Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-02 / 77. szám

1959. április 2.

SZOLNOK MEOYEI NÉPLAP

A művelődési irányelvek megvalósításáért

„Egész népművelési munkánk célja áz legyen, hogy... művelt, magas igényű, fejlett ízlésű emberek, valóban kiművelt emberfők sokasága legyen a mi népünk” — mondják ki a párt művelődéspolitikai irányelvei. Hozzátéve azt hogy ezen belül is egyik legfontosabb feladat a munkásosztály általános és technikai műveltségi színvonalának emelése.

A mi megyénk, bár nem kimondottan ipari jellegű, mégis napról-napra nő, öntudatosodik, izmosodik munkásosztálya. Bővülnek az ipari üzemek, szaporodnak a munkások jólétét szolgáló intézmények. Nő az üzemi könyvtári hálózat, egyes üzemeknek valóságos kultúrpalotája van, mint például a Jászberényi Fémlemezárú- gyámak, másoké most áll befejezés előtt, mint a martfűi Tisza Cipőgyáré.

Mégis azt kell mondanunk, hogy a kultúra a munkások tudatának kialakítása érdekében a legtöbb üzemünkben még korántsem tettek meg mindent. A számos, a gyárak előtt álló nagy feladat közepette ennek a kérdésnek a jelentőségét valahogyan nem mindenütt ismerték fel.

Üzemeinkben az irányelvek alapján folytatott kulturális munkának a pártszervezetekben kell gazdát találniuk. Hogyan foglalkoztak pártszervezeteink ezekkel a kérdésekkel — ezt kutatták, értékelték nemrégen a Szolnok Városi Pártbizottság ellenőrző brigádjai, de más városokban is napirendre tűzték a problémát. Az •üzemi pártszervezetekben általában a februári taggyűléseken tárgyalták a művelődéspolitikai irányelvek, illetve az ebből az üzemre háruló konkrét feladatok prob- . léniáját. Az általános tapasz;- . tálatok- azt mutatják, hogy legtöbb helyen nem a súlyánál? megfelelően foglalkoztak a munkásosztály műveltségének egyes problémáival. Konkrét munkaprogramot Szolnokon mindössze két-há- rom alapszervezet készített. Ezeknek hibájuk az,

hogy főleg az ünnepségekre, évfordulókra korlátozódnak, mint például a Cukorgyárnál. A másik nagy hiba a kultúra szó tartalmának leszűkítésében rejlik. Igen sok helyen csak a színjátszó, esetleg népitánc-csoport szereplését tekintik kulturális megmozdulásnak, holott ma egyre szélesebb értelemben beszélünk kultúráról. Dolgozók iskolája, különböző szak- tanfolyamok, nyelvtanulás, világnézeti, irodalmi, történelmi, földrajzi előadások, ankétok és sokféle más megnyilvánulás ma a kultúra elengedhetetlen kellékei.

Természetesen jó kezdeményezésekkel is sűrűn találkozhatunk a megyében. A Szolnoki Fűtőház pártszervezete és szakszervezeti bizottsága jó és konkrét tervezetet dolgozott ki a műveltség emelésére. Itt a legnagyobb hiba a munkások alacsony iskolázottsága. Tervet készítettek arra, hogy felmérik ezt az állapotot és dolgozók iskoláját indítanak, hogy minden munkásnak meglegyen legalább a nyolc általános iskolai végzettsége. Kapcsolatba léptek a környék általános iskoláival és hamarosan megindítják az első tanfolyamokat. Ugyanakkor arról is gondoskodnak, hogy az átutazó vasutasok a várakozás ideje alatt kulturált környezetben tanulhassanak, olvashassanak, szórakozhassank. A Tisza Bútorgyár pártszervezete is konkrét terveket dolgozott ki a munkások általános műveltségének emelésére. A Papírgyárban éppen most nyílott képzőművészeti kiállítás, amellyel a kispolgári ízlés ellen kívánnak küzdeni.

Ezek és az ehhez hasonló jó kezdeményezések bizonyítják, vannak olyan jó módszerek, amelyek segítségével a munkások műveltségét lehet és tudják is emelni. Ahhoz azonban, hogy ezek a módszerek elterjedjenek és uralkodóvá váljanak, sok akadályt kell még leküzdeni az üzemi pártszervezeteknek.

Ilyen akadály az a nézet, hogy a kultúra a szakszervezeti kultúríelelgs dolga, törődjön az vele. A kultúráéi elős magára marad az eléje tornyosuló nehézségekkel megbirkózni nem tud, kedvét veszíti. Igen sok helyen szűkmarkú az anyagi támogatás, másutt a vállalatvezetés tekinti fölösleges nyűgnek a kulturális munkát, amelyből mindössze any- nyit látnak, hogy egyes kul- túrmunkások műszakbeosztását időnként meg kell változtatni és ez kellemetlen.

A legáltalánosabb tünet mégis a kulturális munka lebecsülése. Igen sok elvtársunk is úgy vélekedik, hogy fölösleges luxus az egész, amely csak elvonja a figyelmet a termelési problémákról. Egyes fiatalok nem akarnak kultúrmunkát végezni, sokan az idősebbek közül meg a tanulást, továbbképzést tekintik fölösleges tehernek. És így tovább, lehetne még sorolni jóidéig.

Mi hát a teendő? Az üzemek kommunistáinak a lehető leggyorsabban széleskörű kulturális programot kell készíteniük az irányelvek és a megyei pártbizottság idevonatkozó határozata alapján. Adjanak széleskörű segítséget a szakszervezetnek a ' kulturális munka gyakorlati megvalósítása érdekében. Vonják be a KISZ-t az ifjúmunkások szakmai tanfolyamainak megszervezésébe, segítsék őket kultúrcso- portok megszervezésében. Vállaljanak tevékeny részt szakmai tanfolyamok, munkásakadémiák és egyéb előadássorozatok létrehozásában. A legfontosabb pedig: tegyenek meg mindent, hogy a munkások minél előbb elsajátítsák a marxizmus—le- ninizmus ideológiáját.

Mindez nem könnyű feladat. De sohase tévesszék szem elől az üzemi párt- szervezetek, hogy a nagy célkitűzést, a tervek idő előtti teljesítését csak művelt. sokoldalú, ideológiailag szilárd alapokon álló szakmailag kiválóan képzett munkásság tudja sikerre vinni.

Hernádi Tibor.

Az új helyzetből adódó

tennivalók a termelőszövetkezetek ál latten vésztésében

A SZOLNOK MEGYEI

mezőgazdasági termelőszövetkezetek állattenyésztése az utóbbi években — az ellenforradalom okozta nagy károk ellenére — lényeges fejlődésen ment keresztül. Különösen az 1957—58. gazdasági év eredményei tanúskodnak az állatállomány számszerű növekedéséről, a minőség, a termelés javulásáról. Ebben az évben emelkedett a termelőszövetkezetek megalakulása óta legmagasabbra az állatlétszám, a 100 kát. holdra eső állatsűrűség és ért el legmagasabb szintet az állati termelés. Különösen jó eredményt értek el termelőszövetkezeteink a tej- és gyapjútermelés terén. Az 1957—58. gazdasági évben minden termelőszövetkezeti tehénre átlagosan 2355 kilogramm tejtermelés jut, ami 400 kilogrammal több, mint az egyénieknél elért megyei átlag. Az egy juhra eső gyapjútermelés 4,5 kilogramm, szintén magasan a megyei és az országos átlag felett van. Emellett a Szolnok megyei termelőszövetkezetek — 100 kát. holdra számítva — másfélszer annyi hízósertést és éppen kétszer- arrnyi hízómarhét adtak, mint az előző évben.

A megyében ez év tavaszán végbement átalakulás után a termelőszövetkezeti közös állattenyésztés az eddiginél is sokkal nagyobb jelentőséget, súlyt kapott. Ezzel párhuzamosan természetesen sokkal nagyobbak azok a feladatok is, melyeket az állattenyésztési vonalán meg kell oldani.

Egyik legfontosabb a létszámban — az állatbevitelek, a vásárlások és a természetes szaporulat következtében . ———. . jelentősen megnőtt állatállomány elhelyezése. A termelőszövetkezeteknek jelenleg rendelkezésére álló és terv szerint ez éviben felépülő épületei ehhez nem adnak elég férőhelyet. Nagyon fontos, hogy a területileg megnőtt és új termelőszövetkezetek elsősorban meglévő épületek átalakításával, egyszerű épületek házilag történő felépítésével, a közös állomány elhelyezését őszre minden körülmények között biztosítsák. Néhány termélőszö- vetkezetnél már igen jó példákat találunk az olcsó, egyszerű építkezésekre. Az abádszalóki Aranykalász Tsz- nál például vályogfalú, szalmatetős istállóban tartják a nagyon jól fejlett, jól gondozott, egészséges növendék állományt.

KÜLÖNÖS GONDOT fordítanak a szarvasmarhaállomány legértékesebb részének, a teheneknek az elhelyezésére. A régi termelőszövetkezeteknél elsősorban a már meglévő tehén férőhelyeket kell felszabadítani. Ügy hogy a jelenleg tehén férőhelyen álló növendékeket, hízómarhákat, olcsóbb, egyszerűbb kivitelezésben épült istállókba csoportosítsák át. Nagyon fontos, hogy átalakított, házilag készült épületeknél is úgy oldják meg az elhelyezést, hogy az egy helyen lévő állatok gondozása, takarmányozása, legalább egy ember teljes munkaerejét igénybe vegye. Ezért 10—12 tehénnél, 20—25 növendékmarhánál kevesebbet egy helyre ne csoportosítsunk.

A szarvarrrarhaállornány elhelyezése mellett nagyon fontos a lovak összecsoportosí- tása is. E nélkül a nagyüzemi munkálatokat, a fogatokat megfelelően irányítani nem lehet.

Állandóan visszatérő kérdés, hogy a termelőszövetkezetek mennyi fogatot tartsanak, hogy a munkákat el tudják végezni. Mindenütt elsőrendűen fontos, hogy a munkákat idejében és jó minőségben elvégezzék, de. fontos az is, hogy a termelési költségek alacsonyak legyenek. Ezt a két tényezőt kell összhangba hoznunk, a fogat-létszám megállapításánál.

Jelenleg, amikor a gépesítési lehetőségek kihasználása még részben korlátozott — a nem teljes táblásítás miatt — általában 40—50 kát. hold területre szükséges egy fogat. Helyes, ha a termelő- szövetkezetek a fogaterő szükségletük egvrészét ökörfogattal biztosítják, annak lényegesen kisebb költségei, de egyéb okok miatt is.

AZ ELHELYEZÉSSEL azonos jelentőségű kérdés a takarmány biztosítás. Nagyon lényeges, hogy minden terHáború a tuberkulózis ellen

melőszövetkezet a most készülő termelési tervekben pontosan állítsa össze az 1956—60. gazdasági évre a takarmánymérleget. A régi) területben és állatlétszam- ban megnövekedett termelő- szövetkezeteknek természetesen az állatállomány szükségletének megfelelően növelni kell a takarmánytermo területet Az új termelőszövetkezetek már most gondoskodjanak a takarmányalap megteremtéséről. Mindkét esetben a legfontosabb a megfelelő takarmánynövény kiválasztása. Megyénkben azonos vetésterületen a siló- kukorica adja a legnagyobb tömegű és legtöbb tápértékét tartalmazó takarmányt Ebből — jó termőerőben lévő földön — minden tsz any- nyit vessen, hogy 3 szarvas- marhára egy kát. hold jusson. Főleg silókukorica termesztésével biztosítsuk, hogy minden silót fogyasztó számosállatra 10 köbméter szi- lázs jusson. Ehhez megfelelő siló űrtartalmat is biztosítani kell, elsősorban egyszerű és olcsó megoldásokkal. Ilyenek a falközi és falközi ikersilókon kívül az árok-siló, palánk-siló és végső esetben a föld felszínén kazalsze- rűen összerakott és így erjesztett takarmány.

A takarmányalap további lényeges része a pillangós takarmány. Törekedni kell arra, hogy ezek vetésével, szükség esetén kalászosok felülvetésével, a pillangósok vetésterülete az össz-szántó- terület 18—20 százalékát elérje. Az abraktakarmányok közül fő helyet a kukorica foglalja el, mely tápértékben magasan az árpa és a zab felett áll. A takarmányalapóf jól kiegészíti a kaszálók, gátak fűtermése és a legelő.

Ha a közösen megtermelhető takarmány az új termelőszövetkezeteknél ág; állatállomány szükségletének fedezésére nem elegendő, a takarmánymérleg hiányt mutat, leghelyesebb, ha a hiányzó mennyiséget a termelőszövetkezeti tagok földjük arányában összeadják.

az Állatok közösbe

való bevitelével, átcsoportosításával járó állatmozgatás, ha nem járunk el megfelelő gondossággal, hozzájárulhat fertőző állatbetegségek terjedéséhez. Éppen ezért minden átcsoportosítást csak előzetes alapos állatorvosi vizsgálat után lehet végrehajtani. A beteg vagy fertőzött állatokat az egészségesektől külön istállóban kell elhelyezni.

Magas László

megyei főállattenyésztő

Nvolc«zázötven mázsa hibrid* kukorica vetőmagot vetnek el a kunszentmártoni járásban

méghozzá négyzetesen. A gépi igény ehhez biztosított,, a tsz pedig már elvégezte az őszi mélyszántás felszíni munkáit, befejezte a fogasolást.

Kunszentmárton másik két termelőszövetkezete, a Bűza- kalász és a Haladás is hibridkukoricát termeszt. A Búza- kalász óvári és martonvásár- helyi 5-ös hibrid vetőmagot, összesen 30 mázsát cserélt, a Haladás pedig 8 mázsát.

Öcsöd tsz község

Öcsöd termelőszövetkezeti község mindhárom termelő- szövetkezete hibridkukoricát termeszt ebben az ériben. A Szabadság Tsz 150 holdat, a Kossuth 100 holdat, a Zöldmező pedig 80 holdat vet hibrid vetőmaggal. A termelőszövetkezetekben előkészítették a vetőágyat, kicserélték a vetőmagot, már csak a kukorica vetése van hátra.

Munt értesültünk, a cibak- házi Vörös Csillag 60 hold területre ugyancsak kicserélte a hibrid csere-vetőmagot.

II.

Mintegy másfél éve történt, 1957 decemberében. A szűrővizsgálat vándorkocsija már napok óta búslakodott Karcag főterén. Néhány ember tévedt be mindössze. Az orvosok magánosán ácsorog- tak a kocsi kc-rül. Ekkor a megyei TBC-gondozó javaslatot tett a tanács végrehajtó bizottságának: tegyék kötelezővé a vizsgálatot.

Karcag volt az első város a megyében, vagy tán az országban is, ahol ezt a javaslatot megszavazták. Másnap megindult az emberek áradata a röntgenkészülék felé, s a pentaszkóp fölé hajló orvos sok árnyképen fedezhette fel a betegség jellegzetes világos foltjait. A legidősebb „kiszűrt" beteg 88 esztendős volt, pozitív köpetű: tehát súlyosan fertőző beteg. Ki tudja, hány ember kapta meg tőle a kórt! S volt olyan beteg állatgondozó is, akit tbc-s állatok mellől vittek szanatóriumba.

Azóta Karcagon sokminden megváltozott. Hiszen már az sokat jelent, ha a tufcerkuló- tikus tud bajáról: vigyáz magára, másokra. De több is történt. Sokan kerültek szanatóriumba, kórházba. A gondozó ellenőrzi őket. rendszeresen megvizsgálja a hozzátartozókat, hogy még csirában elfojthassák a bajt. Az orvos a szűrés előtt előre megmondta, mi lesz az eredmény. Azóta hallgatnak szavára, hisznek neki.

Negatív teheneit

A negatív tehenek nem valaminő árnyakat jelentenek: éppen ellenkezőleg — egészséges, sőt egészségesebb állatokat. A pozitív tehén fe. cőzött. Az ellenőrző reakció pozitív, tehát jelzi a baktériumok jelenlétét. Ezer és ezer istállóban összekeveredve éltek az egészséges és beteg állatok: gyakorlatilag nem sókat lehetett tenni. Talán ebből a helyzetből fakadt a Földművelésügyi Minisztérium inkább regisztráló, mint cselekvő utasítása a bovintu- berkulózissal szemben — ma a körülmények változásával eljött az ideje annak, hogy országszerte meghozzák azokat az erélyesebb rendszabályokat. amelyeket Karcagon most hajtanak végre.

Igaz, a körülmények itt különösen kedvezőek voltak. Pontosabban: megvolt az emberekben a jóakarat.

Amikor a megyei gondozó ismét javaslattal állt a végrehajtó bizottság elé, volt, aki azt mondta: „Minek úgy sietni? Hiszen még a felsőbb szervektől nem érkezett erre utasítás.”

Kerekedett erre olyan vihar, hogy a tüdőcrvo, szíve csak . ú y zakatolt örömében. Akadt, aki így beszélt: ,Miárt igyon az én fiam fertőzött tejet, mikor elérhetjük azt, hogy semmiféle veszély ne fenyegesse. Én azt mondom: tegyünk meg mindent, amit csak lehet!” A vb elnök, Szentesi László elvtárs megerősítette szavalt.

S ime az eredmény. Ma Karcag városában napi 3—4 ezer liter negatív, vagyis tbc- baktérium mentes tejet termelnek. S hogy a korszerű

egészségvédelem mennyire összefügg a nagyüzemi gazdálkodással . azt mi sem bizonyítja jobban, mint a negatív tej története.

Amíg vagy két tucat tsz gazdálkodott a város határában, álom maradt. Hiába volt meg a jóakarat, ha hiányzott hozzá a tehénállomány. Most azonban, hogy a kis szövetkezetek egyesültek, lehetővé vált a tehénállomány különválasztása. S hízásra, levágásra a beteg teheneket állították be. Ez azonban még nem minden. Negatív ál- lománv már volt egy-két helyen, azonban a tejüzemekben a baktériummentes tejet összeöntötték a pozitív tejjel. Karcagon Vajda István, a tejközpcnt vezetője és munkatársai megszervezték, hogy ezt a tejet külön kezeljék!

Az orvosok terveiben merész dolgok szerepelnek — mind közelebb a megvalósuláshoz. Ha igaz a fáma, még ebben az évben — negatív tejbolt r”íliík Karcagon!

Milliók a TBC legyőzésére

Ha Karcag az az archimédeszi pont, amel.vre támaszkodva vissza lehet szorítani az emberek közönyét — s a baktériumok légióját — a hátországot a megyei tanács testesíti meg, amely számos intézkedéssel segítette már a tuberkulózis elleni küzdelmet.

Íme egy nagyon kurtára fogott lista arról, mit kapott a TBC-gondozó hálózat másfél év alatt- Milliós értékek röl van szó. Átalakították . szolnoki gondozót, átépítettél Karcagon, Mezőtúron, Kun szentmártomban. Nyolc ront genkészüléket vásárolta! köztük egy-kettő a legkorsze rűbbefc és legnagyobb telje sítményűek közé tartozik, 60 ezer forintot fordítanak . pusztatasikonyi kórház-otthoi létesítésére, 250 ezer forinté adtak egy új laboratóriun építésére, gépkocsit vásárol tak a megyei gondozó részé re, stb.

A Megyei Tanács határoza ta nyomán fokozták a felvilá gcsító munkát is. Hatvai filmvetítést rendeztek, négy ven előadást tartottak, ősz szesen mintegy hétezer em bér előtt.

Az olvasó joggal kérdheti Hol maradtak ebből a riport foól a fehérköpenyes orvosok a műtőasztalok fölé nyúli gyors, biztos kezek, hol ma radtak a gyógyszerek küiö nős nevei, miért nem be széltünk arról, hogyan kísér létezték ki egy állati tuber kulózisfajta baciiusából ; BCG-oltást, egyáltalában miért nem beszéltünk magá ról a gyógyításról.

Az ok egyszerű: Az orvos Ságokkal, a szanatóriumok ban, az egyes orvosok óriás jelentőségű munkájával visz sza lehet adni sok-sok ernte egészségét. Erről már soka írtak. De a kórházak, szana tóriumok, tbc-gondozók, or vasok és nővérek a magufcr; vigyázó, egészségesen élő em berekkel együtt — többet te hetnek.

Mi nemcsak gyógyít an akarjuk az éles fogak tépte sebeket. Ki akarjuk irtani i TBC farkasát.

BARACS DÉNES

I A kunszentmártoni járás te Jrülete nagyon alkalmas ku- jkorica-takarmány termesz- |tésre. A járás termelőszövet- |kezeti parasztsága már a |mult évben is nagymennyisé- ! gű hibridkukoricát termesz- |tett. Ez évben megsokszoroz- = táik a területet. A járás 85< = mázsa hibridkukorica vető- I magot igényelt. Hatszáznyolc- |vanhat mázsát mór leszállt- I tot tak a Terményforgalmi | Vállalat telepeire, s azt jó- |formán ki is cserélték a stsz-ek.

S Legnagyobb az érdeklődés ja martonvásárheiyi 5-ös hib- |ridvetömag iránt. Ebből 7 gvagonnal igényelt a kun- gszentmártoni járás.

A Zalka Máté I 1500 holdat vet

1 A kunszentmártoni Zalka sMáté Termelőszövetkezet 150 Hinázsa vetőmagot cserélt. Ku- gkoricaterületéneik 100 százalékát hibridből veti, sőt még la háztájiba is az kerül Össze- Msen 1500 holdat vetnek el,