Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-10 / 83. szám

1959. április 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Háromezer forintot takarított meg Varga Gábor felsőrész sza­bász jelenleg szovjet exporton dolgozik. Mun­káját figyelme­sen végzi, leg­utóbb egy hó­nap alatt 3.000 forint értékű anyagot takarí­tott meg, mely­nek arányában 300 forint pré­miumban része­sült. Cslbenevelőf épít a Járműjavító Az elmúlt napokban a Jár­műjavító vezetőségét a kis­újszállási Búzakalász Tsz el­nöke, Nyikos elvtárs kereste fel. Nyikos elvtárs már is­merős az üzemben. Hosszú évek közös munkája alapján bizalommal fordult most is a < munkásokhoz. Már a múlt évben is a Járműjavító dol­gozói segítették őket. Átsze­relték a villanyhálózatukat. A százas istállóba önitatót készítettek, a kertészethez üvegházat építettek. Most a csibenevelö elkészítéséhez kértek segítséget. A Jármű­javító dolgozói elvállalták a csibenevelő építését. A HOLNAP VETESE káért járó adókedvezmény is nagyon vonzza az embere­ket, nagyon jó hatással volt rájuk. De meg úgy véleked­nek: — Csináljuk, ha meg aka­runk élni. Esik az eső, a koratavaszi. Nézi az elnök a szövetkezeti iroda eresze alól. — Hát kérem, nagyon jól mutatkozik a reménység az emberiség között. A holnap vetése, a jövő ve­tése táplálja a jó reményt. Borzák Lajos Szélesedik a mezőgazdaságban dolgozó KISZ szervezeteit kongresszusi verseny­mozgalma A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága március 6-án hozott határo­zatában megfogalmazta azo­kat a feladatokat, amelyek­nek valóraváltásával meg­gyorsíthatjuk hazánkban a szocializmus felépítését. A part Központi Bizottsá­gának határozata után a me­gyei pártbizottság legutóbbi ülése konkrétan megjelölte megyénkben azokat a felada­tokat, amelyek a fenti célki­tűzések valóraváltásat előse­gítik. Megyénk kiszistái, elsősor­ban a szocialista szektorok­ban dolgozó KISZ fiatalok lelkesen vállalnak részt pár­tunk és népünk előtt álló feladatok végrehajtásából. Az előttünk álló feladatok legfontosabbika a mezőgaz­daság terméshozamának ál­landó emelése, ennek érdeké­ben a termelőszövetkezetek megszilárdítása. A január 19-én megtartott megyei pártaktíva olyan konkrét feladatokat sza­bott meg. mint a kukorica- terméshozamának 12—13 százalékos emelése, szá­mosállatonként 10 köbmé­ter jóminöségű siló elké­szítése. Kiszistáink e célok meg­valósítását kívánják elősegí­teni azáltal, hogy csatlakoz­nak a KISZ Központi Bizott­ság által meghirdetett orszá­gos jellegű versenyekhez: Megyénkben eddig 5 járás és 5 város kiszistái jelentet­ték be csatlakozásukat az országos versenyekhez. A megye silózási tervteljesíté- sének elősegítése érdekében 44 silózóbrigád 433 fővel csatlakozott a versenyhez. A silózóbiigádok vállalásai a számosállatonként 10 m3 jó­minőségű silótakarmány el­készítésére irányul. Nemcsak vállalásokat lesz­nek a KISZ fiatalok, hanem azon törik a fejüket ho­gyan. milyen módon tudják e vállalásokat teljesíteni. A Csorbái Állami Gazda­ság ifjúsági silózócsapata 30 fővel vesz részt a verseny­ben. Vállalták 4.953 m3 siló gödör kitisztítását, 2.000 m3 új silógödör elkészítését és 6.953 m3 jóminöségű siló el­készítését. A KISZ szervezet a gazda­ság vezetőségével megtár­gyalta, hogy a gazdasag te­rületén minden olyan földet bevet takarmánnyal, amely eddig nem volt értékesítve, a tanyák, kazlak és rakodó helyeit. Ezeket zöld állapot­ban silónak használják íeL A párt célul tűzte ki me­gyénkben a kukorica hoidan- kénti terméshozamának 12— 13 százalékos növelését. A termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok ifjúsági mun­kacsapatai közül eddig 53 if­júsági munkacsapat csatla­kozott ehhez, 701 fővel. A fiatalok minden tsz-ben és állami gazdaságban konkrét vállalásokat tettek tervek végrehajtására. Va­lamennyi vállalás arra irá­nyul, hogy túlteljesitsék a Csatára késsül a tiszafüredi Gépállomás A TISZAFÜREDI járás egyetlen gépállomása a járá­si székhelyen található fü­redi Mezőgazdasági Gépállo­más. Évek óta már leghűbb segítője a természettel csatá­zó tiszamenti embereknek. Ez az itt említett hadakozás nehéz tüzérsége. Évenként 86 ezer normálholdat jegyeznek fel a teljesítménynaplóba Ennyihez van meg a gépka pacitásuk is. Nem pedig 107 ezer nor­málholdra, amit eddig erre az évre leszerződlek a termelő- szövetkezetek. Kereken 21 ezer holddal, nagyjából egy­ötödével több mint az éves tervi — Mit kezdenek vele? — kérdem az igazgatót. — A rendkívüli gépakefó- ból nekünk is jutott öt zetor, öt univerzál. — Elég? — Megtoldjuk két mű­szakkal. Mármint bevezetik a vál tott műszakot. Meg a nyúj­tottad miszerint a dolgozók egyetértésével meghosszab­bítják a munkaidőt. Dehát kik ezek a dolgozók? Lelkes füredi traktorosok és termelőszövetkezeti ta­gok. A füredi gépállomás felhívással fordult a terme­lőszövetkezetekhez: kutassák fel a traktoros szakembere­ket, azokból legyenek a ket­tős műszak váltótársai. Hogy megértették-e a szö­vetkezetiek miről van szó? A TISZÁIG ARI Petőfi, a tiszaderzsi Szabadság, a ti szaszentimrei Aranykalász jelentették: jöhet a gép, lesz nek váltósok. És a Lenini Komszomol. A Komszomol ifjúsági termelőszövetkezet, kiszesek alakították paraszt­fiatalokból. Nosháf a Lenini Komszomolból még az olyan fiatalok is jelentkeztek, akik életükben traktoron nem ül­tek. — Mit akarnak? — ám ült el az igazgató. — Addigra megtanuljuk a traktorozás fortélyait. Ekkora akaraterő, mindt-n- áron való segítés, minden akadály leküzdése láttán azt felelte a gépállomás: — Jól van, fiúk, ifjú elv- társaink, megtanítunk benne­teket. Pedig hát van a járásban traktoros szakember is bő­ven. Ügy, hogy a váltáshoz hiányzó nyolcvan munkaerő vigan meglesz. Ámde a lelke­sedés sokszor a legmagasabb szakmai tudásnál is többet érő. Ezért veszik számításba a Lenini Komszomol ifjait. S ezért indítják be a mun­kaversenyt is. A párt, a szakszervezet. Brigád és egyé­ni versengés. A brigádok még nem ismerik a tervet, az egy traktorra eső normálhold munkamennyiség viszont ki- lencszázötven. Az eddigi tervbe vett hatszáz helyett Tudják-e teljesíteni? Sokat segít, hogy egy tag­ban nem nyolcezer hold szán­tó van mór, hanem harminc­ezer, a négyszerese. Ez csök­kenti az üresjáratot. Például Tiszafüreden a Felsőrészen is. a réten is egy brigád volt eddig. S az igen távoleső két részen jöttek-mentek a jár­művek. húzattak az erőgé­pek, ha kellett valami mun­kát végezni valahol az egyé­nieknek. Szövetkezeti község­gé lett Tiszafüred. A Rétet megkapja egy brigád, a Fel­sőrészt másik. Nem kell fut- kosniok, az maga segítség ----------------^ már, ha sorjában, üresjárat nélkül dolgozhatnak. A MÁSIK a műszaki hi­ba. A munkában minden perc aranyat ér majd. Máris felvásárolják a pótalkatré­szeket. Műszaki kiesésből ne­hogy kárbavesszen legkisebb időegység is. Ahová eljuthat­nak, onnan már hozzák az al­katrészeket. Most végeztek a szerző­déskötésekkel. Alakítják a munkaszervezeteket, a meg- kapott területeket úgy, hegy az minél praktikusabb, minél kihasználhatóbb legyen. A feladat nagy. A hozzá állás is nagyobb lelkesedésre vall, mint bármikor is. Sőt az anyagi juttatás is növek­szik. Felemelt a célprémium a munkaversenyben. Felke­resték a környező Szolnok, Heves, Hajdú megyei gépál­lomásokat is. Ha netalán va­lami közbe jönne..: Számítani csak magukra számítanak. Ügy hívják a gépállomásiakat: a mezőgaz­daság nehéz tüzérsége. Ka­tonák. Hát most csatáramén- nek. — B. — —1 Másodszor is elnyerték az eliizem címet Az 1958. évi jó munka eredményeképpen a TITÁSZ dolgozóinak immár másod­szor is átadták a büszke él­üzem címet. A vállalat vala­mennyi dolgozója lelkiisme­retes és jó munkával jánilt ehhez a sikerhez. Az élüzem cím mellett a munkának meg lett a gaz­dasági eredménye is. A múlt év termelési sikerei alapján vállalat 16 napnak megfe­lelő nyereségrészesedést ért el, amit az elmúlt héten, az ünnepélyes alkalommal ad­tak át a dolgozóknak. Az 1959. évben még komo­lyabb feladatok várnak a vállalat dolgozóira. Fogadal­mat tettek, hogy ebben az évben is úgy dolgoznak, hogy munkájuk nyomán biztosít­sák a nyereségrészesedést és harmadszor is méltók legye­nek a büszke élüzem cím el­nyerésére. Szlama Ferenc. tsz, vagy az állami gazda­ság termelési célkitűzéseit. A tiszaroffi Kossuth Tsz KISZ szervezete vállalta, hogy kukorica termelési ter­vüket 2 q-ával teljesítik túl. A túrkevei Búzakalász Tsz két ifjúsági munkacsapata vállalta, hogy 40 holdon eléri a holdanként! 20 q-ás termést, májusi száradású kukoricát számolva. A kitűzött cél el­érése érdekében , 4-szer vé­geznek kézikapálást. Az állami gazdaságok és gépállomások ifjú traktoro­sainak országos versenyében 7 gépállomás és 2 állami gaz­daság ifjú traktorosai csatla­koztak 206 fővel. A traktoros fiatalok vállalásai a mennyi­ségi és minőségi munka mel­lett főleg az üzemanyag és javítási költség megtakarítá­sára irányul. A Kisújszállási Gépállomás 18 ifjú traktoro­sa 15 százalékos üzemanyag és 11.000 forint javítási költ­ség megtakarítását vállalták. A pártkongresszus tisztele­tére indított munkaver- senyhez a mezőgazdaság szocialista szektoraiban dolgozó fiatalok közül ösz- szesen 1.400 fő csatlakozott. Az eddigi eredmények e téren biztatóak. Ezekhez az eredményekhez nagyban hoz­zájárultak a termelőszövet­kezetek, gépállomások és ál­lami gazdaságok gazdasági és pártvezetői. Igen jó példája ennek az Abádszalőki Lenin Tsz, ahol a párt és KISZ vezetőség közösen tárgyalták meg a versenymozgalom problémáit és biztosítják a verseny feltételeit. A versenymozgalom eddigi eredményei mellett vannak még hiányosságok. A legfőbb hiányosság az, hogy egyes já­rásokban és városokban a versenymozgalmat mint szer­vezési és nem mint politikai munkát kezelik. Nem ismertetik meg szé­leskörben a versenymozga­lom célkitűzéseit azt, hogy ez a mozgalom a szocializ­mus építésének meggyorsí­tását szolgálja. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tiszafüredi, török­szentmiklósi és szolnoki já­rásból eddig nem jelezték a versenyhez való csatlakozá­sukat. A legjobb eredmény eddig a kunhegyesi járásban született, ahol 350 fiatal vesz részt a versenyben és tett konkrét vállalást a párt- kongresszus tiszteletére. Komoly hiányosság van az állami gazdaságok és gép­állomások ifjú traktoristá­inak benevezése terén. Ezt mutatja, hogy a 16 gépállo­más közül csak 7, a 17 ál­lami gazdaságok közül csak 2 állami gazdaság ifjú trak­torosai csatlakoztak. Ezen a helyzeten rövid Időn belül változtatni kell. Ennek legfontosabb módja, hogy a KISZ szervezeteink megtárgyalják a megyei pártbizottság legutóbbi hatá­rozatát a szocialista munka- versenymozgalommal kap­csolatban. El kell érni, hogy a szocialista szektorokban dolgozó minden kiszista te­gyen vállalást a pártkong­resszus tiszteletére, akár van ifjúsági munkacsapatuk, akár nincs. A kiszisták példamutatá­sukkal lelkesítsék a KISZ- en kívüli fiatalokat a tervek végrehajtására, a szocialista munkaversenyben való rész­vételre. Sillye Gábor A Vágóhíd nélkülöz­hető anyagai! adja át A Szolnok megyei Vágó­híd Vállalat viszonylag kis üzem. Adottságainál fogva nem tud olyan hathatós se­gítséget adni a szövetkeze­teknek. mint a nagyüzemek, de azért az ottani munkások is megteszik, ami tőlük telik, ügy döntöttek, azzal tudnak leginkább a szövetkezeti mozgalom hasznára válni, ha átadják a csoportoknak nél­külözhető anyagjaikat. Erre a célra 250 mázsa szénport. 10 villanymotort, nagymeny- nyiségű tüskésdrótot ajánlot­tak fel. A műszaki tudomány újabb eredménye: a hazai gyártmányú önkenő csapágy Magyar szakemberek kí­sérleteket kezdeményeztek különleges hazai csapágyak gyártására. Hosszas műszaki kutatások után sikerült olyan önkenőí csapágyakat készí­teni, amelyek minősége el­éri, sőt túlszárnyalja a kül­földi gyártmányokét. Az új­szerű csapágyat úgy szer­kesztették meg, hogy a futó­felület megfelelő kiképzésé­vel a csapágyba kenőolajat iktatnak. — Megmondjuk az ötszá­zadik holdnál. — Annyi a földjük? — Here annyi lesz. Ö tszáz hold lucernát és vörösherét telepítenek 2000 holdjukhoz. Az összte­rület egynegyed részét. Ki­halt rizstelepet vesznek át az abádszalóki Lenintől, majd 60 holdasat. Lucernát bele, ön­tözésre beállítani. Fő dolog az állattenyésztés. A kétszázhat­vanhat szövetkezeti gazda kö­zött sok az idős ember. Nö­vénytermesztésben már nem bírnák, annál inkább tapasz­talt állattenyésztők. Hogy is állunk az állatállo­mánnyal? összeadják. Száztizenhat lovat tennének össze, de nem kell csak hatvannégy. Negy­ven tehenet visznek be a kö­zösbe a gazdák. Tizet- már júniusban leszerződnek hiz­lalásra. S hogy mennyire okosak, többetakarók, egy­másért dolgozni tudó embe­rek ezek az alig egyhónapos szövetkezetiek, hát im álljon példaként Szabó Lászlóné. El akarta adni meddő tehe­nét. — Ide hallgasson, Erzsi né­ni, tartsa ki júniusig, hadd legyen a mienk. — Jó, hát ha a szövetkezet­ről van szó. És a többiek. Kelemen Jó­zsi tinót ad a közös hizlaló­ba, Szeberéinyi Sándor ket­tőt. Istálló van, de alakítanak is harminc férőhelyes lóistál­lót, meg brigádszállást. Nem állami hitelből. Mindent ma­guk, amihez tehetőjük van. S úgy van, hogy sertést százat adnak a közösbe, már augusz­tusban. Ny. Kovács Béla, B. Kiss István kettőt-kettőt. S hozzák vele a tagok a takar­mányt, aszerint, kinek hány holdja van. M ert a közös vetés az mindezen felüli. A lu­cerna is, az árpa is, a tizen­nyolc hold silókukorica is, amit ezután tesznek még a földbe. Megvannak a munká­sok arra. Akik eddig még nem dolgoztak. Bár nehéz igazságot tenni. A 79 éves Csordás Miklós bácsi az első vetők sorában volt. Az árpá­nál szemrehányással jött az elnökhöz. — Mért nem szóltál, jöt­tem volna megint. Az az igazság, a közös mun­így tavaszi eső után fcir- ■1 télén az ember orrába sssöfcik a rügyfakadás lehele­té. Sánta János, a tiszaburai Rákóczi elnöke beleszippant az ózondús levegőbe, hamis­kásan rákacsint Gál Zsigára, a Bátor Ifjúság elnökére. — Nevethetünk a mar­kunkba, komám, ázik a lu­cernánké Méghozzá hatvan hold. Eb­ből huszonhat hold az egybe­függő lucematerülek A vö­röshere meg már sarjad is, pedig most tették az ágyba március utolsó napjaiban. Előzőleg este közgyűlésen je­lentette be Sánta, az elnök, megérkezett a lucernavető­mag. — Nyolc fogat kéne, em­berek! Tizennégy kéz emelkedett a leveg"toe. összeírtak nyol­cat. Akk^r jut eszükbe, vala­kinek Tiszaroffra kellene menni árpáért. No, ki le­gyen. — Hadd menjek én — told­ja meg szóval is kéznyújtóz­kodását Gulyás Jánosné. Egyedüli asszony, egylovas fogattal Az árpát elhozza egy lő is, hadd segítsen úgy. ahogy tud. Semmi akadálya. Reggel hatra, a megbeszélt időpontra azért még az elnök is kíváncsi volt. O tt voltak mind a nyol­cán: Szabó Ferenc, Varga Gyula, Józsa Feri, B. Kovács János, Hajdú Béni..; Életük első közös vetése. Ti- zenhárom-tizennégy holdas középparasztok voltak ezelőtt egy hónappal még. Eljött a nyolc óra. — Na, emberek, früstökölni kéne — jár az élen az elnök a javaslattételben. — Nem lehet, hajt a ta­tár — tréfálkoznak, s igaz szívvel hajráznak tovább. Tíz óra. így az elnök: — Együnk már, halljátok-e. — Nyakunkon az eső — néznek fel a közös vetők. Délután fél kettőre földbe tették a huszonhat hold lu­cernát. — Ha mégannyi lett volna is — mondják most már. Akkor, ahogy elindult a nyolc szekérből álló transz­port, s végignéztek magukon a jólvégzett munka kimond­hatatlan örömével, csak any- nyit jegyzett meg valaki: — De kár, hogy nincs kéz­nél valami fényképész vagy újságíró. Hát eljöttek később, s meg­kérdezték, hogy ízlett a kő­WM 1 M lm Társadalmi munkával segít a Tisza Bútorgyár A Tisza Bútorgyár dolgo­zói a szolnoki Tisza Antal Termelőszövetkezetet patro­nálják. — Korábban munka­időn túl társadalmi munká­ban a kultúrház ablakait készítették el. Ez a munka többezer forint értéknek fe­lel meg. Az idén sem lesznek szűkmarkúak, már eddig is elkészítettek egy irodaajtót és tervbe vették, hogy a tsz irodát fel is fogják padlózni. A bútorgyári munkások ajándékkal is meglepik a Tisza Antal Tsz-t. A rendbe­hozott irodához iratszekrényt és íróasztalt is készítenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents