Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-25 / 96. szám

VILÁG PffOf ET ARJAI EGYESOUETEKt X. évfolyam, 96. szám. Ara 59 fillér 1959. április 25. szombat. < S i Kunmadarasi napló * m l Uttöiók (éi-utna | * f Heti rádióműsor /TVVTTTTTTTf TTTTTTTTTTTf TTVTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTT* B KISZ Közponli Bizottságának Vi. ülése A KISZ Központi Bizott­sága pénteken székházéban .tátotta VI. ülését, amelyen a Központi Bizottságnak az if­júság eszmei-politikai nevelé­séről, szóló irányelvéit vitatta meg. A tanácskozáson megje­lent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, Sándor József és Or­bán László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjai. A napirend beszámolóját Nagy Tibor, a. KISZ Központi Bi­zottság Ágit. Prop. Osztályá­nak vezetője, az Intéző Bi­zottság tagja mondotta. A beszámolót vita követte, majd a VI. ülés megfelelő határo­zatokat hozott. (MTI) .......... Aj ándék a Gyermek városnak Csehszlovákia besztercebá­nyai kerületi nőtanácsának küldöttsége nemrég ellátoga­tott a Fóti Gyermekvárosba. Mast ajándékcsomagok ér­keztek a baráti ország assza- nyaltál. mvmmiHmriivmv'iivrv'iTVTTTn'wvrrvtvmv'iv'rvrrvTnv Az egészségügyi helyzetről és a vízgazdálkodási problémákról tanácskozott a megyei képviselő-csoport Lányok a legényt... Tegnap a Hazafias Nép­front szolnoki székhazában ülést tartott a megyei kép­viselőcsoport. Az ülésen meg­jelent dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettesé. Ez alkalommal a megye egészségügyi helyzetéről és vízellátási, valamint fürdő­problémáiról tanácskoztak a képviselők. Első részben dr. Suchi Dezső, a megyei tanács VB egészségügyi osztályá­nak vezetője tájékoztatta az ülés résztvevőit az egészség .ügyi helyzetről, Mint beszá­molójában elmondta, me­gyénkben egyenletesen fejlő­dött az egészségügyi munka, javult a lakosság egészség- ügyi helyzete. Jelenleg 367 orvos vigyáz a dolgozók egészségére. Ez azonban ke­vés és egyelőre nincs is lehe­tőség arra, hogy ezt a szá­mot emeljék. Komolyan vetődik fel az orvosok számának növelése most, amikor hamarosan több mint 100 ezer fővel ÉLENJÁRNÁK a kongresszusi munkaversenyben A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban nehéz volna olyan embert találni, aki nem veszi ki részét a kong­resszus tiszteletére indított munkaversenyből. Zimmerman Fe­renc a legjobb le­mezlakatos szak­emberek közé tar­tozik. Kiváló mun­kájával nagyban elősegíti a silókom­bájn alkatrészek és a malomipari gé­pek minőségének fokozását. várható, a biztosítottak lét­számának gyarapodása, az új termelőszövetkezetek ala­kulása. illetve a régiek meg­erősödése alapján. A másik tájékoztatót dr. Salló Ferenc, a megyei ta­nács VB elnökhelyettese tar- ‘ tóttá. Részletesen értékelte a megye ivóvíz ellátottságát. Mint elmondotta: a megye néhány területén, de különö­sen a Jászság egyes közsé­geiben komoly vízellátási problémák mutatkoznak. Ezek megoldására már több erőfeszítést tett a me­gyei tanács, azonban ezek csak részben vezettek ered­ményre. A korábbi tervet, mely szerint gerincvezeték­kel oldanák meg Jászladány, Jászalsószentgyörgy vízellá­tását — a felettes hatóságok nem hagyták jóvá. Most új kísérlet folyik a jánoshidai Zagyva-terraszon: tűsoros kutak fúrásával nyerhető 1500 köbméter vízzel látják el majd a községeket. Más vízellátási problémákról szól­va elmondotta, hogy a 3 éves tervben 7 millió forint van előirányozva kutak fúrására A távlati tervek szerint pe­dig kis vízmüves rendszerrel mintegy 20 millió forintos költségen 20 nagyközség víz­ellátását akarja úgy megol­dani a megyei tanács, hogy 30 évig erre ne legyen gond. A megye fürdőiről szólva elmondotta: azok csak rész­ben felelnek meg a korszerű követelményeknek. Berek­fürdő, Cserkeszollő, Tiszaőrs a fürdőszezon alatt állandóan zsúfolt. Tiszaőrsön pedig még csak villanyvilágítás sincs a fürdő területén. Különösen kiemelte Cserkeszöllő helyze­tét, amelyről már hosszú ide­je vitatkoznak egyes minisz­tériumokban, azonban meg­oldást még mindig nem ta­láltak, pedig a víz gvógyító hatása már több esetiben be­igazolódott. A vitában több képviselő felszólalt. Egységes álláspont alakult ki abban, hogy a nö­vekvő egéizégügyi feladatok megoldására még jobban meg kell szervezni az orvosi mun­kát. Tisza József elvtárs ja­vasolta, hegy a rendelőinté­zetek és kórházak tehermen­tesítésére állítsanak be ván­dor ambulanciákat, amelyek a legszükségesebb vizsgálato­kat a helyszínen elvégzik. Ugyanakkor — ezt többen hangsúlyozták — a Földmű­velésügyi Minisztérium is te­gyen a jelenleginél többet a mezőgazdasági foglalkozású lakosság egészségvédelmének érdekében. Állítsák vissza a korábban , eltörölt orvos- státuszt a minisztériumban. Váczi Sándor elvtárs java­solta: az egészségvédelmi munka javítására hatéko­nyabbá, alaposabbá kell ten­ni az egészségügyi propagan­dát. Sokoldalú vita alakúit ki a fürdők kérdésében. Elsősor­ban foglalkoztak a képvise­lők Gserlkeszöllő korszerűsíté­sével. Z. Nagy Ferenc elvtárs javasolta: most már ne le­gyen huzavona e kérdés kö­rül, hanem az Egészségügyi Minisztérium és a többi arra illetékes szerv konkrét tervet dolgozzon ki a fürdő korsze­rűsítésére. A jászsági községek vízel­látásának megoldására hozott intézkedéseiket helyeselték a képviselők és javasolták: amennyiben lehetséges, ezt a munkát hozzák előre, s az il­letékes felsőbb szervek is fog­laljanak véglegesen állást, mivel már több százezer fo­rintot költöttünk a kísérle­tekre, azonban számottevő eredmény még nem született. (Az ülés lapzártaikor még tart.) ...jól megbecsüljétek’. Különösen, ha városról jöttek ide a falura, szívesen adjatok nekik egy pohár hús vizet, nagy munkájuk közepette. (Hogy hol, s miről is van szó, ez is kiderül „A tiszaroffi tanácselnök férjhezmenetele” című képes riportunkban, a harmadik oldalon.) A Téglagyári Egyesülés minden üzeme túlteljesíti nyersgyártási tervét A Szolnok megyei Tégla­gyári Egyesülés üzemei az 1958-as évben gazdaságosan valósították meg tervfelada­taikat. A II. félévben elért eredmények alapján a négy megye közötti szocialista munkaversenyben — úgy, mint az I. félévben is — első helyen végeztek a szolno­kiak. A dolgozók becsületes munkája nyomán az elisme­rés sem maradt el. Az egye­sülés átlagban 20 napnak megfelelő nyereségrészese­dést fizetett ki. Az 1959. év kezdetének lendítője lett a nyereségré­szesedés és a kitüntető jutái' mák. Az idénygyártás kezde­tén a korábbi évekhez viszo Az öntök sem tétlenkednek, mert Víg János öntőbrigádja a selejtcsökkentési tervük megvalósításán túl, jelentős tervtúlteljesítést vállalt. A nehezebb formák leemelését közösen végzi a brigád. Többet, szebbet, jobbat forgalmaz idén a MÉK „Belső import" — Bő választék a külföldnek Háziasszonyók a megmond­hatói: évről évre javul Szol­nok város és a megye zöld­iég- és gyümölcsellátása. Kül­kereskedelmi szakemberek pedig azt tanúsíthatják, hogy mind kedvezőbben alakul ex­port-import mérlegünk. Eb­ben a „szerepkörben” a MÉK munkája elengedhetetlen. Tavaly 3 ezer vagon alatt mozgott a MÉK által me­gyénkben felvásárolt gyü­mölcs- és zöldségfélék meny- nyisége. Idén — termésbecs­lések alapján ítélve — 3 ezer 500 vagonra számíthatunk. Ebből a mennyiségből a vö­röshagyma 177, az étkezési és konzerv-paradicsom 700-nál több, a görögdinnye minimá­lisan 400, a zöldborsó és zöldbab körülbelül 100, a szilva — jelenlegi beállott- sága szerint — 500—600 va­gonnal szerepel M ért kap többet a közös gazdaság? Azokban a -helységekben hol a MÉK tranzit-teleppel rendelkezik, a szövetkezeti gazdák 10—12 százalékka’ magasabb árat kapnak ter­mékeikért a MÉK-tői, mint az fmsz-ektől. Versenytárs­nak csapott fel a két szocia­lista szerv? Még az ötlet is hihetetlen... A tsz-ek a többletet nem ajándékba kapják; szebben, szakszerűb­ben, szállításra készen cso­magolt árut kell érte átad­niuk. Fából vaskarikának tűnik első hallásra a „belső import” kifejezés. Jobbat mégsem könnyű találnunk a megyé­ből megyébe történő szállí­tásra. A MÉK Bács, Békés, Csongrád megyéből —• a pri­mőr-időszakban — salátát, parajt, sóskát, retket „impor­tál" Szolnok megyébe. Sza­bolcs—Szatmárból burgonya érkezik hozzánk. A szocialista államok kö­zül Csehszlovákiába és az NDK-ba, mellettük szinte va­lamennyi nyugati kapitalista államba exportál a MÉK. A nagyobb tételek közül hadd említsünk meg 30 vagon zöldborsót, 40 vagon zöldba­bot, 60 vagon uborkát s mi­nimálisan 50 vagon dinnyét. (Tervbe vették: az export­dinnyét „Magyarország — Szolnok megye” tetoválással látják el.) A nemes Zardecz- ky és Sándor Pál görögdiny- nye-fajtákat Tiszafüred, Ti- szaszöllűs, Tiszaörvény ter­melőszövetkezetei szállítják. Szilvából 180 vagonos export elé tekintünk. A MÉK idén összesen 1100 vagon zöldség- és gyümölcsfélét szállít kül­földre. TermelőszÖYetxezeieink megszilárdítását szolgálják a MÉK idén foga­natosított intézkedései. Míg tavaly összesen 760 kh-ryi zöldségtermelésre szerződött a tsz-ekkel; ez a területidén majdnem 2000 holdra növe­kedett. Közvetlen segítséget je­lent szövetkezeti gazdáink számára az az egymillió 300 ezer palánta, amit a karcagi Béke Tsz berekfürdői meleg­házában előnevelnek. Jelen­tős mennyiség kerül majd ki a cibakházi Vörös Csillag Tsz cserkeszöllői melegházából is. A fogyasztók bizonyára örömmel veszik hírül: idén több csemege- és ecetes- uborkának való kerül forga­lomba. A MÉK arra igyek­szik rávenni a szövetkezete­ket, hogy a kovászos és salá- tautorka szedését csökkent­sék. Míg az apróbb uborkáért kilogrammonként 3,50—4 fo­rintot fizet; a nagyra nőttek ára csak 60 fillér, 1,20 forint lesz. Ez az árpolitika haszno­san segíti a tsz-ek és a nép­gazdaság elválaszthatatlan érdekét. nyitva a dolgozók nagyobb lelkesedéssel kapcsolódtak a vetélkedésbe. Megtárgyalták a párt Központi Bizottsága március 6-i határozatát és már az első dekádban mun­kájukkal igazolták, hogy ma­radéktalanul akarják teljesí­teni vállalásaikat. A nyersgyártásban a hét gyár közül egy sem teljesí­tett 100 százalékon alul. A nyersgyártók versenyében a büszke első helyet a Karcagi Téglagyár nyerte az Egyesü­lésen belül — közel 135 százalékos nyerstégla gyár­tással. Még a vetélkedésben a leggyengébb üzem is 3.7 százalékkal teljesítette túl tervét. Remélhető, a követ­kező dekádban a tiszaföldvá- riak is hagyományaikhoz mérten — felzárkóznak az elsők közé. Az első dekád értékelése egyesülési vi­szonylatban azt bizonyítja, hogy az egyesülés üzemei vállalásukat túl fogják telje­síteni. A termelőszövetkezetek megszilárdításához nyújtott segítségképpen a terven fe­lül gyártandó tégla az üze­mek pótlólagos felajánlásá­val 3.5 millióról 4 millió 200 ezerre növekedett, az égetett cserép mennyiségi ■ tervtúl­teljesítése pedig több mint fél millióra várható. A párt- kongresszus tiszteletére vál­lalt tervtúlteljesítésen túl­menően az önköltség csök­kentésével kívánják biztosí­tani azt az összeget, amely szükséges a teljes 13. havi fizetéshez. Vállalták, hogy növelik az égetett tégla mi­nőségét. Ezzel párhuzamosan csökkentik a selejtet. A tég­laégetésnél pontos és lelki- ismeretes munkával, továb­bá szénmegtakarítással kí­vánják segíteni az önköltség csökkentését. Az előzetes számítások szerint a fel­ajánlások megvalósítása 1959- ben 2.372.700 forinttal növeli a nyereséget. A felajánlások között a karcagi téglagyár dolgozóinak mennyiségi és önköltségcsökkentési válla­lása emelkedik ki. Ök a múlt évi tapasztalati tény- számokat figyelembe véve. továbbá újszerű szervezés bevezetésével megemelték vállalásukat. Ennek eredmé­nyeként az első dekádban 134.8, a másodikban 147.5 százalékos tervteljesítést ér­tek el a nyerstégla-gyártás­ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents