Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-21 / 92. szám

1959. április 21. SZOLNOK MEGTE1 NÉPLAP 5 Színes kínai film. Játssza áprl. 30-tól május 1-ig az abádszalóki Petőfi mozi-A sport és szerelem története napjainkban ját­szódik. s a sanghaji női ko­sárlabda csapat izgalmas, — fordulatokban gazdag életéi vetíti a néző elé. Lin Hsiao- Chieh lelkes híve a sportnak, és fiatal ko­rában édesanyja is kosárlab­dázó volt. Az anya 18 évvel ezelőtt egy kitűnő játékos szerelmese volt, de a fiata­lok szakítottak, s az anya máshoz ment férjhez. Sok-sok év után a szerelmesek ismét találkoztak, méghozzá igen érdekes módon. A kosárlab­da csapat, amelynek tagja Lin Hsiao- Chieh, új edzőt kap, aki nem más, mint a mama egykori udvarlója. A film-történet végén a marna és az edző összekapcsolják életüket, s egyesült erővel törődnek Lin Hsiao- Chieh fejlődésével. De ne gondolja senki, hogy a történet ilyen ■ szűkszavú. Feszült mérkőzéseket, edzé­seket látunk, tanúi vagyunk a fiatal lányok kedves tur­pisságának, Lin Hsiao- Chieh és iskolatársa között szövő­dő gyengéd érzelmének, az anya és az edző megkapó szerelmének. Ajánljuk a filmet mind­azoknak, akik szeretik a spor­tot, a vidámságot, a kalandot és nem utolsó sorban a sze­relmet. Rágógumi Ez .most a legújabb női, férfi és gyermekdivat; rágják sokan, nemre való tekintet nélkül ezt a dpöpertll alakú, a második páltás után már meghatározhatatlan .^?ínű al­kalmatosságot. Állítólag be­folyásolja dzééliíágy ’alakulá­sát. ' ' Ki tudhatja? Minap találkoztam az egyik ismerősömmel. — Módfelett meglepett: külsejének, helye­sebben arcvonásainak válto­zása. Arcizmai idegesen rán­gatóztak. szemében valami földöntúli gyönyör tükröző­döttf Gyanakodva szólítottam meg: — Mi történt veled? Vol­tál már. orvosnál? Az ajak és az arcizom rán­gatózás nem szűnt. sőt. mive! egy semmit kifejező dörmö- gésí is' útra bo’^'tyolt a kér­désemre, fokozódott. Űiabb kérdés: Hány napig .feküdtél_ és egyáltalán miért nem tartózkodói ágyban ilyen tünetekkel. Csámcsogással tarkított fej- irogatás volt a válasz és. hogy kíváncsiságom kielégülést nyerten Zsebéből egy fehér pertlit emelt. ki. — Gumi — suttogta át­szellemült arccal. Gyennekkori ismereteim,re emléke.-e én is a fogaim közé illesztettem s pillanatok alatt a barátomhoz hasonlí­tottam. Természetem azonban csak perceket bírt ki. Talán kél megállót se mentünk, már untam s végül egy alkalmas sarokház falára ragasztottam. Az esetleges szemrehányás elkerülése végett azonban állkapcsomat tovább igazgat­tam: gumi nélkül■ Ugyanazt érez: a, mint előbb gumival. S azóta éget a vágy talál­kozni a barátommal, mart szeretném tőig megtudni; mi a jó abban az egész rágás­ban. mert én nem érésiem semmit. — nagy — min rí i»i« i wi iiiiiiiiinn Pályázati hirdetmény Pályázatot hirdetek a szolnoki' Meg vei Tüdőbeteg- gyógyintézetben megürese­dett két E 210 kulcsszámú beosztott nővéri állásra. Ja­vadalmazás a- kulcsszám szerint -f 30 százalék veszé­lyességi pótlék. A pályáza­tokat a Megyei Tüdőbeteg­gyógyintézet Igazgatósága, Szolnok címre kell benyúj­tani. Csak okleveles ápoló­nők pályázzanak. Dr. Perényl igazgató főorvos im«M»mmi *♦♦♦♦**« ♦««»♦« A SZOLNOK MEG \ hl FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA 1959. ÁPRILIS 20—2‘2-IG: Abádszalók 21—22 Cibakháza 20—22 Fegyvernek 20—22 Jánoshida 21—22 Jászalsószentgyörgy 21—2-2 Jászapáti 20—22 Jászárokszátlás 20—22 Jászberény 20—22 Jász fény szaru 20—22 Jásziákóhahna 20—22 Jászkisér 20—22 Jászladány 20—22 Kenderes 20—22 Kisújszállás 20—22 Kunhegyes 20—22 Kunmadaras 20—22 Kunszentmárton 20—22 Mezőtúr Dózsa 20—22 Mezőtúr Szabadság 20—22 Öcsöd 20—22 Rákórzífalva 20—22 Szolnok Vörös Csillag 20—22 Szolnok Tisza 20—22 Ttszaföldvár 20—22 Tiszafüred 20—22 Tiszakürt 21—22 Törökszentmikló* 20—22 Turkeve 20—22 U.i szász 20—22 Karcag 20—22 10=10 ever *»!ul nem a: ián lőtt! i8=Csak i8 éven teüi.ieknek! Édes Anna — 14 Gerolsieini kaland — Korh. n. Tengerészrevű — 10 /Városi asszony — 14 Razzia — 10 Az élet visszavár — 14 Kék nyil — 10 Amiről az utca me$éí —* Korh. n. ,Fek,ete zászlóalj — 10 A gitáros, lány — Korn. n. Ház a sziklák alatt — 18 évf, A fejedelem bajnoka — Korh. n,. Robin Hood — Korh. n. cSzent Péter esernyője — 10 Sport és szerelem — 10 Amit nem lehet elfelejteni ,J— 10 ördögi találmány — Korh. ti. A falu réme — 10 Botcsinálta sofőr — Korh. n. Don Quijote — 10 Moulin Rouge — 18 évf. Ahol szeretni sem szabad — 14 Kémek a Tiszánál — Korh. n. örvényben — 14 Az utolsó felvonás — Korh. n. Feleségem, a sztár' — Korh. n. vőutca — 14 Álmatlan évek — Korh. n. Per, a város ellen — 14 tré,ka£ryeimű — 14 14=14 éven alul nem ajánlott! Korh. n.=Korhatár nélkül! UDOlfMltT .Dolgos hangya" A harkovi ellenőrző műszer- gyár egyik dolgozója 5 vil­lanymotort tart a tenyerén. Valóban a tenyerén? Bizony így van. A gyár nemrégiben látott hozzá az új miniatűr villany- motor gyártásához. A motor alig nagyobb egy gombolyag cérnánál. Talán játéknak, vagy kiállítási tárgynak ké­szült? Egyiknek sem. Habár súlya mindössze 140 gramm, a rnotor 5 kiló súlyú terhet könnyedén megemel. A gyár dolgozói. , .dolgos hangyának-’ nevezik. Indonézia hadat üzent a maláriának Az indonéz kormány tíz­eves tervet dolgozott ki a Kelet-Indonéziában fellépő malária leküzdésére. Kan- douw dr. a sajtó képviselői előtt közölte, hogy Indoné­ziában — évente több millió ember betegszik meg és körülbelül 120 000 ember pusztul el maláriában. Indo- | nézia 90 millió lakosa közül 65 millió malarias területen él. A malária járvány évente 3,5 milliárd rúpia veszteséget okoz az államnak. A tízéves terv végrehajtására a kor­mány 1,8 milliárd rúpiát for­dít. Élhet-e az ember más égitesten? — Kulin György Kossulh-díjas c&iltaaász nyilatkozata — Kossuth-dijasaink sorában ezúttal Kulin Györgyöt, a kiváló tudóst szólaltattuk meg, napjainkban egyik leg­nagyobb érdeklődést ki váltó tudományos kérdésről, ar­ról. hogy az ember milyen körülmények között élhet más égitesteken. Kulin György a következőkben fejtette ki ezt a tudományos problémát, mely az űrhajózás megvalósulá­sával egyre közelebb kerül a gyakorlati kérdésekhez: — Az űrhajózás fantasz­tikus irodalmában az írónak könnyű a dolga. Több-keve­sebb viszontagsággal, de űr­hajója mindenképpen eljut a kiszemelt égitestre. Akár­milyen nehézségek árán is, de megtalálják az élet lehe­tőségét. És az a jó regényíró, aki mindezt ügyesen el tudja hitetni a hallgatósággal, ész­revétlenül siklik át a meg oldhatatlan nehézségeken és még a tudományosság látsza­tát is megőrzi. A regényíró csak akkor kerülne igazán bajba, ha az űrhajó parancs­nokaként neki kellene végig­csinálni mindazt, amit leírt. Sokszor a népszerű írások­ban is azt olvassuk, hogy a problémák nem is olyan na­gyon súlyosak, a mai tech­nika már mindent meg tud oldani. Márpedig,, ha való­ban az az imponálóan szép, ami megoldandó problémák­kal van tele, akkor az űrha­józás még sokáig az emberi­ség legszebb feladatai közé fog tartozni. A perc értébe A Szovjetunióban 1958-ban percenként több mint 106 tonna acélt termeltek. Ebből 118 ...Moszkvics'’ gépkocsit készíthetnek. Hét év múlva 1 perc alatt 170—175 tonna acélt állítanak eló, s ez több mint 300 esztergapad gyártá­sára elegendő. Tavaly percenként kb.. 450 ezer kilowattóra elektromos energiát termeitek. Ezzel az árammal egy több mint 300 házas lakótelep energiaszük­ségletét 3 évre fedezhetik. 1965-ben 1 perc alatt már több mint 960 000 kilowattóra eíektromosenergiát állítanak elő. A Szovjetunióban jelenleg percenként több mint 180 tonna vasércet több mint 230 tonna olajat hoznak felszín­re, kb. 2000 tonna felvágot­tat, több mint 3400 kiló édes­ipari árucikket készítenek, több mint 25 tonna műtrá­gyát állítanak elő. kb. 480 köbméter faanyagot termel­nek ki. 48 darab órát. 3 fénv- kéoezőgépet, 2 televíziós ké­szüléket és 7 rádiót gyárta­nak. A szovjet gyárak futósza­lagjáról 4 percenként gördül le egy gabonakombájn. Tavaly percenként kb. 260 négyzetméter ablaküveget gyártottak. A következő hét évben a Szovjetunióban kb. 15 millió lakás épül. Ez azt jelenti, hegy percenként átlag 4 la­kás^ adnak át az új lakók­nak. : ! -»a *í-" ! 1965-ben a szibériai bányá­szok percenként mintegy 600 tonna szenet hoznak fel­színre. A moszkvai ..Bureveszt- nyik-' cipőgyár 1 perc alatt 50 pár lábbelit készít. Az OSZSZSZK iparválla­latai 1965-ben 1 perc alatt 99 tonna acélt, 76 tonna henge­relt vasat, 660 000 kilowatt­óra elektromos energiát, 99 tonna cementet, 5,5 tonna pa­pírt, több mint 2500 méter selymet, 657 pár bőrcipőt. 885 kilogramm zsírt, 24 rádióké­szüléket és 13 varrógépet gyártanak. A Szovjetunióban minden percben egy új gépkocsi gör­dül le a gyárak futószalagjai­ról. A szovjet ipar évente több mint félmillió gépkocsit gyárt. Bofaniluis- ttongresszus Bécsben Április első hetében meg­tartották Bécsben az aurópai botanikusok ..Flore Európáé'’ nevű munkaközösségének el­ső kongresszusát. A munka- közösség célul tűzte egy az összes vadnövényeket felöle­lő tudományos mű kiadását. A könyv a tervek szerint a következő 12 éven belül je­lenik meg és kb. 17 000 nö­vény leírását tartalmazza. Jegyzeteket mellékelnek hoz­zá. amely a szakkifejezéseket minden európai nyelven fel­tünteti. A beszélő lámpa A műtőben feszült csend uralkodik. Az orvos gyors mozdulatokkal operál, de most egy pillanatra megáll. Anélkül, hogy felnézne, kér­dez valamit. Ekkor a műtő­asztal fölött megszólal egy hang. s válaszol a feltett kér­désre. Honnan beszél, mikor az asztal fölött csak a műtő­lámpa függ?! Éppen a lám­pából. A konzultáció néhány pillanat alatt lezajlik, s a műtét folyik tovább. Szovjet mérnökök a műtő­lámpába különleges rádióbe­rendezést építettek be, amely lehetővé teszi, hogy a sebész operáció közben különböző szakorvosokkal tanácskozzék. A lámpában ezenkívül film­felvevő berendezés, vagy te­levíziós adókamera is mű­ködhet és így egy-egy kiváló sebész műtétjét a főiskolai hallgatók százai követhetik. Egy másik típusú lámpából 2 reflektor láthatatlan suga­rakat bocsát ki, amelyek más-más színt adnak az egészséges és a beteg szöve­teknek. -. fvmódon megköny- nyítik a sebész tájékozódá­sát. Elviselhetetlen fizikai viszonyok Bármely égitestről legyen is szó, a Holdról, Vénusról, vagy a Marsról — hogy a legközelebbi célpontokat em­lítsük — mindegyiken olyan fizikai viszonyok uralkod­nak, amelyek az ember szá­mára elviselhetetlenek. A legtöbb kellemetlenséget legközelebbi szomszédunk, a Hold tartogatja számunkra. A napsütötte és a sötét oldal között mintegy 300 fokos hő- mérsékleti különbség áll fenn. Légkör hiányában tel­jes intenzitással zúdul rá a nap ibolya és röntgensugár­zása, valamint a kozmikus sugárzás. A kozmikus sebes­séggel száguldó meteorok kö­zül még azok a parányok is veszedelmet jelentenek, ame­lyek földünk légkörében tel­jesen elégnek. A Vénusz fel­szinti viszonyait nem ismer­jük, de ott minden bizonnyal van elég sűrű légkör, ha más is az összetétele, mint a miénk. Külön gond az állan­dó felhőtakaró, amely talán a felszínig ködbe burkolja a bolygót. Két félgömbjének nagy hőmérsékleti ellentéte miatt valószínűleg erőteljes viharok dúlnak rajta. A M-ars*- klímája Igén zord, lég­köre ritkái alig van oxigénje és vize. Mindezekből az követke­zik, hogy az űrhajósra a megélhetés szempontjából ugyanazok a nehézségek vár­nak, mint az út egész tarta­ma alatt. Ez pedig magyarán szólva azt jelenti, hogy az embereknek a magával vitt készletből mesterségesen kell megteremteni azt a miliőt, amiben élni akar. Az idegen égitest és az utazás csupán a nehézségi erő tekintetében különbözik egymástól. Az út alatt, amíg a rakéták működnek túlsúly, az út többi szakaszán súly­talanság lép fel. Az égiteste­ken viszont ismét van súly­érzet. hiszen még a Holdnak is elég erős ravitációs tere van. Ebből a szempontból a Vénuszon erezné magát leg­jobban az ember. Lássuk tehát konkrétan, milyen feladatok várnak az űrhajósra, illetve az expedí­ció tagjaira, akik ki akarnak szállni valamely égitesten és kényszerítve vannak arra, hogy huzamosabb ideig an­nak felületén tartózkodja­nak. Mesterséges miliő megteremtése Valószínű, hogy a bolygó­közi expedíció több űrhajó­ból fog állni, s csak egynek utasai szállnak le a felü­letre, a többi mesterséges holdként kering körülötte. A leszálJókkal együtt megy a teherhajó is, amely a szük­séges felszereléseket viszi magával. Elsősorban is lakó­házról kell gondoskodni. Ezt előregyártott elemekből ál­lítják össze, amire az elhasz­nált üzemanyag tartályai is felhasználhatók. A lakóház hermetikusan zárható és lég­zsilippel lesz ellátva, hogy a ki és bejárást biztosítani le­hessen. A kész lakóházból eltávolítják a bolygó légkö­rét és az ember számára al­kalmas nyomású és hőmér­sékletű levegővel töltik fel. Az ember jól megél 300 fokos higanymilliméteres nyomáson is, de ekkor oxi- géndúsabb levegőre van szükség. A legnagyobb terhet a fo­lyékony oxigén, a viz, az éle­lem, a vízgőzt és széndioxi­dot abszorbeáló vegyszerek képviselik. Egyetlen személy ugyanis naponta 1,5 kg fo­lyékony oxigént használ el, de ennek "sokszorosa az a vegyszer, amely a kipárol- gott vízgőzt és széndioxidot elnyeli. Ha az űrhajó a klasz- szikus simuló ellipszispályán közelíti meg a bolygót, a visszaindulásig több száz na- •pot kénytelen a bolygón el­tölteni. Egy öttagú expedíció számára a napi szükségletet minimálisra szorítva is erre az időre több száz tonna te­herrel kell számolnunk. Hi­szen a világítás, fűtés és egyéb célokra külön géphá­zat is kell felállítani. É el a bolygókon — Hogyan folyna az expe­díció élete az idegen égites­ten? — A lakóhelyül szolgáló fehérhajóból vagy külön e célra épített lakóházból a légzsilipen át a kellő bizton­ságot és védelmet nyújtó űr- ruhában lehet kilépni az égi­test felszínére. A kutatók egy-egy ilyen kirándulás al­kalmával gyűjtik össze a vizsgálatuk anyagát. Kőzet­mintákat szednek — amiből az égitest korát állapíthatják meg. Az égitest légkörét tar­talmazó zárt dobozokba gyűjtik az esetleg fellelhető flórát és faunát. A fizikusok és geológusok sugárzási, mágnesességi és egyéb fizikai méréseket végeznek és ada­tokat gyűjtenek az égitest fizikai viszonyairól. A mun­ka többi része a lakóházban történik. Itt állapítják meg vegyelemzéssel az égitest lég­körének összetételét. Különö­sen szerencsésnek kellene mondanunk a felfedezést, hogy például a Vénusz lég­köre egyszerű vegyi szűrés­sel légzésre alkalmas lehet­ne. mert ez módfelett meg­könnyítené az expedíció munkáját. Sokkal inkább arra kell elkészülnünk, hogy az ember az idegen égites­teken csakis az általa elő­állított miliőben élhet meg. Nagyon valószínű, hogy az első embert is szállító rakéta tervében még ' nem szerepel majd a leszállás. Mestersé­ges holdként kering majd egy ideig a kiszemelt égitest köröl, s a lehető legnagyobb közelségből tanulmányozza a felszíni viszonyokat. Csak ennek ismeretében indul el majd az expedíció, amelynek egyik részlege le is száll az égitest felszínére. — Mikor következik be mindez? — 1957 október 4 és 1959 január 2. rácáfolt minden eddigi jósolgatásra. Korábban következett be az első szput- n.vik kilövése és az első űr­rakéta is. semmint gondol­tuk. Hiszünk abban, hogy így leszünk az első hold- expedicióval és az első boly­góközi utazással is, — fe­jezte be nyilatkozatát Kulin György. A legvékonyabb rostszál A moszkvai üvegrost-kuta- tó tudományos intézetben kb. egy mikron átmérőjű rost­szálat állítottak elő. Ez a rost több érdekes tulajdonsággal rendelkezik. Egy köbméter ilyen rostszál kb. 10 kilo­gramm súlyú. Kitűnő hőszi­getelő anyag. Az intézet la­boratóriumának vezetője sze­rint az ilyen rostból készített papír még a mikrobáknak is útját tudja állni. Sport és sserelem

Next

/
Thumbnails
Contents