshez, a darab lényegének megragadásához.

Nincs célja a szereplők fél- ( sorolásának. Mindnyájan ki- j tűnőén játszottak. Talán a , káderest játszó Kalocsai Fe- , renc és a feleséget alakító , Győri Ilona ragadtak meg egyénileg legjobban. Győri t Ilona ,iagy jelenetében meg- j érdemelt vastapsot kapott.

A Szigligeti Színház veze- ] tősége szerencsésen válasz- j tott. Reméljük, a jövő évad műsorában minél több ehhez hasonló produkciót lesz alkc.l- i műnk élvezni. — ht —

♦ fé űVesek azt mondják: a cirku- X szosok hagyták itt kisgyerek X korában, mások szerint valami bo♦ londos gólya ejtette ki a csőréből

♦ és attól kezdve lett a falu csavargó } mihasznája. Hogy a faluban min- {denki ismeri, az biztos. Először a t tanítóknak mutatkozott be, amikor X egy hétből csak két napot koptatta | a padot. A vízparton élt ő a hor♦ gászatnak. A rokonféléje, az öreg

♦ Búzásné, aki „nevelte”, jobbam is

♦ örült a halnak, mint a bétűvetés- 5 nek. Mondta egynéhányszor: Az os- 5 kólától éhes maradsz, de a haltól X tele a gyomor.

t A kofák meg jobban ismerték sa- t ját apjánál, vagy anyjánál, ami X azért sem volt nehéz, mert Panyi- X gró sem vélekedett egyikre sem. De X nagyon nem is hiányzott neki. Élt X egyik napról a másikra, a falu, a X kofák kenyerén. Ha piac, vagy

♦ vásár volt, azt sem tudta, hová leigyen a feje. „Gyere, Panyigó segí- X teni; ide gyere már, emeld le a kast |o kocsiról; vigyázz az árura, míg Xelszaladok váltani”, s a jófene tud- Xja, hogy mennyi mindent bíztak rá. XEgy-két pengő mindig csurrant♦ cseppent és,élt belőle;, ahogy tudott. •A pénz az élethez kevés volt, de a Xmeghaláshoz sok.

1

A foltosnadrágú Panyigót az sem érdekelte, hogy az egyik évben új tavasz köszöntött a falura.. Az emberek mentek földet mérni, ő pedig Xa vízpartra, a halakhoz. De azután t is mindig akadt azért olyan, oki ♦ dolgoztatta. Csak azt nem értette tmeg, hogy miért nem lehet élmon- tdani, ha valakinél dolgozott, mert Xlelkére kötötték a gazdák: Ne szólj, ♦ hogy pénzért dolgoztál, mondd, Xcsak segítettél egy kicsit.

» Minden falunak megvolt a maga * egy-két panyigó ja. Ezek is ott vol- Xtak, amikor lázbajött a falu a szövetkezéssel, az idei tavaszon, csak- •hát őket nem hívta senki a kö- : Izösbe.

: f — Tud is az dolgozni! — monda-