Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

1959. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kettős ünnep a Tejipari Vállalatnál Átvették a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját A szolnoki Áchim András úti általános iskolában ápri­lis 4 előestéjén gyülekeztek a Szolnok megyei Tejipari Vállalat dolgozói. Kettős ün­nepre öltöztették díszbe az iskolát. A vállalat dolgozói­nak ezen az estén adták át munkájuk legnagyobb elis­merését, a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Alig múlt hat óra, mikor a díszes kultúrterem székjeit elfoglalták a vállalat dolgo­zói és a meghívott vendé­gek. Az ünnepi emelvényen is helyet foglalt az elnökség. Takó Imre elvtárs a Minisz­tertanács, Técsi Gyula elv­társ a SZOT elnöksége kép­viseletében.' Az MSZMP Me­gyei Bizottságát Tóth János elvtárs, az ipari osztály ve­zetője, a Városi Bizottságot Telek István elvtárs képvi­selte. Az ünnepély kezdete előtt az úttörők köszöntötték a Tejipari Vállalat dolgozóit és sok sikert kívántak a to­vábbi munkájukhoz, majd az énekkar forradalmi és nép­dalokat énekelt. Ezután Takó Gyula elvtárs emelkedett szólásra. t— Két nagy ünnepet ülünk most, mondotta. Egyrészt ün­nepeljük hazánk 14. évfor­dulóját, másodszor a dolgo­zók becsületes alkotó mun­káját. A Tejipari Vállalat az 1958-as évben elért eredmé­nyeivel büszkén vallhatja ma­gáénak a legnagyobb kitün­tetést. — Nem egy kezdeti, vagy kiugrott eredményről van itt szó. Az egyenletesen felfelé ívelő munka hozta meg a sikert. Az elmúlt há­rom esztendő tényszámai azt mutatják, hogy a vállalat dolgozói tervszerűen töreked­tek a minél jobb termelési szintek elérésére. A múlt év­ben is csak hajszálnyi vá­lasztotta el őket a legmaga­sabb kitüntetéstől. Az idén azonban munkájuknak meg­lett a gyümölcse. Ma már büszkén vallják magukénak a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. A vállalat 1958-ban terme­lési tervét 122.8 százalékra teljesítette, ami különösen szépnek mondható akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a tervezett 3.5 milliós vállalati eredménnyel szemben 9.5 milliót értek el. Az egy főre eső termelési mutató is 26 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben és csak 96.9 százalékban használják fel az engedélyezett létszám- keretet. Az ilyen termelési eredményekkel, melyek gaz­daságosság szempontjából is kiválóak, a vállalat dolgozói egy havi fizetésnek megfe­lelő nyereségrészesedésben részesültek. A 13 havi fizeté­sein túlmenőleg közel 72 ezer forintot osztottak szét kétszáz­hetven dolgozó között. Ti­zenhármán kiváló dolgozói kitüntetésben részesültek. — Közöttük Dusek Károly tej­kezelő Abádszalókról, Far- kasdi Gyula Jászberényből, akik 25 éves munkálkodásu­kat is most ünnepelték. A Szolnok megyei Tejipari Vállalatnál a nemes vetél­kedés meghozta gyümölcsét. Ez a siker azonban nem a megnyugvást, a megelégedést szülte a vállalatnál, hanem fokozta a kezdeményező kész­séget. Feldolgozták a párt március 6-i határozatát, hogy az 1959. évi eredmények alapján ismételten maguké­nak mondhassák népi kor­mányunk legnagyobb kitün­tetését: a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Országos versenyt kezdeményezett a pártkongresszus tiszteletére a tur- kevei Vöröscsillag Termelőszövetkezet Tegnap este a túrkevei Vöröscsillag Termelőszövet­kezet kultúrotthonában mint­egy 200 szövetkezeti gazda gyűlt össze. A szövetkezeti aktíva ülés előadást hallga­tott meg a közelgő magyar pártkongresszusról, majd versenyfelhívást szövegeztek. A termelési verseny, melyre az ország összes termelőszö­vetkezeteit kihívják, átfogja a szövetkezeti fejlesztés, a mezőgazdálkodás minden te­rületét. A versenyfelhívás ismerte­tésére visszatérünk lapunk­ban. Soha nem halványuló emlék Egy éve ébredt a Kun­ság, a Jászság, kibomlot­tak az első rügyek a fákon, kíváncsi fejecskéjükkel az első tavaszi nap sugarait keresték a halványzöld fű­szálak — soha nem felejt­hető események tanúi vol­tunk. A felszabadulási ün­nepségekre hazánkba érke­zett szovjet párt és kor­mány delegáció N. Sz. Hruscsov elvtárs vezetésé­vel megyénkbe látogatott. Akkor az ünnepségek közben úgy éreztük: a kedves találkozások emlé­keit örökre szívünkbe zár­juk. S később a hétközna­pok, a dolgos nappalok kö­zött valóban nem felejtet­tük el. Nem is felejthettük, hi­szen nagy testvérünk, — őszinte segítőnk képvise­lői igaz barátsággal jöt­tek hozzánk. A béke, a testvéri barátság követei voltak ők; látogatásuk to­vább erősítette népeink ba­Kovács Imre miniszter elvtárs adta át a Vörös Vándorzászlót az Állal forgalmi Vállalatnak Kedves ünnepség színhelye volt a Megyei Tanács nagy­terme. A Szolnok és Heves megyi Állatforgalmi Vállalat dolgozói gyűltek össze, A korszerűbb technológiáért MÄR A korábbi évek­ben is nagyobb szakmai fel- készültséget igényelt a kor­szerű mezőgazdasagi gépek gyártása a Törökszentmikló­si Mezőgépgyárban. Az újabb gyártmányok okozta pillanat­nyi nehézségeken azonban minden esetben felülkere­kedtek. Nem is csoda ennél a vállalatnál az új gyártmá­nyok okozta nehézség, hiszen a Lábasi-íele ekegyártól el­maradott, korszerűtlen üze­met örököltek. De korszerűt­lenek voltak az üzem gyárt­mányai, technológiája is. Az idén a malomipari gé­pek és a silókombájn szerel­vények készítése okozott gon­dot. Kezdetben nemcsak a gép tulajdonsága, hanem technológiája is újszerű volt a vállalat dolgozóinak. A leg­nehezebb munkát adta ta­lán a gépek és szerelvények lemezalkatrészeinek elkészí­tése. A vállalat ezidáig le­mezmunkával nem foglalko­zott. így alig egy-két olyan szakmunkásuk volt, akik ér­tettek hozzá. A feladatot mégis meg kellett oldani. Az üzemnek szüksége volt mind a malomipari gépek, — mind a silókombájn-szerel- vények készítésének munká­jára E feladat megoldása komoly nehézségek elé állí­totta a műszaki és fizikai dolgozókat. Egyedüli megol­dás az volt, hogy a műszaki vezetők összeültek a mun­kásokkal és megbeszélték az újszerű technológiát igénylő munka megvalósításának fel­tételeit. ÚGY DÖNTÖTTEK, hogy megtanulják elméletben és gyakorlatban e gépek gyártá­sának összes fortélyait. Rajz­olvasási tanfolyamot szer­veztek munkaidő után. Ezen Szűcs László mérnök, a vál­lalat főkonstruktőre tanítot­ta a dolgozókat. A tanfolya­mon nemcsak a munkát végző csoportok, hanem má­sok is résztvettek. Amikor nem volt tanfolyam, gyártó­csoport tagjai lemezen gya­korolták a lemez egyenetlen­ségeinek kihúzását, egyenge- tését. A gyakorlati munka elsajátítását nagyban előse­gítette az, hogy az üzem a szállítóberendezések gyárá­ból kiváló lemezlakatost kért egyhetes tapasztalatcse­rére. Ettől is tanultak az üzem dolgozói. A műszaki vezetők ezidő alatt sem tétlenkedtek. Csor- tos Károly szerszámkészítő. Nagy Imre technológus és még többen törték a fejüket azon, hogyan és miképpen le­li Kocsi miami Gazdaság dotqozéi diLtdk Azaaiíkat! Ezév tavaszán a Tiszafü- red-Kócsi Állami Gazdaság­ban az MSZMP üzemi párt- szervezete és a szakszerve­zet javaslatára munkaver­senyt indítottak a dolgozók Április 4. tiszteletére. A ver­senyben célul tűzték ki, hogy a tavaszi növényeket idő­ben, jó magágyba vetik el. Álltak is szavukat. A dolgo­zók munkához való jó hoz­záállása, a helyes munka- szervezés, az agronómusok. szakvezetők irányítása mind benne található a jó ered­ményben. A vetési és talaj­munkák elvégzése mellett nagy gondot fordítottak a gazdaságban a lucernásítás- ra, a minél nagyobb mérvű trágyázásra, • a talaj termő­erejének fokozására és az erdősítésre is. Márciusban 9 ezer akác suhángot ültettek el, ebből 4 ezret a KISZ ta­gok. Saját munkájuk mellett elvtársi segítséget nyújtanak a kócsiak a társgazdaságok­nak is. Például 5 db G-35-ös traktoruk a Tiszasülyi Álla­mi Gazdaságban szánt. A ter­melőszövetkezetek megszilár­dításáért is munkálkodnak az állami gazdaság vezetői, szakemberei. Tóth József főagronómus és Nagy Ferenc állattenyésztő a tiszafüredi Uj Erő, illetve Tisza Kin­cse termelőszövetkezetekben segít az irányításban. Zima József igazgató, Agócs Lász­ló főkönyvelő pedig a Tisza- füred-kócsi Petőfi Tsz-t pat­ronálják. A gazdaság két fia­tal szakembere, Berkes Ist­ván és Bugán Antal agronó­musok állandóan ezen ter­melőszövetkezetben dolgoz­nak, fizetésüket is a gazda­ság folyósítja. A munka gyors elvégzése érdekében az állami gazda­ság gépeit a termelőszövet­kezetek rendelkezésére bo­csátja. Két Zetor 48 soros ve­tőgéppel a Tiszafüred-kócsi Petőfi és a nagyiváni Vörös Hajnal Tsz-ekben segíti a vetés mielőbbi befejezései, hét gyorsabbá tenni és rész­ben gépesíteni a lemezfeszí­tés műveletét. A fáradozást eredmény követte. A lemez­dudort ma már el tudják tüntetni. A kísérletezések so­rán megszületett egy bor­dázó szerszám. A borító le­mezalkatrészeket most már ennek segítségével feszítet­ték egyenesre és ezáltal nem­csak a dudorok tűntek el. hanem a gyártmány is szebb és erősebb lett. ALIG TÉLT EL három hét, máris kialakult a gyárt­mánykészítő törzsgárda. A műszakiak és fizikai mun­kások közös akarata és kol­lektív munkája megoldotta a gyár nehéz problémáját. Ma már könnyen megy a le­mezmunka. de még mindig van a malomipari gépek és a silókombájn szerelvények gyártásánál megoldásra váró vitás, technológiai kérdés. A megoldás nem kétséges, mert a műszaki és fizikai dolgozók között kialakult összefogás ennél a feladat­nál is eredményes munkára vezet. Kovács Dezső és Bú­zás Károly művezetők irá­nyítása alatt a sokmillió fo­rintot érő munka korszerűbb technológiával, minőségben javítva határidőre elkészül. — ab. — hogy átvegyék megérde­melt jutalmukat. — Az ün­nepségen részt vett Kovács Imre élelmezésügyi minisz­ter elvtárs, Mihályi László, az Élelmezésügyi Miniszté-V rium Állatforgalmi Igazgató­ság vezetője, Oláh György elvtárs, a Megyei Tanács VB elnöke is. Ünnepi beszédet Kovács Imre miniszter elvtárs mon­dott. Foglalkozott a vállalat eddigi munkájával, valamint a legfontosabb teendőkkel. Elmondotta, hogy a felvásár­lási rendszer az elmúlt 3 év alatt megszilárdult és bizto­sítani tudja a dolgozó nép ellátását. Bár a feladatok év- röl-évre nagyobbak, mégis zavar nélkül el tudják vé­gezni ezt az igen fontos munkát. Három év alatt a húsfogyasztás országosan 50 százalékkal nőtt. Ma már minden dolgozó asztalán nél­külözhetetlen a hús. Jó ét­vágyú népünk feladatokat szab a vállalat dolgozói szá­mára. Ezt a feladatot orszá­gosan is jó eredménnyel old­ják meg a vállalatok dolgo­zói. Ennek tudható be, hogy 15 nap nyereségrészesedést tudnak osztani. Szolnok és Heves Megyei Állatforgalmi Vállalatnál pedig 19.9 napot. Az elmúlt évben — de már az első negyedévben is — a Szolnok és Heves megyei Ál- latfcrgalmi Vállalat végzett legjobb munkát. 70 százalék­kal teljesítették túl az 1958. évi sertés- és szarvasmarha- felvásárlási tervet. A jó eredményért a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös vándorzászlaját nyerte e] a vállalat. Nagy kitüntetés ez a vál­lalat számára, de egyben BBBBBBaSBBBaBBBBBBBBBSaaQBBBBBBBBBBBBOB* Növekszik a hibridkukorica vetésleriilet a jászapáti járásban A jászapáti szövetkezeti já­rás termelőszövetkezeti pa­rasztsága komolyan hozzálá­tott a takarmányalap megte­remtéséhez. Növelik az évelő pillangós takarmánynövények területét és a kukorica félesé­gekből is többet vetnek az idén. Hibridkukoricát nyolc­ezerötszáz holdon tesznek a földbe. A múlt évben egye­dül a jászapáti Alkotmány termesztett hibridet 100 hol­don. A terméseredmény na­gyon jó volt. Övári 5-ősből 28 mázsát, az amerikai hibrid­ből pedig 32 mázsát takarí­tottak be átlagban holdan­ként. Az Alkotmány ezévben már 400 holdra növelte hib­rid területét, s csatlakoztak hozzá a járás többi termelő- szövetkezetei is. Jászkisér községben 200 mázsa hibridvetőmagot cse­réltek ki eddig. A Táncsics 200 holdat, a Kossuth 100 hol­dat vet. Az Alkotmány kuko­ricavetésterülete teljes egé­szében hibrid lesz. Ugyan­csak a jászapáti Velemi Endréé Is. A Velemi 300 hol­dat vet hibridből a közösben, ám a háztáji vetésterületet, is hibridből vetik. Jászapátiban az újonnan alakult Zöldmező is teljesen hibridet vet, már 50 mázsa vetőmagot cserit ki. A járás többi termelőszö­vetkezetében a jászapáti Al­kotmányban, a jászapáti Kos- suíh-fcan négyzetesen vetik a hibridkukoricát. így a meg­művelése könnyebb, vető­magszükséglete kevesebb, terméshozama nagyobb. A Jászkiséri Gépállomás előké­szítette a négyzetes vetőgé­peket. A járás területén egyébként kicseréltek már 700 mázsa hitoridlkukoricát, még 100-ra bejelentették igényüket, s minden helység­ben végeztéit a vetőágy elő- készítérsel, az őszi szántások tavaszi felszíni munkálatai­val. nagy felelősség is. A minisz­ter elvtárs arra kérte a vál­lalat dolgozóit, hogy ez évi tervükön felül adjanak 100 ezer darab sertéssel többet. Ezután átadta a Miniszter- tanács és a SZOT vörös vándorzászla ját a vállalat, igazgatójának, Marschik Pál elvtársnak, aki a vállalat dolgozói nevében vállalta, hogy a miniszter elvtárs ál­tal kért 100.000 db sertés fel­vásárlását teljesíteni fogják. Majd bejelentette, hogy több mint 422.000 forint jutalmat, illetve nyereségrészesedést osztanak ki. Oláh György elvtárs, a Me­gyei Tanács VB elnöke a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevé­ben köszöntötte a vállalat dolgozóit. Köszönetét mon­dott azért az áldozatos mun­káért, melyet a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesz­tése terén végeztek. Arra kérte a dolgozókat, hogy le­gyenek büszkék a vándor­zászlóra és igyekezzenek azt megtartani. Ezután az Élelmiszeripari dolgozók Szakszervezete El­nökségének levelét olvasta fel az országos titkár. A ju­talmak kiosztásával együtt Kiváló Dolgozó jelvényeket is adtak a legjobbaknak. V. K. rútságának szálait. A ked­ves közvetlen szavak, me­lyeket Szolnok és Karcag dolgozóihoz intézett Hrus­csov elvtárs mély érzése­ket keltettek az emberek­ben. S a mély érzések mel­lett tovább érlelték a bi­zalmat a Szovjetunió né­pei iránt, mert világosan kicsendültek a szavakból: Európa közepén nem va­gyunk egyedül. Olyan nép támogat bennünket szocia­lizmust építő, jövőt formá­ló munkánkban, mint a Szovjetunió népe. amely hősiesen ellenállt annyi el­lenségnek s ma diadalma­san építi a kommunizmust. Megnyugtató volt ez és ma is nyugodtságot köl­csönöz minden embernek annak ellenére, hogy nyu­gati határainktól nem messze, már ismert politi­kai figurák mesterkednek az új háború kirobbantá­sán. Népünk békeharcát erősíti a tudat, hogy mel­lettünk áll tekintélyével, fegyverével az a nép, melynek követei igaz ba­rátként jöttek hozzánk ma egy éve. Súlyuk mellett is kevés volna azonban ilyen sza­vakkal emlékezni a nagy- jelentőségű látogatásra, megyénk dolgozói és a szovjet delegáció megyei találkozóira. E naphoz még több em­lék is fűződik. Ki ne em­lékezne Hruscsov elvtárs Ígéretére, melyet karcagi látogatása alkalmával tett és azóta már valóra is vál­tott. Annál is inkább em­lékeznek erre országszerte, mert jóformán minden­honnan csodájára jártak a Béke Tsz-ben elért termés- eredményeknek. A kunsági szikesen soha nem látott eredményeket értek el a szovjet géppel vetett, újfajta kukoricá­val. A szaksegítséget is Hruscsov elvtárs biztosí­totta. Külön szakember gondoskodott arról, — in­tézkedései alapján, — hogy a Béke Tsz gazdái mielőbb elsajátítsák az új gazdálkodás módszereit. Talán elég is volna eny- nyi az emlékek felfrissíté­séből. A gyűlésekre felvo­nult tízezrek ezek alapján is emlékeznek. S akik egy éve nem voltak ott Szol­nok és Karcag főterén, — azok sem felejtik el a ked­ves látogatást, amelyik to­vább szilárdította a két or­szág népei közötti eltéphe- telen barátságot s a béke reményét erősítette minden dolgozóban. Az Állami Erdőgazdaság ajándéka a jászberényi Győzelem Tsz-nek 'tizenhatezer társadalmi munkaórát ajánlottak fel patronálásban az erdőgazdasági dolgozók A jászberényi Győzelem Termelőszövetkezet patroná- lását az Állami Erdőgazda­ságok Szolnok megyei Igaz­gatósága vállalta. Az újon­nan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetnek első­sorban állatférőhelyben van nagy hiánya. — Negyvenkét szarvasmarhájukat nem tud­ják hol elhelyezni. A patro- nálást vállaló erdőgazdaság dolgozói gyorsan határoztak. Ha a termelőszövetkezet biz­tosítja az any »got, az erdő­gazdaság dolgozói kulcsát­adásig teljesen felépítik is­tállójukat. A típus-terv szerint épülő 50 férőhelyes istálló költség- vetése elkészült. Ezzel egy- időben az erdőgazdaság er­dészeteiben is megkezdődött a munka szervezése. Az er­dészeti dolgozók felajánlot­ták, hogy egy hónapon ke­resztül minden nap megtold­ják munkaidejüket egy óra­hosszával és az ezért járó bért az építkezések költsé­geire fordítják. A 116 mű­szaki beosztott 100 munka­napot tölt fizikai munkában az alapozásnál, az anyagszál­lításnál, illetve a segédmun­kák további változataiban. A gazdaság kőműves szak­munkásait pedig összevon­ják, brigádot alakítanak be­lőlük, s azok építik fel az istállót Jászberényben. Eddig 16 ezer társadalmi munkaóra gyűlt össze, amely pénztértékben 60.000 forintot tesz ki, vagyis fedezi az épít­kezési költségéket. A legtöb­bet az abádszalóki erdészet dolgozói ajánlottak fel, mint­egy 6 ezer munkaórát. A jászberényi Győzelem Termelőszövetkezet ma nyit­tatja meg a hitelt, kezdi meg az anyagkiadás igénybevéte­lét, s őszre felépül az 50 férőhelyes tehénistálló. A férőhelyet típus-terv szerint építik, s az állatállomány nö­vekedésével minden különö­sebb akadály nélkül hozzá­építhetnek még egy ugyan­csak 50 szarvasállatot befo­gadó részleget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents