Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-26 / 97. szám

<3

SZOLNOK Nil t.tl I NLPLAP

1959. április 2ü.

ey'WBT'íkM'w w?

Nyugaton a helyset váltosatlan?

Új embert iktattak be a héten a világ egyik legte Idősebb állásába: John Foster Dulles helyettese, Christian Harter foglalta el az Egyesült Államok megüresedett külügyminiszteri bársonyszékét.

E nevezetes alkalommal élve, a nyugati világlapok most ú.iabb erőteljes ecsetvonásokkal gazdagítják a hónapok óta napirenden lévő témát — a nyugati vezetés válságát.

Az újságíróit részletesen taglalják a nyugati vezérek testi és szellemi gyengéit, magas korát és alkalmatlanságukat a vezetésre. Még azt is megpendítik, hogy nem ártana, ha Eisenhower elnök is valami fiatalabb embernek adná át a helyét, mondván, hogy „a mai világ nem múzeum és nem. is szanatórium öreg hadvezérek számára”. (Daily Herald.)

A balsejtelme,vel élen járó angol sajtó szerint Eisenhower sánta ember, aki elveszítette külpolitikai mankóját. Dullest; Adenauer „ielfele' bukott; De Gaulle magányos, zárkózott, megközelíthetetlen álmodozója a francia nemzeti dicsőségnek; Macmillant pe dig javarészt lekötik a közelgő választások. London aggódva kérdezi, miként birkózhat meg ez a gyenge társaság a „túlsó oldal’’ erőteljes, iele. ményes, ügye; egyéniségeivel, főleg Hruscsovval?

A brit sajtó hangvételét természetesen erősen túlszínezi az a kívánság, hogy Anglia, nevezetesen Macmillan miniszterelnök tölthesse be a nyugati vezetésben támadt .űrt.. Szemmel látható azonban, hogy a . konzervatív, és a munkáspárti angol sajtót' komoly és valódi nyugtalanság is gyötri, amikor a Kdét és a Nyugat találkozójának küszöbén elszámlálják külpolitikai „válogatottjuk’’ személyi gyengéit.

Csakhogy kommentárjaikban — a burzsoá szemlélet- módnak megfelelően — az igazi probléma fejetetejére állítva jelenik meg. Ugyanis nem a vezérek betegsége és elöregedése tette akuttá a nyugati vezetés válságát, hanem a valóságérzék híján lévő és kivénhedt „erőpcütiká’ | van öeszercppanóban a mai 1 világhelyzet nagyonis valós 1 erőviszonyaink súlya alatt. | Anélkül, hogy tagadnánk a § személyiségek fontos szerepét 1 a történések alakulására, meg | kell állapítani — nem Duties 1 vitte csődbe az „erőpolitikát”. | Hiszen a washingtoni kül- j ügyminisziérium eddigi ura j valóban szakavatott és követ- | kezetes képviselője volt a vi- ] láguralmi délibábot kergető I amerikai imperializmusnak. A \ nyugati ,.erőpolitika” volt az, \ amely könnyűnek találtatott j a világ új erőviszonyainak \ mérlegén, s e politika Iáivá- j nyos kudarca vitte zsákutca- = ba legnevesebb letéteménye- g sert — Dullest és Adenauert. ; Igaz, nem véletlen, hogy az | irreális erőpolitika olyan sze- \ mélyiségekben talált leghí- ] vebb képviselőire, akiknek ] megcsontosodott nézetei és : módszerei még az első világ- i háború táján, egy, a maitól 1 gyökeresen különböző világ- i ban alakultak ki.

Ámde nem a vezetők életkorának és nem is egészségi állapotának kérdése, hogy milyen volt eddig és milyen lesz ezután a Nyugat vezetése. Montgomery angol tábornagy, a NATO volt európai főparancsnokhelyettese például nemrégiben meglepő őszinteséggel elismerte a NATO erőpolitUcájának csődjét. Most Moszkvába készül, hogy a szovjet vezetőkkel tanácskozzék a békés együttélés biztosításának lehetőségeiről. Közismert, hogv Montgomery nagyjából ugyanahhoz a nemzedékhez tartozik, mint Dulles, vagy Adenauer. Churchill

volt angol miniszterelnök sem mai gyerek már és közismert, hogy 1946-cs iültonl beszédével ő volt a hidegháború programadója.

Értesülések szerint most mégis azért utazik Washing- sowba, hogy személyes 'tekin- élyét latba vesse a Szovjetunióval folytatandó komoly tárgyalások mellett.

Az angol vezetökörök hangulatában bekövetkezett fordulatban természetesen az is komoly szerepet játszik, hogy ők közelebbi tapasztalatokat szereztek a német militariz- m-us természetéről, mint amerikai szövetségeseik.

A külpolitikai irányvonal felülvizsgálása elől, amely Londonban személyes ere nélkül is végbemegy, sokáig már az Egyesült Államok sem térhet ki. Dulles működésének utolsó időszakában is teljesen világos volt, hegy német politikája többé nem tartható. A külügyminiszteri személycserének mindenesetre meg lehet az a jelentősége, hogy Herter könnyebben fe- lülvizsgá'hatja a háborús örvény szélén való táncolás diplomáciáját, mint maga Dulles aki nevével fémjelezte ezt a politikát. Éppen így, Bonn új kancellárjelöltje. Erhard is inkább feladhatja az NDK megtagadásának fikcióját, mint Adenauer, aki egész politikai karrierjét ehhez a rögeszméhez kötötte.

Ezek a személyi változások azonban csak lehetőségek politika megváltoztatására, de

még nem tényleges változás Továbbra is kérdéses tehát, hogy Washingtonban felüike- rekedik-e az az angol kormányköröket jellemző realizmus amely, ha nem is örül neki, de mindene-etre józanul számol a szocialista világ hatalmas erősödésével, s ’ a kalandok veszélyes útja helyett a tárgyalóteremben keresi a vitás kérdések rendezését.

Herter kinevezését az angol sajtó rokonszenwel fogadta, mivel azt tartják róla, hogy a német kérdésben „rugalmasabb” nézeteket vall elődjénél, s több támogatásban részesíti majd az angol álláspontot. Ennek a reménynek ellene mond ugyan az a tény, hegy Herter nem szállt szembe a berlini légi-folyosóban rendezett magas-repülési provokációkkal, sőt, igyekezett leszerelni az ezzel kapcsolatos angol tiltakozást. Meglehet viszont, legalábbis így próbálják beállítani, hogy Hertert az angolokkal együtt kész helyzet elé állították az amerikai tábornokok. Korgi lenne tehát az amerikai külügyminisztercsere jelentőségéről végső ítéletet mondani. Hogy az új külügyminiszter személyén kívül hoz-e valami újat az amerikai külpolitika irányításába, annak rövidesen elérkezik a főpróbája genfi külügyminiszteri értekezleten ...

Az amerikai küiiigy- m niszter hétfőn esie indüt Párizsba

Washington (AFP). Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Herter külügyminiszter hétfőn 21 órakor indul Washingtonból repülőgéppel a francia fővárosba, hegy réi-zívegyen a nyugati külügyminiszterek április 29-én kezdődő értekezletén. Herter kedden érkezik meg Párizsba.

Az amerikai külügyminiszter május 3-án tér vissza Washingtonba és május 8-án Indul a genfi értekezletre.

KÜLFÖLD!

PRÁGA (MTI). A csehszlovák dolgozók körében csalódást és újabb tiltakozási hullámot váltott ki az a hír. hogy az osztrák kormány visszautasította a bécsi „szu- détanémet napok” elleni csehszlovák tiltakozó jegyzéket. A lapok hangsúlyozzák, hogy Csehszlovákiában nincs ember, aki hitelt adna az osztrák kormány állításának, miszerint a bécsi szudétané- met találkozó nem egyéb „politikamentes kulturális összejövetelnél'’.

*

SENJANG (Uj Kína). A Kínai Népköztársaságban tartózkodó KISZ küldöttség Komócsin Zoltán vezetékével pénteken repülőgépen Sen- jangfaa érkezett.

*

NEW YORK (Reuter). Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára május 6-ra összehívta az ENSZ-közgyű’ós Világűrbizottságának ülését.

ISyugali nyilatkozatok

a küszöbönálló európai tárgyalások előtt

LONDON (Reuter). Selwyn Lloyd angol külügyminiszter a péntek esti parlamenti saj- tóösszejövetelen — mint a Reuter jelenti — a külügyminiszterek küszöbön álló genfi értekezletével foglalkozott, „reméljük, hogy a tárgyalások őszinték lesznek.

Reméljük, hogy a két fél nem merev mozdulatlansággal áll majd egymással szemben, hanem őszinte kísérletet tesz, hogy javítsa az európai helyzetet új egyezmények megteremtésével, vagy az új egyezmények felé haladással — mondotta. —

Majd hangoztatta, bízik benne. hogy a külügyminiszterek értekezletét követi az államfők találkozója.

*

WASHINGTON (Reuter).

Az Amerikai Külügyminisztérium vezetői pénteken felkeresték a kórházban fekvő iiiMiiiMiniiiiimiiniiMiniiiiMiiimmiiiiiiiiiiiiiiiHtiiimiiiimiiiiiiitiiMiimiiinmiiiin

Dulles volt amerikai külügyminisztert. Herter, az új külügyminiszter, továbbá Douglas Dillon külügyminiszterhelyettes, Robert Murphy és Livingstone Merchant államtitkárok egy óra hosszat tanácskoztak Dullesszel a nyugati külügyminiszterek április 29-én kezdődő párizsi értekezletén előterjesztendő javaslatról. amelyet a nyugati négyhatalmi munkacsoport dolgozott ki a Nyugat álláspontjaként.

*

NEW YORK (AFP.) Az AFP értesülése szerint Herter amerikai külügyminiszter felkérte az ENSZ főtitkárát. bocsássa a Genfben május 11-én kezdődő Kelet— Nyugat közötti külügyminiszteri értekezlet rendelkezésére az ENSZ genfi épületeit és titkárságát. (MTI.)

Szovjet segély JNepaloak

Moszkva (TASZSZ). Kat- manduban, Nepal fővárosában egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a Szovjetunió ellenszolgáltatás nélkül harminc millió rubel értékű gazdasági és technikai segélyt ad Nepálnak. A segély alapján Nepálban vízierőműveket, cukorgyárat, dohánygyárat építenek, kutató munkálatokat végeznek. A gyárak terveit szovjet szervek dolgozzák ki, a szükséges felszerelést és építőanyagot a Szovjetunió szállítja és a helyszínen szovjet szakemberek adnak tanácsokat. A nepáli technikai személyzetet a Szovjetunióban képzik ki.

Egyezményt írtak alá arról is, hogy a Szovjetunió ellenszolgáltatás nélkül segítséget nyújt egy nepáli kórház létesítéséhez. (MTI.)

Határozat a kazamatát reurmjáról

Prága (MTI). A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága április 22— 23-i ülésén az iskolareform kérdésével foglalkozott. J. Hendrych. a Központi Bizottság titkára beszámolójában rámutatott a csehszlovák közoktatás reformjának eddigi eredményeire. A mostani re- lormtervet részletesen megvitatták. A megbeszéléseken 800 000-en vettek részt. 150 ezren fejtették ki álláspontjukat. A dolgozók döntő többsége helyeselte a pártnak azt a javaslatát, hogy kilenc évre emeljék a kötelező iskolai oktatást. valamint azt, hogy a tiatalok zöme 1967-ig megszerezze a középiskolai képzettséget.

A Központi Bizottság határozatot hozott a közoktatás reformjáról.

KUNMADARAS! NAPLÓ

1959

IV.

Az orvos szemével

pesség rej törik az emberekben! Az orvos a rendelőbe vezet, ahol a falon szellemes karikatúrák függenek arról, hogy a por bacilusokat hordoz magában, vagy arról, hogy a TBC ellen védekezni kell.

Bodnár Imre rajzolta, a toma- és rajztanár.

Vizsga a faluszélen

Serfőző Jánossal, az iskola igazgatójával együtt mentünk a cigánysorra, azok a gyerekek vizsgáztak, akik eddig az iskolának még csak feléje sem néztek.

A szűk kis teremben, amely állítólag a téglagyár kultúrterme, 30— 40 csöppség szorongott. Eddig hiábavaló volt minden próbálkozás: nem jöttek be a faluba, féltek az, iskolától. Az iskola három tanítója — két nő és egy félti — hónapokon át hetente háromszor kijött ide. Hétfőn írást, szerdán olvasást, pénteken számtant tanítottak a gyerekeknek. Az első és második osztály anyagát adták le a gyerekeknek. akik koruk szerint már a negyedik, vagy ötödik osztály padjaiban ülhetnének.

Sokan nem jöttek el a tanításra, sokan nem figyeltek, sokan pedig most ijedtek meg, a vizsgán, amikor egyszerre komoly felnőttek érkeztek a terembe és mind arra figyeltek, mit tudnak ők.

Nem. senki sem mondhatná, hogy túl sokat tudtak volna. De mégis: megtanulták a ceruzát és a tollat fogni. És Koszta Rudi, Botos Ági, Botos Sanyi. Szendrei Rudi. Tyu- kodi Róza és Markóczi Olga le is vizsgáztak. Az ablakokból a szülők tekintettek be a terembe: a szülők, akik nem tudnak ími-olvasni. Az egész telepen nincs senki, aki biztosan kiismerné magát a betűk hieroglifái között. Sokan közömbösek voltak a kicsik tanulása iránt: de akadt olyan is, aki megverte (persze, ez sem helyes) gyerekét, ha nem tanult megfelelően. De ez a szülő már akarta, hogy gyereke más legyen, mint ő.

És a vizsga másnapján tizenkét szülő vitte be gyerekét a faluba az iskolába — tanulni.

Amiről még írni kellett volna...

Mennyi mindenből tevődik össze egy magyar falu arca, 1959 tavaszán. A noteszban feljegyzések sorakoznak: megannyi riport-téma. írjak az áruellátásról számokkal, adatokkal, vagy esetleg csupán úgy, hogy lefestem: hogyan járnak a lányok? Azt hiszem, ezt a riportot helyettesíti az az egy mondat, amely arról szól, hogy a tüdőszűrő kocsi vezető gépésze itt. Kunmadarason talált magénak olyan mikroporózus szandált, aminőt hiába keresett még a városon is.

Vagy esetleg a kunmadarasi szülőkről kerekítsek riportot, akik nemrég őrjáratot szerveztek: ne kódorogjanek szerteszét az iskolások a tanítás után, hanem párosával, szépen induljanak haza. Harminc szülő jelentkezett, hogy éber szemmel fürkéssze az utcákat, amikor kitódulnak a gyerekek.

Vagy esetleg azt említsem, hogy az iskola új napközi otthont szervezett a termelőszövetkezeti tagok gyermekei számára, s hogy a negyven férőhelyre száznegyven jelentkező akadt?

Vagy ott a másik téma. A termelőszövetkezeteket megszilárdító bizottság, a járási tanács és a párt küldöttei, a bank képviselője, a falu vezetői ezekben a napokban sorrajárták a szövetkezetekét, felmérték a lehetőségeket és az igényeket. És itt elmondhatnám azt is, hogy volt mit látniok. Hogy a három régi termelőszövetkezet kétszáz- és egy ötven férőhelyes istállót épít a jószágoknak, hogy a gazdálkodást ősszel kezdő szövetkezetekben már szorgalmasan dolgoznak a közös takarmányalap megteremtésén.

Külön cikket kéne írni a KISZ szervezetről. Arról, hogy a fiatalok közül ki mire vágjuk. Hogy például Sálláj József, ez az erős, izmos fiatal fiú kéményseprőnek készül és ugyanakkor — ha jól emlékszem — egy öreg tengeri medvét szeretne eljátszani a Szabad szél-ben.

Külön riportot lehetne írni a fiatal pedagógusokról, akik a városokból érkeztek: Kunmadarasra. Akad olyan közöttük, aki mégvisz- szavágyik. — Tokár Erzsi például pesti kislány és szeretné elvégezni az egyetemet is. Szilágj’i Jozefa viszont férjhez ment a faluban Kulcsár Antalhoz, a Hunyadi Termelőszövetkezet agronómusához. ö már itt marad. A tavaly érkezett kilenc gyakorlóéves közül ma négy van a faluban, most újabb öt érkezett.

Egy komolyabb cikk tárgyalhatná a falu kulturális életét, amely bizony nem mentes a zökkenőktől. A tanács vb ülésen is foglalkozott a falu művelődésével. Ebben a cikkben illene idézni a számokat. Például azt, hogy a művelődési otthonban tavaly 17 800 látogató fordult meg, s az előadásoknak 3300 hallgatója volt. Az a szám viszont, hogy a könyvtárnak mindössze kétszázkilencven olvasója van — jóval kevesebb, mint pár évvel ezelőtt — nem kapna túl tragikus hangsúlyt a művelődéssel foglalkozó cikkben. — Ugyanis a könyvtár könyvei évek óta idén kapták az első utánpótlást, mindenki olvasta már őket.

De akkor már a művelődési otthon most elhatározott bővítésének befejezéséről is hírt adhatnék. És lehetne még arról is írni.. „

No lám, az újságíró csupán felsorolta, ami a noteszlapokon maradt és nem fért a terjedelem határaiba — és ebből is egy külön ciltk kerekedett.

Attól félek, hogy bármennyit is írtam, mégis még több, ami kimaradt. Tizenhárom éves nagy változás alakította ki Kunmadaras mai arcának vonásait,

A hétköznapok gondokból és örömökből állnak össze egésszé és ezekben a hétköznapokban érlelődött meg 1959 nagy változása is. Nagyon tévednek, akik azt hiszik, valamilyen ügyes szervezési módszer eredménye az, hogy Kunmadaras ma termelőszövetkezeti község. Nem, ebben része van a betonjárdáknak éppúgy, mint a szülőotthonnak, a Petőfi alapító-tagjai első nehéz évének épp úgy, mint például a mozi neonfénj’einek.

És azt hiszem, holnap, vagy holnapután már egy egészen új riportsorozatot lehetne kezdeni. Mert az élet nem áll meg egy pillanatra sem.

Baracs Dénes

Vége.

Dr. Lázár István községi orvossal a cukrászdában ismerkedtem meg. Idestova másfél évtizede figyeli éber tekintettel a nagy falu életét. Amikor a negyvenes évek elején idekerült, ugyancsak felháborodott a főjegyző, s az úri társaság. Addig minden orvos két rendelőt állított fel, az egyiket a fizető (tehát tehetős) páciensek részére, a másikat a szegényeknek. Lázár doktornak csak egy rendelője volt.

— Nem ismerek fizetőt és nem fizetőt, csak beteget ismerek — mondotta, és ezzel sikerült megszereznie a község akkori vezetőinek nemtetszését.

Amikor nemrég az orvosi rende- ; löt rendbe hozták, Lovas Sándor vb : elnök átjött a hivatal végeztével és i — mivel ahhoz is ért — sajátkezű- \ leg meszelte ki jóformán társadal- I mi munkában a rendelőt.

I Igen, megváltozott a világ.

— Aki három napra érkezik a ; községbe, — mondja az orvos — j nem tudhatja, mi minden volt itt, í ami ma már szerencsére nincs, és | mi minden van ma, amiről csak \ álmodni lehetett régen. Itt van \ például a járda, a világ legpró- I zaibb dolga. De nézzük meg. há- | nyan viselnek ma cipőt és hányán | csizmát. A betonjárdák az egész | falut áterezik és ma már könnyű | dolog divatosan, városiasán öl- | tözni.

1 Ügy ismeri a falut, akár saját | tenyerét. Arról beszél, amit egész- ! ségügyi tekintetben értek el né- ! hány év alatt és csillog a szeme.

| — Van egy 35 ágyas állandó és

| egy 20 ágyas idény bölcsődénk. És | gondolja el, hogy a kunmadarasi | asszonyok itt szülnek a faluban: | 6-ágyas szülőotthont létesítettünk. | — Vagy például ebben a falui ban nagy problémát jelentett min- i dig a vízellátás. Most három kutat | fúrnak egy törpevízmű létesíté- = sáré.

i És menpyi tehetség, mennyi ké-