Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-28 / 98. szám

SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP

3

1959. április 28.

AHOGY AZ ELET MUTATJA...

Nem mehet be úgy látó gató a tiszaföidvári Lenin Termelőszövetkezet irodájába, hogy azt ne mondaná neki a bent tartózkodó tsz- tag, vagy vezetőember: ..ugyan elvtárs, nézzünk már körül itt a központban, vagy kint a határban”.

Nehéz ugyan kifogni akár az elnököt, akár a párttit kárt a szövetkezet központ jában, mert a határt járják azok, állandóan ott -élnek, ahol

sarjad a vetés

s az emberek munkálkodnak a köz felvirágoztatásán.

No de azért valakit mindég lehet találni az irodában, aki kalauzolja az embert. Bozsó Mihály pártvezetőségi tag is majd csak ugyanúgy tudja, hogy mi történik ezen. vagy azon a határrészen, mint akármelyik más vezető. Ö is azokhoz az emberekhez tartózik. akik nem engedik szóhoz jutni a látogatót, csak mondja szinte megállós nélkül, hogy hová haladnak, mit csinálnak, mit terveznek.

— Ahogy az életünk mutatja. magunkra találtunk — mondja kint a szövetkezet irodája előtt és közben azt sem tudja, a központi tanya melyik részére vezesse a látogatót.

— Kezdjük talán ott — mutat a tanyabejáró felé.

Mintegy óriási szétszedett buzogány, olyan fémszerkezet fekszik a földön, s akkora, hogy a fejében elférne vagy tizenöt ember. A pirosra festett szerkezet még három darabban fekszik, s van. áki már tudja:

hidroglobus

ez. mégDedig 50 köbméteres, amely ellátja majd vízzel a termelőszövetkezet központját.

26 méter magas lesz a vízmű és rövidesen új színfoltja a pusztának, a haladás, a korszerű gazdálkodás jelképe.

Sárga színű földhalom emelkedik hajításnyira a földön heverő hidroglóbustól Nagy négyszögletes üreg mélyed a földbe, az 50 köbméteres víztartály földmunkáit végzik. Az ember még kilát szik belőle, de három és fél méter mélyre haladnak lé. s bizony addig kell eleget lapátolni, ásni.

Ha csak ezt a két dolgot lehetne látni a tsz központjában. akkor is a szemlélésükre invitálnák a látogatót a tsz vezetők. De van ott még látványosság bőven. A fedémezésre elkészítve áll már a 90 vaponos magtár, a tiszaföidvári ftnítöipari Ktsz jól sikerült alkotása. A homok. téglahordáshoz, a földmunkákhoz. a szövetkezet embereket adott., de így is mintegv 350 000 forintba kerül. Elképzelhető. hosv ennyi pénzért milyen magtárat tudnak építeni. A szövetkezetnek vgn ereje, hogy nagy költséggel létesítsen beruházásokat és földié ahhoz, hogv a magtár megteljen és az is- téüók teli legyenek jószággal.

Az irodaépület háta mögött is pirosló téglafalak emelkednek. A hat holdas

állásos tehénistálló alapjai hoz. Csak most betonozzák az alapot, de máris körülállták a tsz-tagok és nézik, találgatják, minek hol lesz a helye. ' Korszerű, takarmá- nyozó. feiőház, borjúnevelő lesz az istállóban és éVőtte a karám, hogy legyen terük a jószágoknak a szabad mozgáshoz.

Már nem is kell semmit sem magyarázni a tsz-tagok- nak, a vezetőknek, a látogató szemmel is láthatja azt az óriási fejlődést, amit napjainkban a Lenin Tsz átél. Csak az építkezésekből kivehető a szövetkezet megerősödése.

Hát még ha végig megy a látogató a határon: a 120 kát. hold cukorrépát már bekapálták előszörre, a 40 kh.

borsót is, 50 kh.-on elvetették négyzetesen a kukoricát, s készen állnak 25 holdon a dnhánypalántálás megkezdésére.

400 ember fárad

naponta a határban, hogy legyen gazdag jövedelem az idén és lelkesedésük, akaratuk óriási. A bizalom az új ban, a jobb életben ugyanúgy látszik arcukon, a megnyugvás, hogy megtalálták a közös utat. Jövőjüket a taka rmánybázis megteremtésével is megvetik és úgy tervezik, hogy rövidesen az állattenyésztésnek kell adni a jövedelem 63—65 százalékát.

Ahogy az élet mutatja: a tiszaföidvári Lenin Tsz tagjai jól munkálkodnak saját életük, jövőjük kiformálásában. T. J.

A jövőt is nézzék

A MEZŐGAZDASÁG szó

cialista átszervezése lényegében megyeszerte befejeződött. Folyik az újonnan alakult termelőszövetkezetek közös gazdasági tevékenys? gének megszervezése, helyenként a beindítása. Ezen a téren az' új tsz-ek többsége jelentős eredményeket tud felmutatni.

A kapott tartalékföldeken gyakran 15—20 holdas, sót

ennél is nagyobb területű összefüggő táblát alakítottak ki, amelyen közösen termelnek takarmánynövényt. Vagy tartalékföld hiányában több egymás mellet lévő kalászos kisparcellát vörösherével, lucernával vetettek felül, — ami őszre 20—30. de nem egy esetben 50—100 holdas közös táblát képez. A közös állatállomány elhelyezésére jórészt saját erőből (vályogvetéssel, építőbrigád létrehoVasröntgen — hídaink őre

Indiánosdit támadna kedve játszani annak,, ki szép időben az újszászi ártéri híd környékén csatangol; üdezöld, dús bozót, hatalmas fák, haragoszöld fű. Napbarnított arcú férfi tör át a csaliton — Old Shatterhand lenne?... Nem! Kezében ezüstpuska helyett karikára csavart kábel; ő pedig nem a praire-k, hanem a — hegesztési hibák vadásza. Méltó fegyvertársa a termetes Lúg Bálint csoportvezető, ki tíz éve dolgozik ebben az érdekes szakmában és kollégája: Főrévi Gottfried. Valamennyien a Ganz MÁVAG mozgó röntgenlaboratóriumának dolgozói.

Állványt szerelnek a híd vasszerkezete alá. — Óvatosan felvonják s rögzítik röntgenkészüléküket. A traverzre — kemény kartonba rejtve — tilmlemez kerül.- Ugyanebben a tokban ólom- számocskák mutatják: mikor,- hol, melyik híd, melyik hegesztéséről készült a felvétel.

Felkészülés után mindketten 20—25 méternyire távoznak a berendezéstől; ilyen távolságban már nem pusztít a röntgensugár..

— Az acél vastagságától függően egy-tíz percig bocsátunk sugarakat a lemezre. Előhívás után vékonyabb vastagabb fekete csík jelzi a hibát, — magyarázza Lúg Bálint.

A „lövés” — így nevezik a szakemberek 120 ezer voltos árammal történik, melyet a helyszínen, saját aggregét jukkái fejlesztenek. A lerne zek előhívását is ők végzik; 500 ezer forintot érő autóbuszuk minden szükséges felszerelést magával visz. Még gumimatracot, — petróleum- főzőt is — az országutak vándorai kedélyes tábori életet élnek.

Holop György megemlíti: a . - roncsolásmenfes '. anyagvizsgálat rövid, de eredményekben.. gazdag múltra,, .tekint vissza. Sok-sok emberélet, jelentős anyagi értékek

PVC- takar óval fedik a silót

Silófedési tapasztalatcsere Kiskunhalason

dohánvpaifa épül

s elő] a téglafal már a tető- szerkezetig nyúlik, most hátul a pajta végét emelik magasabbra. A nád is ott van már az épület mellett, tetőnek való. mert így olcsóbb lesz és ez is fontos.

A frissen kisalakozott tanyaudvaron már csapás vezet egy nagy munkálathoz, a 100 férőhelyes épülő szabadA Földművelésügyi Minisztérium a kiskunhalasi tech- nikurhi tangazdaságban silófedési bemutatót tartott. Az új módszert ismertető bemutatón mintegy 80 termelőszövetkezeti elnök, agronó- mus, illetve takarmányozási szakember vett részt. Megyénket Szabó István takarmányozási felügyelő képviselte. így számol be a tapasztalatokról:

— A modern álhajtó (fal- közi) silók lefedésére eddig földet használtunk, amihez sok köbméter földet kézi erővel kellett kétszer is (fel. lerakás) megmozgatni. Ez egyrészt megnehezítette, — másrészt megdrágította a siló elkészítését.

A kiskunhalasi bemutatón ennél sokkal célszerűbb és olcsóbb módszert ismertettek — egyszerű PVC-ből készüli megfelelő méretű takarót húznak a kellőképpen tömörített takarmányra. Ennek csak két szélét kell földdel lefogatni, hogy a szél le ne vigye, mégis teljes vízmen- tésséget, tökéletes fedést biztosít. Amellett olcsóbb és kevesebb munkát igényel.

A magam részéről az új si- lófedési eljárást célszerű és hasznos újításnak tartom. A Megyei Tanács VB. Mező- gazdasági Osztálya megyénk termelőszövetkezeteinek máTizenhal millió lernt értékű atka'rész és berendezés a mezegazdarágnak

A Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói az idén több mint tízmillió forint értékű alkati-észt. munkaeszközt és különféle berendezést készítenek a mezőgazdaságnak . A többek között az országban elsőként polietilén műanyaggal bevont ön- itató csészéket is gyártanak. Ez a zománcozottnál jóval

tartósabb. olcsóbb és köny- nyen javítható. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek istállói részére az időn tízezret készítenek. Ezenkívül húsz — egyenként ötven férőhelyes — istállóhoz elegendő alkatrészt és 1000. hármas rögtörő hengert gyártanak a Borsod megyei közös gazdaságoknak. (MTI.)

jusban Kenderesen tart hasonló bemutatót. Reméljük, az új eljárást a mi tsz-eink is átveszik.

megmentését teszi lehetővé — gyorsan, biztosan és olcsón — a „vasröntgenezés” felderítette hiba kijavítása.

Munkásember a munkája után él: minél értékesebb, nagyobb szaktudást kívánó feladatot lát el — annál jobban. Hídaink őrei havonta közel háromezer forintot találnak a borítékban; s a szocialista állam gondoskodásaként 24—36 nap fizetett szabadságot élveznek.

— Hat órát dolgozunk naponta, — így Főrévi Gottfried —, hiszen minden elővigyázatosság mellett is ér bennünket egy kis röntgen- sugár. Tudja, legyen az ember óvatos. Mi persze nehezen feledkezhetnénk meg az elővigyázatosságról: három

havonként orvosi vizsgálatra kell mennünk. A doktor dolga megállapítani: nem csökkent-e Vörös vérsejtjeink száma. Ha esetleg igen: irány a' SZanátóríUm'í . No; velünk még nem esett ilyen hiba: vi“vázunk magunkra; vigyáz ránk Lúg elvtárs.

*

Vándor! — ki nem gyalog, hanem gépkocsin, traktoron, rakott szekérrel haladsz át hídjainkon: nyugodt lehetsz. Jól képzett szakemberek kitűnő felszereléssel őrködnek hidaink épsége — a te életed felett. — borváró —

zásával) megkezdték az istállók, sertésfiaztatók, tyúkólak, stb. építését.

Ezek tények, amelyekre számtalan példát tudnánk felsorolni. Természetesen kivételek is vannak, olyan tsz-ek, amelyek nem így csinálják. Például a tiszajenő Tiszagyöngye.

VALAMI azért itt is történt. Elnököt, vezetőséget, ellenőrző bizottsági tagokat választottak, tartottak egy-két közgyűlést, vezetőségi ülést. A legutóbbi vezetőségi ülésen elhatározták, hogy istállóépítésre igénybe veszik a szá inukra biztosított 250 eze: forint hitelt, kijelölték az építkezés helyét is. Sőt ab ban is megegyeztek, hogy az építés olcsóbbá tételéhez minden tag 200 vályoggal, négy napi gyalog, vagy két- napi igásmunkával járul hozzá. Megegyeztek? Nem nagy vita után szótöbbséggel meg szavazták. Itt álljunk meg egy pillanatra.

Vitáztak, ez természete sőt szükséges is. A helyes álláspont mindig viták tüzé- ben alakul ki. Azon lehet is kell is Vitázni, hogy igénybe vegyék-e a 250 ezer forintnyi hitelt. Ha saját erőbő fel tudják építeni, ám építsék. Ha nem tudják, akkor éljenek ezzel a lehetőséggel. Nem egy, nem is két tsz elnöke asztalt verve követelte (nem kérte, követelte), a rendelkezésükre álló hitelkeret felemelését. Bizonyára örülnek, ha ők kapják majd. De azon vitázni, hogy építsünk vagy ne építsünk közös istállót, teljesen felesleges. Van megfelelő istálló? Nincs. Lesz közös állatállomány? Igen. Nos, azt valahol, de nem akárhol el is kell helyezni, tehát az istálló kell. Erről van szó.

Van itt még néhány olyan körülmény, amit szintén nem hagyhatunk figyelmen kivül. A Tiszagyöngye Tsz tagjai közös takarmánynövényt egy árva négyszögölnyi területen sem termelnek A legkisebb kísérletet sem tették a közös tábla kialakítására. Gondolunk itt arra, hogy ma még egyéni kezelésben lévő kalászosokat lucernával vagy vörösherével lehetne felülvetni. Jelenlegi tulajdonosa learatná a gabonát, s utána a tsz-nek már volna pár holdnyi közös lucernavetése, ami a jövő évi takarmánytermesztés egyik bázisa lehetne.

VONAKODNAK a közös tulajdonba vett jószágok jár- latleveleinek beadásától. — Ugyanakkor zúgolódnak amiatt, hogy a községből jószágot eladni nem lehet és faggatják az elnököt, hogy mi lesz a 30 százalékos adó- kedvezménnyel. Olyan ez, amikor a kutya a saját farkát harapja. El akarnak adni állatokat? Rendben van. Ha megtörtént a közös állatállomány kialakítása, amihez elsősorban a járlatlevelek ösz- szegyűjtése szükséges, azokat az állatokat, amelyekre a tsz nem tart igényt, a tagok szabadon értékesíthetik. Ehhez persze az kell, hogy beadják a járlatleveleket Azzal érvelnek, hogy „őszig még én etetem, még én fizetem az adóját, most még az enyém az a jószág” Aztán vajon kié lesz? A termelőszövetekezeté. És kik a tsz tagjai? Az a száznyolcvan ember, aki a belépési nyilatkozatot aláírta, a jelenlegi állattulajdbnosok.

RÉSZESÜLNI akarnak a 30

százalékos adókedvezményben? Stimmel. Joguk van hozzá. Az 1959 évi 10-es számú kormányrendelet előírja ennek feltételét. Egyik pontja a közös takarmányalap megteremtése, másik. az, hogy megkezdjék a közös állatállomány részére szükséges épületek építését. Deháí itt még azon tétováznak, hogy beadják-e a járlatleve- let, meg, hogy éptftsenelí-e közös istállót.

Egyet tehát le kell szögezni: azoknak van igaza, azok gondolkoznak helyesen, akik a haladást akarják. A jövő, mint mindig, ez esetben is őket igazolja majd. Saját érdekük ellen cselekszenek azok, akik halogatják a dolgot. A holnapi közös munka, közös élet alapját ma kell megteremteni;

P. M.

TT»?mTmmTTmTTt»TTTtr

Négy hónapja sztrájkolnak

A gengenbachi Pfäler & Co. nyugatnémet üveggyár 50 munkása már több mint négy hónapja sztrájkol, mert a vállakozó nem hajlandó az árak emelkedésének megfelelően az órabért 20 pfenniggel emelni.

a gépjavítóban

iiiiiiiiiiiiMiMiMiiiiiiiiMmMnmiiimmiimiiiiimmtiniHiiimiii

lék mellett 70 répakocsi is

gyártásra vár — néhány mát friss, üdezöld színben szállításra kész. Nagymennyiségben billenőcsilléket is készítenek a MEZÖSZÖV számára;

A szerelőcsarnok

melletti rész valóságos nyitott raktárnak felel meg. Az építőipar számára gyártott vasajtók, csillék mellett a pécsi erőmű számára készülő csillepálya alkatrészei hevernek — szép rendben. A szerelőcsarnokkal szemben van egy kisebb műhely;

— Régebben öntöde volt, d% mivel a szürkevas öntése nem kifizetődő ilyen kis mértékben, leállították, 8 most kovácsműhely lesz benne — tájékoztat kísérőnk. — Itt állítják majd elő a 600 répalazítót — legkésőbb augusztus végérg, hogy még idejében, répaszedésre megérkezzen a mezőgazdasági üzemekbe. A kovácsműhelv végében a mostanában beszerzett, nagyteljesítményű rugóskalapács alapozását végzik. Innen egy ugrásnyira van a most felállított tűz- oltókészülék-javító. Ezeket a készülékeket eddig Pesten javították, most itt rendbehoz- hatják az üzemek.

Minden üzemrészben azt tapasztaltuk; akad munka bőven, sőt még szakember- hiány is van. Adott tehát a feltétel, hogy a Gépjavító megváltoztassa az utóbbi ivekben róla alkotott rossz véleményt, s ne csak kfvül- •ől, hanem belülről is rendbe egyenek mindent.

(si)

Látja, ott valamikor

ócskavastelepnek becézett szemétdomb díszelgett. Most a nyomát is eltüntetjük. Azt akarjuk, hogy modern üzemhez méltóan az udvar is rendben legyen.

Bácskai János elvtárs, a szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat műszaki vezetője hévvel magyaráz, ismerteti az üzem szépítésével kapcsolatos elgondolásokat. Tagadhatatlanul fontos az udvar rendbetétele, de végső soron mégis a termelés a legfontosabb, a mindenekelőtt való. Márpedig ezzel kapcsolatban voltak problémák a Gépjavítóban, Ezért szívesen szegődünk Bácskai elvtárs mellé, mikor üzemlátogatásra invitál bennünket.

Utunk az üzem legnagyobb jövő előtt álló részéhez, a Kiesel műhelyhez vezet. — Februárban adták át rendeltetésének, lényegében vado- nat új üzem, s máris szűknek bizonyul. Tervbevették a forgácsoló felé 20, az ellenkező oldalon 30 méterrel való meghosszabbítását.

Egyébként most jubilált a műhely, pénteken végezte el a századik motor javítását. Munkásai becsülettel dolgoznak, darabszámos tervüket a gyakori - alkatrészhiány ellenére feszítő* t erővel teljesítik -- csak -íz önköltségben van hiba. Az első negyedé' sorén 170 ezer forintot „v** el” ez a műhely az üzem nyereségéből, vagyis alapos ráfizetéssel dolgozott.

— Az ügyeskezű, szorgo; munkások, a modern bérén dezés ellenére hogy történ hetett ez? — kérdezzük.

Főként a rosszul meg állapított javítási ár miat — kapjuk a választ. Kilenc ezernyolcszáz forintban álla pitották meg egy-egy motor- javítási árát, ugyanakkor < hozzá szükséges alkatrészeket 16—17 ezer forintért tud juk csak beszerezni. Veszte ségünk a jövőben csökken mert mostmár használhat, alkatrészeket — például főtengelyeket, hajtókarokat, — hengerfejeket, stb. felújítunk de ezzel sem oldódik meg a probléma.

A Diesel műhely vezetőjének tájékoztatása szerint most naponta 2—3 motor javításával végeznek, később 5—6-al.

Az aratás- eséplés zavartalan biztosítására már most gondolnak. Addigra 50—60 kijavított motor áll raktáron, hogy az erőgépek hiba előadtával ne sokáig essenek ki a termelő munkából,

A diesel műhelytől egy lépés a forgácsoló. Itt a fiatal Juhász elvtárs a művezető.

— Melyik a legügyesebb esztergályos? — érdeklődünk. Mosolyogva széttárja kezét:

— Tessék választani, mind ügyes. Kétezer forinton alul egy sem keres., Van, aki 3.800-at is kap. Munka v»n

; bőven, csak győzzük csinál- • ni. Régi termelői áron -szá- ■ mítva például 5 millió forint értékű exportmunkán is dolgozunk. Amellett természetesen az üzem szükségletét is igyekszünk kielégíte- ' ni.

— Az esztergályosokról ’ szólva: van egy szaki-nénink 1 is, Zsíros Istvánná. Többet

keres, mint a férje.

— Máshol nem akarták alkalmazni, — mert nő. Mi viszont felvettük, mert híve vagyunk az egyenjogúságnak, ha nem a feleségünkről, pontosabban: a pénztárcánk kezeléséről van szó. Ha az asz- szony el akarja venni a prémiumot, tüstént . szót emelünk az egyenjogúság ellen — hunyorít. mosolyogva készséges „kalauzunk”, Bácskai elvtárs.

A szerelőcsarnokban is lázas munka folyik. Az igyekezetei látva megvalósíthatónak tartjuk a gépjavítóbelieknek azt a törekvését, hogy jó munkaszervezéssel az előzőhöz képest 50 százalékkal csökkentik a túlórák számát ebben a negyedévben.

A szerelőknek, hegesztőknek, lakatosoknak is bőven van dolguk. Ebben a hónapban például 15 takarmányszállító csillét kellene elkészíteni. Erre a „kellenére” Pintér elvtárs, e munka végzője csak annyit mond:

— Meglesz.

A takarmányszállító csil-