Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-09 / 82. szám
1959, április 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TERMELŐSZÖVETKEZETI GAZDÁK * tanácsadója így kezdtük tíz éve... Elmondta Gömöri Károly, a jászapáti Alkotmány Tsz elnöke —^ Sok új termelőszövetkezet elnöke és vezetőségi tagja bizonytalan még a kezdeti lépéseknél, amit tapasztalatlansággal lehet magyarázni. Tőlem is kérdezik sűrűn, hogy miként csináltuk tíz évvel ezelőtt a szövetkezetünk megalakulása után. Azzal kezdeném, hogy akkor mások voltak a körülmények, mert alig volt gazdasági felszerelésünk és igásállatunk, most pedig legtöbb helyen igafelesleggel és a gazdasági felszerelések ellátottságával lehet találkozni. Vannak azonban olyan szervezési, vezetési módszerek, amelyek alkalmazása most is kötelező, amely alap a további eredményes munkához; Úgy tartom, hogy ami termelőszövetkezetünk életét előre tudta vinni az a vezetőségnek, és a tagságnak a jövőbe vetett hite volt. A vezetőség meggyőződése táplálta a tagság jó hangulatát és közösen hitte mindenki, ami meg is valósult: azt, hogy szövetkezeti formában gazdálkodva több jövedelem, könnyebb élet vár ránk. A szövetkezet vezetősége figyelemmel kisérte a tagság hangulatát és jó irányban befolyásolta azt. Nagy közösségben élve dolgozgatunk mindennap, tehát alapvetően fontos volt számunkra is a jó kollektíva kialakulása. A szaktudás, a kedv szerint osztottuk be a tagságot a munkára. Erős munkabrigádokat, munkacsapatokat szerveztünk; Figyelemmel kisértük hogy a munkacsapatokban a lakóhely, vagy szaktudás szerint kapjanak helyt az emberek. A vezetőség hiába igyekezett volna erejét megfeszítve a jó gazdálkodásra, ha nincs meglette egyöntetűen a tagság. Éppen ezért az első naptól kezdve gyümölcsöző, jó kapcsolatot teremtettünk a tagság és a vezetőség között. Nemcsak a szövetkezeti jellegű dolgokkal, hanem a tagok személyi, — egyéni problémáival is törődtünk. Orvosoltuk mindenkinek a gondját, bánatát és a tagság fel is kereste a vezetőséget mindig, őszinte szóval, tanácsot kérve. Nem kisebb jelentőségű az pj és a régi tsz tagok közötti kapcsolat, a jó viszony megteremtése. Nálunk is volt olyan gazda —, bár ez nem most történt, — hogy oda szólt az új belépőnek: de soká gondoltad meg szomszéd, eddig nem volt jó a közös? Most inkább jó szóval, barátilag foglalkoznak a régi szövetkezetiek az új belépőkkel. Sokszor fájt nekünk a fejünk amiatt, hogy nincs a szövetkezetben megfelelő rend, fegyelem. Az az ember, aki még nem szokott a közöshöz, jó néhányszor a saját feje után akar menni és nem veszi figyelembe a köz érdekeit. Nagy gondot fordítottunk a munkafegyelem betartására. Arra is vigyáztunk, nehogy egyik tag a másikat rágalmazza és ezzel bontsa a fegyelmet. Három volt tsz tagot pedig azért zártunk ki, mert sehogy sem tudta megérteni; ami a közé, az nem eltulajdonítható saját célra. Se szó, se beszéd, csak vitte haza, amit meglátott. Különösen az első időkben volt ez elharapódzva, de a pártszervezet munkája nyomán kialakult a köztulajdon védelme. Én nem tudom, ki hogy van vele, de azt tartom jó tsz elnöknek, jó vezetőségi tagnak, aki megválasztása után nyomban azon tanak- szik: hogyan adhatna többet a föld, mit lehetne belőle kihozni, tőle elvenni. A jövedelemre gondolok. A mi vezetőségünk már az első évben is arra törekedett, hogy minél teltebb legyen a tag kamrája és tömött a buksza. Az első időktől kezdve a mai napig, főleg az állattenyésztés jövedelmére számítottunk. Most a felfejlődés során a föld arányához kevés a jószág, de rövidesen segítünk a bajon. Számításunk szerint 1000 szarvasmarhára szeretnénk emelni állományunkat. A szerződéses növények termesztését szintén ajánlani tudom az új szövetkezeteknek, mert például volt olyan esztendő, amikor egy holdon 33.000 forintot hozott a paprikamag termesztés. Az a megállapításom, hogy a ma új termelőszövetkezetek jóval könnyebben tudnak kezdeni, és adottságukhoz mérten gazdálkodni, mint mi abban az időben. Az 1952-es 53-as években ugyanis előfordult, hogy azt mondta a pesti szerződéskötő: márpedig 110 hold gyapotot és 25 hold paradicsomot is kell termelni, mert így kívánja a népgazdaság s hozzá tették: a terv törvény. Tudtuk mi azt, hogy nem lesz megkapálva sem a gyapot, sem a paradicsom, de el kellett vetni és ez ma nincs így. Ahogy tapasztalom; a szövetkezetek adottságaikhoz, helyzetükhöz mérten termelnek növényféleségeket, de természetesen úgy, hogy gazdálkodásuk az önmaguk és a köz hasznát is használja. Elsősorban kellett volna említenem azt, hogy a jó gazdálkodás egyik záloga a jólműködő pártszervezet. Termelőszövetkezetünkben mindig gyümölcsöző, jó kapcsolat állt fenn a pártszervezet és a gazdaságvezetés között. A kommunisták minden munkahelyen lendületükkel, kezdeményezésükkel segítették a gazdálkodást, a pártvezetés pedig a szövetkezet vezetőségének adott segítséget. Én azt tanácsolom az új termelőszövetkezetek vezetőinek, tagjainak, hogy nagy önbizalommal, szívvel-lélek- kel dolgozzanak a közösség és saját maguk boldogulásáért, mert érdemes ezt tenniük. Nyolc éve vagyok tsz elnök 4 és félezer holdas a szövetkezetünk, ahol 660 tag munkálkodik, és állítom, — hogy kivétel nélkül megtalálják a mi tagjaink is számításukat a szövetkezetben. Aki becsülettel dolgozott egész esztendőben, az mondhatja az évvégi zárszámadáskor: megtaláltam az útat, amin haladnom kell. Megnyílt a tavaszi zágrábi nemzetközi vásár Zágrábban ünnepélyesen megnyitották a tavaszi nemzetközi árumintavásárt, amelyen a hazai kiállítókon kívül az európai és tengerentúli országokból 825 vállalat mutatja be új és legújabb ipari termékeit. A magyar vállalatok közül a TRAMSELEKTRO állította ki árucikkeit a vásáron, ahol a Magyar Külkereskedelmi Kamara információs irodája is megnyílt. A vásár keretében szervezett nemzetközi tudományos szakkönyvkiállításon magyar könyvek is szerepelnek. A tavaszi zágrábi nemzetközi vásár április 12-én zárul. Angol—csehszlovák árucsere for »almi egyezmény Londonban a napokban írták alá a Csehszlovák és Nagy-Britannia közötti árucsereforgalom ez évre szóló jegyzőkönyvét. A két ország külkereskedelmi forgalmának keretét a múlt évihez hasonlóan 220 millió koronában állapították meg. Csehszlovákia főleg gépeket, — nyers- és műanyagokat hoz be Nagy-Britanniából, amiért cserébe gépeket, üvegárut, textilt és cipőt exportál. — (MTI.) A szénporos téglaégetés nem Luca-sséke ! Kezdjük az elején. Tisza- burán a Lenin, a Bátor Ifjúság és a Rákóczi Tsz gazdái elhatározták, belevágják valami nagyobb fába fejszéjüket. Szénporos tégla égetéséhez kezdenek. A közös állat- állománynak kell a férőhely és az építkezéshez szükséges anyag egyrészét megcsinálják maguk közösen. A Lenin Tsz tíz embert ad, a Bátor Ifjúság ötöt, a Rákóczi is ötöt és máris megvan a téglaégető brigád. A három tsz kijelölte a brigád vezetőjét. Ki legyen? Ki lehetne más, mint Varga Barna, aki ebben a dologban nagyon járatos; szóval odavaló ember. Tehát a brigádvezető és a brigád megvan. Ezekután nincs más hátra, mint a lényeg. Vagyis a munka megszervezése. S ez az, ami nem megy. Mert nem mindegy, hogy az a tégla miféle anyagból készül- de még az sem, mennyi szénpor kerül bele. Szükséges egy szakértő. Igen, de ki adja a szakértőt? A Bátor Ifjúság Tsz elnökének a KISZ központ azt mondta: majd ők. A járási tanács mást mondott: nem kell ide mesz- sziről jött segítség, majd küldünk mi. Lehet, éppen a tárgyilagosság miatt ide kívánkozik, hogy a járási tanács vezetői Akinek jár, hogyan jár a 30 °|«-os adóke ................. umimj Az 1959. évi 10-es számú törvényerejű rendeletről beszélgettünk Szabó Sándor elvtárssal, az abádszalóki Bélre Tsz elnökével. A Béke télutóján alakult; úgy mondják, a legjobb ottani egyéni gazdák fogtak össze ebben a közös gazdaságban, hogy még virágzóbb életet teremtsenek maguknak. Az elnök elvtárs 18 hold földdel gyarapítja a nagyüzemet. — Nehezen ment a belépés? — kérdeztem, éppen csak azért, hogy valamivel megkezdjük a beszélgetést, Nevet és fejét ingatja: — Nem. Én már 1952-ben akartam, csak akkor... Nem fejezi be a mondóká- ját, de úgy is ért ebből az ember. Akkor még nem érlelődött meg benne az elhatározás. Aztán beszélgetésünk lényegére, a 10-es számú rendeletre fordul a szó. Hát hogy ismeri e Szabó Sándor elvtárs. Bólogat. — Igen, ismerem és nekem nagyon is tetszik, de nemcsak nekem, az igazgatóság valamennyi tagjának. Pár nappal ezelőtt tanácskoztunk A jó munka jutalmául Az Alföldi Köolajíúrási üzemnél az elmúlt szombat este sok dolgozót tüntettek ki „kiváló dolgozó” jelvénnyel. Képünkön Tornyai Géza, a vállalat főtechnológusa feleségével a kitüntetést nézegeti is erről a nagyon hasznos és bennünket igen közelről érintő rendelkezésről. És a Béke Termelőszövetkezet elnöke elsorolja, hogy mi ért hasznos számukra a rendelet, amely végeredményben a 30 százalékos adókedvezményről szói. Arról, hogy az év közben alakúit tsz-ek tagjai terhére kivetett általános jövedelemadó összegéből 30 százalékos kedvezményt lehet engedélyezni. De megvannak persze a kikötések és ezt már Szabó elvtárs fejből sorolja. — Ismerem a kikötéseket. Meg kell választani a vezetőséget, rendszeresen tartani a vezetőségi üléseket, a havi közgyűléseket, létrehozni a közös takarmányalapot, egyszóval megalapozni a nagyüzemi gazdálkodást. — És ezt csinálják a Béke Tsz gazdái, Szabó elvtárs? — Igen. Nekünk megvan a vezetőségünk. Hét tagja van az igazgatóságnak, minden héten megtartjuk a vezetőségi ülést. Közgyűlés az elmúlt héten, csütörtökön volt. Akkor azt beszéltük meg egymással, hogy gondoskodunk a közös takarmány- alapról. Szabó Sámuel volt az első, aki felajánlott 400 négyszögöl földet, utána Kupái Balázs és pár perc alatt összejött 21 hold föld. Egyébként 50 holdon termelünk takarmányt. A munkát már megkezdtük: vetettünk. Arra a kérdésre, hogy kinek jár, hogyan jár a 30 százalékos adókedvezmény, Szabó elvtárs a következőket mondotta: — Aki rendszeresen és szorgalmasan kiveszi részét a közös munkából. Ezt egyénenként bíráljuk el és a'köz- ségi tanács vezetőit tájékoztatjuk majd annak idején a munkába való részvételről. Egyébként a számba vételezés, a leltározás folyik, most alakítjuk ki a nagyüzemi táblákat, s nekünk az a véleményünk, hogy a Béke Tsz sok gazdáját megilleti majd ez a nagyon hasznos kedvezmény — mondotta Szabó elvtárs. Kocsis elvtárs, a községi tanács VB elnöke is elmondotta, hogy ők felkészültek a kedvezmények megadására. Beszélgetnek a szövetkezeti gazdákkal, mindenkinek pontosan megmagyarázzák, milyen előfeltételei vannak a rendelet érvényesítésének. — A Béke Tsz szorgalmas gazdái közül bizonyára sokan élnek majd az alkalommal. nagyon lelkes elvtársak, s teljes jóhiszeműséggel jártak el, amikor kijelölték a szakértőt, a hozzáértő embert. De báf ne tették volna. Azért, mert akit ők kijelöltek, azzal nem több, csak sűrűbb. A három tiszaburai tsz már napokkal ezelőtt megkezdte volna a téglaégetést' ha nem ilyen patronálójuk van, mint amilyen. Megígérte, hoev megy ta- lajtvizsgálni április 3-án. — Varga Barna, a brigádvezető várta, hiába. Nem ment. — Azt mondta: nem volt mivel. Hétfőn azonban megjelent; kívánságára a téglaverő brigád három jó mély próbalyukat ásott, hogy a patronáló megnézze, alkalmas-e az agyag. Mikor a gödröket kiásták, a patronáló ’ elment. Nem nézte meg, alkalmas-e az agyag. Azt mondta: motorvizsgára kell mennie. — Most csak azt nem értik a tiszaburaiak, hogy miért töltötte el ott délig az idejét; A három tsz gazdái várnak, a maguk fejétől nem merik elkezdeni a szénporos téglaégetést. A patronáló meg nem segít. Mi tagadás, a három tsz elnöke is kezdeményezőbb lehetne egy kicsit: más patronáló után, szakember után kellene néznie. Lényeg az, hogy Tiszaburán úgy készül a szénporos téglaégetés, mint az a bizonyos Luca széke, Sz. P. Jószággondozói lakás helyett istálló Az ezévi termelési tervben két jószággondozói lakás építését határozta el a jászladá- nyi Úttörő Tsz. A vezetőség azonban a megszaporodott szarvasmarha állomány miatt inkább 50 férőhelyes tehénistállót épít. Ehhez 110 ezer forintos hitelt kap, a többi anyagot bontásból és helyi előállításból fedezi. Két-há- rom hét múlva megkezdik az építkezést.. iiiiiiiiiniiiiiiHiMiiiiiiiHiiiiiHiiimimiimiiii Modern dohány- pajtát építenek Már jó néhány éve foglalkozik dohánytermesztéssel a tiszasülyi Sallai Tsz. Idén is 10 holdon termelnek, de eddig nem tudták megfelelő helyen szárítani a termést. Most 300 ezer forintos hitellel, saját műnk erővel építenek modem dohánypajtát. Egy 320 négyzetméter álapte- rületű gépszín és egy 15 va- gonos magtár építése is folyamatban van. Mire jön a tavaszi munkák zöme, felhúzzák a falakat. Hidroglóbus, istálló saját erőből Tiszaföldvár az elsők között érte el a fejlesztés idején a szolnoki járásban a szövetkezeti község címet. A nagy munka után néhányan — a borúlátók közül — megtorpanást vártak. Nem lett azonban igazuk, mert a létszámban es a földterületben gyarapodott régi szövetkezeikben és az újonnan alakult sz-ben is szorgosan munkálkodnak a szövetkezeti gazdák. A tavaszi kalászosok vetése, a talajmunka mellett a jövőre is gondolnak: építkeznek. A többéves tapasztalatokkal rendelkező és létszámban igen meggyarapodott Lenin Termelőszövetkezetben nagy tervek közelednek a megvalósításhoz. Csak néhányat közülük: 30 vagonos magtárt építenek a szövetkezeti gazdák, hogy legyen hol elhelyezni a közös földön termelt gabonát. Dohányterme- éssel is foglalkozik a tsz. Hogy a szárításnál ne legyen probléma, egy hónap múlva már készen áll a 6 hold levél termését befogadó pajta. Régi kérésük a szövetkezet tagjainak a víztorony. Idén, helyesebben néhány hét múlva már felállítják a most épülő 50 köbméteres hidroglóbust, melynek segítségével véglegesen megoldódik a tsz vízellátása. Az Aranykalász Termelő- szövetkezet gazdái még alig két hónapja léptek a közös útra. A rövid idő ellenére is azonban már serényen munkálkodnak a közös gazdaság kialakításán. Elsősorban a bevitt állatok elhelyezéséről igyekeznek gondoskodni. A Lenin Termelőszövetkezettől átvett dohánypajtát 14 ezer forintos költséggel és persze a szövetkezeti gazdák szorgalmával 60 férőhelyes istállóvá alakítják át. S hogy a lóállomány szaporulata esetén se merüljenek fel akadályok, egy régi rossz épületből alig 3 ezer forint ráfordítással és a községi tanács segítségév« 10 férőhelyes ellető istálló építettek. Nem vettek igénybe hite] a 20 férőhelyes csikóállás el készítésénél sem. A féltető épületet, az etető jászlakaté az egészet körülzáró karámo bontott anyagból és a hely színen kitermelt fából sajá erőből építették. Ezek mellet előre is gondolnak. Össze már takarmány is több kel mint most — mondják. A ta karmányszükséglet biztosítá sára készítenek egy 220 köb méteres silógödröt, melybe: — míg a silózás ideje el nen jön — vizet tárolnak az ita táshoz, öntözéshez. Minden képpen igyekeznek kihasznál ni a kínálkozó lehetőségeké és a legolcsóbb módon pró: bálnak építkezni. Ebből a: elvből indultak ki akkor is amikor úgy határozott a tagság, hegy a régi pajta oldala: préselt szalmabálákkal kerítik körül, s az így nyert épületbe 50 férőhelyes borjúnevelőt rendeznek be.
