Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-24 / 95. szám
1.959, április 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Jelentős anyagi előnyökkel jár A kenyérgabona szerződéskötés jelentős anyagi előnyökkel jár. A leszerződött termény mennyiség után q-ként 60.— Ft kamatmentes előleg illeti meg a termelőszövetkezetet 1959. január 1-től az általa választott időpontban. A leszerződött és leszállított kenyérgabona után a mindenkori állami szabad felvásárlási áron felül q- ként 5.— Ft felárat fizet a vállalat. A kenyérgabona értékesítési szerződéskötés előnyeit jól használták fel egyes termelőszövetkezeteink. Követendő példaként említjük a mezőhéki Táncsics Tsz-t, mely 3500 q búzára kötött szerződést. A turkevei Vörös Csillag Tsz 3000 q-ra, a Táncsics Tsz 2000 q-ra, a Búzakalász Tsz 1200 q-ra. Karcagon a Lenin Tsz 2000 q-ra, a Május 1 Tsz 2100 q-ra. Az ör- ményesi Vörös Október 1000 q-ra. Harminckét hold kukoricát öntöz a fiszabői Petőfi Tsz A tiszabői Petőfi Termelő- szövetkezetben május első napjaiban megkezdik jószágállományuk legeltetését. — Egyelőre 87 szarvasmarhát hajtanak ki. Ezt az állományt azonban még május elején 115-re egészítik ki, s a 96 holdas legelőn nevelik fel. A termelőszövetkezet a ; fűhozam megtöbbszörözésére ; máris elárasztotta vízzel a 96 holdas legelőtáblát, i Százhuszonnyolc hold kuko- : ideájukból kísérletképpen 32 holdat öntöznek. U&tMvzetoUH - Tiszaszöilősön — Hát Ilyen a nii ki: falunk, — tárja szét a kézé a tanácsháza előtt Tóth Imr< vb-elnök. Én meg mondom, hogy bi zony nagyon szép. Mert az is. Még az egyszerű turista is kedvteléssel gyönyörködne a lábszárig érő búzavetésekben futkározó, szivárvány színekben pompázó fácánfatkákban, az erdő szélen legelésző, a járókelőre csodálkozó szelíd őzcsordákban. Nem az ujjamból szoptam, most érkeztünk vissza a határszemléről. Két szememmel láttam mindent, amiről szólok. Érdekes volt ez a mi szemlélődésünk. Benn a tanácsházán beszélgettünk Tóth elvtárssal, az elnökkel. Szóbaj ött a megyei párthatározat, miszerint április 25-ig határszemlét tartanak a községekben Náluk már járja is. A mezőőrök jelentik, hol melyik földdarabka vetetten, műveletlen még. De készülnek egy nagy ha- tárrevizióra. — Nahát, nem lenne kedvük egy előzetesre? ■ — Csinálhatjuk. — De vigyünk magunkkal valakit. — Itt van Paksi István bácsi, a Petőfi elnöke. Hármasban vágunk neki a Szentimre felé eső siroki fa- íurósznek. Azt vallják, ezTi- szaszöllős legelhagyatottabb területe. Innen a faluból kifelé indulva ugyan más tűnik elénk. Mindjárt a kertek alján mennyiségre kiemelkedő trágyadombra figyelünk. Lehet vagy ezer mázsa. — Annyi. A mienk, a Petőfié. Mór most összerakják a gazdák. Ki-ki, ahogy felgyülemlik a portáján a trágya, hozza ki rögvest a közös szarvasba. Aratás utánra annyi összegyűlik, hogy az őszi búza alá vígan trágyázhatnak belőle. Ez jó, ez örvendetes, ezek az emberek komolyan veszik a szövetkezést. Csak azt nem tudom, miért fogták ró, itt a legelhanyagoltabb a község? Milyen lehet máshol, ha erre a búza, az őszi árpa olyan, mint az aludttej. Szinte arra ingerel, hogy elterüljön az ember puhaságán, s pihenjen egy jót. nek a lehető legtöbbet kitartásra. Fékezünk. Olyan egy hold- nyi gizes-gazos-dudvás földszalagocska a dűlőút mentén. Ehhez ugvan pár éve hozzá se nyúltak. De kinek kellett volna hozzányúlnia? Kié is ez? Paksi István vadász korából ismeri a terepet. — Valami tiszafüredi magános asszonyé. Rég nem láttuk erre. Plajbász, papíros. Ha ő nem veti be, a tulajdonos, hát kukoricába fogja a Petőfi. Özek, nyulak futkosnak keresztbe előttünk, ahogy a dűlőket hagyjuk el. Üjabb másfél hold. A Fekete-féle szakcsoport termesztett itt rizst nemrégen. Azóta ez a terület nem látott ekét. Egyszerűen nincs gazdája. Most lesz. A Petőfi bemunkálja, silókukorica megyen belé. A Szarvas Imre Termelő- szövetkezet járt jól. Az ott az árokoldalon az ő tavaszi vetésük. Tizennyolc hold csak egy. darabban. Olyan. buddo- gó ember a Szarvas Imre Tsz elnöke, állandóan vizsgálta a határt. Talált is harminc holdat elhagyatottan. Megkapták, bevetették. Két termelőszövetkezet van a faluban a Petőfi a maga 2200 holdján, a Szarvas Imre kétszázzal kevesebben. Olyan lesz itt az élet, hogy na. A Tiszánál öntöznek, kertészkednek. A homokban szőlő, gyümölcsös díszük majd. — Gyerünk a mi földünkre — invitál Paksi István. Hát gyerünk na, ha ugyan van ott látnivaló. Van. Az Oszkárban huszonhét hold vöröshere sarjazik egytag- ban. Itt a Holt-Tisza mellé telepítik a sertésfarmot. Kivágott tölgyek — Nyolcvan köbmétert szedtünk. A tsz-tagok végezték a gallyáért. Hosszú, 8 méteres rönköt colos tokoz Paksi. — Ötvennyolc centi átmérőjű, — csettint hozzá. — Mire jó ez? — Lesz belőle boroshordó, fogatos kocsi. Amabból egytagú gyűrűshenger készül. Én csak nézem a frissen hantolt földkupacokat. Mitagadás, sajnálom a tölgyest. — Nincs baj. Befásítjuk ősszel ezt a részt. Meg sokkal többet Kell a kocaállománynak. Baktatunk toronyiránt. Répaföld porlad lépteink alatt. Szépen kikelt, de a fagy megdézsmálta bizony. Az elnök meg magyaráz kézzel- lábbal hogy hová telepítik a Petőfit. Hol lesz a juhho- dály, a lóistálló, a növendék- mai'ha-szállás, a magtáros tehénférő. — Szép, ngyon szép a szöl- lősi határ — bólogatok a tanácsháza előtt Tóth elvtárs szávaira. BORZÁK LAJOS A pártpolitikai munka előterében a gazdasási feladatok végrehajtása áll — Mint megyénk valameny- nyi járásában, a törökszent miklósi járásban is a termelő- szövetkezetek megszilárdítása, a pártpolitikai munka legfontosabb célkitűzése. A termelőszövetkezetek megszilárdítása azzal kezdődött, hogy valamennyi új tsz- ben igyekeztünk minél előbb létrehozni a pártszervezetet. Egy szövetkezet kivételével már mindben működik alap- szervezet. Egyedül a kengyeli Petőfiben nem, ahol KISZ-szervezetet próbálunk életrehivni. A A pártszervezetek megerősítése nagy munkát igényel. A területi alapszervezetekből a közélet vezetői átjelentkeztek a termelőscövet- kezetek pártszervezeteibe, hogy ott éljenek, dolgozzanak és több, konkrétabb segítséget tudjanak adni az új alap- szervezet munkájához. A pártszervezetek megszilárdítását a közvetlen párttagfelvétellel és a tagjelölt- felvétel fokozásával is gyorsítottuk. Közvetlenül 11 elvtársat vettünk fel párttagnak, tagjelöltnek pedig 71-et az elmúlt két hónapban. Olyanokat, akik bebizonyították, hogy méltók a párt soraiba. A pártszervezetek megszilárdításához tartozott az is. hogy az új pártvezetőségi tagokat, titkárokat megtanítsuk vezetni. Azt láttuk: jó- néhány pártvezetőségi tag keveset ért a mezőgazdasághoz. A MÉHÉSZÉT HASZNA a nagyüzemi mezőgazdaságban A MÉHÉSZETI év a fűz és gyümölcsre való vándorlással megkezdődött. Zsongnak a tiszaparti füzesek, gyümölcsös kertek, a gyermekláncfűvel borított pázsitos rétek és a Tiszagátak virágzó részei. Dolgoznak a szór galmas kis méhek. Százezer számra látogatják m,ea a virágokat, hogy azokból nektárt és virágport gyűjtsenek. Közben elvégzik a megter- mékenyiiléshez oly fontos idegen beporzást is. Mennyi munka, milyen fáradhatatlan szorgalom, mennyi segítség az emberiség részére•. Hány munltaóra többlet volna, ha ezt kézzel, va'••• akár géppel kellene így elvégezni. Megyénk területén a mezőgazdasági termelést irányító több vezető (a turkevei Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke és föagronómusa, a Jászberényi Tangazdaság, a Pusztakürti Állami Gazdaság igazgatói és föaqronómusai) felismerve a méhészet hasznát és fontosságát, nemcsak a méztermelést, hanem a méhek beporzó munkáját is konkrétan értékelik. Méhészeiktől megkívánják, hogy a méhek irá- nnításával emeljék a magfogásra leszerződött növények termésátlagát. Az évvégi elszámolásnál nyereséget a veszteséggel úgy állítják szembe, hogy azt mondják, pl. van 50 méhcsaládom, termelt családonként átlag 15 kg. mézet, az egyenlő 7S0 kg mézzel. Van 100 kát. hold magfogásra leszerződött területünk, ezen többtermelés a méhek beporzásának következtében kát, holdanként 50—100 kg-ig. Tehát a méhészet haszna 750 kg méz és 50—100 mázsa maghozamtöbblet. A PUSZTAKÜRTI Állami Gazdaság igazgatója. Soltész István eivtárs már most, vándorlás kezdetén a tisza- sülyi füzesen is felkereste a gazdaság méhészetét. Elbeszélgetett méhészükkel, a méhcsaládok erősségéről és a gazdaság föagronómusa által tervbe vett irányított mag- porzásról, melyet már az elmúlt évben is eredményesen hasznosították a gazdaság területén. Az igazgató elvtárs még külön 20 kát. hold fa- célia másodvetést is biztosítani kivan a nyárvégi méhlegelő kiegészítésére, melyet elvirágzás után mint zöldtrágyát fognak alászántani a főagronómus javaslata alapján. Igen szép és követendő példák ezek nagyüzemi mezőgazdaságaink vezetői részére a belterjes gadálkodás előbbrevitelének érdekében. TÓTH SÁNDOR Állami gazdaságok a termelőszövetkezetekért ezért 5 előadásból álló szakelőadás-sorozatot szerveztünk a párttitkárok, a pártvezetők részére. A legutóbbi előadáson a talajerőgazdálkodásról, s a következőn pedig az üzem- szervezésről lesz szó. Az új pártszervezetekben, és a megnövekedett tsz-ek pártszervezeteiben létrehoztuk a pártcsoportokat, amelyek máris aktív munkát fei- tenek ki az emberek nevelése, a jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében. A pártcso- nortok napjainkban brigádértekezleteket szerveznek, ahol azt vitatják: mi lesz a tsz-tagok számára hasznosabb. ha a iövedelem túlnyomó többségét pénzben, vagy terményben fizetik ki. Van olyan irányzat a szövetkezetekben. hogy pl. a 38 Ft-ra tervezett munkaegység értékből 26 Ft-os értékben terményt és csak 12 Ft értékben akarnak pénzt kiosztani. A pártcsoportok most azt magyarázzák. hogy ha ez így történne meg. nem tudnák megteremteni a takarmányalapot, a jövedelmet hozó állatállomány számára, s mindenkénpen oktalanság szétosztani a terményt. A politikai munka igen jelentős részét képezi a gazdasági feladatokra való mozgósítás. A helyi pártszervezetek arra törekszenek, hogy minden termelőszövetkezetben elősegítsék megteremteni a takarmányalapot. Csak akkor lehet a iövedelem 60-»-65%-a állattenyésztési eredetű, ha ehhez megvan á takarmánybázis. Ezen a téren pártszervezeteink már értek el eredményeket, mivel megértették az emberekkel, hogy ha például a pillangós növények ez- évben nem is hoznak közvetlen hasznot, de jövőre megtérül a takarmánytermesztésre fordított munka. A kuncsorbai Vörös Október Tsz-ben 227 kh-on vetettek lucernát újvetésként. Összesen 591 kh-on termelnek évelő pillangóst. A járás területén 943 hold az új vetésű lucerna. Ezenkívül 1013 holdon, a földterület 4,9%-án termelnek a tsz-ck sulókukoricát. A tsz-ek vetésterületéből 31% takarmánytermelő terület. Ez járási átlag, de van olyan tsz. ahol a vetésterület 40—45%-án takarmánynövényt termesztenek. A helyi pártszervezetek hirdették azt is. hogy az állatállomány növelésének mértéke az építkezésektől is függ. Mindenütt mozgósítottak a közös férőhelyek mielőbbi megteremtésére. Arra irányították a figyelmet, hogy az építkezésekből minél többet saját erővel hajtsanak végre. A termelőszövetkezetekben folyó építkezéseket a járási szervek vezetői segítik, mert alakult egy 40 fős járási brigád, amely szombatonként, vasárnaponként a termelőszövetkezetekbe látogat és ott segít az építkezéseknél. A következő időkben az örmé- nyesi Táncsicsba, a fegyver- neki Aranykalászba megy ki a brigád munkára. Az csak természetes, hogy a tsz-ekben a gazdaságvezetés, a brigádszervezetek kialakítására is nagy gondot fordítottak a pártszervezetek. Ismertették a kormányrendeleteket. és az azokból adódó lehetőségeket. Olyan szakvezetők kerültek a tsz-ek élére, akik általában képesek a megnövekedett feladatok megoldására. Jó gyakorlat még az is. hogy a szakképzett mezőgazdászokat a pártszervezetek igyekeztek bevonni tsz pártszervezetek vezetésébe. A politikai munkában nagy segítséget adnak a tömegszervezetek. A járási pártbizottság és a tömegszervezetek vezetői megtárgyalták, hogy melyik szerv mit tud tenni a megszilárdításért. A Hazafias Népfront pld. az új belépőkkel foglalkozik. Elterjeszti a jó mezőgazdasági szaktapasztalatokat, látogatásokát szervez a legpéldásabban gazdálkodó tsz-ekbe. és amíg szükség volt rá. mozgósította az új belépőket a munka felvételére. A KISZ-szervezetek az építkezéseket segítik, silózó munkacsapatokat alakítanak és már a növényápolási munkáknál igyekeznek példát mutatni. Kengyelen a Mező Imre Tsz-ben 50 férőhelyes istálló megépítését vállalta a KISZ. A Nőtanács a tsz-tagok feleségeivel foglalkozik. A gazdasági célokért folyó pártpolitikai munkának már is van eredménye, mert termelőszövetkezeteink jól meg- állták helyüket a növényápolási munkánál, igyekeznek jövedelmezőbbé tenni a közös gazdaságokat, mindenütt nagy lendülettel halad a munka. A pártpolitikai1 tevékenység azonban továbbra is arra irányul járásunkban, hogy maradéktalanul megvalósuljanak a termelőszövetkezet előtt álló gazdasági feladatok. Ez természetesen együtt jár a tsz pártszervezetek további erősítésével is. Elmondta: Déri Dezső a Törökszentmiklósi Járási Pártbizottság titkára. A gépgyáriak ajándéka A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban Szöllő- si István, a pártbizottság titkára brigádot szervezett a termelőszövetkezetek segítésére. A brigád célja, hogy a törökszentmiklósi Petőfi Termelőszövetkezetben a nagyüzemi baromfitenyésztés megvalósításához szükséges csibenevelőt társadalmi munkában felépítsék. Az építőbrigádból nem hiányzik a főmérnök, a főkönyvelő és a fizikai dolgozók népes csoportja sem. Naponta a munkaidő után addig építik az ólat, míg csak látnak. Szombaton már ebéd után elkezdik. Ügy szeretnék, hogy felépítve május 1-ré adják át a Petőfi Tsz gazdáinak a munkásosztály ajándékát. Az lenne a szégyen. Heve- részni, amikor mindenki serénykedik a dűlök között. Vetik a kukoricát, sarabolják a répát, hengereznek, boronáinak. — Ilyen kapós még sose volt a munka — okosítanak az elvtársak. Az itt a cél: kétszer annyit ez évben, mint tavaly, Szó szerint így. Amit csak ki lehet hozni a dúsan termő tiazaszöllősi határból, ki belőle. Tartalékolni akarnak a gazdák. Számítanak arra: az első években alapozzák a szövetkezetei, minél kevesebbet osztanak szét, annál könnyebben ugrik előre a nagy egész. Hát ezért termelAz ország állami gazdaságai tavaly közel 2600 tenyészbikát és üszőt, több mint 10 300 tenyészsertést. csaknem 2900 tenyész- juhot és sok tízezer naposcsibét és tenyész- baromfit adtak át a termelőszövetkezeteknek. Közel 5300 vagon kalászos, mintegy 85 vagon pillangós, 700 vagon hibridkukorica vetőmagot termeltek, melynek jelentős része a termelőszövetkezeti gazdaságok termelési színvonalának a növelését segíti. Az igazgatók és vezető szakemberek pillanatnyilag 686 újonnan alakult, vagy területileg jelentős mértékben megnöveke- dett termelőszövetkezetet patronálnak rendszeresen. Az elmúlt év őszén és idén tavasszal több mint százharminc szakembert adtak át a termelőszövetkezetek részére. A szakemberek átcsoportosítása tovább folyik és az átadott szakemberek száma az év folyamán még jelentős mértékben növekedni fog. A gazdaságok vezető szakemberei segítséget nyújtanak az általuk patronált termelőszövetkezetekben az üzemtervek elkészítéséhez. Ötszázötvenkilenc gazdasági szakember vesz részt — 11 igazgatóság adatai szerint — községi, járási és megyei fejlesztési bizottságokban. A 3004/1. kormányhatározat alapján ebben az esztendőben az állami gazdaságok mintegy 6 ezer vagon kalászos, 1500 vagon hibridkukorica és 100 vagon évelő pillangós vetőmagot termelnek a termelőszövetkezeti gazdaságok részére. Mintegy 2500 tenyész- üszővel, 4 ezer tenyészsertéssel. 4800 te- nyészjuhhal és kb. 450 ezer naposcsibével és előnevelt jércével segítik a szövetkezetek közös állatállományának kialakítását, illetve fejlesztését. Az említetteken kívül a segítségnyújtásnak még számtalan formája van. Ilyenek a rendszeres, két-három naponkénti szaktanácsadás,. tapasztalatcsere értekezletek szervesése, az egyes termelési módszerek bemutatása, megismertetése érdekében. Jelentős a szabad, vagy a jobb szervezés következtében felszabadítható gépi erő kapacitás átengedése a tsz-ek részére. Például a Békés—Csongrád megyei gazdaságok a tavaszi munkák során 1714 normálhold, a Bács megyei gazdaságok pedig 29 ezer forint értékű gépi munkával siettek a tsz- eket támogatni. A megyeben hol egyik, hol másik községben tűnik fel a képen látható különös alakú gyalugép. A feladata, hogy a kövesutak szélét szépen egyenletesen megnyesse, elpla- nírozza. Ezzel rendezettebbek lesznek a megnövekedett forgalmú k özútjaink.
