Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-14 / 86. szám
1959. április 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szerencsés hajózást! Indul az „Ercsi!' Felbúg a hajókürt. Lengyel Géza kapitány kiadja a jelet a parancskészüléken: Teljes gőzzel előre! A kormányos éberen figyel. Most már rajta kerülik-e a zátonyokat. múlik: elÄ ütllám as ember szolgálatában A Les nouvelles de Moscou című, francia nyelvű szovjet folyóirat egyik, legutóbbi száma a szovjet tudósok új, rendkívüli jelentőségű sikeréről számol be: a villámot, ezt a mérhetetlen erejű, több százmillió volt feszültségű természetes villamos kisülést az ember szolgálatába állították. A légköri villamossá- got, amelynek kisülése nem egyszer okozott szerencsétlenséget és bajt, ezentúl a mezőgazdaság céljaira, a terméshozam növelésére használják fel. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiHHiiiiimmiii Kétfejű kutya Moszkva (TASZSZ). Vlagyimir Gyemihov, az ismert moszkvai fiziológus egy Pirat (Kalóz) nevű farkaskutya nyakára egy kölyökkutya fejét ültette át. Az operáció közben CÍyemihov a farkaskutya ereihez kapcsolta a kis kutyafej vérereit anélkül, hogy a vérkeringés egy pillanatra is megállt volna. Gyemihov csütörtökön megmutatta a TASZSZ munkatársának a kétfejű kutyát. Pirat jókedvűen sétál, normálisan viselkedik és igen jóétvággyal eszik. A nyakához nőtt második fej élénken reagál a környezet minden eseményére. A kölyökkutya fejet nem kell külön táplálni, mert Pirat gyomra „mindkettőjüket” jól ellátja, de a kiskutyafej megnyalcgatja Pirat tányérját. A két rex fej idegműködése teljesen önálló maradt egymástól függetlenül alszanak el és ébrednek fel. (MTI) Egy új eukrássiisem és egy tanulság Nemrég az újonnan avatott szolnoki cukrászati üzemben jártam. A nagy ablakokon zuhogott a fény a termekbe, az irodahelyiségbe, a cukrászok műhelyébe. A friss* csempéken villogott a napsugár, minden ragyogott és a még új épületek jellegzetes levegőjét árasztotta. Az emberek mégis le- verten lézengtek a csupa gyönyörűség, másfél millió forintos beruházással készült műhelyben. Miért rossz a hangulat? A szolnoki cukrászati üzem felépítését 1955-ben határozták el. Az Élelmiszer- ipari Dolgozók Szakszervezete ekkor megállapította, hogy a szűk, sötét, egészségtelen régi cukrászműhelyben nem engedhető meg tovább a termelés. Ekkor a Szolnok és Vidéke Vendóglátóipari Vállalat elhatározta, hogy új, 'korszerű üzemet építenek. Erre a célra azonban 1 millió 300 ezer forintnál több nem állt rendelkezésre — ugyanakkor a költségek többet tettek volna ki. Ezért onnan faragtak le, ahonnan tudtak. így történhetett meg. hogy az újonnan felépült üzemnek éppen a lelke, mindenféle cukrászat alapja — a kemence rossz. Nem tervezhettek gőzfűté- ses kemencét, mert akkor az egész épületet másképpen kellett volna megépíteni. Viszont — ahogy a cukrászati műhely dolgozói mondják — az ő véleményüket a tervezésnél nem kérték ki. Tehát éppen azokat az embereket nem kérdezték meg, akiknek számára az új üzemet építették. Persze az is igaz, amikor a kemence már kész volt, hónapokig kellett kérlelni a cukrászokat, hogy próbasütést végezzenek benne. Ekkor ki is derült: a kemence nem megfelelő és az Építő Vállalat átépítette. Átépítés előtt még működött valahogy a kemence, utána azonban még nehezebben lehetett használni. Ma már csak a sütőtér kétötödében tudnak dolgozni és itt sem úgy, ahogy szeretnének. A vállalat egy szegedi kemenceépítő üzemhez fordult, amely most át fogja építeni, így remélhető; a helyzet megváltozik. — Ugyanakkor azonban valószínű, végleges megoldást ez sem hozhat. A mai helyzet lényegében a 4 évvel ezelőtti takarékosság következménye — amely azonban szintén kényszer- helyzetből fakadt. Természetesen nem az újságíró feladata megtalálni a technikai megoldást. A példa minden esetre azt bizonyítja, hogy takarékoskodni Í9 okosan kell. Valószínűleg még Zola — a naturalista regény nagymestere — is csupán így idézte volna azokat a Kossuth téri hordárokat, kiket az utóbbi napokban kellemetlen meglepetés-sorozat ért: __ ! t En nél többet a legedzettebb nyomdafesték sem bírna ki a zamatos és nem éppen indokolatlan jókívánságokból, melyek az akkor még ismeretlen tettes felé szálltak. Mit is leltek reggelről reggelre ezek a derék férfiak Ikézi- kccdjaikon? Port, szemetet, blokkot, soröskupakot, kávé- zaccot. Rövid, de eredményes megfigyelés derített fényt a rejtélyre — a közeli Kedves cukrászda kedveskedett ily módon a szállítóknak. A Kedves-beliek különös módon értelmezik a szemét eltakarításának kötelezettségét, mely nem a Kossuth téri hordárok feladata. Lehetséges, hogy ismerik a Városi Tanács 19— 1958. sz. rendeletének 5. paragrafus 1—3. pontját, mely arról intézkedik, hogy bolti szemetet közterületre szórni nem szabad. Kitűnő jogérzékkel (?) felismerték azt a tényt, bogy a hordárkocsi — ugyebár? — nem közterület; arról pedig legjobb tudomásunk szerint semmiféle jogszabály nem intézkedik, hogy a más kocsijára nem szabad szemetelni ... Közelfekvő a gyanú, hogy e kissé merész jogi következtetés minimális megértésre sem talál majd a rendőrség és a szabálysértési előadó részéről. A Kedves tőszomszédságában nap mint nap szemetes- kocsik karavánját látjuk táborozni. Bizonyosra vesszük, hogy a köztisztasági dolgozók bármelyike szívesen megengedte volna, hogy a hordártargonca helyett az ő taligájába öntsék a cukrászdából származó szemetet. Ehhez a prés-o-beliek részéről még le leményességre sem lett volna szükség — csupán „egy szimplára való” jóakaratra. Mielőtt azonban ezzel a rendkívül érdekes vívmánynyal foglalkoznánk, vessünk egy pillantást a tudósoknak az utóbbi időben a nagyenergiájú villamos kisülések gyakorlati alkalmazása terén tett felfedezéseire. Munkában a villámok Vajon gondolt-e az olvasó arra, hogy mekkora is lehet egy villám értéke? A számítás nem kíván különösebb matematikai feszültséget: a kisülés erejét megkapjuk, ha a feszültséget megszorozzuk az áram intenzitásával. Egy közepes erősségű villám esetében valósággal elképesztő számot kapunk: 500,000.000 volt x 20.000 ampér = 10.000,000.000 kilowatt. 10 milliárd kilowatt! Több, mint a világ összes erőmüveinek teljesítménye együttvéve. Ezek szerint azt hinné az ember, hogy a villámban lévő energia rendkívül nagy értéket képvisel és hasznosítása nagy jótétemény lenne az emberiség számára. Valójában nem éppen így áll a dolog, minthogy a természetes villamos kisülés rendkívül rövid idő alatt megy végbe. A villámlás tartama legfeljebb egy ezred másodperc s így a természetes villámban levő villamosenergia mennyisége — amelyet úgy kapunk meg, hogy a kisülés erejét megszorozzuk annak tartamával — a legjobb esetben sem haladja meg a 2777 kilowattórát. Amint látjuk tehát, a villám energiameny- nyisége nem is olyan • mérhetetlenül nagy és így az értéke sem ki tudja mekkora. Ennek ellenére a tudósok már több évvel ezelőtt gondoltak arra, hogy fel lehetne használni a légköri villamos- kisülések fantasztikus pillanatnyi erejét és hozzáláttak a villám megszelídítéséhez. Amikor a fizikusok megkezdték az atommag ostromát, rendkívüli erősségű és nagyságú villamos szikrára volt szükségük. Ezeket megtalálták a légköri villamosság kisüléseiben. Nagyszabású berendezéseket készítettek a villám befogására. Két hegycsúcs közé óriási vashálót függesztettek, amelyet a szigetelők hosszú füzére tartott. A befogott villám tizennyolc méteres óriási szikra formájában csapott át a berendezés hatalmas fémgömbjei között. A tudósoknak sikerült tehát szolgálatukba kényszeríteni a villám megzabolázhatatlan- nak hitt óriási erejét. Nemsokára azonban lemondottak a villámenergia felhasználásáról. Az atommag-kutatás hosszú kísérletsorozatokat tett szükségessé és a tudósok nem halaszthatták, el kísérleteiket a legközelebbi zivatar kitöréséig. Mesterséges villámokat kellett tehát előállítani a la- boratónumakban. S ez sikerült is. így aztán a tudósokat nem érdekelte többé a természetes villám, a légköri kisülések másirányú felhasználására pedig hosszú ideig nem került sor. A (ermészeíes villám — szántóföldek megtermékenyítője Néhány évig senki sem törődött többé a villámmal, hiszen a tudósok laboratóriumi eszközeikkel bármikor előállíthatták a kísérleteikhez szükséges többméter villamos szikrákat. Csak a legújabb időben került ismét napirendre a villám gyakorlati felhasználásának kérdése. A szovjet tudósok, nemrég befejezett tanulmányok és kísérletsorozatok segítségével megtalálták a módját annak, hogy a villámot közvetlenül a mezőgazdaság szolgálatába állítsák. Lássuk, miről is tan szó? Tudvalévő, hogy a levegőben végbemenő minden vil- larpos kisülésnél a nitrogén egyesül az oxigénnel. Minden egyes villám nyomán ilymó- don körülbelül másfél tonna nitrogénoxid keletkezik s ez a nagyértékű növénytápanyag a légköri csapadékkal a talajba kerül. A Szovjetunióban eredeti eljárást dolgoztak ki a villámlás nyomán keletkező nitrogénoxid hasznosítására. Ha felhős az ég, rendkívül vékony fémszálon gumiléggömböket eresztenek a magasba. A fémszál jó vezető lévén, magához vonzza a légköri Villamosságot. A felhő és a föld között keletkező villamos kisülések rendkívül magas hőmérséklete megolvasztja a fémszálat, de ugyanakkor a sorozatosan a fémszálakba csapódó villámok nagymeny- nyiségü nitrogénoxidot termelnek s ez a talajba kerül. Az új szovjet felfedezés rendkívüli kilátásokkal kecsegtet, gazdasági értéke valósággal felbecsülhetetlen. Kétségtelen, hogy a mezőgazdaság szempontjából oly értékes nitrogénoxid nagy mennyiségű előállítása a villámok segítségével a terméshozam rendkívüli növekedését hozza majd magával a föld hatalmas területein, Tudja-e hogy.» ... az óceán sótartalma elég lenne ahhoz, hogy 120 méter vastagságba beborítsa a világ szárazföldjét; ... ebihalból sohasem lesz béka, ha a víz, amelyben élnek, nem tartalmaz jódot; ... a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a ten- germelléki Kanvondo tartományban mesterséges osztriga-tenyészetet létesítettek. A Kelet Koreai öbölben különleges haltartókat építettek az osztrigák számára; ... a kairói mezőgazdasági múzeum új, értékes tárggyal gazdagodott — egy i. e. 1450- beli herbáriummal, amely 275 növény rajzának pontos másolatát tartalmazza; . . . Szicíliában drótkötélpályát építettek az Etna kráteréig, hogy a turisták köny- nyebben tanulmányozhassák a vulkánt. — A kötélpálya hossza 4200 méter és legmagasabb pontja 3200 méter a tenger színe fölött; ... az Eufrátesz melletti Rákká város közelében a szír archeológusok a többmóteres homokréteg alatt megtalálták az Abbaszid dinasztia palotájának nyomait. Az építkezés közel tizennégyezer négyzetkilométeren terül el és az archeológusok szerint i. e. 1100-ban épült; . :.. a Nemzetközi Geofizikai Év kutatásai keretében a tudósok megállapították, hogy Ausztrália földterülete alatt hatalmas Vízmedence terül el. A szakemberek véleménye szerint feltételezhető, hogy a többi földrész alatt is hasonló medence létezik; ... Indiában Radzsasztan államban építik a világ egyik legnagyobb csatornáját. A csatorna hossza 682 kilométer és 2.04 millió hektárt lát majd el vízzel. Az építkezésen 50 ezer ember dolgozik; ..: a leningrádi tervezők, új hordozható rádiót szerkesztettek: a Szputnyik nevű szuperheterodin készüléket, amelyben már nagy mértékben alkalmazzák a félvezetőket. A Szpútnyiknak belső ferrit-antennája van; Négy megye háromnapos óvodai értekezlete Szolnokon Hajdú—Bihar, Szabolcs, Bács és Szolnok megye, valamint Debrecen város óvodai körzeti felügyelői háromnapos értekezletet tartottak Szolnokon. — Az értekezlet célja az volt, hogy a felügyeleti munka feladatairól tárgyaljanak, ezen belül az óvónők világnézeti neveléséről, szocialista tudatuk fejlesztéséről, a termelőszövetkezeti mozgalomban való részvételükről beszámoljanak. Az értekezletet szerdán délelőtt nyitották meg, ahol Földesi Klára, a Művelődés- ügyi Minisztérium Óvodai Osztályának munkatársa tartott előadást a körzeti felügyelők munkájáról és feladatairól. Az előadást vita követte.' A résztvevők beszámoltak arról, hogy a helyi viszonyok figyelembevételével sok ötletességgel oldják meg a nyári napköziotthonok megnyitásának egyik legnehezebb problémáját, a helyiségkérdést. Ahány falu, annyi megoldás született. Egyik községben például egy felszabadult lakást, másutt iskolai tantermet ajánl fel a termelőszövetkezet vezetősége, így az asszonyok kimehetnek a földekre, gyermekük jó kezekben lesz. De egyre több termel őszövetkezet ajánl fel anyagi támogatást is a gyermekek étkeztetésére, a munkaerők fizetésére és a szükséges felszerelésre. A későbbiek folyamán szó esett még a szakmai kérdésekről, a nevelőmunka irányításáról és a gyermekek munkára való neveléséről. Ezzel kapcsolatban meglátogattak több szolnoki óvodát és azt tapasztalták, hogy az óvónők nagy lelkesedéssel és hivatástudattal foglalkoznak a gyermekekkel, A hozzászólások során sok hasznos javaslat született. Ezek a javaslatok is bizonyítják, hogy óvónők mind nagyobb számban igyekeznek magukévá tenni a szocialista nevelés eszméjét és a gyermekeken keresztül igyekeznek ilyen irányba hatni a szülőkre is. Az óvodai népi játékok és táncok bemutatója a szolnoki óvodások részvételével szintén az óvónők lelkes munkáját és gondos felkészülését mutatja. Az értekezlet harmadik napján ellátogattak a szolnoki Hold utcai óvodába, ahol a gyermekek délutáni pihentetését, majd az itt rendezett óvodai szemléltető eszközökből összeállított kiállítást tekintették meg. A kiállításon bemutatták az óvónők által készített szemléltető eszközöket, rajzokat, különböző tárgyakat, amelyek mind a gyermekek szellemi, értelmi fejlődését segítik elő. De láthatták a gyermekek munkáit is, rajzokat, festményeket és agyagszobrokat, amelyek fokozatos értelmi fejlődésükről adtak számot. — cs
