Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-07 / 80. szám
VILÁG PROLETÁRJAf EGYESOUETEKJ (SZOLNOK MEGYEI X. évfolyam, 80. szám. Ara 59 fillér 1959. április 7. kedd. Munkások a termelőszövetkezetekért * Kettős ünnep a Tejipari Vállalatnál l * 1 § » Tudomány-Technika \ . , » 4 UtUUiáUl UiáUiiUUUUUUiUiUUtáUiu« FOGADÁS hazánk felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton este fogadást adott az Országházban. A fogadáson jelen volt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kiss Károly, Kállai Gyula, Marosán György, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Résztvett a fogadáson az Elnöki Tanács, a Miniszter- tanács, az MSZMP Központi Bizottsága számos tagja, a politikai, a gazdaság! és a kulturális élet sok vezető személyisége, a munkásmozgalom veteránjai, Kossuth-díja- sok. Részt vettek a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői is. A fogadás szívélyes baráti légkörben folyt le. (MTI). Népünk hálás szívvel gondol a felszabadító hősökre- Tíssünnepség a Ss;glígeti Színházban — Hazánk felszabadulása 14. évfordulójának előestéjén, pénteken az MSZMP megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács Végrehajtó Bizottsága, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, az MSZBT megyei és városi elnöksége díszüranepólyt rendezett Szolnokon a Szigligeti Színházban. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet Czinege Lajos elvtárs, az MSZMP megyei Végrehajtó Bizottságának első titkára, Oláh György elv-társ, a megyei tanács VB elnöke, Csótó István elvtárs, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, Csáki István és Horváth Imre elvtársak, az MSZMP megyei VB titkárai, Fodor Mihály é- dr. Sállá Ferenc, a megyei tanács VB elnökhelyettesei, Bereczki László, a Szolnoki Járási Tanács .VB elnöke Sipos Károly elvtárs, az MSZMP városi VB titkára. Kapás A dolgozók tízezrei ünnepelték megyeszerte Április 4**ét Jászberényben talán még az előző évek ünnepségein is túltett az idei megemlékezés. Április 2-án a város valamennyi lakója gyönyörködhetett a fáklyás felvonulásban, melyen az általános iskolák felső tagozatának növendékei vettek részt. Negyedikén délelőtt ünnepi ülést tartottak a szovjet hősök emlékműve előtt: nyolc- kilenc ezer ember hallgatta figyelmesen Bacsa Ferenc elvtárs, az MSZMP városi bizottsága titkárának megemlékező beszédét. Díszsor- tűz közepette helyezték el az első koszorúkat az emlékmű talapzatán, majd a honvédség és a munkásőrség dísz- százada tisztelgett az elesett hősök emléke előtt. Április 4-én egész napon át tartó kultúr- és sportműsor szórakoztatta a herényieket. Karcagon már április 3-án megkezdődtek a felszabadulással kapcsolatos megemlékezések. Este a KISZ székházában díszünnepséget rendeztek, melyen Szentesi László elvtárs, a városi tanács VB elnöke mondott beszédet. A gyűlés után értékes műsor következett. Negyedikén reggel 9 órakor körülbelül száz koszorút és soksok virágot helyeztek el a hősök emlékművén. Délután sport- és kultúrműsor szórakoztatta a karcagiakat: szovjet vendégek is felléptek. Este tűzijátékot rendeztek. Mezőtúron a termelőszövetkezetekben és a város üzemeiben az ünnep előtt kisgyűléseken emlékeztek meg az évfordulóról. Este hét órakor fáklyás felvonulást rendeztek, majd a tábortűz mellett messzecsendült á forradalmi dalokat éneklő fiatalok hangja. Április 4-én zenés ébresztő keltette fel a város lakóit, akik a hősök emlékműve köré gyülekeztek, hogy elhelyezzék koszorúikat, virágaikat. Tíz órakor tizenegyezer ember gyűlt össze az ünnepi találkozóra. Délután vidám, pezsgő hangulatban szórakozott a város népe. Az ifjúsági szervezetek a Ságvári Endre kulturális seregszemle keretében mutatták be műsorukat; a város sportpályáin is sokan találtak felüdülést. Este tánc- mulatság zárta az ünnepet. Törökszenfmiklóson április 3-án ünnepi pártnapokat rendeztek a termelő- szövetkezetekben és az intézményekben, az üzemekben pedig a felszabadulásról szóló megemlékezést egybekötötték a nyereségrészesedések kifizetésével. Április 4-én koszo- rúzási ünnepséget rendeztek a Kossuth-téri hősi emlékmű előtt. Búzás Imre elvtárs, a városi tanács VB elnöke tartott ünnepi beszédet. A gyűlésen háromezer ember vett részt. Kunszenímáríonban április harmadikén az egész község gyönyörködött a fiatalok fáklyás felvonulásában. A művelődési otthonban április harmadikén este ünnepi gyűlést rendeztek, amelyen Vincze Mihály elvtárs mondott beszédet, csaknem kilencszáz főnyi hallgatóság előtt. Már a fáklyás felvonuláson részt vettek a szovjet Komszomol küldöttei is, akik ezután a gyűlésen is megjelentek. — Vincze elvtárs beszédét színvonalas kultúrműsor követte. Április negyedikén többszá- zan jelentek meg a szovjet hősök emlékműve előtt, hogy elhelyezzék a hála és kegyelet koszorúit. Turkeve városában április 3-án este fények hosszú sora világította meg az utcákat: a fiatalok fáklyás felvonulását csodálhatták meg az első termelőszövetkezeti város lakói. Negyedikén zenés ébresztő keltette a kevieket, kik tíz órakor ünnepi nagygyűlésen találkoztak Gaál Antal országgyűlési képviselővel. A szónok megemlékezett a tizennégy év előtti nap jelentőségéről. — Ezután megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. Délután gazdag kultúr- és sportműsor következett. Kisújszálláson h. Kiss Márton, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke üdvözölte április harmadikén este a városi nagygyűlés részvtevőit, majd Váczi Sándor elvtárs, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. Másnap délelőtt tíz órakor a hősök emlékművénél Szabó Gyula elvtárs szólott a hazánk felszabadításáért életüket adó szovjet katonákról; majd a város termelőszövetkezetei és intézményed koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán. Tiszafüreden és a tiszafüredi járásban összesen mintegy tíz-tizenkétezer ember vett részt a felszabadulási évforduló alkalmával rendezett ünnepségeken. A járási székhelyen április 4-én délelőtt 10 órakor többezren gyűltek össze, hogy meghallgassák V rebovszky Mihály elvtársat. Ezután került sor a szovjet hősi emlékmű meg- koszoi'úzására. Tiszafüreden és Nagyivánban szovjet vendégek is részt vettek az ünnepségeken. A nagyobb városok és községek ünnepségein kívül valamennyi községben megemlékeztek az évfordulóról. A falvakban ünnepi gyűléseket rendeztek. A szovjet hősök emlékműve előtt mindenütt díszőrség állott. Mindenütt a hála és a kegyelet virágai borítják a hősök emlékműveit. Sípos Károly e'vtárs beszéde — Tisztelt ümiéplő közönség, kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Tizennégy évvel ' ezelőtt 1945. április 4-én a szovjet hadsereg főparancsnokság hírül adta a világnak, hogy Magyarország területéről kiverték az utolsó hitlerista és magyar fasiszta csapatokat. Azóta évről-évre ünnepeljük április 4-én hazánk felszabadulását, legnagyobb nemzeti ünnepünket. Legnagyobb ünnepünk ez, mert felszabadulásunknak köszönhetjük, hogy sok évszázados belső, és idegen elnyomás után Magyarország ismét független állam lett. Felszabadulásunknak köszönhetjük, hogy a magyar nép visszatérhetett arra az útra, melyen 40 évvel ezelőtt már egyszer elindult Ezután arról szólt, hogy népünk a vérrel és szenvedéssel telített negyedszázados Horthy elnyomás alatt mindig bizakodva tekintett a Szovjetunióra. A legjobbak harcbaszálltak a kíméletlen terror ellenére is, harcra hívták a nemzet erőit és hirdették a nép igazságát. Majd így folytatta: — A sötét korszakban a munkásosztály legjobbjai a kommunisták és nem kommunisták harcot folytattak az illegális pártszervezetekben, szakszervezetekben a Rizso, a városi tanács VB elnöke, két szovjet vendég ée többen az üzemek, termelőszövetkezetek kiváló dolgozói kczüL Az ünnepség résztvevőinek sorai között ott voltak a szolnoki üzemek és termelőszövetkezetek vezetői és dolgozói, több meghívott szovjet vendég. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Csctó István elvtárs üdvözölte az ünnepségen megjelenteket. Megnyitó szavaiban méltatta a felszabadulás jelentőségét és azt a hatalmas utat, melyet azóta tett meg népünk, mióta a diadalmasan győzedelmesedé szovjet hadsereg kiűzte hazánk területéről a hitleri hordákat és magyar bérenceiket. A megnyitó ulán Sipos Károly elvtárs, .az MSZMP Szolnok városi VB titkára mondott ünnepi beszédet. Horthy rendszer ellen. A szolnoki illegális kommunista pártszervezet a kultúrális szervezetekben, az üzemekben, a munkahelyeken meggyőző szóval leplezte le a fasizmus gazságait és ellene harcra buzdított. Összefogásra szólította a dolgozókat. A Horthy rendszer nagy pusztításokat végzett elvtársaink sorában. Sok elvtársunk nem érhette meg a fel- szabadulást, Horthy kínzó kamráiban lelte halálát. A népellenes rendszer urai vérgőzös háborúba vonszolták az országot. A Szovjetunió 1941-ben komolyan figyelmeztette az ország akkori urait kalandor lépésük következményére. De akkor nagy volt a sietség. Féltek, hogy lemaradnak a Szovjetunió kirablásáról. LázálmoÖlök dicsé sín a hősöknek! A kommunisták vezették az ország újjáépítését A felszabadulás után a kommunista párt harcba szólította az ország dolgozó népét. Hunyorgó szemmel jöttek elő az emberek a pincék sötétjéből és a párt hívó szavára hozzáfogtak az élet megindításához. Éhezve, rongyoskodva küzdve az infláció támasztotta nehézségekkel, folyt az újjáépítés. A kirabolt, kifosztott országban a kommunista párt hirdette törhetetlen hittel, hogy lesz magyar újjászületés. A szovjet hadsereg már a harcok közpette is segítette a magyar nép hősi erőfeszítését. A felszabadulás óta nem volt egyetlen alkalom sem, amikor nem éreztük volna magunk mellett a szocialista tábor és annak vezető ereje a hatalmas szocialista Szovjetunió bátorítását, erkölcsianyagi és nem utolsó sorban katonai támogatását. Mim hűséges barát állandóan ott volt fiatal népköztársaságunk mellett. A magyar nép elismeréssel és hálás szívvel gondol azokra, akik emberileg a legtöbbet adták hazánk felszabadulásáért. Azokra a szovjet elvtársakra, magyar kommunistákra és hazafiakra, akik a hosszú harcok folyamán drága életüket adták felszabadulásunkért. A magyar nép tisztelettel adózik a nagy szovjet népnek azért az önfeláldozó támogatásért, amelybe népünket részesíti. Népünk a szccializmus híve A magyar munkások, parasztok és értelmiségiek az alkotó munka évei alatt olyan történelmi változást vittek véghez Magyarországon, amire példa a magyar történelemben nincs. Az országunkban az elmúlt tizennégy év alatt közel négyszeresére emelkedett az ipari termelés. Megyénkben a fel- szabadulás után egy sor új ipari üzem létesült. A Vegyiművek, a Tisza Bútorgyár, Tejipari Vállalat, Me- zőgazlasági Gépjavító, Kő- olajkutató, Dohányfermentáló, a Jászberényi Aprítógépgyár és sok más ipari létesítmény példázza azt a hatalmas arányú fejlődést, melyet a felszabadulás óta elértünk. i A következőkben Sipos Károly elvtárs arról beszélt, hogy a nemzetközi imperializmus és a hazai reakció maradványai fogcsikorgatva nézték a felszabadult nép alkotó munkájának eredményeit. A külső és belső ellenségek összefogtak a népi hatalom szétzúzására, ellenforradalmat robbantottak ki. S amikor a csüggedők már mindent elveszettnek hittek, a nagy testvér, a Szovjetunió újra segítséget nyújtott, másodszor is felszabadította hazánkat. Majd így folytatta: (Folytatás a 2-ik oldalon.) C zombaton, amikor lát- tam a Hősök terén a felsorakozott díszzászlóaljat, az üzemekből a koszorúzást ünnepségre felvonult többezer embert; éreztem, nemcsak szólam, valóság, hogy Április 4 többet jelent dolgozóinknak mint általában az ünnepek, vagy évfordulók. Ez látszott az emberek arcán, ez érzett az ünnepség hangulatából, amikor a magyar és szovjet Himnusz elhangzása után elhelyezték a Megyei Pártbizottság koszorúját Czinege Lajos, Csáki István és Horváth Imre elvtársak. S miközben a gyász- induló ünnepélyes akkordjai mellett egymásután kerültek a Hősök téri emlékmű talapzatára a vörös-szalagos koszorúk, az arcokon a hála tükröződött. Nem számoltam meg, mennyi koszorút helyeztek el az üzemek dolgozói, de talán nem is lehet ezt számokkal méltóképpen kifejezni. Sokkal inkább így: az ünnepség vénére a méreteiben is imvonáló emlékmű talapzatát tel- : jesen elborította a vörösszalagos koszorúk sokasága. S az internacionálé elháng- zása után katonás vezényszavak hangzanak: , LHszzászlóalj, vigyázz. Fogadás középről, tisztelegj!” Majd díszmenethez alakulnak az egységek. Elől a honvédek; keményen csattan minden lépés, amint elhaladnak az emlékmű előtt. ]\ éhány méterre mögöttük ^" a munkásőrök következnek. Kortól cserzett arcú idős emberek. Sokuk már évtizedek óta küzd a sorban népünk szabadságáért, felemelkedéséért. A kezek, a sok munkától kérgesre edződött tenyerek határozottan markolják a fegyvert. A szorításban nem kevesebb, mint fogadalom tükröződik: amiért ti küzdöttetek, hősi halált halt szovjet élvtársaink, szabadságunk biztos védelmet kap tőlünk, örök dicsőség nektek, akik véretek áldoztátok azért, hogy ma ünnepelhessünk. kát kergettek a Szovjetunió leigázásáról. Kalandor lépésükkel a háborút és kínok, szenvedések özönét zúdították a dolgozó népre. A szovjet nép felkelt hazája védelmére, összefogott hősi erőfeszítéssel, s kiűzte hazája területéről a betolakodókat. A hős szovjet hadsereg maga előtt kergetve a fasiszta csapatokat, sorra szabadította fel a hitleri iga alatt sínylődő népeket. Az uralkodó osztály páni félelemmel vette tudomásul a szovjet csapatok közeledtét. A dolgozók azonban tudták, hogy a szovjet hadsereg számukra megváltást, felszabadulást hoz. Ezért fogadták felszabadító barátként, ezért üdvözölték fheleg szeretettel hazánk földjén a csillagos katonákat, a szovjet hadsereg hős harcosait, a magyar munkások dolgozó parasztok, a haladás minden híve.
