Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-12 / 85. szám
1959. április 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ezernyi kérdés — * mindre felelet — Éjféli beszélgetés a közös életről — Csupa olyan gazdák, na meg asszonyok jöttek össze egyik este Jászdózsán, akik nyugodtan hosszúlére engedhették a szót, mert befejezték a tavaszi munkákat és ilyenkor jobban lehet beszélgetni. Az Új Hajnal Tsz tagságáról van szó. Elvetették 102 holdon a tavaszi árpát. 20 holdon a zabot, 100 holdon a lucernát, 50 holdon a vörös- herét, 50 holdon sarabolás előtt áll a cukorrépa, de a tavasza szántás is a hátuk mögött van. Meg kell jegyezni, a szövetkezet ez év február 28-án alakult! — Üdvözlöm KáMi Erzsébet elvtársnőt, a járási pártbizottság VB tagját, aki azért jött el hozzánk, hogy választ adjon kérdéseinkre. Átadom neki a szót — mondta Juhász Béla tsz-elnök és ezzel már le is ült. — Sok dologban tanácstalan még az új szövetkezet jó- néhány tagja — kezdte az elvtársnő. — Nem ismerik megfelelően az alapszabály főbb pontjait, a kormányrendeleteket, mint pl. a 3004/1-es és az abból adódó lehetőségeket. Aztán szép sorjában elrpon- dott Káldi elvtársnő minden olyan dolgot, ami érdekelte a tagokat. Amikor az öregeknek nyújtott kedvezményekről volt szó, a fiatalok is figyeltek, hogy mi is lesz az ő sorsuk néhány évtized múlva. Amikor a fiatalok lehetőségei kerültek szóba, az öregek is érdeklődéssel hallgatták a szót, unokáik, fiuk jelenéről. Azután a tagok jogairól, a haszonbérről, a hitelek igénylésének lehetőségeiről, a tsz-ek adókedvezményéről, a családi pótlékról és még sok mindenféléről beszélt az előadó, hogy mit ho- "gyari szabályoz a törvény. * — Hűt ezt még nem is hab lőttük’— szólt közbe itt is, ott is egy ember, amikor az újabb kormányrendeletekről volt szó. Csak dolgozunk, szántunk, vetünk és közben igazán jól jött ez a tanácsadás. — Most pedig maguk beszéljenek, hogy mit nem értenek még, kinek mi fúrja oldalát, hogyan lehetne orvosolni a bajt — fejezte be Káldi elvtársnő, és a tagok nem is várattak sokáig magukra. Bár éjfélre járt már az idő, de volt kérdés bővén. Az emberek a jövő lehetőségeiről, a közös gazdálkodásról beszéltek azzal a törekvéssel, hogy miként lehetne legjobb formában megteremteni a közös gazdaságot. Az emberek hite, akarata fejeződött ki szavaikban. Béres István a háztáji földek helyzetéről, Lórik Miklós a bevitt jószágok árának rendezéséről beszélt, mondván: rádiót akarunk venni majd a ló árából, „hadd nyerítsen ez után az”. S ahogy elhangzott egy kérdés, az elnöki asztal mellől már jött is a válasz. Káldi Erzsébet elvtársnő mindenkinek megmagyarázta, mit tegyen. Okos szóval, a lehetőséget figyelembe véve javasolt, tanácsolt, de bíztatni senkit sem kellett. Olyan emberek az Űj Hajnal Tsz tagjai, akik bíznak a jövőben, meggyőződésük, hogy jól választottak, és gondolataikat már teljesen a köz élete, a köz boldogulása foglalja le. Olyan emberekké váltak e rövid idő alatt, hogy nemcsak saját boldogulásuk érdekli őket a közösben, hanem társaik helyzetére is gondoltak. Ezen az eszmecserén azonban főleg olyan dolgok kerültek szóba, amelyek egyéni problémák, kérdések, de végeredményben a közösség gondjai. — Mit számítanak bele a háztájiba? — azt mondja meg az elvtársnő — szólt Dudás János. A szérűskertet is? — Azt nem számítják bele. Sem az udvart, sem a szérűskertet, csak olyan területet, ami különállóan eddig is a háztáji gazdálkodást szolgálta, de nem egy- két ölről van szó, hanem a 100 négyszgölön felüli kertekről, ami belterület, ezt beszámítják a háztáji területbe. — Helyesen is teszik — nyugtázták itt is, ott is. Ne járjon senki jobban a másiknál. Csak úgy folyt a szó az emberekből. Lukács Sándor, Tóth Ferenc, vagy Dudás János is úgy állt fel szólásra, mintha már évek óta így csinálná ezt; bátran, feszé- lyeztetés nélkül, határtalan érdeklődéssel. Hiába haladt az idő, a teremben mintha megállt volna a vita hevében. Jó volt látni a hangulatot, az arcokat, az embereket, hallani az új életre serkent határ gazdáinak vitáját a jövőről. — Máskor is jöjjön el hozzánk — szóltak a tagok a küldötthöz. — Sokkal többet forgolódunk ez után a közgyűléseken, a tsz-ekben -- válaszolt az előadó elvtársnő. — Ez a pártra és a szövetkezetre nézve is hasznos dolog -----állapodtak meg azut án s majd az esőtől felázott utcán indultak hazafelé az emberek és közben nézegették a felszakadozó felhőket, hogy reggel engedi-e az idő a mezei munkát... — Tóth — A i n ASZ hasznos kezdeményezése Megtakarításból — tsz villamosítás A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói az előző évhez hasonlóan, ebben az évben is patronálást vállaltak a termelőszövetkezetek fejlesztéséért. A vállalat dolgozói célul tűzték ki a besenyszögi Kossuth Tsz villamosítását. Ezt úgy kívánják végrehajtani' hogy a harminc termelőszövetkezet tervezett villamosításánál a gazdaságos fel- használás mellett önköltségcsökkentéssel, nyomvonal- hossz rövidítéssel jelentős — mintegy 100 ezer forintos — megtakarítást érnek el. Ebből lehetőség nyílik az említett tsz villamosítására, így megépítünk mintegy 700 folyóméter primervonalat, s ehhez a transzformátor állomást is elkészítjük. Ezenkívül — amennyiben a termelőszövetkezet ebben az évben építési munkához fog, úgy az épületek tervezését vállalatunk dolgozói elvégzik. A kútgém elkészítéséhez 16 folyóméter gömbfát biztosítunk és ezenkívül a villamos szekunderhálózat és belső beréndezés tervezési munkálatait elvégezzük. A termelőszövetkezet tulajdonát képező tehergépkocsi 1-es, 2-es szemléjét a gépkocsijavító műhelyben elvégezzük. Amennyiben az év folyamán hegesztési, lakatos, asztalos munkák lesznek a tsz részére, úgy azt ugyancsak ellátjuk. Közös kulturális rendezvényeket szervezünk — így színházlátogatást, augusztus 20-án munkás-paraszt találkozót. Házilag elkészítünk egy asztalitenisz asztalt a tsz fiataljai részére. A fentieken kívül szépirodalmi könyveket biztosítunk a Kossuth Tsz dolgozóinak. A vállalalásokat vállalatunk kommunistái az április 8-i taggyűlésen megvitatták és el is fogadták. Szlama Ferenc levelező Falusi pártszervezeteink feladata napjainkban F ebruár végétől nagyot változott a falu, a mezőgazdaság helyzete megyénkben. A kisparcellás gazdálkodást a nagyüzemi munka, a kisparaszti életet a jövő közös formálása váltotta fel. A pártszervezetek munkája is változik a körülmények alakulásával. Megnövekedtek, megsokasodtak a tennivalók. Nagy és állandó erőt igénylő feladatok kerültek előtérbe. A feladatok a jól gazdálkodó nagyüzemek megszervezéséből faliadnak. Falvainkban ma a pártszervezetek a meg- szilárditási harc irányítói, legfőbb mozgatói. Az elmúlt hetek és az elmúlt hónap tapasztalata azt bizonyította, hogy a pártszervezetek általában jól megállták helyüket. Jól vezetik napjaink nagy munkáját. Elsősorban azt lehet megállapítani, hogy a községekben már befejezéshez közeledik az új tsz-ek pártszervezeteinek létrehozása. A helyi pártszervezetek, pártvezetőségek öntevékenységét bizonyítja, hogy nagyon sok helyen nem vártak a felsőbb pártszerv irányítására, hanem az új tsz megalakulása nyomán hozzáláttak az alapszervezet megszervezéséhez. A kunhegyesi járás 28 termelőszövetkezete közül is már 27-ben él és működik a pártszervezet. A jászapáti járásban is csak két tsz-ben nincs pártszervezet, de ott is folyamatban van alakulása. Az új tsz-ek pártszervezeteinek létrehozása után most a községi pártvezetőségeik minden erőt a tsz megszilárdítására irányítanak. Az természetes követelmény, hogy ahol még nem alakult meg a pártszervezet az új szöveíkeHálacT a csutkatőszedés A kenderesi Haladás Tsz földjén sok fürgén dolgozó fiatalt lehet látni. Valamennyien csutkatövet szednek a növekvő búzavetés között. Ez a három fiatal járt az élen, mikor ott jártunk: Nagy Rózsi, Mészáros Emilia és testvére, Endre. Jelenünk közemberei Képzőművészeti kiállítás nyílt a szolnoki Járműjavítóban Képzőművészeti kiállítást rendezett a Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat Szak- szervezeti Bizottsága a vállalat szakszervezeti művelődési otthonában. A kiállítást Balázs István, a vállalat főkönyvelője nyitotta meg pénteken délután 4 órai kezdettel az alkotó művészek részvételével. Előreláthatólag egy hétig tartják nyitva. Bármerre jár az ember a megyében, nem hali mást a falun, mint a szövetkezetek életének nagy-nagy akaratának, törekvéseinek nagyszerű híreit. Napjaink -történelmében kimagasló helyet foglalnak el a falvak, a járások, s a megye társadalmának vezetői, a kommunisták, s a fejlődést szívükön viselő, becsületes pártonkívüliek. A képviselőktől kezdve a tanácstagokig, mindenki azon munkálkodik most, hogy megtalálják a helyes gazdálkodási utat az újonnan alakult és a felfutott termelőszövetkezetek. A képviselőik, mint például Váczi Sándor elvtáre is, kint él a szövetkezeti gazdák között, a falvakban, ahol segít a nagy átalakulásnál. Jobban ismerik már Váczi elvtársat a jászsági emberek, mint saját szülőfalujának lakói. De így teszi ezt valamennyi képviselő és újólag bebizonyítják, hogy méltók voltak választóik bizalmára, mert szívükön, viselik azok ügyét, a falu ügyét, a köz ügyét. A járási pártbizottságok a mezőgazdaság megszilárdításának területi központjai. A régi és az új tsz-ek elnökei, a járási tömegszervezetek vezetői egymásnak adják a kilincset, mind a jászapáti, mind a szolnoki és a többi pártbizottságon. Legtöbbször, csak egy-egy embert találnak a pártbizottságokon, mert a többi pártbizottsági tag, a termelőszövetkezeteket járja. Este a rendkívüli közgyűléseken hallgatják meg a tsz-tagok kérdéseit, válaszra váró problémáit és ha kell, éjfélig is ott tárgyalnak, érvelnek a jobb gazdálkodás kialakításáért, a törvényadta lehetőségek kihasználásáért. Községeink párttitkárai ma, „úgymond”, a falu jegyzői. A szövetkezetek tagjai, vezetői, a vitás kérdésebiben, leginkább a községi párttitkárokat keresik fel és választ kérnek tőlük a hitelek igénylésére, a rendelelek adta lehetőségekre vonatkozóan. Nem is boldogulhat az a községi párttitkár egyetlen helyen sem, aki nem ismeri a tsz-ekkel kapcsolatos kormányrendeleteket, a jogszabályokat és minden egyéb, megyei, vagy helyi rendelkezést. Reggeltől, éjfélig járják a szövetkezeteket a párttitkárok is, hogy helyben segítsenek az új élet kialakulásában. A községi tanácstagok szintén a megszilárdítás élvonalában küzdenek. Jászkisár községben is, csaknem mindegyik tanácstag segít a termelőszövetkezetek megszilárdításában, A íaiu. élete azt mutatja, hogy rövidesen gyümölcsözni fog az a nagy munka, ami most ott zajlik. Gyümölcsözni fog az emberek csüggedést, fáradságot nem ismerő munkája, mert jó talajba hull az a mag, amit a párt elvetett, a mezőgazdaság átszervezésének meghirdetésekor. Az új termelőszövetkezeti tagok szívesen veszik, sőt igénylik a gazdasági és politikai élet vezetőinek segítségét. A köz embereinek nagy munkája párosul az új és a régi szövetkezeti gazdák akaratával, amely jobb életet, biztosabb 1 jelent és kecsegtetőbb jövőt formál a köz mejével. zetben, ott nem lehet annak szervezését abbahagyni. A jelenlegi fő feladatot, a megszilárdítást 6em lehet párt- szervezet nélkül megoldani. Az átszervezés után fontos a kérdés: milyen legyen a vezetés, a munka, a pártalapszervezetekben? A falusi pártszervezeteket elsősorban a járási pártbizottságoknak kell megtanítaniok a helyes vezetési módszerekre, az eredményekre vezető munkára. Olyan pártszervezeteket kell teremteni, amelyek képesek a megnövekedett feladatok - elvégzésére. Különösen szükség van erre most, amikor az egész politikai munkában a gazdasági feladatok megoldása került előtérbe. A megnövekedett gazdasági tennivalók megkövetelik, hogy a pártvezetőség tagjai, a kommunisták, a pártszervezet vezetői, jól értsenek a gazdálkodáshoz. Sok helyen az a probléma, hogy egyes pártvezetőségi tagok, a politikai munka, a szervezési feladatok megoldása mellett, ke veset értenek a gazdasági feladatok kivitelezéséhez. Ezért néhány pártszervezet njég nem tud kellő segítséget adni, a tsz-ek meg-zilárdílásá hoz. Nem találják meg azt az utat, amely módon konkrét gyümölcsöző segítséget adhatnának a gazdasági problémák orvoslásához. Bár napjainkban a megyei és járási vezetők jórészt kint élnek a termelőszövetkezetekben, a községi pártszervezeteknél, s miközben , választ adnak az új szövetkezetek problémáira, a helyi vezetőket is megtanítják a jó vezetési módszerekre. így van ez megyénk minden járásában. A pártszervezeteknek, hogy jó munkát tudjanak kifej teni, elsősorban közvetlen feladataikat kell megismerni. Igen sokirányúak ezek a tennivalók. Egyik legfontosabb dolog, hogy a politikai munka során, gyűléseken újból és újból megértessék áz emberekkel a nagyüzemi gazdaság jelentőségét. Nem minden új szövetkezeti tagban él a meggyőződés, hogy jól választott, ezért meg kell erősíteni őt elhatározása helyességében. Ez kitartó, szívós munkát igényel. Másod- sorban fel kell tárni a megnövekedett és az új szövetkezetek előtt a gazdálkodás ,helyi adottságait, a nagyüzemi termelésben rejlő lehetőségeket. Napjaink rendkívüli tsz-közgyűlései alkalmával a megyei pártbizottság a járási pártbizottságok tagjai ismertetik a szövetkezet tagjaival a kormányrendeleteket, a nagyüzemi gazdálkodáshoz nyújtott segítségeket. így segítik a községi pártszervezet munkáját ló módszerként lehet el- könyvelni, hogy a járási pártbizottságok összehívják az új tsz-ek párttitkárait, mint ahogy ezt tették a szolnoki járásban is. Ezeken a megbeszéléseken a régi párttitkárok elmondották a vezetési tapasztalataikat, jó módszereiket és tanácsot adtak az új párttitkároknak, a további munkájukhoz a helyes vezetési módszerek kialakításához. A gazdasági munkák eredményes irányítása érdekében. a pártszervezetek törekednek arra, hogy a vezetőségbe, a mezőgazdasághoz értő, jól képzett szakembereket vonjanak be. így történt ez például Nagykörű községben is, ahol mezőgazdász lett az új tsz pártszervezetének titkára. Ehhez hasonló példákat sokat lehetne felsorolni. Helyes a pártszervezeteknek ilyen törekvése. Ahol azonban nincs mód a mező- gazdasági szakemberek pártvezetőségekbe való bevonására. ott üljenek le a pártye- zetőségek tagjai a helyi mezőgazdasági szakemberekkel és beszéljék meg, mit hogyan kell csinálni. Egyszóval: vonják be a szakembereket a megszilárdítás politikai munkájába. De az is helyes, ami a tiszavárkonyi új tsz-ben, a Kossuth Tsz-ben történt, hogy a községi mezőgazdász és a községi vezetők átjelentkeztek az új pártszervezetbe és a termelőszövetkezetben segítik az alapszervezet munkáját. így volt ez Ti- szafülv és még egy sor községben is. A községi alapszervezetek, pártbizottságok hívják fel a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták figyelmét arra, hogy a lehető legtöbbet tegyék ők is a tsz-ek megszilárdításáért. Helyes dolog, ha például a Népfront összehívja az új belépőket, azért, hogy megmagyarázzák nekik: akkor járnak jól, ha mielőbb felveszik a munkát, mert ezzel saját jövedelmüket szolgálják. Szükség van arra is, hogy tisztázzák a munkaegységgel kapcsolatos problémákat. Jó dolog az új tsz tagokat tapasztalat cserére elvinni a régi tsz-ekbe. Az is előnyös, ha a pártszervezet felhívja a Népfront figyelmét; terjessze az élenjáró tsz-ek gazdálkodási tapasztalatait, a jól bevált ag- ró és zoótechnikai módszereket. A községi pártszervezetek igen nagy segítséget kaphatnak a KISZ-től is a megszilárdításhoz, ha az jól dolgozik. A KISZ szervezetek ifjúsági munkacsapatokat alakíthatnak, amelyeknek hivatásuk, hogy élenjárjanak a munkában, alkalmazzák ^ a korszerű gazdálkodás módszereit. Helyes, ha az építkezések gyorsítására építő brigádokat szerveznek. A politi-, kai munka pedig abban fejeződjön ki, hogy az újonnan belépett dolgozók fiaival is foglalkozzanak, a közös munkába való bekapcsolódásuk érdekében, A nőtanács vezetői, a tsz- be lépett dolgozó parasztok feleségeivel teremtsenek kapcsolatot. Foglalkozzanak problémáikkal, adjanak választ ezekre és segítsenek azok megoldásánál. Érjék el, hogy azok is mielőbb résztvegyenek a közös munkában. Akkor lehet mondani egy pártszervezetre, pártvezetőségre, hogy jól dolgozik, ha a megszilárdítás gazdasági eredményei kisérik tevékenységét. Ezt azonban nem lehet elválasztani a párt erősítésétől, mert a nagy munka legjobbjait a pártszervezetek soraiba veszik és ezzel erősödnek, képesek lesznek újabb, nagyobb feladatok végrehajtására. . Tóth József ................................................................................ Sz áznegyven Szolnok megyei fermelőszöveíkezef 41>» ezer naposbarom If Igényeli A régi és új termelőszövet- kezetekbtn az idén tovább fokozódik a baromfitartási kedv. Eddig 140 termelőszövetkezet 340 ezer naposcsibét, 25 400 napospulykát és több mint 50 ezer libát, kacsát, gyöngyöst igényelt a megyei keltetőállomásoktól. 1959 őszére — a termelési tervek szerint 3 mezőgazdasági terme lőszövetkezetek több min 90 ezerből álló törzsálomány: hoznak létre. A közös gazdaságok egyszerű eszközökkel megkezdték a férőhelyek építését is. Ebben az évben több mint 58 ezer csibe befogadására alkalmas nevelőházat építenek.
