Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

2

SZOLNOK iVlEOVfc.1 NÉPLAP

1959. május 1.

Egy esztendő a külpolitikában

Májustól májusig 'nagyot változott a világ. A há- romszázhatvanöt nap mindegyike hozott valami újai. Az elmúlt tizenkét hónapban ismét a szocialista tábor javára tolódtak el a nemzetközi erőviszonyok.

Most persze illő lenne arra a kérdésre válaszolni, mi volt az elmúlt időszak legfontosabb eseménye. Ügy gondoljuk, erre a kérdésre egyszerű a válasz: a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa, amely felmérte az elmúlt három év eredményeit és kijelölte az irányt, a Szovjetunió számára — és irányt mutatott a többi szó-, cializmust építő országnak — az elkövetkezendő hét esztendőre. Ezen a kongresszuson olyan megállapítások színettek. amelyek valamennyiünk emberi sorsára is kihatással lesznek, hiszen bennünket is közelről érint Hruscsov ama megállapítása, hogy a szocializmust építő országok, a béketábor országai együtt, egyszerre jutnak el a kommunizmusba. Ezen felül természetesen igen jelentősek azok a gazdasági célkitűzések, amelyek az elkövetkezendő hét évben lehetővé teszik a Szovjetuniónak, hogy elérje az Egyesült Államok termelését.

Háromszázhatvanöt nap messzetűnt krónikájában minden nap született egy-egy csoda. A nagy ugrás éve volt ez Kínában: a nagy ugrásé, amely hónapok alatt többet vitte előre a hatszázmilliós kínai birodalmat,, mint ameny- nyit évezredek alatt megtett. A tavalyi év termése kétszerese volt az előbbinek, a szputnyik-parcellákon pedig ember nem álmodta eredményeket értek el. Ezerszámra nőttek ki a népi kohók, a szó szoros értelmében a földből. A népi kommunákba tömörült kínai munkások e$ parasztok megmutatták, milyen hatalmas teljesítményekre képes egy nép, ha szabad.

Ez a két nagyjelentőségű esemény megmagyarázza azokat a dühödt erőfeszítéseket, amelyeket az imperialisták tettek a békés építés megzavarására — és megmagyarázza azok kudarcát is. Gondoljunk Hruscsov megállapítására: A háború igenis elkerülhető. 1958 tavaszán kitört a libanoni felkelés, amely erősen veszélyeztette az amerikai olajbárók középkeleti érdekeltségeit. Az imperialisták mindent elkövettek a helyzet kiélezésére, Chamoun nyugatbarát, libanoni elnök uralmának fenntartására. Az iraki forradalom kitörésének másnapján amerikai és angol csapatokat szállítottak partra Libanonban és Jordániában, ahol szintén ingadozott Husszein király trónja. A Szovjetunió kezdeményezésére összehívták az ENSZ közgyűlését és itt olyan megoldás született, amly végeredményben az imperialista tervek kudarcát jelentette: az amerikaiak és az angolok pár hónap múlva csapataik kivonására kényszerüllek.

A tavalyi ősz az imperialisták szította tajvani feszültség jegyében telt el. Min*:, is-, meretes, az Egyesült Államok agresszív módon megszállta Tajvan szigetét és így megakadályozta, hogy a Kínai Népköztársaság szuverenitása alá tartozó sziget visz- szakerüljön az anyaországhoz.

November 27-én a Szovjetunió emlékezetes jegyzékében a német kérdésre irányította a világ figyelmét. Tizennégy esztendővel a világháború befejezése után még mindig nem kötötték meg a békeszerződést és Nyugat-Berlinben az imperialisták valóságos kémközpontot építettek ki. akadályozzák a szocialista tábor békés építőmunkáját. Nyugat-Németországban a revansista német had-tereget atomfegyverekkel készülnek félsz.relni. A Szovjetunió jegyzékében indítványt tett a békét veszélyeztető berlini helyzet megoldására: javasolta Berlin szabad várossá való nyilvánítását, majd beterjesztette a német békeszerződés tervezetét. A nyugatiak számára a Szovjetunió hathónapos határidőt szabott: ez az időpont május 27-én jár le. A Szovjetunió erélyes fellépésének eredményeként most május 11-én összeül Genfben a külügyminiszteri értekezlet, amely egy csúcs-értekezlet előkészítésével megindulhat a német kérdés megoldásának útján.

Az elmúlt tizenkét hónapban a reakció világszerte nagy erőfeszítéseket tett, hogy ellensúlyozza a bék'etá- bor sikereit. Eredményt azonban csak Franciacrszág'ban értek el, ahol De Gaulle tekintélyuralmi rendszere került hatalomra. Ezzel szemben újabb országokban szakadt meg a gyarmati és félgyarmati függőség lánca. Az iraki forradalom szétzúzta a bagdadi paktumot és az országot a reakció bástyájából az arab-kelet szabad, független demokratikus országává tette. Venezuelában és Kubában megdöntötték két dél- amerikai diktátor uralmát. Független országgá vált Guinea és látszatfüggetlenséget nyert Ciprus szigete. (Itt ugyanis megmaradtak az angol támaszpontok.)

Ennyi hát dióhéjban háromszázhatvanöt nap története, májustól májusig, bolygónk sorsában. A szocialista tábor számára újabb győzelmeket, az imperialisták számára kudarcokat hozott az elmúlt esztendő.

B. D.

Negyven esztendeje történt...

ii.

,Védjük meg a Tiszát/'

(Folytatás.)

— A Hadseregparancsnokság székhelyén — Szolnokon a Nemzeti Szállóban — napokon keresztül 8—10 telefon csengett egyszerre. Az utasításokat kérő parancsnokok és tisztifutárok egymásnak adták a kilincset a parancsnoki törzsnél. Stromfeld emberfeletti erővel dolgozott:

U

tasítás a 4. hadosztály parancsnokságának: A rendelkezésre álló

erőkkel tartania kell Karcagot. Bekerítő hadmozdulatok észlelése esetén a csapatok zömét irányítsa Kisújszállásra.

— Jelentés a 6. hadosztálytól: A túlerővel támadó románok és franciák elől a csapatok visszavonultak. Mezőtúrt kiürítettük. Turkevével megszakadt az ösz- szeköttetés.

— Távmondat a kisújszállási csoport helyzetéről:

„A Karcagot védő egységeket bekerítették. Rendelkezés megy az áttörés irányára. Páncélvonat szükséges.”

Az Alföld szívében folyt a harc. Fre- san tábornok dölyfös hangon írta:

„Van szerencsém Foch tábornagy úr tudomására hozni: a magyar haderők nemsokára teljesen át .lesznek vetve a Tisza nyugati partjára... E hadművelet befejeztével kénytelenek leszünk erőink nagyobb részét a Dnyeszter mentére küldeni, ahol feltétlenül és sürgősen szükség van rájuk.”

A súlyos helyzet a Hadügyi Népbiztosságot arra kényszerítette. hogy elrendelje Tiszántúl katonai kiürítését. Túloldalon — Stromfeld javaslatára — a Tisza balpartján 3 hídfőállás létesítését határozta el; Szolnoknál és Rakamaznál egy- egy támadó, Tiszafürednél pedig egy védő hídfőállást.

A parancs értelmében a Tiszántúlon harcoló egységek megkezdték a szervezett visszavonulást. A felsőbb parancsnokság utasítást adott a szolnoki hídfőállás gyors kiépítésére, illetve szervezésére.

A felállított Hídfőparancsnokság rendelkezésére bocsájtották a 68. gyalogezred II.. IV. zászlóalját, az I. vadászezred III.,

V. zászlóalját, a Vörös Őrség IV. zászló- alját, a Jeszenszky-repülö csoportot es a hídfő biztosításához szükséges tüzérséget, valamint az 1-es, 4-es és az 5-ös páncélvonatot.

Április utolsó napjaiban a románok hídfőállásoknál is elérték a Tisza vonalát. A rakamazi állást megsemmisítették, illetve a védő csapatokat átszorították a folyó jobbpartjára. Szolnoknál is megkezdődött a harc a hídfőállásért *

A hadseregparancsnokság április 29-i parancsára a vörös csapatok zöme a Tisza jobbpartjára vonult vissza. A románokkal az érintkezést csak az utóvédszázadok és a hídfőállás egységei tartották. A román erők, kisebb francia egységek támogatásával előre törtek Szolnok irányába. A II. vörös őrzászlóalj lovasjárőrei a mezőtúri tanyáknál heves tűzharcba bocsátkoztak a francia gyarmati katonákkal. A járőrök jelentették azt is. hogy az intervenciósok Mezőtúrról indulva, Törökszentmiklós és Tiszaföldvár irányában támadnak. Az előrenyomulás lendületének megtörése az I-es számú páncélvonat Mezőtúr térségében fedélzeti fegyvereivel tüzet nyitott a támadó bojár csapatokra. A hídfő védelmére beosztott egységek pedig sietve foglalták el védőkörletüket a folyó balpartján.

Május 1. előestéjén az előretolt munkásszázadok Martfű—Pusztakengyel—Der- zsigát vonalában tüzet nyitottak a támadókra. Közben Szajolban a jegyző és néhány nagyeazda ellenforradalmi lázadást szított. A direktórium tagjait megtámadták, s megdöntötték a proletárdiktatúrát.

A Tisza-partjón dörögtek a fegyverek, amikor Szolnok proletáriátusa az első szabad május l ünneplésére készült.

— Legyen az első szabad május 1 felejthetetlenül széo. még akkor is, ha az ünnepségről ee-enesen ; frontra megvünk! — mondotta F. Bede László, a direktórium tagja.

A munkásünnep zenés ébresztővel kezdődött. Már kora reggel ezrek sétáltak az ut on. Vörös zászlódíszben pompázott a város. A városháza erkélye fölött égő

Szovjet jegyzék az amerikai repülőgépek provokativ ma gasr épüléséi tárgyában

MOSZKVA (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, a szovjet kormány kedden átnyújtott jegyzékében ismét tiltakozott az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségénél az amerikai repülőgépek provokációs magasrepülései ellen.

Mint ismeretes, március 27. óta a szovjet tiltakozás ellenére is több amerikai gép repült Nyugat-Németország és Berlin között a megengedett magassági szint megsértésével.

Mivel a németországi amerikai hatóságok ilyen cselekményei a genfi értekezlet előtt a helyzet kiélezésére irányulnak, a szovjet kormány elvárja, hogy az amerikai kormány megfelelő intézkedéseket foganatosít — állapítja meg a szovjet jegyzék. (MTI).

második internacionálé alakuló koagresz- szusán, 1889-ben határozták ‘ el, hogy nemzetközi munkaünnepséget rendeznek 1890. május elsején. A nemzetközi munkásság ünnepnapja gyors ütemben terjedt el az egész világon.

Megyénkben legelőször 1899-ben Tiszaroffon ünnepelték meg május 1-ét. A rofíi példa nyomán később egyre több községben és városban került sor e munkásünnepre. Különösen emlékezetes az 1909-es törökszentmiklósi, az 1913-as mezőtúri és turkevei május elsejei megmozdulás.

Szolnokon 1914-ben, a Népszava egykorú tudósítása szerint reggel nyolc órakor már forradalmi daloktól volt hangos a munkásotthon helyisége, ahonnan tíz órakor indult el a tüntető menet a Gorove és Szapári utcán át a népgyűlés színhelyére, az Otthon kávéház tágas kerthelyiségébe.

A szónok hatalmas, forradalmi eszméktől átitatott beszéd keretében ismertette az

máius ds&iélc

ünnep fontosságát és jelentőségét a munkásmozgalomban. A gyűlés után tüntető felvonulásban tért vissza a munkásság az Otthon-ba. — Délután 3 órakor pártünnepély kezdődött, amely impozáns keretekben folyt le.

A Népszava 1917-ben ismét megemlékezik Szolnokról. — Ekkor a város munkássága egésznapos munkabeszüntetéssel ünnepelte meg május elsejét. A háború miatt eltiltották a nyilvános népgyűlést és a felvonulást. A tilalom ellenére a munkásság elözönlötte a főutcákat, az uralkodó osztály rémületére.

1919-ben szerte a megyében szabadon ünnepelték meg május elsejét. Talán a legszebbek közé tartozott a jászberényi ünnepség.

Most. amikor mindnyájan szabadon, békében ünnepelhetjük május elsejét, tisztelettel gondolunk elődeinkre, akik szabadságukat, sőt néha életüket kockáztatva is megünnepelték a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának évfordulóját.

Csou En-laj miniszterelnök fogadása a magyar párt- és kormányküldöttség

tiszteletére

Peking (MTI.) Csou En-laj miniszterelnök szerdán este a Peking-szalló dísztermében fogadást adott a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére.

A fogadáson a himnuszok elhangzása után Csou En-laj és dr. Münnich Ferenc mondottak pohárköszöntőt. Csou En-laj pohárköszöntőjében kifejezte; a magyar nép. az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes vezetésével egymás után éri el a jelentős eredményeket. A magyar nép sikerei nagy örömmel és lelkesedéssel töltik el a kínai népet.

Mind a kínai, mind a mg-1

gyár nép győzelmesen halad előre az Októberi Forradalom ragyogó útján, örömmel látjuk, hogy az utóbbi években országaink baráti együttműködése nagy fejlődést ért el — mondotta ezután s hangoztatta:

— A Münnich elvtárs vezette magyar párt- és kormányküldöttség látogatása a kínai és magyar barátság fejlődésének egyik új jelentős megnyilvánulása. A proletár nemzetköziségre épült kínai—magyar barátság nap- ról-napra erősödik..

Dr. Münnich Ferenc pohárköszöntőjében hálával emlékezett meg arról a se- mm zmmm

gítségről, amelyet a Kínai Népköztársaság az ellenforradalom leverése után a magyar népnek nyújtott.

Mi a proletárnemzetköziségre úgy tekintünk, mint további munkánk, elérhető eredményeinek legszilárdabb alapjára — folytatta. — Ezért van az, hogy találkozásainkon, beszélgetéseinken oly fontosságot kap a szocialista tábor országainak szoros együttműködése, kapcsolataink további erősítése, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom egysége és a marxizmus—leninizmus revizionista eltorzításával szemben való közös fellépés szükségessége.

3MK»;3Wfc.3*KeMN!i3ai

betűk ragyogták: Világ proletárjai egyesüljetek!” A felvonulás után Vágó Béla népbiztos tartott ünnepi beszédet;

— Elvtársak! Nagy öröm, hogy szabadon ünnepelhetjük ezt a napot, de vigyázzunk! Vigyázzunk, mert vigyáznunk kell; a túlsóparton már ugatnak az imperialisták fegyverei. Védjük meg a Tiszát! Védjük addig a Tisza vonalát, amíg erőnket összeszedve támadásra nem indulunk és ki nem kergetjük a betolakodókat — mondotta a népbiztos, de szavai néha belevesztek az ágyúk förtelmes dörejébe —, majd folytatta beszédét: — Még ünnepelünk, munkás testvéreim, de néhány óra múlva már harcolni fogunk. Harcolnunk kell, mert élni akarunk, szabadon, emberhez méltóan. Ezt teszik keleten orosz elvtársaink is, akikkel harcunk közös. A fáklya nekik is, nekünk is Marx Károly örökéletü igaza: Világ proletárjai egyesüljetek! — fejezte be beszédét Vágó Béla.

A Kossuth téren még tartott az ünnepség, amikor újabb proletárszázadok meneteltek át a hídon. Velük szemben sebesült vöröskatonák vánszorogtak be a városba.

Déltájban a harcoló egységek erősítést kértek:

„A II. zászlóalj visszavonul, Szajol és a' Derzsigát közötti frontvonalon a románok akadálytalanul törnek előre. Az V/l-es vadászzászlóalj csaknem megsemmisült. A vörösörség volt rendőrei otthagyták állásaikat. Üjabb erők harcbavetése szükséges”.

Amíg a vörös hadsereg katonái és a. város fel fegyverzett munkásai élet-halál harcukat vívták, az ellenforradalmárok a proletárhatalom megdöntésére készültek. Scheftsik György földbirtokos, Österreicher Nándor szeszgyáros és Szakszai József törvényszéki elnök megalakította a- „nemzeti érzelmű” Weisz Garde vezérkarát. A bur- zsoá hazaárulók titokban fegyverkezni kezdtek.

A proletár egységek helyzete közben tovább súlyosbodott. A hídfőparancsnokság egyre aggasztóbb híreket kapott:

„A jobbról védő zászlóaljakat a támadók a Holt-Tisza mögé vetették vissza. A szandai epres erdőnél lemaradt századokat bekerítették”.

— A X. vorösőrzászlóalj géppuskásai rossz lőszert kaptak. Puskapor helyett a töltényekben homok van, veszteségeink nagyok.

— Francia egységek túlerővel támadnak. A zászlóalj megsemmisült. A majorságot feladjuk.

Stromfeld Aurél Szolnokon kiadott utolsó rendelkezésében utasította a direktóriumot. hogy a szolnoki pénzintézeteket Budapestre vitessék át. Különben a csehszlovák burzsoá hadsereg támadására és a

front közelségére való tekintettel a hadseregparancsnokság útnak indult Gödöllőre, új állomáshelyére.

Az ünnepi nap délutánján a hősiesen küzdő vöröskatonák a túlerővel szemben minden ponton hátrálni kényszerültek. A román bojárok ágyútüze közben visszavonultak" Szolnokra. A Gödöllőre érkezett hadseregparancsnoksággal május 2-án hajnalban megszakadt a telefonösszeköttetés. Ezt megelőzően a hídfőparancsnokság — Böhm Vilmos nevében — fegyverletétellel egyenlő parancsot kapott. A város körül fegyverek hangja zavarta az esős éjszaka csöndjét. Rémhírek keltek szárnyra, hogy a románok Besenyszög felől is támadnak. A teljes tájékozatlanság közepette néhány parancsnok önhatalmúlag elrendelte katonáinak Szolnok kiürítését. A néhány órával előbb még derekasan harcoló csapatok felbomlófélben voltak. A fegyelmezetlenkedő katonák után a szervezett alakulatok is elhagyták a várost.

Néhányszáz vöröskatona — élükön alig egy húsz éves parancsnokkal — a Tisza jobbpartján védőállást foglalt, s géppuskatűz alá vette a túlsó partot. Hajnaltájt azonban a város szívéből is fegyverropogás hallatszott és akkor a bekerítés veszélyétől tartó fiatal parancsnok kiadta a visz- szavonulási parancsot. A vörös hadsereg csapatai kivonultak Szolnokról.

A proletáregységek kivonulása után nyíltan felütötte fejét az ellenforradalom. Á burzsoá banditák május 2-án napiparancsban közölték:

„Az antant haderők teljes megelégedésére átvettük a hatalmat. Akinek gondolkodása a jelenleg beállott helyzettel nem egyezik, fegyveresen pusztíttatik el”. Po- kornyi csendőrszázados.

A „százados úr” darutollas vitézei mindent megtettek, hogy a parancsnak érvényt szerezzenek. Virradatkor már névsorral járták a várost és megkezdték a kommunisták elhurcolását. Szerencsére a direktórium tagjai elmenekültek, a kommunisták legjobbjai pedig illegalitásba vonultak. Így a románok bevonulását váró „nemzeti érzelmű” hiénáknak nem sikerült „megtisztítani a várost”. A tisztogatás értelmezésük szerint azonnali agyon- lövéssel volt egyenlő. A lakosságnak kiadott parancsaik utolsó szótaga — bármiről is szóltak a parancsok — mindig megegyezett: „...kivégeztetik'”.

Akaratuk érvényesítése érdekében lázas sietséggel hozzákezdtek a „rendfenntartó” Weisz Garde szervezéséhez. Néhány órán belül több mint hétszáz „hazáját szerető háborút viselt tiszt jelentkezett a nemzeti érzelmű csapatok parancsnokságán, azzal az elszánt akarattal, hogy biztosítani fogják a jogrend fenntartását és a vörös bűnösök kemény megbüntetését”.

(Folytatjuk.) Szabó Lajos