Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

1959. április 17. SZOtAOK MEGYEI NÉPLAP A jövő kialakításának vezérkara: a megszilárdítási bizottság MÉG ABBAN az időben megszokták a jászalsószerit- györgyi dolgozó parasztok, hogy tanácsért kopogtassa­nak a tsz-fejlesztési bizott­ság ajtaján, amikor másfél hónappal ezelőtt tömegesen tértek a közös gazdálkodás útjára. Ha nem láttak tisz­tán valamiben, így mondták egymásnak: „Gyerünk el szomszéd a bizottsághoz és kérjük ki véleményét”. A község tsz parasztsága napjainkban is sűrűn felke­resi a megszilárdítási bizott­ságot. Most már nem arról van szó, hogy miként válasz­szák meg jövőjüket, hiszen döntöttek: ráléptek a párt tanácsolta útra. Inkább az a probléma, miként folytassák a közös gazdálkodást, ami még új nekik, amiben még nincs tapasztalatuk, de ami tői jobb életet remélnek, mint amilyen az eddigi volt. Éppen a gazdák, a tsz-pa- rasztok problémáinak orvos­lására alakult meg e köz­ségben is az átszervezés be­fejezése után a községi tsz megszilárdítási bizottság. A tanácselnök, a párttitkár, egynéhány szövetkezeti tag mind benne van a bizottság­ban, amelynek az a célja, hogy az új termelőszövetke­zeteket rávezesse a helyes gazdálkodás útjára és segít­senek a jól jövedelmező, nagy hasznot adó termelő­szövetkezetek megteremtésé ben. A bizottság eddigi mun­kája azt mutatja, hogy a tsz-ekben a vezetés megszi­lárdításáért tettek legtöbbet Mert volt olyan dolog, hogy az Üj Élet Tsz-ben nem ta­lálták meg a vezetők a közös gazdálkodás irányításának helyes módját. — Jót akart ugyan mindegyik: azt, hogy menjen a munka, mint a ka rikacsapás. de nem tudták összehangolni az irányítást. Tugyi Lajos tanácselnök. Ká- tai Pál községi párttitkár, Rimóczi József a megyei pártbizottság küldötte a meg­szilárdítási bizottság tagjai fölkeresték a tsz vezetőségét. Javasolták nekik, hogy egy­séges megbeszélés alapján vezessenek. Tárgyalják meg a következő napi feladatokat, beszéljék meg a tsz tagok­kal, hogy ki hol szeretne dolgozni, mihez ért legjob­ban. mihez volna kedve. — Adám András tsz elnök szí­vesen is vette a segítséget. Ahogy mondták neki a bi­zottság tagjai: elnöki naplót is vezetett azután amire fel­jegyezte, hogy másnap, vagy egy hét múlva milyen tenni­valói lesznek. No meg azt is meghatározták, hogy ki mi­lyen munkáért legyen fele­lős a vezetőség közül, hogy meglegyen az összhang az irányításnál. HIÁBA VAN jó vezetőség egy szövetkezetben, ha a mindennapi munkák közvet­len irányítása nincs szaksze­rűen. tervszerűen megoldva. Ezért aztán a bizottság tag­jai leültek eszmecserére a brigádvezetőkkel, hogy taná­csot adjanak a munkák irá­nyításához. Az Üj Élet, Al­kotmány és Béke Tsz bri­gádvezetői is szívesen fogad­ták a javaslatokat és a ha­tás jelentkezik a jól szerve­zett, jól irányított munkák­ban. A bizottság tagjai fele­annyi segítséget se tudnának adni. ha naponként nem jár­nák a határt, a szövetkezete­ket. A párttitkár sem tudja addig nyugodtan megkezde­ni a munkát, amíg körül nem szaladja a tsz-eket, nem érdeklődik, hogy no elvtár­sak. mi a helyzet nálatok, mi a probléma. így mondták el a tagok, hogy pl. a Béke Tsz-ben nem volt fa az üveg­ház készítéshez. A megszi­lárdítási bizottság nyomban javasolta a tanácsnak: en­gedélyezzenek fakivágást, amelyből keretet lehet ké­szíteni. Ma már a palánták az újonnan készített keretek alatt nevelkednek. De nem kell arra várni, hogy a bizottság tagjai ke­ressék fel a tsz-eket, az em­berek. tsz-vezetők. tagok is olyan hittel, bizalommal for­dulnak a megszilárdítási bi­zottsághoz, mint amilyen bi­zalommal ' fordultak akkor, amikor a jövőjük megválasz­tásáról volt szó. Amikor baj­ba jutottak pl. a Béke Tsz tagjai az öntözési kertészet kivitelezésénél. Balogh Sán­dor tsz-elnök nyomban a bi­zottsághoz fordult, hogy pró­báljanak szerezni az öntö­zéshez csöveket. Nem kilin­cselt hiába. Egy-két napon belül már megkapták a 80 folyóméter csövet a Szolnoki Gépállomás szászberek! egy­ségétől és megkezdődhetett azok beépítése. A megszilárdítási bizott­ság tagjai ott voltak a ter­melési terv elkészítésénél, segítséget nyújtottak az új tsz-eknek a szakképzett ag- ronómusok, könyvelők meg­szerzésénél. A bizottság ja­vaslatára került Tóth Imre a földművesszövetkezetből az Alkotmányba, Simon. Károly a KTSZ-ből a Petőfibe köny­velőnek. Amikor pedig arról volt szó. hogy a brigádveze­tők. a tsz vezetőségi tagok nem igen értenek még a munkaegység számoláshoz, akkor a bizottság javasla­tára a községbeli pedagógu­sok segítségével megszervez­ték a munkaegység iskolát. Utána pedig azt mérték fel hogy az új tsz-ek tagjainak hány kiscsaládját kell elhe­lyezni a napközikben, a böl­csődékben. hogy az asszonyok is dolgozni tudianak. A szén­poros téglaégetés kivitelezése érdekében pedig a -présgép szerzésén fáradoznak a bi­zottság tagjai, karöltve a ve­zetőkkel. a tsz-elnökökkel. a pártbizottsággal. Tanácsolták pl. a tsz-ek tagjainak, hogy először szalmatetős, faoszlo- pos szárítószineket készítse­nek. s ha maid lesz tégla stabilabb épületekre is át­alakíthatják a jelenlegi ide­iglenes szárítószineket. NEM VOLNA teljes* a bi­zottság munkája, ha nem adtak volna segítséget a tsz-ek pártszervezeteinek megalakulásához, azok meg­szilárdításához. Megbeszélték az új párttitkárokkal a ve­zetés helyes módszereit, hogy milyen kérdésekkel hogyan foglalkozzon a pártszervezet, hogy milyen munkát végez­zenek a pártcsoportok. Eljár­nak a párttaggyűlésekre, a pártvezetőségi ülésekre, ahol közvetlenül hídnak segítséget adni a párt-élet kibontako­zásához. Szinte hihetetlen Összefog­lalni, hogy mennyi minden­ben segít a megszilárdítási bizottság. — Munkája azért eredményes, mert a községi párt és tanácsvezetők, a' tö- megszervezétek vezetői, a tö­megszervezetek, a pedagógu­sok egyaránt résztvesznek a munkában és egyforma lel­kesedéssel, akarattal küzde­nek azért, hogy a községbeli tsz-ek minél előbb jól gaz­dálkodó, erős termelőszövet­kezetekké váljanak. Tóth József A márciusi határozat megvalósításáért Egymillió forintos megtakarítás a 1 iszamenti Vegyimíívekben A PÁRT MÁRCIUSI ha­tározatának hatására meg­mozdultak a párttagok és pártonkívüliek. Üzemünk kommunistái is hozzá láttak a határozat üzemünkre eső részének végrehajtásához. — Az MSZMP gyári szervezete 1959 március 18-án aktíva­ülésen tárgyalta meg az új feladatok megoldását. El is határozták, hogy 1600 tonna kénsavat gyártanak terven felül megtakarított import nyersanyagból. A szót tett követte, aminek eredménye­képpen március harmadik dekádjában a gyár kénsav- termelési tervét 108.1 száza­lékra teljesítette. Meg kell vallani, voltak gyárunkban kétkedő, „óvatos” emberek, akik még a terven felüli 1600 tonna kénsavat is sokalták. de a munkások bátrabb cso­portja — s ezek voltak több­ségben — vállalta a megnö­vekedett feladat végrehajtá­sát. A felajánlott 1600 ton­nán felül a népgazdaság to­vábbi 3400 tonna kénsavra tartott igényt. Műszaki, gaz­dasági, párt és tömegszer­vezeti vezetőink megértve az ügy fontosságát, vállalták ezt is, s így már 5 ezer ton­na kénsav többtermelésre emelkedett felajánlásuk. E TÖBBLETTERMÉK gyár­tásánál már nem azt keres­tük, miért nem lehet legyár­tani, hogy miért nem lehet teljesíteni a felajánlást, ha­nem azt néztük és vizsgál­tuk, hogyan tudjuk úgy tel­jesíteni felajánlásunkat, ahogyan vállaltuk. Ennek az eredménye lett azután az, hogy mind többen és töb­ben foglalkoztak azzal a kér­déssel: miként lehetne csök­kenteni a kénsav önköltsé­gét, mégpedig a legérzéke­nyebb ponton, a legdrágább anyagnál, az import anyag felhasználásánál való takaré­kéi zárult az I. negyedév a Jármű javítóban Tervfeljesííés: 100,18° o. Terven felüli,nyereség: 1 millió forlní A szolnoki Járműjavító Vállalat sikerrel fejezte be első negyedéves tervét. Ter­vezett egységteljesítményét 100.18 százalékra teljesítette. A termelékenységi mutató 0.12 százalékkal haladta meg az előirányzottat. Az év első két hónapjában a vállalat le­maradással zárt és így a már­ciusban végzett jó munka alapján (103.66 százalék) tudta pótolni mulasztását. Az önköltségnél megmutat­kozott, hogy a dolgozók min­dent megtesznek a takaré­kosság fokozásáért és így a tervezett nyereségen felül közel 1 millió forint tiszta nyereséget biztosított a vál­lalat az éwégi nyereségré­szesedéshez. A kongresszus tiszteletére indított szocialista munka­verseny negyedévi eredmé­nyei alapján a mozdonyosz­tály dolgozói nyerték el a párt és a szakszer- vezet vándorzászla ját A mozdonyosztály negyed­éves munkáját az egyenletes termelés jellemezte. Nemcsak a teljesítménytervét teljesí­tette 100.53 százalékra, ha­nem a termelékenysége is ■Iöl. — 101.65 százalékra ala­kult. így a mozdonyosztály büszkén tudhatja magáénak a vándorzászlót. A másik nagy termelő osz­tály a kocsijavító részleg, ök negyedéves tervüket 99.76 százalékra teljesítették. Csu­pán ezerkétszáz munkaóra lemaradás mutatkozik. A ter­melékenység őnáluk is jól alakult a tervteljesítéshez viszonyítva. Viszont örvende­tes. hogy mindazon javítási nembe tartozó kocsik darab számos kiszabását túlteljesí­tették. amik a vállalattól voltak függőek. így személy kocsi fővizsgából tízzel töb­bet adtak a negyedévben. Személyfutóból 56. podgyász- íutóból 12 kocsival adtak többet a tervezettnél a for­galom számára. A kocsiosz­tály lemaradását az első két hónap gyenge teljesítménye okozta és márciusban már hiába teljesítették tervüket 104.80 százalékra, képtelenek voltak pótolni hiányukat. A kocsiosztály dolgozói állják szavukat a kongresszus tiszteletére in­dított versenyben. Lendvai István alvázlakatos brigádja havonta egy teher- fővizsgát vállalt és tervén felül hár­mat teljesített. Dobó Dezső brigádja hasonlóképpen egy teher fővizsgát vállalt, s a negyedév minden hónapjá­ban négyet teljesített. Szőke Tibor szekrénylakatos bri­gádja sem maíadt el az al­vázlakatosoktól. A vállalt egy teher-fövizsgával szem­ben havonta hármat készített él. A' mozdortyosztályon ki­magasló eredményt ért el Fehér Lajos brigádja, amely 1 százalék önköltségcsökken­tést vállalt ócska, használ­ható anyagok bedolgozásával. Negyedéves viszonylatban a vállalt 1 százalékos önkölt­ség helyett másfél százalékot teljesített. A rugókovácsok havonta tíz tonna használ­ható rugóanyag feldolgozását vállalták, így negyedéves vi­szonylatban 30 tonnát kellett nekik bedolgozni, amely 266 ezer forint megtakarítást je­lent a vállalatnak. Azonban a brigád még a saját vállalá­sát is túlteljesítette: 34 ton­nát takarított meg az új ru­góacélból és így 298 ezer fo­rintot őrzött meg a vállalat számára. Az első negyedév végén az 1958-as eredmények és a ■kongresszusi műszakban el­ért kimagasló teljesítmények alapján negyvenen „Kiváló dolgozó“ oklevelet és harminckilencen jelvényt kaptak. Kétszáznyclcvanhá- rom munkában élenjáró dol­gozót jutalmazott meg a vál­lalat 95 ezer forint értékben. A járműjavító dolgozói mindinkább a mindennapi feladatok szerves részének tartják a munkaversenyt. A munkafcrigádok egymás után indulnak harcba, hogy el­nyerjék a szocialista munka­brigád büszke címét. Az év elején példát mutató Mihályi László brigádot ma már negyvenhat brigád követi, s így háromszáznyolcvanhárom dolgozó vetélkedik a szo­cialista munkabrigád címéért. koskodással. Az elmúlt évek­ben is használtunk fel ki­sebb mennyiségű gáztisztító masszát, ami a budapesti gázgyárban hulladékként je­lentkezett. Hatásos is volt. Ez a tény ragadta meg gaz­dasági vezetőink figyelmét és az 1959-es évre már meg is rendeltek 6 ezer tonna gáztisztító masszát a buda­pesti gázgyártól. A gáztisztí- tó masszának magas kéntar­talma van és érdemes lepör- kölésével nagyüzemileg fog­lalkozni, ezáltal kinyerjük belőle az értékes ként. TUDNIVALÓ, hogy ha­zánknak nincs kénbányája, sem olyan ásványi termék, árúi alkalmas ■ kénsav gyártá­sára. A gáztisztító massza le- pörkölésével vállalatunk 1,040.000 forintot takarít meg a népgazdaságnak. Az emlí­tett gáztisztító massza lepör- kölése nagyobb műszaki gon­dosságot követel műszaki é5 munkásgárdánktól, de felké­szültségük és szakmai tu­dásuk biztosíték arra, hogy a megnövekedett feladatnak eleget tegyenek. S nem utol­só sorban említendő meg az adott szó ereje és súlya, mely kötelezően azt diktál­ja, hogy vállalásunknak te­gyünk eleget. így járulnak hozzá a Tiszamenti Vegyi­művek dolgozói a párt már­ciusi határozatának végre­hajtásához. Biztosítani kíván­ják az 1960-ra tervezett Ter­melési, önköltség csökkenté­si és az életszínvonal emel­kedési előirányzat 1959 év végére való teljesítését. Cs. Farkas Tanácstagi fogadóórák SZOLNOKON Árvái Györgyné tanácstag (24-es körzet) április 19-cn, vasárnap 13—16 óráig, — Batthyány u. 14 szám alatt. Menyhárt Józsefné 17-es körzet Városi Tanács tagja április 19-én vasárnap, 14— 10 óráig Kárász utca 7 szám alatti lakásán. Pintér Béládé 21-es körze­ti tanácstag április 19-én, va­sárnap 15—17 óráig, Kun ut­ca 12 szám alatti lakásán. Hegedűs László 63-as kör­zet tanácstagja április 20-án, délután 14—16 óráig a Váro­si Tanács 128-as helyiségé­ben. Szabó Mihály 38-as körzet városi tanácstagja április 23- án (csütörtökön) a Városi Tanács 128-as sz. helyiségé­ben. Válaszul az ipari munkásoknak Választ adnak a tsz-tagok kérdéseire Az elmúlt héten a jász­apáti járás valamennyi ter­melőszövetkezetében rendkí­vüli közgyűléseket tartottak, ahol a járási pártbizottság tagjai ismertették a tsz-ekke! kapcsolatos kormányrendele­teket. a hitelek igénylésének módiát és általában a közös gazdálkodással kapcsolatos rendelkezéseket. Ezeken a gyűléseken általános prob­lémákra választ kaptak a tsz- tagok és sor került pl. az alapszabály fontosabb pont­jainak ismertetésére is. Bebizonyosodott, hogy min­denütt szükség volt a tanács­adásra. a rendeletek ismer­tetésére. A gyűlések befeje­zése után a járási pártbizott­ság úgy határozott, hogy munkaközösséaeket” alakít a járás vezetőiből, agronómu- sok, tsz-elnökök egy részé­nek bevonásával, amelyek községi vonatkozásban fel­dolgozzák, hogy milyen mó­don lehetne egy bizonyos he­lyen a környezetadta lehető­séget kihasználva a gazdál­kodást helyesen megszer­vezni. A napokban hívta össze a járási pártbizottság e munka- közösségek tagjait és össze­sen 6 ilyen brigád alakult. Ezek a munkaközösségek fel­dolgozzák pl. az Elnöki Ta­nács 7. számú törvényerejű rendeletét, amely a tsz meg­szilárdítását célozza. A ren­delet lehetőségeit helyi vi­szonyokhoz alkalmazzák. — Többek között feldolgozzák a tsz-ek módosított alapsza­bályzatát. a gazdálkodás szer­kezete arányainak helyes ki­alakítását. és ezen kívül még több olyan kérdést, amelyeknek ismertetése és alkalmazása a tsz tagjaira hasznos. Előreláthatólag igen nagy segítséget tudnak adni ezek a munkaközösségek a tsz-ek további helyes gazdálkodásá­nak a kialakításához. Javas­latot tesznek pl. arra. hogy milyen legyen a gazdálkodás" iránya, hogyan tudnák egy tsz-ben megoldani az állat tenyésztési problémákat. Ezek a brigádok e hónap 20-tól június 28-ig minden tsz-ben vitaesteket rendez­nek, ahol a brigádok tagjai elmondják javaslataikat, el­gondolásaikat és másrészt a tsz tagjai is kifejezést adnak a véleményeiknek. E szervezett vitaesteken kívül a járási pártbizottság tagjai, a tanácstagok rend­szeresen tájékoztatják külö­nösen az új tsz-tagokat a közérdekű dolgokról, a lehe­tőségek kihasználásának a módjáról. Régi és új termelőszövet­kezeteink az elmúlt hetekben olyan hatalmas segítséget kaptak az ipari munkások­tól: gépeket és egyéb — a termelőszövetkezetekben használható eszközöket —, hogy ezt nem lehet szó nél­kül hagyni. S nemcsak a szó, hanem a tett ideje is elér­kezett. A közelmúltban a kengyeli Dózsa Termelőszö­vetkezet tagjai vállalást szö- vegeztek, s hogy e bejelenté­sük még ünnepélyesebb le­gyen, a közgyűlésre meghív­ták az ipari munkások kép­viselőjét, a Vörös Csillag Traktorgyár munkásküldöt­teit. Itt mondották el, hogy eredeti tervükön felül meny­nyivel több mezőgazdasági termékkel termelnek többet. A Vörös Csillag Traktor­Bozsó András és Kenyeres Sándor sertésgondozók meg­mutatják a vendégeknek a termelőszövetkezet süldőit. Gát Sándor, a tsz elnöke ismerteti a terven felüli vál­lal ást. gyárból Németh Antal, Bru- gánszki Tivadar és Tóth Káli Pál vettek rész az ünnepi közgyűlésen, ahol Gál Sán­dor, a kengyeli Dózsa Tsz el­nöke elmondotta, hogy az ál­lattenyésztésben 157 hízóser­tés helyett 307-et, 31 hízó­marha helyett 81-et, 50 ezer liter tej helyett 65 ezer liter tejet termelnek. Majd arról beszélt, hogy holdanként két mázsával több kukorica ter­mésre számítanak. Az elnöki beszámoló után a tsz tagok egymás után je­lentették be csatlakozásukat, s Tóth Kálmán, Kéki Lajos, Nagy László, Körmendi Já­nos, Árvái Józsefné, Dobosi Ferenc tsz tagok mind arról beszéltek, hogyan, s milyen munkával törekszenek arra, hogy ez a vállalás meg is valósuljon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents