Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-04 / 79. szám

4

SZOLNOK MHilFI NÉPI ' *>

1959. április 4.

Ü"' w' mwA %

Szállítják a mésziszapot

Nagyarányú talajjavítás kezdődik ez évben is me- gyeszerle. Az utazó ember a vasútállomások mentén sok helyütt lát nagy halom, különös színű anyagot. Ez mésziszap, a talajjavítás fontos kelléke. A Mezőhcki Állami Gazdaság Alcsiszigeti Üzemegységének dolgozói megkezdték a mésziszap és a karbidiszap szállítását.

II

Szerelik a hidroglóbust

Ä mezőhéki Táncsics Tsz központjában készült ez a felvétel. Április végére elkészítik és felállítják a hidroglóbust. Ütvén köbméter vizet tárol, s ellátja majd az új irodaépületet, a kultúrházat, a lakásokat és az istállókat.

Keresztes Mihály miniszterhelyettes Mezőiteken

Átadták a vörös vándorzászlót — 740000 forint nyereségrészesedést 200 000 Ft prémiumot osztottak

A Héki Állami Gazdaság szép művelődési otthona ünnepi díszben várja az érkezőket. A kezdésig még 1 óra van, de a széksorok már megtelnek nvunkájsokkal, traktorosokkal, állattenyésztőkkel, a hétköznapi munka szerény harcos hőseivel. Eljöttek a munkásosztály képviselői, a martfűi Tisza Cipőgyár, a Szolnoki Cukorgyár dolgozói, hogy közösen osztozzanak a magas kitüntetésben, amely immár másodízben illette meg a derék mezőhékieket. Az ünneplő sokaság közölt látunk termelőszövetkezeti elnököket, mezőgazdászokat, brigádvezetőket, akik sok segítő támogatást kaptak a gazdaságtól és ezúttal is tanulni akarnak az idősebb, tapasztaltabb testvértől.

Néma csend ülte meg az addig zsongó termet, amikor szólásra emelkedett Oláh János elvtárs, a gazdaság kiváló igazgatója

Ki jár ma

gyalog?

Megszokott kép: felsorakozó autóbuszok és előttük a rengetek utas. Valamikor nagyon meggondolta a paraszt ember, hogy költsön-e autóbuszra. Még 15—20 kilométereket is elgyalogoltak. Ma viszont ugyan ki tenne í meg ilyen hosszú útat gyalog?

IS

— KÖSZÖNTÖM ÖNÖKET

kedves vendégeink, köszöntőm a gazdaság egyszerű dolgozóit, akiit kemény áldozatos munkával harcolták ki, hogy ma újabb győzelmet ülhetünk, ünnepelhetjük a szocialista mezőgazdaság fejlődéséért vívo' t harc sikereit. A gazdaság pártszervezetének, szakszervezetének, vezetőinek és minden egyes dolgozójának része van abban, hogy ismét elnyertük a magas kitüntetést, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Ez a tény legyen serkentő a további nagy feladatok megoldására is.

Utána Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi miniszterhelyettes beszélt az ünneplő sokasághoz.

— Most ünnepeljük hazánk felszabadulásának 14. évfordulóját — mondotta többek között. — E jelesi történelmi évforduló alkalmából joggal elmondhatjuík: hazánk dolgozó népe — köztük a Mezőhéki Állami Gazdaság lelkes munkáskollektívája — jelesen élt azzal a szabadsággal, amelyet a nagy Szovjetunió hős fiai vérük hullatásával hoztak el nekünk. A párt vezetésével alig másfél évtized alatt új, szebb világot teremtettünk, a szocialista

Magasodik a fal

Legelőjavítás

Bár merre jár az ember, a határban mindenütt gép, gép és gép. A kenderest legelőn az ottani növényvédő állomás traktorosa munkálkodik. Előzőleg műti ágyázta a területet, utána pedig boronái.

m

A berlini kérdés

címmel szerdán, április 8-án Barht Herbert, a Német Demokrat i kus Köztársaság

Nagyl/j vétségének másodtitkára előadást tart Szolnokon. A narrjaink legégetőbb külpolitikai, kérdéséről szóló előadást laz MSZMP Városi Bizottsága, a TIT, a Hazafias Népfront Városi Elnöksége és a Helyőrségi Tiszti Klub rendezi. Az előadásra este fél hétkor kerül sor a Helyőrségi Tiszti Klubban, majd eredeti német dokumentumfilmet mutatnak be.

A szajoli Előre Termelőszövetkezet gondoskodik a férőhelyek biztosításáról. A központtól kissé távolabb megkezdték az építkezést. A képen Kengyel Imre és Zóka Mihály kőművesek falaznak.

világot, amelyben a dolgozó népé a hatalom. Magunknak dolgozunk és munkánk gyümölcsét sohatöbbé semmilyen fajta tőkés, vagy földesúr el nem ragadhatja. Szocialista társadalmunk építéséhez a magasabb életszínvonal megteremtéséhez jelentősen hozzájárult a Héki Állami Gazdaság is, amikor csökkentette a mezőgazdasági termelés költségét és a termelési szintet is mind magasabbra emelte. Ékes bizonyítéka annak, hogy az 1958-as gazdasági e'ztendqjoen 5 261 000 forint abszolút nyereséget értek el. Nehéz volna az eredményeket . mind felsorolni, ezért csati néhányat említek: kenyérgabonából például 4000 mázsával, cukorrépából négy és félezer mázsával, rostkenderből másfélezer mázsával, tejből 66 ezer literrel, tejszínből 30 ezer literrel, vágó- és hízómarhából csaknem 400 mázsával teljesítette túl áruértékesítési tervét. Az állattenyésztők jó munkája mellett szól, hogy az állattartás üzemi eredménye több mint másfélmillió forinttal javult, de hasonló jó eredményeket értek el a növénytermelés dolgozói is. A gazdaság munkájának sikerét az is jellem- zi, hegy önzetlenül, erejük teljével segítik a kömyezó mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. hogy azok is mielőbb példás nagyüzemekké váljanak.

— A PÁRT ÉS A KORMÁNY bízik önökben, hogy az elmúlt évek sikereit továbbfejlesztve, ebben a gazdasági évben is jeles eredményeket érnek el — fejezte be beszédét Keresztes Mihály elvtárs, majd átadta a Minisztertanács és a SZOT vörös . vándorzászlaját) -a velejáró oklevéllel és pénzjutalommal.

A széksorokban az ünneplőbe öltözött munkások feszengve várják a következő ünnepi pillanatot, a kitüntetések átadását. Mögöttem ül Nagy Márton alig 30 éves fogatos, akit mindenki szorgalmas munkásnak ismer a gazdaságban. A koratavaszi naptól barnított arcán az izgalom legkisebb jelei sem látszanak. Az egyszerű ember gondolni sem mer arra. hogy a gazdaság mintegy 900 dolgozója közül az ő nevét is említik. S említették.

hét éve munkálkodik a gazdaságban, s öttagú családjával úgy él, ahogyan egy szocialista nagyüzem dolgozójához illik. Néhány évvel ezelőtt, még a 14 kilométerre lévő Öcsödre járt dolgozni, de a gazdaság vezetői, mint már annyiszor, ezen is segítettek. A közelben lakást kapott, megilleti a háztáji föld és minden más : egyéb. A tél folyamán két | szép hízót vágott s ebben az I évben már hármat hizlal. — | Minden feltétele meg van j ehhez, mert szépen keres a ■ gazdaságban és most a juta- ; lomosztáskor is több mint ( kétezer forintot kapott a | borítékban.

• Az ünnepségen felszólalt | Csáki István elvtárs, a Me- | gyei Pártbizottság titkára is,

\ aki a Megyei Pártbizottság I és a ^legyei Tanács Végre- ; hajtó Bizottsága nevében kö- | szöntötte a kiváló állami f gazdaság vezetőit, dolgozóit | és további sok sikert kívánt I munkájukhoz. A MEDOSZ ^elnökségének üdvözletét Hu- I nya István elvtárs, a Mező- ] gazdasági Dolgozók Szak- ? szervezetének országos elnö- ? ke tolmácsolta. Ezt követő- j en több mint 740.000 forint ! nyereségrészesedést és 200.000 | forint prémiumot osztottak ! ki a dolgozók között.

I A bensőséges szép ünnep- . ség vacsorával ért véget,

| amelyen a gazdaság vezetői ! és dolgozói együtt a vendé- i gekkel ürítették poharukat a i további sikerekre.

Endrész

Csipketerítő

— 461 csillagból

Halk zsongás, sok-sok kipirult kedves arc fogadta a 1 MÉSZÖV székházában össze- sereglő verulégeket, kik a 1 MEZÖSZÖV és a Szolnoki . FJK asszonyainak, leányai- 1 nak kézimunka-kiállítására < gyűltek egybe. Horgolás, népi hímzés, — sőt! — 461 csillag- J bői álló antik csipketerítő, I S. Varga Angyal műve, és jj magyar pevzsaszönyeg bá- | multatta magát tarka váltó- § zatosságbán. |

Ahány kiállító — annyi ~ jutalom; ezt a kedves ötle- | tét nem mulasztotta el meg- | valósítani a kiállítás vezető- . sége. Hatvani Ferencné, a * KPVDSZ nőbizottságának el- 1 nőké adta át a díjakat s kö- ■ szöntötte kedves szavakkal a Z kiállítókat. Üdvözlő szavai ? során megemlítette: helye- ~ selné, ha minél több vállalat \ nődolgozói követnék a föld- § művesszövetkezeti asszonyok Z alkotókedvről tanúskodó ” kezdeményezését. |

Nem szívesen csapunk fel *

■

ünneprontómik — mégis meg | kell kérdeznünk: Miért esu- I pán két napig tartották nyit- Z va az értékes anyagú kézi- ] munkakiállítást.

A PUSZTABÁNRÉVEI ] ÁLLAMI GAZDASÁG ]

üzemgazdász és terv-előadói « munkakörre keres állami« gazdasági gyakorlattal ren- . delkezö személyt azonnali - munkába állással.

/l ilanácsháza az egykori iicastélyban székel. Azt [mondja Gazdag Ignácné ta• nácslug az elnöknek minap lőttjén iában.

: — Hej, sokat kitakarítcU •iám isit ezt a szobát.

! — Amúgy hányszor? — ‘tréfálkozott valaki.

I —. Majd megtudnátok — [patlií'/nt jel az asszony —, ha '.úgy élnétek mint mi. Sokat ‘sorálom a kislányomnak .:.

■ — Mit, Gazdag néni? — íny Bök rá Árpád utcai, kúria, •szerű otthonában. Mert ki '.hinné, hogy a két szoba kom- •forlos, verandás, legalább 80 [ezret érő új lakás háziasszo■ uhu egykori takarítólány.

• i .. azt, hogy reggel hét \elí)lt soha fel nem költőm. •Ügy vagyok vele, hadd pi- [hfjnjen helyettem is. Hétre?

Ukorra kivirradt, két-három Isiobát kitakarítottam.

I Kaffémtannak hívták a

‘tiszttartót, (unnál szolgált, [Gnzdagné, az uradalmi gőz. "rdhe-kezelő lánya. Tizenhárom í.'ipes korától 20 évesig. Háromszor megszökött, vissza bellett mennie, nem tudott | hová lenni. Folyt róla a viz r ebédidőben. Kaffer man évef

„^UlejaníjíuH Lánya aayu&k..."

lődött, amint elébe tette a forró étek (azt szerette a tiszttartó úr).

— De megizzadtál. Rozi.

— Jaj, meg kell szenvedni azért a kis pénzért — szaladt tovább a negyedik fogásért.

— Nem kapok több lányt — sopánkodott a tiszttartóidé. De a fizetés maradt. Pedig három ember munkája szorult Rozira. A takarítás, főzés, terítés, felszolgálás, mosogatás, mosás, hajnali négytől, amilwr a közöskonyhás cselédlakásokból elindultak az emberek jószágot etetni, aklcor kelt .ő is, s este tizenegyig.

— Abba a nótába esett a többi testvérem ugyancsak. Ahogy nőttünk, úgy mentünk szolgálónak, cselédnek, kuláktanyákra Jászberénybe, vagy uradalmakba. Azok oszt belenevelték az emberbe a munkát, elhiheti.

Hármas kopogtatás az ajtón. Virgoncka barna kislány libben be a szobába.

— Édesanyám tojást kér, Erzsi néni.

— Jaj Erzsikém, mondjad már neki, pont nekem is kifogyott.

'J-.lsztára vasalt, igényes

^ minőségű ruhában a lány, noha a disznóktól szaladt be.

— Ünneplő?— intek utána.

— Eltalálta. Az a helyzet, kinőtte ünnepre, hát fogd be kislányom hétköznaplóra, — mondom neki.

—- De azért az is csak akad?

— Nem nagyon dicsekedhetnék, tán öt öltöny az egész ünneplő. Kimerített az építkezés bennünket.

— Cipők?

— Hajaj. Én hallja, mindig mezítláb jártam, Erzsikém már nyáron is szégyelne úgy menni. Dehát nekem egy hónapi fizetésem nem lett elég egy pár cipőre.

Csak úgy véletlenül téved a tekintetem a bútordarabokra. Gazdagné félreérti. 1

— Nem telt többre. Erzsi-' kém nem ilyet kap. Komplett', szoba, hálóbútort. Staférun-' got, ahogy illik, duplán. \

— Nem az illendőség teszií

azt. I

— Tudom, az igény. — Át fiam motorkerékpárról be-' szél. Azt sem tudtuk, mt-j lyen az,

— A munka után kijár. ■

— Nem is félünk a dolog-] tói. Az urammal megfeleztüki a juttatott földet, tagként] léptem a Békébe vele együtt.1

— Hát a kislány? ]

— Most tizenöt éves. Már\ majd neki is dolgoznia kell.]

Az egész Szászberek cső-] ÜA- dúlta építészeti remek-! mű lakás kertjében elsőt vi- ] rágzik a kajszibarack. Erzsi,! a „nagy” lány rápillant,] ahogy az ólba tereli a sertés-; falkát. A tavasz illatától úgy] telicsordul a szíve, önkénte-. len nóta kerekedik ajkán: ]

„Édesanyám lánya va-[ gyök...” (

Gazdag Ignácné hallgatja• az ajtóban. Aztán befordul a', szoba felé, nehogy észreve-] gyék. megleste a lánya bol-l dogsegát.

b. l. ;