Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-25 / 96. szám

1959. április 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s (ÖTTÄiDffll Tizenkét pont — tizenkét úttörő — és a Mókus őrs Pontosan tizenkét tagja van a tiszaroffi 776-os szá­mú Kossuth Lajos úttörőcsa­pat „Hóvirág” őrsének. A számok közti összefüggés teszia csapatvezető neve­lése irányitja-e. én nem tu­dom, de azt hallottam, a paj­tások pontosan úgy is élnek, ahogy a 12 pont megköveteli. KASZA ILONA kitüntetett őrsvezető. ti ott a faluban, a kis Ti- szaroffon egy idős óvónő. Ott élte le életét, ott vonult nyugdíjba is. Borbála néni­nek — mert így hívják — sehol hozzátartozója. Arra meg elég sok év vonult el fö­lötte, hogy egyedül képes legyen rendben tartani a há- za.táját. Ezzel kezdődött. A „Hóvi­rág” őrs. Kasza Ilona őrs­vezetővel az élen megleste, mikor nincs otthon Borbála néni Betonoztak az. udvarba, megetették, a csirkéket, rend- betetiék az udvart, minek k&senftté is kettőzött őrséget állított a „Hóvirág” őrs, meg ne lepjék őket. Áz ám, de tán olyan tulaj­donságuk van az aggoknak, hogy észrevétlenül járnak. Molnár Valika. Törő Balogh Magdi pontosan akkor vették észre Borbála nénit, mikor az rájuk szólt a kapuban: — Mire vártok, kicsi pu- lyák? — Mi vagyunk az őrség — dadogták azok a meglepetés félelmével. Egyszóval kitudódott az egész. Ez nem is volt baj, hiszen nem haragudott azért Borbála néni. Ellenkezőleg, körülölelte az önzetlen pajtá­sokat, s azt teszi azóta is minden alkalommal. Ugyanis a „Hóvirág” őrs úgy határo­zott, hogy minden héten el­megy két pajtás, elintézi a heti bevásárlást Borbála néni helyett. Legutóbb cseppentő Esztike őrsvezetőhelyettes volt a kenyérboltban. S ha már itt tartunk, te­gyük szóvá azt is (úgy is nagy szeretettel beszél róla az egész falu), a halottak között is van gondozottjuk a „Hívirágbeli” lányoknak. A temetőben a bejárattól nem messze, gondosan ápolt sír hívja magára a figyelmet. Hős nyugszik alatta, proletár mártír. Varga Gyula, a 19-es direktórium idején az itteni vörös őrség parancsnoka volt. Szerette a falu lakossága, ezeknek a pajtásoknak a szülei, nagyszülei. S mert a dolgozók szerették, gyűlölte az ellen. A románok bejöve­telével egyidőben a község határában lőtték agyon or­vul. Mindezt onnan tudjuk ma már, hogy a nyomolvasás idején házról-házra jártak a „Hóvirág” őrs pajtásai. S aztán megjelentek a földmű­vesszövetkezeti boltban: vi­rágmagokat vettek, ibolyát ültettek, zöld indával futtat­ták be az egész sírt. Varga Gyula temetésén 1919-ben még a testvérei, a szülei sem vehettek részt. A Tanácsköz­társaság évfordulója óta vi­szont minden héten arra jár a „Hóvirág” őrs. rendszaetik, szénítgetik a roffi hős sírhal­mát. Adnak persze olyan dol­gokra is, mint a kirándulás, sőt nagyon érdekes: most tavaszestéken együtt járnak kukoricát pattogtatni délutá­nonként. Ez ugyan a főzés elemi tudománya, csakhogy magasabb fokon is tisztában van a szakácskodással a ti­zenkét úttörő. Vasárnap Ko- lop-fürdőre ruccannak egy­napos vikendre. a nyers­anyagot magukkal viszik, majd ott mamik megfőzik. Ez hát a „Hóvirág” őrs krónikája, hogy kerül ide akkor a „Mókus?” Űgv, homi ez meg a második legjobb kis közösség a Kossuth La­jos úttörőcsapatban. Kint székelnek a Kossuth Tsz-ben. Mivelhonn az őrs tagjainak szülei a Kossuth Termelő- szövetkezet növénytermesz­tői, állattenyésztői. Nem volt egy helyiség, ahol összejöhettek volna a „MókusbeliekIgen ám, de jóval előtte meg kidekorál­ták a tsz székházát, rendbe tették az udvart, segítettek a szövetkezetnek. Azt mondja erre Janku elvtárs. a Kossuth párttitkára: — Gyertek hozzánk, pajtá­sok, berendezünk egy szobát. Be is rendezték szekrény­nyel, ülőalkalmatosságokkal, s nem feledkeztek meg az őrs vagyonának állandó gya­rapításáról. Mint hallottam, a csutkaszedést, az ez évi par­ÁpriJis 30-án lesz a jubileumi kultúrverseny Szolnok megvei döntője Nagy izgalommal készülnek a járások és városok első he­lyezett versenyzői erre a nap­ra. Nem is csoda, hiszen nagy a tét ez alkalommal. Nem­csak a csapataiknak szerzett dicsőség, hanem az a vágy is sarkallja a pajtásokat a győ­zelemre. hogy siker esetén a csillebérci táborban két él­ményben és örömben gazdag hetet kapnak cserébe szorgal­mas felkészülésükért. Mind­ezek mellett arra is lehetősé­gük lesz. hogy versenyszá­mukban esetleg a legnagyobb siker: az országos elsőség is jutalmuk lehet. Szolnok város úttörőit a megyei döntőben: Horváth Judit és Juhász János, a sza­valóversenyben — Molnár Imre és Vértesi Gabriella a mesemondó versenyben. Szentistváni Éva és Szilágyi Mária az énekversenyben — Hegedűs Zoltán és Somos Já­nos a hangszerszóló verseny­ben képviselik. banhegyesi maria, a Mókus őrs parancsnoka. kirozást úgy jutalmazza majd a Kossuth, _ egy impozáns nagy termet enged át az út­törőknek. Kocsi, jármű gondjaik sin­csenek kirándulásokra, Any- nyira jóbarátok lettek a szö­vetkezeti gazdákkal, nem tudják tőlük megtagadni a kérést, ha szállításról van is szó. Mondtak még nekem annyi jót, hogy jegyezni sem győz­tem. Olyan tervek várnak megvalósításra, mint: nyári időre az egész csapat egy munkakönyvre belép a ter­melőszövetkezetbe. A vaká­ció üdülésen és kiránduláson kívüli idejét munkában töl­tik a tiszaroffi pajtások. Nem kérdeztem, melyik úttörő hányadik fokozatú próbáknál tart Tiszaroffon. Egyben biztos vagyok: gya­korlatból. az úttörőélet tizen­két pontjából a legmaga­sabb színtű próbálóit tették le idáig, BORZÁK A fegyvernek! pártszervezet levele az úttörőkről Az ünnepségről írunk. Ar­ról, a megható kedves ünne­pélyről, ahol Budapesten járt úttörő küldöttségünk átadta a zászlót. Nem mindennapi zászlóátadás volt ez. Az or­szágos úttörő találkozóról hozták kiváló teljesítményük­ért. Fegyvernek termelősző* vetkezeti község parasztsága, kommunistái jóleső érzéssel vették tudomásul legifjabb- jaink jeleskedését. A szerve­ző testület tagjai meg is je­lentek mind az avatáson. A zászlóátadás után boldo­gan vették körül a lobogót úttörőink, s fogadalmat tet­teik, a tizenkét pont szellemé­ben úttörő becsületükkel szol­gálják ügyünket. Velünk együtt a szomszédos Tisza bő úttörői jöttek örömüket kife­jezni. Éshát játszani is. Befejezésül számcsatát ren­dezett a két község úttörő társadalma. KRESZ-pályázatunk IX. feladványa Tjóparti tábor Hajnalodig. Egy kis ladik Álmodozva Ringatózik. Piros rózsás Hajnal hasad, Régi útján Halad a nap. Már a tó is Felébredt ám, Táncol a kis Kék-zöld hullám. S a táborunk Is így kiált: Békét, békét Te nagy világ! Balázs Éva fTm*mTfrin,«nn.i Visszaemlékezés a II. Országos Llílörö 1 a Iái hozóra Sohasem fogom elfelejteni azt a négy napot, melyet a nagy seregszemlén Budapes­ten töltöttem. Megérkezés után a X. kér. Lővy Sándor Üttörőházban találkoztunk. Engem a Hámán Kató csapat látott vendégül. Ez a csapat úttörővasutas pajtásaira büsz­ke. A zsúfolt program minden eseménye szinte elbűvölt az én kis falum élményei után. Nagyon jól éreztem magam, csak az bántott, hogy szinte elrepült az idő. Lenyűgöző élmény volt a Hősök terén megtartott díszelgés, melyen 30 ezer úttörő közt én is ott voltam. Mégpedig a íalumbeli Balog Miklóssal. Többek között az Állatkert tetszett legjobban, jól meg­néztünk minden állatot, hogy megélhessünk róla őrsi össze­jöveteleken a pajtásoknak. Boldog voltam, hogy a jász­árokszállási 1377. sz. Széche­nyi István csapatot én kép­viseltem a nagy seregszemle alkalmával. Faragó László őrsvezető, Jászárokszállás. NYÁRI TERVEK a szolnoki csapatoknál Szűcs Gyula és Kiss Lász- lóné a 2956. Arany János és a 2957. sz. Zrínyi Ilona úttörő­csapat vezetői a következőket mondották el: Kéthetes táborozás a leg­fontosabb nyári tervünk. A városi elnökség által rende­zendő központi táborozásban vesznek részt csapatunk tag­jai. E táborozás előtt június hó elején a Kiserdőben bo­nyolítjuk le a II. próbát. Ez alkalommal azokat a buda­pesti pajtásokat is vendégül látjuk, akik a II. Országos Úttörő Találkozó alkalmával csapatunk tagjait otthonukba fogadták. A próbázással egy­bekötve sátortábort verünk bemutatóként azoknak a paj­tásoknak, akik még nem vol­tak táborban. Így alkalmuk lesz gyakorlatban megismerni — és közreműködve a sátor­verésben — megtanulni a sá­torverés különböző módjait. A táborozáshoz szükséges anyagi alapot a pajtások az elmúlt évekhez hasonlóan úgv teremtik elő. hogy a város- környéki termelőszövetkezeti gazdaságokban vállalnak munkát. Reméljük, hogy az elmondottakat rendben meg­valósítjuk. Erre alapot ad a pajtások lelkes felkészülése a próbázásokra és nem utolsó sorban szervező testületünk felnőtt tagjainak segítsége. A 703. sz. Áchim András csapatnál járva Bánki Sán- dorné mondotta el a követke­zőket: Május végén lesz az első nagyobb megmozdulása a csapatnak. A Kovácsiban két vasárnap teszik le a II. pró­bát a pajtások a gyakorlati feladatokból. Főzőversenyt is rendezünk ezúttal, és szám­háborúval fejezzük be a pró- bázást. Anyák napjára is ké­szülnek a pajtások, maguk készítette ajándéktárgyakkal lepik meg édesanyjukat. A nyáron helyi tábort szerve­zünk sátortáborban, valahol a Kovácsi sziget legszebb ré­szén: — fejezte be a tájékoz­tatást Bánki Sándorné csa­patvezető. Bogyó Katalin. Kiss Gabriella úttörő tudósítók. 99 Pajtást becsületszavadra ?“ Egy ügyész barátommal a fiatalokról, az ifjúság neve­léséről beszélgettünk éppen. A Ságvári út 9-es számú ház­tömbjének tűzfal közé szorított udvarán négy-öt gyér de játszott: fiúk és lányok vegyesen, Lehettek tán olyan ötödik osztályosak. Nemigen ügyeltünk rájuk. Az keltette fel figyelműn, két, hogy a második emeletről leszólt egy láthatatlan, mu­táló gyerekhang. — Gyertek fel, mutatok valamit. — Mi lenne az? — Majd megtudjátok. — Tényleg nem csapsz be? — Tényleg hát, a legkomolyabb. A gyerekek összenéztek, s a szótlan megbeszélés tar­talma az lett volna: gyerünk, majdnem megesküdött, hát nem csap be. A kislányka meg is mozdult, hogy előre lép, mikorra közülük egy, szeme elé tartva kezét, fölkiáltott: — Pajtást becsületszavadra mondod? Erreföl ott fent tett csend. Tán egy perc telt el, hang nélkül lent is, fent is. Éppen elég idő arra, hogy az első- emeletiek bizonyosra vegyék, nincs ott semmi érdekes. Ezt ugyan be is vallotta engesztelőén a magasabban lévő emberke. — Azért gyertek fel, majd máskor mutatok valamit. Nem is kellett többször invitálni emezeket. Pillanatok alatt kiürült a kis udvar. Mi maradtunk ketten, mi sem szólva egymáshoz. Anél­kül is, a legnagyobb szavak nélkül is nagyon büszkék vol­tunk ezekre a szolnoki úttörőkre, akiknél olyan sokat je­lent a pajtást becsületszó. B. L. Cord a fejed, érdemes A a Feladványunkat a következő módon fejtsétek meg: a közölt ábrákat balról jobbra halad­va nézzétek meg, s írjátok meg, melyik mit jelent. — A beküldési határidő mindenkor egybe­esik a „Törd a fejed — érdemes” rejtvénypályázat megfejtésének idejéveL A helyes megfejtők között a pályázat végén könyveket osztunk szét. I. TALÁLÓS KÉRDÉSEK: 1. Erdőn terem, réten hízik, minden házban pofon ve­rik. Mi az? 2. Hold elejti, nap felkapja. Mi az? 3. Kék mezőben szép arany­nyáj legelész. Mellette egv fényes pásztor heverész. Nappal ha keresem, sehol se találom. Mi az? II. SZÓREJTVÉNYEK: 1. ZA RÖTUTŐ A TKINTE- ZÉ OTPN ISRZNET EJELN 2. EÖELKZT A SAÁPTJI LESTBÜSÓCZE. III. IRODALMI TOTÓ: 1. Ég a Tisza. Illés Béla — Illyés Gyula 2. Éjjel a Tiszán. Gárdonyi Géza — Juhász Gy. 3. A Tisza. Petőfi Sándor — József Attila Heti rejtvényeinket össze­állították: Madarász Sándor Múlt heti rejtvényeink megfejtése I. TALÁLÓS KÉRDÉSEK: 1. A gyermek, a férfi és az öregember; 2. Nyolcán; 3. Az óra. n. SZŐREJTVÉNYEK: 1. Ki a szabadba, pajtások I 2. Hány tsz van a falutokban? in. IRODALMI TOTO: 1, 1. A KRESZ-pályázat Vili. felad­ványának megfejtése: 1. Gépjár­mű. .behajtás tilos; 2. Szerelőmű­hely következik; 3. Körforga­lom; 4. Országos főútvonal. A ,.Törd a fejed — érdemes” feladványait negyvenhat pajtás fejtette meg helyesen, a KRESZ- pályázatra huszonöt helyes megfejtés érkezett be. Jutalmat kap* Kun József Fegyvernek, Gát út 6; Vass Er­zsébet Tiszakürt, Muszá’szöllő; Szamosfalvi Margit Mezőtúr, Vilmos út 1* Az úttörők megyei sakkbajnokságáról A Magyar Úttörők Szövetsége Szolnok megyei elnöksége az el­múlt napokban rendezte meg Szolnokon az úttörő sakkbajnok­ság megyei döntőjét. A megyei döntőn a járási és városi döntők első két helyezettje, mintegy ss fiú és 5 leány pajtás vetélkedett A verseny során a következe helyezés alakult ki. Fiúk: 1. Boros Dezső (JészárokSzái- lás), Z—3. Sáros Csaba (Szolnok), 2—3. Magyar Miklós (Szolnok), 4. Morva: István (Jászberény), S. Parag László (Karcag), 6. Veres Gyula (Tiszafüred). Leányok: 1. Karakas Ilona (Törökszent­miklósi, 2. Kálmán Éva (Szo.- nok), 3. Katona Jutka (Szolnok). Á leány és fiú csoport e’ső há­rom helyezettje, arany, ezüst és bronz érem díjazásban részesült. A fiú és leány bajnokok július 20.-án Budapesten országos dön­tőn vesznek részt, ahol a megyék bajnokai találkoznak majd. tiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiinimiHiiiiiiiiMmiiiiiiiMiiiiiiiiHiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimmimiiiimimi A FECSEGŐ KÖTÉNYKE OROSZ NÉPMESE öcsödi, Csirke Béla jászberé­nyi és Héda Erzsébet jász- fényszarui pajtások. A helyes megfejtéseket úgy adjátok postára, hogy azok április 30-ig megérkezzenek szerkesztőségünkbe. Címünk: Szolnok megyei Néplap, Úttö- ró'k Fóruma. iiiummiHiiiimimimimmmimimiiimiiii A Fórum üzeni Gyurits Margit, Szolnok. Babaruha mintáid nagyon eredetiek, ügyesek. Vala­mennyit visszaküldjük, bár valószínű a Fórumban köz­lünk is belőlük. Hatvani Katalin. Tiszafüred. Tudósításod kissé megkésett. Kár, mert színes, szép írás. Ha előbb érkezik, közölni tud­tuk volna. Egyik este Natasa így szólt a kishúgához: — Tudom ám mit csináltál, merre jártál ma délelőtt. — Honnan tudod? — cso­dálkozott Ljusa —, hiszen te iskolában voltál? — Mégis tudom. Kávét, to­jást kaptál reggelire. — Igaz — hülledezett a kislány. — Utána sétálni mentél a mezőn, pitypangot szedtél és koszorút kötöttél belőle. — Ez is igaz. Valóban szép kis koszorút kötöttem ma­gamnak, de honnan tudod, hiszen nem voltál velem? • — Séta után agyagfigurá­kat gyúrtál az udvarban. — Ki mesélte ezrt el neked? Hiszen te magad nem láttad! — A köténykéd. — A köténykém nem tud beszélni, az nem mezélhettt — válaszol Ljusa. — Dehogynem tud. Figyel; csak ide! A köténykéden két kis folyó fut végig. Az egyik halványbama, a másik tojás­sárga. Ezek mesélték el, mit reggeliztél. A kötényke kicsi sötét foltjai arról fecsegtek nekem, hogy pitypangot szed­tél a köténykédbe és azzal maszatoltad be. A kötényke zsebébe agyagos kézzel nyúl­tál be. jól látom a nyomát. — Most már elhiszed, hogy tud beszélni a kötényfee? Ide­je lenne, hogy leszoktasd a fecsegésről, hogy tiszta lenne és ne maszatolnád be.

Next

/
Thumbnails
Contents