Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-18 / 90. szám
1959j április 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP .! A jövő a jelenből fakad ladányi gazdák! OLYAN JÓ HELYEN alakult ki a gazdálkodási területük a jászladányi Kossuth Tszl tagjainak, hogy nem túlzás állítani: irigy volt a többi tsz elnök a jó föld miatt. Nincs ott egy talpalatnyi szik sem, csupa zsíros, fekete, bőtermést hozó a talaj. És ahogy megalakították a szövetkezetét a sebes-éri határrészen, nyomban munkához is láttak, hogy termőre fordítsák mielőbb a földet s a közös munka gyümölcsözzön a rónán. Nem kell a Kossuth Tsz- ben senkinek sem mondani, hogy igyekezzen. Hordják a trágyát, 100 holdon elvetették a lucernát, biztosították a takarmányalapot a közös állatállomány részére. Egyszóval — lelkesen dolgoznak a maguk hasznára, a közös javára, Látja is mindenki Jászla- dány községben, hogy jól akarnak a földön gazdálkodni a Kossuth Tsz tagjai. De amikor róluk esik szó, akár községbeli, akár idegen előtt, nem tudják megukban tartani az emberek a véleményt; furcsán gondolkoznak a Kossuth Tsz tagjai a jószágállomány kitartása tekintetében. Elmondják azt is miért. Amikor arra kerül a sor, hogy számba vegyék a szövetkezetbe: kinek milyen jószága van. törzskönyvezett- e, vagy nem, s melyiket gondolja beadni a közös állomány gyarapítására, akkor a közösbe vitt nyolcvan marhából alig volt törzskönyvezett jószág. Közben úgy 70 jóltejelő és törzskönyvi ellenőrzés alá vont szarvas- marha kint maradt a tagok háztáji gazdaságában. Jó-e, hogy a tagok így döntöttek, hogy a törzskönyvezett állatokat maguknál tartották? Az alapszabály szerint azt a tehenet adják a közös állományba, amelyiket éppen akarják. A ladányi gazdák is eszerint jártak el. Egy-kettő kivételével nem gondoltak a jövő- jükre. KEZDJÜK A SORT az elején. Jogszerint megteheti mindenki, hogy ne a törzskönyvezett állatot adja be a közösbe, emiatt legfeljebb a tsz tagok, vagy tsz vezetők szólhatnak, de azok is úgy, hogy próbálják megmagya rázni a tagoknak: ha a közösből akar ezután valaki megélni, akkor ne félszívvel és "félkarral, hanem tel jes odaadással törekedjenek a köz gyarapítására, saját nagyobb jövedelmének biztosítására. Azért a köz gyarapítására, mert éppen a közö-s vagyon nagysága határozza meg többek között a jövedelem értékét is. Azt nézzük, hogy ez után a törzskönyvezett tehe nek hol hoznak nagyobb hasznot; a háztáji gazdaságban-e, vagy akkor ha a közös törzsállományt alakítják ki Melegvizet keresnek Jászberényben Az Országos Vízkutató és Kútfúró vállalat Jászberényben, a strandfürdő mellett fúrótornyot épített, s megkezdte a több mint ezer- méteres kút fúrását. Tervük szerint 1000- 1200 méterre fúrnak, ahol meleg víznek kell lenni. A fúrás befejezése után — mint értesültünk — innen látják el a szomszédos strandfürdőt, s a Déryné Kultúrotthon melle pedig egy fedett uszoda épül. belőlük. Nem kétséges a felelet, hogy mi az okosabb, hasznosabb dolog. Vonjunk hát párhuzamot: mi lesz a törzskönyvezett jószággal, ha közösbe kerül, vagy ha a háztájin marad. Lehet ugyan tenyészteni szép jószágot, értékes jószágot a háztáji gazdaságban is, de a fajtiszta állat takarmányozása, felnevelése, és a megfelelő utódok tenyésztése annyi üggyel-bajjal s aprólékos munkával jár, hogy nagyon nehéz általában háztáji gazdaságban korszerű állattenyésztést folytatni, de ez nem is cél és a lehetőség is kevesebb erre, mint a nagyüzemben. Azok a tehenek, amelyek — tegyük fel — ezután is á háztáji gazdaságokban. maradnak törzskönyvezett jószágokként, — azok lassan elvesztik értéküket, mert kiesnek a törzskönyvi ellenőrzés alól. A termelőszövetkezeti községekben oktalan dolog a háztáji gazdaságban nevelti törzskönyvezett jószágokat, hiszen azért álltak össze a falu lakosai, azért szövetkeztek, hogy ezután kihasználva a kínálkozó nagy lehetőséget, amelyek a közös gazdálkodásban rejlenek, ott teremtsék meg a törzsállományt, ott folytassanak példás gazdálkodást. IGEN ÉRDEKES dolog tehát, hogy amig a jászladányi Kossuth tagjai szívvel-lélek- kel dolgoznak a növénytermesztésben, a takarmányalap biztosításáért, addig téves felfogás szerint gondolják kialakítani állatállományukat és ezen a téren nem gondolnak a jövőre. Ha a közös állatállomány részére adnák oda a törzskönyvezett állatokat, Ugyanúgy az övék maradna és a legrövidebb időn belül nagy jövedelmet biztosítana számukra. Olyan földjük van, hogy azon meg lehet vetni a törzsállattenyésztő szövetkezet takarmánybázisát. Végső soron önmaguk döntik el a ladányi gazdák, hogy mit, hogyan tesznek tovább. Olyan helyzetben vannak most, hogy elhatározásukkal jövőjüket befolyásolják. Ott van a kezükben a lehetőség és önmaguk döntésén múlik, hogy miként alakul jövőjük és mennyi idő múlva lesz szövetkezetük nagyjövedelmű törzsállattenyésztő szövetkezet. — Tóth — Új életet kezdett választók között A délután már kezdett alkonyba hajlani, amikor Major István jászkiséri tanácstag elindult a Vásártér utca irányába. Volt egy kis ideje, s gondolta, hogy meglátogatja az új útra tért választóit, meghallgatni véleményüket, problémáikat a közös életről. * Ifjú Dobozi Bála kapuján már jól ismerte a járást, mert egyből emelésre fogta a kilincset és jókorát húzott a megsűlyedt ajtón. Az udvaron kipányvázott anyadisznó taposta a kört, s a gazdasz- szony éppen körülötte tettvett. — Itthon van-e az ura? — kérdezte a köszönés után. — Akkor ki volna a Kossuth rizsében — így a válasz. — Gátat építenek? — Nehéz munka, neki szokatlan még. — De könnyen el lehet majd tenni a nagy pénzt a rizs után — szólt a tanácstag. Észre sem vették a konyhából a beszédre kitopargó nagymamát, aki hallotta, hogy miről tárgyalnak és ő is megszólalt: — Csoda egy világ ez, nem is tudjuk, hogy milyen. — Már, hogy . milyen lesz — egészítette ki az asszony. Termelőszövetkezeti KISZ szervezetek versengése a törökszentmiklósi járásban A járás termelőszövetkezeti parasztsága szorgalmas munkával olyan széppé varázsolta a határt, hogy öröm nézni. A munkálatokból kivették részüket a fiatalok is. Sőt. A kengyeli Sallai Termelőszövetkezet iíjainak felhívására munka után azon fáradoznak a kiszisták, hogy termelőszövetkezetük székházait is rendbet ogyék. A fegyvernek! Kossuth Tsz fiataljai a székház udvarát seperték fel, alakították ki szemre is tetszetősen. Sok szövetkezeti gazda kerékpárral jár be a tsz-be. Hogy ne kelljen a fal mellé vagy fához támasztani „önhajtásos járműveiket”, a KISZ szervezet kerékpár-állványt ácsolt. A székház udvarán táncparkettet és röplabda- pályát készítenek, a planíro- zási munkákat már megkezdték. Az örményesi Uj Élet ifjai befásítctták a termelőszövetkezet székházának környékét, az elültetett fákat gondozzák, most pedig parkosításához fogtak. — Hát nem bíznak, hogy a közösbe adott 8 és fél hold jövedelmét meghaladja a szövetkezeti osztás? —• Ha az idő úgy járja, hogy bőven terem a föld. S az asszony olyan kétkedő hangon beszélt a várható jövedelemről, mint olyan ember, aki még nem próbálta a közöst, s hol bánja, hol meg nem, hogy így határozott. Mert az SZTK, a gépi munka, az adókectyezmény, meg a többi juttatás, rettentően jól jött mindenütt, de még él a kétség: tényleg jól léptek-e, amikor léptek egyet a gazdálkodós útján. * Csaknem hózszomszéd Do- bócziéktkal Bedő Sándor, volt 16 holdas középparaszt, az újonnan alakult Alkotmány Tsz tagja. Ott érte Major István az istállóban a jószágok között, amelyekből már három úgy az övé, hogy a közösségé is. Nagyot csapott a két ember egymás tenyerébe, paro- lázva, s máris mint forrásból a víz, úgy megeredt a szó. — No Sanyi bácsi, lesz-e mit osztani, hogy járja a közös? — Én úgy akarnám, hogy legyen bőven, de az idő is akarja aztán! — Egyeanek-e az emberekkel, a vezetőséggel? ■—• Egy akaraton vagyunk mindnyájan. Nem maradunk szégyenbe a közösben sem. Aztán az ú; tasz tag sorjában elmondta, hogy dolgozott már favágásnál, a búza-, az árpavetésnél, jászolkészítésnél, s most a tsz jászszent- andrási szőlőjébe jár nyitni, metszeni hetedmagával. — Harminckét napom van már nekem a közös munkából —* mondja büszkén. — S a többiek is így dolgoznak? — Mind. Szívvel, lélekkel. Jó a vezetőség és a tagságban is emberére akadt a föld. Nem állhatja meg, hogy ne beszéljen az eddigi munká-, ról Az újba vetett hittel, bizalommal beszél. Hogy a borsó bekapólva, a cukorrépába most engedték a kapát, megkezdődött a kukorica vetése, 50 hold rizs is a földben van már. Búcsúzóul a kiskapuban még odaszól a tanácstagnak: — Ha most megfogjuk a munkát, jól sikerül az év, s ha jól sikerül, az asszonyok sem zsörtölődnek, mert azok kétkednek még legjobban, hogy „lesz-e mit aprítani a tejbe?” * Nem pergett az üllő, nem a vasat verte Gábor Gerzson, a Szabad Föld Tsz újdonsült kovácsa, amikor a tanácstag benyitott a műhelybe. — De csendesen van, szomszéd — mondta; — A kultivátort orvoslóm és csavart csinálok hozzá — szólt a vendégnek. — Hogy-mint megy a közösben, van-e probléma? — A kuncsaftjaim bementek, minek maradjak én kint gondoltam egy hónapja, s bízom abban, hogy kijövünk egymással. Én meg a szövetkezet. — Mióta dolgozik a köznek? — Március 6. óta. Ekéket, boronákat, vetőgépeket javítottam. Munkaegységre. — Anyag? — Van, amihez kell Ha nincs, szerez a tsz. Jól Ismerik Gábor Ger- zsont a Szabad Földben, öt éve dolgozik nekik, először, mint KTSZ-tag, s legutóbb mint kisiparos. Most a tavaszai belépett a közösbe, s tagként üti a vasat. A tanácstag megnyugodva lépett; ki a kovács kapuján. Hallotta szavát és megállapodtak: nem bánta meg a kovács, hogy közösségi ember lett, mert a jövőjét itt biztosabbnak véli, mint amikor azt egyedül ,,kalapálgatta”i * Itt is ott is bekopognak Jász'kiséren a tanácstagok az új tsz-gazdák ajtaján. Érdeklődnek tőlük: hogy érzik magukat a közösben, van-e problémájuk, miben tudnak segíteni választóiknak. Általában arról győződnek meg: az emberek bíznak az új életben, a köz erejével munkált gazdaságok életképességében és abban, hegy megtalálták az utat, amit járva, biztosabb boldogulásuk. — TÓTH — Fejlesztik a tsz községek kulturális életét AZ ÉLET mindig is sokrétűbb, mint az ember gondolná. Lámcsak milyen különös esettel hozakodott elő a fegy- verneki Béke Termelőszövetkezetben is. De hogy a rómaiak mondását figyelmen kívül hagyva ne vágjunk a dolgok közepébe, kezdjük szép sorjában az egészet. A Polgár tanyai rész nincs messze a község belterületéhez, tán mindössze két kilométer oda, avagy onnan visz- sza. Legtöbbször Szarnák Károly, meg Golyha János tették meg ezt a távolságot, mivelhogy ők éppen ott laknak egymással tőszomszédságban. S amint az már lenni szokott — emlékszünk az iskolás könyvek Arany János: Péter és Pál diófa históriájára — a közeli szomszédok nem feltétlenül közeli barátok is. Hát ezt a két kilométeres utat is külön tette meg a két gazda egymást elkerülve, mert hát évek óta villongások voltak közöttük. Ha a falu legjobbjai fel nem ismerik a paraszti jövendő útját s nem szövetkeznek valamennyien, nem is lett volna ebből különösebb konfliktus soha. Csakhogy belépett ott mindenki a szövetkezetbe, aki valamirevaló parasztember. Köztük is elsőnek Szarnák Károly és fülemüle Golyha János, mint élenjáró gazdák. Méghozzá annyira jó termelő hírében állók, hogy menten vezetőnek választotta őket a Béke tagsága. Szarnák lett a brigadéros, Golyha János pedig a fogatosok munkacsapat vezetője. A tavaszi vetésnél megtörtént az összecsapás. Golyha János két szép lovat hozott a termelőszövetkezetbe. Mivel a Békének egyelőre központja még nincs, a lovakat ki-ki saját portáján tartotta. Vetették a közöst, ki-ki volt a lovaival. Mondom, kiváló állattenyésztő hírét keltették Golyháról, s arról is beszélnek, mindig szerette kímélni a jószágokat. Most is mit csinált-e? Leszedette a vetőgépről a súlyzókat, ..hogy ne gebedjenek azok a szegény lovak". Szarnák, a brigádvezető meg nézi a vetést. — Hej a betyármindenit! Súlyzó nélkül bizony felszínen marad a mag, nem teszi a földbe a vetőgép. — Fel a súlyzót, emberek! Mintha nem is mondaná. A fogatosok ugyan hajlanának szavára, dehát itt Golyha a parancsnok, nem Szarnák. Vele intézkedjék a brigádvezető. Csakhogy Goly- hának rest a füle Szarnák szavára. No, minek részleteznénk, hogy végződött az egyezkedés. A kukorica vetésnél még furcsább szóváltás esett. TUDVALEVŐÉN, a kukoricát csak három cső veti a gépen, s ahhoz két ló is bőven elegendő. Golyha mégis három igavonóhoz ragaszkodott. Szarnák azt követelte, hajtsák végre a szövetkezet akaratát. Na igaz, a választékos stilus követelményeit, de még az udvarias hangnemet is mellőzve mondta mindezt. Mire aztán Golyha: — A fiadnak dirigálhatsz, de nem nekünk. Golyháné is beavatkozott a küzdelembe. Hogy az ő urát, a legkiválóbb embert akarja komandérozni ez a Szarnák? Ami igaz, igaz, a Béke legszorgalmasabb embere Golyha. Ezidáig neki van a legtöbb munkaegysége. De az is való. Szarnák is él-hal a közösért. nincs munka, amit meg ne csinálna. S elvégre a szövetkezet össztagsága választotta brigádvezetőnek. Hát ennyire elmérgesedett a fegyverneki fülemüle pör. Csakhogy ez már nem a magára hagyatott érvényesülés farkasvilágában történt.Nem- _ csak a gazdaság közös itt, a ; gond; az öröm, a bánat is, s közüggyé lett a két szomszéd civódása. Vezetők, barátok, tárgyilagos tsz gazdák járták a két embert, csittít- gatták az asszonyt és fedték is, mi tagadás, hogy vége van már annak a világnak, mikor azt kiabáltak egymásra, ami nekik tetszett. Sikerült-e a békítgeiés? Bán Terenctől, az elnöktől_ kérdeztem, ö talpalt a leg- ; többet ebben az ügyben. Felelni akart, de nagy zajjal még nagyobb port csapva Zetor pöfögött el mellettük, trágyahordó vontatót röpítve C maga után. A vontatón meg j emberek, villás trágyahordó l szövetkezeti gazdák. EGYMÁS MELLETT két ingujjra gyűrközött, jól megtermett, vállas fegyverneki. Szarnák és Golyha János. Ebből a pörlekedésből nem gazdagodott a mondabeli bírónak se a bal, se a jobb zsebe. A közös összefogásból viszont feltámadt a két szomszéd évek óta elhantolt békéje. BORZÁK LAJOS Megyénk termelőszövetkezeti városaiban és községeiben tervet készítettek a szövetkezeti parasztság művelődési igényeinek kielégítésére. ; A Magyar Szovjet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront és a TIT előadássorozatokon ismerteti a gazdálkodás egyes kérdéseit. A Népfront megszervezi az új szövetkezeti tagok közös látogatását a régi, nagymultú közös gazdaságokba, állami, kísérleti és tangazdaságokba. A régi tsz városok és községek színjátszói segítik az új szövetkezetekben létrejött művészeti csoportokat. Ä Szolnoki Szigligeti Színház a csoportok vezetői részére szakmai tanfolyamot indított. A járási könyvtárak segítségével minden tanyaközpontban kétszáz-kétszázötven kötetes könyvtárakat nyitnak. Növelik a zenei munkaközösségek számát is. A termelőszövetkezetekben rendszeresen vetítenek majd tudományos és játékfilmeket. A nyár folyamán pedig művelődési autók keresik fel a tanyaközpontokat s ott esténként ismeretterjesztő előadásokat rendeznek, filmeket vetítenek. 8BBBBaaeBBBeaeaaBBBBeaeeBBaaaaeBBaBBBaB Csírbeól épül A kétpói Szabadság Termelőszövetkezet tagjai saját c jükból 30 méter hosszú csirkeólat építenek. — Képünk csirkeól alapozását mulatja be.
